Nem vagyok szakértő, csak most gyűjtöm én is az információt pince utólagos szigetelése miatt. Ez egy veszett drága dolog. Csak azon múlik az összeg, hogy milyen végeredményt szeretnél elérni. Így elsőre én az aljzatra terítenék 10-15 cm sódert, azt ledöngölve egy 7-10 cm aljzatbeton, arra a vízszigetelés és egy réteg finomszemcsés, vagy esztrich beton, terheléstől függően 3-5 cm. A falakra vagy kenhető műgyanta bázisú, vagy vízszigetelő vakolat. Ez a munka kb 3-500e Ft. Ha nem folyamatos a párazárás, akkor mindig lesz ahol bejut. Van egy vízszigetelős topic is, ott sem túl nagy a forgalom, de visszaolvasva találni tippeket.
A meglévő kertes házunk szeretnénk bővíteni. El is készültek hozzá a tervek, melyen egy fedett terasz és egy nappali helyiség lenne hozzáépítve az épülethez. Mivel változik a beépített terület, a homlokzat és a tető, gondolom e-napló köteles.
A kérdésem, hogy hogyan lehet e-naplóban kezelni, ha idén csak a fedett terasszal bővülne az épület, a nappali nem kerülne hozzáépítésre. Egyáltalán ilyet lehet-e, vagy ehhez előbb át kell alakítani a terveket és újra beadni a hatóságoknak?
Másik kérdés: ha pl. a vakolásokat, homlokzati hőszigetelést én készíteném, ahhoz kell egy kivitelezőt keresnem aki aláír vagy mi ennek a menete?
Kapu átépítés miatt kő kerítés/kapu oszlopokba fúrt tiplik helyét akarom eltüntetni. Kérdés az, hogy ki milyen kinyomós anyagot ajánlana? Analóg a sziloplasztos elvhez hasonlóan más területen. Vagy elég a festhető szilo?
2033-ig bármi megtörténhet, szakmailag, és politikailag is :) Én nem vagyok "illetékes elvtárs" és "nem vagyok ideológiailag elég képzett Virág elvtárs":)
Milyen szakmai vélemény kell egy politikusról? Ha mozog a szája esznek, vagy hazudik! Az meg, hogy Te az elmúlt évtizedből, két ciklussal ezelőttről tudsz csak példát előrángatni........
Ha az EU véletlenül indít egy olyan programot, amiből lehet magánházakat is, meg társasházakat is, meg intézményeket is hőszigetelni, akkor abból a magyar állam először a saját intézményeit hőszigeteli, aztán ha még maradt pénz, akkor nagy duzzogva a társasházaknak teszi lehetővé a program igénybevételét, a többieknek meg pont nem jut már a keretből.
Ha az EU olyan programot indítana, amiben csak magánházaknak is kéne juttatni ilyen lehetőséget, és nem 100%-os EU-s támogatású a projekt (azaz a magyar államnak is hozzá kéne tenni valamennyit - ahogy az a legtöbb támogatás projekt esetben szokott lenni), akkor egészen biztos lehetsz benne, hogy a magyar államnak erre valahogy pont nem lenne kerete (valahogy pont mindig stadionra kellene a lóvé), ergó nem is indítanák el nálunk.
Ergó az, amit hallottál, az a mese kategóriája, itt nálunk ilyen a király haláláig ilyesmi nem történhet meg.
Pár hete fél füllel hallottam valamit, hogy az EU támogatni fogja a házak beburkolását, szigetelését, de nem figyeltem oda rendesen. Lesz ilyen vagy félreértettem valamit?
A párazáró tetőfóliát hogy kell rögzíteni a falhoz, térdfalhoz, hogy 20 év múlva se legyen rés a kettő között? A leragasztás sima párazáró szalaggal gondolom kevés, az odaglettelés meg lehet, hogy idővel elenged talán.
Mi a 38-as falra felfalazunk két tömör téglát élére, az 6.5 cm vastag - a 25-ös magasággal felfele. Ez a zsalu, sokkal könnyebb és gyorsabb, mind a fa zsalut felszerelni.
Beszereljük a 20x20-as kengyelekkel megkötött koszorút és beöntjük.
A lépcső és a terasz alatt beton van, arra ragasztással került rá a térkő.
Na ez baj. Gyakorlatilag csináltatok egy medencét.
az eresz kb 20 cm lóg ki
Gondolom oromfali kinyúlás. Mintha nem is lenne, olyan kevés.
Az XPS kérdést holnap megvizsgálom, úgy is kezdeni kell vele valamit...
Tudod, az XPS színes. Kék, pink, de láttam már sárgát is.
Azt nem értettem, hogy a vékonyvakolat, illetve az alatta lévő ragasztó, hogy vezethet fel ennyi vizet? Abban a tudatban voltam, hogy ezek kültéren vízálló anyagok.
Az a helyzet, hogy a csapóeső okozta nedvesedést kibírja, de a masszív vízben állást, azt nem. A fagyot sem szereti.
És ne legyél biztos, hogy az eps nincs alatta, mert az is felveszi a vizet, nem is keveset.
Eddig ötletként bennem is az merült fel, hogy a lábazati részt végig vágjuk, elválasztjuk a vakolt résztől, a lábazatot pedig újraépítjük lábazati anyagból. Ez elég lehet vagy a fal mellett továbbra is szükséges kavicságy?
Az a baj, hogy ott van alatta a régi járda, az továbbra is felfogja a vizet és a talajpárát is bele kényszeríti a falba. Van nedvesség bőven, én a kavicsot mindenképp beépíteném, de úgy, hogy alatta a járdát is felbontanám a kavicságy szélességében.
A térkő kifelé lejt, a sarokban meg lett bontva, ezért süllyedt meg egy kicsit a burkolat. A lépcső és a terasz alatt beton van, arra ragasztással került rá a térkő.
Korábban beton járda volt a fal mellett, valószínű, hogy erre került néhány centi kavicságy, majd a térkő. Nagyobb mennyiségű víz csak esőből érkezik, minden más folyó víz elvezetve, valamint az eresz kb 20 cm lóg ki. Ez egy déli oldal de, gyakran látni, hogy az eső rácsapódik a falra, emellett a szomszéd épület árnyékol. Az XPS kérdést holnap megvizsgálom, úgy is kezdeni kell vele valamit...
Azt nem értettem, hogy a vékonyvakolat, illetve az alatta lévő ragasztó, hogy vezethet fel ennyi vizet? Abban a tudatban voltam, hogy ezek kültéren vízálló anyagok.
Ezek szerint a betonban, térkőben, kavicsban lévő nedvesség, pára simán felszivárog a ragasztóban/vakolatban és nem tud kiszáradni. A járdánál, ahol nagyobb a nedvesség ez gyorsabban meg is történt, most pedig látni már a lépcsőnél, illetve annak folytatásán a terasznál is, de csak azokon a helyeken, ami nincs tető alatt.
Eddig ötletként bennem is az merült fel, hogy a lábazati részt végig vágjuk, elválasztjuk a vakolt résztől, a lábazatot pedig újraépítjük lábazati anyagból. Ez elég lehet vagy a fal mellett továbbra is szükséges kavicságy?
hibás kivitelezések sora látható ha jól megnézitek:
- fehér eps van a lábazat helyén az xps helyet
- min 50 cm lábazatnak kéne lennie, lábazati vaklattal vagy dísz téglával vagy vagy kővel kirakva
- a térkő és a nemlétező lábazat között nincs víz elvezetés, lefolyóka vagy kavics ágy.
- könnyen lehet, hogy befelé a ház felé lejt a térkő kialakítás
- a térkő alatt sokan betonoznak nem kavics ágyazatot alakítanak ki ami szintén hibás kivitelezés ha a házhoz csatlakozik a térkő.
- nincs elegendő eresz kinyúlás
- fogadni mernék, hogy az alsó 50cm nincs víz szigetelés sem a lábazaton felfelé
-a lépcsőnél sincs lábazat, se tető ami megvédi a csatlakozás a csapódó esőtől a nedves betonból közvetlenül a kültéri hálóval és vakolattal találkozik a lépcső.
Én szerintem valahol 50-60 cm-el a járda felett körbe kellene vágni a vakolatot, és alatta újrahálózni/újraglettelni/rendes lábazati vakolattal megcsinálni. Csapóeső rendes lábazaton ilyen kárt nem okoz. Biztos XPS van ott, meg a lépcső fölött?
Ez sajnos kódolva volt az anyaghasználat és az átgondolatlan kivitelezés miatt - értsd nem volt róla egy árva részletrajz sem.
A gond ott van, hogy a térkő nem vízzáró, vagyis átereszti a vizet és ha még a lejtés is rossz, akkor utána ilyenek történnek. Gondolom a burkolat alatt nagy eső után pang a víz, amit a szerkezetek felvesznek. Nem tudom a térkő alatti rétegrendet, de az átszivárgó vizet felületszivárgóval el kellene vezeti abba a mélységbe, ahol már nem gond. Ezt a tömörített kavics (ez bizonyosan van alatta) tuti meggátolja. Talán szerencsés lett volna valami ACO vagy Hauraton folyóka beépítése és a normális lejtés kialakítása is fontos. A térkő látványosan süllyed a sarokban.
Az, hogy belül a pecó száraz, az azért lehet, mert a vízszigetelés a lábazati hőszigetelés alatt van és úgy tűnik rendesen működik. Aztán nincs lábazati vakolat sem. A homlokzati vékonyvakolat erre a célra nem alkalmas.
---
Jó lenne valami távolabbi kép, hogy a víz honnan és mekkora intenzitással érkezik.
Kijavítani gazdaságosan ezt nem nagyon lehet. A lépcsőt én visszabontanám és beton lépcsőt építenék vízzáró és fagyálló burkolattal, lent folyókával, ami nem a térkőre vezeti a vizet. A fal mellett én is felbontanám, hogy ha már ennyi víz van alatta, akkor legalább a lábazatnál el tudjon párologni a kavicsolás miatt. Itt valami drénezés félét is beépítenék.
Lábazati vakolatot mindenképp csinálni kell.
Többmilliós történet, ha normálisan akarod megoldani.
Én a salétromosodást okát is feltárnám, mert azzal is kezdeni kellene valamit.
Én személy szerint térkövet vagy téglakövet nem javasolnék senkinek közvetlenül lábazat mellé. Legalább is akármilyen szép is a bemutató fénykép, meg eleinte az elkészült munka, én még nem láttam olyat, ami kiállta volna az idő próbáját közvetlen a lábazatig rakva, pedig egy ideje direkt figyelem. A fal mellett nehezebb tömöríteni a térkő alatt, idővel jobban besüllyed, és arra folyik a víz, látszik is a kövön a befelé lejtés meg a salétrom. Meg jönnek fel a növények, moha, ami meg tartja ott a nedvességet. Ezen túl ha ilyen sima eltolásban van rakva, akkor a második kép esetén a fallal párhuzamosan billegősödik meg, a harmadik kép esetén meg a vágott darab billen befelé a fal felé. A halszálka picivel mindkét változatnál jobb. Egyik esetben csak minden harmadik köved lesz kicsi, másik esetben meg a fallal párhuzamosan álló köveid lesznek stabilabbak. De szerintem különösen fedetlen részen nagyon nehéz úgy megcsinálni fal mellett, hogy a kisebb kövek idővel ne billenjenek be. Mondjuk ezzel együtt lábazati vakolat biztos, hogy nehezebben jött volna fel, lehet fel sem jött volna.
A lépcső téglakőnél, ahol habarcs is van, ott látszik, hogy van adva neki lejtés, de attól még ugyanúgy eljön a faltól, és a hátsó vágott darab már megint befelé dől. A vizesedés követi a lépcső vonalát. Ha ez nyitott rész, akkor szét is fog fagyni, ha még nem történt meg. Rá lehetne burkolni, mikor szárazabb, meg a falra is mehetne anyagából szegély, de mivel a lépcső aljánál is térkő van, abból az irányból megint félő, hogy feljönne.
Én nem vagyok szakember, de ha nekem lenne ez a problémám, akkor a térkövet visszaszedném annyira a falnál, hogy kb. harminc centire a faltól le tudjak tenni térkő szegélyt, a szegély és a fal közé kavics, a falon meg amíg XPS van, addig lábazati vakolat. Ha a mostani térkő szint alatt is van XPS, akkor ott maradhat vakolatlanul, és mehet hozzá a kavics, de ne érje el a vakolt rész alját. A lépcsőnél ott nem nagyon van tippem, szerintem ez a konstrukció nyitott lépcső esetén nem életképes.
Egy kis segítséget szeretnék kérni az alábbi vizesedéssel kapcsolatban.
Az épületet kb. 10 éve újítottuk fel és a lábazatnál a képeken látható vizesedés jött elő. Maga az épület száraz, kívül EPS szigetelés, lábazati részen XPS lapokkal, erre Baumit Dou top vakolat került.
Logikám szerint a vizet a vakolat alatti ragasztóhabarcs vezetheti fel, illetve a járdáról felcsapódó víz okozhatja a problémát.
Kérdésem, hogy így "kódolva volt" az anyaghasználat miatt? Lábazati anyagot kellett volna használni?
Milyen módon lehet javítani, hogy a későbbiekben ne forduljon elő ismét?
Üdv, egyrészt javaslom megnézni a hatályos HÉSZ előírásait.
Ha abban semmi extra nincs, akkor OTÉK 35.§.szerint:
(7) * A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között – helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. *
Gyors definiálás a 2017. évi XXIV. törvény szerint:
2. § 10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. -> so genannte ház
2. § 8.Építmény:építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). -> sufni
Szóval te építményt akarsz. Innentől a Helyi Építési Szabályzat mondja meg, hogy mit tehetsz oda. Ez településenként, és településen belül övezetenként eltérő lehet. A legegyszerűbb bemenni az önkormihoz, és megkérdezni, abból nagy baj nem lehet. Vagy rákeresel a neten. Ez például a szigetszentmiklósi HÉSZ:
(2) Az építési telkeken belül – a telek beépített területébe be nem számítva – az alábbi melléképítmények helyezhetĘk el, a biztonságos gépjármĦvel való beközlekedés biztosítása – 3,0 méter megtartása – mellett.
Arra kérnék tanácsot, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben milyen szintű "épületet" építhetek a telek végébe a kötelezően meghagyandó 6 méteres hátsó kertbe jogszerűen. Komoly épületet nyilván nem, ezzel tisztában vagyok, de a egy félig nyitott, alap nélküli fatároló sufninak gondolom nincs akadálya. A kérdés az, hogy meddig mehetek el a bonyolításban, mi szabja meg, hogy honnantól minősül épületnek és meddig nevezhetjük mondjuk csak egy kerti szerszám tároló sufninak?
A lyuk az harkály. Azért (is) érdemes befoltozni, mert ha van mögötte egy kisebb tér, akkor előbb-utóbb beköltözik oda a nyest, vagy a pele. Én azt csináltam, hogy levágtam, és előre lekentem egy darab lécet barnára, a négy sarkába belehajtottam négy csavart, aztán felmásztam, és a létráról kb. egy perc alatt rögzítettem akkus csavarhúzóval. Látszik, de pont nem érdekel, ki jár ilyen kitört nyakkal?
Van villanyszerelő a családban, de ő is csak konstatálta, hogy nem adnak. De lehet, hogy akkor valami technikai probléma lehet nálunk, mert másoknak adnak, megkérdeztem.
A csoallast nálunk nagyon elterjedt régi állás. 6 m 4 m és 2 meter hosszú csovekbol van. Ezek kombinálható. Nálunk Bélának nevezett u formájú kapcsokkal kell osszefogatni. Ennél az állásnál nincs olyan épület amelyhez nem lehet felallitani.
Jó napot. Én nekem a fakopacsall voltak gondok és nemakartam többször festegetni, ezért hajlitattam famintas lehet, lemezt és felfurtam a deszkára.igaz nem túl olcsó. Szerintem engem kibir, bár csak 32 éves vagyok.
Üdv. Van egy buta elképzelésem. Miszerint egy nagy traktorkerekbol szeretnék szökőkutak készíteni. Ehhez szükségem volna egy kék festékre a gumit lefesteni. Természetesen víz lesz benne. Jolenne ha tudnátok valamilyen jó festéket mondani esetleg márkát, ami uv álló és ki írna több évet is.
- Direkt nem lazúrozni akarom, hanem fedő festéket, mert nem akarom túl sokat csiszatolni és ez a szín illik a többi részhez is. - Vagy ha nem jól gondolom, javítsatok ki. Köszi.
- Ez a déli oldal és kisütötte a nap az 50 év alatt a széldeszkákat. Mivel kell ezeket lekenni, lekezelni?
A következő képen az északi oldal, ahol egész más a probléma:
- Valaki kicsipkedte az itteni deszkát. Ezt meg állítólag be lehet tapasztani valamivel. - Mivel és hogyan? - Ez már régóta így van, 2016-ban vettem a házat és már így volt.
Köszi, mindenképp skill-ezés szükséges a témában. Még ráérek bőven, mert a felső szinten is ki kell cseréltetnem a nyílászárókat, az meg nem most lesz..
Menj el segédmunkásnak olyan helyre ahol állványoznak is és tanuld meg hogy kell csinálni,
egy rossz állvány vagy szakszerűtlenül felállított állvány az életedbe vagy más életébe vagy a környezetedbe is kárt tud tenni. Ha ledől szélben az állvány a gyerekedre vagy a szomszéd gyerekére akkor mit mondasz? Vagy ha alattad kidől és rokkant leszel? Mi lesz ha szakszerűtlenül rakod fel a deszkát és leszakad valakinek a nyakába, vagy az oromfalról leszakad a dübelezés nélkül felrakott hőszigetelés, szerinted kit vesznek elő?
Az állvány minősége is döntő, régi, elhasznált állvány nem biztos hogy biztonságos... inkább keres több pénzt és csináltasd meg a hőszigetelést... ereszdeszkákat... ha már ilyen méretes a házad...
az állvány megvételében akkor érdemes gondolkodni ha az építőiparban dolgozol és folyamatosan van ilyen munkád ezt csinálod. Állványt eladni meg elég nehéz, nincs rá kereslet, aki vesz az ujjat vesz olyat ami biztonságos, akkor próbálja eladni ha használhatatlan állvány.
Hát nem tudom, 8 méteres magasság, lejtős terepen és nem állványoztam még.. ez veszélyes kombó, mert ha a szigetelést elrontod max lesz egy kis hőhidad vagy esztétikai problémád, de ha valamit nem jól csinálsz az állványozásnál és kiborul egy nagyobb szélben, akkor 8 méter magasból game over.
Ha semmiképpen nem akarsz állványbérletre költeni, akkor vegyél magadnak, de szerintem bízz meg egy csapatot, aki felállítja neked és azt még kalkuláld hozzá a vételárhoz.
Van egy nagy gondolatom: saját magam szeretném megcsinálni a ház külső szigetelését. Ehhez viszont állvány kell. Van, ahol 8 méter magasra is fel kell jutnom (munka-magasság). Továbbá nehezíti a dolgot, hogy a ház lejtős terepen van, azaz az eleje és a hátulja közt van kb. 1 méter szintkülönbség.
Mivel nemcsak a külső szigetelés a dolog, hanem a széldeszkák lekezelése, valamint az ereszcsatornák cseréje is, meg én szeretek nyugodtan, kényelmesen eldolgozgatni (már ha meg tudok mindent csinálni), ezért nem állvány-bérlésben gondolkodom, hanem leginkább használt állvány megvételén, amit aztán ha kész vagyok mindennel, továbbadnék (vagy mégsem és megmarad, ez már részletkérdés..)
Ami a konkrét kérdéseim lennének és nem találtam még rá se magyrázatot, se videót és egyebet: az előbb említett lejtős terepen hogy állítom be az állványt? Más egyéb vonatkozásban (pl., andrásolás, kikötés) már van némi fogalmam. Valamint egészen konkrétan, itt egy eladó állványzat:
2003-ban épült ház (beton alap, rajta porotherm 40 tégla és gipszkarton) esetén a gipszkartonokban a lábazatnál átlagban 0.8%, néhány helyen 1.2 % falnedvességet mérek.
Ez normálisnak mondható, vagy szigetelesi probléma lehet?
én tudom.. magyaráztam nekik többször, küldtem nekik szabványt, pdf-jegyzet linkeket, ujsághíreket, stb.. h azért olvassák át, mielőtt rájuk borul az egész..
szopósan beljebb húztam a pincefalat/alaptestet a ST.terven, h legyen min. hely a dúcnak..
szép lassan felfogják, de elsőre (fejben) simán kiszedték volna a kerítésvonalban.
Nemcsak az alaptest alól hanem mellőle is egészségtelen kiásni a talajt. A talaj teherbírásának kiszámítására használt képletben szerepel az a talajnak az a mérete is ami az alapozás síkja fölött van.
nekem most akar az építész/kivitelező a telekhatár=kerítés=külsőjárda síkjában 4m mély függőleges munkaárkot kiásni homokos talajba pincetömb kiemeléshez. "majd gyorsan megépítjük az alaptestet és a védőfalat".. még küzdünk egymással, bár nem az én felelősségem
Egy nagyon jól képzett (sajonos gépész szerelő) mérnök barátom, nekiállt felújítani egy elég nagy épületet, ami egy lejtős talajon állt. Építkezési engedéllyel, szakvéleményezéssel, műszaki tervvel, projekt managementtel. Az épület kiterített felülete legalább 400nm, földszintes, egy hatalmas magastetővel, cseréppel.
A déli homlokzattán 1.8 méteres lábazattal volt építve, kőből, onnan az alap vagy talpa vagy 120cm volt. Legalább 80cm vastag.
Az épületet manzárdolni kellett, a statikus úgy találta (eurocod), hogy alá kell falazni. De az épületen egy repedés nem volt és ilyen mély alapnál szerintem nem kell aláfalazni, mert ha földszint fölötti födém rétegrendjét kibontják teljesen és szerelnek rá egy LEP födémet (koszorúk, kerámia béléstest, vasalt gerendák 18cm, 6 cm felbeton) akkor annyit könnyítenek rajta, hogy megbírja a plusz hasznos terhet. A Szamos 250 méterre, nem a legjobb alapozási talaj van a környéken, de az épület 110 év alatt nem csúszott meg.
A lényeg az, hogy a statikusnak semmi tapasztalata nem volt a korabeli épületekkel és nem tudta, hogy az alap köböl van. De készítették három ásott gödröt és megnézték, az alaptalp mélységét.
Ezután odament a statikus és azt mondta a barátomnak, hogy ássa körbe az alapot, 15-20cm -re az alaptalp felett.
Ezt meg is csinálta egy exkavátorral. Jött az egy éjjel egy nagy zápor, a gödörbe összegyűlt a víz kimosta az egyik sarkát az alapnak, megsüllyedt az alap kb. 20cm, a fal is kifordult vagy 15 cm (kinyomta a lábazat háta mögött a töltés), de nem dőlt le, az eresz is leereszkedett, de a talpszelemen egyenes maradt, megtartotta a székéllás és a födém gerendái.
A projekt manager szólt, hogy vigyek oda embereket és támasszam ki. A statikus nem jött ki. Beszéltem vele telefonon, de nem értette, hogy a padlószint az épületbe a lábazat felett van és nagy mennyiségű töltés kell legyen, ami kibillentette az egyensúlyából az alapot- erre azt mondat, hogy az lehetetlen, merthogy a bejárati ajtónál,- ami az épület átellenes oldalán volt- csak egy lépcső volt a belső padlószintig. Frissen végzett mérnök volt, egy tervezési irodába dolgozott. Van, aki megérti a statikát még iskolás korába, van aki nem, van aki lát térben vagy nem.
De a gödör széles volt, tele vízzel, állványt kellett volna építeni, nem mertünk feltenni egy gerendát a falra, amire ferde támaszokat lehetett volna ácsolni egy talpra, ami a nedves talajba úgyse lehetet volna beépíteni.
Rendeltem 18 köb betont és beöntöttem a gödörbe, aztán másnap délutánra körbe zsaluzták az alapot és kiöntötték betonnal, visszatöltötték a sóderrel. Az épület sarkát lebontották és újraépítették, új tetőt ácsoltak a régi helyett. Az emelet felelti födém megmaradt fagerendásnak, megerősítve, de vb koszorú is került a falakra.
pont az érdekes résznél lett vége az ingyenes olvasásnak:
visszaugrottunk 1000 évet a vallás-tudomány ellentétre?
az érsekség szerint "isten nem borithatja be a házat, mert a hívőket nem bántja"??
sajnos ismét a tudománynak lett igaza :(
és gondolom jó (pedofilvédő) szokásuk szerint mélyen kussolnak..
részvétem
(kivitelező mindig hibás, mert kell lennie olyan képzettségének, h lássa h ez életveszélyes feladat és meg kell tagadnia az elvégzését. ezért simán rá fogják verni az egészet. a főbűnös érsekségnek meg el kell majd mormognia 10 imát?? hofi: "a szar mindig felül van")
Szükségem lenne egy nagy adag segítségre, egyenlőre csak elméleti vonalon:)
Van egy hegyi lak amit elkezdtünk a saját igényeinkre alakítani. Az alsó helyiség 7*4 m alapterületű, kb 1,5 m mélyen a földben van. Eredetileg borospince volt, de idő közben az előző tulaj átépítette, gányolta.
A területet felosztották 3 részre. Aljazat: beton leöntve, cementlap belerakva, tördelve. A borospincének használt helyiségben a fal mellet nincs betonozva, csak homok. Nem tudom még hogy milyen alapja van az épületnek, van-e szigetelés az alapon, és kívül a föld alatti részeken. Rendesen vizesek az oldal falak az egyik hosszú oldal, kb feléig, és a rá merőleges hátsó fal szintén a feléig látszik egyenlőre.
Ez a leírt két oldal.
Ezt az ablak keret avval a csempemagassággal az járda szintje alá tették.
A sarok így néz ki. A terméskő lábazatra felhúzták a járdabetont.
Ez a szemben lévő fal száraznak tűnik, a hátsó falat nem tudom még, mert nem bontottam meg a terméskő burkolatot, de azon a részen homok a fa tövében, és ott voltak a boroshordók.
Egyenlőre a vakolat leverésénél tartok, és a nem kívánt falakat vettem ki.
Előre köszönök minden információt, ötletet, javaslatot!
"A mostani köműves azt mondja, hogy felejtsuk el az épített zuhanyzót és a sima falra épített zuhanykabint, mert padlófűtésünk miatt mindig mozogni fog és a szigetelés megsérül"
Hát elég érdekes diagnózis, alapja nyilván van, de megfelelő vízszigeteléssel és hajlaterősítő szalaggal mindenki meg tudja oldani tökéletesen és hosszú távon, nehogymá' ne lehessen épített zuhanyzót használni...
10 év alatt masodszor ázik át a fal a zuhanyzó mögött. A mostani köműves azt mondja, hogy felejtsuk el az épített zuhanyzót és a sima falra épített zuhanykabint, mert padlófűtésünk miatt mindig mozogni fog és a szigetelés megsérül. Komplett zuhanykabint építsünk be.
Erre mi a tapasztalat? Többször nem vernék szét a zuhanyzót ha nem muszály.
Ha egy emeletes házba kerül vizes padló fűtés, tehát nem probléma, ha lefele is jut a meleg a fűtésből, akkor is kell a EPS hőszigetelés a csöveket fogadó beton alá?
Konkrétan egy felújításról van szó, ahol a pince mennyezetre lehetne tenni az olcsó EPS-t és ki lehetne-e spórolni a felette lévő szoba padlófűtése alól az EPS-t, hogy magasságot nyerjünk.
Egyre tudok gondolni, hogy szükség van rá, hogy fűtött betont úsztatni kell az EPS ágyon, hogy ne törjön el.
Úgy látom hogy ez a jelentősebb csapadék sok helyen gondot okoz,nekem is feljött a víz a pincében, az oldalfalakat megmértem 2% alatti,így azt gondolom hogy alulról jön, egy plusz réteggel,-bár így is csekély a belmagasság,- lehetne eredményt elérni? Az hogy honnan jön elég nehéz volna felderiteni/megszüntetni,három másik ház van a sarok közelében...
Semmi értelme a drénlemeznek ezzel a módszerrel. Azt hiszik, hogy majd alatta függőlegesen ki fog szellőzni az alap, az esővíztől, ami fefolyik melette. De szigetelés nélküli alapba az esővíz szinte azonnal befolyik.
A függőlesen szerelt drénlemez a szigetelő réteg védelmét bíztosítja, pl. a visszatöltésnél.
Sajnos egy ilyen utólagos vizesedési kérdés nagyon komplex probléma.
Nálad szerintem a térkövezés után azért kezdett vizesedni a pince, mert melette ásva volt.
Az első módszer: késziteni egy drént a pince falak melett., ezt el is kellett volna vezetni a kanalizálásba. Ehhez ki kellett volna ásni a pince fala melett kb. 1.5 méterre, olyan 50cm szélesen, késziteni egy beton ágyazatot, vagy szerelni külső térkő lefolyóidomokat, esésbe. A drénlemezt feltenni a falra és visszafordítani a kiásott gödörbe is (ezt most azért, hogy a nedves pince alap talpám keresztúl bejutott nedvesség száradjon kifele is), arra lefektetni egy geotexillel burkolt dréncsövet - 90-est, beburkolni a csövet geoteszillel és azt is felvinni falra a drénlemezre rátűzve. 10-12 cm a csőre és fordított drén. Zúzott kő vagy mosott kavics 20-50, 35 cm vastagon, rá geotextil és arra sóder. Aztán a terkő ágyatazata.
A második módszer: kiásni az alap melett 70cm szélesen kb. 35 cm mélyen. Levakolni az alapot. Geotextil(300-as) és 10cm zúzott kő, rá egy 10-12cm vastag gyengén vasalt C20/25-as beton, gyárit, jól megvibrálni, beöntve a vakolt falig, polifoam szalagot a dilatációnak. A beton és a vakolat illesztésénél beszerleni egy vízzáró élszalagot, odaragasztva mapei planesil 88-al, bekenni két réteggel a vakolt falat és a beton is. Így készitettünk egy olyan felületet az alap mellett, ami eldobja az esővizet 70cm az alaptól. Arra 8mm-es drénlemez és a térkő ágyazata. Ha beton a pince alapja, akkor erre a módszerre szavaznék.
Most az ősszes volt egy kellemetlen esetem. A szolgálati lakásom egy félszuterén egy nagy 3 emeltes sarokházba, egy nagyváros központjában- ami korabeli épületekkel rendelkezik, van udvara és nagy parkolója, ez nagyon fontos nekem. A lakásba padlószint kb. 1 méter mélyen van a külső járdaszinttől. Az épületet 1939 építették- gyenge vasalatlan beton az alapja- de 80-90cm vastag- onnan a jádaszint felett tégla és kő terméskő burkolat a lábazaton, a járda le volt aszfaltozva. Felújítás alatt áll a utca 2 éve, a járdát feltörték és az alap melett leástak kb. 1,5 méterre és készitettek egy sóderágyat- drénlemezzel leburkolva a falat, majd zúzott követ szereltek az út alapjának, jól tömörítve, arra jött a 4-8-os as zúzott kő és a 10-es andezit burkolólap.
Én megmondtam mindenkinek (tervező, építkezési felügyelet, ellenmérnök, utász szakmérnök- mert mindenkit ismertek), hogy ez így nem lesz jó- mert kell a drén is, de ez egy EU-s finanszirozás és nem lehetett modóstani a terveket, na akkor mondtam, akkor ezt jól elbasztátok. Szeptember közepén volt három torenciális eső (de akkora, hogy ilyet soha nem láttam), a vizelvező rendszer nem bírta elvezetni, mind a háromszor beázott a lakásom, ki kellett költözzek. Minden pince beázott a környező utcákban, ami a felújítás alatt volt. Az útalapnak beépített bazalt 30-60-as zúzott kő nem volt mosott és a tömörítés során úgy összeállt, hogy nem engedte át a vizet, csak nagyon lassan. Az esőben megtelt vízzel az utca, megemelkedett a színt és a zúzot kő réteg felett, a víz kimosta a kő és a gyenge beton alapok között a homokot és beáztak a pincék.
A lakást bérelem 5 éve, voltak nagy esők, de nem ázott be soha- az ablakok párkánya kb. 20cm magasabban volt mind a járdaszint, ott sem ázott be. Beszéltem az útász tervezővel és a kivitelezővel és a ház 11 méters homlokzatán végig az alap melett- felbontottam a burkolatot (ami még nem volt teljesen kész) a saját munkásaimmal- egy mélyalapozási vízszigetelési módszerrel megoldottam, hogy az alap ne ázzon kivülről. A rendszer mindenféle spéci anyagot tartalmaz és kell hozzá komoly szakértelem is. A lakást kiszárítottam és teljesen felújítottam. Visszaköltöztem 2 hete.
Kívül-belül szinte mindenhol kong a vakolat, konkrét leválás még nem nagyon van, de kong... Úgy kb az emeleti részig, ahogy egyre feljebb néztem a falon egyre kevésbé kongott. Meg volt olyan falrész, ami csak kívül kongott, belül jó volt. A DK-i oldal volt a leggázosabb(a kép mind ott készült). Pedig a pince a másik oldalánál van.
Kérdésem: okozhatta az eső áztatás (alig van tetőkinyúlás, ez a tűzfal felőli oldal), vagy xar a vízszigetelés, újra kellene csinálni fal átvágással, vagy egyéb módszerrel, esetleg valami spéci vakolat?
A nyáron térkövezve lett az udvarunk, és utána elkezdett nedvesedni a pince fala, és az alja is. Hívtam egy céget, akik vállalták az alap szigetelését.
A fal melletti kb 1 méteres részen felszedték a térkövet, és az alatta lévő ágyazatot (zúzottkő, ckt, ágyazóréteg), és a földet is a pinceszint mélységéig. A kivitelezést látva felmerült kérdéseim: 1. Drénlemezt raktak a fal mellé, az alaphoz (pince padlószint mélységéig), de úgy, hogy a kiásott "árokba" belefektették a drénlemezt. A lemez így aránylag rásimul a falra, de mivel U alakban van az alap mellett, ez nem tudom hogy szakszerűnek nevezhető-e. LEhet-e ebből probléma? Gondolom egyszerűbb volt így lefektetni, mert csak vissza belehányták a földet, és vibrózták. 2. A drénlemezt 3 darabból lett feltéve, és csak simán egymásra lapolták kb 40 cm fedéssel. Ez így jó? 3. A drénlemez pár helyen 2-3 cm-es réseken kilyukadt, ahogy lapáttal, vibróval nekimentek. 4. a döngölt fölre tették rá a betont, nincs köztük zúzottkő ágyazat (az eredeti térkő ágyazatban ez megvan/volt) 5. A döngölt földre tett beton szintje több helyen alacsonyabb, mint fel nem szedett térkő alatti beton szintje. Szerintem itt megállhat a víz, vagy beszivároghat a 2 között, vagy pont a fal felé vezetheti. Szerintem a "régi" és az uj beton szinjét össze kellett volna hozni, különben probléma lehet belőle.
Nekem nem tűnik szakszerűnek ez a megvalósítás, ezért kérdezlek Titeket, hogy ezekből lehet-e probléma a későbbiekben? üdv: Szabolcs
Konkrétan nem ismerem ezt a PRIMER 3296 nevű cuccot, de az adatlapja alapján akár még jó is lehetne számodra, mivel a felporló beton alapozása a fő alkalmazási területe. De szerintem erre még ugyanúgy kell(het) egy jó tapadóhíd és árban úgy látom, hogy ez az anyag önmagában többszöröse egy klasszikus alapozó+tapadóhíd kombónak.
Kozben a tuzep ahonnan a cementet vettem felajanlotta, hogy a megmaradt cementet visszaveszik cserebe beszamoljak Mapei PRIMER 3296 alapozoba. Azt mondtak, hogy ez egy melyalapozo es tapadohid is egyben (bar kisse gyanus). Annyit olvastama leirasban, hogy "gyenge, morzsolódó és felporló felületek megszilárdítására és jellemzőinek javítására szolgál./ Felporló felületű esztrichek előkészítése..." -re alkalmas.
Ha esetleg barki masnak van tapasztalata vele(PRIMER 3296) orommel olvasom!
Igen naponta átmegyek egy nagyot szellőztetni, plusz egy egy ablak résnyire van. Plusz most kaptam egy ősrégi Siestát ha nagyon fagy köré kerülnénk. Nyílászárókon eléggé lecsapódik, de most ezzel sajnos nem tudok mit kezdeni. A penész is szereti sajnos.
Egy kiszáradt beton (kevés pórussal), vízbe elmerülve, kb. 150 liter vizet tud felvenni köbméterenként,
Ha képlélenyitőt (síkosító) is kevertek bele, akkor kb. 200-220 liter viz kerül egy köbméter betonba, nem írtad, hogy mekkora de felület, de meg kell szorozni 7cm-rel (nem 6-al) és kijön a köbözés.
Vagyis, ha teljesen kiszárad, utána is marad benne kb. 70liter víz/ köb.
A levegő harmatpontja 20C fokon 18.4g/köbméter, 0 fokon 4.8g/köbméter.
Ha hidegebb lesz a levegő a helységben, akkor nagyobb a parciális páranyomás alakul ki a beton felett, mind amikor melegebb volt. Akkor nagyobb a párolgási sebesség.
Ki kell engedni a helyiségből a párát, amit szívott a betonból. Hiába 70%-os a külső levegő rel. páratartalma a lehült levegőnek, akkor is sokkal kevesebb, mind a beton feletti levegő páratartalma- ami esetleg ki is csapódott a helység határóló felületein. Lehet, hogy segíteni fog, kinyitsz egy ablakot (kitámasztod) és beteszel egy nagyobb ventillátor mellé.
Köszi szépen! Fagytól parázok, mert a felettem lévő lakás eladó szóval nem nagyon fűtenek, a mellettem lévővel meg alig van közös fal, ahol van ott vagy 60 centi vastag. Tegnap néztem éjszaka 6 fok volt.
Úgy néz ki, hogy ebben a hidegben kell egy kisebb betonozást megejteni (vízóra akna). A tüzépen Isomat PH7 kötésgyorsító van, gondolom ez is jó lesz. Ilyen időben gondolom nem kell locsolni a betont, elég ha leterítem egy fóliával? Illetve tennék még rá valami karton-papír rétegetvalami minimális hőszigetelési céllal...
Koszi, valosz. szerzek meg egy segitseget, hogy haladjunk is. Eddig egy kisebb teruletet megoldottam magam is, de ez mar nagyobb falat (foleg hogy eddig egyszer csinaltam iyet :) ). Burkolatnak valami kulturaltabb bontott laminaltat nezek egyelore (a celnak megfelel), csakhogy ne maradjon fedetlenul.
Esetleg gondolkodom egy kisebbb elektromos fűtőszőnyeg is (a laminalt ala) a kanape elotti reszre, segit majd a komforterzeten a teli honapokban.
Na majd fotok is lesznek amint haladok a meloval :).
Sajnos viszonylag későn múlthét szombaton került le a betonréteg (6cm) a padlófűtés csövekre. Ez jelenleg egy fűtetlen lakás. Szerintetek kb mikor lehet nagyon óvatosan elindítani a fűtést?
A betonozós brigád azt mondta kb 2 hét, de ez nekem kicsit kevésnek tűnik, főleg hogy nem estrich-ről van szó.
Hát a 38 m2 nem kis terület, a felosztást az is befolyásolja, hogy mekkora meló lesz kiönteni, amit a vastagság és a létszám is szabályoz, valamint diletálni csak és kizárólag ott szabad, ahol majd a burkolat is diletálva lesz, bár ha laminált van alátétfóliával, akkor ez nem szentírás.
Hivatalosan ekkora felületet már kellene diletálni, de ha alátétfólia vagy xps vagy bármi laminált alátét lesz használva, akkor nemigazán számít, ha keletkezik majd egy hajszálrepedés az aljzatkiegyenlítőn, semmi gond nem lesz a felsőbb rétegekben belőle, úgyhogy annak függvénye szerintem, hogy kell-e felosztani, hogy kényelmesen ki tudjátok-e önteni az adott mezőt.
Konkrétan szerintem egy pörgős 3 fős csapatnál (1 kever, 1 hozza-viszi az anyagot, 1 pedig teríti és egyengeti) nem kell felosztani, ha kicsi a rétegvastagság és kevesebb anyag kell, akkor 2 ember is elgyőzi ugyanezt a melót, de egyedül nem nagyon vágnék neki, akkor tényleg fel kell osztani kisebb részekre.
Amit Jenő mondott: L120x80x10 vagy 12mm, legalább egy téglán feltámasztva jobb és bal oldalon, tehát 120cm nyilashoz kell egy 170cm hosszú fémprofil. A fugába kell beépíteni és ki kell ékelni.
Amiután ki van ütve a fal, alulról 3 db. 50x5-ös laposvasakat behegeszteni.
Csak 120 a nyilás, de :
38 üreges téglafalba be kéne szerelni 6 kerámia áthidalót ellenmagasan, 3+3-at. Összetörsz mindent, kéne egy téglavágó láncfűrész, de azzal is nehezen lehet vízszintesen vágni és akkora mocskot csinál, hogy vége. De meg kell maradjon épen a tégla az áthidaló alatt (nem fog), másképp nem lehet kiékelni az áthidalókat.
Két kisebb ablaknak mi az értelme? Pláne egymás mellé. Az én javaslatom a kiváltó alsó síkjának megfelelő magasságban flex-el bevágni, a résbe szügvasat beütni (lehet egyenlőtlen szárú is , hosszabbik fölfelé), majd ugyan ez a fal másik oldalán. Utána a szögvasak fölött fal átfúrva kb 20-25cm-ként és egy-egy acélrúd beragasztva. Aztán ha megkötött ki lehet vágni a nyílást.
Mélyalapozóról jut eszembe: falcsiszolás + mélyalapozással megspórolható a festés előtti glettelés? Nem is annyira az anyagi, inkább a bénasági faktor számítana. Köszi: Csokis
"Szerintem mélyalapozó (pl Mapei Primer G), egy tapadóhíd (Ceresit CT19 vagy Mapei Ecoprim vagy bármi hasonló) és mehet az aljzatkiegyenlítő."
Halas koszonet a tippert, beszerzem ezeket az anyagokat es hamarosan nekiallok a kezelesnek, aljzatkiegyenlitesnek.
"Az aljzatkiegyenlítést azért nem tudod és ne is akard kikerülni, mert laminált parketta alatt az a tuti, főleg hogy már itt-ott kiseperted/kigödrözted az aljzatbeton."
Igen, mindenkepp lesz aljzatkiegyenlites. Mit tanacsolsz, mehet egyben az aljzatkiegyenlites vagy osszam fel (csikot huzok habbal) 2 - 3 reszre a 38nm -t? A falak menten van dilatacios habszivacs, ott jok vagyunk :) .
Új nyílászáró kialakításával kapcsolatban lenne kérdésem. A rajzon pirossal jelölt helyre kerülne egy 120/150-es bukó-nyíló, rejtett redőnytokozatú ablak. Az ingatlan tetőteres, a födém monolit vasbeton a földszint és a tetőtér fölött is, amiről beszélünk természetesen teherhordó falazat. A kérdés, hogy megoldható-e a 120 cm széles nyílászárónak a kialakítása, vagy esetleg érdemesebb lenne, kisebből kettőt betenni, ha igen, melyik méretek a célszerűek?
Illetve ilyen esetben milyen módszerrel szokták kialakítania a nyílást a teherhordó falazaton? (Csak tipp: Először az egyik oldalon kellene a 38 cm-es téglát félig megbontani az áthidaló méretében, beépíteni az áthidalót, majd a másik oldalon megtenni ugyanezt? Ezzel a teherhordás megoldva és jöhetne az alatta lévő nyílás kivágása, majd falazat kiütése?)
Szerintem a homok nem oda való, elkoptathatja a puhafát is, de puding próbája az evés. Én azt mondanám, hogy gépi csiszolás, esetleg drótkorong, vagy forrasztólámpa+spkakli. Esetleg kromofág.
Pincében kis szellőztetéssel nyugodtan lehet hőlégfúvózni, nem kell, hogy füstölve égjen a festék, csak hogy megpuhuljon annyira, hogy a spaklival le lehessen tolni.
Sziasztok! Érdekességképpen kérdezné! Szembejött velem a neten egy oldalon a vakolatszóró pisztoly! Kompresszorhoz csatlakoztatható. Rákerestem a Youtub-on🙂,és látom,hogy a nemesvakolatot is szórják ilyennel. Tök egyszerűnek tűnik. Mi mégis a hátránya,hogy nem alkalmazzák ezt a kömüvesek? Látszólag teljesen szép felületet csináltak,és egészen gyorsan. Mit lehet erről tudni?
Nem véletlen, hogy nem szeretnek pöcsölni vele, hanem vesznek újat. :-) Felújítás előtt a kérdés midig az, megéri-e? Mennyire rossz, meg van-e pl. vetemedve, hány réteg korábbi festék van rajta. Ahogy irreverzibilis is írta, hátha elég egy alapos csiszolás. (Hogy egy rossz szóviccel jöjjek: reverzibilis, vagy irreverzibilis? :-) )
Sziasztok, tegnap megnéztünk egy házat ("nyaraló"), ami amúgy bejönne, de vizesedés volt látható a ház hátsó felénél, ahol a pince is van. A képen is látszik kívül a vakolatleválás, és belül is több helyen le volt válva a vakolat. A ház többi részén jó volt.
Gondolom a pince földfeltöltése okozhatja? Hogy lehetne ezt legegyszerűbben, legolcsóbban javítan? Már, ha létezik "egyszerű, olcsó" megoldás... Szárítóvakolat segíthet ezen valamelyest?
"Szoval akkor ne legyenek almatlan ejszakaim :)? "
Szerintem nem kell aggódnod, ha tényleg csak 20/25 arányban csökkent a cementarány, az nem tragikus és lehet nincs is összefüggésben azzal, hogy le lehet seperni a tetejét, mivel az megfelelően, sőt túlcementezett betonnál is előfordul, ha feljön a tetejére a víz.
Viszont a lehető leghamarabb le kell kezelned, hogy ne porladjon tovább a teteje, elméletileg várnod kellene, hogy teljesen kiszáradjon, de ha járkáltok rajta és folyamatosan "kopik" a teteje, akkor inkább hozd előrébb a javítást. Ha már két hetes, ilyen őszi időben azért adj még neki egy hetet, de többet már lehet felesleges. (Nedvesség teszt: egy 20cmx20cm-es fóliadarabot ragassz le és meglátod mennyire párásodik be)
Szerintem mélyalapozó (pl Mapei Primer G), egy tapadóhíd (Ceresit CT19 vagy Mapei Ecoprim vagy bármi hasonló) és mehet az aljzatkiegyenlítő. A Prosfas biztosan a legjobb megoldás lenne, de a 1500-2000 HUF/m2 árával felesleges lenne és még utána is kellene aljzatkiegyenlítés, ami előtt úgyis kell alapozás/tapadóhíd. Az aljzatkiegyenlítést azért nem tudod és ne is akard kikerülni, mert laminált parketta alatt az a tuti, főleg hogy már itt-ott kiseperted/kigödrözted az aljzatbeton.
Hat itt bizony egy vekony felso reteg mar porzik, de akkor valosz fog kapni valamilyen utokezelest. Neztem a Prosfast, de az eleg huzos arban van sajna.
Azt nem irtam, hogy 2x rostált 0-4 beton került a lehúzásra,Mapefibre -el erostitve, de csak egy mezei nagyobb vizmertekkel huzogatta le a mester, nem volt gepi utomunka. A talicskaban aranylag szaraznak tunt a keveres, de lehuzas utan allt valamennyi viz a tetejen. Ha valoban elszamolta magat, akkor 5kg cementel volt kevesebb keveresenkent.
Szoval akkor ne legyenek almatlan ejszakaim :)?
Szerinted mennyit kell varjak mielott kiseprem, es elokeszitem aljzatkiegyenlitesre?
Koszonom a segitseget!
2 foto, ahol egy kisebb reszen ecsettel felsepertem
Szerencsere nagy terheknek nem lesz kiteve, kanape-TV asztal ilyesmik - mivel inkabb hobbiszoba lesz. Mivel itt mar volt eredetileg egy aljzatbeton ezt akartam kulturaltabbra varazsolni koltseghatekonyan. Igy kapta ezt a kb 5-6 cm estrich betont (0-4 es soderrel keverve, Mapefibre -el erostitve). Akiktol kertem ajanlatot ezt az 5-6 cm javasoltak. A vastagabb nem is nagyon adta volna magat ebben a helysegben, de remelem igy is mukodni fog.
Nekem murván levő betonlapokon fog lenni, mert közel a szomszéd vályoggarázsa, nem akarok vele kib@szni, hogy a betonról ráfolyik az épület tövére a csapadékvíz. Bár mondta, nem érdekes, nem megy oda annyi, betonozzak, de neeem, hogy aztán 3év múlva meg háborogjon.
Ja ez üres. Szóval milyet tervezel venni? Nálam az még probléma lehet, hogy földhöz kell rögzíteni. Vagy mindenképp érdemesalábetonozni, ha utcafrontra akarom nyitni a mobilgarázst?
Szétnéztem már többször is, de erre mifelénk nem láttam még ilyet, pedig nem egy veszélyes környék. Te milyen árkategóriában/minőségben gondolkozol? Prémium, vagy valami egyszerű lemez?
"Biztonság egy fogalom,van ahol a betonfal se elég, van ahol a 120cm deszkakerítés is OK"
Igen, nyilván, fizikailag megvalósítható, én igazából arra keresném csak a választ, hogy egyáltalán szoktak-e ilyet csinálni mobilgarázsból, vagy ez egyáltalán nem jellemző. Ha megbontják a kerítést, akkor már általában építenek oda normális kocsibeállót, vagy az is jellemző szokás, hogy mobilgarázst telepítenek oda, hogy megspórolják az építési költséget?
Aljzatbetonnál, ahol alatta szigetelés van és nem tud lefelé elmenni a víz és nem esztrichezés van, hanem sima nedves állagú betonkeverés, akkor gyakori probléma, hogy feljön a tetejére a víz, amit később ha megköt simán ki lehet belőle seperni.
Nem tragikus a dolog, mélyalapozó, tapadóhíd, majd egy jó aljzatkiegyenlítő kell, mivel úgyis lamináltat akarsz rá tenni.
"Az volna a kérdésem, hogy a folyamatosság biztosítása érdekében a vödör beton kiöntése után használhatom ugyanazt a vödröt a következő adag bekeveréséhez a benne maradó kis anyag ellenére?"
Alapvetően sosem szoktunk annyi vödörrel készülni, amennyi zsák aljzatkiegyenlítő lesz, úgyhogy megoldható akár 1 vödörrel is, az a minimális cucc ami benne marad nem rontja el, mivel ugyanaz az arány és állag lesz, mint a később belekerülő új keverés.
Ettől függetlenül, mikor sok vödör volt kéznél (nemesvakolás után egy tucat jól kimosott vödör maradt), akkor baromi gyors és egyszerű volt, hogy a vödrökbe a pontos vízmennyiség előre ki volt adagolva, és csak borítani kellett bele a szárazanyagot és keverni.
Másrészről jó lenne, ha lenne segítséged, mert amíg az egyik vödröt öntöd és egyengeted, közben lehetne valakinek keverni a következő adagot..
Rákerestem, ilyen kattan be alul, ha billenős kell:
Biztonság egy fogalom,van ahol a betonfal se elég, van ahol a 120cm deszkakerítés is OK, hely és egyénfüggő, benyomni nem tudják, akik meg felpajszerozzák, azok bejutnak ennél erősebbe is.
Köszi. Tehát mindenképpen kelleni fog egy külön kaput beépíttetnem, nem gyártanak olyan a mobilgarázst, aminek a felnyíló kapuja kiváltaná a külön garázskaput?
Érdeklődnék, hogy van-e olyan mobilgarázs, amit be tudok úgy építtetni, hogy az utcafronttal érintkezzen, tehát kivágom a kerítést és a mobilgarázs kapuja lesz a helyén?
Vagy mobilgarázsok nem alkalmasak ilyenre, és kell éppíttetnem egy külön kaput a kerítésre, és a mobilgarázs inkább az udvarra kerüljön? Tehát van-e olyan mobilgarázs, ami egyben biztonságos kapuval is rendelkezik ami jó utcafrontra?
Az alábbi képen a "B" verziót szeretném elérni. Ez lehetséges mobilgarázzsal, vagy ezt már építtetni kell pl téglából? :
Nálam a fürdőt betonoztuk/újítottuk, oda a szaki nem engedett 8cm beton vastagság alá, azt is C16/18 betonnal húzta le. Ideális a 11cm lett volna szerinte.
Tehát az a kisebbik baj, hogy porzik/málik, nem teherviselő, az a bibi.
Segitseget kernek a hozzaerto szakiktol. Egy 30 eves haz alatti garazs/pinceresz 38nm/ (tarolonak hasznalta az elozo tulaj) lett lebetonozva kb 2 hete. Kapott egy bitumenes szigetelest, 3cm lepesallot, foliat majd erre jott egy kb 5cm beton. Anyagokat en rendeltem, helyben kevertek ki. Jelenleg eleg erosen porzik a felso reteg. Nagyon ugy nez ki, hogy a komuvesek elszamoltak magukat es joval kevesebb cement kerult be mint kellett volna. 20kg -os cement zsakokat rendeltem, 160kg maradt meg 600 -bol. Sanyi eros de a szamok nem az erossege, es valoszinuleg szokasos 25kg -os nak nezte oket es igy keverte. Mentheto meg a helyzet, hogyan lehetne ezt utolag korrigalni? Esetleg hasznaljak Mapei prosfast, majd arra egy aljzatkiegyenlitot?
Klubb/hobbi helysegnek szeretnem kialakitani, valamilyen olcso laminaltat tennek le vegso burkolasnak, hogy kulturaltabb legyen (esetleg elotte kap egy kis aljzatkiegyenlitot).
kb 20m2-es szobát kell 4-5 mm aljaztkiegyenlítővel kisimítanom. Az volna a kérdésem, hogy a folyamatosság biztosítása érdekében a vödör beton kiöntése után használhatom ugyanazt a vödröt a következő adag bekeveréséhez a benne maradó kis anyag ellenére? Max a falról leszedném valamennyire az anyagot, de kimosásra nincs lehetőségem.
Ma megneztuk, nem túl optimális körülményeket közt (eső, szürkület...), belülről teljesen szaraznak es repedesmentesnek tunt, állítólag a 30as években épült, az alsó födém beton(monolit?-lattam zsaludeszka nyomokat lent a tároló helyiségben) Padlasfodem fagerenda es gondolom stukatur, szarufak jónak, masszivnak tuntek. Vizesedest lent láttam a földszinti hátsó tarolohelyisegben, de nem vakolatomlas, viznyom a falon. Ott mar a föld van kivulrol. Kívülről a homlokzat vakolat sztem majdnem vegig leverhető, legalábbis alulról a vakolatlevalas fölött is kongott a vakolat, az ÉNy-i, esos oldalon stabilnak tűnt, meg a másik oldalt is, szuróprobaszeruen. Áramot gondolom full újra kéne húzni, ezereves kapcsolokat lattam.
Visszavakolni egy meszes és hidraulikus meszes anyaggal. Egy 250literes betonkeverőbe 2.5 zsák pórmész és 1-1.5 zsák hidraulikus.
Le simítani kvarchomokkal ugyanezzel a recepttel, picivel több hidraulikus mész mehet bele. Szilikátos festékkel lefesteni, alapozás nélkül- első rétegbe keversz 15% vizet.
A fal megázik esőben, aztán kiszárad, mert nincs a rétegrendben páraáteresztő.
100%, hogy valamikor egy nagyobb hó lezúdult a tetőről és tönkretette a csatornát, a tetőről a csatorna háta mögött ázik a fal. Új csatornavasak és csatorna, lefolyók, megnézni, hogy hova folyik a lefolyókból az esővíz és el kell szerelni hófogókat.
A másik tippem, hogy nincs is semmi baj, csak régi ez a présház (eltaláltam?) és a sok-sok évtized alatt a festés elpiszkolódott, és megkopott.
Lehet, hogy ennek az oldalának csak egy új festés kell. Meg esetleg egy új eresz.
Amúgy ha az a kérdés, hogy megvegyed-e, akkor szerintem igen. Főleg ha szép helyen van, és megengedheted magadnak. Így első blikkre korrekt kis épület.
Ha már kész a betonszerketet akkor nehezebb. Schmidt kalapácsból lehet NÉMILEG következtetni a szilárdságon keresztül. Ha van letört darab akkor be kell rakni vízbe, utána a mélyhűtőbe. Többször. Új betonszerkezetnél elő kell állítani valamit betonból és ha megkötött (28 nap) utána mélyhűtő. Kiolvaszt, fagyaszt. 25-ször ki kell bírnia minimum.
Itt egy vízszintes betonfelület utólagos víz szigeteléséről van szó, csak pont azt nem írja.:)
Mivel ez egy folyadék, én nem hiszem, hogy hatásos.
Nade: milyen környezetbe van a betonfelület? Ha a talajon fekszik, alulról is le kéne szigetelni, mert felfagyhat.
Egy köb sima száraz gyári beton, jól megvibrálva, ha nedves környezetbe kerül, 150 liter víznél telítődik, ennyit fog felszívni. Olyan mind egy szivacs.
Léteznek olyan betonjavítók, amiben gyanta, üvegszál és tixotropikus adalék van, azzal meg lehet javítani egy tönkrement betonfelületet és elég jól bírja a vizet utána (gyártó BASF- forgalmazó vagy 5- mindenféle név alatt). De a fajlagos fogyása 16-20kg/cm/nm és meg kell jól gondolni, hogy mekkora felületről van szó. Ezek tényleg képeznek egy polimer térhalót a betonba, pár mm mélyen. Repterek betonját is ezzel javítják néha, egy tönkrement autórámpára is jó.
Így van, de az alábbi gyártói leírás utólagos vízszigeteléshez is részéletezi a használatát. felteszem olyan betonoknál, amihez gyárilag nem kevertek penetront.
Köszönöm szépen a további részéletek megosztását a téglafalakat érintő technológia kapcsán.
Viszont alapvetően akkor ez a nem nyomás alatti utólagos talajnedvesség felszívódás itechnika nem igazán hihető pl betonnál, ahogy a "penetron" reklámozná magát?
Nátrium -szilikátos injektálásnál azt kell követni, hogy szép lassan bejuttass a falazatba az előírt mennyiséget.
Leverik a vakolatot, egy 30-40 cm sávban lekenik egy spéci páraáteresztő malterral a furatok felett.
Befúrnak 20-25 fokban ferdén a falba, kb. a fal vastagság 3/4-be (20-as fúróval). Első körben 25cm-ként. Betesznek egy 15-20 cm hosszú 13-as PCV csövet a furatba és rá egy könyököt. Tölcsérrel öntenek bele 3 adagba kb. 1 liter szilikátot, 50-55 -ös falnál- meg kell várni ameddig leszivárog a falba. Utána be kell injektálni a furatokat egy spéci malterral- teljes mélységébe, hogy ne tudjon kiszivárogni a szilikát a furaton keresztül. Aztán megismételni az egészet még egy egyszer, befúrva a már beinjektált furatok közé még egy lyukat.
Tehát 8 lyukat kell fúrni méterenként.
80 falnál két oldalról kell fúrni.
Nem atomfizika, csak pontosan be kell tartani a technológiai leírást. A nátrium-szilikát a víznél sűrűbb folyadék, egy térhálót képez a fugákba.
Idő kell, ameddig kiszárad a fal, de 90% működik, ahogy már írtam.
Meg szoktuk mérni a fal nedvességét is. A furatból kifolyt port betesszük egy berendezésbe. Ezzel lehet követni, hogy mi történik utána.
Megy az egyszerűbben, olcsóbban is, keresgélj a youtube-on....mondjuk ha ez egy 10nm-es kalyiba az isten háta mögött pár lépéssel álldogál és sosem lesz másra használva, az értéke nulla felé konvergál, akkor botsinkainál az igazság.
A B megoldás, hogy levenni a tetőt, födémet, azt a sarkat alapig visszabontani, új alap azon a részen, új falazat, betonkoszorút tenni, új födémet új tetőt. Ekkor már terv+ építési engedély kell, 100 évi átlagbér összegéből szépen kijön.
Van egy épület ami csőtörés miatt megsüllyedt az egyik sarkánál és megrepedt. Ez történt már majdnem 20 éve. A repedés széles, de azóta nem változik a helyzete.
Az ilyet ha csak bevakoljuk az megfelelő megoldás lehet?
-Falazatot injektálni üvegvízzel lehet (nátrium-szilikát), gravitációsan
Illetve léteznek tégla falaknál is nyomás alatti injektálások nem?
-Betont ezzel nem lehet, csak ha naaagyon porózus.
Ugyanakkor elvileg nem vízzáró betonokat is lehet penetronnal kezelni utólag is egyes gyártók szerint és valamilyen mélységig behaton a betonba ezen anyag elvileg (https://www.penetron.hu/pdf/Utolagos_szigeteles_technologiaja.pdf). Ez hasonló lehet elvben, mint a tégla falak és az említett vízüveges eljárás nemde?
-A betonnál repedéseket lehet injektálni, de az vagy nagyon gyorsan kötő cementekkel, vagy epoxi gyantákkal, de víznyomás ellen.
Értem, köszönöm. Ezen repedés injektáló epoxi gyantáknak akkor hasonló lehet az élettartamuk, sok évtized a gyakorlatban?
60 cm igazábol csak ideiglenesen kellene mert egy vékony szigetelést, vízszigetelést és padlófűtést tekernék le, záróbetonnal. Úgyhogy a végleges szint csak 40 centi körül süllyedne.
A talaj a pincében olyan kemény hogy csákányozni is nehezen lehetne.
A földszint meg van emelve a normális szinttől 4 lépcsőfokkal. Szobák alatt nincs pince csak a többi helység alatt.
Igazából mindenképp hívnék statikust csak a lehetőségek érdekelnek. Nyílvánvaló hogy egyben nem lehet megoldani a történetet, én arra gondoltam, hátha müködne, egy betongerendát hajtogatni betonvasból, sarkok kivételével, hosszanti és rövid irányban x közönként illetve a fal közvetlen szélein is, így egy hálót kapnánk, ami minden irányból támasztana.
Miből van az alap, milyen mély, milyen vastag, milyen az állaga?
Körül kell járni egy hozzáértő statikussal a kérdést, kell egy talajmechanikus is, de ha a talaj agyagos- vagy sóder-agyag keverék, akkor valószinű, hogy szakasoson meg lehet csinálni.
De mukagödörrel.
Azt kell megállípítani, hogy amikor a pincét kiásták, milyen mélyen mentek le az eredeti talajszinttől. Látszik, hogy meddig tart a töltés és milyen mélyen van az eredeti talajszínt.
Ha kivül sok a töltés, nem szabad aláfalazni.
Egy 50 évnék idősebb ház alatt, olyan színten össze kell legyen tömörödve a talaj, hogy csákányolni sem lehet (pikhamerel kell kibontani), ha az nincs így, akkor nem lehet aláfalazni.
Egyszerre csak az alap felét (vagy egy pár cm többet) lehet betonnal aláfalazni, nagyon sok esetben, ha belülről csinálják ez elég, hogy levidd a padlószintet, de 60cm az sok.
Falazatot injektálni üvegvízzel lehet (nátrium-szilikát), gravitációsan, nem ma találták ezt ki, vagy 150 éve ismert technológia, most van egy körítése is (két zsákos anyag). Ugyanezt a szilikátot lehet használni pl. a talaj tömörítésére és a talajvíz részleges megállítására, csak azt nyomás alatt, agyag örélemény (betonit) és cement is keverve a tartályba.
Betont ezzel nem lehet, csak ha naaagyon porózus. A betonnál repedéseket lehet injektálni, de az vagy nagyon gyorsan kötő cementekkel, vagy epoxi gyantákkal, de víznyomás ellen. Semmiképpen nem vizszigetelésre.
Nem hallottam arról, hogy a nátrium-szikilátokos injektásás degredálodjon, ha be van tartva a 150g/10cm falazatvastagság injektásási mennyiség folyó méterenént és le van szigetelve a furat. Lehet, hogy 30-40 év alatt degradálódik (felbomlik kémiailag), de az már nem a mi sarunk.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az injektálás jól múködik (kb. 75%-os a valószinüséggel) a vegyes kő-tömör-tégla falazat esetében és 90%-ban a tömör-tégla esetében. Egyszer 2 méteres várfalat is beinjektáltunk, két oldaról és két év alatt teljesen kiszáraradt. Üreges téglánál nem működik.
Az injektásás a talajnedvesség felszívódásának megállítását oldja meg, egy teljes magasságában beázott falszerkezet kiszárítását nem.
Ilyen esetben annyi idő alatt fog kiszáradni a fal, amennyit ázott, ha közbe nem fagyott meg teljesen. Akkor kuka a ház.
Az alapozás teherbírását komolyan befolyásolja, hogy az alapozás síkja fölött mennyi föld(beton)feltöltés van. Leszedik a feltöltést csökken a teherbírás.
Értem, köszönöm. Végülis akkor mindgey milyen anyagba fecskendezik, ha épp beton szerkezetet akarnak így injektálni, annak ugyanúgy eléggé véges élettartama lesz gyakorlatilag...
Végigolvastam, igen jó összefoglalás. Mondjuk arra a kíváncsi kérdésre, hogy miért degradálódik az évek alatt az injektálás és miért veszti el a hatásosságát nem válaszol.
Adott egy családi ház, pincével. A pince belmagassága 2 méter és nincs lebetonozva. A födém betongerenda és kerámia béléstest. Szeretnék normális belmagasságot kialakítani, illetve alulról hungarocellel leszigetelni, padlófütést letekerni.
Kérdésem az lenne hogy ha 2 méteren lefele kezdenék ásni 60 centit az statikailag már problémát okozna? Vagy kis szakaszokon kellene csinálni folyamatos visszatöltéssel?
-Egymás mellett a két végét “kalibrálod”: pótolod a vizet, vagy megjegyzed hol van “középen”
- Az egyik végén ezt a középértéket egy referencia pontra állítod (leszúrt karó, gödör fala), majd a másik végét odaviszed ahoz a helyhez, ahova ezt a referencia pontot át szeretnéd vinni.
- Addig játszol, amíg nincs középértéken a víz (pár mozgatás és rájössz hogy megy)
- Ez a két pont mostmàr egymagas.
Leméred az eredeti helyen mennyi a távolság a referencia és a gödör alja között, utána az új helyen is, ha nem egyenlő, akkor vagy ásni kell vagy temetni
Sziasztok. Lehet láma kérdés, de el tudná valaki mondani, hogy a slag vízmértéket, hogyan kell használni? Azt értem, hogy vízszintben lesz a két mérőcsőben a folyadék, de például, hogyha szinteltérés van 2 pont között mondjuk járda alap ásásánál, hogyan tudom kiszámolni mennyit kell kiszedni a földből?
Alapvetően az ügyben kíváncsiskodnék, hogy az injektálásos utólagos talajnedvesség szigetelésnek miért limitált az élettartama? Ha mondjuk egy vasbeton szerkezetet javítanak injektálással, akkor annak nem limitált az élettartama, amíg várhatóan megmarad a nedvesség szigetelő hatás?
"alapvető hiba, ha betonozol egy alapot, amire csak napokkal később húzol oszlopot, nem fog összekötni a kettő, csak a vasalás tatja a helyén."
A két beton csak akkor köt össze ha fél óránál nem hosszabb a szünet. Ha megállás nélkül egybe betonozzák a szerkezetet akkor is megreped ha hajlító vagy húzó igénybevételnek van kitéve. A beton nem rajong a húzásért, azért kell bele a vas.
Sehogy, nincs rá szükséged, a zsaluköveid fagyállóak, levakolni gondolom nem akarod, nem azért vetted.
Konkrétan az oszlopodat a kidőléstől a két szál betonvasad óvja meg éppen, ha az sem volna, már lehet rádőlt volna valakire. Én magamnak újraépíteném, 4db 12-es vas, zsalukövenként 1 kengyel, jól tömörített beton a közepébe.
Hasonló helyzetben (100×100×4-es oszlop, nyíló kapu) ugyanerre a problémára elég volt a mellette induló elemes betonkerítés szélső H profilú oszlopához egy 20x5-ös laposvassal átpántolni.
Burkolat nélkül simán hordozgattam kézben ide-oda, amúgy 2m-es kapuszárny. A zsanér csavaros, állítható, nincs azzal baj. De igazából annyira nincs vele baj, a fő kérdés a betonoszlop. A szomszéd és az én kapum közt van 30 cm, ha a Rivago zsalukő nem jó, akkor még mivel tölthetném ki a helyet, ami kb. hasonlít is rá?
Hja, zsalukövezésnél elkövethető alapvető hiba, ha betonozol egy alapot, amire csak napokkal később húzol oszlopot, nem fog összekötni a kettő, csak a vasalás tatja a helyén. Egy fázisban kell készíteni a teljes oszlopot.
Jobb lenne szét kellene választani a dolgokat, vagy zsalukő-kapuoszlop, vagy zártszelvény-kapuoszlop, illetve be lehetne kötni a zárszelvényt laposvasakkal a zsalukő magjába is, de ha már újra kell rakni az egészet, akkor inkább elhagynám ezt.
A legegyszerűbb megoldás zsalukő nélkül lenne, a zártszelvény oszlopot oldalirányból megduplázni és merőlegesen az udvar felől is 45fokban kitámasztani.
Ha maradnál a zsalukőnél, akkor vastagabb-szélesebb oszlopot kellene építeni, ha elfér, plusz felcsavarozható zsanérok kellenének. Létezik abból a Rivagóból egyéb méret is, lehetne akár L profilú oszlopot rakni, csak akkor duplán-triplán kellene vasalni-betonozni, hosszabb zsalukőnek ugye 2 magja van. Egy félkő és egy normálkő váltogatva, kötésben rakva mehetne fel. Kérdés, hogy mennyi helyed van.
Két kapuszárnyad van ily módon kialakítva és mindkettő inog?
Szerintem ez önmagában kevés kétszárnyú kapu oszlopának, tolókapuhoz elég lehet, ott nincs rajta akkora teher. Esetleg valami alacsonyabb, 100-125cm magas könnyű, lamellás lemezkapuhoz lehet jó.
Nem tudom, hogy nézne ki, ha ráhúznék egy 120-ast...meg a zsanérok fogadóját se tudnám házilag újracsinálni. Azért szeretnék mellé egy VB oszlopot építeni, ami stabil, és így a tetejét hozzárögzíteném, viszont a kérdés továbbra is az, hogy ebből a kőből:
Meg kéne úgy oldani, hogy ki is nézzen valahogy . Három minőségű hengerelt profilokból forgalmaznak Európába. A legdrágább a legjobb, általában ezeket írják elő a szerkezeti elemeknél. J23.. kezdődnek. Lehet, hogy létezik 100x100x4 zártszelvény, amit nem húzna el az a kapu. A 6-os falvaság talán elég lett volna az olcsóból is. Dehát ez a kapu lehet, hogy az olcsóbból készült ( árkülönbség most majdnem a fele).
A tövébe a legnagyobb nyomaték.
Ha van egy jó beton alapod, rá kell húzni egy 120x120x6 erősítést. De kell vágni a zsanérokat, utána visszahegeszteni.
Elég egy 300 magas 120-as szelvény, de kell neki talp (20-25mm vastag), két darabból, rajta 4 furat, összetolod, összehegesztik, rá a 120-as szelvényt.
Ezután kiékeled a 100-as oszlopot a 120-hoz képest és a felső élét lehegeszted.
A rögzítés a földbe atombiztos, vagy 80 cm-t lemegy a föld alá, betonnal körbeöntve. Maga az zártszelvény oszlop "rugózik", amúgy nem annyira sokat, a tetején kb. 1 cm lehet a kilengés. Csak a 2m-es kapuszárny, ha 1-1,5 cm-t lesüllyed, az már nem olyan jó. Meg ki tudja, mennyit fog még "fejlődni" a lógás.
Rudolf ötlete is jó lenne, hogy a közepétől kikötni 45 fokban, csak sajnos ez már a telekhatár, 30 cm-re tőle a szomszéd kerítése van. Csinálok majd egy fotót.
Kellenek információk és képek is, akkor tudunk segíteni.
A szakmában olyan nincs, hogy ne lenne megoldás.:)- nem atomfizika.
Alul volt méretezve valami.
Vagy túl magas az oszlop és a kerítés, vagy nem elég mély (és nehéz az alap), vagy nincs lekötve jól az oszlop az alapra.
A meggyengült fém kapusasokat, le kell horganyozni. Csak attól függ merre húz és mekkorát. Szemben a húzott oldallal (ha hozzáférhető) egy új alapra le kell horganyozni egy rúddal.
A kerítésoszlophoz kapcsolatban: egy 100x100x4-es zártszelvényt mivel lehetne még merevíteni? Gondoltam rá, hogy egy kb. 4x60-as laposvasat a húzott oldalára hegesztek, vajon használna? Függőfolyosónál láttam ilyen megoldást, hogy a kinyúló acélgerendák hátára laposvasat hegesztettek (statikus előríta megerősítés gyanánt).
Családi házunknál a lábazat lefele fordított pincefalazó elemekből készült (3 sornyi). A ház mellé nemrég építettünk egy fa vázas teraszt.
Akkor jó ötletnek tűnt a terasz vázát 4 ponton hozzáfogatni a lábazathoz, itt derült ki végül, hogy a lábazat nem beton, hanem ezzel a pincefalazó elemekből készült, mivel üreges.
Bár a terasz nem mozog, sík terepen van, akkor biztonságosnak gondoltam, most viszont tudván hogy a lábazat ez, megszűntetném az összefogatást.
Kérdésem,hogy mivel tudom a lyukakat visszajavítani? Van valami speciális módszer?
Ezen a lábazaton van gyárilag 7centis szigetelés + lábazati műgyanta.
Ha a szélére kerül kettő, akkor pedig gondolom 3 oszlop és egy megy középre. (Természetesen a könyökökkel).
Még egy utolsó kérdés. Az oszloptartó talpak esetén a méretezésre kell extra figyelmet fordítani? A beton szélétől hány cm-re érdemes őket lefúrni? (20-30 cm mélyre szeretnénk őket helyezni vegyi dübellel). A terasz szélén 2 sor zsalukő van, amire 12 cm-es vasalt felbeton került.
Bocsánat, az kimaradt (korábban megkaptam másoktól, hogy könyök nélkül ezt nem lehet megoldani, már csak a oldalirányú stabilitás miatt sem.
Rajzból csak egy ilyen, általam skiccelt vázlat van, ha ez segít...
A lényeg, hogy minél kevesebb talppal szeretnénk megoldani. Tudnunk kellene, hogy hány talppal és milyen elhelyezéssel oldható meg, ha sima 15x15-ös lucfenyőből van a szelem és hogyan, ha 14x14-es BSH-val.
Ha egy 15x15 cmkeresztmetszetű hét méteres gerendát a végétől kb. egy-egy méterre alátámasztom és az oszlopokat könyökkel merevítem akkor nagy valószínűséggel elbírja a 3,5/2 m pokikarbonátot hóval együtt.
2 m-es kapuszárny van mellette egy 100x100x4-es zártszelvény oszlopon, de némileg kezd belógni, így ezt a zártszelvény oszlopot akarnám a tetején megfogatni a betonoszlopon. Lehet, hogy jobban járok, ha csinálok egy zsalut egy 20x20-as oszlopnak, és azt öntöm ki betonnal. Csak ilyen kőből van a kerítés többi része, jobban menne hosszá kinézetben.
attól függ, h hol inog: ha az alapnál, akkor nem volt rendes alap, vagy nem volt belekötve a betonacél. ha feljebb, akkor nem vasaltbeton van benne, hanem csak valami sitt készült (cementmentes, utókezelés nélküli, stb..).
hivatalosan 20x20cm-él kisebb beton/vasbeton pillér nincs (tartószerkezetként).
kapu= tyúkketreces 10kg-os könnyű kapu, vagy 200kg-os 6m acélkapu 2 réteg palló burkolattal?
Még tavasszal Rivago normálkőből építettem egy oszlopot. Ez egy 20x20-as zsalukő, viszont a belső magja csak 12x12. 2 szál 10-es vasat tettem bele, de úgy tűnik kevés volt, az oszlop nem túl stabil (inog ide-oda). Kidőlni ugyan nem fog, viszont szeretném, ha egy kaput megtartana, így újra kellene építeni. Vajon lehet-e ebből a zsalukőből szilárd oszlopot csinálni? És vajon milyen vasalás kellene bele? 4x12-es vas + kengyelezés már alig férne bele.
A lefekvés alatt mire gondolsz? Lennének a talpak és a szelemen között könyökfák természetesen. (A polikarbonátot pedig 7,5x15 cm-es szarufák tartanák). (Ha jól értelmeztem a kérdésed).
Teraszfedés elülső szelemenjével kapcsolatban lenne kérdésem.
A teraszfedés 7x3.5 méter lenne. (polikarbonát fedéssel). Úgy számoltunk, hogy a 7 métert 3 részre osztjuk, tehát 4 db 15x15 cm-es talp tartja majd a szerkezetet és a szelemen szintén 15x15-ös fából lesz. DE! Szeretnénk minél kevesebb talpat látni. A kérdés az lenne, hogy amennyibe 14x14-es BSH ragasztott gerenda lenne az első szelemen, úgy elég lenne-e csak 3 láb? 1-1 db a szélére és 1 középre?
Tud-e ennyivel többet biztonsággal a BSH gerenda szinte ugyanabban a keresztmetszetben? (Lucfenyő szelemen esetén a talpak egymástól kb 212cm-re lennének, a BSH gerendás szelemen esetén 322 cm).
ha a második=nemesvakolat háló is dryvit sűrűségű volt (pár mm hálóméret), akkor biztos, h nem jó, mert azt úsztatni kell az anyagban (ragasztóba nyomod bele a hálót és nem fordítva).
ha csak a ritkított háló (1-2cm hálóméret), azt eltartással kell rögzíteni a falra, de akkor is alá kell kenni a vakolatból, h körbefogja.
h van-e értelme hálózott felületre újra hálózni?? na ezt nem tudom (sima téglafalra vakolva van értelme)
Szia! Még lenne egy kérdésem! Egy kollégám mondta,hogy nála jópár évvel ezelőtt úgy csinálta a kömüves,hogy szigetelés után beágyazta a hálót,lehúzta ragasztóval,majd a nemesvakolat előtt újra behálózta a falat,amit "éppenhogy csak" odafogatott,és arra kente,simította a nemesvakolatot. Állítólag
így sokkal tartósabb a felület,mondta neki. Ez így megállja a helyét,vagy hülyeség,és fölös plussz munka?
OK. Valóban nem kőműves volt. A háború előtt a gróf birtokán volt uradalmi cseléd, a háború után pedig a TSZ-ben dolgozott (dolgoztunk). Az osztálytársam apja volt kőműves, talán tőle eredt ez a lovas mondás - de én már nagyapámtól hallottam.
Én ezt olyan szigorúan vettem, hogy a házam építésekor műanyag fóliával takartam le a telek elé leborított sódert, nehogy átjárja az esővíz. Ez azért is fontos lehet, mert az esővízzel átáztatott sóderhez óvatosan (kevesebb!) vizet kell adagolni.
Azt még hozzáteszem, hogy a szomszédom betonozik éppen esővízzel, és bár nagyon rendes, dolgos ember, nem tartozom neki felelősséggel a keverővíz minőségét illetően. (A "lovat" megemlítettem:-)))
Ezt hogy érted? Kétségbe vonod a szakértelmét, vagy időzavarra gyanakszol? :-)))
Az 1960-as évek elején Túrricsén úgy jutottunk sóderhez, hogy szekérrel elmentünk Tiszakóródra, ami kb. 20 km volt, ötórás út tehénszekérrel. Az ártéren belül felpakoltuk a "vizes" sóder felét, áthoztuk a rámpán és leraktuk az út mellé. Visszamentünk a másik fél adagért, és a rámpa külső oldalán visszapakoltuk rá az előbb lerakott adagot (egyszerre nem bírták volna felhúzni a tehenek). Hazaérés után a baloldali tehén 3 napig betegállományban volt, mert a makadám út felsértette a talpát (a jobboldali tehén a "puha" leálló sávon haladt oda-vissza). Nagyanyám kenegette a sérült talpat, az állat nem bírt lábra állni.
Hazafelé menet egy tüzépen feldobtunk 3-4 zsák cementet a szekérre. És már készült is otthon a járda az udvaron, kézi keveréssel:-)))
Ha rákeresek a neten: "betonozás amit a ló megiszik", több találat is van.
Nem akartam belebonyolódni a keverővíz tulajdonságaiba (tisztaság, lúgosság, pH érték). Úgy gondoltam, hogy itt az építkezés topikon kapok egy egyértelmű választ.
Alapvetően egy vízzáró (okés, hogy nem vízhatlan) betonpadlós kialakítású garázsban azért ennyire nem kéne, hogy salétromosodjon egy fal nemde? Megy a hantázás, hogy a vízzáró betonnál az első évben még sok nedvesség lehet stb. Alapvetően ez már rég kiszáradt nagyjából őgy vélem, már vagy másfél éves.
És ha jól értem a technikát, akkor valószínűleg penetron vagy hasonló van anyagában elkeverve a betonnak és ha gyógyítható hajszálrepedése lenne, akkor pár héten belül a kristályosodás azt "öngyógyította" volna. Ez valószínű nem az az eset és lehet majd injektálgatni nem?
Hasonló szituban vagyok, csak nekem közel 120 méteres utat kell csinálnom és nem szeretnék térkövezni. Csak geotextill és azt feltölteni 0-40-es murvával. 15-20 centis tükörben. 0-40-es zúzalékra gondoltam mint töltőanyag. Lenne elég nagy mennyiségű törmelékem. (Szomszéd felújítós házából kiszedett darabos aljzatbeton, és tégla meg cseréptörmelék. ) Belemehet ez a murva alá a kocsibeálló résznél a murva alá?
Vagy mekkorára zúzassam össze vele a betont hogy belemenjen?
Ha meg is oldod a vízszigetelést, lehet, hogy több évbe telik, ameddig teljesen kiszárad- de ez a falvastágtól is függ. Nem lehet mindenhol átvágni, vannak olyan sarkok, amiket injektálni kell, nagyon ritka az az anyag, ami mészkőre is alkalmazható.
sóskúti mészkőtől mennyire kell félni? A XXII-ben (többek között) nagyon sok ház épült abból.
Nem is az a kérdés (sajnos), hogy egy ilyen házra minimum sok milliót kell költeni egy tisztes falátvágásos szigetelésre, hanem hogy nem-e túl késő, ha már hosszú ideje vizesek a falak..., azaz nem romlott-e az állékonysága ez idő alatt annyira, hogy csak a bontás ideje a kérdéses, és az ember évtizedes távlatban ne számoljon már vele...?
Autóbejárót szeretnék készíteni, 2x70cm nyomvonallal (5cm szegélykő, 60 cm térkő, 5cm szegélykő). 30 cm mély az ágyazat, erre menne daráltbeton, murva, ágyazóréteg, térkő. Ha geotextíliát rakok alá akkor az egész ágyat béleljem és arra menjen a szegélykő is (betonágyba, kétoldalt megtámasztva) , vagy előszőr a szegélykövet kell lerakni és ebbe kell belehajtani a geotextíliát?
Én inkább azt a problémát vélem látni, hogy a lábazati vakolatod-színezésed fel tudja szívni ezt a nedvességet és esetleg elkezd majd levàlni. Valami kavicssàv 30-40 cm mélyen-szélesen nem lenne ott rossz, esetleg szivàrgólemezzel együtt.
Csak láttuk, hogy ott a ház mentén mindig nedves a föld, mert mint mondtam nagyrészt majjdem hozzáér a falhoz a lomb, csak most épp le van nyírva frissen. Esetleg a gyökerek és az állandó beárnyékolás nem tesz kárt az alapban, ez lenne a kérdésem?.
Olyan kérdésem lenne, hogy a szomszéd, kb. 80cm-re a házunk falától(alaptól) ültetett nagyon dús erős futó fenyői tudnak kárt tenni az alapban? Mert hogy állandóan nedvesen tartják az alap melletti részt, az biztos. maga a tövek kb. 80cm-1m-re vannak az alaptól, viszont az ágak épp, hogy nem érnek a falhoz, szóval jól betakarják, így nedvesen tartják a fal melletti sávot végig. Tehetnek kárt? Szólhatok joggal ezért? Köszi.
A fal 50%-a tégla (vakolt), a másik 50%-a impregnált gipszkarton párazárással. A mennyezet szintén gipszkarton. Hajlaterősítő szalag a csapódó víznek kitett részeken kell (zuhanyzó, fürdőkád), vagy minden sarokba? A kenhető vízszigetelést csak a fürdőkád-zuhanyzó köré és a mennyezetre terveztem kenni. (A plafonra egyébként polisztirol lapok lesznek felragasztva.)
A következő rétegrend mennyire állja meg a helyét?
1. "durva" vakolás (ezt csinálom most)
2. simító vakolás flexibilis ragasztóval (?), a fürdőkád és a zuhany körül hálózva (ha nagyon muszáj, akkor veszek egy zsák simító vakolatot, de jobb szeretném elhasználni a flexi ragasztót.)
3. kenhető vízszigetelés (2-3 réteg) a fürdőkád és a zuhanyzó körül
4. 1 réteg glettelés vagy 1 réteg flexibilis r. majd glettelés (lehet vajon közvetlenül a wps-re glettelni?)
5. 2 réteg Poli-Farbe Foltálló fehér matt festék [latex festék, már megvettem :)]
Szerintem a WPS csempe alá való. A WPS alá nem kell simítás. WPS a vízzáró tulajdonságai mellett egy flexibilis alapot biztosít pl. a fuga csempének, de a sarokba kell szerelni dilatációs szallagot.
Ha glettelt felületet szeretetnél, akkor le kell a vakolatot hálózni és glettelni (tökéletes simára, mert az ajánlott festék minden hibát kiad) és két komponensen vizes bázisú epoxi festékkel átkenni. Előtte fel kell kenni a hozzá való alapozót is. Ebben az esetben is meg kell oldani, hogy a sarok ne repedjen.
Így a felület belülről tökéletesen vizzáró és jól takarítható, 3 vékony réteget kell felkenni, másképp foltos lesz, matt -selyemfényű festéket kevertess, a fényest nehéz szépen felvinni.
Az okos szakik, két színnel bolondítják meg az epoxitikus festéket, a második réteget szivaccsal viszik fel, az eltüntet minden hibát.
A szakszerű megoldás a mikrócement, de az komoly szakmunka és méregdrága.
Talán jobban jársz, ha a vakolt falra felragasztasz egy réteg zöld gipszkartont, mert arra simább felületet tudsz glettelni és könnyebb a dilatációs hézagokat megoldani. Arra is kell haló, telibe.
Fürdőszoba felújítást csinálok éppen. A korábbi kőműves mester 1-1,5 cm-es egyenetlenségeket hagyott a falban, ezért levertem a felső réteg vakolatot és az egészet cementes vakolóhabarcssal javítom ki éppen.
A kérdés az, hogy a "simítást" vagyis a következő réteget csinálhatom-e flexibilis ragasztóval? Maradt pár zsák és nem akarnám kidobni.
A terv az lenne, hogy a flexibilis ragasztóval felvitt réteg után jönne 2 réteg kenhető vízszigetelés (Mapei Mapegum WPS), aztán erre menne a széria glett, majd a festés. A vízszigetelésre lehet glettelni?
Nos maradna az eredeti födém minimális javítással. Fölé az általad elképzelt fa félnyereg tetős trapéz héjalásos tető. A minipadlást ki kell szellőztetni. Nem kell túltolni !
A a minimális lecsapodás az intenzív szellőztetés hatására hamar kiszárad.
Fedett terasz burkolásakor mi a legjobb ár/érték arányú "vízzáró", amivel érdemes a betonfelületet lekenni? Csapadék nem fogja érni a teraszt, kizárólag az betonfelöli kipárolgás ellen kellene a védelem, lehetőség szerint a legegyszerűbben felhordható és erre a célra a legolcsóbb, de funkcióját maradéktalanul ellátó termék érdekelne.
Definiáljuk kisegítő lakótérnek, speciális, egyedi megoldással.
Eredetileg lapostetős épület, betonfödémmel, helyenként nyomokban kohósalakos, téglás töltelékkel, felülről oxidbitumenes lemez és olvasztott bitumenes vízzáró réteggel. Ennek állapota jelenleg katasztrofális, több helyen is vízáteresztő.
Erre menne egy fa tetőszerkezet, félnyeregkialakítással, 5,1 fok hajlással.
A nagy könyv már tudom nagyjából mit ír és mi a tökéletes, korszerű megoldás, de próbálnék működő, kivitelezés szempontjából egyszerűbb lehetőséget találni.
És egyébként ilyen alacsony szögű trapézlemezes megoldásoknál milyen fólia az ami bírja a nyáron kialakuló hőt?
Gondolom ebben az esetben az átszellőzés sem egyszerű. Láttam fóliákat 100 celsius fok felső hőmérséklettűréssel, de akad olyan amire 120-at írnak. Ide ezek lennének a megfelelőek?
ellenléc azért kell h az ott mozgó levegővel kividd nyáron a tetőről sugárzó meleget és a légrésben bárhonnan megjelenő párát (alul felül rácsos szellőzőkkel).
fólia pedig azért, hogy a légrésbe bejutó vagy ott kialakuló eső/hólé/páracsepp ne a hőszigetelést áztassa el, hanem ezt elvezesse.
mivel mindig is lesz a fémlemezen párakicsapódás (a filc pedig nem fogja levezetni, csak a nagyobb felületről elpárologtatni próbálja) ezért én a külön fólia elhagyásában nem nagyon hiszek.
Melléképületre alacsony hajlásszögű (max. 5-6 fok), faszerkezetű tetőt szeretnék 35-ös profilmagasságú trapézlemezből. Vajon ha antikondenzációs filccel kérem a lemezt, ez esetben elhagyhatom a tetőfólia-ellenléc párost?
Elegendő lehet ilyen szögnél a filc megfogni a belül lecsapódó párát?
Az 1932 -ben épült fafödémes ház (pontosan borított gerendafödémes -alul deszka -- gerenda és felső deszka ) nos arra jött még egy sárborítás....konkrétanagyag vizesborítás. Hogy a sár ne folyon le a deszkák résein újságpapírt tette a sármassza alá.
A sár a padláson hamar megszáradt, az újság papír ott maradt a kíváncsi régmúltat kutatók számára.
Szervetlen anyagok is kitűnőek.Pl.a maradék hőszigetelőanyagok a szervetlen gyapotok. Salakgyapot, üveggyapot ásványgyapot. Nyilván nem nálad maradt meg,mert még nem abban a fázisban vagy,de ha másnál kimarad hozd el és tömköd vele a béléstestek kezdőüregeit....hogy a beton ne follyon bé.
A hétvégén lecsiszoltuk és újralakkoztuk az ablakot és keretet. Az ablakszárnyat kivettem, hogy könnyebb legyen a munka, valamint le/visszaszereltem a burkolatokat és zsanérokat, hogy alattuk is kezeljem a fát - ez utóbbi lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet. Bár a zsanérok nem felcserélhetőek és a visszaszerelés is csak egy adott pozícióban lehetséges, visszatéve mégis azt látom, hogy nem teljesen középen van: nyitható rendesen, de bal oldalon alul és ennek megfelelően jobb oldalon felül picit nagyobb a rés, mint a két másik sarokban (2mm vs. 7mm).
Nem tudjátok, van esetleg valami rejtett állítási lehetőség a zsanérokon, vagy hogyan kell eljárni ilyen esetben?
Nem gondoltam, hogy ebből bármi gond lehet, hiszen a hivatalos Velux videók között szerepel a zsanércsere is, ahol egyszerűen csak (ugyanilyen módon) kiveszek/berakják a zsanérokat és nem említik, hogy esetleges utólagos beállítás szükséges és ha igen akkor ezt hogyan kell megtenni.
A Velux tetőablakaink némi karbantartásra szorulnak: tömítéscsere, újra festés. Ez utóbbi kapcsán a gyártó vízbázisú akril lakkot ajánl, viszont én saját kútfőből 3in1 vékonylazúrt használtam volna, hiszen az behatol a fába és védi is azt, míg a lakk a tetején marad és addig jó, amig akármi miatt nem sérül (bár mitől sérülne?). Ti esetleg már kezeltetek ilyen ablakokat, ha igen milyen anyaggal?
Üdvözlöm a tisztelt tagokat!E gerendás födém lesz kialakítva a pincénken,leier béléstestekkel.A béléstesteken lévő nyílásokat mivel,hogy szokták betömni,hogy a beton ne follyon bele?Köszönöm szépen a válaszokat!
Üdv, lenne itt egy ilyen cső, ami egy vegyes kazánból jön kifelé, de a szakik így hagyták, nekem kell becsinálni a lyukat. Egyébként a füst így se jön visszafelé belőle, de azért nem akarnám így hagyni.
Csak ilyen 6-30 as rigips nevű vakolóanyagom van itthon, meg egy még gyengébb glett anyag 1-10.
Mivel csináljam be? Vagy mit vegyek? Hülye vagyok az ilyen kőműves melókhoz.
ha nem oda van vezetve az esővíz, akkor biztos nem szedném fel,ez egy nyitott szerkezet,de ha mégis , utólag is elvégezhető ez a jelenleg feleslegesnek tűnő munka
Lehet, hogy megérné felszedni, és legalább egy vastagabb mezőgazdasági, vagy tófóliát alátenni. Ne félj, ha van buktatója az ötletemnek, gyorsan le leszek hurrogva. :-)
Csatlakozva az előttem szólóhoz (amire nem száll le a harmat, az nem is fog lefagyni), még hozzátenném, hogy alátennék valami vízszigetelés-félét. Mert ha alulról, a talaj felől nem párásodik az autód, az sokat javít az alvázad hosszútávú állapotán. (Ezért nem jó a csupasz talajon álló autó leponyvázása. Többet árt, mint használ, mert beszorul alá a nedvesség.) Majd a szakértők megmondják a tutit, de szerintem nem kell túlspilázni, nem olyanra van szükséged, mint zárt tér alá, csak a talajpára nagy része ne ott jöjjön fel.
érni ér,mert nekem az udvar közepén volt a kocsibeálló, nem volt oldalról semmi védettsége,mégis a fagy nem jelentkezett a szélvédőn,max -20foknál,ez meg sokkal védettebb lenne a házak miatt
Sziasztok! Következő ügyben nyomozok: nyugati fekvésű ház mellé szeretnék egy kocsibeállót építtetni. Mintegy folytatva a háztetőt, csak jóval kisebb lejtéssel. (Akkora lejtést szeretnék csak, ami feltétlenül szükséges. Nem cserép lesz rajta, hanem valami más.) kb 3,5-4 méter lenne a magasság. 6 méter széles lenne, két kocsi parkolna alatta. A hossza is kb 6-7 méter. Az északi oldalon a házunk lenne, a délin pedig közvetlenül a szomszéd ház. A keleti és a nyugati oldalon semmi. Na most a kérdés: Van valakinek ilyen fekvésű kocsibeàllója? Érne egyáltalán valamit ez a féltető? Mármint védené a kocsikat? Attól tartok, hogy délután nagyon besütne a nap, illetve az eső is beverne alá.
Alapvetően ezeket az előre gyártott vasbeton gerendákat nem szabadna méretre vágni, mert a gyári hosszra lett a vas elhelyezve bele, másrészről a vágás és a másik oldali törés miatt a betontakarás sincs meg, így a korrózió is megjelent.
Ettől függetlenül egy ilyen gerendának baromi nagy a teherbírása, főleg egy korhadó fagerendához képest, vélhetően még ilyen kiherélt állapotban is röhögve elbír két embert.
Viszonylag egyszerűen le tudod amúgy tesztelni, hogy milyen állapotban van, a két végét támaszd alá pl kisméretű téglával és ha teli-talppal elkezdesz rajta ugrálni és meg sem pisszen, akkor bírnia kell..
Jó estét, sziasztok! Idős házaspártól vettük a házat, van egy ciszterna a kertben. 165x165 centi. Vaslapok szolgálnak a lefedésére keresztbe 3 sávban, amit egy középre hosszában fektetett fagerenda tart alulról. (A gerenda a ciszterna falán támaszkodik.) Azt mondanom se kell, hogy a párás közegben a gerenda nem húzza soká.
Ellenben akad a kert végében egy 185-190 centi hosszú beton gerenda, a kerttel együtt jött. Nem tudom, létezik-e ilyen gyári hossz. Ide teszem a képét, mert nekem úgy tűnik, hogy az egyik vége valamilyen módon tört felületű, a másik vége pedig mintha flexxel volna elvágva. Sajnos az öreg bácsi már szenilis, így nem igazán emlékszik, hogy miféle gerenda ez, a néni pedig a létezéséről sem tudott.
Ez a betongerenda viszont pont beférne oda, ahol most a fagerenda van az akna tetején, a vaslemez alátámasztására ( az a gondolatom, hogy kicserélném rá a szétkorhadó fagerendát). Az a gyanúm, hogy a bácsi talán éppen erre szánta ezt valamikor. Maximum 2 ember súlyát kellene majd elbírnia plusz a fedésnek használt vaslemezét.
Mit lehet megállapítani kép alapján róla? Vajon fel merjem használni? Nem fogunk beleesni a ciszternába, ha rálépünk, elbírna ez 250 kilót?
Szeretnék mészkövet javítani, mert a fagy után pár helyen kitöredezett. Volt már többször felkenve impregnáló szerrel, meg javítva is műgyantával iparos által, de azok mind kijöttek.
Három módot látnék:
- ismét műgyantás javítás, de milyen anyaggal?
- fugával kitöltöm, de melyik lenne jó a kőhöz is?
- esetleg kőhöz való ragasztóhabarccsal töltöm fel a kitört részeket, amibe anno rakták
E-gerendát lehet habarcs ágyba rakott beton térkővel megemelni, hogy a koszorú közepébe kerüljön és elférjen alatta a vasalat? Nekem sokkal stabilabbnak tűnik mint zártszelvényre rakni.
A férj 76 éves, nincs idejük, pénzük évekig pereskedni.
Gondolj bele milyen rafinált ügyvédi gárdával rendelkezhet egy ilyen személy, akinek több ilyen picurka háza van Europában, aki eddig is befolyásolni tudott hivatalos szerveket.
Sikerült velük beszélnem, hamarosan lesz még egy egyeztetés. Először elég nehezen lehetett őket elérni, konkrétan nem válaszoltak se emailre, telefonon csak a portásig jutottam, senkit nem kapcsoltak, de miután kicsit dühösen bementem az irodájukba, kicsit felgyorsultak a dolgok.
Azt mondták, hogy van felelősségbiztosításuk, bár még kicsit pattogok az alvállalkozó és a fővállalkozó között, nem volt feszültségmentes a megbeszélésünk... Felajánlották szóban, hogy fizetnek készpénzt de amit ajánlottak az a javítás kb hatoda lenne így most úgy néz ki, hogy a biztosításuk lesz a fedezet. Először bepróbálkoztak azzal is, hogy közúti balesetes bejelentőt fogunk kitölteni és töltsünk ki egy baleseti bejelentőt de ha jól értem, az építkezésen okozott kár nem közúti baleset. Na majd meglátjuk, hogy milyen papírral állnak elő.
Szomszéd építkezik, ki tudja hanyadik (700 m²-es panorámás családi házát), és közben elönti iszappal a lejjebb lakó család otthonát.
Egyszer, majd többször. (eddig 5 alkalommal). Történik valami? Nem, ö építi a házát, hogy ezzel a másik otthonát teljesen tönkre teszi mit számít. Lehet bosszú, mert nem adták el bagóért nekik a kisházukat, kertjüket?
Mit gondolt a kivitelező, tervező, mi fog történni azzal a halom földdel? Nemsokára az egész ház le fog csúszni? Támfal építésére már sajnálta a pénzt?
Hiába fordultak önkormányzathoz (Budakeszi), katasztrófavédelemhez, úgy tűnik senki nem mer szembe szállni az építtetővel, vagy valamiért nem akarnak! Az építettő álltal fizetett szakértők is érdekes módon a megbizójuknak adnak igazat, szerintük a kis ház lett rosszul építve. Vannak védett emberek, akik azt csinálnak amit akarnak.
Döbbenetes, hogy ez megtörténhet. Felháborító!!!!! Mi lesz, ha tragédia történik?
Mi a médiához fordulást ajánlgatjuk nekik, ha már a hivatalok ilyen elfogultak.
Szomszédban társasház épül és amikor a kerítést elkezdték bontani, a törmelék ráomlott az autómra.
A kárt a fővállalkozó képviselője írásban tanuzva elismerte. A kárrendezési kérdésemre az alvállalkozóhoz irányított. Ezzel le akarnak pattintani vagy ez így szabályos? Én azt gondolnám hogy a bontásnak vagy építkezésnek van egy felelős fővállalkozója és vele kell egyezkednem aztán majd ők a háttérben lerendezik ahogy akarják.
Elveszett az e-mail címed, amikor az enyém megváltozott. Ha nincs terhedre, kérlek hívjál, mert szept. közepén Kolozsváron leszünk, nem akarunk zavarni, de ha ráérsz egy rövid találkozóra szívesen találkoznék Veled.
Te most vagy trollkodsz vagy túlkomplikálod a dolgokat, vagy te vagy a volt kőművesem.
Mégegyszer: 6x4-es épület volt, 6x4 sávalappal. Volt benne 1 méteren egy 30-as téglából folyósó, a mentén le lett bontva a külső 1x4 méter, így maradt 5x4-es házikó és a folyosó fala lett a főfal. Tető le lett bontva, kapott betonkoszorút és arra ment az új tető. A ház le lett szigetelve végig, a kőműves azt állította van a volt folyosó, azaz az új főfal alatt is sávalap, de most megástam a ház oldalát mert javítottam a lábazat szigetelést a kőműves után és kiderült, hogy nincs sávalap azon a szakaszon.
A mért 30 cm vastagság az vakolattal együtt vagy vakolat nélkül értendő? Egy ilyen vastag válaszfalnak nem sok értelme van egy ilyen kisméretű épületnél. A padlásfödém és a fedélszék sok mindent elárulhat.
Az 5(4)x1 méteres helységet úgykell érteni, hogy amíg az eredeti külső falat le nem bontották és ha ez a mostani fal is ott volt akkor egy egy méter széles helység lett volna. Ami nem sok mindenre használható. Láttad az épületet bontás előtt is? Ha igen jó lenne nem titkolni a látottakat, ne kelljen találgatni. El todom képzelni, hogy a lebontott rész az nyitott terasz-szerűség volt.
Akkor számomra nem volt érthető a "Mi a fenét kezdtek egy 5x1 méteres helységgel?" mondat, mert a "helység" lebontása után már nem helység. :D
30-as a fal, lemértem. Ha holnap nem esik alá ások kicsit és jobban megnézem. Viszont ha van is alatta ÉTI gerenda nem jobb akár lábazat szigetelés szempontjából is, ha kap egy sávalapot és nem az alatta lévő töltést támasztom meg XPS-el?
Atis57: nem, Magyarország. Ha jól emlékszem 5 méter távolságot mondott egy tervező az épület és a kerítés között.
Nem értettem félre. Egy belső (föltehetőleg vékony, 8-10 cm vtg.) válaszfal lett kinevezve külső főfalnak, ha jól gondolom. Ezért nincs alatta sávalap. Jó esetben egy ÉTI gerenda van alatta. A fal vastagságát meg kéne mérni. Ha nincs rajta ajtó vagy ablak akkor is meg lehet mérni rombolás nélkül. A rá merőleges falon csak van ajtó vagy ablak. A nyílástól meg kell mérni kívül és belül, a fal vastagsága a kettő különbsége mínusz a kétoldali vakolat. Az összesen 3 cm körül lehet. Egyébként egyre jobb amik kiderülnek.
Valamit félre értesz: 6x4 méteres volt az eredeti ház, le lett bontva belőle egy 1x4 méteres szakasz, így lett 5x4 méter a jelen állapota. Az ötödik méteren pont egy falazat volt, az volt az előszoba fala, az lett az új főfal, az alatt nincs sávalap.
6x4-es volt a ház eredetileg, csak le lett bontva belőle 1 méter sáv, így lett 5x4. Előbbi alatt is volt sávalap. A lebontott méteres szakaszon már volt egy falazat a házon belül; ebből lett az új főfal, a kőműves azt mondta van az alatt is sávalap, ne aggódjak. Most a lábazat szigetelés javításánál kiderült hogy mégsincs...
A ház piszkálása ellenjavalt. Ha három(két) oldalról van sávalap akkor így tervezték. Ebben az esetben a ház padlójának két(egy) irányban teherhordónak kell lennie. A fal alatt kell, hogy legyen valamilyen tehethordó szerkezet, gerenda vagy maga a pdlófödém. Ha a hiányzó sávalap elkészül a fal alá az betesz neki, főleg ha a vb. padló a teherhordó szerkezet, mert a max igénybevétel helye és nagysága megváltozik. A fal nem fog összedőlni, de a padlót nagyon meg fogja viselni. Ha minden áron hozzá akarsz nyúlni akkor acélgerendát javasolok a meglévő sávalapokra támasztott acél konzolokra állítva. Ez bolygatja meg a legkevésbé az eredeti szerkezetet és a legkevesebb monkával jár. Repedések így is előfordulhatnak.
lehet h patak folyik át alatta vagy közműcsatorna..
ha ez a ház ott áll 30 éve repedésmentesen, akkor direkt így tervezték.
a legrosszabb, amit csinálhatsz: ha csak középre teszel le egy pillért (tudom, nem ezt írtad), mert az felborítja födém tartórendjét. tehát vagy semmi új alap, vagy végigmenő fal, vagy min 2-3 db pillér
Ezt úgy kell megoldani, hogy eloszőr ásol egy munkagödröt.
A fal mellett leásol egy 1.2 méteres sávot, kb. a szükséges alapozási mélység feléig.
Homokba ez elég körülményes lesz, rezsűsen kell kiásni. Mivel nincs alap valószinű, hogy valamennyi homok ki fog folyni a ház alól is.
A háztól 50cm távolságra le kell ásni egy sávot az alpozási mélységig és be kell zsaluzni. A kimásztás is kérdéses lesz, le kell ütni kihegyezett 8x8-es oszlopokat és azokat kivülről megtámasztani, de egy gerendát kell beépíteni a támasztásnak. A zsalu magassab kell legyen 10 cm, mind a ház falának a talpa.
A zsalun belül kiásod az alapozási mélységét a 2.5 méteres hosszan, aztán a ház alatt is. Kéne egy szerelőbeton is, alá fólia.
Beteszed a 2.5 méteres vasalást, betüskézve a létező alapba. Beöntöd, sajnos kell egy csomó beton, de mivel magassabbra öntöd, mind a ház falának talpa, a beton és a fal alatt nem marad rés. Az alap hossza csak 2 méter lehet.
Aztán kiásod a másik oldalt is, megtoldod a vasalalást, azt is beöntöd.
Agyagos vagy sóderes talajban, ki lehet ásni szakaszosan az aláfalazást zsalu nélkül, utána bezsaluzni 15cm távolságra a faltól és beönteni a betont.
Jó lenne szerezni 3 köbméter 30-60-as tört követ, kicsit mélyebbre ásni és a homokra belapátolni a követ, arra önteni a szerelőbetont.
Aztán belapátolni a zsaluba rezsüsen még egy adag tört követ, hogy kevesebb betont keljen önteni.
Lenne egy 4x5-ös házikó, ami egyik 4 méteres oldalán nem kapott sávalapot (ne kérdezd miért...), egyébként végig U alakban megvan kb 1 méternyi. A HB30-as tégla, téglasor tetején bevasalt koszorú. A ház kőzetgyapottal szigetelve, lábazat XPS-el (kivéve a hiányzó sávalap előtt) talajszint -50 cm . Talaj = homok.
Szeretnék utólag valami megoldás erre a hiányzó sávalapra, főleg mert lábazati hőszigetelés szempontjából ha a hiányzó sávalap elé rakok talajszint -50 cm XPS-t gondolom nem sok értelme van...
Utólagos sávalap megoldására ötlet? Amire eddig gondoltam, hogy
- a két oldali sávalapokba betüskézek
- a megásott ház töltése elé végig egy fóliát rögzítenék, hogy a betonból a vizet ne ház alatti töltés (homok) szívja fel, így az nem esik össze
Tovább viszont nem tudom mi lenne a legjobb megoldás. Felzsaluzni, vibrálni, egyszerre legyen a 4 méter végig öntve, vagy szakaszonként-vasalva?
Ekkora betontömeg nem fog össze esni száradás közben? Így igazából nem lesz tartása a fal alatt.
Vagy az új sávalapot ne öntsem első körben teljesen fel, hagyjak ki egy sávot, amit utólag vasalva csömöszölve töltsek fel?
Vagy csak öntsek egy kb méret széles alapot a 4 méteres szakas közepére és mehet ez elé, és a töltés elé XPS?
Nem lehet szépen kihúzni egy rétegben, csak ha a polisztirén nagyon pontosan van felszerelve és a dübeleknek sapkát (pogácsa) használsz.
Az Edelputsz egy nemesvakolat, amit 3-4 mm vastagon kell felvinni, fehér cementet - kőport és gyantát tartalmaz. Létezik egy elektromos vakolat simító gép, amin egy 400mm-es szivacs korong van, ha kezdő vagy, azzal szépen le lehet simítani az Edelputzot. Ilyen melegben kora reggel kell dolgozni a homlokzaton, mindig árnyékban.
Szia! A nemesvakolatot nem akartam most,azt tudom,hogy melegbe nem lehet,meg az egyedül úgy sem menne. Nem vagyok én kömüves! Valószínüleg a ragasztónak is meleg volt,azért kötött olyan gyorsan. Tehát húzzam át ragasztóval mégegyszer,és utána telibe az egészet a vakolóanyaggall?,..ha jól értem? Azzal a vakolóanyaggal könnyű dolgozni? A beltérben sokat javítottam,meg vakoltam,meg gletteltem,meg festettem,az egészen jól sikerült. Ezen felbuzdulva ugrottam neki a külsejének,de ez kicsit nagy falatnak bizonyult. Majd azért alakul...kifizetni egy "mestert" úgyse tudnék...
Sziasztok! Olyan kérdédem lenne,hogy a polisztirol ragasztóval bevont falfelületre lehet kültéri glettet használni? 2 falrészt szigeteltem eps táblával. Polisztirol ragasztóval beágyaztam a hálót,majd kapott még egy réteg ragasztót,de eléggé siralmas az összkép. Hamar meghúz a ragasztó,nem tudom szépen elsimítani. Arra gondoltam,hogy csiszolás után kültéri glettel javítanám a felületet. A kültéri glettel ugyanolyan dolgozni mint a beltérivel? A kültéri az cementes alapu,a beltéri meg gipszes. A ház belsejéneknagy részét én gletteltem,csiszoltam,az teljesen jó lett. Így jött az ötlet,hogy esetleg így szépíteném a dolgot. Az esetleg így glettelt felületet lehet már festeni homlokzati festékkel? Vagy arra is lehet nemesvakolatot tenni?
Kollegámnál is szivattyúra volt bízva a megoldás, de az áramszünet ami a mostani viharban sokáig tartott kifogott rajta és eláztak. Szünetmentest tett rá.
Talán szóba jöhetne egy ilyen megoldás a villámárvíz kint-tartására. Van olyan cég, amelyik hajlandó kiadni 100×105 cm polikarbonátot (16 mm-es). Ez durván 1 m2, és hozzá némi kiegészítők, talán nem olyan húzós az ár.
A rácsukódó oldalon is viszonylag könnyű szigetelni víz ellen - a zsanér oldalán már kissé nehezebb.
De talán nem tragédia, ha egy kis víz beszivárog, a garázs ajtó előtti folyóka majd elnyeli (1997 óta mindig elnyelte!).
Gyanítom, hogy a "villámmal" és a kis keresztmetszettel volt a baj.
Persze, hogy melyik volt a fő iránya a víznek? Csak gyanítani lehet. Talán az árok a ház előtt, mert onnan hosszú az utca (sok-sok víz jön távolról). A keresztutca sajnos mindkét irányból ide lejt, de az csak egy-egy sarok - habár meredekebb, mint a ház előtti utca.
Én is ezen lovagolok, ez volt az első gondolatom. A rácsos kapu alját belemezelni kb 30 cm magasan, és valahogy kitalálni hozzá egy jól működő tömítést.
És nagyon igazad van, ez egy rövid idejű "akció" (villámárvíz!).
Én azon gondolkodom, hogy az ilyen vizek általában hirtelen jönnek, hirtelen mennek. A legjobb nyilván a rendes, vízzáró gát, de hát az drága, és a használata is körülményes, ráadásul ez nem a Duna, ahol egy-két hétig is ki kell tartani. Az nem lehet jó a megfogására, ha a kapu alját "belemezelik", amennyire csak lehet, aztán ami a réseken bejön, azt kezelik? Mert nyilván be fog jönni a víz, mint ahogy a garázskapu alatt is befolyik majd, de azzal talán már egy zsomp, plusz egy automatikusan kapcsoló búvárszivattyú is megbirkózik. De ez csak ötlet.
azt azért ne felejtsük el, h ez közterület. tehát bármit nem csinálhat vele. pl. már ekkora terület térkövezése is véleményes (zöldterület csökkentés, közterületen építés). ez már nem "behajtó", hanem parkoló.
ha csak villámárvíznél volt ilyen gond, akkor szinte egyértelmű az áteresz eltömődése és/vagy kis keresztmetszete.
Ja,én biztos hogy végig ásnám az árkot és dupla mélységre bővíteném,ezáltal a szélessége is nőne és volna helye egy 2-3* vastagabb átmérőjű áteresznek.
Ezt magyarázd el kérlek, mert nem értem:-((. Netán úgy érted-e, hogy a meglévő, kissé szűk keresztmetszetű csövet (a híd alatt) nagyobb átmérőjűre kellene cserélni??
Amúgy a vaskapun kívül van egy rácsos vízelvezető csatorna, ami "állítólag" be van kötve az árokba. De az egyik fotón látszik, hogy tele van sárral eltömődve.
Lehet, hogy ezt a vízelvezető csatornát kellene szélesebbre és mélyebbre készíteni, tetején olyan vasráccsal(?), ami elbírja a gépkocsit. És persze bevezetődne az árokba.
az áteresz a kapu előtt nem lehetetlen küldetés,a térkő felszedése után és persze az árok mélyítésével sokkal nagyobb átmérő abszolválható,az előtte lévő már macerásabb az út miatt
Valamelyik szomszéd kamerája nem vette fel az eksönt? hogy tuti legyen a három irányból melyik volt a fő gond
Igen, az árok bővítése tervben van; de az áteresz... Hááát???
Pedig nekem is az a véleményem, hogy az áteresz nem bírta elnyelni az árok vízmennyiségét, erre az árok kiöntött, és ez a "kiöntés" sodródott le a rampán. (Falumban ezt úgy mondták: rámpa).
Velem nem lehet "személyeskedni", mert ez egy kedves, jóravaló rokon gyerek háza, aki holnapra várja a biztosítót (gondolom nem sok reménnyel:-))). Én egy segítőkész, problémaérzékeny ember vagyok, és nagyon sok feladatomat oldottam már meg Index Fórumos segítséggel, amióta 2002-ben létrehoztam a (HŐ)Szigetelések topikot (hogy repül az idő).
Szerencsétlen krapeknál nemcsak az autók mentek gajra, hanem a kazán is nyakig vízben állt a garázsban, amit azóta már megjavítottak (mert bár befürödtek, de fürödni azért kell:-((()
Amit leírtál, komoly kis disszertáció, köszönöm szépen. Nem ígérem, hogy azonnal nekifogunk megvalósítani; bár én jeleztem a srácnak, hogy informálódok itt a fórumon, de most tele van a hócipője a gépkocsik, a biztosító, a sár kitakarítása, párátlanítás és hasonlók miatt.
"Akkor szombaton" készült egy gát, deszkákból és homokzsákokból. Belém fészkelte magát a gondolat, hogy a víz útját a "legszűkebb" keresztmetszetnél kellene elzárni. De még nem jutott eszembe frappáns, könnyen megvalósítható, és persze működőképes megoldás...
Pedig lépni kell, mert megbolondult a természet.
Ezt a házat 1997-ben vette a srác, azóta csak most az egyszer dőlt be a víz a garázsba. És mennyi!!!!
A képen látszik, hogy az úttest és a híd között van egy fekvő rendőr (nem túl magas). Ha az utcán csak 4-5 cm magasan hömpölyög az ár, ezen még éppen nem bukik át a víz.
én azért megpróbálkoznék azzal a fekvőrendőrrel,mert nem egyszerre zúdult be az a 80köbméter sár/víz és lehet elvezetni a szomszédba:D illetve az árok tényleg gatya laikus szemmel is, azt ki kell mélyíteni és az átereszeket is bővíteni,aztán imádkozni hogy hátha megoldotta, ha nem akkor továbblépni
nem személyeskedve, csak nyers műszaki értékeléssel:
1) az utca áteresz kicsi átmérőjű az árokhoz képest. az biztos, h nem szabályos. főleg, ha takarítva sincs.
2) építésznek már a terven látnia kellett, h a garázslehajtó így víznyelő lesz.
3) ha ezt észreveszi, akkor rögtön zsomppal+szivattyúval tervezi a garázst (vagy meggyőzi más/értelmesebb alaprajzról a megbízót).
4) a kapu elé tett vízelvezető gépkocsiforgalomra alkalmatlan. ennek ellenére nem szakadt még be. ugyanennek a vizét valahova lejtésben ki kellett (volna) vezetnie, hogy legyen értelme (takarítható módon). és a keresztmetszete/lejtése szemmel láthatóan nem elég nagy.
megoldás?
a) utcai áteresz kibontása és rendes nagyméretű cső beépítése, rendszeres takarítása. vagy fentről vonalakban nyitott, acél/beton vonalszivárgó építése.
b) áteresz utcai oldalán összefolyó építése (utca felé megdöntve a felső síkját), lejtéssel árokba bekötése.
c) közvetlenül a kapu előtt (mostanitól nagyobb méretű) összefolyó építése, lejtéssel árokba bekötése. ugyanitt a megsüllyedt járda felötlése, tömörítése.
Ezen a képen talán látszik, hogy az udvar szintje kb 120 cm-rel magasabban van, mint a belső garázskapu alja. Nem lenne könnyű onnan vizet elvezetni a kertbe (átemelni?). Az 1 méteres víz egyébként begörbítette a garázskaput és az egyik szélét kitépte a levezető sínből (befelé görbült természetesen).
Ez a 4 .-éről 5.-re virradó felhőszakadás egyországos vihar volt. az egyik telkemre - 700 nm 11cm víz esett. Az több mint 70 m3. A telkem simán elnyelte.Még csak le sem folyt. Simán elszikkadt.
Igazán kitűnő talaj.
Viszont az éjszakát máshol töltöttem.Az egyik lányomnál unokáztam.
Pár nappal előbb sétálgattunk a Csillag-hegy -külsőn...konkrétan az Aranyhegyen. A Lepence utcán felfelé.Én csak sznob -falvának nevezem. Állítólag a telkek,ami még van jóval a 100 milla felett vannak.
Ráadásul legtöbb elég meredek.
Nos innen zúdult le a víz.Ha csak víz lett volna. Olyan sár szerű zagy volt, talán a fos megnevezés a legjobb rá.
A szembe szomszéd nagyjából a lányomék után félévvel építkezett.
Lányomék valamiért pincét nem csináltattak,a szemben szomszéd aki majd fél m -rel lejjebb van,nagy terveket szőtt.Mondta irritálja a magas kivagyi ház .Ő inkább belesimul a környezetbe.
Sőt elsőre a garázs is a ház alatt lett volna,de azt elméretezték így csak egy kocsi beálló lett.
Nos azon évente 3x híg iszapáll.
A java viszont a pincében landol.
Van ahol évente 3x, nálam 100 évben talán egyszer. Szerencse kell az ilyenhez.
És persze nem csak a motortérbe folyt be a víz, hanem az utastérbe is. Az első szemtanú szerint az utastérben is olyan magasan állt a víz, mint kívül.
Nyilván ez nem kétéltű jármű.
Én ikább valami vízelvezetési megoldást próbálnék ki, mondjuk a rámpa alól elvezetni valahova az udvarba (igaz, jó mély szikkasztó kellene hozzá). Esetleg elvezteni valahova, ahonnan lehet szivattyúzni már.
Miután ajtó-ablak zárva volt a gépkocsikon, én laikusként azt hittem, hogy az utastérbe nehezebben megy be a víz. De egyrészt volt rá ideje, hiszen az éjszakai felhőszakadás "nyomait" csak másnap délelőtt fedezte fel egy szomszéd; másrészt az egyik szivattyúzó rokon profi autószerelő, és ő "megnyugtatott" , hogy a víz az megtalálja az utat.
Az utcák szerencsétlen lejtése miatt három irányból támadott a víz. A híd alatt talán már nem győzött átfolyni (akár el is tömődhetett sárral), ezért az árok (gondolom) kiöntött. Innen már "egyenes" út vezetett a rácsos kapuhoz és a rampához. A 80 m2-es garázsban 1 m magasan állt a víz:-((( Ez ugye 80 m3!
Egyelőre nem látom jelentőségét a fekvő rendőrnek, hacsak körbe nem gátoljuk (a rokon!) az egész sarkot.
És persze nem csak a motortérbe folyt be a víz, hanem az utastérbe is. Az első szemtanú szerint az utastérben is olyan magasan állt a víz, mint kívül.
Mivel a garázsba "néha" le kellene menni gépkocsival, a barátzsilip mobilizálása gondot okozhat (pláne egy hölgy esetében). A nyitható rácsos kapu alján esetleg elhelyezhető-e valami tábla (mondjuk fémből), mert akkor ez a kapuval együtt kinyílna? A rampa alján lévő vízelvezető csatorna talán be is tudná nyelni a kapuzugban felfogott vizet.
Ennek a fém táblának persze illenék jól zárnia két oldalt és lent (valami tömítés?).
Még az is szóba jöhet, hogy a kapuzugból a járda alatt az utcai árokba vezetődne a víz. Amikor a vihar elvonul, és a kiöntött árokban lassan csökken a víz szintje, akkor már be tudna folyni a víz az árokba.
Ők a rokonaim, barátaim. Nem akartam egyenként megkeresni őket, hogy vállalják-e az arcukat (seggüket). Ha egy rablógyilkos eltakarhatja az arcát a tárgyaláson, akkor a segítőkész szomszéd miért ne (mert a gazdi nem volt otthon!!!).
benne van a leírásban: "A terasz hó teherbírása: 125 kg/m2". de hogy ez alapérték vagy szélsőérték, hogy egy statikusnak is egyértelmű legyen, azt már hadititokként kezelik.
ha több esik rá: le kell róla szedni. Az üzemeltető felelőssége.
hogy te ezt Dél-Szicíliában, vagy az Alpok közepén építed fel, az a te dolgod és a te felelősséged.
A BSH plusz terhelhetőségére teljesen pontos adatokat korábban én sehol nem találtam, csak amolyan köznyelvi ökölszabályként emlegetik, hogy kb 50%-al többet bír.
Egy konkrét saját példa BSH-ra, ami ugyan még csak pár éve áll, de szerencsére semmi jele behajlásnak/repedésnek: közel 6m szélességű terasz előtető, 2,5m-t nyúlik ki, relatíve nehéz cserépfedéssel. Csak a két szélén van oszlop, de benyúlik mindkét oldalon egy könyök, így alátámasztás nélküli fesztáv kb 4m. Vastagságban 16x16 BSH-ból van minden, a gerenda (szelemen) és az oszlopok és a könyökök is.
Ezek fényében szerintem nálad a polikarbonát fedés miatt és a kisebb fesztáv miatt tuti elég kisebb BSH is 16x16-osnál, viszont a 12x12-es BSH meg már lehet kevés lenne, az eléggé libegős, azon túl meg csak asszimetrikus méretek vannak, ami alapvetően nem gond, ha esztétikailag nem zavar, úgyhogy egy 12x16 BSH tuti elég lenne.
6,6x3.5 m terasztető lenne 10 mm-es polikarbonát fedéssel, a hosszanti oldalról a házfalának rögzítve (betonkoszorúba fúrva, ez tartaná a hátsó szelement), elől talpakkal támasztva, amelyek a terasz zsalutégláiba lennének lefúrva. A szomszédnál ugyanilyen szerkezet van megépítve, 4 db 15x15 talp tartja és 15x15-ös elülső szelement használtak. A kérdésem az lenne, hogy ha BSH gerendából lenne az elülső szelemen, elegendő lenne-e 3 talp? Illetve amennyiben igen, úgy milyen milyen méretezésű BSH gerenda tudná ezt biztonsággal megoldani? Ugye ebben az esetben már 3 méter lenne a távolság 2 talp között.
Nem voltam gépközelben majd egy hétig. Visszaolvastam a beírásokat. Elég ocsmányul néz ki az a tető(rész). Mintha valami mekmester tákolta volna össze. Az az érzésem, hogy sr1-el nem vagyunk egy súlycsoportban, főleg ácsszerkezetben. Taknyolni, gányolni lehet. De sr1-is úgy lehet vele mint én is, hogy szakmailag kétes tanácsokat nem adok. Már csak önbecsülésből sem.
Kerítésléc-lazúrozás témában bújt belém a kisördög.
A natúr, friss, gyalult fenyőhöz minél közelebb álló színt szeretnék. Vettem színtelen lazúrt, az áll rajta, hogy UV ellen véd. Viszont ha olvasgatok általánosan lazúrozásról, azt írják a cikkek, hogy a színtelen nem véd. Nem akarnám, hogy beszürküljön a fa, inkább vállalok be valami színt.
Volt kint egy szaki szerinte elég lenne oda egy L alakú szegély, vagy a műanyag. Nem tehetek róla, hogy az ország tele van kókler szakemberekkel. Sajnos egyre több van belőlük. A másik meg, hogy személyeskedni azért nem kellene. Sajnos ez a Magyar mentalitás. Én sem turkálok az Ön zsebében, hogy mit, mikor, miért vesz. Csak egy javaslatot kérdeztem. Ember nem kérdezhet, hogy ne kössenek bele.
Nincs másik javaslat, az új trapézlemez csak szépségflastrom. Önmagában feltehető szakszerűen, szegélylemezekkel .Problémát nem igazán old meg, hacsak nem folyik be a régi hullámlemezen a víz.
Amúgy javarészt igaza Rudinak, én csak a kéménynél való beázást nem merném állítani, mert az nem látható a képről, csak feltételezés.
Nekem van egy véleményem, azt leírom, a kérdezőnek.
Hogy drága vagy olcsó az nem érdekel.
Hogy ez a tető szar, az szakmailag nem kérdés, mert nekem ez a szakmám.
1. Nem értem minek minősíted a véleményemet.
2. És azt sem értem, hogy akinek nincs pénze miért vesz házat, amikor ekkora az infláció és a munkaerő hiány, és miért próbálja meg helyrehozni szakértelem nélkül a legfontosabb elemét egy lakóépületnek.
Merthogy ott van a torlónyomás kérdése egy előtetőnél. Az időjárás egyre furcsább, leeshet egyszerre egy 60 cm vastag vizes hó, az 100%-hogy beszakítja mind a két leöltetőt.
A másik probléma, az hogy egy ilyen kis munkára nem fog kitolulni egy jó ácsbrigád, bármennyit is fizetnek neki, hogy oldja meg szakszerűen a kérdést, a statikus nem mondhat mást, mind amit én így
esélye sincs a kérdezőnek megoldani a problémát jól.
Ha az előtető alatt lakott tér van, akkor a tetőt át kell építeni.
A cserép helyett szerelj trapézmezt a megfelelő rétegrenddel.
Ha nincs lakott tér, akkor is át kell forgatni a cserepeket (kicserélni a lécezést, megjavítani a tetőt) és az az előtetőt át kell teljesen építeni, hogy egy síkba legyen, végig az eresz mellett. De jelentkezik a torlónyomás kérdése.
Be kell építeni egy masszív hófogót a cserepes tetőre."
Az előtetőre raknák egy második héjalást ,ugyanabból az anyagból vagy trapéz lemezt vagy cserepes lemezt. Az oldalakat a megfelelő bádoggal beszegném.
A lécezést megvizsgálnám és szükség szerint cserélném.
Hófogót? Minek a kis hajlásszögű toldalék tető megfogja a havat.
Ha nagyon sok pénzem lenne...kicserélném az egész tetőt.
AMo.-i és közép európai házaknál ezek dominálnak-Akad lapos tető is,sőt van aki szereti,de ez az ő ízlésük.
Tehát a magas tetők.
Fő részei az ácsszerkezetek, a lécezés és a héjalás. Plusz a kiegészítők :bádogos szerkezetek ( szegélybádog, vápabádog, esőcsatornák kéményszegélyek stb.)
Az ács szerkezet majd mindig fenyőgerendákból épül.Hogy milyen fenyőből?Többféle,az enyém pl. vörös fenyőből épült anno.
Élettartalmuk.
Egy ács szerkeztek kb. 150 évig....vagy tovább tart.
A lécezés és héjalás jó esetben 70 év, ritkán 100 év.Az annál kevesebb élettartamúak pechesek. Pl. a különféle bitumenes nehéz lemez fedések.
A bádogos szerkezetek 40 -től 50 év.A Réz nyilván több,de az anyag ára pl. 10 x -ese a horganyzott acéllemez árának. Sőt azt ellophatják a pirézek.
Héjalás cserénél feltétlenül kell a léc csere is.
két példa amiben érdekelt vagyok.
Egy 1932-ben épült cs.ház Rákosmentén.
Vörösfenyő ácsszerkezet, lécezés és műpala fedés.A műpala a barna rombusz.
91 évesen még az eredeti.
Kivétel a bádogos szerkezetek. Az esőcsatorna 35 év után tönkrement a szar anyag miatt.
A másodikgarnitura tartott kb.40 évig. A sok mázolgatás ellenére újabb 35 év és csere. Tehát a 3.garnítura esőcs... Korábban lettek cserélve az eredeti vápa lemezek és kémény szegélyek,tetőablakok stb.úgy 60 évesen. Most úgy néz ki hogy ezek még tartanak legalább 20 -25 évig.
Naakkor lenne cserélve az akkor már legalább 100 - 110 éves héjalás és lécezés.
Előbb akkor ha a jég el veri. Ez is a pakliban van.
43 éve a vápa és gyébb cseréknél konzultáltam egy idős ács és tetőfedővel,hogy mi lenne ha megforgatnánk a pala héjalást. Akkor az divat volt.
Mondta ne tegyem. Akkor kell a teljes lécezés csere és a pala pótlás ami legalább 25 % .Az egész tetőn kb. 1500 pala van.
Így nincs forgatás,nincs palafestés, nincs magas nyomású lemosás és sajnos napelemet se lehet erre a tetőre telepíteni.
A másikpélda egykörúti 1890-ben épült ház. 133 éves .
Az ács szerkezet az eredeti némi javítással. A cserepet és a lécezést 5 éve cserélték. Plusz a bádogos szerkezeteket.
Lehet, hogy rondák a tetőn a cserepek (idén magasnyomásúval fogják lemosni). A padláson a lécek ahhoz képest elég jó állapotban vannak. Nagy esőzéskor felmentem a padlásra sehol nem ázik be.
Csak rá kell nézni a tetőre, idővel a lécek megvékonyodnak, természetes oxidáció. Már nem lehet rajtuk járni se.
De nagyobb problémák is vannak a tetővel: ha egy-két cserép mellett beázik, a cserépléc elvezeti a vizet a szarufára, az levezeti a talpszelemenre. Idővel a horgolásnál a talpszelem és a szarufa is elkorhad.
Egy 2x7 méteres 2 zsalutégla magas teraszt nagyobbítunk meg, megtoldjuk 1,2 x 7 méterrel. 3 kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. (Fedett lesz teljesen és hidegburkolat kerül rá):
1) Milyen méretezésű betonhálót érdemes rakni ebbe az 1,2x7 méteres darabba?
2) Milyen sűrűn és milyen méretű szálvassal érdemes kiállni a régi terasz betonlemezéből, hogy megfelelő kötés jöjjön létre az új betonlemez és a régi között? (Arra gondoltam, hogy a régi betonlemezbe 30 cm-ként rakok 10-es betonvasat kicsit felfelé ágaztatva, ami benyúlik 20 cm-nyire, illetve hajlítok L alakot 8-as, vagy 10-es vasból és minden zsalutéglába rakok egyet. Erre fektetném a vashálót majd.) Meg lehet oldani egyszerűbben is esetleg?
2) Érdemes-e bármilyen párazárót rakni a rétegrendbe és ha igen, akkor pontosan milyet és hogyan?
Kértem ajánlatot, hogy mennyiért bontanák le, (6 M2 a tető része) és újra azt a zsindelyes tetőt 700.000 Ft-ot mondtak 5 ajánlatot is kértem. Ezt nem tudom kifizetni. Igazából az a zsindelyes rész egy szélfogó helyiség.
JAMIE222: Köszönöm szépen. Muszáj megoldanom egy kicsivel olcsóbban ezt a dolgot. Valószínűleg az lesz, amit írtál.
Az olcsóbbik megoldás osb-t letépni, venni szegélylemezt és felfogatni a falra(csavar-tipli-szög) még a trapézlemez felrakása előtt és persze alá.
Rákattintasz, görgetsz lejjebb 13-14. oldalig, ott látszik, hogyan kellene kinézzen az a csomópont. Annyi a difi, hogy neked nem oromdeszka van ott hanem vakolt fal, elvileg.
Ezek a lemezek 11-12cm magasak, meg kell mérni , befér-e. Ha túl magas, lehet alacsonyabbat szabatni bádogossal, vagy akár elvágni belőle.
De kérdés mit oldasz meg ezzel az egésszel. Az új előtetőd szebb lesz, de a szoba feletti zsindelyes rész nem, a penészedés sem fog elmúlni, oda hőszigetelni kellene a tetőt illetve lezárni rendesen, legalább. Ugye a purhab meg az osb az nem megoldás.
Ha az előtető alatt lakott tér van, akkor a tetőt át kell építeni.
A cserép helyett szerelj trapézmezt a megfelelő rétegrenddel.
Ha nincs lakott tér, akkor is át kell forgatni a cserepeket (kicserélni a lécezést, megjavítani a tetőt) és az az előtetőt át kell teljesen építeni, hogy egy síkba legyen, végig az eresz mellett. De jelentkezik a torlónyomás kérdése.
Be kell építeni egy masszív hófogót a cserepes tetőre.
Nemrég költöztünk ide tavaly októberbe. OSB mögött purhab van egyből. Penészedés az van sajnos azon a részen. Azért szeretnénk normálisan megcsinálni. Szerintem a purhabot esőzéskor végig éri víz. Nagyon gányul csinálták meg, idegesítő.
Képen lévő OSB helyére mit ajánlanátok? Volt kint egy szaki ő azt mondta elég oda egy műanyag darab is. De nekem elég furának tűnik, hogy az elég lenne. Bár lehet elég nem tudom. Azért kérdezem meg itt mi a vélemény. Lényeg, hogy a "sárga" színű polikarbonát helyére trapézlemez lesz az egy terasz tető. A bal oldali ahol a zsindely van az meg egy kis szoba teteje. Trapézlemez a ki szoba szélétől fog indulni, az OSB től jobbra. Lényeg, hogy ne ázzon a széle, mert közvetlenül mellette indul a trapézlemez. Köszönöm
Ha gondolod megnézhetem, mert nekem az a határon van ahová még elmegyek. Ha találsz nálam megfelelőbbet az sem gond.Aug. 12-ig minde nap foglalt, 20-ig van 1-2 üres nap, 20-30között is van. Hogy pontosan melyek ezek a szabad napok ha gondolod megnézem.
lehet, hogy tényleg irreálisan magas lenne az anyagi ráfordítás egy galériáért...
laikusként azt hittem, hogy feldobok néhány osb lapot, odacsavarozom, készítek vmi könnyűszerkezetes jól szigetelt falat és kész.
nem vagyok szakmabéli, de készítettem már gipszkarton válaszfalakat otthonra, meg gletteltem, festettem, burkoltam már... ez valóban nagyobb projekt lenne, mint leburkolni a teraszt, csak gondoltam össze lehet hozni néhány osb lappal.
de fő a biztonság, tényleg látnia kéne egy statikusnak...
Statikust a helyszínen kell keresni. Azt sem tudjuk, hogy helyileg hol van. Mivel új födém is kell ezért az a gyanúm, hogy engedélyköteles. Az átépítésről mindenki fog tudni, ezért bárki bejelentheti az önkormányzatnál. Tehát építész tervező is kell hozzá, helyi, mert ő ismeri az önkormányzat szokásait.
Ha jól értem, akkor le akarod bontani a mostani födémed burkolatát, és a két szintet egybenyitni. (nyitott fedélszék) Helyette a szarufák közé akarsz hőszigetelést. Ha ezt csak részlegesen csinálod meg, a ház középső része felett, akkor trükköznöd kell a szigeteléssel, meg főleg a párazárással a fűtött és fűtetlen részek közt. Plusz "sportértéke" lesz a szomszéd felőli résznek (azt írtad, ikerház), ahol nyilván beépítetlen és fűtetlen tetőtér van, tehát a te szempontból egy belső oldali hőszigetelést kell majd csinálnod. Egy létrának még nem nevezhető, de elég meredek lépcső is 25/25, ennek az alapterülete 3 méteren, 80 centis szélességgel és egy karral 2,5 m2. Ez "leesik" a felső és az alsó hasznos alapterületből is. És akkor ez már nem egy felszaladok, leszaladok lépcső, ez majdnem létra, a rendes lépcső, amin öreg korodban is el tudsz közlekedni, lenne vagy 2*5 m2. (17,5/28) Mindez összevetve a kinyerhető 9 m2-rel nekem kétségessé teszi, hogy megéri-e?
Kellenének a méretek, a meglévő alaprajz (valószínűleg az egész épületé9, beépített anyagok, stb. Az a gyanúm, mivel teherhordóvá kell tenni a födémet igencsak ajánlatos tervezők bevonáűása, kerül amibe kerül. Csak mondom, hogy egy HASZNÁLHATÓ lépcső sokkal több helyet foglal el ALUL IS annál ami be van rajzolva. A lépcső tényleges mérete ismeretében meg kell majd gondolni, hogy mennyi értelme van az egésznek.
Szerintem a megfogalmazás sr1 részéről arra vonatkozott, hogy érthető legyen.
Magam véleménye szerint szakemberek között az elsődleges a rajz. Ha nem szakember kérdez vagy beszél valamiről akkor nehéz eldönteni, hogy melyik a használhatóbb. Általában elsőre egyik sem.
bocsi a tömörségért, csak munkából írtam, és előttem kigugliztam magam, de nem találtam választ.
tehát a házról: egy szintes téglaház, nem betonfödém van, hanem a plafon gipszkartonból, és afölött meg szigetelés és tetőtér. jelenleg csak a gerendákon lehet járni odafent.
tulajdonképpen egy kisebb galériát szeretnék a tetőtérben kialakítani. kb. 3*3m nettó alapterülettel.
mivel a tető szerkezet relatíve "lapos", így sok területet elvesz hasznosíthatóság szempontjából. arra gondoltam hogy a galéria alatt megcsinálnám járhatóra a födémet, és 3 oldalról gipszkarton fallal szigetelném el a tetőtértől (ikerházról van szó), a 3. oldalról meg kapna egy tetőtéri ablakot és maga a tető lenne szigetelve kb. 30 centivel.
próbáld megfogalmazni a kérdendődet úgy, hogy tudjunk segíteni.
"Jelenleg", az földszint feletti födémre vonatkozik?
Mire vonatkozik a "helyes rétegrend"?
A földszint feletti födémre? Ha igen az miből van?
Annyi biztos: fafödém esetén, hogyha a padlástér nem lesz mindig fűtve, vagy alacsonyabb hőmérséklet lesz télen, mind a földszinten, akkor a páraáteresztő fóliát ki kell cseréld egy párazáróra.
Én az OSB lapot nem szeretem, mert csak 3 típus létezik, , ami párazáró (az elején gyártottak 1 és 2-est is, az 1-es páraáteresztő volt).
A párazáróval és az OSB3-as bezárjuk két párazáró anyaggal a födémet, ami nem helyes. Mert, ha mégis kicsapódik a földszintről felfele igyekező pára, akkor idővel gombásodhat a födémszerkezet.
Inkább a sima PAL- pozdorja lapokat használnék, mert az páraáteresztő valamennyire. Vagy OSB felhasítva sávokba, 5 cm réssel egymás között. Ámbár a laminált padló is párazáró.
Szóval a jó megoldás az, hogy valahogy kiszellőzteted a födémet.
A korabeli házakon, dupla gerendázatot használtak, egyet a mennyezetnek és egyet a járható padlásnak és mindig hagytak szellőző réseket a falakon a két gerendázat között.
"egyszerűbb tetőmegoldást akartam, de látom nem úszom meg."
Pénz nélkül nem úszod meg. Viszont ha ráköltesz, legyen egy mini padlás...a kéményből és az ablakból látszik,hogy fűtve van..., Akkor pedig kell hőszigetelés....elsőnek a leendő padlásleszigetelése.
Mellesleg erre szerintetek kell építési engedélyt kérnem? Sehol se találok a neten ilyen kombót, ez nem egyszerű tetőcsere hanem tető teljes átalakítása. Akkor mennem kell előbb papirozni meg jattolni?
Ez a végső végső változat, de úgy látom minden érv emelett kezd szólni. Igazából ez egy "melléképület", másodlagos funkcióval, persze azért ne ázzon be, csak valami egyszerűbb tetőmegoldást akartam, de látom nem úszom meg.
Egyébként erre nincs valami bevált, de akár taknyolt megoldás? Pl. vízálló tömitőanyaga az illesztéseknél hosszában a lemez közé? Hogy ne menjen alá a viz ha megtelik a borda.
Trapézlemezeknél a hullám-magasságtól függően meg van adva, hogy hány fok a minimális lejtés. Különben beázik. Úgy emlékszem, hogy 3 fok lejtésnél minde méret beázik.
Mekkora problémát okozhat ha a trapézlemez csak 3 százalék lejtést kapna? Jó volna ha nem kéne magasra álmodni így a jobb oldalát. Még 3 foknál is kb 30 cm-re jönne ki.
A mellékelt fotón látható kis ház felújítása kapcsán felmerült bennünk, hogy a lapostető helyett kapna egy más megoldást. Szerintetek jó ötlet lenne akár egy félnyeregtetőt rászerkeszteni pl. trapézlemezzel?
Egyszerűbb lenne a csatornázás és a bitumenes lemezzel való kinlódást is szivesem kihagynánk.
Egyetlen dolog még nem tiszta, a dőlést mivel és hogyan kellene kialakítan. Nagyon elvetemült gondolat ez?
szia, pont a túloldal,de lehet bevállalják, Vácon van egy Kályhás Bt., szakértelemben nincs hiány, a papa most megy nyugdíjba,a fia viszi tovább az ipart
Tudnátok ajánlani kályhást/cserépkályhajavításra valakit Budapesten vagy Dél-Pest vonzáskörzetében? Tudom, van szaktopik is, de ott több tucat hozzászólást végigpörgetve nem találtam cserépkályhást...
Szerelj pur lapot az ablak egész kerületére. Polisztirén hab jól megragasztja. Az áthidalónál fúrj be 3 dübelt. Az ablakot hosszú ráma csavarokkal kell rögzíteni.
Beépítendő erkélyajtó alá tennék purenit csíkot. Elég leragasztani, vagy valami kengyel-konzol is kellhet oda? Illetve mivel érdemes leragasztani tömíteni, mondjuk xps habbal?
Egy skicc metszetben:
Gerébtokos ablak kijön, parapetfal visszabont a lábazatig. A purenit a vízszigetelésre feküdne. Kívülről gondoltam konzolt, zölddel jelöltem. Pirossal a hőszigetelések illetve a purenit.
