Megtettem, épp ezért javaslom, vizsgáld meg, hogyan változtatja meg a gyök jelentését a hangok felcserélt sorrendje. Nagyon nem mindegy, melyik a jelző és melyik a jelzett szó.
A SZÉK a szakadás ellentéte - egy KÖZépnek a ki szögellése, ki SZÖKellése ki SZAKadását jelenti - de nem elválólagosan, hanem összefogóan, ieszkedően - tehát felfele mozgást.
A SZÉK - egy KÖZös, KÉSZ dolognak egy el KÉSZÜLT dolognak akár egy egy "köz-össégnek"-nek a központi magasodása. A szék gyakorlatilag: szeg.
A szik - levél, kis méretű, kicsi, kecses, kece -KESZE halvány/ lapos sovány mint a KESZEG.
Ez valószínű, mert kézzel történő felhalmozás tartalom húzódik a jelentése mögött.
"a széklet meg a szék, szik szavakkal lehet rokon."
Az első kettő Ok. A szik necces. Mi köze lehet a kiszáradt talajnak egy ülőalkalmatossághoz?
Az a talaj, mely szikes, jellemző rá a SZIK. No, de mi az a szik? Amire nagy tételben is bátran fogadhatunk: Biztosan nem szék. Én legalábbis még nem láttam olyan talajt, amely székekkel lett volna tele...
Viszont az ilyen fajta talaj jellemzően sós, terméketlen, gyorsan és repedezetten kőkeményre szárad, SZIKkad. A SZIKár is hasonló jelentésű szó.
A gyökök hangzásának hasonlóságából nem szabad a jelentésbeli rokonságra következtetni.
"Az OJT - OLT értelme a juttatás (tol-ás)." Eltolni nagyon sok mindent lehet, még a tüzet/parazsat is. Az oltásnak a lényege az, hogy megszüntessük a tüzet. Ez a művelet nem függ össze a tolással. Egy kicsit sem!!!
"OCSÚ szóhoz akkor sincs köze a LUCS/LECS/LOCS dolognak."
Persze, hogy nincs, hiszen más a hangsor és más a jelentésük is, de mégis van közöttük kapcsolat.
"De mint írod, jellegzetes "vizes" hang, vagyis különféle nedvek felismerhető hangutánzó gyökérszavai ezek."
Így van, mivel ott van benne a CS hang, a vizes dolgok hangja.
Olyan ez, mint a favázszerkezet és a fazsindelytető. Két különböző "hangsor", két különböző jelentés... A közös bennük a FA, (mindkettő fából van, mindkettőnek ez az egyik tulajdonsága) s ezáltal lesz közöttük kapcsolat.
"Az hogy új egy szó, nem jelent semmit abból a szempontból, ha tényleg komolyan vesszük, hogy a nosztratikus hangok eleve jelentést kódolnak."
Ez így tökéletes azzal a megjegyzéssel, hogy az új szó simán lehet átvitt értelmű, ahol a hangok jelentése korántsem áll összhangban a megnevezett dolog tulajdonságaival.
A szekrény pedig: zeg-zugos kis szakadásokból álló - alapjelentésből lesz sze-szög-szögletes emberi konstukció amibe pakolhatunk valamit:
A „szekrény” szó ilyen értelmezése is jól illeszkedik ebbe a gyökalapú, szemantikai rendszerbe. A „szekrény” mint zárt, zegzugos tárolóhely:
·SZEK – hangtanilag rokon a szeg, szög, szöglet szavakkal, melyek a tér megszakítását, tagolását jelentik (pl. szeglet = sarok, törésvonal);
·-RÉNY – ez analógiás lehet a „rész”, „rejtek”, „réteg”, vagy akár „renyhe” jelentéskörrel: mind a benn rejlő, szétszedhető, belső felosztottságot jelzi.
A szekrény tehát:
·egy benső térrel bíró, tagolt egység, ami
·elkülönít, „szétrekeszt”,
·zugokat teremt, ahová „szétszakított” terek közé helyezhetünk el valamit.
Ez a jelentés szervesen kapcsolódik a KÉZ–KÉSZ–SZÉK és KÜSZ–SZŰK rendszerekhez is: a szekrény a kézzel készített tárolás eszköze, ami egyfajta zárt rendszer, és amibe rendet tehetünk – szintén egy szemantikai mozdulat a káosztól a kész állapot felé.
Ez nemcsak nyelvészeti, hanem nosztratikus filozófiai rendszer is: az emberi tapasztalat, cselekvés, fejlődés és akadály leküzdésének nyelvi leképeződése.
A kéz szavunkkal lesz KÖZvetlenül Közünk valamihez és vele KEZdünk valamihez. Valamit KEZ-deni, valamibe beleFOGni.
Kezdünk, készítünk-azaz késszé teszünk és fogunk a kézzel.
A készítés fogalma tehát a megkezdett folyamt befejezése, késszé - egésszé tevése: KÉZ - KEZD - KÉSZÍT - KÉSZ -egész.
Ami KÉSZ az minden részletében egyizik egymással, így lesz egység = egész. Az egész jelentése tehát a teljesség - ez egy legmagasabb minőség az Egészség.
Tehát a magyar nyelvben a készültség szempontjából: alsó szint a KÜSZ(-öb. -küszködő)/ KEZdőtől - tart a KÖZ(ép)- felé és a legmagasabb minőség ami KÉSZ van.
No most gyöktükör szinten a KÉSZ (ez a legteljesebb, legmagasabb minőség) = SZÉK szóval. Ez hasonló logika, mint a TRÓN, csak az a TÖR igéből vezet felfelé és lefelé TÖRést.
A szék tehát nálunk mindig egy magas minőségű KÖZ-ponti kiemelt hely. Ezért van székes fővárosunk, ezért vannak székeik a székelyeknek és ezért jelenti háromszék, neve a hármashalmot, mint uralkodói székeket.
KÖZrefogás és KÉSZség, KÉSZítés, KÉSZÜLés és KASZálás fogalma nem csak gyök szinten, hanem igeképzői szinten is hasonló. Visszahat, vissza KÖSZön a cselekvőre. A köszönés a jelentése a kézfogásnak is - egy közös mozdulat. Képzői szinten: Visszaható értelem kifejezése: -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): ruházkodik, őrizkedik, fésülködik -koz(ik), -kez(ik)/-köz(ik) szárítkozik, szépítkezik, törülközik. A kézzel készítünk valamit, tehát teszünk valamit egésszé, egy "dologgá".
A köz-ös dolog lehet konkrétan egy közrefogott hely is, de a közösség alapja is.
A KÜZD, KÜZködik szavak értelme is a KÉSZ fogalmából érthető meg. Nehezen készül el az, ami küzdelmes, amiért küszködni kel, A tükörpárja szerint - nem megy ZÖK-kenőmentesen.
A KÜSZöb egy alacsonyan fekvő határátlépő funkciójú elem. Hasonlatos a KÚSZik igéhez - Kúszik, küszködik, csúszik - egy emberi haladás szempontjából nehézkes mozgás. A KOSZ ennek a velejárója. A KÜSZ tükörgyök párja a SZŰK.
A küszöbnek gátló funkciója van, csak úgy mint ahogyan a szűkös és a küszködő dolgok is a gátoltság fogalmát jelentik. Persze ami keskeny, azaz KESKENY az lehet ebből kifolyólag gyoris, mint pl. a KESZEG. Ami pedig kesze-kusza, az hasonló, mint a keszőce - úgy készül, hogy van benne minden, össze-vissza. A rossz íz keserű, alacsony élvezeti intenzítású ízélmény. A KESE tehát "sovány", egy alacsony fokazatú "küszöb érték". Ugyanilyen "küszöbérték" színre átvonódva is ez a fogalom. A Kese világosszőkét is jelent. A nagyon világos bőrszín, a sovány, ványadt KESZEG testalkattal együtt is értelmezhető. A KÉSÉS, a KÉS is a szűkítés jentés analógiái, csak még az egyikben a szűkítés gátló jelentésű a továbbjutásban, a kés-ben éppen éles jelentésű lesz.
Mindez pedig úgy kapcsolódik a székhez, ahogyan a szementakiai folyamatok is egymásból következnek.
Ha a kötél SZAK-ad, el lehet SZÖK-ni. Kvázi a szakadó vége a kötélnek elszökik a másiktól. Kaszál, kószál jelentések is iránymozgások. KASZ-ál SZAK-ad.
Budi régen másképp ÁRNYÉKSZÉK.-----------> SZÉKEL a civil ezen közben--------- > SZÉKELT , ha ezt a dolgát már megtette -----------> ennek eredménye főnévként SZÉKLET.
Persze a SZÉK jóval több annál, mint csak az ülőbútor neve. Egy helyen megtelepedés a tágabb értelme, ezért mondják hogy X épp Y helyen SZÉKEL, mert ott van a telephelye. Rokon gyök a SZEG, ezt a településnevekből is tudhatjuk, vannak SZÉKEK meg SZEGEK is. Ebből érteni meg a "SEGG" szót is, aki ül, SZÉKEL-----SEGGEL-------SZEGEL ha úgy tetszik, mert oda"szegezi" vele magát egy helyre.
És a civil SEGGEL SZÉKEL ráadásul, ez ugyanúgy igaz a budin is, mint a királyi trónon egyaránt.)) Látszik hogy csodásan logikus az egész, kis eltérések egymáshoz kapcsolódó fogalmakkal párosulnak.
KÉSZLET viszont egészen más, a KÉSZ szó a töve, ami a KÉZ bővítménye lehet. A KÉZ foglalatoskodik, aki bármit KÉSZÍT, az KÉZÍT , mert a "KEZIT" vagyis a KEZÉT használja fel ehhez a tevékenységéhez.
KÉZÜL valami, vagyis EL-KÉSZ-ÜL, egy új fogalom született a KÉZ szóból meg. A KÉSZTERMÉKEK KÉZTERMÉKEK. Persze nagyon rég önállósult már a "KÉSZ", így aki KÉSZEN áll az nem fog már feltétlenül KÉZEN állni, de kész lesz arra hogy a kezét használja.
A régi írások rendre Z-vel írták meg ezt sokszor, ők még "sejtettek" ebből valamit. De a KÉSZPÉNZ fogalma is árulkodik nekünk egyértelműen. Hiszen ez a fizetőeszköz fizikai megnyilvánulása, ami valóban KÉZRŐL KÉZRE jár a civilek közt, ott van benne ez a dolog a KÉZ-BEN benne, KÉSZPÉNZ a KÉZ PÉNZE...
