Béreltem két hétre Leaf-et, egysze nyáron, egyszer télen.
Nyáron jó volt, 45km tempós táv nem volt gond oda vissza vidéken. Télen viszont a 35km-re nem jutottunk el oda vissza. Visszafel már be kellett menekülnünk egy töltőre, hogy hazaèrjünk...
Városba tökéletes, otthoni töltéssel.
Lassan végigvezettem a teljes palettát(Tesla Roadster, S, X, Leaf, I3, X5 40e, iMiev), de még mindig nem vettem pedig évek óta tervezem, és az ára is "hùzza már a zsebemet" egy ideje.
Talán idén az iOniq vagybaz Ampera-e meghozza az áttörést?!
nagy valószínűséggel 2018-tól már nem lesz ingyenes töltés, szóval ezzel sztem sem érdemes előnyként számolni.
az ingyenes parkolás sem lesz túl sokáig elérhető.
annak éri meg az elektromos, aki naponta 80-100km-re ingázik a munkahelyére és lehetőleg ott is tudja tölteni (nem az ingyenesség miatt, hanem azért, hogy ne kelljen centizgetni, hogy télen fűtéssel is kibírja-e az oda-vissza utat)
Ne gondold, hogy a visszamenőleges törvénykezés országában bármit számít, hogy milyen szám van épp most odaírva. Ha akarják, holnaptól megadóztatják a 2000-ben telepítetteket is 50%-kal, visszamenőleg.
Engem az érdekelne, hogy milyen nemzetközi kötelezettségeket vállaltunk megújuló energia ügyben, talán abból lehet következtetni a jövőre.
Nekem is itt helyben kéne, ha messzebb megyek ott a a8.
Vettem egy öreg lagunát, v6-os autómata (takarékosság jegyében) 680-ért, lett mondjuk 1M-be átírva meg kicsit ráköltve, hogy ne essen szét. Eddig 8e km-t mentünk vele itt helyben pár km-es távokon 13.3L átlaggal, ez 370ezerbe került 1 év 3 hónap alatt, tehát havi huszonpárezer ft-ba kerül ezzel közlekedni. Egyszerűen nincs értelme elektromos cserélni. Alsó hangon 3-4millióba kerülne, de egy gari nélküli sokat futott elektromosnál azért fennáll az akkuhalál esete tehát meg se vennék ilyet, ami már normálisabb keveset futott az 5-6milliónál kezdődik, egy új valami meg inkább 8-11millió és akkor még mindig egy kis fostalicska. Nagyon kis akkus autót nem érdemes venni min 30kwh-s ami már használható talán. Messzire még egy teslával se lehet elmenni, mert ahogy elkezded nyomni a gázt úgy szívja egyre jobban az akkut és a végén balatonig se ér le.
talán pár év múlva ha lesz sokkal nagyobb kínálat, olcsóbb akkuk, olcsóbb elektromos autók akkor érdemes lehet.
Azért az elektromos is fogyaszt némi áramot, meg kell neki néha egy kis karbantartás, ha meg megkotlik az akku akkor lehet kertitörpének használni ha ne cellánként cserélhető, mert a használt árával megegyező összeget kell rákölteni hogy tovább tudjon menni.
Egy nem túl sérült újszerű teslát azért vennék jó áron kipróbálni, de azt se tartanám meg sok sok évig. Sajnos be kell látni hogy a benzines a legolcsóbb megoldás ilyen célra.
Elvileg nem lesz sok a veszteség, hanem többet fog 4kw környékén üzemelni az inverter.
A mező nagyon ritkán termel annyit amennyi a névleges STC teljesítménye, akkor is csak pillanatokra, max percekre. Ha van egy hidegebb idő mellé nagyon erős napsütés. Ilyenkor ezt a csúcsot levágja az inverter, mert akkor is csak max 4kw-t fog termelni. NEm tudom a growatt mennyire szereti a túlnapelemezést, de a legtöbb inverternél ez nem gond.
Én is erre készülök most a 17kw-os inverterre fogok rápakolni 23kwp mezőt összesen.
Az SE inverter leirásában az van hogy max 135%-al lehet több a DC input mint a névleges teljesítménye az inverternek. A mostani 12kwp-s mező a nyári melegben amikor egyébként a legtöbbet termeli napi szinten a rendszer csak 8-9kw-al termel általában, tehát pont 17kw-al fog termelni a 23kwp mező. Majd csinálok tesztet hogy kevesebb panellel is meglesz e a csúcs tartósan.
Szerintem az egesz rendszer egy kicsit bonyolultabb. Mivel a kis energiamezos termeloket nem lehet tavuton lekapcsolni a rendszerben, igy sajnos gondot okoznak olyankor, amikor a meglevo elavult allami tavvezetek rendszert a masik orszag is szeretne kihasznalni a sajat energiajanak az orszag masik reszebe valo eljuttatasanal. Hogy mire gondolok? Volt mar ra pelda tobbszor is, hogy az eszaki nemet termelok folosleges energiajat elkellett juttatni a deli orszagreszbe, a nagyipari fogyasztokhoz, de mivel a nemeteknel meg nincs befejezve a rendszer bovitese, igy cseh,szlovak,osztrak vonalon igyekeznek megoldani. Hogy hol a gond, ott, hogy a harom orszag halozatkezeloi is kotelesek a sajat allamon beluli szerzodeses energiaellatast biztositani. Igy sajnos elofordul, hogy nagyon elenjaratva hasznaljak a halozatot. Ha egyszer kicsit tulfeszitik, az osszeomlashoz vezethet, ami mar tobbszor is fenyegette a rendszert. Igy az EU elhatarozta, hogy boviteni kell. Ezert jonnek sorban minden orszagban ezek a mindenfele elnevezessel ellatott dijak, amik valojaban a nemzetkozi enegiamozgatast finanszirozzak es nem a hazait. Szuveren allamok egymas kozt szamlazhatnanak hasznalati dijat, de az EU-ban ezt korlatozzak. Ezert van a cseheknel es nalunk szlovakiaban is most akartak bevezetni a kismegszekito dijat. Itt is a keszenleti teljesitmeny fenntartasaval magyaraztak.:( Egyenesen nem mondhatjak, hogy adakozzunk, mert ok nem akarnak a hasznuk rovasara fejleszteni az EU par analfabetajanak otletei vegett.
Persze nem kell aggódni előre, csak ha már van törvény rá akkor egy szimpla változtatással bármilyen szám lehet ott a nulla helyett. Mondjuk az egy jó dolog hogy a jelenlegi rendszerekre nem vonatkozik. Lehet hogy 0 marad a lakossági hmke-nek, és csak az üzleti naperőművek terjedését akarják megfékezni. Ott már jelentősen ronthatja a megtérülést és profittermelő képességet.
Azért azt tegyük hozzá, mielőtt mindenki bepánikol, hogy ez az összeg a táblázat egy egész más cellájából származó szám, profilos fogyasztókra, HMKE-re egyelőre 0+ÁFA/kW/év vonatkozik! Aztán hogy ez később mennyi lesz, nettó 100, 20000 vagy épp 7356 Ft, azt senki sem tudja.
Most a napokban megint elővettem a villanyautó témát, jó lenne a környéken mászkálni egy ilyen.
De egyszerűen nincs értelme még sajnos, amik olcsók azok szarok is mind, nem fogok egy kis autóért 9-11milliót adni csak mert villannyal megy aminek egyébként rohadt nagy a kockázata gari időn kívül. Rendeset(tesla) meg nem tudok most venni, de nem is akarok 30+ millióért.
Akkus tárolás működőképes lesz Lifepo4-el 5-8éven belül, addig meg csak kitart a szaldó.
Egyébként a villanyautó nem igényel nagy mezőt. Vegyünk egy ilyen kis fost 30kwh-s akkuval kis távokra. Egy héten max 2x töltöd tele otthon, mert napközben nyilván rá lehet valahol akasztani a töltőre bent a városban amig ingyenes, vagy mert nem tud már hazamenni.
Havi 250kwh-ból kijön egy ilyen kis valami töltése, évi 3000ezer, 2.5-3kwp kell neki max.
Engem nem zavar, mert nem kell fizetnem a meglévő rendszer után. HA meg nem lesz elég a 23kwp a 17kw inverterrel akkor felteszek egy kisebb szinte láthatatlan SE hd wave invertert a + mezőre, bejelentés nélkül.
Az akkus tárolás is életképes lesz pár éven belül de max 5-8éven belül, mivel a nagyobb mezővel már megtermelem télen is a szükséges mennyiséget ezért egy jól méretezett akkuval a legtöbb rossz idő áthidalható lesz.
Én azért szeretném majd még bővíteni idővel, az áramot meg majd csak elhasználom.
Persze, ha 1150 kW-al szamolok es 16Ft/W atveteli dijjal, plusz hozzajon a 4kW-s kedvezmeny akkor kijon a piacra gyakorolt torzitohatas amit meg is ertek. Es lehet mondani hogy csak 10%... stb. Ettol sajnos az alapdij 7356+AFA Ft/kW/év vs. termeles kb 18000 Ft (legyen akkor 40% nem 65%...).
Nyilvan nem arrol beszelek hogy egyen szintjen egy 4 kW rendszerrel eppen nem kell fizetni es milyen jo ez hogy van egy kiskapu amit ki lehet hasznalni. Tok rendes toluk hogy gondoltak erre!
Ha egy kormanyhatarozattal szepen lecsereltetik idősoros meresre az összes elszamolast (ami ott van leirva), azt amit termelsz nyaron eladhatod 16-ert majd telen 34-40-ert megveszed. Szamold ki hogy akkor ez az alapdij mekkora hatassal lesz egy beruhazasra!?
Azt is ertem hogy a halozat nem birja a sok PV termelest, meg latom az utakon rohangalo rengeteg Tesla is sokat zabal...
Szerintem, ez egy rosz energiapolitikai lepes es nem a napelemek elterjedeset segiti hanem egy a napelemek aranak csokkenesebol adodo pozitiv trend megtoreset eredmenyezi a magyar piacon.
Az nincs az éves betáplalásod 10%-a, bár pénz de nem nagy adó, nem hiszem hogy ez fog földhöz vágni bárkit.
Ha nem lenne adómentes 4kw alatt, akkor egy átlagos családi ház 3kWp rendszere után havi 2 eFt körül kellene fizetni.
Azért hogy túráztatod a hálózatot.
Ez szerintem egyáltalán nem inkorrekt, és talán már fedezi a szolgáltató költségeit.
Ennyit szerintem elviselnie bárki aki hmke-t üzemeltet és szemellenző nélkül gondolkodik.
Az más kérdés hogy a te méreteidben már nagy összeg ez, de lehet nem is reális kategória medencét, házat fűteni napárammal úgy hogy akkunak használjuk a hálózatot.
Én arra számítok hogy lesz ez rosszabb is (ami egyébként igazságosabb lenne) és akkor arra kell törekednünk hogy a termelés pillanatában fogyasszuk el az áramot.
Pl, energia árát (20Ft körül) fizetnek csak a visszatáplálásért, mint sok országban.
Miért ne lenne alkalmas? Mi is egy trafón lógunk, rajtunk kívül van 2 nyugdíjas rajta, mi meg toljuk 45kVA-rrel visszafelé a 20kV-os rendszerre a trafón keresztül.
Ez a bözsinénis sztori annyiban sántít hogy amikor az én áramomat adja oda neki, akkor azt nekem teljes áron fizeti ki ahelyett hogy venné olcsón Pakstól. Tehát nem tud rajta keresni.
Gondoljunk bele:
Otthon én nullára kihozom az éves szaldót minden évben. Azaz nem fizetek semmit az alapdíjon kívül, de küldenek csekket, cserélnek órát, fenntartják a drótot nekem hogy télen elzabálhassam a nyári betáplálást. Valljuk be ez neki nem nagy buli.
Nekem 17kw-os cuccom van a 14kw csak egyszerű példa volt.
Tehát a 17kw-ra kéne fizetnem: 17-4=13x0.6=7.8x9342=72877ft-ot azért ez nem nagyon tetszene.
Szerencsére a meglévőkre nem vonatkozik, ezt nem is értem miért nem, de arra jó hogy meggátolja a hmke-k terjedését.
Lesz 23kwp-m amivel jó esetben tudok termelni 25000kwh-t egy évben az kb 950.000ft villanyszámlának felel meg, amiből ők akarnak elvenni 73ezret.
Nem annyira vészes de azért bosszantó. Új rendszert, bővítést ha majd lesz nem fogom bejelenteni.
Remélem ki fogok jönni ennyi áramból is. Minden attól függ hogy a két medence hőszivattyú mennyit eszik majd meg a nyári időszak alatt. Jelenleg kb 13000kwh fogy egy év alatt, a nyári 3 hónapban 6ezer nagyságrendileg. Kb 12ezerből kéne kijönnie a medence fűtésnek remélhetőleg ki fog jönni.
A két hőszipka 10kwh-t tud elpusztítani óránként, ha átlagosan nyárra vetítve napi 8 órát mennek akkor is az csak havi 2400kwh , de mégha végig is kell menniük a napi 12 órát amig van keringetés, akkor is csak havi 3600kwh kb 3.5hónapig tudok fűteni a mennyiségből. De bízom benne hogy nem kell állandóan menniük és az inverteres technika miatt sokszor jóval kevesebbet fogyasztanak mint 10kw óránként kisebb terhelésen. Hát még ha maradna pár ezer kwh-m azzal megoldható lenne a ház fűtése idővel, vagy elektromos autó tankolás.
Az a baj, hogy nagyon messze jársz az igazságtól! Kitaláltál valamit (esetleg hallottál a nagy fogyasztók teljesítmény lekötéséről) és most azt nyomod.
Egy több betáplálásos rendszeren csak javulnak a hálózati paraméterek. Attól meg hogy valaki napelemezik, nem fog a teljesítmény igénye drasztikusan megnövekedni.
tehat alapbol fizetek 33 632 Ft-ot evente, csak azert hogy van a 10 kW-os rendszer, fuggetlenul attol hogy az ev vegen az osszesitett fogyasztasom 0 kW?????
"(11) Ha az elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése biztosított, a korrekciós tényezőt a havi elszámolások (havi részszámlák kiállítása) során 0,6 értéken kell figyelembe venni."
Erre gondolsz?
Ha bevezetnének pár ezer Ft-os kw díjat az még elfogadható lehet, de egy 8-10e Ft-os kw díj már elriasztja majd a napelemes belépőket.
Miért is akar valaki ilyet telepíteni? Szeretné fedezni az áramfogyasztását, semmi más oka nincs.
3-4kwp-s rendszer elég is erre, de ha mondjuk valaki hőszivattyúval akar fűteni akkor azért egy 7-8-10kwp-s rendszer is indokolt lehet.
Előbb utóbb ha az akkuárak jelentősen csökkennek a megoldás a hálózatról leválás lesz, és marad tartalék áramnak a hálózat ha szükséges éjszaka rossz időben pár napig lehet használni.
Egyelőre még nem kell fizetni, majd meglátjuk mennyi lesz az annyi.
Egy egyszerű példa:
14kw-os hmke, 4 feletti része 10kw, erre ha rádobnak egy 8e ft/kw éves díjat az évi 80ezer, akár a termelés hatodát is elvihetik vele ami nem fogja segíteni a napelemes rendszerek terjedését, ha a villanyszámla kb hatod heted részét be kell fizetni, a megtérülésről nem is beszélve.
Végülis ez a cél hogy meg gátolják a napelemes rendszerek terjedését.
Ha valaki termelni szeretne eladásra akkor meg különösen nem fogja megérni.
Engem nem érint, remélem a régi rendszerekre nem fogják visszamenőleg fizettetni.
Ha meg majd bővíteni akarok akkor majd nem jelentem be, ennyi. Ad vesz mérő van, nem látják hogy mennyi az annyi, a lényeg hogy csak akkor bővítek ha el is használom.
"Amit én megtermelek és visszatáplálok, a szomszéd Bözsi néni elhasználja, arra Bözsi néni kifizeti az átviteli díjat ( a szolgáltatónak ez gyakorlatilag 0-ba kerül, mivel nem Paks-tól Bözsi néniig van az átviteli vesztesége), hanem csak az utcában/körzetben. Amikor én szaldósan használok, akkor Paksról hozzámig a veszteséget már Bözsi néni kifizette."
Az a baj, hogy amit Te elhasználsz a hálózatról azután senki nem fizeti meg az átviteli díjat a szaldós elszámolás miatt.
Bözsi néni fizet, akárkitől kapja az áramot, ezt nem kell idekeverni.
Te meg nem fizetsz a jelenlegi szaldóban, ha 0-ra vagy negatívra jössz ki éves szinten, pedig nem keveset használod a hálózatot. Nem csak akkor amikor termelsz, hanem az év 80%-ban, amikor fogyasztasz.
Amit problémának érzek, hogy nem a bruttó felhasznált energia után kell fizetni, hanem egy átalánydíj lesz ha jól értem.
Ez így nem ösztönöz arra, hogy a fogyasztást a termeléshez igazítsd.
Vagy megoldod visszatáplálás nélkül (akkor nincs díj) vagy a teljes díjat fizeted.
Igazságosabb volna, ha a szaldó az áram díjra vonatkozna, és a hálózatról elfogyasztott (visszatáplálás nem játszik) energia után kéne díjat fizetni.
És lehetne még napszakonként különböző tarfikáat is bevonni az elszámolásba, az is segítené, hogy a napelemesek is csúcson kívűli fogyasztásban legyenek érdekeltek, az is előrelépés lenne.
De itt egyelőre csak a duma megy a smart mérőkről... :-(
Igen ám, de ez akkor lesz valós faktor, ha a HMKE-k össz teljesítménye kezdi majd megközelíteni a rendszerveszteséget, ami legalább 10% körüli. Addig csak javítja a rendszer rendelkezésra állását. Persze, helyi problémák lehetnek, de nem rendszerszintű gond.
A HMKE tulajdonos is éppúgy leköti a rendszert, ahogy más erőművek is.
Ezt eddig de facto ingyenesen tehette meg a betápláló irányban >> azaz a szolgáltató zsebére.
"
Csak ez nem így van! Már párszor leírtam, de még1x:
Amit én megtermelek és visszatáplálok, a szomszéd Bözsi néni elhasználja, arra Bözsi néni kifizeti az átviteli díjat ( a szolgáltatónak ez gyakorlatilag 0-ba kerül, mivel nem Paks-tól Bözsi néniig van az átviteli vesztesége), hanem csak az utcában/körzetben. Amikor én szaldósan használok, akkor Paksról hozzámig a veszteséget már Bözsi néni kifizette.
"a) az üzembe helyezési szándékról szóló, a Vhr. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentés illetékes elosztóhoz történő benyújtása [...] 2017. március 31. utáni időpontban történik."
A vonatkozó, és a következő passzus pedig így szól:
"5. §
(3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.
(4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani."
Magyarul arról kell nyilatkozni, hogy szándékomban áll HMKE-t létesíteni, és alapvető műszaki adatként meg kell adni pl az inverter típusát és teljesítményét, valamint nyilatkozni a betáplálás módjáról. Ezeket az adatokat tartalmazza az elműs egy lapos igénybejelentő.
Én a fentiek alapján továbbra is úgy értelmezem a jogszabályokat, hogy ha beadtad az igénybejelentőt 2017 március 31-ig, akkor rád nem vonatkozik az elosztói teljesítménydíj.
16. § (1) A profil elszámolású felhasználónak minősülő rendszerhasználó akkor köteles elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelyre vonatkozóan
a) az üzembe helyezési szándékról szóló, a Vhr. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentés illetékes elosztóhoz történő benyújtása, vagy
De ha csak a 4 kWp fölötti részre vonatkozik, akkor kibírom.
Ezeknél tényleg csupán leleményesség kérdése, hogy mi módon toljanak ki velünk. Még az áfáját is le kellene vinni ezeknek a dolgoknak, nem hogy újabb adóval terhelni. Vastag a bőrük, bármit elbír. A napelem jó, de csak ha nekik legalább annyira jó, mint nekünk. Különben nem jó.
De a törvény is az igénybejelentés benyújtására ír határidőt, ezt nehéz máshogy értelmezni, mint az igénybejelentő nyomtatvány és mellékleteinek beadásának ideje.
Az igénybejelentésre küldenek egy tájékoztatót és ha azt elfogadod, beadod a szükséges dolgokat, akkor válik igénnyé! Írják is, hogy amit küldenek, az nem kötelez semmire.
Beírod az október 30-at beüzemelésre. De addig azért az engedélyt el tudod intézni, tehát most márc közepéig beadod a bejelentőt. 1 héten belül küldik a tájékoztatót, amire van 3 hónapod hogy elfogadd. Júniusban megkeresed a tervezőt aki elintézi, nekem egy 60-ast kellett fizetni, mindent emailben küldtem neki. Ezzel eltelik 1 hónap minimum, ekkor kezdhetnéd a kivitelezést, közben az óra kiépítés díját be lehet azért fizetni nálam ez 36e ft -ba került elműnél. Amikor kész akkor a tervező készre jelenti és jönnek megnézni meg órát cserélni.
Megnéztem, a tájékoztatón 3 hónapot adnak arra hogy elfogadd a feltételeket. Ami nem túl sok.
1 héten belül küldték az igénybejelentés után. Tehát max mindenféle időhúzással is 4-5 max 6 hónap lehet amig készen kell lennie. Ha elfogadtad akkor ki kell fizetni amit kérnek 8 napon belül.
Bár nálam már lehet nem kell fizetni mert ad vesz óra van semmit nem kell fejleszteni, csak felteszem a második invertert a mostani mellé. Az a baj hogy nincs szükségem rá, és nem is biztos hogy lesz.
Igen alig kell valami hozzá, én is kinéztem a listából az SE17K-t és ráírtam, még pár adat és ment is be, ültek rajta pár hetet, aztán már a tervező intézte, de a lényeg hogy az igénybejelentésre amit küldenek tájékoztató az érvényes elég sokáig és addig nem kell semmit csinálni ha nem sürgős.
Elég bosszantó ez az egész, mert későbbiekben még egy 17kw-os invertert üzmbe állítanék, de lehet hogy így nem fogok vagy nem jelentem be. A régire nem vonatkozik szeencsére ez az agyrém, persze ezt is csak egy tollvonás megváltoztatni.
Gondolom most hogy elkezdtek elterjedni a napelemes rendszerek meg akarják fékezni mert ha túl sok van, nem tudják mivel magyarázni paks2 szükségességét.
Ha jól látom, az igénybejelentésbe kb csak az inverter típusa kell, meg hogy majd mikortól akarsz termelni. Ezt meg lehet tenni attól függetlenül, hogy még nincs kiviteleződ, szerintem.
15. § Az elosztói teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben, havonta kell megfizetni.
16. § (1) A profil elszámolású felhasználónak minősülő rendszerhasználó akkor köteles elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelyre vonatkozóan
a) az üzembe helyezési szándékról szóló, a Vhr. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentés illetékes elosztóhoz történő benyújtása, vagy
b) a névleges teljesítmény megnövelése
2017. március 31. utáni időpontban történik.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat fizetni abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű úgy került kialakításra, hogy megfelelő műszaki berendezés megakadályozza a hálózatba történő visszatáplálást, és erről az üzemeltető a hálózathasználati szerződéshez kapcsolódóan nyilatkozott.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat a (4) bekezdés szerint meghatározott teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága és az (5) bekezdés szerint meghatározott korrekciós tényező szorzataként kW-ban kiszámított, egy tizedesjegyre kerekített teljesítményérték alapján kell megfizetni.
(4) A (3) bekezdés szerinti, teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága
a) a 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében 0 kW,
b) a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében a 4 kW feletti rész.
(5) A (3) bekezdés szerinti korrekciós tényezőt az (1-SCFA) értéken kell számításba venni, figyelembe véve a (10) és (11) bekezdésben foglaltakat is.
(6) Az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíj esetében az elszámolási időszak egy év. Az első év kezdete a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének napja, az elszámolási időszak vége az éves leolvasás időpontja.
(7) A (6) bekezdés alkalmazása tekintetében a háztartási méretű kiserőmű üzembehelyezésének napja
a) új háztartási méretű kiserőmű üzembehelyezése esetén az ehhez kapcsolódóan az elosztó által felszerelt fogyasztásmérő berendezés felszerelésének a napja,
b) a névleges teljesítmény megnövelését célzó átalakítás esetén a hálózathasználati szerződés módosítása hatálybalépésének napja.
(8) Ha a rendszerhasználó személyében változás következik be vagy a háztartási méretű kiserőmű műszaki jellemzőiben a jóváhagyott csatlakozási dokumentációhoz képest változás történik, akkor a változás napját - a hálózathasználati szerződés módosítása hatálybalépésének napját - megelőző napon az elszámolási időszak lezárul, és a változás napjával új elszámolási időszak kezdődik.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben, illetve az elosztói teljesítménydíj egyéb változása esetén az elszámolást időarányos megosztás alapján kell végrehajtani.
(10) Ha a (6) és (7) bekezdés szerinti elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése nem biztosított, a korrekciós tényezőt 1-es értéken kell figyelembe venni.
(11) Ha az elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése biztosított, a korrekciós tényezőt a havi elszámolások (havi részszámlák kiállítása) során 0,6 értéken kell figyelembe venni.
(12) A (11) bekezdés szerinti esetben utólagos elszámolásnak van helye az elszámolási időszakot követően.
(13) Az utólagos elszámolás kiindulópontját az elszámolási időszak mérései szerinti SCFA alapján meghatározott korrekciós tényező képezi. A felek
a) az ezen korrekciós tényezővel kiszámított éves teljesítménydíj-fizetési kötelezettség és
b) a havi teljesítménydíj-fizetések
különbségének megfelelően számolnak el egymással az elosztó által kiállított soron következő havi számla keretében.
17. § (1) Nem profil elszámolású felhasználó esetében az elosztói teljesítménydíj fizetésének alapját - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hálózathasználati szerződésben rögzített, a nem profil elszámolású felhasználó által a szerződéses időszakra igényelt legmagasabb (lekötött) teljesítmény (kW) képezi. A lekötött teljesítmény után a teljesítménydíjat akkor is meg kell fizetni, ha azt a nem profil elszámolású felhasználó nem veszi igénybe. A lekötött teljesítmény a szerződéses évfordulók között, adott naptári hónap első napjától a szerződéses időszak végéig, a nem profil elszámolású felhasználó kezdeményezésére, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig - további egy éves szerződéses időszakra érvényesen - mindkét irányban módosítható. Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményt nem módosítják, az legalább további egy évre érvényben marad, kivéve a szerződés megszűnésének esetét.
(2) Ha a rendszerhasználó nem rendelkezik hálózathasználati szerződéssel, a hálózathasználati szerződés megkötéséig, vagy a korábban megkötött hálózathasználati szerződés érvényének lejártát követően, a teljesítménydíj fizetésének alapját a rendelkezésre álló teljesítmény kW-ban kifejezett értéke képezi.
(3) A kVA-ben meghatározott névleges csatlakozási (látszólagos) teljesítmény meghatározásának alapját képező áramértéket
a) kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,
b) beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a beállított (de egy óránál nem hosszabb idő alatt) kioldó áram fázisonként beállított értékei összegével
kell figyelembe venni.
(4) A kVA-ben meghatározott rendelkezésre álló (látszólagos) teljesítményből a legnagyobb leköthető teljesítmény kW-ban kifejezett értékét
a) a meddő energia mérése esetén cos fi = 1,
b) a meddő energia mérésének hiányában cos fi = 0,9
értékkel kell kiszámítani.
(5) Ha a rendszerhasználó a teljesítményigényének vagy az egyidejű legmagasabb teljesítményigényének biztonságosabb kielégítése érdekében - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott - többirányú hálózati ellátást kíván igénybe venni, és azt az elosztó hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási, illetve hálózathasználati szerződésben is rögzítették, akkor a rendszerhasználónak az ezen ellátáshoz tartozó csatlakozási pontokra lekötött teljesítmények után is meg kell fizetnie az elosztói teljesítménydíjat.
(6) Ideiglenes rendszerhasználat esetében közép- és nagyfeszültségű csatlakozásnál az első túláramvédelem beállított értékével számított teljesítmény alapján kell a teljesítménydíjat a vételezés időtartamára vonatkozóan felszámítani.
(7) A közvilágítási célra vételező felhasználók esetében a teljesítményüket a közvilágítási lámpatestek beépített teljesítményével, azaz a fényforrásnak az előtét, a gyújtó és a lámpatestbe épített feszültségszabályzó teljesítményfelvételével növelt névleges villamos teljesítményével kell figyelembe venni. Ha a közvilágítási berendezés fényáramszabályzóval van ellátva, akkor a közvilágítási berendezés számított teljesítményét - az elosztó üzletszabályzatában rögzített módon - a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani.
(8) A vízügyi igazgatóságok kezelésében, továbbá a vízitársulatok kezelésében álló és helyi vízrendezési, valamint vízkár-elhárítási feladatok ellátása érdekében működtetett ár- és belvízvédelmi szivattyútelepek esetében az adott hónapra vonatkozó teljesítménydíjat az adott hónapot követően kell elszámolni oly módon, hogy a fizetendő teljesítménydíj megegyezzen az adott hónapban mért legnagyobb teljesítmény-igénybevételnek megfelelő éves teljesítménydíj 1/12 részével.
(9) A rendszerhasználó előzetesen bejelentett teljesítménytúllépést szerződéses évenként legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra kérhet, amelyet az elosztó - a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig - köteles biztosítani. A rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépése iránti igényét legkésőbb három munkanappal az igénybevételt megelőzően köteles bejelenteni az érintett elosztónak.
(10) Ha a rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépését az elosztónak előzetesen bejelentette, és azt az elosztó engedélyezte, akkor a teljesítménytúllépésért fizetendő díj mértéke (a teljesítménytúllépés hónapjára) az éves teljesítménydíj 1/10 része a túllépés minden kW-jára.
(11)3 A lekötött teljesítmény nem engedélyezett túllépése esetén a rendszerhasználó a túllépés minden megkezdett kW-jára havonta a Hivatal elnöke által a VET 143. § (5) bekezdése szerint rendeletben megállapított éves teljesítménydíj 1/4 részének megfelelő teljesítménydíjat köteles fizetni."
A lényeg, hogy a 2017.03.31. után igénybejelentett vagy teljesítménynövelt, 4kW-nál nagyobb rendszerekre bármikor kivethetnek egy éves adót, ha akarnak.
Google nagyon kevés találatot hoz rá, de nem kamu, tényleg bent van a rendeletben:
Mono-poli termelését megfigyelheted az SE publikus oldalán, FIB98Bt. A jobb oldali 10 panel 250W-os mono, bal oldalon 260W-os smart panelok vannak. A felső sort érdemes nézni mert nála is a szomszéd árnyékok még bekavarnak. Azonos a tájolásuk. Ha jól emlékszem a polik is fekete színüek, jól néznek ki.
Köszi, majd figyelem, most éppen halott nem reagál semmire, akár mit nyomok, de mégis, na nézegetem...
Beszarás mennyivel jobb idő van felétek.
Nekem eddig csak febr 5. és febr 12. volt normális termelésem, a többi napon mint most is napok óta fagyos ködös nulla napsütés. Az látszik hogy jól termel, persze nehéz összehasonlítani mert teljesen más lehet sokszor az időjárás.
Miért ne termelt volna, nem csak a solaredge, mindegyik termel ha nincs teljesen eltakarva hóval.
Pár kwh-t még a legsötétebb napon is termel általában. Decemberben és januárban 31kwh napi termelés volt a max, most februárban köszönhetően az erősebb napsütésnek és a hosszabb nappaloknak már 40kwh is meg van amikor a süt a nap, de eddig 2 ilyen nap volt csak, és lehet rosszabb lesz a februári termelés mint a januári. Jelenleg szarul néz ki, de még feljöhet.
Januári 545kwh-s termelés egész jó volt, még a novembert is felülmúlta, jelenleg 234-nél tart a február.
Ezért lesz jó ha nagyobb lesz a rendszer mert télen is megtermeli azt amit elfogyasztunk.
Persze nem várom hogy jobb legyen nap nélkül árnyékban, de jó lenne ha sokkal rosszabb se lenne.
Ezt a termelést belinkelte régebben? Megkeresem akkor.
Most írom össze miket kell vennem a rögzítéshez, maradt még sok cuccom, kb egy 100-asból megúszom vagy kicsit több a mostani adag rögzítését. Remélem márc végére már az új panelek nyelik napsugarakat.
Znshine 250W. Ha nem termel, azért ne a napelemet okold! Hiába látja az ember, hogy világos van, energiája nincsen. Mérj fotós fénymérővel, majd meglátod, mennyire világos! Világos? :-)
Nekem is korán elindul mindig fél nyolc körül így télen, de hiába indul el ha 50-500w-al termel csak.
Még a legsötétebb napon is amikor végig felhős és köd van, tök sötét akkor is termel, de hát szinte semmit. Milyen mono-k vannak annál a két rendszernél?
Nálam mono panelek vannak mindkét rendszeren és csak jó tapasztalataim vannak velük. Nem lehet észrevenni, hogy ködös, borús időben kevesebbet termelnének, mint a közeli poli panelek. Azokat is én telepítettem. Írtam már a termelési arányokat, az egyik poli jobban termel a meredekebb tető miatt. Reggel elég korán elindul, pedig még nem kap közvetlen sugárzást, sőt inkább a háta mögül süt még a nap.
Nincs valahol fent napi termelésed a közelmúltról. Mivel én is mono -s leszek nem sokára ezért érdekelne ilyen időben (köd, felhős, nulla napsütés) hogyan termel.
Ez az egy aggodalmam van csak a mono-val kapcsolatban hogy nem fog termelni ilyen időben vagy csak kevesebbet jóval, de lehet hogy nincs így.
SMA TL4000-21 -gyel 7-7 panel rendben van. Az elég alacsony feszültségről indul.
Amúgy érdemes lenne DK oldalt kicsit jobban kitömni, mert ott picivel kisebb a felhősödés és hűvösebbek a délelőttök. Talán egy százalék különbség lehet. De, szimmatrikusan jobb a magasabb feszültségek miatt. Ha esetleg bővítesz, akkor DK-ra érdemes még rakni majd.
Szerintetek müködhet egy 10 csöves Heat-Pipe rendszerű napkollektor keringető szivatyúval? Közvetlen 100l bojlera kötve, és még felnem melegiti a vizet addig kizárni a hálózati nyomást, igy a bojler megoldaná a nyomásszabályzást ,ami már ugye bevan épitve vagy ez nem müködne meglátások?Télére persze le engedném a kollektor vizét ,ha felmelegitené a bojler vizét, pedig letakarnám hogy ne menyen tönkre a kollektor, ezt gondolomcsak nyáron kellene éjszakára, hogy ne induljon meg a melegviz viszafelé beszerelnék két csapot, amivel kitudom zárni a kollektort ,ami amugyis kellene mikor nyomás alatt van a bojler, hát elégé megvan bonyolitva :) vélemények?
Normál inverternél nem szerencsés az össze vissza méretű string, ami ráadásul félig más tájolású tetőn van. Viszont ha fel tudsz rakni több panelt is akkor el lehet gondolkodni a poly-n is, mivel az általában jóval olcsóbb wattonként mint a mono. Persze a nem egyforma stringhossz még mindig ott marad problémának. SE esetén mehet az egész egy stringbe, még akár különböző panelek is lehetnek.
Azonos mezőméretnél a poly azért sokkal olcsóbb tud lenni, léteznek már 280w-os poly panelek is, mint amilyet akartam venni. De úgy döntöttem hogy én is megpróbálkozok a 290w-os mono panelokkal a mező egy részén. A Sharpokra(18db) már találtam is vevőt, úgy néz ki.
4 kw rendszer az általában 14*300W db MONO vagy kb 16 db POLY panel. MONO panelekbe gondolkodom.
A DK tetőre csak 12 db panelt tudok felrakni . A DNY -ra 7 db panel fér fel. Ekkora a terület.
Igy összesen 21 db panel férne fel. Azonban 14 db szeretnék csak elhelyezni. A kérdésem arra vonatkozott, hogy 7-7 -re osztva vagy pl 10 -4 db osztva érdemes elhelyezni... láttam olyan szerelést ahol pár darab panel máshol volt a tetőn...
Több panelt nem szeretnék felrakni mivel nem tudom elhasználni az áramot.
25év gari van az optimizerekre, tehát nem valószínű, hogy tömegesen hullanának, mert akkor nem adnának rá csak 1-2évet. A solaredge inverterekre meg 12év gari van, az is bőven elég.
Én vettem azért tartcsiba egy optimizert, hátha kelleni fog, meg így bármikor ki tudom bővíteni a stringet ha akarom.
"Ahogy nézegetem, hogy a hagyományos 1 vagy string kialakításnál pedig a panelek a leggyengébb panel teljesítmény dolgoznak." ez túlzás, idén télen saját tesztemen is bebizonyosodott.
Mikor 12 panelből 1 teljesen, 3 pedig részben volt hóval fedett volt, tehát egynek közel nulla lehetett a termelése, akkor a teljes mező kb. 50%-on dolgozott.
Kétségtelen, hogy ez jelentős veszteség, de közel sem a leggyengébb panel nulla termelésére esett vissza.
Tudni kellene a panel típusát a pontos üzemi feszültség miatt. 7 panel feszültsége elég alacsony, nehéz hozzá jó invertert találni. Még a trafósok között jobban akad alacsony feszültségű. Legkedvezőbben 3 stringre lehetne osztani. 3*7.
Ha 4 KW rendszert szeretnék kiépíteni MONO kristályos panellel (300W) és a DK tetőre 7 db és a DK tetőre 12 db panel fér el akkor hogy lenne célszerű elhelyezni a paneleket. Ez összesen 14 db panel.
Mivel nem egyszerre éri a nap a DK és DNY tetőt így érdemes -e 2 stringre bontani egy 4 KW körüli rendszert?
Milyen inverter rendszer lenne optimális egy ilyen tagoltsághoz.
Olvasgattam a SolarEdge-ről...itt az inverter kedvezőbb, de az optimalizálók emelik az összköltséget. Valamint nem tudni milyen gyakran romlanak el ezek az optimalizálók. Lehet-e 15-20 év múlva kapni.
Ahogy nézegetem, hogy a hagyományos 1 vagy string kialakításnál pedig a panelek a leggyengébb panel teljesítmény dolgoznak. Itt Fronius, SMA invertereket nézegettem. Mekkora áram kell nekik a termeléshez. Érdemes -e 2 stringre kérni 7-7 panellel a kiépítést.
Szerintetek, hogy lenne optimális kiépítettni egy ilyen rendszert?
Nem lesz ilyenünk, van egy olyan érzésem. 15-20ezer eur-ba kerül kiviteltől függően, ehhez még hozzáadva a magyar dupla szorzóját, hát.... 2.31kwp, szerintük termel 4000-et közép eu-ban.
Nálam üzemel 4x 30-as vákuumcsöves napkollektor HMV előállításra (120liters tárolóval) és fűtésrásegítésre (500 literes tárolóval). Nyomás alatti rendszer. Nyáron a nagy hőmennyiséggel a 16,5m3-es kültéri medencét fűtöm.
A korábbi hozzászólásaimat olvasd el, ott találsz infókat. Ha további kérdés merülne fel benned készséggel válaszolok.
Lassan nálam is elérkezik az éves elszámolás. Valószínűleg pluszban leszek, de még mindig nem sikerült megnyugtatóan kiderítenem, hogy mi kell pontosan ahhoz, hogy az ELMÜ-vel kifizettessem a többlettermelésem. Valakinek van erről egzakt információja?
Néhány éve panaszkodott itt valaki, hogy valamelyik szolgáltató telerakatta diódával a DC fogadót. Két string szétválasztására csak 2 db dióda kellene. :-(
Megkérdeztem kint, 275-280w-os poly qcells lesz egy hónap múlva kb raktáron a németeknél, de 285w-os nem lesz(csak tudnám akkor minek van adattáblája.
Ami lenne és jó áron az a német gyártású 290w-os solarworld sw290 mono black panel 20év termék garival. Csak megint előjön a mono vs poly kérdés. Hogy árnyékos időben meg télen hogyan teljesít a mono panel a polyhoz képest. 2raklapnál a szállítás jóval olcsóbb, de ahhoz meg el kéne adjam a 18db feleslegessé vált sharp 260-ast(meg a két kínait. 4db-ot a az sw290-ből is, mert anélkül is eléri a mező a 23kwp-t. Ja és a tájolás se ideális meg a dőlés se, remélem ez nem rontja le sokkal jobban a mono panel termelését a polyhoz képest.
Megjött ma, de fos. Ennyit a csuda germán termékről! A 6db "fél-nulla" helyett az aktuális környezeti légnyomást kéne kiírnia és hozzá a 4 csík helyén az aktuális víz-forráspontot.
Hitvány germán szar. Töröljék ki a hozzá mellékelt kalibrációs jegyzőkönyvvel a ...
Ahogy Alfato bátyánk is mondja, legyen azonos panelszámú a 2 mező és párhuzamba kötve. Ekkor a sztringfesz azonos. (A megvilágítás függvényében az áram változik.)
Olyan szempontból szimpi ez, hogy kiegyenlített termelést adna. Reggeltől estig lenne olyan felület, amit telibe süt a Nap. Aranyos diagramot adna, majdnem mint egy napkövető rendstzer. Viszont össz kellene vagy 30 m egyenáramú kábelpár.
Gondolom, hogy az alig használt inverteremet használtként el kellene adnom, és újat venni. Vagy működtethetek kettő darab egyfázisút párhuzamosan, két külön fázisra termelve?
Nekem december elején volt az elszámolás, többletem lett, nem sok, csak 4900,-Ft. Elküldtem még karácsony előtt ajánlott levélben az eseti kifizetési kérelmet, és az adóelőleg nyilatkozatot az E.ON részére. Eltelt 3-hét, ezért januárban felhívtam őket, hogy mi van, de megdöbbenésemre nincs meg a beküldött levelem! Postán nyomkövetés, és a "levél kézbesítése regisztrálva". Hívom ismét őket, hiába mondom hogy valaki átvette, de akkor sincs meg, de küldjem újra el. Jó, elküldtem, de már e-mailben. 1 hét után visszaírtak, hogy nem jó az adóelőleg nyilatkozat, mert az 2016-ra szól, és már 2017 van, javítsam ki. Rendben, kijavítva vissza küldtem. Ismét várakozás, február 10.-én jön a levél, hogy a kifizetési kérelmen nincs feltüntetve a vevő adatai (E.ON), ezért azt javítsam, és küldjem vissza. Most ismét várakozás, hogy most mibe kötnek bele, vagy esetleg már tudnak fizetni.
Számla alapján fizettek. Rettentő bonyolult. Nem felel meg nekik a NAV oldaláról letölthető nyilatkozat, kevés rajta az adat (NAV-nak elég?). Küldtek bővített formátumú számítógépen is kitölthető változatot. Ha alanyi ÁFAmentes, akkor a számlán fel kell tüntetni 2007. Évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról 187. §.
Én is belevágok. Adószámom és számlatömböm van, de úgy látom, hogy sok dolgot kérnek még. Adóelőleg nyilatkozatot már nyomtattam, de még a saját elszámoló számlájuk másolatát is kérik. (Pedig utóbbit ők adták ki, gondolom van nekik is belőle.)
Nekem 2015 április 02 és 2016 február 03 közt volt a többletem, az utána következő elszámolási időszakom viszont mínuszos lett.
Privátban, vagy email-ben tudnál nekem segíteni abban, hogy hogyan kell kitölteni a számlát? Mit kértek még utólag?
Január közepén feladott számláimhoz még 25-én további adatokat kellett küldenem. Február 13-án a szolgáltató utalta a tavalyi és tavalyelőtt elszámolásaim ellenértékét. Elfogadható gyorsaság. Ennél sokkal hosszabb ügyintézési határidőt szabtak maguknak.
Küldj kérlek privát mailben egy árat a sharp panelekre, lehet, hogy érdekelne, de számolgatnom kellene még. Kb 20 darabra lenne szükségem. Mailem publikus.
Mert a poly-nál még nagyon nem alap a 280w, de tény hogy ott is kúszik felfelé és lassan a 250-255w-os panelek is kihalnak. 260-265 az új alap a polynál. 280-285 még elég ritka 60cellásban.
Előbb beszéltem a kinti emberrel a 290w-os solarworld-ot ajánlja nagyon, ár érték arányban szerint verhetetlen, 20év gari van rá. 148eur(0.51/wp) egy panel. Csak a konnektor aggaszt egy kissé(
Most tavasszal megpróbálom eladni a Sharpok egy részét bukó nélkül vagy kis bukóval, a lényeg hogy az új panel kijöjjön az árából. 285-ös poly a cél. 17-es inverterem van amit 23-ig lehet panelozni, ezt idén elérem. Aztán majd később lehet még egy 17-est beszerzek ha úgy hozza a szükség, már alig több mint 1100eur az ára, egy fele akkora drágább. Optimizerek(P600) is csak 43eur-ba kerülnek. Azért a 320-as panelek még drágák/wp úgyhogy nem fog elterjedni egyhamar, de gondolkozom két db 300-as mono panel beszerzésén tesztelési céllal.
Ára is megy lefelé, tavalyhoz képest sokat esett az ára.
A legolcsóbb 285-ös mono lg már csak 162eur (0.57eur/wp), a 300w-os neon 2 meg 189eur (0.63eur/wp).
Gondolom az itthoni árak is követik előbb utóbb.
Jó lenne összehasonlítani a mono és poly panelek termelését.
Megpróbálok beszerezni majd két mono-t is, legyen összehasonlítási alap, mert eddig nem találtam olyan leírást vagy tesztet ahol látszódna a különbség.
Van ahol azt olvastam hogy a mono érzékenyebb a tájolásra és a dőlésszögre és szórt fényben rosszabbul teljesít, van ahol meg ennek az ellenkezőjét.
SE inverterem 4-5kw terhelésig még passzívban megy venti nélkül némán.
Persze azért 7kw felett már van hangja, ha nem is túl hangos azért jól hallható.
Hogy milyen inverter és panel kombó az mindegy, esetleg egyes részegységekre lehet preferenciád, úgy áll össze a végleges rendszer.
Gazdaságilag az olcsóbb panel éri meg. Adja ki a rendelkezésre álló felületen a szükséges teljesítményt. Én néztem az esztétikát(ezért is monó), ill. az LG szimpatikusabb volt mint gyártó.
Inverterhez talán annyi, hogy inkább gondolkodj kábeles bekötésben, mert stabilabb és kevesebbet fogyasszt, pláne 20 év alatt... Routeredről ígyis eléred belső hálón WiFi-n keresztül is. SMA kapcsolódik Blutooth-on keresztül is, ha mindenképpen vezetéknélkül akarod elérni. Praktikus volt, úgy tudtuk elvégezni az kezdeti beállításokat is.
Háztartási helyiségbe szerintem egyik sem lesz túl zajos, talán Fróniuszról írták meg hallottam hogy hangosabb a ventije.
Ugyanilyen adottságaim vannak. 2 hozzáfűznivalóm lenne:
- Ha nem tervezel bővítést (nincs helyed) elég lesz egy 3-as inverter is, mert a DK-DNy-i csúcsok nem fedik egymást, az egyidejű (dél körüli) AC teljesítményed nem fogja meghaladni a 3-as inverter névleges kimenőjét. Ha van hely, akkor érdemesebb nagyobbat. Nálam majd 5kW-nyi panel (2,7+2,2 munkapontonként) lesz a 3-as inverteren és jelentéktelen vágásra számítok, ennek ellenére 3,5-3,6-os invertert vettem volna mai fejjel, mert fér még panel.
- Primo3.0 inverterem van. Januárig 8*245 panel volt fenn, január végén felkerült még 3db. Nem tudom milyen fezültségűek a kinézett panelek, de nekem kedvezőtlen időjáráskor "kínlódott" az inverter a termeléssel. A tapasztalatom az, hogy a froniusnak "jó" ha 240V fölött van a DC fesz hiába 200V-ról indul a munkapont. 7-7 panellel nem biztos, hogy hatékony leszel (megnéztem 7*~32V-ról beszélünk). Jó időben nem lesz ez gond, rossz időben is működni fog, de rossz lesz a "hatékonysága". Nálam a bővítés rendbe tette ezt (nem egyenesen arányos a bővítéssel a teljesítménynövekedés).
Mono panelbe gondolkodom. Itt kétféle panelt néztem: LG Neon2 300-320W , Benq 290-300W
kb 3,6-4,2KW rendszert szeretnék 2 gridbe szét osztani. DK, DNY tájolásra. Ez kb 7-7 panelt jelentene.
Az invertereknél az alábbiakat néztem:
SMA 4000TL-21 , Solar Edge 4000/5000 1F + 14 db 350 optimezer, Growatt 4000 MTL, Fronius Primo 4
Az invertereknél olyat keresek ami csendes mivel háztartási helységbe lesz elhelyezve. Valamit rendelkezik WI-FI bővítési lehetőséggel. Könnyen kezelhető. Minimális induló árammal is tudjon dolgozni. Csak 1 fázisra termeljen.
Nalam mukodik a kazan, az eloremeno es a visszatero is szepen melegedik egyutt . Azert nem gondoltam a szurore. Viszont a kemleloablakon keresztul szokom nezni a langot es ott szokom latni, hogy amikor nagy hideg van, nagyobb az ossz gazfogyasztas , bizony neha pirossas langok is elofordulnak, most meg viszont szep halvanykek a szine. Ezert gondoltam, hogy a gaz futoertek valtozas is okozhatja.
Cimbinél elromlott a kazán, amit a szerelő már harmadik napja és sokadik kiszállás óta javított. Kb a fél rendszert kicserélte már a kazánon kívül (termosztátok, keringetőszivattyú stb.) de még nem javult meg.
Akkor látogattam el hozzá, és magam is láttam a zakatoló(turbós fali) kazánt de nem meleedő csüveket. A kazán jó felkiáltással éppen a tetőtérben szerelt akkor is. Gondoltam ráfogok már a csövekre, mert keringés ide vagy oda annak melegnek kell lennie a kazánnál, hát nem volt ...
Kimentem, és a füstcső elé tettem a kezem az is hideg volt. Mondom, áljon meg a menet, ez a kazán kurvára nem megy!
Jaaaaaa, azthidte mert zakatolt rendesen. Bakker, a szolenoid adta meg magát és eleve nem is indult be a fő égő. Valami relé kapcsolt, de a beavatkozóegység romlott el.
Persze neki kifizette a tulajdonos a három napot és a vagon alkatrészt is :/
A poen az volt, hogy a szakszervizes is elobb kitakaritotta a hocserelot, mondvan az van eldugulva. Aztan utana sem lett jobb, akkor kezdtuk keresni, hogy hol lehet a szukulet. Veletlenul talalta meg a cso vegeben a felgomb alaku muanyag szurot. :)
10-15% miatt nem érdemes lecserélni a meglévő kazánt, a probléma azzal van inkább hogy 17 éves lesz idén, és gondolom max pár éve van még hátra, tehát valamerre lépnem kell a nem túl távoli jövőben.
Ha lehetséges a hőszivattyú felé kacsingatok, mert nem akarok függni a ruszki gáztól, meg amúgy is a cél az lenne hogy napelemmel megtermelt energiából fedezzek lehetőleg mindent. A cél egy része teljesült, a ház teljes fogyasztását már fedezi és a medence keringetését is. Következő lépcsőben a medence fűtése is megoldott lesz, utána már csak a ház fűtése és esetleg elektromos autó töltés marad. 3x50A kapacitásom van, ebből most 3x25A betáplálás van engedélyezve, de ha szükséges még egy 17-es inverterrel meg lesz a 3x50A betáplálás. Tehát max 46kwp mező lehetséges két db 17kw-s inverterrel. Gondolom ez elég kell legyen mindenre a jövőben is ha az igény úgy alakul.
Jövő télre kicserélem a télikerten a huzatos nyílászárókat és ha van rá mód akkor a padláson is leterítek még 20cm szigetelőt, legalább a nagy részén ahol nem pakolunk. Utána csinálok megint fűtéstesztet hogy tudok e fűteni alacsonyabb előremenővel.
Saját maga ellensége, aki a fűtésrendszert nem lágy vízzel tölti fel. Célszerűen esővízzel. Innentől kezdve yízkő, lerakódás 0. Ami ettől függetlenül csökkentheti a hőátadást, a külső lerakódások, ráégett por elsősorban. Gyakori tisztítással mérsékelhető. Szezon első befűtése előtt kifújatni a lamellákat. Kondenzációsnál erre nincs lehetőség. Azt legfeljebb a szervizes szedheti szét és tisztogathatja, de kisebb is az esélye az ilyen lerakódásnak.
a veszteség alapvetően a kéményen megy ki. a kazánhőcserélő koszosodása, belső vízkövesedése mind azt jelenti, hogy nagyobb deltaT kell azonos hőátadáshoz. a gyári értéket hülyék lennének nem patika tisztaságú cuccal mérni.
En sem tudom mi okozhatja, de nem mondtak ok sem.:( Viszont a napokban amikor a kazan melegitette a HMV-t, azt vettem eszre, hogy a kazan nagyon gyorsan elerte a kazanvedo hofokot es lekapcsolt csak keringetore. Tud modulalni, de nem volt ideje reagalni. Az enyem meg maximumrol indul. Oda akarok kilyukadni, hogy sokszor a gaz sem 100%-os. Hol ilyen, hol olyan a futoerteke.:) Ha igy van, akkor meg hiaba a csodas kazan csodas hatasfoka.
A lenyeg, hogy ne hagyjon cserben a rendszer.:) Amugy nem tudom mi a velemenyed, de a kiallitason beszeltem a kazanom gyartojaval es odajott hozzank ket szaki, akik futesszerelessel es kazanok ellenorzesevel is foglalkoznak. Mikor mondtam, hogy nekem csak turbosom van es annak 90% a hatasfoka a gyarto szerint akkor azt mondtak, hogy maximum az elso ket futesszezonban, mert utanna jo, ha 75% megvan. Raneztem a gyar kepviselojere es hiszed vagy nem, neki is igenlo volt a valasza. Szerinted?
Teljesen igazad van, mert a kondenzacios kazangyartok is az egeszeves hatasfokot 92% korul adjak meg. Igy azert elgondolkodtato, hogy a durvan 200 nap futesszezon hany napjan uzemel a kazan 100% felett.:)
nem a kevés víz okozza, hanem a kevés radiátor meg a termofejek. a nagyon kicsi kazán tényleg segítene, vagy a nagyobb radiátorok. a több víz csak minimálisan.
@Parci ezért írtam, hogy ha van módotok. Sajnálom, hogy nincs közvetlen lehetőséged. Ennek ellenére van valamilyen bulk csv feltöltési opció, ha szeretsz ilyesmivel molyolni. Gondolom hó végén azért pendrájvozol egyet amúgy is...
Nekem pl. nagyon kevés víz van a rendszerben. Gyakorlatilag melegen fordul át egy idő után, ezért muszáj lenne már az előremenőt is alacsonyan tartani (ill. kellene egy alaposan lemoduláló kazán is, hogy ne feltétlen kapcsolgatnia kelljen). Szerintem...
Ha a télen nem oldottad meg a sikosságmentesítést a házad előtti közterületen, akár 50ezres bírságot is kaphatsz! Ha valaki elesik, és maradandó egészségkárosodást szenved, életed végéig fizethetsz neki havonta, ha nincs biztosításod.
Bocs az újabb offért, de a kazáncsere alkalmával a kéménybélés engedélyeztetve, illetve cserélve lett? Ha nem, akkor csak az első kéményseprő látogatásig lesz fűtés, mert utána gázóra leszerelés következik.
Egy erőteljes hőszigetelés után a fűtés teljesítmény igénye 1/3-1/4 részre csökken!
A régi radiátorok pedig tipikusan 1,5-2,0X-en túlméretezettek szoktak lenni.
Plusz a méretezés -15 fokra történt...
Így aztán elég nagy tartalékok vannak :-)
A tél úgy 90%-ban!
Ami azt is jelenti, hogy az erőteljes hőszigetelés után a tél zömében elég lesz a meglévő radiátor is a hőszivattyúval 35-38 fokon hajtva.
Azaz jó COP-pal működev
A maradék 10%-ban (ami ugye 17-18 nap) pedig kicsit rosszabb COP-pal megy.
Netán rásegít egy villamos fűtő patron vagy hősugárzó... pár napig.
Szóval én egy utólag erősen hőszigetelt házba, simán vállalnám a korábbi radiátorokkal a levegő-víz hőszivattyút.
A fan-coil cucc árából és az átépítés munkadíjából sok-sok évig fedezni lehet a nagy hidegben előforduló rosszabb COP és netán direkt áram fűtés költségét.
sztem azért, mert lentebb felmerült, hogy a régi magas hőmérsékletű fűtési rendszer miatt nem az igazi a régi gázkazán helyett napelemmel támogatott hőszivattyúra váltani.
ilyen házakban rombolás nélküli és nem is túl drága megoldás lehet a 2 soros radiátorokat 3 "rétegűre" cserélni, így elég lehet az alacsony előremenő ami jó a hőszivattyúnak.
Ismeretségi körben behalt egy régi VAILLANT, lángmodulációs kazán. Csere ugye csak kondenzációsra. Felszerelték, majd a szerelő javasolta, hogy növeljék meg a radiátorok felületét mert így tud a kazán kondenzációsként működni (ehhez kicsi előremenő hőfok kell). Miután nem volt nagy hely, úgy oldották meg, hogy a méretük olyan mint a korábbiaknak csak 3 soros lett az új.
Ha van módotok, töltsetek fel a pvoutputra. Relatív közel vagytok hozzám is http://pvoutput.org/list.jsp?userid=53751, de a saját rendszereiteket is össze tudnátok hasonlítani.
Már arra is értetlenül néznek sokan, aki pár milliót napelemre költ. Pedig az normál esetben megtérül. De aki 3-4, vagy 500 000 Forintot kifizet egy fancoil-ért, még az én szememben is csodabogár. Horror árak vannak.
Nekem most 8 radiátorom van, amit legjobb esetben kiválthatnék 7 fancoil-lal. 80 és 300 ezer közt mozognak az árak, de felső határ persze nincs. Tehát nagyjából 1 MFt-ból lenne egy immár alcsony előremenővel is működő hőleadó rendszerem. De a fürdőszobában és a hálóban a legkevésbé kívánatos a huzathatás, így minimum 3 helyiségben felületfűtés kell. Nem szerették a szakik, amikor mondtam, hogy hibrid megoldást szeretnék, de nyilván nem megoldhatatlan.
És hogy valami ON is legyen, a napárammal kezdtem a modernizálást 2 éve, a hőszivattyúval folytatom idén, és a szellőztetőgéppel fogom befejezni.
Daikinos rebegett valami olyant, hogy alig hallhatóak az ő új FC-ik. De mivel én a fűtést nem akartam átépíteni, ezért nem is néztem utána, hogy mennyire igaz.
Csak méretezés és pénztárca kérdése, hogy egy fancoil milyen hőmérsékletű vízről menjen. Egy talajszondás hőszivattyú is el tudja működtetni őket. Lassan egyébként a 3 fokozatú ventilátorral szerelt fancoiloknak végük, és jönnek az EC motorosak.
Nem vagyok szakértő, de amennyire tudom a fancoil sem kimondottan az alacsony előremenőt szereti. Annyira 60- 70 sem kell neki, de az 50-et a gyártó szerint is kívánja minimum. A felületnél meg 40 is elég bőven. De ha a fancoil csak ennyit kap, akkor egész nap "fujtat" :)
Lehetőségként még megmarad, hogy a radiátorok helyett fan coilokkal fűteni és akkor jó az alacsony hőfokú hőszivattyú. De azzal meg az a bajom hogy zajos, utálom ha fújtat valami a lakásban.
Szóval marad a turbós gázkazán egy pár évig még. Csak félek hogy befosik mert már 17 éves lesz idén. Hátha olcsóbbak lesznek a hőszipkák vagy tudok valahonnan nagyon jó áron, akkor esetleg újra gondolom.
A 0,8-1 millát én inkább 1,5 milla indulóra tenném és ez csak a készülék. Kértem ajánlatokat 10-13 Kw méretben és 2 milla alatt nem volt telepítéssel együtt. Mivel radiátoros fűtésem is van így a hőszivattyús megoldásról ami 100% ban kiváltaná a rendszeremet lebeszéltek. Így marad a Buderus öntöttvas gázkazán és átmeneti időben a szobákban a klíma fűtés.
Új építésű vagy nagy felújításnál mindenképpen csak napelem+ hőszivattyú verziót érdemes kivitelezni.
Hoszivattyunal a talajba furt rendszerrol beszelsz?de egy napelemes hoszivattyus kandalos rendszerhez mennyi penz kell?ezt kiepiteni nem olcso de nem tudom az arat.
Napelemmel áramot termelsz, és levegő-víz hőszivattyúval fűtesz.
Csak szerencsésebb ha alacsony hőfokú az egész fűtésrendszer pl padlófűtés. Mert a radiátoros fűtéshez magasabb hőfok kell és azt hajtani hőszivattyúról nem túl gazdaságos.
Én is ezzel szenvedek. Napelem már van, bővítve is lesz amig csak szükséges, a cél a rezsimentes ház. De radiátoros fűtés van és kipróbáltam nem tudom fűteni 55 fokos előremenővel.
65-70fok a tuti ha nagyon hideg van(mint az elmúlt 1-2 hónapban)
Tavasszal mikor 15 fokok vannak a kollektor a fűtést váltja ki és a HMV készítést. Ha már nagyon meleg van házban, akkor indítom a medenceszezont. Múlt évben május 22-én indult a medence és szeptember 19-ig tudtunk fürödni benne. A múlt nyár elég szeszélyes volt, a hideg időszakok és a rengeteg eső ellenére 28-29 fokos volt a víz szolártakaróval. Ha túl akar melegedni a víz, akkor el kell hagyni a szolártakarót, ugyanis párolgással rengeteget tud hűlni a víz. A 2015 nyara jóval melegebb volt, akkor takarás nélkül is 31 fokos volt a medence vize.
A kültéri medence fűtésre tudsz konkrét adatot is hozni? Gondolok arra, hogy a napi csúcshőmérséklet mondjuk 30 fok és ez megy egy héten át. A medence pedig már 35 fok :)
Gondolom úgy van értelme, ha tavasszal lenne a vized 15 fok, de a kollektor felnyomja 25-re? Tényleg érdekel.
A napkollektor CSAK fűtés RÁsegítésre alkalmas, nem tudja kiváltani a fűtést. Nálam 4db 30 csöves vákuumcsöves kollektoros rendszer üzemel. Napsütés mentes napon vajmi kevés hőt termel, arra jó, hogy a HMV vízét előmelegítse. Átmeneti időszakban, mikor süt a nap és még csak 10-15 fok van kint, nagyon szépen tudja temperálni a házat. Nyáron pedig a 16,5m3 kültéri medence fűtésére kiváló.
Véleményem szerint csak akkor érdemes kollektort telepíteni, ha kültéri medence fűtése a fő cél. Vagy ha csak HMV előállítása a cél villanybojler kiváltásával.
Csinálok majd tesztet mielőtt átkerülnek az új helyükre. De biztos hogy rosszabb mint a többi ami mellette van.
A kocsibeálló 8fokos tetejére fog átkerülni, Sharpok mellé, meg lesz ott két qcells is, mert ha ott is jól teljesít akkor ode is olyanok jönnek. Tetszik hogy van már 285w-os poly panel.
Minőségileg ami neked van qcells arról mi a véleményed?
Még kell néhány hét hogy teljesen árnyékmentes legyen a felső sor. Onnantól van értelme a panelek teljesítését figyelni. A qcells alatti törött panel működését figyelem, ha lesz értékelhető eredmény, lecserélem, csak még nem döntöttem mi legyen helyette.
Még mindíg motoszkál a fejemben, hogy teljesítenének a kínai paneljaid ha azonos pozícóban lennének.
Lehet, hogy csak nekem nem tetszik? Pedig a weboldal .hu végződésű, a címben jelzett üzemeltető a "napos oldalon" áll, az írója is eléggé magyarnak tűnik, a szöveget pedig mintha a gugli fordította volna pápuából. :-(
A garázson lévő 26db mindenképp megmarad, mert pont elfér, a qcells szélesebb, így az már nem férne el.
Első körben ha veszek 32db-ot abból nem lesz eladó sharp, mert mennek a kocsibeállótetőre.
De 2db-ot oda rakok a qcells-ből és ha egyértelmű az előnye akkor megpróbálom eladni a 18db Sharpot meg a két shinetime-ot, akkor még egy raklap qcells jöhet, abból még marad is pár db.
Nem voltam egyértelmű. Természetesen tudomásul veszem, hogy az éves elszámoláskor harmadáron veszi meg a többletemet. (Jó, hogy előtte egy éven át egy az egyben veszi meg.) De ha ott ők fennmaradtak nekem ~8 000 forinttal, most meg követel rajtam ~9 000 forintot, nem lenne logikus egy jóváírás? Két évig jár nekem a túltermelés ára, nincs elévülve, csak ők üldögélnek rajta, hátha ott marad. Amit követelnek, azt gyorsan behajtják, amivel tartoznak, az ráér. Ez is egy hozzáállás. Olyan igazi multis. Egy sok milliárdos cég gennyel a kisemberrel.
Ha tavaly leolvasáskor volt 600 kwh többletem, idén 300 mínuszom, szerintetek hajlandóak lesznek összerázni kivételesen a kettőt. Van adószámom és számlatömböm, de ha lenne bennük jó szándék, nem kellene számláznom.
Ma reggel söpörtem. Itt lett vagy 5 cm hó. Decemberben nem erőltetném, de a február már naposabb lehet, jobban megéri rádolgozni.
A qcells paneled durván többet termel mint bármelyik másik, pl a szélső 260w -os amerisolar abban a sorban. A különbség jelentős 10%-os, nem tudom van e + árnyék a másik szélén, de elég jól néz ki a qcells termelése.
Úgyhogy eldöntöttem, hogy én is ilyet veszek, mégpedig a Q.PLUS BFR-G4.1 280w-os poly panelből 1 raklappal elsőre ami 32db-ot jelent. A 25fokos DNY tetőmről leszedem a Sharpokat 16db+2kínai, ezek helyére megy qcells, meg a DK tetőre megy még 12db, és innen is leszedem a 2db Sharpot ami már fent van, így összesen lesz 20db 260w-os panelem a kocsibeálló tetőre(7-8 fokos) a tervezett 24db helyett. Csak 20,920kwp-re bővül a rendszer egyelőre a tervezett 23kwp helyett, de azt majd később megejtem, optimizereket már most megveszem mindet, legyen itt ha lesz hozzá panel.
Egy gyors összefoglaló az elmúlt év szaldós egyenlegéről...
Szerencsére az éves szaldóm fordulópontja januárra esik, így könnyű megvonni (az immér harmadik teljes) év egyenlegét.
2016 évre 2790Ft áramszámlát fizettem a most januári zárással. Ez kb 1600Ft elosztói alapdíj, plusz 27kWh össz fogyasztás költsége.
Az előző évem szinte hajszál pontosan ugyanígy nullás lett, viszont az idei jócskán minuszban lett volna. Ha, nem növeltem volna tavaj márciusban a 6kWp rendszeremet 7.5kWp-re. Így ez a bővítés sikeresen fedezte ezt a szokatlanul huideg telet is. A következő évben pedig még egy kicsit több tartalék lesz, mivel most már teljes évet fog termelni a 7.5kWp napelem.
Mióta műanyag dobozos a Fronius? Pontosabban fogalmazva olyant még nem láttam. Korábban itthon az SMA volt az egyeduralkodó. Aztán betört a piac és egy időre ki is esett a pixisből. :-( Eddig a Diehl inverterei tetszettek a legjobban. Kivitelre, működésben.
Stabil-investet már más is ajánlotta, de valakinek esetleg gyakorlati tapasztalata?
Illetve igazából mindneki mond valamit, nyilván itt a fórumon mindenki a saját tapasztalatait, a cégek meg azt, amit a jól felfogott érdekük kíván. Szeretnék egy rendszert kiviteleztetni, de minél mélyebbre ások, annál nagyobb a bizonytalanság.
Csak pár példa:
- Fronius jó. Mire a másik, nem rossz, de egy műanyag dobozos kütyüt akarsz venni, ami szórja a felharmonikusokat, és zavarja a frekvenciákat, ráadásul egy osztrák hegesztőgép gyártótól? Az SMA sokkal jobb...
- Vegyél Amerisolart, mert az egész jó. Mire az ellenvélemény. Egy lakóparkba bejegyzett amerikai cég gyártmányát, ami összevásárolt kínai cuccokból van? Inkább a Sharp.
És még folytathatnám, de a lényeg, egyre jobban elveszve érzem magam a témában.
Nem a leárazással együtt kerül annyiba, mint bárhol másutt? 3.12 kW, 480e/kWp, Growatt inverterrel, ez nekem nem tűnik az évtized üzletének, csak egyszerű versenyképes árazásnak.
Kiemelt napelemgyártó partnerünk ultramodern termékei a legmagasabb minőségi elvárásoknak is megfelelnek. A német mérnökök által kifejlesztett panelek hosszú távon biztosítják beruházása értékállóságát.
Hareon Solar
A polikristályos napelemeket gyártó innovatív cég 2004-es alapítása óta a globális napelem piac fejlesztésének kiemelt szereplője. K+F központjukban elhivatottan dolgoznak a technológiák tökéletesítésén. Cégcsoportunk számára egyedileg bevizsgált, magas minőségellenőrzésen átesett napelemeket biztosítanak.
Growatt - EU-SOLAR
Az EU-SOLAR Kft. által szállított, kiváló ár-érték arányú Growatt inverterek teszik lehetővé a napelemes rendszer által termelt villamos energia hálózati betáplálását. A folyamatos termék- és alkatrészellátás érdekében a gyártó Magyarországra telepítette szervizraktárát, ahonnan rövid időn belül képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
Hager
A német Hager cég csaknem hat évtizedes múlttal rendelkezik az elektromos elosztók és védelmi berendezések gyártása terén. Termékeik szavatolják otthona villamos hálózatának és berendezéseinek biztonságát.
Nem egyformán melegszenek a cellák. Akár 15-20°C különbség is lehet. Nem szerencsés, de normális. Jó eséllyel nem is ugyanabból a tömbből vannak a cellák ebből is adódhat.
Nincs még. Meglátom, hogy a kamatmentes hitel feltételei hogy alakulnak és hogy az állami hitel mennyire veri fel az árakat és utána döntök.
Ezen a H tarifás átkötésen/villanykazános fűtésen azért agyalok, mert a kicsi rendszer drága és eddig nem volt ötletem, hogy hogyan tudnám a nagyobb rendszer által termelt felesleget elhasználni.
Nekem a novemberi termelést is meghaladta a januári.
Remélem a február már jobb lesz egy kicsit. Most -901kwh az egyenleg az órában. Innentől már kezdhetné ledolgozni. A havi áramfogyasztásom ha jól számolom akkor csak 688kwh volt.
Még úgy is többet hozott, hogy január 12-én esett 30 centi hó, utána 4 napig egy nagy 0 volt a termelés, és a mai napig nem olvadt le 100%-ban a hó, így a legjobb napokon is kb. 50%-ot termelt.
2016 december majdnem dupláját termelte mint 2015 december.
Ha a havat le tudtam volna takarítani, akkor a 2017 január is közel megduplázta volna a 2016 januári termelést...
Nálam az egész rendszerre nézve 45,5kwh/kwp lett (összesen 545kwh), a DNY tető 25fokos 18 ideálisabb paneljei(4,68kwp) meg 58.6kwh/kwp (összesen 274,4kwh).
Sajnos 90% a téli regiszterben van, akkor mégiscsak az átkapcsolón kell gondolkoznom. Vagy ha az nagyon illegális, akkor beépíteni a rendszerbe egy villanykazánt vagy a melegvíz pufferbe egy fűtőszálat.
Melyik fórumon írtak ilyet? Csak azért kérdem, hogy oda is be lehessen írni, hogy ez hülyeség. Csak az ad-vesz órán van szaldó, a többi kedvezményes tarifás fogyasztás NEM állítható szembe a termelt mennyiséggel.
A szaldós elszámolás hogy van? Csak az ad-vesz órára érvényes, vagy az összesre? Ha termelek 3000 kWh-t és elfogyasztok 2000 kWh-t az ad-vesz órán és még 2000-et a H-tarifáson, akkor hány kWh-t kell kifizetnem?
Egy másik fórumon azt írták, hogy az elszámolás ingatlan szintű, a többi villanyórából is le lehet vonni. Ha így van, akkor nem kell átkapcsolással bohóckodni.
esetleg kifizeted a solaredge technológia kb. 20% felárát, akkor kevésbé csökkenti a termelésed a részleges árnyék, de a megtérülési idő így is jelentősen meghosszabbodik az SE felár és az árnyék miatt.
Sziasztok, egy inkább jogi jellegű kérdés. Ha van egy osztatlan közös udvar (csak az udvar szerepel azonos helyrajzi számon), amiben az egyik házra napelem rendszert szeretnének tenni, de a közös udvar másik tulajának fái (ami a használati megosztási vázrajz alapján nála vannak) beárnyékolják a napelemet akaró tulaj házat is és a napelem tervezett helyét is (főleg délután) akkor mit lehet tenni? Csak egy helyre a tetőre lehet tenni, más hely nem létazik szabadon.
megkérni szépen, hogy a fák tetejét vágja le
és ha nem teszi?
Gondolom van az az "árnyék szint" ami alatt nem érdemes napelemet szereltetni a házra. Ráadásul a fák csak nőnek nőnek.
Tegyél két MPP-set, egy részét az egyik tetőre másik részét a másikra. Sokkal kövérebb lesz a napi grafikonod, több ráfér az inverterre, valamint ha délelőtt ha délután süt csak a nap, akkor is lesz termelésed. Persze ha egymás mellett van a két tető.
A "nagy" cégek keféléssel, ioncserélt vízzel, lehúzógumival csinálják. Van aki gőzzel.
A mosószer nem tilos, csak ne maradjon rajta maradék, mint ahogy vízkő, rozsda sem a kútvízből.
Én fel szoktam menni a nagynyomású mosóval, habosítóval teleküldöm tisztítószerrel, majd hosszú nyelű kefével fellazítani és nagynyomás neki. Pont mint az autónál.
A végén a mosó szívócsövét beledugtam az esővizes hordóba és azzal leöblítettem jó bőven.
Patyolat tiszta lett, de lehúzogatni nem kezdtem neki.
A legjobb recept valószínű esőben felmenni mosószeres kefével, de hát no...
Igaz, nagyban függ attól hogy milyen helyen laksz. Nekem extrém por nem kerül rá, csak nem tisztul olyan szépen magától mint a 35 fokos a szomszédban.
"Akkor most azt kérdezem tőled, hogy a kosz miatti termelés-csökkenés nem jelentkezik kárként?"
Na megint nyelvészkedünk :-)
De, veszteségként jelentkezik, ezért kell lemosni ha megüti azt a szintet ami az egyén ingerküszöbe. Mint ahogy veszteség a lapos elhelyezés is, csak a tartószerkezet ára 20 év hozamkülönbsége lett volna.
Pl. ha évente 1x mosom akkor évi 15kWh-val kevesebb a hozam mintha kétszer, akkor ki tudja számolni az ember hogy megér-e neki annyit hogy felmenjen.
Nem vagyok időmilliomos, ellenben lusta is, évente egyszer leküldöm róla a galambszaros port és annyi :-)
Ezt meg tudom erősíteni, nálam is a 25 fokos panelek sokkal tisztábbak, a 11fokosnak az alján megáll a por az egész koszosabb mint ami a meredek tetőn van.
Ja, így oké. Lényegében ezért nem érdemes külön plusz lejtést adni a tetőnek. Én kocsibeállóra tenném, ami közel vízszintes tetejű. Valamint háztetőre, ami akár ideális 35% is lehet, de akkor meg a tájolásra kell figyelni. Ha még nincs kész a ház. Ha igen, akkor ez is adottság.:D
Értem, tehát a vízszintesnél a 10% veszteség mellett ez valóban előny, hogy gyakorlatilag tájolástól független.
A forgatós-bólintós verziót kihagytad a számításból.:DDD Az tényleg nagyon extra, de van aki szórakozik vele.
Ebből a szempontból mindegy, hogy a földön, vagy valaminek a tetején van.
Nem láttam még ilyet.
Errefelé sok napelem van, nagyobb részük ház mellett, kert másik végében stb., de konzolon, déli irányba állítva és megfelelően döntve. Akkor ez most hülyeség? Nem éri meg ideálisra csinálni?
A hálózatra tápláló napelemek a hozam maximumára vannak kihegyezve, ennek az az oka, hogy korábban nagyon drágák voltak.
Minden szikra energiát ki kellett csavarni belőle, hogy gazdasági értelemben egyáltalán labdába tudjon rúgni.
Aztán ez a felfogás rögzült és itt maradt, ami önmagában nem baj, de azért érdemes jobban körülnézni.
Egy vízszintes napelem valóban kevesebb hozamot produkál, de a teljesítménye gyakorlatilag napfelkeltétől napnyugtáig tart, a teljesítményének csúcsa tompább és kisebb, így pl. egy kisebb teljesítményű inverter is elegendő.
A tartószerkezet áráról már nem is beszélve.
De mindenki maga dönti el, hogy neki melyik szempont a fontosabb.
Szóval itt is és egyébként máshol is mindenki azt mondogatja, hogy az ilyen-olyan tájolású-dőlésű napelem elhelyezése az ideális, ami ettől eltér, az már nem az igazi.
Hát nem így van.
Akinek az a fontosabb, hogy a napelemek hosszabb időn keresztül álljanak a rendelkezésére, annak az "ideális" éppen nem az.
könnyen ki lehet számolni, hogy megéri-e. jrc oldalán megnézed, hogy mennyivel termel kevesebbet a vízszintes, mint az ideálisan tájolt. aztán megnézed a vízszintes és a kiemelt tartószerkezet árát.
Ha kijön, hogy mondjuk 10%-ot veszítesz a termelésen a vízszintes szerelés miatt, de 15%-kal olcsóbb vízszintesen elhelyezni, akkor vegyél 10%-kal több napelemet, a megspórolt 5% pedig a zsebedben marad. Ha csak 8% a döntött tartószerkezet felára, akkor viszont ezt válaszd, és így 2% marad a zsebedben.
Ha viszont van ideális dőlésű tetőd, akkor ha háztetőre szereled, olcsóbb lehet a gerendákra csavarozott tartószerkezet, ezzel is lehet kalkulálni. Az is szempont lehet, ha pl. rutinos hegesztő vagy és van némi hulladék vasad, így megépíted magadnak a tartószerkezetet.
Nekem pl. a kerti szerszámtároló építésénél szempont, hogy egy későbbi napelemes rendszer telepítéséhez ideális legyen a tető tájolása, így a megfelelően tájolt tartószerkezet gyakorlatilag ingyen van, mert valamilyen tető úgyis kellene a szerszámosra, pont ugyanannyiba kerül ideálisan tájolni, mint más irányba.
"1. A háztetőre szerelt napelem csökkenti-e a háztető hőterhelését nyáron? Gondolom igen, de mennyivel? Érezhető-e, van-e jelentős hőmérséklet csökkenés a tapasztalatok szerint ha más módosítás (pl. tetőszigetelés) nem történt?"
Tehát a "ledobod" az konkrétan azt jelenti, hogy a talajon hever??? Vagy csak vízszintes pl. egy kocsibeálló felett? Érdekes. Nem láttam még ilyet. Errefelé sok napelem van, nagyobb részük ház mellett, kert másik végében stb., de konzolon, déli irányba állítva és megfelelően döntve. Akkor ez most hülyeség? Nem éri meg ideálisra csinálni?
Igazából itt azt nehéz bekalkulálni - legalábbis szerintem - hogy ilyen esetben várhatóan mennyivel rövidül az inverter élettartama. Ez biztos bekövetkezik, de egzakt módon ezt nem igazán tudjuk meghatározni :-(.
Nem kívánok túlzottan jobban belemenni a nyelvészeti vitába, a szakmai része érdekel a dolognak.
Volt egy srác itt a fórumon (payagyerek) aki elkezdte ezt feszegetni, tesztelni hogy lehet-e a gyári ajánlásnál többet tenni egy inverterre.
Volt sok elmélet (szakmailag) hogy vajon bírják-e ezt az inverterek. Sokak szerint úristen meg fog dögleni, sokak szerint semmi baja sem lesz.
Ekkor döntöttem el hogy utánajárok a dolognak, és feltettem még 6 táblát.
Az inverter köszöni szépen jól van, amikor túl sok lenne a bemenő teljesítmény eltolja olyan munkapontba ami jó neki. Nem terhel ezáltal semmit túl rajta, bár az tény hogy több időt tölt a névleges teljesítményen mint normál esetben, amikor csak néha éri el.
Az éves levágás miatti veszteség nem sok, úgyhogy örülünk.
A tervezőprogramok is átvették már a dolgot, nem rinyálnak 30-40% túlnapelemezésig, régen 1W-ért is reklamáltak.
Így néz ki a legdurvább nap tavasszal, amikor még hűvös van de már süt a nap rendesen:
Van egy olyan ok is esetleg még pluszba, hogy nem tudsz nagyobb invertert feltenni, csak (betáp) bővítés esetén.
Nálam is pl 3x16A van, a következő egyfázisú inverter méret, már többet termelt volna vissza maxon mint 16A. Azaz hálózatot is pl bővíteni kellene nagyobb oda vissza mérős villanyóra, stb.
De nyilván mindig sok dolgot kell mérlegelni, aztán megkötjük a kompromisszumot.
igen, ezt próbáltam megfogalmazni, csak nem sikerült ilyen jól.
>a megvásárolt és kifizetett napelemed nem termelhetett annyi áramot mint amire képes lett volna.
>ha veszek egy esztergát, de nincs megrendelésem, az is veszteség, mert termelhetett volna.
Ez viszont szerintem nem így van. Illetve az esztergánál így lenne, de napelemnél nem.
Rossz a hasonlat.
A napelem mindig termel, nincs olyan, hogy "nincs megrendelésem"
De ha elfogadjuk, hogy veszteség, és ez ellen valaki tenni akar akkor ez egy farkába harapó kígyó lesz:
- túlnapelemezek, azért, hogy télen legyen jobb termelésem
- invertert cserélek nagyobbra, azért, hogy nyáron ne legyen "veszteségem"
- aztán megont túlnapelemezem az új invertert
...
mondjuk rögtön ki lehet számolni, hogy az invertercsere költsége (eszköz+papírmunka ára) mikor térül meg a "veszteség" forintra fordított értékéhez képest.
egyébként van egy ötletem, csak nincs végiggondolva, de ha ti megteszitek, lehet hogy valami jó is kijön belőle:
3 fázisú betáplálással bíró házban kivitelezhető, és többféle konfig is felírható, ez az egyik:
első körben felrakatok 6kWp panelt, 2db 3kW 1F inverterrel (mondjuk 2*12*250Wp).
A kábelezésbe a tetőtéren belülre vezetve, tehát a panelekhez viszonylag közel, vannak csatlakozók, ahol át lehet alakítani a stringeket.
Nyáron mindkét inverterre 12-12 panel dolgozik.
Télen átcsatlakoztatok pár kábelt, és 18-6 panel jut 1-1 inverterre. (persze az inverter tudásához igazított darabszámmal).
Na így mi lesz?
(ez plusz kábelezésnek csak annyit igényel, hogy az egyik string 6. és 7. panele közti kábel hosszú legyen, és a közepe be legyen húzva a tetőtérbe)
Én veszteségnek nevezem azt amit az adott berendezésből kihasználhattunk volna, de nem tettük ilyen/olyan ok miatt.
Ha ugyanazon 1MFt-omat ott hagyom az OTP számlán lekötetlenül 0 kamattal 1 évig, az nekem veszteség ahhoz képest mintha vettem volna állampapírt belőle, hiszen többet is kihozhattam volna belőle.
Itt a túlnapelemezésnél konkrétan arról van szó, hogy kifizettem az 5kWp napelem árát, fenn van a tetőn.
Ebből többet kihozhatnék, ha nem vágna le az inverter.
Így kijön, hogy évi 10eFt-ttal többet termelhetne, ha lecserélném az invertert. Mivel az inverter csere 400eFT lenne engedélyekkel együtt, e a beruházás 40 év alatt térülne meg, tehát nem vágok bele.
Ha majd megdöglik az inverter és javíthatatlan lesz 20 év múlva, lehet veszek nagyobbat, ha nem lesz nagy a felára.
Ugyanígy gondolkodok a SolarEdge rendszerrel.
Ha azt tettem volna fel, tegyük fel lenne 1-3% plusz termelésem. A felárát sohasem hozná be.
Viszont ha lenne egy árnyékoló kéményem, lehet 15% plusz éves hozamom lenne, amiért megérné a rendszer felára.
ráadásul ezt a néhány százalék veszteséget össze lehet vetni a nagyobb inverter felárával, így kiderül melyiket érdemes választani. ami még érdekes, szerintem meghatározhatatlan ismeretlen: - több órát megy névleges teljesítményen egy túlnapelemezett inverter, amikor elvileg jobb a hatásfok, ez nyereség - több órát megy névleges teljesítményen egy túlnapelemezett inverter, amikor több hőt termel, rövidebb lehet az élettartama, ez veszteség de ember legyen a talpán aki ezzel képes kalkulálni
fiskálisan veszteség. a megvásárolt és kifizetett napelemed nem termelhetett annyi áramot mint amire képes lett volna. ha veszek egy esztergát, de nincs megrendelésem, az is veszteség, mert termelhetett volna.
1. egészen biztos, hisz nem lesz a cserép 80 fokos csak 30, de ezt nagyon nehéz lenne mérni, hogy mennyit számít a teljes házon.
2. dél és 30-35 fok a magyar ajánlás. A 45 fok előnye az automatikus hómentesítés, és ősztől tavaszig picit jobb termelés, de mivel nyáron van a legtöbb napsütéses óra, az éves átlag rosszabb 45 fokos dőlésnél. Sziget üzemben mondjuk lehet 60 fokba tenném, mert nyáron úgyis annyit termelne, hogy nem tudok mit kezdeni vele, télen viszont jól jönne az a pici többlet...
3. ezen én is gondolkoztam, mert a tetőn már árnyékmentesen nincs lehetőségem bővíteni, a kert viszont nagy. Ami gond: itt sokkal több az árnyékforrás, mert míg a tetőn csak a nagyra nőtt fenyők árnyékolnak, a talajon már egy közelben lévő cserje, díszfa, gyümölcsfa. Karbantartásra remélhetőleg nagyon ritkán van szükség, a hómentesítés viszont nyilván egyszerűbb a talajon. Itt nagy kérdés, hogy a jövőben az idei havas, hideg télből lesz több, vagy az elmúlt 10 évben jellemzőből, ahol a havazás miatt max. fél nap termelése esett ki? Amin talajra szerelésnél esetleg elgondolkoznék, ha már úgyis magamnak építenék tartórendszert, az a napkövetésre valami olcsó saját módszer. Vásárolni nem éri meg ilyen tartórendszert, mert olcsóbb több panelt venni, de ha magadnak megszerkeszted olcsón, akkor sokat hozhat. Ha az automatikus napi forgás nem éri meg ígysem, esetleg lehetne a dőlésszöget változtatni, nyáron leengedni 25 fokra, télen pedig felemelni 60 fokra, ezt lehetne valami menetes kézi meghajtású szerkezettel is, mert úgyis csak pár hetente kellene tekerni rajta néhányat.
> az inverter "levágja" a teljesítménycsúcsot, ez a veszteség.
ez miért lenne veszteség?
értem, hogy kevesebb az energia, mintha nagyobb inverter lenne ott, de én ezt akkor sem tekinteném veszteségnek.
(persze ez hitvita)
Azért raksz rá több panelt, hogy amikor kevesebb a fény, akkor is többet termeljen.
Ha egy nem túl napos/téli napon lenne 2 egyforma invertered, és ugyanazon tetőről 3kWp és 2kWp lenne rájuk kötve, akkor a 3kWp-s mezőről több jönne le. Ezért csinálod.
Az, hogy nyáron lehetnek esetek, amikor levág az inverter, az nekem nem veszteség.
A plusz panelek plusz díja inkább "biztosítási díj". Hiszen így biztos lehetek benne, hogy szarabb időben is több energiát termelek, mint a névleges panelszámmal, ráadásul tuti, hogy egyéb esetekben pedig az inverter sokat fog maximum közelében dolgozni.
Persze nálam nem ez van. Szigeteletlen kőház, alu ablakok.:D Éjjel hiába van pukiszag meg pára, kevés O2 és sok CO2, nem kelsz fel, hogy szellőztess, ez a gond. Nappal is. Ha hideg van kinn, a kölkök már attól sikítófrászt kapnak, ha csak elmegyek az ablak előtt.:DDD Azért megoldom így is néha. 2x10 perc/nap+ kandallós fűtés+reggeltől estig megy a fürdőben a szellőztető/elszívó+főzéskor a konyhai is.
Az egyik álom projektben (a "tanyás"), egy jól szigetelt faház/könnyűszerkezetes ház a cél. Gépi szellőztetés biztosan lesz, de a hővisszanyerés még nekem is kérdés. Egy profi gép utólag is berakható, ha már gondolunk rá előre. Vagy egy házi (pl. Peterch-féle cső a csőben) megoldás még csak nem is drága, viszont több hely kell neki...
Azt hogy az adott inverterre több napelemet teszünk fel mint a névleges teljesítménye.
Ha jól méretezünk (maximum 25%-kkal több napelem mint a névleges) akkor éves szinten szinte 0 veszteséget okoz, mivel nyáron a napelemek a meleg miatt jóval kisebb teljesítményt adnak le minta katalógusadat.
lehet egy-két olyan eset, amikor hidegben nagyon kisüt a nap, akkor az inverter "levágja" a teljesítménycsúcsot, ez a veszteség.
Volt itt sok vita róla, én személyszerint semmiképpen nem javaslom az erre méretezést a telepítéskor, inkább egy menekülőút, ha később megnövekedik az energiaigényed, rakhatsz fel pár napelemet a szolgáltató engedélye, invertercsere nélkül.
Nem minden inverter tolerálja jól, át kell gondolni.
Nekem most kísérletképpen 5kWp van egy 3kWp inverteren, márciusban lesz a forduló és megírom mennyi lett az éves veszteség.
Pár naiv kérdés. Talán másokat is foglalkoztatott már. Lehet voltak is már itt. Akkor úgyis kapok majd a pofámra.:D
1. A háztetőre szerelt napelem csökkenti-e a háztető hőterhelését nyáron? Gondolom igen, de mennyivel? Érezhető-e, van-e jelentős hőmérséklet csökkenés a tapasztalatok szerint ha más módosítás (pl. tetőszigetelés) nem történt?
2. A 45fok/déli tájolás gondolom a magyar ajánlás. Délebbre elég kisebb hajlásszög is. Hol lehet utána nézni, mennyi az ideális egy bizonyos szélességi körön?
3. Ha van elég hely a kertben, érdemes-e inkább talajra/konzolra telepíteni a mezőket. Könnyebb lenne takarítani/szervizelni, kevésbé tűzveszélyes stb.
4. Napelem mehet bitumenes zsindelyre, könnyűszerkezetes házra is, igaz?
"egyrészt ha az össz fűtés szükséglet kevés, akkor ahhoz képest már nagy lehet a szellőzés aránya."
az tuti, nálam (ami nagyon messze áll még az AE háztól is) a fűtési energia harmada a szellőztetésre megy el.
Gazdaságilag mégis olyan hosszú megtérülése van hogy nagyon csücskösen éri meg kiépítenem a rendszert. Ami miatt előbb-utóbb lesz, az a kontrolláltabb szellőztetés, frissebb levegő, mivel most ez emberi tényezőre van hagyva. Ha érezzük hogy pukiszagú a levegő, párás az ablak, szellőztetünk.
Jobb és állandóbb minőségű lenne a levegő szellőztetővel ez tény.
Viszont ami az eredeti témával kapcsolatban felmerült az az, hogy ha télen elő akarod egy szigetüzemű rendszerrel állítani a szellőztetési villamos energia igényt, az valószínű egy jóval komolyabb beruházást igényel mintha csak világíthatni akarnál.
A kérdés hogy megéri-e mondjuk 1MFt plusz beruházás azért a megtakartított fa mennyiségért amit hoz a szellőztető.
Ki lehetne számolni, de sok adat kellene hozzá. Milyen ház, milyen energiaigény, szellőztető, és meddig akar élni benne az illető :-)
(Mert bármily keményen is hangzik, 50-60 évesen már nem fogok ilyenben gondolkozni ami nem térül meg életem végéig, hacsak nem veszik ennek hasznát a gyerekek, az más tészta)
Sokan ki is tudnák számolni, de sok energia. Neked legalább van, és meg is teszed sűrűn. Ez nagy segítség itt a népnek. Mondjuk, hogy ne csak fényezzelek, azért a stílusodon finomíthatnál picit.:DDD
Jó kérdés ez a hővisszanyerés. Mekk küzd minden fórumon ez ellen, mondván minek, ha olyan kevés a megtakarítható energia? Mert ugye az tuti, szellőztetni kell. Főleg AE/passzív környékén. A nyílászárók már nagyon profik. Túl jól zárnak.:D
Két dolog miatt lehet mégis fontos. Egyrészt ha az össz fűtés szükséglet kevés, akkor ahhoz képest már nagy lehet a szellőzés aránya. Ez egy dolog, mert ha egy évben elmegy 50e a fűtésre, nem biztos, hogy érdekel, ezt írod jogosan. Másrészt viszont van benne ez a komfort dolog: bárhol keletkezhet a hő, a hővisszanyerős rendszer visszaosztja a megfelelő helyekre. Lehet ez kis kályha, tömeg, kandalló vagy akár a konyhai főzőcske... Lehet, hogy ez nem zavaró.
Harmadik, bár ez nem biztos, hogy hővisszanyerés feltételes. Ha kicsi a hőigény, temperálást vagy akár teljes fűtést is megoldhat a hőszivattyú egy légcsatornába kötött kaloriferen keresztül. Ill. hűtést is nyáron. Annyiban igen, hogy nyilván kisebb teljesítményt várunk el tőle, ha gyakorlatilag a bentit kell finomítani, nem a kinti döghideg/dögmeleg megdolgozása a cél...
Lehet hozzá kapni tartószerkezetet, vagy ha van affinitásod, akkor csinálsz, de bizonyos elemeket akkor is célszerű megvenni, úgyhogy valószínűleg gyorsabb a vett gyári.
Sztem nalad beleferhet a tulnapelemezes, mert tobb iranyba tajolod, igy sosem lesz olyan, hogy egyszerre mindegyik panel csucson termel. Baar, ha nagyon laos, akkor deltajban kozel lehet ez a pont...
Az nagyon jó érték ilyen dőléssel. Ez Bp környéke vagy naposabb része az országnak?
Én is túl fogom napelemezni. 17kw-s az inverter, elvben 22.95kw-ig lehet rákötni 2 stringen.
Most van rajta 11.96kwp,de hát nem túl hatékony a kis dőlésű garázs 26db panelje.
Ha 44db 260-ast rápakolok még 11.44kwp, összesen lesz 23.4kwp, azt el kell bírnia még.
Néztem a peneleket, sharp RJ260 van terveben egyelőre, de jelentősen olcsóbb lett többféle panel is.
Pl a qcells -ből van 280w-os is ami igen jól hangzik de azzal már további 880w-al terhelném túl az invertert. Van 260-as qcells is olcsóbban valamivel mint a sharp.
Tervben volt további bővítés a kevésbé hatékony tájolású tetőkre amihez már kéne még egy inverter. Lehet azt csinálom hogy most veszek sharp 260-at vagy qcells vagy mást. Később meg ha lesz még egy inverter akkor vennék 280w-os paneleket és azt a jó tetőkre tenném, a többire meg jó a 260-as is. Gondolom az északi tetők csak nyáron termelnek látható mennyiséget.
tavaly nálam is így volt, idén viszont jóval több volt a hó és kitartóan kevesebb a hőmérséklet :) Egyébként szerencsére nem ez a kb. 2000 Ft értékű nem megtermelt áram fog nyomorba dönteni, inkább tanulságként érdekes.
Egy lapostetőn, fekszenek hanyatt mind a 20-an. A 8 fok úgy értendő hogy majdnem vízszintes. Viszont a hó itt eltűnt róluk, gondolom segített a napsütés neki.
" de szerencsére kevés ideig van fenn a tetőn" eddig ez igaz volt, de az idei tél jóval zordabb.
Nálunk 10 napja volt nagyobb havazás, az én 45 fokos tetőmön a 12-ből már csak 2 panel van hó alatt, de a szomszéd utcában a lapos (25-30fok lehet) tetőn egyáltalán nem látszik semmi a napelemből. És a mostani előrejelzésekből kiindulva akár még 1 hétig marad a hideg, tehát neki biztos nem fog hamar leolvadni. Pedig az elmúlt 10 napból 5-6 nap nagyon jó termelést hozott volna ha tiszták a panelek.
Nálam a 16 panelből egy törött üzemel, szállításkor beleállt egy targonca. A 260W-os panel két cellasora gyakorlatilag halott, sőt veszteséget termel. A működő cellasor, amit mozaikosra tört üveg fed, 1/3-ad energiával részt vesz a termelésben úgy hogy a többit nem befolyásolja. (SE)
Én nem látom a cella szinten optimalizálást, cellasoronként viszont igen.
Ha a függőleges árnyék egy cellasort kitakar akkor az MX panel erefő teljesítménye, két sor 100% + az árnyékolt sor aktuális teljesítménye. Az SE-nél a két sor 100%-a mínusz az árnyékolt cellasor diódájának vesztesége.
Ha az álló panelt vízszintes árnyék éri mindkét rendszernél, feltételezésem szerint mindkét rendszernél azonos az eredő teljesítmény. Úgy gondolom, az árnyékok többségben vízszintesen érik a panelokat, ezért a panelszintű optimalizáláshoz képest az MX paneleket célszerű fektetve telepíteni. Ha megfigyeljük, a reklámokban is ilyen pozícióban vannak. Nem látok jelentős energianövekedést az MX panelek javára.
A tigo optimizerek még létező dolgok? Nem találtam túl sok hasznos infót róluk, a legtöbb helyen ahol volt is nem árulják, az egyetlen helyi cég webshopja tavaly óta nem is működik.
Ez az elmélet. Nálam meg gyakorlatban 12-ből 5 hóval takart panellel szikrázó napsütésben, -5 fokban a rendszer a decemberi max. termelésnek csak 30%-át hozta, nem 60%-ot, pedig 1 órával már tovább van világos...
Nem teljesen értem a fejtegetésedet, de a8lang-ét sem igazán. Bár ő kétmodulos optimalizálókat használ. A modulnak két kivezetése van. Cellaszintű optimalizáláshoz kellene 61 kivezetés (60 cella). :-( A panelek fel vannak osztva 3 sávra, ezek bypass diódával át vannak hidalva. Még a sávonkénti optimalizáláshoz is legalább 4 kivezetés kellene. Ha egy-egy sáv kiesik, a bypass diódán átmegy a többi árama. A sáv feszültségének elmaradásával csökken a stringfeszültség és ebből még levon ~1V-ot a bypass dióda. Az optimalizáló legfeljebb a maradék által termelt, esetleg csökkent áramot tudja a többihez igazítani, további feszültségcsökkentés árán. Még a sávonkénti optimalizáláshoz is legalább 4 kivezetés kellene.
Nem esik ki az egész panel ha kap egy kis árnyékot, csak egy része. 3x20cellára van bontva egy átlagos 60cellás panel, ha egy szintet elér az árnyék akkor kiesik 20cella, aztán még 20, de az egész panel csak ha nagyon árnyékot kap. Nálam lehet látni a jobb alsó sarokban árnyékot kap 2-4panel jóval kisebb a termelésük, de nyáron alig van különbség.
Neked is SE van, nézd meg a monitoring oldalon a layoutnál az egyes panelek termelését.
Sok esetben túl van lihegve ez az árnyékolás kérdés.
A fő kérdés az, hogy a te leendő tetőfelületeden megoldható-e a telepítés úgy, hogy ne legyen árnyék a napelemeken (szomszéd tető, kémény, stb).
Ez a fő irány, minden más kompromisszummal jár.
Ha árnyékmentes a tető akkor még SE rendszer sem kell, felesgeges pénzkidobás a felára.
Ha árnyékos, tagolt akkor viszont indokolt lehet az SE rendszer, vagy egy ilyen maximos modul. A kettő megoldás között egetverő hatásfokbeni különbség nem lehet.
Házilagos megoldásként érdemes egy téli napsütéses napon reggel-délben-este készíteni fotót a tetőről, ugyanezt tavasszal, nyáron, ősszel.
Ezeket a fényképeket "elemezve" látni fogod (vagy a telepítő) hogy mi a helyzet.
Profibb módon is lehet, mivel szoftverrel pontosan számolható a benapozás, ezt komolyabb telepítő cégek elvégzik.
Igen azt tudom, hogy a maxim cellaszinten, az SE meg panel szinten optimalizál, de éppen ez az, amiért elgondolkodtam a dolgon.
Ha egy panelra árnyék vetül akkor a maxim optimalizálójával csak a beárnyékolt cellák esnek ki, míg az SE optimalizálójával az egész tábla.
Nem tudom, hogy az árnyékolás mennyire gyakori, de lehet, hogy a cellaszintű optimalizálással jelentős termelés adódik a rendszerhez és ezért érdemes elgondolkodni, főleg új beruházás esetén a cellaszintű optimalizáción.
Nem tudja valaki, hogy hogyan lehetne meg tudni azt, hogy az árnyékolás miatt mennyi termelés esik ki, valahogy nyomon lehetne ezt követni?
Többen forgalmazzák, a hivatalos árlista nyilvános és alkuképes is sokszor.
Én csak felhasználó vagyok, más gyártók termékeit is használjuk.
A multigrid egy érdekes termék lesz ha lesz engedélye, bízunk benne hogy megkérik rá. Az tud visszatáplálni is a hálózatra ha nincs hova tenni az energiát.
A forgalmazót kérdeztem, állítólag vacillálnak még a magyar procedúrán, kicsi a piac.
De szerintem egy nagyobb cég, mint pl a solaredge végig fogja verni a magyar papírozást is.
A maxim a napelem panelt optimalizálja, panelen belül ha kiesik egy rész akkor ne kapcsoljon le, az SE optimizer meg a napelemeket kezeli külön, ha egy kiesik akkor ne essen ki a termelésből a többi is.
Szerintem nem lehet keverni őket vagy kicserélni az SE saját optimizerét másra.
Nem, de sima kapcsüzemű trafóval állítja elő és pwm-mmel formázgatja a kimenő jelet, szemben a victron toroidos, atomsima kimenőjelével. Van ahol ez pl kritérium volt...
Duplán túlterhelető, hülyére konfigurálható, stb.
Ha összehasonlítod a sima 2kW victron inverter árát az általad is használt IVT inverter árával nem is olyan nagy a különbség.
Ez utóbbit sikerült már párat ellőni nálunk, mondjuk nem is átlagos a felhasználás.
Nem vagyok forgalmazó mielőtt kapnék a pofámra, mást is használunk (medcom, stb) viszont ár/érték arányban jók a kék cuccok ezt tapasztaltuk.
"Ha az aggregátorral töltöm az akkut, a lehető legdrágább megoldást választom.
Azután pedig lehetetlenné teszem az akkut napenergiával töltsem fel, mert már feltöltöttem drága aggregátorral."
Természetesen nem kell teli tölteni, csak hogy reggelig elég legyen. Tapasztalati úton beállítható hogy mennyi kell. De szerintem ezt neked nem kell részletezni.
Beállítható hány % alsó és felső küszöb között röltődjön, stb...
"De azért jó vastagon írom, hogy az aggregátor nem futott részterhelésen. :DD"
Mert igaz is
"Valami olyasmit írtál korábban, hogy csak az egyik irányba problémamentes az áttérés."
Amiben nem voltam biztos hogy az inverterről -> generátorra átállás hogy van megoldva. Itt lehet gond ha az inverter fázisához képest ellentétesen jár a generátor, hogyan kapcsolja át. A régebben használt socomec automata átkapcsolók ezt úgy oldották meg, hogy az átváltás előtt üresen maradtak pár század mp-ig, addig áramszünet volt.
Ha a jel fázisa azonos akkor is elfogadható lenne egy periódusnyi szünet, a forgó gépek tolerálják. Ez van a tarifaváltóknál az on/off hőszivattyúknál is. Ha más a polaritás akkor kapnak szívütést.
De itt nem így van, a te megoldásodhoz hasonlóan előbb szinkronba hozza az invertert a gencsivel, majd párhuzamosan kapcsolja.
A beállítások száma végtelen mivel a gyártó open source kóddá tette a vezérlést, rasberry pi-vel olyan control algoritmust írsz amilyet szeretnél. Minden. Az eszközöket hálóba kötve (inverter, mppt töltésvezérlő, átkapcsolók) azt csinálsz amit akarsz a pi-ről.
nincs itt semmi probléma, ez egy kész, remekül működő rendszer, el is tudják adni, van rá vevő, a te bohóckodásoddal ellentétben.
Mivel beállíthatod, hogy a generátor ne töltse fel az akkut teljesen, a generátor ki-be kapcsolgat majd, de amikor megy, akkor optimális terhelésen, így egységnyi üzemanyagból a lehető legtöbb áramot termeli, közben az akku töltöttsége a minimum és a generátoros maximum szint között mozog. A generátoros maximumtól pedig jöhet másnap reggel a napelem, akár teljes akku töltöttségig.
Csupán megfelelő értékeket kell beállítani, akkor nyáron a generátor be sem fog indulni, egy téli napon pedig úgysem töltené fel egész nap sem a napelem az akkut, mivel ilyenkor jó ha a nyári értékek 10%-át megtermeli, ami még a nappali fogyasztást is szűken fogja fedezni.
Itt figyel az asztalomon a MultiPlus inverter, amiről beszéltünk hogy tud-e együttműködni külső áramforrással (generátor, stb).
A válasz: TUD, most teszteltem a következő üzemmódokat:
Beállítottam benne hogy a bemenetre kötött generátor 5A-rrel terhelhető maximálisan (ezt most a hálózattal szimuláltam).
- bemeneti hálózat nélkül, a kimenetre terhelt fogyasztók akkuról mennek, a fogyasztás pl. 3A (este van pl., napelem nem tölt üzemmód)
- Ha merül az akku, vagy eléri a beállított terhelést elindítja a generátort.
- a generátor jár, a beállított üresjárati idő után rászinkronizálja a belső invertert (amiről mennek a fogyasztók)
- összekapcsolja őket, és szép lassan átterheli a fogyasztókat rá (nem csak átkapcsolja mint gondoltuk).
- ha teljesen átterhelődött, az inverter leáll
- és elindítja az akkutöltőt, a maradék 5-3=2A-nyi bemeneti áramot felhasználva. Azaz a generátor teljes teljesítménye ki van használva.
- a beállított akku szint felett (vagy terhelés alatt) leállítja a generátort
Azaz megy párhuzamosan, és tranziensmentesen, szünet nélkül átkapcsol.
Ha a generátor üzeme közben rákötök egy 10A-es fogyasztót, akkor az akkutöltés leáll, az aggregátort terheli 5A-rrel, és rá boostol 5A-t akkuból, tehát lehet jóval nagyobb fogyasztót üzemeltetni rövid ideig mint az aggregátor terhelhetősége.
A világbéke jegyében gondolkoztam azóta is hogy miért kaptad fel a vizet, miért nem értettük meg egymás álláspontját. Mindenféle rosszindulat nélkül írom eme sorokat.
Újra elolvasva a Nati leírásokat, és a hozzászólásaidat talán megvilágosodtam.
" A napelem akkor olcsó, ha ott használják fel, ahol megtermelik.
Ha mindet felhasználják, amit megtermelnek.
Ha nem kezdik el tárolgatni és nem kezdik el a hálózati költségekkel terhelni.
Akkor olcsó. Egyébként drágább, mint az erőművi energia és csak mesterséges -támogatott - úton lehet a piacon. Ez az én műszaki meggyőződésem."
Azt hiszem az lehet a gondolkodásmódunk különbsége, hogy én gazdaságossági oldalról közelítettem meg (az emberek többsségéhez hasonlóan) a problémát.
Ha van szaldó, használjuk ki.
Ha nem akarok villanyszámlát fizetni és van lehetőség, váltsuk ki teljesen.
Nem akarok igazodni semmihez, mivel a mai burkolt támogatási rendszer ezt megengedi.
Ez addig így is lesz, míg meg nem kettyintik a szaldós rendszert.
Betiltva úgy gondolom sokáig nem lesz, viszont korlátozva igen.
Ha féláron veszik majd vissza akkor a számított 10év megtérülés 20év lesz, ami gazdaságtalanná is teheti az egészet. Ezért akkor majd valami kompromisszumot kell kötni, amit lehet elhasználni azonnal, amit nem azt inkább betolni a közösbe féláron, miért vesszen kárba.
A te gondolkodásod teljesen más. Mindenképpen el akarod kerülni a visszatáplálást, tárolást, ez az alapelv. Minden ez alá van rendelve.
Ha ez veszteséggel jár (mivel megtermelődhetne az energia ha lenne ami elnyeli) akkor is.
Ha alkalmazkodni kell a napi életvitellel akkor is. Ha megváltozik az életvitel (gyerekek jönnek-mennek) akkor az új életvitelhez újra belőni a rendszert.
Ha így nem váltható ki a teljes villanyszámla akkor is.
Ezért fejlesztettél olyat amit más nem, a tranziensmentes útválasztót, egyebeket.
Ebből a szempontból megértem miért ragaszkodsz az elképzelésedhez, viszont mi sokan mások minél "jobb befektetést" szeretnénk.
Azaz adott pénzösszegből minél több megtérülést kihozni.
Azaz ha felrakok egy egyanakkora szaldós, rendszert mint amekkora NATI-t illene (pl 1kWp) akkor a végeredmény tud ugyanaz lenni:
Ha ugyanolyan ügyesen időzítem a fogyasztási szokásaimat, el tudom helyben fogyasztani a megtermelt napenergiát. Ha mégsem, akkor na bumm, visszamegy a hálózatba és szar áron átveszik.
Engem ez nem zavar, téged viszont igen. Ez lehet a különbség szerintem. Az alapelv, ami mindenkinek szíve joga. (nálam pl. alapelv hogy Tescoban nem vásárolok. De nem bánt ha valaki bemegy oda, szíve joga)
Nem veszed észre a tréfát. >50 éve kezdtem az általánosban fizikát tanulni. :-)
Egyébként még ma is, ha hőmennyiséget kell számolnom, (elsősorban vízben vagy egyéb anyagokban tárolt...), először kiszámolom kcal-ban és a kész összeget váltom át. Ha szükséges.
Hm. A 20-30kW napelempark még hagyján, de 400kWh lifepo durva (4 Tesla S :) Akkor esetleg a hőszivattyú csak a nyári padlóhűtést oldaná meg, télen pedig kismértékben segítene be a fatüzelésű kályha mellé. A házikó nyilván nullásnak épülne meg.
"Ha valóban passzív lesz az a ház, tömegkályhából elég egy nagyon kicsi tömegű tömegkályha is.:"
Jogos, miután elküldtem jöttem rá hogy hülyeséget írtam. Az AE házra akartam kitérni, tömegkályhával. Nem vagyok meggyőződve hogy érdemes elmenni a passzív minősített házig, de egy közel AE házzal kibékülnék.
Szigetüzemű energiaárak mellett pedig nagyon meg kell gondolni hol tud spórolni az ember.
Lehet hogy a 200-300Ft/kWh árammal nem érdemes hővisszanyerős szellőztetni ha évi pár 10eFt-ból kifűthető fával.
Sokat kell számolni az biztos hogy mi éri meg hosszú távon.
Ezt a rahedli pénzt a hőszigetelésre költeném, hogy PASSZÍV ház legyen.
Minél kevesebb fűtési energia, annál kevesebb megoldandó probléma, főleg ilyen esetben amikor mindenképpen drága lesz előállíani.
Egy passzív ház egy szép tömegkályhával pl.
A fogyasztási áramigényre pedig napelem/generátor/akku kombó."
Teljesen igaz. A szigetelés az egyik leggyorsabban megtérülő és legnagyobb hasznot hozó építéssel kapcsolatos beruházás. Főleg, ha már eleve úgy épít az ember és nem utólag javítgat.
Ha valóban passzív lesz az a ház, tömegkályhából elég egy nagyon kicsi tömegű tömegkályha is.:D Biztonságnak viszont nagyon is jó választás egy központi helyre ledobva.
Láttam valami videón, hogy egy egyszerű kis kályhával fűtötték a passzív házat. Mármint külső levegőssel persze. A lokális túlfűtés/hőelosztás problémakörét megoldotta a hővisszanyerő szellőztetés. Gondolom az alap temperálást a befújt levegő melegítésével le is lehetne tudni, ha meg hideg van vagy kedv, be lehet gyújtani.
Egy kicsi energia igényű háznak már a szellőztetésre fordított kWh-i is relatíve komoly tényezők lehetnek. Persze még mindig lehet, hogy ha nincs áram, megrakod a tüzet és résnyire nyitott ablaknál alszol.:DDD
Bármilyen UPS-t külső akkura lehet kötni. Bármekkorára. Külső töltéssel is lehet tölteni őket, de nagyon pontos szabályzású töltő kell, nem nagyon szabad 14 V fölé menni. Az UPS-ek belső töltője általában 13,7-13,8V-nál megáll, de a külső töltés nem befolyásolja. Legalábbis az általam ismert áramköröket. A mikrovezérlősök is csak naplózzák, ha tele az aksi, de az általuk veszélyesnek tartott szintet nem lépi túl.
Ami veszélyes lehet az egyszerű UPS-ekre, hogy nincs ventillátoros belső hűtésük, nagy akkupakknál túlmelegedhetnek. A ...i jelűek hosszabb idejű üzemre készültek, teljesítmény és gyártó függő, van-e benne venti.
>Valahogy nem vagyok biztos, hogy egy aggregátor ami egy évben max 2-3 alkalommal lenne használva automatikusan elindul ha kell
melóhelyen van egy dízel aggregát.
havonta 1x be van indítva teszt jelleggel.
ősszel jött az értesítés, hogy folyó hó x.-én 09:00-tól áramszünet lesz.
Esemény előtt 1 héttel még egy teszt.
minden faca.
Eljött az Esemény ideje is, szinte percre pontosan kezdtek sípolni az UPS-ok, jöttek a figyelmeztető üzenetek, mi meg szélesen mosolyogtunk, hogy milyen faca rendszerünk van, mindent jelez, mindent ellenőriz, vezényel.
Pár perc után újabb piros elemek jelentek meg a menedzsment felületen:
nem megy a aggregátor...
battery low...
az ólomakkuja valami ostoba csepptöltőn van, nem jól kezeli... Vagy már az akku volt öreg, ki tudja.
lényeg, hogy nem tudta beröffenteni a motort.
rohanás bika-akkuért, stb.
(az UPS-ok pont 2 perccel azelőtt adták fel, hogy beindult volna az aggregát)
"Ha jól értem a probléma lényegét, akkor olyan megoldást keresel, amelyik
- áramszünet esetén leválasztja a belső hálózatot a közüzemi hálózatról
- elindítja az aggregátort
- rákapcsolja és ellátja a fogyasztókat
- a hálózat visszatérése után leállítja az aggregátort
- az aggregátorról leválasztja a fogyasztókat
- a fogyasztókat visszakapcsolja a hálózatra
- készenlétbe helyezi magát és figyeli a hálózat jelenlétét
Természetesen ezeket automatikusan teszi."
Pontosan rátapintottál a lényegre. Csak az aggregátor helyett jó lenne valami olyan amiben nincs mozgó alkatrész. Valahogy nem vagyok biztos, hogy egy aggregátor ami egy évben max 2-3 alkalommal lenne használva automatikusan elindul ha kell.
ebben lehet valami, de más éghajlaton nem sokra megy a mi tapasztalatainkkal, szóval annak ellenére, hogy épp nincs itthon, azt feltételeztem tanyát venni itt szeretne :)
Kis ismétlés: az úgy volt, hogy nyáron elbontattam egy cserépkályhát és egy konvektort. Így az óra ketyegett, hogy a hideg beálltáig valami legyen helyettük. Gázkandallót akartam, de az elszállni látszó költségek lebeszéltek róla, úgyhogy kikötöttem a klímával való[...] Bővebben!Tovább »
szerintem az neki sem kérdés, hogy napi puffernek kell egy akku, azzal számol.
a gond ott van, hogy évszakos puffernek is kellene, ami már 100 milliós tétel lenne.
ha a fűtés nem elektromos, csak az egyéb szükségletem szeretném sziget üzemben fedezni, már akkor az éves fogyasztás 10-szeresére kellene méretezni, hogy kompromisszumok nélkül kiszolgáljon borús, esős decemberben is, és ehhez is kellene egy 10kWh akku az éjszakák áthidalására.
Azaz ha 2000kWh az éves igény fűtés nélkül, akkor kellene egy 15-20kWp rendszer + 10kWh akku.
És még így is előfordulhat néhány kompromisszumos nap, ha mondjuk 3 napig szakad a hó és nulla a termelés, de ez azért még kibírható, mert nagyon ritka.
"Köszi, ez nagy segítség! Kb. 4000 kWh évente és annak a fele fűtés, melegvíz. Kiindulási pontnak nagyon jó, mert ez annyit jelent hogy egy 4kW-os rendszer elég kellene, hogy legyen,"
Nem-nem!!!! Nagyon rossz úton jársz.
Ha van szaldó, igazad van, mivel a nyári betáplálást télen használod el.
De mivel télen kell fűteni, és nyáron süt a nap, ez problémás.
Ahhoz hogy télen csak a napi napenergia termelésről menjen a hőszivattyú, kell egy 20-30kW rendszer. Az óriási.
Ez egy az egyik, 46kWp rendszerünk decemberi termelése, nézd meg hány napon termel legalább 30-40kWh mennyiséget hogy elég legyen a napi fűtésre. Arról nem is beszélve hogy a hőszivattyú sem tudja fogadni a nagy teljesítményt, valahogy napi szinten be kell ezt tároni. Ha nem vesz fel a hőszivattyú 2kW-nál többet, mert ekkora a kompresszora hiába termel a napelemed 10kW-ot.
2016 december 31 napjából csak 11 volt napsütéses. A leghosszabb egymást követő borús időszak 9 nap volt.
Ebben a 9 napban az átlagos napi termelés 1,4kWh volt a 3kWp rendszeremen, a nyári csúcsok 17-18kWh körül vannak, tehát volt decemberben olyan 9 napos időszak, amikor a nyári termelés 10%-át sem termelte meg a rendszer.
És mindezt úgy, hogy a 2016-os tél hidegebb mint az előzőek, cserébe sokkal naposabb, 2016-ban majdnem 2x annyit termelt a rendszerem, mint 2015-ben, ugyanis
2015 december 31 napjából csak 6!!! volt napsütéses.
A leghosszabb folyamatos borús időszak 12 nap volt, és ebben a 12 napban az átlagos napi termelés 0,78kWh volt!!!
Tehát akkuval arra készülj, hogy decemberben még a világításhoz szükséges áramot is problémás lehet megtermelni, nemhogy a hőszivattyú igényét!
Köszi, ez nagy segítség! Kb. 4000 kWh évente és annak a fele fűtés, melegvíz. Kiindulási pontnak nagyon jó, mert ez annyit jelent hogy egy 4kW-os rendszer elég kellene, hogy legyen, persze egyből beugrik a leghosszabb borús idő kérdése az akksik számára.
"Ne legyenek szomszédok, autók zaja, ipari létesítmények és gyönyörű legyen (táj)."
Fateromék is ezért mentek ki tanyára, nagyon élvezik. Mondjuk ők gazdálkodnak is, azért nagyon más íze van a húslevesnek ha frissen vágott kapirgálós tyúkból van.
Én is kitaláltam már mit szeretnék, nem tudom lesz-e lehetőségem rá megvalósítani.
Felénk itt az alföldön vannak szép nagy fenyőerdők, pl Ásotthalom környékén.
A főúttól pár km-rre vennék egyet, a közepében építenék egy tanyát. Elég messze lenne hogy csendes legyen, viszont elég közel ahhoz hogy a "civilizációt" jelentő fűutat élérjem. Szeretem az erdő illatát, a csendet.
A generátor zaja viszont nagyon nem illene bele nekem ebbe a képbe, ha lehet kerülném.
Anélkül viszont nezezen van önellátás télen. Sakk-Matt.
kiszámolták többen, és volt aki ki is próbálta. nagyon nagy kell legyen hogy működjön. mármint a ház. épeszű méretű tartálynál még nagyon rossz a felület-térfogat arány.
ha mondjuk kell 5000kWh betárolt hő, az 30/80fokkal számolva 110m3 víz. ez egy 5x5x5m tartály, aminek 150m2 a felülete. Ha 0,1W/m2/K szigetelést is teszel rá, akkor is ha 70 fokos 750W a vesztesége 20fokos környezetre. napi 18kWh, persze csökken ahogy hűl. muszáj betenni a házba, hogy hasznosuljon. viszont a 6x6x6m kocka eléggé elrontja az alaprajzot.
Mint írtam is, nekem nem az a célom, hogy full komfortban fuldokoljak. Ésszerűen persze használok én is minden technikai vívmányt, talán az elektronikus_jövedelemcsökkentő_berendezést kivéve.
Az úgymond "tanyasi" életmódnak számomra elsősorban a nyugodt és szép környezet az alapja. Ne legyenek szomszédok, autók zaja, ipari létesítmények és gyönyörű legyen (táj). A kakas kukorákolás még belefér. Ezzel legtöbbször együtt jár az is, hogy nagyon a "térkép széle", tehát nincs túl közművesítve. Nem olyan nagy gond, kevesebb a bürokrácia.:D Igazából minden könnyen(?) megoldható ma már, ha van delej. Ha nincs az sem, na az már feladat!:D Nem telek mozgalomra vágyom, ahová ki lehet járni a panelból kapirgálni és Sokol rádiót hallgatni...
bár nem vagyok a kollektor híve, de napenergiás fűtésre egy jól szigetelt házban, ha nincs sem gáz sem áram, és nem akarunk vegyeskazánt sem, akkor a napelem+hőszivattyú kombinációnál talán életképesebb (kisebb beruházást igényel) egy hatalmas tartályt beásni egy jól szigetelt "pincébe" és kollektorokkal nyáron felfűteni, majd télen ezzel fűteni. Mivel ehhez kell egy nagy kollektor mező, ha télen 2 hetente egyszer kisüt a nap, akkor ott vissza lehet nyerni egy kis energiát. Ki kellene számolni, hogy az adott házhoz mekkora tartály kell és ehhez mennyibe kerül egy 50 centis hőszigeteléssel ellátott pincét építeni, de érzésem szerint bőven a napelem+gigaakku ára alatt maradna.
"Azért szerintem a tudással nem kell együtt járjon a bunkóság. Nem csak érteni kell dolgokhoz, hanem jól is kell kommunikálni. A személyeskedés pont nem az ideális mód."
Látod mi lett a vége ismét, amikor szakmai érvek kellenének akkor jön a bunkózás, hogy mindenki hülye és nem ért hozzá.
Pedig elég egyszerű, az életből vett példára vártunk választ. Gyanús hogy nem is lesz rá válasz.
Pontosan erre gondoltam. Ha jól emlékszem Bős-Nagymaros miatt vagy idejében Esztergom fölé is terveztek egy ilyen puffert.
Otthoni verzióban ez egy lejtős telek és két tó kialakításával alapvetően működhetne, más kérdés a szivattyúzás és vízerőmű vesztesége mennyire vágná haza az egészet, valamint egyáltalán mennyi energiát tudnánk így tárolni? Ismersz esetleg erre vonatkozó teszteket, tanulmányokat?
valamint a riasztót ellátja legalább 8-10 órán keresztül
A riasztóknak általában van saját akkujuk, vagy rendelhető. Nálam a központi egységben is van egy, meg a szirénának is. Azt mondták, pár napot is kibír akkuról.
Ja nem? Nekem úgy tűnt.:D Igen, a mérnökemberek általában elég "szálkásak". Azért szerintem a tudással nem kell együtt járjon a bunkóság. Nem csak érteni kell dolgokhoz, hanem jól is kell kommunikálni. A személyeskedés pont nem az ideális mód. A korrekt érvelés és vita igen. Olyan is van, amikor nem kötelező válaszolni. Mindegy, én vendég vagyok itt, csak tettem egy megfigyelést, oké?:D
Kösz mindenkinek az infókat, majd meglátom mire jutok. Ami most a csőben van, ott van a közelben valami vezeték. Sőt, mintha lenne lekötés is az utcában. Az alapterv egyébként a tavasztól őszig időszak lenne egy ilyen zord helyen, amikor a Nap is sokat süt és a fűtéssel sincs gond.
"Ezért keresek olyan megoldást ami automatikusan átkapcsolt és a legalább a napkollektort valamint a riasztót ellátja legalább 8-10 órán keresztül, este pedig ha megint van hálózat tud regenerálódni. "
Nem 3 napos zombi-apokalipszisről beszélt.
Igazából a megoldásokat már vázolták itt a srácok:
1, aggregátor, automata indítással:
- saját elmondása szerint nem szeretne vele vergődni
- kérdés beindul-e pont akkor évente egyszer amikor szüksége lenne rá. 1 év állás után aligha fog elindulni...
- hajlandó-e karbantartogatni (benzin csere, járatás) hogy üzembiztos legyen amikor kell neki
2, UPS, használt, vagy a linken vázolt olcsón megvehető verzió, nagyobb akkukkal, csepptöltéssel. A fontos fogyasztókat (100-150W-ot emlegetett) rákötve
3, hagyni a fenébe, mivel egy napot is simán átvészelnek a hűtők, fűtés.
A legtöbb esetben a 2. verziót szokták megvalósítani, több ismerősömnél is ez van, megelégedéssel használják évek óta, olcsó és a célnak megfelel. Apokalipszis esetén meg jön a B terv, irány az OBI venni egy generátort.
Itt egy 100 m2-es A+-os ház össz áramfogyasztása és külön a fűtés az elmúlt 5 évre. 2 felnőtt, 0 gyerek, levegő-víz hőszipka, napkollektor. Leginkább arra jó, hogy semmire se legyen jó, mert a ház elhelyezkedése és a benne lakók szokásai szinte mindent megváltoztathatnak. Azért látszik pár érdekes dolog:
a benapozás nagyon sokat számít: 2015 december és 2016 december átlaghőmérséklete pár tized fokkal tér el, a különbség mégis jelentős (nagyrészt szoláris nyereségből fakadóan, kisebb részt napkollektor)
Sajnos az átlag COP-met nem tudom, de gondolom minimum megfeleződne a fűtés egy víz-víz hőszipkával (kérdés, hogy milyen beruházási költség árán)
A Konyha rész jelentős része egy A++-os hűtő működése, ha valaki sokat főz, az rendesen megugorhat.
A Kút egy nyáron napi 2.5 órát működő öntöző szivattyú (kb. 400 m2 gyep), egy tanyánál ha pl. fóliázol, ez is többszörösére nőhet.
A LED-es világítás elenyésző tétel.
A szellőztető már nem annyira, hiába csak 50W-ot eszik.
A Dugaljakon leginkább csak az látszik, hogy mikor dolgoztam itthon és mikor nem. Ha napi 8 órában megy az asztali gépem, az megdobja.
Én igazából azt nem értem, hogy akinek ennyire nincs műszaki gyakorlati érzéke, az minek akar iszonyú drága és bonyolult dolgokat megvalósítani, amiket valami rejtélyes okból senki nem csinál.
Persze. Egyetértek azzal, hogy ideális lenne a nyári napenergia letárolása télre, de jelenleg erre nincsenek meg a technikai feltételek. Reméljük a dolog hamarosan változik majd. Nyilván a szaldós kölcsönadom-visszakérem dolog működik, de nem tökéletes, hisz így soha nincs függetlenséged.
röviden: örülj, ha a vegyes kazán keringető szivattyújának áramát bírod fedezni egy 2 hétig tartó ködös decemberben, a hőszivattyút sziget üzemben felejtsd el. Vagy 100milliós beruházással méretezd brutálisan túl a napelem mezőt és az akkut is.
"Az elgondolásom az, hogy nappal amikor nincs áram valamilyen okból nem az én hibámból ( ELMŰ karbantartás, Időjárás okozta kár az elektromos vezetékekben stb ) a kb 100-150 W teljesítményt ki tudjam venni óránként. Nyilván a hűtők nem folyamatosan mennek ezalatt az idő alatt, így van amikor csak a napkollektor menne csak."
Sajnos jól körül kell járni előre a kérdést, és jó eséllyel elszomorító lesz a végeredmény, de járd végig az utat:
1, Miután eldöntötted hogy milyen házat szeretnél, tudsz hőigényt számolni.
- kapni fogsz egy éves fűtéskör oldali kWh értéket fűtésre, HMV-re. Egy 4-5kW-os maximális hőigényű háznál ez kb 7500kWh fűtés, 2500kWh fűtés lesz.
- Ezután a kérdéskört érdemes a hőszivattyús topicban kezdeni, meglátod szeretnél-e víz-víz hőszivattyút, vagy a levegő-víz verziónál kötsz ki.
- kapni fogsz a srácoktól (nagyon segítőkészek vannak ott) téli-őszi napi kWh fogyasztási adatokat, amikre méretezned kell, itt meg tudod húzni a határt hogy mi az a hőmérséklet ami alatt már kiegészítő fűtés is kell.
3, kiszámolod a mostani életviteled alapján, hogy milyen módon szeretnél élni, napi mennyi áramot fogyasztani. Tippelek egy 10kWh/nap fogyasztásra, fűtés nélkül.
4, ezen két napi kWh értékkel elkezdhetsz agyalni, hogyan tudod ezt megtermelni.
Becsatoltam az 5kWp rendszerem napi termelését a múlt hónapról (2015 dec).
Elképesztő ugye? Nem termeli meg decemberben a napi egyéb igényemet, nemhogy a fűtést. Ami még 20-40kWh is lehet naponta mellé.
Ki fogod számolni hogy hatalmas napelemmező tudja fedezni azt, hogy egy téli napon fűteni is tudj. Nyáron meg ott fog lazsálni a tetőn, mert nem tudod hova tenni az iszonyatos termelést.
És a végén maradni fogsz a fa/pellet/pb tüzelésnél.
Az utat sajnos be kell járnod, viszont ha megteszed kérlek oszd meg velünk is, jó lenne már végre egy korrekt "esettanulmány" az idetévedőknek, konkrét számokkal.
Aggregátor jó a természeti károknál, beszerzésén már gondolkodtam de ha lenne más automata megoldás akkor inkább oda tenném az árát. Ezért keresek olyan megoldást ami automatikusan átkapcsolt és a legalább a napkollektort valamint a riasztót ellátja legalább 8-10 órán keresztül, este pedig ha megint van hálózat tud regenerálódni. Ilyen eset lehet az is ha szabadságon van a család és senki sem tud beavatkozni vagy dolgos hétköznapok alatt munkába tudok menni gondtalanul és a melegvíz is elkészül.
Ha jól értem a probléma lényegét, akkor olyan megoldást keresel, amelyik
- áramszünet esetén leválasztja a belső hálózatot a közüzemi hálózatról
- elindítja az aggregátort
- rákapcsolja és ellátja a fogyasztókat
- a hálózat visszatérése után leállítja az aggregátort
- az aggregátorról leválasztja a fogyasztókat
- a fogyasztókat visszakapcsolja a hálózatra
- készenlétbe helyezi magát és figyeli a hálózat jelenlétét
