Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
lokátorok közelsége, illetve a kisugárzásuk nem okozott egészségkárosulást. Gondolok itt a sokszor hallott legendákra, hogy " egy nyers csirkét átdobtunk az antenna előt, és elégett, megsűlt, stb.."
Bár volt a kezemben Igla, még egyet lőni is tudtam vele, de ennyire nem sikerült megtanulnom. Egy viszont biztos: a követő feje mintegy 20 - 30 fokos szögben volt képes mozogni célkövetés közben. (Gyakorló rakétával és cigivel próbáltuk ki) A rakéta indító mechanizmus elsütő billentyűjének három állása volt. Ha az alaphelyzetből egy kattanásnyit húztad, akkor kezdődött meg az automata kereső rendszer működése. Ekkor ebben a 20 - 30 fokban keresett, ha szükség volt rá. Többnyire nem volt szükség, mert a lövész azért valamennyire célra irányította a rakétát. Ha megvalósult az automata elfogás, akkor lehetett az elsütő billentyűt tovább húzni a második kattanásig, amikor is elindult a rakéta.
Tehát ez a forgolódás dolog nem lehetetlen.
Később felmerült, hogy a rakéta fej hűtése behatárolja ezt. Az ugyan nem, mert a fejet nitrogén hűtötte, ami nem volt időkorlátos, ám a lőporos generátor már annál inkább. Az csak egy percet volt képes működni. Ha lejárt az egy perc, akkor el lehetett dobni (bár eleinte rohadt forró volt) Ám könnyen lehetett cserélni.
Az viszont hozzá tartozik, hogy ez az 1 perc nem akkor kezdődött, amikor a lövész észre vette a célt. Már akkor elkezdődött a dolog, amikor az elöljárójától megkapta rá a parancsnot. Függetlenül attól, hogy a lövő maga látja-e a célt.
Bár én csak egy félévet töltöttem lérak-hallgatóként a Bolyain (utána átigazoltam híradónak), emlékeim szerint a Mistral közelségi gyújtója lézeres. Nem tartom valószínűnek, hogy annyira kis teljesítményű lenne ez a lézer, hogy pár méter köd elnyeli. Figyelembe véve azt is, hogy a köd minél feljebb van, annál ritkább.
Azt hallottam (de fogfalmam sincs, hogy igaz-e), hogy az orosz valrol indithato raketanak (Iglanak) van olyan uzemmodja, hogy a katona az elsutobillentyut elhuzva forgolodik a kodben, o persze semmit sem lat, de ha veletlenul a cel fele forditja, akkor elindul a raketa; ezzel szemben a Mistral egyaltalan nem hasznalhato kodben, mert zavarja a kozelsegi gyujtojat.
Végülis mindegy, de én úgy olvastam, hogy 1975-ben jött meg az első Nyeva oktató komplexum az LKK-ra, majd 1978 szeptemberében-októberében jött meg 3 Nyeva komplexum a 11/10-11-12 (Tinnye-Bia-Szigethalom) osztályhoz.
A kérdés arra irányult, hogy ha a Lengyeleknél már 1970-ben rendszerbe került, akkor északi szomszédunk mikor kapta meg?
Egyébként manapság mindenre jellemző ez a fajta szakértelem. Levelező rendszerű képzésben tanulok Sztendrén, lérak szakon, és most a 2. félévben van a szakmai rész. Mit csinált valami nagyokos? Fogta az egész 2. féléves anyagot (az összes szakirányét) és belesűrítette szakirányonként 20 (4 kontakt, 16 egyéni felkészülés) órába. Mindenből ennyi óránk van. Könnyülövész, hk, felder, műszaki, ehc, híradó, gjmű technikus, lérak, logisztika. Kemény, ugye? Tiszta univerzális tiszthelyettes leszek, mint anno a 2. V.H.-ban a brit SAS. Csak ők ezt 2-3 éven keresztül tanulták.
Simán fűrészelhető. Kipróbáltuk, amikor elveszett a kulcs. Igaz, még nem tudják, mert vettünk rá kínai piacos lakatot. Az 1 km nem felderítési távolság, hanem a kamerán keresztül még simán lehet azonosítani, annyira jó a felbontása. Thermo, amúgy. Volt tüzér, én is pontosan ezt akartam mondani. A fej el tudná fogni, ha pont abban az irányban állna. Egyébként a max elfogási távolsága közeledő célra 6400 m, távolodóra 3800 m (helikopternél kevesebb, ill. több). És passzív rendszerű, az objektumokból érkező hőt dolgozza fel. Kecskeméten gyönyörűen meg lehetett számolni a fűben szaladgáló nyulakat is. Sőt, a mobil WC-t használó kolléga is remekül látszott. :)
Írtad, hogy éjszaka 1 km-ről is azonosítani lehetet a MIG 29-est. Ezek szerint ez a max federítési távolság vizuálsan este ? A rendszer aktív, vagy passzív ? Az se mindegy, hogy "thermo, vagy infra".
Hát nem semmi árak! Az én időmben ennek a kalapácsnak az áráért két komplett uborkásüveg csövet (GMI-2B) adtak. Mindazonáltal aki ezeket az eszközöket beárazta, jó alaposan valagba kellene rugdalni, utána meg egy életre eltiltani minden hasonló tevékenységtől. Az előbbit még vállalnám is.
Más: Azt elismerem, hogy a célelfogáshoz kell a vizuális kapcsolat, de ez nem a rakétának kell, hanem neked. A rakéta képes lenne optikai kapcsolat nélkül is megfogni a célt, ha lenne valami technikai lehetőség, ami a cél irányába fordítja a követő fejet. Most ezt a technikai lehetőséget Te helyettesíted, ezért kell az optika.
Látnia kell optikailag is. Az ATLAS rendszer nem automatizált: amikor azt mondtam, hogy az irányzást a kezelő/lövész végzi, azt úgy értettem, hogy a saját erejével mozgatja az állványt. Semmi hidraulika, semmi rásegítés. Annyi, hogy ki van egyensúlyozva, és nem kell túl nagy erő a mozgatásához. De ahhoz, hogy a rakéta feje elfogja a célt, azt először meg kell "találni", meg kell csinálni az indítási procedúrát (infrafej aktiválása/lehűtése, cél rögzítése, elöretartás megadása, indítás), ehhez viszont végig szükséges a vizális kapcsolat. Gondolom, most felmerül a kérdés, hogy akkor mi van éjszaka, ködben, rossz látási viszonyok között, stb... Van éjszakai irányzék hozzá. És nagyon jól működik, egyszerűbb használni, irányozni vele (saját véleményem), mint a nappalit(val). Tavaly tavasszal, Kecskeméten voltunk felkészülni az éleslövészetre, éjszakai célkövetésen csináltunk néhány videofelvételt az éjszakai irányzékon (infrakamera, mi csak hőkamerának hívjuk) keresztül, nagyon jók lettek, még 1 km-es távolságban is ki lehet venni a 29-es sziluettjét. És hogy arany van-e benne? Nem tudom. De rakétánként 8000 db wolframgolyó van a harci részben (a súlyának utánanézek, kb 2-3 kg lehet), és én olvastam már olyat (azt hiszem egy Aranysasban), hogy a mai, korszerű fegyverrendszerek, repülőgépek, stb..., elektronikája drágább, mint maga a gép súlya aranyban. Egyébként én is drágállom, de nem is csak a rakéta drága, hanem a szállítőjármüvek (MB UNIMOG) tartozékai is irreálisan magas értéket kaptak (földelőnyárs: 130000 ft, 1,5 kg-os kalapács 1,5m nyéllel: 115000 ft, de még a lokátor fülkéjének ajtaján lévő lakatért is 47000 ft-ot akartak fizettetni velem, amikor elhagytuk, még szerencse, hogy meglett).
Az én lokátorom csőtápvonalainak a belső bevonata valami palladium nevű fém volt. Állítólag drágább volt, mint az arany. Úgyhogy nem tudom, mit akarsz azzal az "olcsósággal". :)
Az infra rakéta teljesen autonóm. A lokátorra csak a vezetéséhez van szükség, de nem a rakétának, hanem aki vezet, aki a célmegjelölést elvégzi. Ezeknek a rakétáknak a cél elfogásához elég a cél által kisugárzott infravörös jel. Viszont nem kell az, hogy a kezelő optikailag lássa. Tehát ha éjszaka a célról jön valami infra jel, azt a rakéta akkor is látja, ha a kezelő nem.
