Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ez alatt kell pl egy helipilótának észrevenni hogy indítottak rá, hogy azt valóban rá indították, és még kitérni is. Nem sok esélyt hagy, ha már egyszer megfogta a célt! Amúgy a hajtóműhibás rakétáért a Franciák adtak másikat, vagy "ez van, így jártatok" volt a hozzáállás ?
Viszont kicsi. És kevés hőt bocsát ki. A MISTRAL-nál teljes egészében a rakétalövész kezében van a rakéta irányzása és indítása, nem úgy, mint a KUB-nál, ahol a SZURN-ból indítják a rakétát. Igazából a rakétaindításhoz semmi szükség nincs a lokátorra, mert csak szabad szemmel látható célra lehet indítani. Ennek az ibolyántúli látóképességnek utánanézek, de szerintem nem.
Én a kommunikációs rendszer zavarásáról beszéltem. Elvileg csak ezzel lehet blokkolni, de igazából ezzel sem, mert akkor vizuális célfelderítés lép életbe, helyzettől és RS fokozattól függően. Beszéltem francia MISTRAL-osokkal, szerintük sem ér sokat ellene az infracsapda. Inkább nagy túlterhelésű kitérő manőverek, mert annyira rövid a rakéta repülési ideje, hogy nem nagyon tud korrigálni (6 km hatótávolság, 2,5 MACH-os csúcssebesség mellett). Rádióelektronikailag nem lehet zavarni, az aktív hőkövető önrávezetőfej miatt.
Nem tudom, de jól csinálta.:) Az eddig ellőtt 35-45 db (majd utánanézek mennyi is pontosan)-ból 1-nek (a "madárrajosnak") volt gyári hibás a hajtóműve. A METOR voltaképpen manőverező cél, tehát arra lőttünk, illetve Dpalánkon még helikopter-atrapra.
A Mistralt a többi önirányítású rakétához hasonlóan meglehetősen macerás zavarni. (Feltéve persze, ha Te a zavarás alatt klasszikus rádióelektronikai zavarást értesz.)Ha infra fejes a rakéta, akkor a repülőgépről leszórt infracsapdákkal meg lehet bolondítani (láthattál különféle filmbejátszásokat, amin a fel és leszálló repülőgépek fényes pontokat szórnak magukból) de az nem életbiztosítás. Az Iglának például annyira stabil volt az automata követőrendszere, hogy infracsapdával is nehéz volt átverni. Csak akkor ment, ha a célmegkapás és az automata követésre áttérés közben is szórta a cél azokat a vacakokat.
TRC 9200-est használunk az állványokon, TRC 9500-öst az MCP-ben. Nem tudom így mond-e valamit. Kicsit hasonlít a HARRIS-re. Illetve nagyon, a kezelőszervei majdnem ugyanazok, a menüje más, de nem sokban különbözik. Egyébként ugrófrekvenciás 6-3600 mHz között mp-nként 60-szor (ebben nem vagyok biztos), előre kell programozni az ugrások "logikáját", tehát elvileg lehallgathatatlan. 10 csatornás, van reléüzemmódja is, csak hát valami miatt nagyon gyenge. A zavarszűrése viszont eléggé gyatra. a DELTA 2001-en történt meg, hogy egy zavaró MI-8-as olyan szinten hazatette, hogy azt sem tudtuk, mi történt.
Na a rádiódról jutott eszembe egy emlékem. A nyolcvanas évek végén volt - éppen a sárbogárdi rakétaezred kiképző tisztje voltam, ilyen minőségemben az ezred ZU gépágyúinak gazdája - hogy a ZU-23-2 gépágyúinkkal a nyári lövészetre készültünk. Elvonultunk egy hónapra Dunaújváros alá a kisapostagi MHSZ repülőtérre, ahol volt némi légiforgalom, szükség esetén voltak repülő modellek, és ott volt egy főút, aminek a forgalmára szintén nagyon jól lehetett követni. Ám a legvonzóbb tulajdonság a "szinte a szánkban" lévő orgoványi hk lőtér, ahová az egy hónap alatt kétszer el tudtunk menni lőni. (szerencsére a felhasználható lőszert én terveztem meg) Ilyen alkalmakra kaptunk R-107-es rádiókat is (27 kg) a maguk 10 kilométeres hatótávolságukkal. Ám az egyik alkalommal a repülőtér parancsnokától kölcson kaptunk 2 darab Beckker rádiót, (2,7 kg) aminek 200 km volt a hatótávolsága. Mondjuk a földön csak 50 kilométerre volt használható, de az nekünk éppen elég volt. Én meg mint parancsnok kaptam egy kis Icom típusú hasábrádiót. Így a mintegy 15 kocsiból álló oszlopnak szinte minden kocsijába jutott valamilyen rádió. Érdekes volt, hogy a kölcsön rádiókat rá tudtuk hangolni a használt csatornákra. Én természetesen legelől haladtam, és szerencsére épségben ki is értem a lőtérre. Ám a Csepeljeink, amik az ágyúkat húzták, már nem voltak ilyen szerencsések. A két dunaföldvári híd között már három is lerohadt. Szerencsénkre ott volt velünk az ezred egy gk-s műhelykocsija, ami az első két kocsit már vonórúdra vette, és egyszer csak megérkeztek a harmadik romhoz is. Én akkor már kissé ideges voltam, hogy hol van a bandám, így elkezdtem rádiózni a nálam lévő kis rádióval. És csodák csodája, a lerohadt kocsik mellett ácsorgó műhelykocsi rádiójával tudtam beszélni. Volt vagy 20 km.
A többi témához: a felsorolt eszközök mellett még néhány eszköz jó lett volna, de nagyjaink akkor éppen semmit nem akartak megvenni, ami orosz. Pedig az Igla nagyságrendnyivel jobb lett volna, és ráadásul annak is van automatizált vezetési eszköze, csak azt nálunk nagyon kevesen tudják. Mondjuk én nagyon elfogult vagyok az Igla javára. Egyszerű volt, üzembiztos, és főképpen katonaálló. Én mintegy 10 perces felkészítés után 1991-ben kiválót lőttem vele.
Hát igen. Csak akkor azt nem értem, hogy a németek MI-24-esei hogyan lehetnek kompatibilisek? Az is orosz technika. Egyszerűen csak integrálták belé a szövetségi rendszerben használt elektronikát. Nagyságrendekkel olcsóbban, mintha új gépeket vennének. És a vicc az egészben: a K1P rendszeren keresztül ( magyar fejlesztés!) képes együtt dolgozni a KUB, a MISTRAL és az IGLA is. Igaz, kicsit döcögősen, de működik, Szép példa rá a BALTI 2-2005-ös lengyelországi éleslövészet.
A felvetésed a lokátorokkal kapcsolatban nem is olyan marhaság, mint azt gondolod. Azt például tudod, hogy amikor a 60-as évek elején rendszeresítették a Dvinákat, az osztályoknak nem volt felderítő lokátora?
Azért a P-15 nem volt olyan rossz, mint a híre. Az a lokátor jól mért még kis magasságon is (na persze az volt a dolga) feltéve ha jól volt telepítve és jól volt beszabályozva. Én emlékszem egy ilyenre, de az orosz volt.
Kölcsön adom a srácaim PMR-jét, azzal jó időben 5 km körül beszéltünk át.
Hát hallod ez siralmas. Valamikor nekem is mondták, hogy a rendszer nem lenne olyan rosz, csak nem vettünk meg mindent.
Valahogy úgy érzem, mintha a volhov-hoz nem rendszeresítettek volna P-18-t, P-15-t (bár az semmire sem volt jó), vagy mondjuk takarékosságból csak 3 állványt vesznek.
Ha jól tudom ivánék adtak volna cuccot, de hát az volt kompatibilis az új szövetségi rendszerrel, meg hát az aakor nem volt trendi.
Szóval előrevezetem, nem vagyok a MISTRAL-lal szemben elfogulatlan.Maga a rakéta jó. A rendszerrel vannak bajok. És nem is kicsik. Én úgy tudom, hogy 8 féle indítóállvány létezik, ebből nekünk a 2. legkisebb van, az ATLAS. Csapatlégvédelmi célra (amire alkalmazni szeretnék/szerették volna), alkalmatlan, mert nem eléggé mobil. RS 1-ből legalább 2 percet kell szüttyögni, mire el lehet hagyni a tüzelőállást. Ez persze egy összeszokott csapat szintideje, akik ahol tudnak, ott "rövidítenek" a folyamaton (nem veszik le az irányzékot, stb..) Erre a célra szerintem az OSA tökéletes lett volna, de ha már mindenféleképpen NATO kompatibilis kell, akkor már inkább a STINGER-re tenném a voksomat, mint a MISTRAL-ra. Tűzvezető rendszer. Jó lenne ha: lenne benne IFF, és megvették volna hozzá a teljes szoftvert. Egy MCP (Mistral Coordination Post) egyszerre képes "kezelni" 20+1 légi célt, valamint 8 indítóállványt. Ha benne van a teljes szoftver. Felderítés. Na ez az, ami nincs. Nem vették meg. GIRAFFE a neve, és állítólag nagyon jó. Erről én is csak ennyit tudok. Ehelyett alkalmazzák felderítésre a SHORAR-t (a már említett MCP-t). A max felderítési távolsága 18 km. Azt hiszem, a 4-ik generációs HARM rakéták korában ez több, mint vicces. Ja, majdnem elfelejtettem: az adatátviteli rendszer. Félelmetesen gyenge. Papíron 10 km-es hatótávolságú a rádió, gyakorlatilag szép tiszta időben ebből megvalósul olyan 4-5 km. De nem fikázom tovább, mert valahol mégis csak a munkaeszközöm. :))
Nagyon szívesen. Az túlzás, hogy szakértő, de már lassan 5 éve csinálom, még Nagyorosziban kezdtem 2001-ben. Voltam néhány éleslövészeten is (azon az ominózus madárrajoson is, ami pont az én ütegem rendszerbeállítója volt), meg tavaly Lengyelországban is. Volt tüzér, köszönöm a mailt. Szóval, ha bármi érdekel, és tudok is róla mondani valamit, akkor nagyon szívesen meg is teszem.
Be kell mutatnom egy légvédelmi rakéta komplexumot 4 oldalon. Időközben már találtam anyagot, de azért nagyon szépen köszönöm. A MISTRAL-ról nem kell semmi, Győrben szolgálok a 12. dandár MISTRAL osztályánál, úgyhogy ebben a témában én tudnék írni, de a szavaidból arra következtetek, hogy nem nagyon érdekel. :)
Egészen pontosan mi kéne? Ha tudok, segítek. Mistral ügyben rám ne számíts, mert erősen osztom egy volt veszprémi kolléga véleményét (nemcsak a Mistral a hazaáruló, hanem az is, aki idehozta.) de a csapatlégvédelmiek kivételével össze tudom szedni az emlékeimet.
Szerintem, ha végigolvasod ezt a topicot, Volt tüzér kolléga kíváló Volhov bemutatásától többre, pontosabban részletesebb dolgokra nincs szükséged.
Én egyébként azon töröm a fejem, hogy ugyenígy belevágom a Nyeva bemutatásába, de Volt tüzér kolléga nagyon magasra rakta a képzeletbeli lécet. Nem is tudom, hogy miért én kimenekítettem néhány régi feljegyzést, és persze azt a néhány képet ami megmaradts - amint digitalizáltam - majd óvatosan adagolom. Azokból sajna nincs túl sok, mert nem nagyon volt "divat" akkortájt fényképezkedni a technikával.
Visszatérve a 7.plro (Devínska Kobyla-i) Nyeva osztályhoz, egy kedves kis sztori. A történethez hozzátartozik, mint ahogy már említettem, hogy az osztály gyakorlatilag pozson legmagasabb pontján helyezkedett el. A gyönyörű kilátás és az egész város a tenyerünkön feküdt. Tehát, történt egyszer, hogy a szokásos hónapos előrt karbantartások keretében egy hiba okát (a koplexum csak egy csatornán dolgozott, ami azt jelentette, hogy csak egy rakétát lett volna képes a célra vinni) kerestük. Aminkor meglett a tettes, egy magát megadó kiégett elektroncső az UK-5X (pontosan már nem emlékszem) blokkban, technikus kollégám kihúzta az elektroncsövet, amikor hirtekem minden kikapcsolt és vaksötét és csend lett. Kibotorkáltunk a technikából és a városra lenézve észrevettük, hogy Pozsony Dúbravka nevű részében szintén vaksötétség honol. Innen eredt azután a sztori amit rövid ideig az UNK-ban az adott blokkon is feltüntettünk (persze viccből) hogy "az E-23 (erre pontosan emlékszem) elektoncsövet ne húzd ki a blokkból, mert rövidzárlatot csinálsz fél pozsonyban". Nagy sztori volt és ahányszor csak előhúztuk, mindig jókat nevettünk.
Nálam ez a Volhov, Nyeva dolog fordítva volt, mint Volt tüzér kollégámnál. Én a Liptószentmiklósi katonai fősulin Volhovot tanultam és végül Nyeva osztálynál kötöttem ki.
Néhány szomorú gondolat az osztályok végnapjairól. Tehát a 7.plro (Devínska Kobyla) 1997 máj.-jún. átköltöztettük a 9.plro (Most pri BA) objektumába (külön regény és legalább X oldal történet, talán majd lassanként adagolom). A Google Maps-on a 9.plro objektumán belül szakavatott szemek azonnal felfedezik, hogy a technikát hol is helyeztük el. A technikához és anyaghoz szükséges kiegészítő "építményeket" (garázsakból kiépített raktárak, stb) az 1996-ban már megszüntetett 2db Volhov osztály Dunajská Luznái objektumból csentük.
A Volhovok megszüntetése akkor (1996) már nagyon aktívan zajlott. A Volhovokból a következő osztályok a Szarvai és a Lozornóiak voltak. A legtovább a Szenci Volhov bírta (azt hiszem 1998-1999-ig). A Szenci alakulatnál még zajlott valamiféle tessék-lássék kiképzés is (náluk volt az AKKORD, amit azután Stupavára vittek a 6. és 10. osztályhoz).
A többi Nyeva: Pétizennyolcas kollégán az Oroszvári alakulat alatt lehetséges, hogy a Most pri BA-i alakulatra gondolt. Hogy miért? És igaz az árbóco lévő antenna UNZSA pontos, vagy eredeti elnevezése AMU-5M volt. A 8.plro (Rusovce - Oroszvár) osztálynál 1999 nyarán (pontosan már nem emlékszem mikor) tűz ütött ki a parancsnoki állás fedezékében, és az UNK kabin teljesen kiégett. 2000-ben már egészen biztosan nem volt ott technika. Az eset érdekessége az volt, hogy a amikor az őrség felfedezte a tüzet a kábelvezetékeken a POSZT (UNV) felé terjedő tűz kb. 10m magasra csapott. Tehát égett rendesen! Eggyel kevesebb. Akkortájt még a vezetőség részéről felvetődtek olyan gondolatok, hogy orosz, illetve a poszt szovjet államok valamelyikéből behoznak 1. Nyeva osztályt. Persze semmi sem lett belőle.
Maradt mindösszesen 4 katív Nyeva: 2db-Nost pri BA, és 2db-Stupava, ahol még kiképzés is zajlott egészen kb. 2003-ig. (én már akkor lehagytam a süllyedő, vagy már régen elsüllyedt hajót).
Volt tüzér kollégámnak nagyon igaza van, amit a vegyes dandárhoz kapcsolódó egyéb alakulatokról mondott. (gondolom ez minden ilyen technikával ellátott országban így épült fel). A Bazini alakulat alá tartozott még a Békei (szlovákul Mierovo, de a faluban a szlovák nyelvet nem nagyon beszélték HA-HA) Rt. ezred + néhány híradó és egyéb logisztikai objektum.
Jelenleg lérak/tüzér szakon tanulok Szentendrén, és szükségem lenne néhány adatra (lehetőleg minél többre) Volhovról, Nyeváról vagy BUK M1-ről házidolgozatba. Nagyon megköszönném, ha valaki segítene.
Ez a Budapest körüli tűzrendszer esetében ugyanígy volt, különösen a nyugati osztályok települtek nagyon szép helyre. Ha egyszer úgy hozza a sors, akkor mindkét fajtából mutatok Neked területet. Csak annak persze feltétele van. Ha ezt az oldalt (és Kihalt laktanyák topicot végigolvasgatod, akkor a fellelhető magyar területekről még képeket is találsz.
