Úgy tudott olcsón tüzelőt, hogy az pozdorjától elkezdve minden szar zömében, tehát nem keményfa tuskókkal eteti a kazánt. Ezek a darabkák meg ellobbannak hamar, folyamatosan etetni kell.
Ezen érték kiszámítása hogyan történt? Éves gázfogyasztás és fűtőberendezés hatásfok?
"Ez 600 m3 gáz lenne, "
Évi 600 m3 gázból 6000 kWh hőt a valóságban csak nagyon kevés fűtőrendszer képes előállítani.
Például a papíron 100% feletti hatásfokú kondenzációs kazánok túlnyomó többségét olyan rendszerekbe építik be, amelyekben csak elvétve (naponta talán csak néhány percig) képesek kondenzációs üzemmódban működni, a tényleges éves hatásfokuk jó esetben 92-95 százalékos lesz. Ráadásul rengeteg helyen van a fűtőrendszer egy része a hőszigetelő burkon kívül elhelyezve, ezen meleg felületek nem a lakást hanem a külvilágot fűtik, a kazán leállásának pillanatában az itt rekedt vízben lévő hőenergia szintén. Nem ritka az olyan vacak rendszer, ahol a fél millióért megvásárolt 110%-os kondenzációs csúcskazán által benyelt köbméter gázból csupán 6-7 kWh hő jut el ténylegesen a lakásba.
"ugyanez fával amit 2 éve vettem 26 ft/kg áron"
Olyan helyen, ahol bármikor hajlandóak számlát is adni a fáról, nem valószínű, hogy légszáraz súlyra átszámítva kilónként 40 forint alatt lehetne tűzifát venni.
Egy kiló légszáraz tűzifa fűtőértéke kb 4 kWh, a szokásos fűtőberendezések hatásfoka kb 60%-os, tehát egy kiló tűzifából max 2,5 kWh hőmennyiséget tartok reálisnak (kivétel egyes speciális kályhák és kazánok). De ez is kizárólag maximálisan száraz tűzifára igaz, a szokásos "majdnemszáraz" tűzifa esetén szerintem jó, ha 2 kWh hő kijön belőle kilónként.
Ha 40 forint értékű fából 2-2,5 kwh hő vehető ki, az kilowattóránként 16-20 Ft, márpedig okosan összeállított gázfűtés rendszerrel nem nehéz ez alá menni.
Persze lehet venni tűzifát sokkal olcsóban is (pl adócsalótól vagy még olcsóbban tolvajtól ;) abban az esetben persze ismét a tűzifa lehet a nyerő energiaforrás.
Sőt, fával sok ház lényegesen alacsonyabb átlaghőmérsékletre van felfűtve a gázhoz képest (habár ezt szinte mindegyik fatüzelős letagadja ;),
így könnyű a régi gázszámlánál kevesebbet költeni tűzifára.
2: az összes fűtéscsövet és a régivacak gázkazánt beköltöztetnék a hőszigetelő burkon belülre,
csak ettől a két "apróságtól" sokhelyütt kb harmadára csökkenne a gázfogyasztás.
(ugye jól megfigyelted, hogy sem ablakcserét, sem kazáncserét nem említettem? Persze előbb-utóbb majd az öreg kazánt is muszáj lesz lecserélni, de akinek nincs sok pénze, az szerintem ráér ezzel.)
...és amikor a havi gáz átalány már csak 6-8 ezer forint, akkor már ki akarna átállni fatüzelésre?
A gyakorlati tapasztalat az, hogy 7-8 Ft/kW-ból jön ki a fával fűtés, pufferral optimalizáslva ~6 Ft/kW.
A gázzal fűtés 10-12 Ft/kW most a rizsacsökkentés után.
Ez csak a fűtés, semmi sallang (készülék karbantartás, kéményseprés, fahordás/tárolás, stb).
A pufferos fűtés MAJDNEM ad hasonló kényelmet, mint a kvázi hozzányúlásmentes gázos fűtés, amennyiben van hely eltárolni a fát. Ebben az esetben nagyon sokat számit az a ~50%-nyi fűtésköltség megtakaritás, pláne ha szigeteletlen házról van szó.
Barátomék vályogházban laknak, gázzal fűtve majdnem 400e Ft lenne a fűtés (tapasztalat, tavalyelőtt télen még nem volt más lehetőségük). A pufferos-vegyestüzeléses rendszerrel ~150e Ft-ból kijönnek, mert (legálisan) tud olcsó tüzifát szerezni. Ha megvenné az eltüzelt mennyiséget, akkor ~220e Ft-ba fájt volna neki.
200e Ft megtakaritás azért már érezhető tud lenni egy kisgyerekes, egykeresős családnál, még ha napi 2 óra elmegy azzal esténként, hogy felfűti a puffert.
Nálunk az éves fűtési gázfogyasztás ~1300 m3, ami 170e Ft. Ennek a felének a megtakaritásáért egyszerűen nincs értelme a fástüzeléses szopásnak.
Azért nem mj vel számoltam, mert úgy nem jó. 1 kg fában van 4,4 kw energia, amit 70-75%-ban tudsz kivenni, hisz ennél jobb készülék már nem nagyon van reálisan, másrészt a kéménybe is kell engedjél hőt, különben nem működik. Szóval reálisan 1 kg fát 3 kw-nak véve, a 6000 kwh, az 20 mázsa fa.
Természetesen drágább a gáz, és nem csak a működését tekintve, hanem a bekerülési költségét tekintve is pl új építés esetén.
Több szintes családi ház. A födém eltolt szintes, de alapnégyzetmétere kb 200 m2. Páraáteresztő födém. Az volna a kérdésem, hogy a leggazdaságosabban, hogy tudnám szigetelni? 20 vagy 30 cm üveggyapot tekercses kiterítve? Nem fogja az alsó réteget öszenyomni a felső réteg? Egyébként mi a különbség az üveggyapot és a kőzetgyapot között? Jó todom, hogy más az alapanyaga, de ugyanolyan vastagságabn melyiknek jobb a hőszigetelése? Melyiket érdemesebb?
Vagy elég a 20 cm vastagság? Gondolom a minél több jobb, de 20 cm felett mennyire megtérülő?
"akik egy másodperc gondolkodás nélkül elhiszik, hogy a (legálisan beszerzett) fával való tüzelés sokkal olcsóbb a gázfűtésnél.".
A tények:
nekem 6000 kwh az éves fűtésem. Ez 600 m3 gáz lenne, 87 ft-jával 600x87=52200.-
ugyanez fával amit 2 éve vettem 26 ft/kg áron, ha 6000 kwh-t kell kihoznom fából, akkor 1 kg fát 3 hasznos kw-ttal számolva kell 2000 kg fa, ami 26 forintjával 2000x26=52000 ft.
Tehát elvben egálban van! Amiért mégis olcsóbbra fog kijönni a gázzal fűtés az az, hogy a fatüzelést nem fogom tudni tökéletesen szabályozni, tehát több fát fogok a papíron kiszámoltnál elhasználni.
De épp most ELVBEN pont egál lenne ( nekem a 2 éve vett fával )! Ha a fát most venném, és most használnám fel, akkor borulna az elmélet, mert 1: a fa már drágább mint 2 éve, 2: mert vizesen kb a fele lenne a fűtőértéke!!!
Eszembe jutott valami, kösd össze a kellemest a hasznossal. Égázéknál pl. mi havonta pötyögjük a mérőóra állását a netes felületen. Így a két érték különbségéből megtudod mennyi gáz ment el. Ez mellé már csak fel kell írni, hogy az adott hónapban hány napot ment a gázfűtés. Egyszerű mint a faék :D meg a gázszámlán elvileg minden hónapban a bejelentett értéket kapod meg, el tudod tenni emlékbe, így több évig biztos meglesz :)
A bogár nem gond, elintézzük neked. Rádküldjük a zöldeket, hogy állatok milliójit égeted el élve a krematóriumodban :D mindjárt el is kezdheted az egy éves gázfogyasztás mérést :D
A tavalyi szamok azok barmelyik ezevi havi ertekhez (es a csak futesre hasznalt eves gazfogyasztashoz) kepest ą2% elterest mutatnak csak, szerintem nagy vonalakban jo ez (a korabbi adataim meg nem osszevethetok ezzel, mert az meg a reszleges hoszigeteles elotti, no ott mondjuk volt is olyan, hogy 2012. februarja az eves gazfogyasztas 29%-at vitte el a csekely 695 kobmeterrel)
""kik terjesztik, hogy nyugaton kezdik leszedni a hőszigeteléseket, mert azóta nem szellőzik a ház?""
Hogy kik terjesztik, azt pontosan tudjuk: azok, akik elhiszik a "lélegző fal" nevű baromságot, meg akik egy másodperc gondolkodás nélkül elhiszik, hogy a (legálisan beszerzett) fával való tüzelés sokkal olcsóbb a gázfűtésnél. Ezen "hasznos" információkat kocsmákban és konditermekben lehet beszerezni, meg az internetes fórumok azon sötét sarkaiban, ahol nincs egyetlen értelmes ember sem, hogy rámutasson a hozzászólások között a baromságokra.
Eves gazfogyasztas havi szazalekra lebontva (szazalekjel nelkul, mert excelbol copy-ztam, de mivel erre kerdezett ra a kerdezo, gondoltam sikerul kitalalni :) ).
gaztuzhely+melegviz+futes (termeszetesen minel jobb a hoszigeteles -nalam messze nem ez a helyzet, a gaz 86%-a futesre megy el-, szazalekosan annal tobb esik a gaztuzhely+melegviz kombora):
2013 december 18,5 2014 január 17,3 2014 február 19,0 2014 március 10,2 2014 április 7,7 2014 május 4,4 2014 június 1,7 2014 július 1,1 2014 augusztus 1,1 2014 szeptember 2,2 2014 október 4,8 2014 november 12,0
Statisztikát tudsz nézni, több évre visszamenőleg, de hőmérsékletekből szerintem csak tippelni tudsz... vagy ha tudod is mennyi volt a napsütéses napok száma és a hőmérséklet, hát nem tudom lehet-e abból bármi pontosat számolni.
Annyit tudsz tenni, hogy szorgosan írod a gázóra állását, meg hogy mennyit fűtöttél fával és gázzal.
Olyat nem lehet "matekolni", hogy egy fűtési szezonra vetített ( szept-től > aprilisig) a fűtés gázfogyasztásból (100%) mennyi lehet a havi rész "arányosan" ?
Mondjuk
szept - ápr > 2 - 2 %
okt - márc > 6 - 6 %
nov 14 %
dec 20 %
jan - febr 25 - 25 %
Ezek helytállóak lehetnek ?
Csak mert mióta megvan a gázkazán soha nem volt olyan, hogy csak az ment volna. Tehát nincs pontos adat mennyi kéne egy szezonra gázból.
Most viszont lemegy/lement a november fafűtés nélkül . Hátha lehet abból "kalkulálni" valami szummát .
Novemberre 100m3 ment el (ebben benne van a HMV és némi főzés is . kb.30 és 5 m3)
Más: honnan a p.csából származik az a baromság, kik terjesztik, hogy nyugaton kezdik leszedni a hőszigeteléseket, mert azóta nem szellőzik a ház? Mert hogy penészes belül még a szűzmária is? :) Szintén a héten volt nálam egy fickó, aki majd szigeteli a házunk a tavasszal. Külföldön is szokott vállalni melót, ő azt mondta, hogy nyugaton már szinte csak a 20 centi körüliek mennek.
Asszem az lesz egyelőre, hogy nem kapcsolgatom a fűtést és karácsonyra 'kapok' egy páratartalom mérőt. A szellőztetés szerencsére nem gond, jó nagy ablakaink vannak, gyakorlatilag 2 perc alatt teljesen kicserélődik a levegő. Ezt meg úgy időzítem, hogy a termosztát bekapcsolására essen, így nem lesz nagy veszteség, mert annak több idő kell, hogy felfűtse a rendszert a kazán.
Tavaszig olvasgatok, érdeklődök a témában és jöhet majd a szellőztetés ki- illetve beépítése.
Ezt a gumis dolgot kipróbálom. Az csak simán kihúzható a keretből? Nincs ragasztva?
kihúzhatod nincs ragasztva, de szerintem kevés lesz és nem kontrolált a folyamat
Mielőtt még szétverném a házat (úgyis csak tavasszal-nyáron fognék hozzá) ezek szerint egyenletesebb hőmérséklettel is jaulhat a helyzet? Mondjuk az itthonlétkor 22 fokra van állítva a termosztát. Ha távozáskor mondjuk 20, vagy a fölé tekerem, már pozitív hatása lehet?
igen javít valamit, de megoldani nem fogja
nálam a szigetelés félig megcsinálása után is van még 1-2 kritikus pont ahol hőhíd van ez a szakaszos fűtés idején hajlamos párára, folyamatosnál magától eltűnt... :)
attól hogy 22 fok van bent a fal nem lesz 22 fokos, mérd meg az a biztos
Azt sem értem hogy a fürdő miértnem penészedik ahol egy fürdés alkalmával gőzfürdő szokott lenni és semmivel nem szellőzik jobban mint a lakás többi része.
ezt én se értettem a saját lakásomnál, de lehet azért mert ott 1-3fokkal általában melegebb van
festést értem, azt hittem csak a rendszeres festést akarjátok most megejteni
Nem állandó, hanem a külső belső hőmérséklet viszonyától függ.
is illetve a ház különböző oldalain a nyomás különbségtől, az ablakba falba épített légbeeresztők ezen az elven tudnak működni, de a kéményre is van hatás a szélnek >> porlasztó is így működik
"Es milyen meglepetes: minden diszperzittel van festve. Raadasul tobb retegben!"
A cégednél dolgozó buta szakemberek valószínűleg nem tanulmányozzák a legújabb kocsmatudományos híreket a diszperziós festékeknek a beltér páratartalmát növelő hatásáról.
De a diszperzit az még semmi! Képzeld el, egyes passzívházakban direkte nájlon párazáró fólia réteg van a falakon! Na azokban a szar házakban milyen áporodott levegő meg brutális páratartalom lehet...
"Vakolatig lekaparni, csiszolni a festéket, tapétaragasztót, meg ki tudja még mi van ezen a falon."
Egy javaslat: ha bárki a jövőben a lakás túl magas páratartalmával kapcsolatban említi neked a "fal", "vakolat"; "festék", "hőszigetelés", stb. szavakat, azt az embert abban a pillanatban küldd el melegebb éghajlatra (vagy küldd ide a fórumba, majd megtesszük helyetted mi :)
Ne nyúlj a falhoz, nem érsz el vele semmit. Ha túl magas a pára, akkor szellőztess jobban.
Épp nemrég számoltam ki egy másik topicban, hogy ha egy nagyon rosszul szellőző (télen magas páratartalmú) lakás légcseréjén jelentősen javítunk, az havonta mindössze nagyjából 3 ezer forinttal növeli meg a fűtésszámlát.
Ezt a havi 3000 forintot spórolják meg azok a családok, akik a borzalmasan rossz minőségű (olykor mérgezéshez közeli széndioxid tartalmú) lakáslevegőt szívják fejfájósan, eltompulva és fáradékonyan egész télen át.
nekem analogokrol rossz emlekeim vannak, de azok inkabb voltak dekoracios targyak mint akar csak indikatorok.
egy olcso digitalis nem lesz abszolut pontos, de onmagahoz lehet viszonyitani, latni fogod vele szamszeruen mi az amikor kod van a furdoben es mi az ami a lakasban van reggelre. szoval en olcso digitalisat vettem, es bevalt.
Ha már van két kéményed, miért nem raksz az egyikre egy olcsó ( de jó ) kis fatüzelésű kályhát és miért nem fűtögetsz vele? Baromi jól rendezni szokta télen a lakás páráját egy olyan házban ami nem légtömör és kap utánpótlást frissből, akár ablak réseke akár aereco-n keresztül!
Nem vakolatot leverni. Vakolatig lekaparni, csiszolni a festéket, tapétaragasztót, meg ki tudja még mi van ezen a falon. Azért ezt előttem használták vagy 20 évig.
" Vagy a két kéményben megindulna valami összedolgozás? Az egyiken be, a másikon ki menne a levegő? " Így biztos hogy nem működik.
De ha van alul egy nyílás, pl. egy macska kijáró, akkor igen.
Vagy ha az egyik kéménybe egy ventilátor dolgozik. Abba ami befelé szállítaná - tehát lefelé a levegőt. De kár agyon komplikálni. Megfelelő szellőzés és semmi baj.
Ezt a gumis dolgot kipróbálom. Az csak simán kihúzható a keretből? Nincs ragasztva?
Mielőtt még szétverném a házat (úgyis csak tavasszal-nyáron fognék hozzá) ezek szerint egyenletesebb hőmérséklettel is jaulhat a helyzet? Mondjuk az itthonlétkor 22 fokra van állítva a termosztát. Ha távozáskor mondjuk 20, vagy a fölé tekerem, már pozitív hatása lehet?
Meg úgy unblock, melyik a jobb a kinti hőmérséklethez képest? Ha jobban fűtök, vagy ha kevésbé?
Miért sajnos? Nem tetszik a festék színe? Mert a párásodáshoz a diszperzitnek semmi köze.
"tavaly nyílászáró csere volt, műanyagra mindenhol. ... És akkor a probléma. Vízkicsapódás az ablakok alján, néhol penész van kialakulóban."
Az, hogy a régi huzatos ablakokat jól tömítettre cserélted, annak semmi köze nincs ám ahhoz, hogy azóta áll a levegő a házban (és párásodik). A diszperzit az oka az egésznek, meg az a rohadt hugarocell kívül a falon, meg az is, hogy a Mars éppen a Vízöntő jegyében van.
Kocsmai hőszigetelő tanfolyam, második óra tananyaga.
Én a helyedben leverném a hőszigetelést a ház faláról, lekaparnám a diszperzitet belül és utána erősen csodálkoznék, hogy még mindig párás a lakás
és csak mindezek UTÁN kérdeznék meg egy VALÓBAN hozzáértőt, hogy vajon mitől olyan párás a lakás levegője (ha még nem jöttem rá magamtól ;)
Gondolom 2 rétegű üveg került az ablakokba (?). Azoknál előfordul. Nálunk is olyan az alső széle reggelre, nincs még szellőztetőrendszer... Páratartalmat kellene mérni, és kordában tartani. A penész miatt is fontos, ki tudja, mennyire hőhidas a ház szerkezete. Olvas vissza, a napokban sokat volt szó erről a témáról.
Van egy házam. Kicsit túlzás lett a szigetelése. Nameg a festés is szar.
Részletesen:
- B30-as téglaház, két lépcsőfoknyi magasságú aljzattal, amely kívulről hungarocelles. Belül padlócsempe és hagyományos parketta.
- falak kívülről 5 centis hőszigetelést kaptak vagy 15 éve, belül perlittel vannak vakolva, vagy valami olyasmi, a lényeg, hogy puha izé, nagyon könnyű bele szeget verni és nem pattog le. Nekem a régi öregek mondták, hogy perlit vagy mi, én 9 éve vettem a házat, nem voltam itt a vakolásnál.
- belül a fene tudja hány réteg és micsoda van a falon. Én fűrészporos tapétát tettem rá és diszperzitet. Sajnos.
- tavaly nyílászáró csere volt, műanyagra mindenhol.
- sehol nincs beépítve semmilyen szellőző.
- 3 ember lakja, fürdünk és mosogatunk bent, a főzés egy második konyhában történik ami nem képezi részét a szóbanforgó háznak.
- központi fűtés van, a hőingadozás durván 3-4 fok egy nap alatt, de ebből legalább 14 óra 21,5-22,5 fok.
- melegvizet turbó gázkazán állítja elő, tehát nincs hatással a benti légkörre.
- durván 250 légköbméterről beszélünk.
És akkor a probléma. Vízkicsapódás az ablakok alján, néhol penész van kialakulóban.
Tervezem, hogy jövőre rendbe teszem a falakat totálisan. Levakarom a vakolatig, mert azt sem tudom mi van rajta, majd új glett és valami jól szellőző (talán mész alapú) festést kap. Van a ház közepén két sosem használt kéményem, ebbe szeretnék valami szellőzést tenni, így gyakorlatilag a fürdőt, a konyhát és a folyosót is el tudnám látni szellőzéssel.
Kérdés: Hatásos lehet-e ez a terv?
Az én kis eszem szerint hiába teszek egy lukat a kéményekbe, ha nincs egy másik rés ahol be tud jönni levegő. Tehát, ha minden felfele áramlana (mert a meleg levegő ugye, felfele száll) akkor vákum keletkezne, ergó nem mozogna semmi sehova. Nem jól gondolom? Vagy a két kéményben megindulna valami összedolgozás? Az egyiken be, a másikon ki menne a levegő?
Nem akarok ezen a témán rugózni de nem ennyire egyszerű a történet mert ha elolvastad volna tudnád hogy 20-22 fokot tartok bent és így nem lehet egy ytong válaszfal 16fokos pláne nem a közepe de szerintem az alja sem .Azt sem értem hogy a fürdő miértnem penészedik ahol egy fürdés alkalmával gőzfürdő szokott lenni és semmivel nem szellőzik jobban mint a lakás többi része.
A festés miatt nem őrültem meg de adódhat olyan helyzet ami miatt kénytelen vagyok most neki állni PL gyerkőc megszületése.Nem biztos hogy tökhülye vagyok emiatt.
"ami érdekes volt rátettem a kezem és kellemes meleg érzete volt pedig 0.3 fokos lehetett"
Ilyenkor a kéz a hőelvonás erősségét érzi (energia el-áramlás). Egy, a tenyerednél alig hidegebb, de jó hővezető anyag, sokkal több hőenergiát vonhat el, mint egy sokkal hidegebb, de rosszul hővezető anyag. Pl húsz fokos vasdarab sokkal hidegebbnek érződik, mint egy mínusz húsz fokos eps darab, mert az eps felülete pár másodperc után már azonos hőmérsékletű lesz a tenyereddel, a vasdarab meg még jósokáig 10-15 fokkal hidegebb lesz és közben folyamatosan szívja el a hőt a kezedből.
A kezed villámgyorsan felmelegítette a gipszkartont borító száraz papír felületét.
Eszembe jutott egy apróság a huzattal kapcsolatban. Nem állandó, hanem a külső belső hőmérséklet viszonyától függ. Ha kinn is meleg van, vagy melegebb, mint benn, akkor erősen lecsökken, sőt akár meg is fordulhat, ezért egy ilyen szellőztetés ventilátor nélkül annál több levegőt képes cserélni minél hidegebb van kinn.
Megvizsgáltam mi a helyzet nálam. Jelenleg a kürtő is és a cső is kifelé dolgozik. Huzat van most rendesen nem marad égve a gyufa a nyílások közelében. A cső alján a könyökben már áll a kondenzvíz. A kürtőből ez nem jön vissza hanem beszívódik majd valamerre újra elpárolog. A kondenzvíz kezelése szempontjából a cső kedvezőbb, mert a benne visszafolyó vizet kényelmesen el lehet vezetni, ezzel szemben ha a kürtőben csapódik ki, akkor nehezebben kezelhető, ezért lehet, hogy az alucsövet fogom kimenő iránynak használni. A kémény korábban gázkémény volt így nem lesz miatta koromszag idebenn.
a kezeddel homersekletet nem igazan erzel. hoaramot erzel. hogy a kezedrol megy el a ho vagy hogy kapod a hot. ez alapjan mondasz valamit hidegnek vagy melegnek.
egy durvan hoszigetelo anyag nem bir sok hot elvinni a kezedrol, a felulete nagyon gyorsan felveszi a kezed homersekletet es onnantol azt erzed. ellenben egy jo hovezeto pl vas az viszi el a hot mint atom, erzed hogy hideg, nem tudod felmelegiteni.
telen 2cm hungarocellre leulhetsz a foldre, kifejezetten hozzaizzad a feneked :-)
Nem lehet, hogy a villany fűtés és egyéb vezetékek meg szerelvények miatt csinálták a gipszkartont a légréssel?
Ilyen technikát csak messziről láttam még, de ez lenne az első ötletem, mert ha a belső EPS-be vésnek bele mindent az jókora hőhidakat csinál a betonszerkezet felé.
Valójában annál több kondenzvíz csorog vissza, minél inkább lehűl a kifelé menő levegő, melynek hatására ugye a pára kicsapódik belőle. Viszont minél jobban lehűl a kifelé menő levegő annál jobban felmelegszik a befelé jövő, hiszen jórészt az hűti le. A kéményt kívülről a padlástrében szigetelni akarom.
Nem fűzök a dologhoz amúgy vérmes reményeket. A jelen low cost megoldással megelégednék 1-2 %-os fűtésmegtakarítással :)
Szerintem az csak azt jelenti, hogy hideg a bejövő levegő csövének a fala. A hőcsere attól még lehet nagyon rossz hatásfokú. Ha a hőcserre jó, akkor esetleg csak a cső felső része fog izzadni, de mivel lefelé csorog...
Szerintem a huzat elég, ha valahol adsz lehetőséget a friss levegőnek bejutni. Pl valamelyik ablaknál, ahol friss levegőt akarsz kapni, egy darabon kiszedni a gumitömítést a legolcsóbb megoldás. Ezt megteheted a szobaablak fürdőszoba kémény viszonylatában. Én első körben csak a bejövő oldalra akarok ventillátort, hogy megfigyeljem mennyire lendíti be a huzatot a másik oldalon.
Egyébként azt figyelembe kell venni, hogy ez az aereco beeresztő ott érzékeli a párát ahol el van helyezve. Ha a fürdőbe teszed, akkor nem a szoba páratartalmától fog függeni direktben mikor mennyire nyit ki. (Ez nem csak kinyit lezár, hanem szabályozza nyílás nagyságát.)
Ez kísérletezős dolog én is csak az elején vagyok, tehát nehéz megmondani, hol hogyan érdemes csinálni.
Az majdnem biztos, hogy valamennyi légáramlást érdemes folyamatosan biztosítani a kéményen keresztül, hogy ne hűljön le nagyon, mert akkor nehezebben indul be a huzat plusz jobban lecsapódik a pára, ha aztán beindul benne a levegőztetés.
Mindenképpen olyan helyről érdemes az elszívást csinálni, ahol a legrosszabb vagy esetedben legpárásabb a levegő. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha beindul egy ilyen légcsere folyamat, akkor ne a legkellemetlenebb helyen okozzon huzatot.
Elméletileg, ha valahol kimegy levegő a házból, akkor az szintén a külső térből pótlódik, különben előbb utóbb elég nagy vákum alakulna ki odabent. Hogy melyik helyiségnél jön be kívülről az a nyílászárók tömítettségén is múlik. Ezt nyilván lehet befolyásolni számos módon pl még egy szellőzővel olyan helyen ahova a friss levegőt szeretnéd bejuttatni. Az általam vázolt hőcserélős megoldás pl úgy működne, hogy a szívooldali alu csőből egy ventillátor a szoba felőli oldalra nyomná a levegőt, míg a kürtőbe az étkezőből jutna elhasználtabb levegő a kürtőbe. Hogy ide kell-e még egy ventillátor vagy sem az majd kiderül, attól függően,hogy a túlnyomás hatására megindul-e kellő huzat, vagy esetleg kimegy a levegő a lakás más pontjain elhelyezett szellőzőkön.
Még egy kérdés felmerült. Ha a szobában beépítek egy ilyet ami a kéményhuzattal kihúzza a párás levegőt, akkor annak a levegőnek a helyére is kell hogy jöjjön másik. Az meg lehet hogy a még párásabb konyhából és fürdőszobából jönne a nappalin keresztül.
Lehet hogy a fürdőben és a konyhában levő használaton kívüli kénynyílásba érdemesebb lenne ilyet beszerelni?
Ez ok ,csak nem tűnik logikusnak hogy válaszfal közepén is van, mert akkor igy felülírja a fizikát hogyan csapódhat ki a nedvesség egy legalább 20 fokos felületen( de inkább több az) 66%-os páratartalom mellett ?
Te mennyit szellőztetsz egy nap én kb 10percet sarkig nyitott ablakokkal azt elfelejtettem leírni hogy ketten lakjuk a házat és egésznap nem vagyunk otthon hétköznap tehát elvileg lényegesen kevesebb párát termelünk mint egy nagyobb család azért is gondoltam hogy elég lehet napi 10 perc szellőzés.
Ha mondjuk egy ilyet beépítenék a régi kéménynyílásba, ahhoz kellene ventilátor is vagy a kémény huzata (4-5 m magas régi téglakémény) elegendő a megfelelő légáramláshoz?
Tehát valoszínüleg a növényeknek köszönhető.Az érdekes az hogy az üvegfal déli fekvése miatt a ház legmelegebb helyisége. Kösz a tippeket ,megerősítést .
Amennyi vizet a növényeknek adsz , annyival nő a pára a lakásban . Én kitiltottam minden szobanövényt + kapott az asszony egy szárítógépet és megszűnt az ilyen probléma .
Nagy uvegfal sok noveny nem szerencses kombinacio. A sok noveny rendesen noveli a paratartalmat az uvegfelulet pedig a leghidegebb a helysegben ezert ott csapodik ki. Redony segithet valamit a helyzeten. Igazi valamilyen futesmegoldas az ablakhoz lenne.
A ház 6 éves tehát a már kivan száradva egy jó ideje azt hogy a vakolat miből van nem tudom gondolom a rá való vékony vakolat van rajta és Hérával lett festve .Elképzelhető -e az hogy valamilyen gomba jellegű dolog jön ki aminek nem feltétele a hidegfelület mert elvileg válaszfal nem lehet hidegebb mint a lakótérben lévő hőmérséklet 66%-os páratartalom mellett nem csapodhat ki a víz még 20 fokos felületen sem 22fokos levegő hőmérséklet mellett.
Sziasztok!Van egy problémám ,miszerint a ház déli oldalán levő ablakok elképesztően párásodnak (konkrétan folyik a víz) és itt a falazat b30-as tégla az északi rész régi falazat ás kisméretű 40-es fal és itt viszont semmi gond nincs.A nyílászárok egyszerre lettek beépítve ide is oda is ugyan az a típus.Naponta van szellőztetve általában kétszer reggel és délután.Próbáltam az ablakokat gumi szigeteléssel és anélkül is de semmi különbség pára szempontból.A déli részen van egy nagy üvegfalam és előtte rengeteg virág nem tudom hogy esetleg ez okozhat e ilyen jelenséget (mármint hogy a növények esetleg ennyi párát bocsájtanak ki?).Fateréknál és a szomszédban is b30-asból van a ház még sincs ilyen gondjuk.Ha valaki tudna valami okosat mondani megköszönném mert kérdeztem én már több szakit is de semmi használhatót nem tudtak mondani.
Nem teljesen idevág ez a téma amiről szeretnék kérdezni ,de tudom ,hogy itt sok tapasztalt fórumozó szokott tanácsokat adni.
Problémám a következő penész jellegű képződmények jelennek meg a ház különböző részein és itt a jellegű szón van a hangsúly ami érdekes ebben hogy pöttyök formájában jelenik meg és nem romlik tovább nem szürkül be hasonló nyomot hagy mint amikor az olaj ráfröccsen a falra. Ami nagyon szokatlan nekem ,hogy néhány belső válaszfalon is megjelent ami ugye nem lehet hideg a mennyezeten is van amin van 40cm gyapot viszont a fürdőben nincs ahol elvileg a legmagasabb a pára illetve tavaly ahol lefestettem nem újult ki nem tudom mi lehet ez ,de az feleségem megőrjít vele hogy ,penész mondom neki hogy elvileg közfal nem penészedhet mert ahoz már nagy bajnak kell lennie viszont tény hogy valami megjelenik rajta .A ház ytongból van 12cm szigetelés a falakon padláson átlag 40cm ráadásul igazán hideg nem is volt a házban most 66 % a páratartalom és 20-22 fokot tartok naponta 10percet szellőztetek de akkor minden kinyit.
Most készülünk festeni kíváncsi leszek előjönnek e ezek a valamik utána is .
Van ilyen. Pl a műanyag ablakokra való automata szellőztetőben egy szalag nyitja zárja a nyílást, mely a páratartalomtól függően változtatja a hosszát. Nálunk AERECO elnevezésű van beszerelve két ablakra. Csavarral lehet állítani az érzékenységét, amit érdemes is megtenni, hogy ne ömöljön rajta folyton be a hideg, de azért kinyisson ha kell. Ezeket el is felejtettem említeni a szellőztetési lehetőségeknél.
A kéménnyel kapcsolatban csendben jegyzem csak meg, hogy éppen most van folyamatban a kémény hőcserélős rendszerre történő kialakítása. Még nem adtam be a szabadalmi hivatalba ezért szigorúan titkos projekt :). Beletoltam 80-as alu füstcsövet úgy, hogy a teteje kilóg a kéményből 1 métert. Ez lesz a bejövő levegőé a kürtő maradékán megy ki a használt levegő. Ventilátorokkal kell még felszerelni rá, és jó lenne mérni a hőmérsékleteket, hogy lássam mennyit ér így. Komolyabb hőcseréhez jobb lenne spirálisan berakni a kéménybe alu gégecsövet, de a gázfűtés felszámolásából ez adódott ingyen. Meglátjuk milyen anomáliákat és hatásfokot produkál majd. Ja és az első nagyobb vihar előtt még durván le kéna földelnem az alját, mert ez már így villámhárító is egyben....
A pincefödémet szeretném szigetelni az elkövetkezendő időben.
Kérdés, hogy ha por alapú ragasztóval ragasztom fel, milyen mélyalapozót használjak előtte? De úgy gondolom kb bármelyik jó:) (PUR habos ragasztót nem preferálom, mert macerásabb számomra)
Valamint itt is ugyan azzal a módszerrel kell ragasztani, mint a függőleges falon? Vagyis körbekenem a szélét, és 3 pogácsa a közepére egy vonalba?
Szerintem egyáltalán nem kell fólia a szigetelés alá. Ami a mennyezeten átjut az nem fog megállni a gyapotban, hanem eldiffundál fölfelé. (Már amennyiben a felső páraáteresztő fólia eléggé áteresztő).
Ebben az esetben a padlás viszont legyen folyamatosan átszellőztetve, hogy legyen ami kiviszi onnan a párát.
A szellőztetés a lakásban, ahogy írták is inkább rövidebben és gyakrabban történjen. Ha a 15 percből az első kettőben lecserélődik a levegő, akkor a maradék 13-ban átáramló levegő már inkább csak arra jó, hogy lehűtse a falakat mennyezetet bútorokat, így a levegő már nem lesz frissebb, de sokszorosa a hőveszteség és utána sokkal lassabban áll vissza a normális hőmérséklet.
Ha nagyon jól zárnak a nyílászárók valamelyest folyamatos szellőzést is lehet biztosítani. Nálam pl véletlenül nyitva volt egy-két használaton kívüli kéménybekötés, ami teljesen jól kordában tartotta a párát (persze nyilván jókora hőveszteséggel is járt).
A központi fűtés csak a kazánházban csökkenti a párát, a hagyományos kályhák és kandallók viszont a lakásban csökkentik a páratartalmat, ezért esetleg be lehet vetni egyet valamelyik helyiségben.
A legjobb egy hőcserélős szellőztető rendszer lenne, ha nem is a legdrágább verzió, de valamilyen összebarkácsolt akár.
Szellőztetés úgy csinálom, hogy kinyitom a szobaajtót-ablakot és a bejárati ajtót.
Nem igazán fűtünk kevesebbet. Az utóbbi napokban pl. délután 4kor van begyújtva (vegyestüzelésű kazán), 2-3 óra alatt felmegy 22-23 fokig majd reggelre hűl vissza 18-19-re.
Most 23 fok van és 69% páratartalom. (3 órája volt szellőztetve).
Az említett fólia egyáltalán nem kell vagy valami más kell a helyére? Valahol olvastam, hogy ilyen helyre változó ellenállású párafékező fóliát ajánlott tenni, de az elég drága.
Adott volt egy vályog+tégla épület, hagyományos gerendás födémmel amit leszigeteltünk.
Így néz ki alulról felfelé:
gerenda-deszka-5-10 cm sár-párazáró fólia-2x10 cm üveggyapot-páraáteresztő fólia
Szakember tanácsára csináltuk így.
A két szobában (egyik tégla a másik vályog) a páratartalom nagyon magas 65-70%, néha kicsit több. Régi faablak van, de öntapadós gumicsíkkal szigetelve.
Napi kétszer negyed órát szellőztetünk kereszthuzatot csinálva, de 1-2 óra múlva újra magas a páratartalom.
A falak alulról nem vizesednek, legalábbis nem látszik folt, penész salétrom.
Lehetséges hogy a párazáró fólia nem kellett volna a szigetelés alá?
Igen, sokmindentől függ, de itt a többi tényezőben (ki mennyit van otthon, hányan vagyunk otthon, termosztát programja) nem változott semmit, más, ami befolyásolhatná, az meg így nagyhirtelen nem jut eszembe.
A 20 méter lábazat döntő részén 20-30 centi kilátszik, a többi -az egész tábla maradéka- a föld alatt, a fennmaradó 7-8 méteren 40-50 centi kilóg és 30-40 centi ment a föld alá (most így nagyhirtelen nem emlékszem, hogy 70 vagy 80 centi magasra lett-e csinálva ezen a kilógósabb részen) 10-es xps-ből.
Megnyugtatásodra közlöm, hogy mi is kb ugyanannyi fát tüzeltünk el, mint az előző évben (30) q-t, pedig én is növeltem a szigetelést jópár négyzetméterrel. A megtakarítás ott látszott, hogy kevesebbet kellett vacogni :). Lehet, hogy nálatok is nőtt a komfortfokozat, csak nem tűnt fel?
Az a gond, hogy tudom, hogy mennyi hoszigeteles van a padlo alatt (illetve hat mennyi nincs :/), ezert is vartam eszreveheto eredmenyt a labazati szigetelestol. De majd egy helybeli ismerost megkerdek, nala hogyan alakult a dolog.
a lábazati szigetelés (szerintem) a fal és a padló alsó részének kellemetlen (esetleg harmatpont alá) hűlése ellen véd. biztosan forintosítható is. a hőmérséklet meg országrészenként elég sokat különbözött, szüleimnél hó volt akkor is, amikor nálunk nem.
Köszi, akkor úgy néz ki, a tavaly 20m hosszon felrakott lábazati szigetelés 0 Ft-ot fialt (14% a mínuszom) :( (persze hozzá kell tennem, hogy a maradék 70 m2-myi házrész vályogos és ott nem történt semmi hőszigetelésileg)
Valaki, aki logolja a gazoraallasat es nem hoszigetelt semmit az elmult ket evben: a 2012. november vegetol 2013. november vegeig fogyasztott gazmennyisege hogyan viszonyul a 2013. november vegetol 2014. november vegeig fogyasztotthoz?
Az idézett szövegben fontos az "akár" szó. Azt akartam ezzel jelezni, hogy akár érdemes is lehet mint pl a korábban említett alacsony vagy nedves lábazat esetén, és a pincét még el is felejtettem említeni ahova egyenes útja lenne a hidegnek a járdán keresztül. Egyébként esztétikailag is furán festene, ha a lábazat alsó 30 centijét meghagytam volna eredeti formájában.
Egyébként az előző hozzászólásomban a lehet szó fölösleges töltelék, mert a megállapításod az adott esetre teljesen tényszerű, azt nem is kívántam vitatni, csak azt akartam jelezni, hogy vannak más tényezők, amik a lábazat magassága mellett még szerepet játszanak abban, miként érdemes a szigetelést elhelyezni rajta.
Ez valóban mind igaz lehet egy átlagos újabb építésű háznál. Ahol viszont a ház 110 éves és a lábazat simán felnedvesedik ott a nedvesség miatt a hővezetése is megnő és így a padló és a falak találkozásánál fog kiépülni körbe jó kis hőhíd, ami egyébként is a szoba leghidegebb pontja. Penészfészeknek nagyon alkalmas hely, különösen ha ágy vagy bútor is van ott.
"Egyébként a lábazati szigetelést nem véletlenül szokás akár a földbe is leereszteni."
Minél lejjebb nyúlik a külső hőszigetelés a padlósík alá, annál kevesebb hasznot hoz az alja.
Szerintem átlagosan hőszigetelt családi ház esetén a padlósíktól 60-100 centinél lentebb nyúló lábazati résznek már olyan kevés a hőnyeresége, hogy nemigen éri meg vele foglalkozni.
Tehát ha elég nagy a szintkülönbség a lakás padlója és külső talaj között, akkor nem éri meg a lábazati hőszigetelést a talaj alá is levinni.
Sőt, 0,6-1 méternél magasabb lábazat esetén még a talajig sem éri meg levinni.
Sőt, egy bizonyos lábazati magasság felett nem kell költeni drága XPS-re sem, mert 30 centi felett már jó lábazatra az ocssó eps is.
Nem árt, de tudomásom szerint az XPS nemigen vesz föl vizet, ha habbal van ragasztva az sem, így szerintem nem feltétlenül kell. Inkább az a fontos, hogy rugalmasan csatlakozzon a járdához, hogy felfagyáskor ne feszüljön be. A purhab megfelel oda is.
Egyébként a lábazati szigetelést nem véletlenül szokás akár a földbe is leereszteni. Az is hőhíd a padló szélei és a külvilág közt. Van hogy a föld is lefagy vastagon, olyankor kúszik föl a hideg a padlóba meg a falba kikerülve a lábazati szigetelést. Nyilván ha magas a lábazat és száraz, akkor elég jól szigetel, de ha nedves vagy alacsony akkor már kellemetlenebb.
Jobbat tudok. Alkonyatkor lehetőleg párás időben kell nekiállni, és akkor reggelig bárhova vissza lehet menni, ha nem tetszik a felület. Nem árt néhány takarékos reflektor. Én így csináltam az utcai homlokzatot. 4 nm gyakorlatom volt előtte, nem lett ugyan mestermű, de néha meg szokták dicsérni még szakemberek is. (gondolom a körülmények ismeretében főleg :))
Ezt akartam is kérdezni a 120 mm-es dübeleknél. A második hőszigetelés az elsőben kapaszkodik, vagy hogyan kell ezt elképzelni?
Az illesztési hézagok nekem is eszembe jutottak, ilyen szempontból valóban előnyös a két réteg, de rájöttem, ha van helye purhabnak akkor be kell nyomni, ha nincs akkor az lényegében nem hőhíd. A hézagokba nem kell annyi hab, mint egy második réteg felragasztásához. A dübellel meg úgy spórolnék ha elég vastag a szigetelés jó mélyen beszakítanám, aztán a fejére hungarocellkarikákat vágnék.
Amúgy én nem vitatnám, hogy a szakaszos módszer adott esetben nem jelent megoldást kispénzű hitelképtelen embereknek, csak azt mondtam, hogy azért még a drága megoldásokhoz képest sem lehet tizedáron kihozni, ha az anyagokat rendes áron veszi valaki.
Most egy sor lábazati azért annyira nem egetverő összeg, mármint a többihez képest (1 méter magasan kb. 90 ezer). Én biztosra veszem, hogy pont nem férne el a járda és az eps között utólag :D
Persze ha választani kell, hogy padlás vagy lábazat...
Na mindegy, én egyelőre boldog leszek ha végre be tudunk költözni, és nem ázik be egyik tető sem...
Aztán hogy hogyan monyákolom fel a tetőgerendákig az eps-t, és utána ha kell hogy cserélik a tetőt, az már más kérdés...
Valóban. De sokan készakarva két rétegben hőszigetelnek. Az extra költségek egy része visszajön a kb fele olyan hosszú dübelek árában és ha ehhez a nulla illesztési résben légrést is hozzáveszzük (a második réteg illesztési rései máshova kerülnek), akkor kiderülhet, hogy ez az extra kiadás valamikor megtérül és extra nyereségbe fordul.
"Az első év őszén felveszünk a 100 ezer forintunk mellé 275 ezer Forint hitelt 3 éves lejárattal 10% éves kamatra,"
Szerintem ma már csak azoknak nincs hőszigetelve a háza, akik
- vagy ilyen-olyan okból egyáltalán nem is akarnak hőszigetelni
- vagy ilyen-olyan okból hitelképtelenek.
Nem ismerek olyan embert, aki
- hitelképes,
- szeretne hőszigetelni
és még nincs hőszigetelve a háza.
Szóval a hitel mint ötlet nagyon jól hangzik, de akiknek égető szüksége lenn rá, azok nem kaphatnak, akik meg kaphatnának, azoknak meg nincs szükségük rá...
Azért is röhejesek/álságosak a kormányok energetikai pályázatai, mert az "utófinanszírozás" kifejezés jelen esetben azt jelenti, hogy "csak akkor támogatunk, ha előbb tudsz rá pénzt szerezni" márpedig a támogatásra leginkább rászorulók éppen a pénzhiány miatt szorulnak rá a támogatásra.
biztos jó a lábazattal kezdeni és arra támasztani a fal szigetelését, de ha kevés a pénz, azt kell megcsinálni, amiből a legnagyobb megtakarítás lesz rögtön az elején.
Hát ez így annyira nem tetszik... 120 centi xps-t nem szeretnék azért. Meg a teljesen jó járdát sem bontogatnám ha nem muszáj... talajvízzel meg a fene se tudja milyen gondok lehetnek... egy földbe süllyesztett melléképületen (nulla vízszigetelés, de az is lehet hogy az ajtón folyt be...) belül látszott hogy volt vagy 30 centi víz benne, viszont a melléképület sosem ázott...
Azért örülnék ha egy tábla magasság járdabontás nélkül elég lenne... árvíz nem lesz, azóta már szabályozták a veszélyforrást :D
Hasonlóan gondolkodunk, de én korábban már éltem ellenvetéssel :) íme:
"Ha csak a főépületet szigeteled, akkor a melléképület becsatlakozó falai szép kis hőhidak lesznek a külvilág felé, ha meg azokon is elindulsz valami szigetelés kezdeménnyel az hülyén nézhet ki."
Én is erre gondoltam, annyi különbséggel, hogy a fűtetlen és a fűtött déli oldala nincs egy síkban :D
Mérni még nem tudok, ha majd tudok megmérem. Igazából ha szigetelem a csöveket, olyan sok melegnek nem szabadna elszöknie. Meg a fűtetlennek nincsen a pince felé ajtaja, tehát az gondolom lehül :D
Nos igen, a különböző toldott foldott épületek nagyban megnehezítik a szigetelő életét, de azért általában lehet kultúrált megoldást találni.
Ha a lábazat nem nagyon vizes, akkor egy bizonyos szinttől mehet rá EPS is, de vigyázni kell, hogy a vízszigetelést ne hidalja át se zsákos ragasztó, se EPS lap.
Én leengedtem az XPS lapokat a földbe. Állítva raktam őket, 30 centi járdaszint alatt 90 felette. Így biztos nem borulnak ki, és vágni sem kellett őket. Ha árvíz lesz nehezebben mossa ki a ház alapját, meg a hőhíd témája is kisebb....
Kerdes, hogy a futetlen resz mennyi meleget kap alulrol, hany fok van ott a teli kinti minuszokban? Ha nem alatta lenne a futes, akkor en igy csinalnam meg, de igy viszont a fene tudja. De valoszinuleg alatta levo futessel is ez lenne a legjobb megoldas. Max ha nem, a tobbiek majd ellenvetessel elnek :)
Én úgy kezdtem két éve, hogy ellestem néhány fogást a brigádtól, akik anyósoméknál dolgoztak.
Mindenhova tettem indítósínt. Szerintem javarészt csak hőhídnak vannak 500 Ft/m áron. Ha most kezdenék neki, először leraknám a földbe az XPS lapokat a lábazatra és azokra ültetném rá az EPS táblákat.
A létrákra fektetett pallók nálam is beváltak állványnak, de sokszor simán létráról is mentek a műveletek. Külön élmény a ragasztóval megpakolt lappal mászni a létrára :)
Na jó, csak úgy már nem mindegy hogy az alapterület bruttó 105m2 vagy pedig 150m2 :D sőt, tovább megyek, a melléképülethez van egy mellék-melléképület is építve, félig nyitott, de hasonlóan cseréptetős, tök más falazattal (betonkerítés elemek kb. 7 centi vastag :D ), most azon is menjek még körbe, akkor ott vagyok már 200m2 felett alapterületben :D
Persze ha szrnám a pénzt még széntablettát sem szednék! :D
Addig én is eljutottam, hogy le kéne szigetelni az egészet, a mellék-melléképületet meg lebontani a pcsába és valami szép mediterrán U alakú teljesen nyitott fatárolót építeni a helyére...
De miért nem a lábazatival kezdenek? Ahol ásni kell ott lehet macerásabb lenne. De én pl. tolnék valami bitumenes/púrhabos szirszart a járdára, rá az xps, afölé meg az eps... vagy ez így túl hülyeség? Gondolom járda felett egy méterrel lévő padlónál nem muszáj felmenni az xps-sel egy méterre... vagy ha látszik a padló vízszigetelése, akkor addig fel kéne, vagy?
Én ezt úgy csináltam illetve majd csinálom is, hogy a melléképületet is leszigeteltem illetve a kettő közti falat is akarom majd.
Ha nálad a kazánháztól kap elég meleget, akkor nem is biztos, hogy fűtetlennek kell nevezni, inkább csak nem szándékosan fűtöttnek...
Ha csak a főépületet szigeteled, akkor a melléképület becsatlakozó falai szép kis hőhidak lesznek a külvilág felé, ha meg azokon is elindulsz valami szigetelés kezdeménnyel az hülyén nézhet ki.
Hogy hova milyen vastag szigetelést célszerű rakni az attól is függ egyébként, hogy a fűtetlen épület mennyire hűl le télen, milyenek a nyílászárói, és mennyi meleget kap pl alulról. Lehet, hogy egy rendes szigeteléssel olyan meleg lesz benne, hogy a ház felé nem is kell szigetelést rakni a belső falra, akkor sem lesz hőhíd a közös fal. De ha mégis akkor még mindig rakhatsz a közös falra szigetelést.
Szóval nyilván a körülményeket kellene ismerni, de én először leszigetelném a melléképületet hasonló vastagságú szigeteléssel mint a házat, aztán ha így is sokkal hidegebb lenne benne mint a házban, akkor a közös falra is raknék valamit.
DE ha már itt vagyok, mindig meg akartam kérdezni, hogy mi van ha a fűtetlen melléképület egybe van építve a házzal? Akkor hol célszerű hogy végigérjen a hőszigetelés? Északi falon fusson talán végig, oldala kihagyva, a délin meg valahol érjen véget?
Hát figyelj, ha azt nézem hogy a ,,mesterember'' is képes szarul megcsinálni, akkor már inkább megcsinálom én szarul és lassabban :D
De azért ilyenekre is kell gondolni, hogy pl. négy méter magasra kéne felmászni, családilag. Kell egy jó hosszú fúró, családilag, amit jobb esetben kölcsön tudsz kérni valahonnét.
Ha meg úgy nézzük, hogy a család nem megy két hétre a tengerpartra, hanem otthon marad ,,tííímbulldingtréningelni'', akkor dupla haszon, szociálisan meg tripla haszon a hőérzet mellett :D
Ja jó, már épp azon agyaltam, hogy a garázsban hogy termeli a hasznot :D
Érdekes okfejtés. Én minden esetre maradnék annál, ha már végtelen pénzt generál, hogy egybe feltenni a falra mindent, most hogy házilag vagy mesteremberrel az mellékes.
Első telet azért megvárom, kíváncsi lennék előbb rá, hogy mennyi hó kerül a padlásra :D
Értem az okfejtést, nem is hangzik rosszul, de ez így többe kerül és több munkával is jár mintha rögtön az elején felraknánk a 14 centis szigetelést. Az világos, hogy az elvileg képződő megtakarítás fordítódik bele a folytatásba, de ez önmagában nem csökkenti a költséget, csak elosztja több évre. Azzal egyetértek, hogy nem feltétlen érdemes várni míg összejön a teljes projektre a pénz. Ha elő lehet teremteni a szigetelőanyag meg a rögzítéséhez szükséges ragasztó dübel és háló árát akkor neki lehet esni...
Ha az említett példánál maradunk egy jövedelmezőbb verzió:
Az első év őszén felveszünk a 100 ezer forintunk mellé 275 ezer Forint hitelt 3 éves lejárattal 10% éves kamatra, melyből minden említett anyagot megveszünk és beépítünk. Az első három év megtakarított 450 ezer Forintjából visszafizetjük a hitelt és még marad is kb 100 ezer Forintunk, melyből nyomban le is hálózhatjuk és alapozhatjuk a falat, sőt még némi nemesvakolatot is felhordhatunk. Így egy-két évvel hamarabb lesz nemesvakolatunk...
Ha az időjárás és az ember ideje megengedi akkor az EPS-t fedetlenül hagyni nem annyira célszerű szerintem. Annyira nem kellemes a vastag sárga porréteget takarítgatni róla ráadásul vékonyodik is általa a szigetelés. Az esővíz közvetlen áztató hatása is rontja az EPS szerkezetét. (Ezért nem árt, ha amint lehet, a vakolat is felkerül.)
Pl 14 centis szigetelésnél 2000 Ft felett van az anyag ami a szigetelés felrakásához kell és 300 Forint a háló meg a ragasztó a beágyazáshoz.
"A tizede az egy kicsit túl szépnek hangzik, hacsak nem kapja az ember ingyen az anyagok nagy részét....:)"
Egy lehetséges forgatókönyv:
Kiinduló pont: árajánlat 100 m2 családi ház födém+fal+lábazat hőszigetelésére: 1 millió Ft, ennek tizede száz ezer forint. A ház éves fűtőgáz fogyasztása legyen 250 ezer Ft.
- első év ősze: a 100 ezer forintból vásárolunk 100 m2 olcsó üveggyapotot, ettől a ház hőigénye 30%-kal csökken, tehát a második fűtési szezon végére ház a kezünkbe nyom kb 150 ezer forintot.
- ebből a 150 ezerből megvesszük a 110 m2-nyi külső falra a mélyalapozót, a ragasztóhabot és 6 centi eps-t, majd családilag fel is tesszük a falra, ettől kezdve a ház már kb 125 ezer forintot nyom a kezünkbe minden évben
- újabb két év múlva az évi 125 ezerből összejön a 120 mm-es dübelek, a második (8 centis) réteg hőszigetelő és a hozzá való ragasztó ára. Ettől kezdve már évente kb 150 ezer forint tiszta nyereséget hoz nekünk a hőszigetelés....
A tizede az egy kicsit túl szépnek hangzik, hacsak nem kapja az ember ingyen az anyagok nagy részét....:)
A nemesvakolat szerintem is várhat, az ugyanis igen költséges, és nem árt hozzá némi rutin. A hálózással viszont szerintem általában nem nagyon érdemes várni, annak az anyagköltsége szigetelőanyaghoz képest töredéke, és technikailag nem egy nagy kihívás saját kezűleg sem.
A ragasztgatással még lehet ügyeskedni, de a hálózás és a vakolat felhordása nagyon kockázatos. Pl a vakolat akár a felhordás után egy héttel is le tud ázni, vagy fagyni, ha folyamatosan magas páratartalomnak van kitéve és alacsony a napi átlaghőmérséklet, ugyanis a kötési ideje drasztikusan megnyúlhat ettől.
"Ha már fent van az eps akkor maradhat "csupaszon" tavaszig?"
Az eps maradhat csupaszon akár évekig is.
Sok-sok ezer olyan ház van, ahol nincs pénz egy lendületből befejezni a hőszigetelést, ők először megcsinálják a hőszigetelésből azt a minimumot, ami a fűtés-forint megtakarítást hozza
és az így megtakarított forintokat teszik félre külső hálózásra/vakolásra.
Ha ez házilagos munkával is párosul, akkor kezdeti befektetésként a "hivatalos" összeg töredékéből (több évre elnyújtott project esetén akár az összeg ötödéből-tizedéből) is meg lehet valósítani egy ház hőszigetelését.
"akkor pl ha a kőzetgyapot teteje valamiért penészes lenne"
Normálisan megcsinált hőszigetelés esetén penészes kőzetgyapotot nem láthatsz, mert egyetlen pontján sincsenek meg a penész éledben maradásának feltételei.
Ezt úgy kell érteni, hogy folyamatosan vékonyodik (egyszer teljesen el fog fogyni),
vagy az első időszakban kialakul rajta egy mondjuk 2-3 mm vastag roncsolt réteg, ami alatt a hab nagy része már akár 20 évig is biztonságban van az UV sugárzástól?
- Na itt jön a kérdés. Nézegetem, 10, max 15 -ös URSA DF32-es árban talán beleférne. Átfogószárak 20 cm magasak. Érdemes 15-ös DF32öt rakni, rá a most ott lévő ki tudja mit, vagy inkább rakjak 20 cm mit hasonló árban. (15ös ursára 2270/m2 árat látok, kérdés annyiért meg is lesz-e. ) 50 m2 mínusz az átfogók, ez-az..."
És lett:
- új lambéria
- régi megerősítve az átfogószárakhoz komolyabban
- párazáró fólia
- 30 cm Knauf 0,039-es gyapot többszörös átfedésben, felső részén az utolsó 5 centis réteg alá visszarakva az eredetileg fent volt ~ 8-10 cm-s sárga gyapotot is. Így közel 40 cm gyapot van fent a padláson.
A tető része meg:
Szarufákon páraáteresztő fólia rendes átlapolással, ellenléc, cserépléc. Alul rovarháló, cseppenőlemez, lezárófésű, felül kúpcserép alátét, kúpcserépsor két szélén kúpcseréplezáró elem, fentről 2. cserépsorban minden szarufaközben szellőzőcserép.
Érezhetően jobb a hőtartása már a lakótérnek.
Részben innét is sok infót kaptam, köszönöm a segítséget mindenkinek. :)
Nemsokára külső hőszigetelés is lesz. Na oda is szükség lesz az itt felhalmozott tudásra, mert van minden. Öntött beton alsó szint, ami több mint 30 %-ban talajszint alatt van, eleje vége nem fűtött, felette B30 és némi ytong, meg fa. Nyílászáróilag lent zártszelvény ajtók, ablakok, zártszelvény "tokkal". Fent jobb a szitu, ott fa nyílászárók. Kőporos vakolat. Terv jelenleg 12-15 cm grafitos menne rá. De majd mérek, rajzolok, kérdezek sokat. :)
A szarufák közötti hőszigetelésnél a 15cm-es táblás kőzetgyapotot egyben 15cm-rel, vagy 10+5, esetleg 5+10cm-rel oldjam meg?
Arra gondolok, hogyha esetleg netalántán kívülről bontani kell a tetőt, cserépcsere, léc csere stb, akkor pl ha a kőzetgyapot teteje valamiért penészes lenne, akkor csak ledobnám a felső 5cm-es réteget...
Vagy mire tetőcsere lesz addigra a fólia meg a gyapot is tönkremegy?
Garanciát nem vállalnék rá (meg szerintem egy épelméjű szaki sem fog).
Annak idején én úgy csináltam 0 fok körül a szigetelést, hogy lefóliáztam egy szakaszon az épületet, felragasztottam ragasztóval a táblákat, de másnap a felső-szélső elemeket mindig visszaszedtem, mert azok egyáltalán nem tudtak megkötni.
Ehhez az kellett, hogy belül menjen a fűtés, tehát az EPS alatti ragasztónál a tégla hőmérséklete a benti hőveszteségnek köszönhetően +5 fok fölé került.
De azt néztem, hogy kellett 2-3 nap, mire rendesen megkötött a ragasztó igy is.
A hálózást természetesen el kell felejteni, mert azt semmivel nem tudod normális hőmérsékletűre kreálni fóliázással, csak direkt fűtéssel.
Ebben az idoben csak annyit lehet megcsinalni -es mint eggyel elobb irva volt, hogy a meglevo vakolasod miatt azt is kizarolag csak habbal-, hogy felrakni az uj EPS tablakat (ezt is csak akkor, ha nem grafitos, ha grafitos, akkor vagy nem kene felrakni, vagy le kell majd festeni feherre, mar ha abbol a verziobol van, ami kivul is szurke). Ha allvanyozni kell a munkahoz, akkor tavasszal ujra allvanyozni kell majd a munka befejezesehez -> plusz kiadas.
Ezutan jonne a halozas (ehhez mar a poros ragaszto kell), majd a szinezes. Ez utobbi ketto elkovetesere -kulonosen, hogy napsutesre perpill kilatas sincs-, ha szakszeruen, az gyartoi eloirasoknak megfeleloen kivan dolgozni az ember (homersekelt, paratartalom), iden mar nincs lehetoseg.
Az elzavaras meg hat erdekes dolog lesz, elvegre te biztad meg oket egy munkaval, aznap, vagy egy nappla elotte kitancolni belole, az nem biztos, hogy nem fog anyazasba torkollni (ez persze ne tartson vissza)...
A legfobb buktato, hogy ragaccsal november vegen, amikor nappal is epphogy 5 fok felett vagyunk, ejszakara pedig most kezdunk belekarcolni a minuszba, ezen kivul fixen 75% paratartalom felett vagyunk- nappal, es este is- szerintem azzal jobb lenne az egvilagon semmit sem csinalni. Habbal menjen fel az eps, mert akkor mar ezen a telen is kevesebb meleg megy ki, aztan jovore lehet folytatni, teccett volna elobb nekikezdeni.
1. Eltolt szintes a kégli, a középső szint felé tettük most le a gyapotot, a középső és felső szint között lévő falra tettük a habot, a felső szint szigetelése majd köv. ősszel fog történni.
2. A habot leengedtem a betonig, a gyapot pedig hozzá van tolva.
Ha a külső, homlokzati falra gondolsz, ott úgy fog működni, hogy a gyapot most jelenleg ráfekszik a homlokzati fal tetejére. Tavasszal, ha lebontjuk a deszkázatot kívülről, akkor az esetleges hiányzó gyapotot pótoljuk, EPS feltova a tetőig, és ott is össze fog záródni a szigetelés.
Elkészült végre a padlás felére a hőszig, 30 centi gyapotot terítettünk le, járhatósra csináltuk. Szerintem qrva jó lett, pár képpel illusztrálva :)
A járhatóságot biztosító deszkázatnak építettük ezt a vázat:
Az egyik végén a tetőt tartó (fenetuggyamianeve) fához csavaroztuk:
Középen és a másik végén egy 200 mm magas fatuskón támaszkodik.
Gyapotozáskor belefutottunk egy olyan problémába, hogy a 2. tízcentis gyapot nem akart csúszni az alső leterített, 1. rétegen. Látszik is, hogy "megviselt" lett a 2. réteg egy kicsit az első pár méteren. A problémát úgy oldottuk meg, hogy egy zsákot tettünk az első sor tetejére, ezután simán csúszott a 2. réteg az elsőn, a gerendánál kellett kicsit lenyomni, beférjen a 20 centi.
Itt már mindhárom réteg egymáson van:
A függőleges falra 2 x 10 centis fehér habot tettünk:
Ez pedig a házi EPS vágónk. Vargáné és tsa PC táppal tökéletesen eldolgozgatott:
Tapasztalatok:
- Pár napig csak a padlás fele volt leborítva, így tudtam mérni infrás hőmérővel a szobában a plafon hőfokok-különbségeket. Kinn még szinte hideg sem volt, de a szigetelt és a szigeteletlen födém, fűtött tér felőli hőmérséklet-különbsége 2...2,5 fok volt! El se akartam hinni.
- A hideg "huzat"-érzés szinte teljesen megszűnt, eddig azt hittem a fal sugározza a hideget, hát nem, a födémről jött. De ettől függetlenül tavasszal a fal is megkapja majd a szigetelést.
- 2000 literes puffertartály 50 fok deltaT-vel egy napig húzta idáig, most ez felment majdnem másfél napra. Érezhetően lassabban sül ki.
Összességében azt tudom mondani, nagyon megérte a beruházás, mind kényelmileg, mind anyagilag. Padlás fele van csak kész, igaz, de már így is érezhető a különbség! :)
vundergraf, Elek, 0I0! Köszönöm a válaszokat. A szigetelés lesz a megoldás, de csak jövőre, a bútorok majdnem újak, azokat nem szívesen dobnánk ki. Bár, ha a padló alatti szigeteléssel van gond, az nem sokat fog segíteni. Ha egyáltalán van. A bútorokat mindenesetre átmozgatjuk.
MFP = (Multi Functional Panel magyarul) Több felhasználsái célú falemez akár kültérre is nedvesség türő Faapríték szálakból készített sokrétűen felhasználható tábla, kötőanyaga akril.
Előnyei: - szilárdabb az OSB lapoknál - nincs kitüntetett szilárdsági iránya, ezért nem kell ügyelni a vágási irányra - nagy hajlító rugalmassági tulajdonsága révén parketta alá téve magas fokú lépéskomfortot biztosít - páraáteresztő, párakomfortot elősegítő - épületszerkezeti elemként, falazatként engedi az épületet lélegezni, ezzel a páratartó szerkezeteknél segít az egészséges páratartalmat kialakítani - kötőanyagának (akrilragasztó) nincs károsanyag (fenol) kibocsátása - jól csavarozható és szegelhető - felülete csiszolt, homogén, rögtön festhető, tapétázható - jól tűri a nedvességet
Most kb. másfél hónapja itt hallottam először erről itt.
Sajnos az én parkettám laminált padlóm alatt csak OSB lapok vannak, akkor most mit csináljak ??
Nehezebb dolgok rögzítéséhez inkább több ponton rögzített vastagítást célszerű feltenni pl fából akár és abba is inkább csavarozni, mint szögelni. Az ilyen táblásított anyagokban általában a szög nem szorul valami kitűnően.
Ha számít az esztétika lehetne vastagabb lambéria vagy hajópadló is esetleg a burkolat.
Azt esetleg meg tudjátok mondani, hogy milyen vastagságig OK az MFP lap? Én a mű-nél elvesztettem a fonalat (a 0.9 és a 2 miatt nekem úgy tűnik 2 cm-es is OK, de ez tényleg csak blöff). Mivel a lap nem fekszik fel a falra, csak az EPS-re, azt gondoltam vastag MFP lapot rakok, ne szakadjon / forduljon ki / nyíródjon el a súlytól a szeg, ha valamit az MFP laphoz rögzítek.
Az utolsó mondat nem egészen igaz, végigszaglásztam és enyhe dohszag azért ott is érezhető, ahol nincs nedvesség. Mivel az intenzitása egyenletes valószínűleg a vízszigetelés párazáró képessége nem a legjobb.
Szóval szegény ember házában jobb, ha jár a levegő minden határoló felület mellett.
Ha alá lehet nézni a laminált parketta alátétnek, kiderülhet milyen a padló vízszigetelése.
Egyértelműen a szellősebb bútorzat elhelyezése a legegyszerűbb megoldás. Ez magasabb lábakkal, és szellőzőképes nem dugig pakolt ágyneműtartóval is elősegíthető (pl laminált furnérlap helyett fonatos kivitel). A falaktól is érdemes elhagyni nagyobb helyet.
Én pl épp most szedtem fel az egyik szoba közepéről az ott 2 éve pihentetett 13 tábla faforgácslapot. Ki is derült, hogy alattuk hol van hiba a padló vízszigetelésén. Szerencsére csak egy ponton keletkezett pár centis vizes folt, dohszaggal, de ez legalább nem nagyon jutott ki a levegőbe (eddig). 10 éves háznál ennek sem örülnék, de 110 évesnél nem elégedetlenkedhet az ember.
Egyébként ha biztosan kifogástalan a padló vízszigetelése, akkor elvileg az is jó megoldás lehetne, ha simára gyalulja az ember a bútorok alját, hogy egyáltalán ne jusson alájuk jelentősebb mennyiségű pára.
Ezt a forgácslapok is bizonyítják, mert ahol felfeküdtek a parkettára és nem kaptak alulról vizet, ott semmi nyoma dohnak, penésznek.
"Szeretném a hőszigetelt falat OSB-vel vagy valami hasonló lappal teljesen beborítani, hogy könnyebb legyen dolgokat felfúrni, rögzíteni, pakolászni."
Ne fékezzük a hőszigetelésből távozó párát, ezért a hőszigetelésre tegyél függőlegesen pl tetőléceket távtartónak és arra rakd az osb-t, NAGYON FONTOS: tedd lehetővé a lécek közötti légrés jó átszellőzését, tehát az összes függőleges üreg alul-felül legyen összeköttetésben a garázs légterével (nem három pici lyukkal, hanem kb ugyanakkora keresztmetszetben, mint maga a légrés).
Sziasztok, párával kapcsolatban lenne egy kérdésem.
A fűtetlen garázsunk egyik oldalfala egyben az egyik lakott (és fűtött) szoba oldalfala is egyben. Ezen a falon, a hideg oldalon van 10 cm EPS hőszigetelés. Szeretném a hőszigetelt falat OSB-vel vagy valami hasonló lappal teljesen beborítani, hogy könnyebb legyen dolgokat felfúrni, rögzíteni, pakolászni.
A lapnak a falra történő felrakása után a rétegrend a következő lenne: fűtött tér - 38-as fal - 10 cm EPS hőszigetelés - OSB (?) lap - fűtetlen tér.
Kell aggódjak a pára miatt? Nem tudom milyen a páraáteresztő képessége az ilyen lapoknak, szívesen elkerülném, hogy a lap meg a hőszigetelés között penésztelep jöjjön létre.
Ha jól tudom vannak olyan préselt lapok amiben viasz (?) van, gondolom annak nullához közeli a páraáteresztése, ha tudtok tanácsot adni miket kerüljek el, az is nagy segítség lenne.
Úgy gondolom, hogy a parketta felülete nincs harmatpont alatt,
de egyrészt lehet, hogy a padló vízszigetelése nem tökéletes a talaj felől (esetleg felszivárgó talajnedvesség),
másrészt lehet, hogy a dohos szag kialakulásához nem kell feltétlenül víz, hanem elég, ha a páratartalom ott rendszeresen/tartósan 70-80% felett van (szokásos "nulla szellőzésű" lakások hűvösebb pontjai) - számítani lehet penész megjelenésére is, habár a parketta alatt már régóta is lehet.
Abban persze egyetértünk, hogy valamennyi eshetőségre remélhetőleg elegendő megoldás lesz, ha jobban szellőztetve vannak azok az üregek.
Szia vundergraf! Ezzel a témával kapcsolatos a kérdésem. Hat éve vettem egy akkor 5 éves , hát nem jómódú ember által épített házat. A ház száraz volt, doh és penészmentes. A szobákban beton volt, olcsó padlószőnyeggel burkolva, a többi helyiség járólapos volt. A szobákat laminált padlóval burkoltuk, a járólapos részekre tettünk még egy sor járólapot flexibilis ragasztóval. A nappaliban a járólapra laminált parketta került. A lényeg, hogy a hálószobában a franciaágy alól /van ágyneműtartó alatta/ és a nappaliban a 3 személyes ülő alól dohos szag jön. Mi b@sztunk el valamit, vagy az előző tulaj, vagy mindketten? Ha mi, akkor van-e erre valami megoldás? Azt nem tudom, hogy a padló alatt van-e szigetelés, a fűtéscsövek a lapradiátorokhoz a padlóban /vagy alatta/ mennek. 11 éve épülhetett úgy ház, hogy nem volt a padló alatt szigetelés? A házon egyenlőre nincs szigetelés, 30-as téglából van.
"ezért gondoltam ott könnyítek a terhükön ... annál a gerendánál kicsit levágnék a pallókból, hogy azok csak a szomszédos gerendákon támaszkodhassanak"
A fa nem merev anyag, a megterhelt gerenda pont annyira fog meghajlani (lejjebb ereszkedni), hogy a rá jutó terhelésből jusson a két mellette lévőnek is, azután megáll. Ez az extra meghajlás lehet, hogy csak egy milliméter lesz, ami észrevehetetlen.
De úgy is lehet gondolkodni, hogy ha ott facsavarral rögzíted, akkor az a palló éppenhogy tehermentesíti az alatta lévő gerendát, mert "felfelé húzza", ha esetleg nagyon meg akarna ereszkedni :)
"0,44-es gyapotot már sehol sem tartanak."
Kereskedő kisszótár:
"0,44-est már nem tartunk és sehol sem tartanak"
ezt így kell értelmezni:
"mindenki 0,44-est vásárolt és már a nagykerben is elfogyott és bármit a szemedbe hazudok, csak vegyél helyette olyat ami még van a raktáron és eszedbe se jusson más kereskedőnél se érdeklődni"
Az oldalra igazításnál sikerült elérni a hab összeesését, de szerencsére tényleg csak néhány helyen. Egy kis pur meg a dübelezés majd helyén tartja és folytonos lesz.
Még egy kicsit gyakorolni kell majd vele, viszont ég és föld a különbség a zsákos ragasztóhoz képest mind sebességben, mind egyszerűségben...
A sláger gyanús padlás szigeteléssel kapcsolatban egy rövidke kérdés. Felszedtem a deszkázatot, a gerendák köze telítve van gyapottal. 5×15-ös pallókat akarok keresztbe rakni, a közüket is gyapottal kitömve, viszont a közép szelemen négy székoszloppal támaszkodik négy gerendára. Mivel a gerendák már régiek, ezért gondoltam ott könnyítek a terhükön és nem terhelném még a padláson tárolt lomok súlyát is. Arra gondoltam, hogy a paint-es rajz szerint annál a gerendánál kicsit levágnék a pallókból, hogy azok csak a szomszédos gerendákon támaszkodhassanak. A gerendaközök kb 80 centisek, így itt kb 180 centi lenne amit a pallóknak át kéne hidalniuk.
Szerintetek?
Kösz,
Péter
Ja, és ha valaki szigetelne épp, 0,44-es gyapotot már sehol sem tartanak....
Nagynyomású nem volt, de átkeféltem gyökérkefével és arra ment habbal. Most hétvégén a biztonság kedvéért dübelezem, bár már lassan egy hete fent van rendesen, nem jött le :)
Viszont a hab néhol nem igen fogta meg, szétlapult teljesen, amikor igazgattam a táblákat. Oda meg fújok egy lehelletnyi pur habot.
Van benne valami. De csak cserépfedésnél lehet gazdaságos , igaz a lécezés ott is új lesz. Palatetőnél viszont a lécezés + a pala is kuka. De elvileg lehet.
No igen, nem láttam eleddig ilyet, de határozottan értelmes megoldás lehet sok esetben. Érdekes, hogy a lehetősége nekem is eszembe jutott, de nem gondoltam, hogy erről lenne szó. Az az én terminológiámban inkább belsőnek minősül, abból kiindulva, hogy a beépítetlen ferde tetőnél többnyire a térelválasztó a tetőfedő anyag (cserép stb.), ehhez képest a szigetelés inkább belülre célszerű, mint kívülre. Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy a jelenlegi tetősík megemelésével, hogyan lehet szigetelést a szarufák fölé (is) elhelyezni, akkor valóban lehet külsőnek aposztrofálni bizonyos értelemben. Ezzel együtt mégis érdekes volna tudni biztosan ilyesmire vonatkozott-e a kérdés, és ha igen, akkor milyen a jelenlegi tetőszerkezet.
Lenne egy kérdésem is. A lányomnak csináltam egy faházat az északi falunkhoz hozzátoldva, és az EPS szigetelést mögötte az északi falra csak 5 centi vastagra raktam, mivel a házikó is szigetel. A fala 4 centi vastag fenyőpalló összenútolva, de mivel bontott galériából épült a csúnyább belső felét szigetelném.
A belső tér csökkentése végett takarékoskodni kéne a szigetelés vastagságával.
Ha pár centi vastag XPS lapokkal kibélelném és lehálóznám aztán behúznám a rózsaszín nemesvakolattal annak lehetne valami buktatója?
Valamilyen habos ragasztóval lenne értelme ragasztani, vagy tányéros rögzítőelemmel is lehet esetleg?
én az utcában két ilyent is láttam (lebontották a tetőt, szarufákra kb 15 centis pallót raktak élével, üveggyapottal szigetelték (fóliával alatta fölötte), új cserépléc, régi cserép (plusz valamennyi új cserepet is kellett venni, mert "nőtt" a tető, az látszik kicsit). az egyik házon voltak tetősíkablakok is, mondta a szomszéd, hogy ott belül is újralambériázták a szoba ferde falát.
pedig de. a szarufak felso sikja feletti szigeteles. akar a szarufak megmagasitasaval, akar azokra meroleges pallok rakasa, akar erre szolgalo speci tablak hasznalata.
Elmagyaráznád, mit értesz külső tetőszigetelés alatt?
Ahogy elnéztem a fórumban sokaknak van tapasztalata tetőszigetelésben, de külsőleg csak lapos tetőket szoktak szigetelni (ott nincs tetőtér), cseréptetőt és általában legritkább esetben (sem).
Palatető, vagy valamilyen anyagú hullámlemeztető esetén esetleg tudnék unortodox ötletekkel szolgálni.
A tetőszerkezet ismerete sokat segítene a potenciális válaszadóknak, illetve a "külső" fogalmának tisztázása.
"Kb 10 m2-es családi ház szobáját szeretném alulról hőszigetelni, mivel a ház szigetelt, viszont most alulról érződik hidegnek, mivel sima 30x30-as járólap van, betonra lerakva..
A járólap szakszerűen van letéve, tehát teljesen vízszintes, nem kontár munka.
Ezt nem szeretném bolygatni, simán rá akarok tenni valamit, ami hőt szigetel. "
Lehet hogy nem kontármunka, de az elv, az elhatározás az nagyon de nagyon kontár lehetett anno.
Már 100 éve is volt hidegpadló és melegpadló. A melegpadlót általában lakószobába tették. Hogy mennyire volt hatásos azon lehetne vitázni. Mindenesetre jobb volt mint a hidegpadló. Jó nem volt de egy hajszállal talán jobb a hideg padlónál, a mi embertelen volt már 50 éve is.
Hogy mit tettek , hát arra a hidegpadlóra tettek egy műanyag borítást. A Graboplasz ( ha van még ilyen ) gyárt különféle műanyagszőnyegeket, simát és habalátételeset 1,5 - kb 3 mm vastagságig. Ha kevés lehet duplázni. PVC padlónak is nevezik és van olyan ami parkettát utánoz, immitál.
Az általad elképzelt megoldások is segítenek valamit, de az említett dohosodás azért előfordulhat.
Az nem világos nekem, hogy a lábazatot védi, hogy a szigetelés felől ne kapjon vizet, vagy a szigetelést, hogy a lábazat felől ne kapjon. Én semmit nem raktam az XPS alá, mivel úgysem nagyon vesz fel vizet. Nálunk a lábazat szigetelése nem sokat ér így a lábazat tetejéig fel tud jutni a vizesedés. Inkább attól tartok, hogy mivel a szellőzést így is lezártam az XPS-sel nem lett-e még vizesebb a lábazat. A terasz alatti részen ezért kőzetgyapottal szigeteltem rétegelt lemez illetve lambéria burkolattal, így nem lett durván lezárva páratechnikailag. Tartottam tőle, hogy a kőzetgyapot esetleg átnedvesedhet, de úgy tűnik nem tette.
En ilyenkor amikor asszony belelendul a mosasba, a konyhai ablakot ugy szoktam hagyni iccakara resszellozon. Azon az 1 ablaskon nincs redony, ezert ott parasodik csak.
A 3 retegu mar biztos nem parasodnas.
Amuly 2 retegu uveget is lehet kerni melegperemes kivitelben ! Amikor ius a tavtarto nem alu. hanem muanyag....vagy micsoda...
A belső pára és hőmérsékletviszonyokon túl azért ott lép fel a pára először, mert az üvegek közti távtartó is hőhíd. Nem feltétlenül a tok a hibás, bár az is szerepet játszhat. Az előző hozzászólásban foglaltakkal kapcsolatban lehet, hogy most megjelent, és nem hiszem, hogy azért mert bármi tönkrement volna. Egy páratartalom mérő tényleg hasznos volna.
Lejárt szavatosságú vakolatról. Ajándékba kaptam én is, nem merték lakóházra felhasználni. Nálam melléképületre ment. Olyan szinten régi volt, hogy alig lehetett felkavarni. Kb egy éve van a falon, tökéletes. (baumit ez is)
Köszönöm, ez tényleg hasznos. Pl a Ceresit egyik polisztirol ragasztója sem tudja az előírt 1,5 N/mm2 tapadást legfeljebb a felét, harmadát. Gondolom a rugalmassági tulajdonságok sem egészen megfelelőek.
Asszem leegyszerűsítem az életem és kihagyom a cserepezést (a feleségem szeretné elsősorban), nem csinálok magamnak bajt esztétikai alapon.
Az első adag ragasztó nemesvakolat keverék fennt van a tesztfelületen. Szépen köt. Színe egész jó lett, nem pink. Meglátjuk mit bír.
Természetesen az én javaslataim is akkor lehetnek jók, ha az előttem szóló kérdésére a válasz igen.
Más jellegű kérdéseim nekem is vannak.
Belefutottam egy Ceresit Thermo zsákos szigetelés ragasztóba, aminek a színe a szokott szürke helyett valami bronzos barna. Ha ezzel biggyeszteném fel a lábazatra a bontott hódfarkúakat az megfelelő lehet-e?
Esetleg van-e értelme műgyantás kötőanyaggal feldúsítani, és ha igen mivel, és hol lehet ilyet kapni ésszerűen kis kiszerelésben?
Netán a lejárt szavatosságú rózsaszín baumit nemes vakolattal volna-e értelme próbakeverést csinálni, hogy együtt miféle anyagot adnak ki?
A padlószőnyeg jó megoldás lehet. Mi annak idején a Diegoban 1000 Ft/nm áron vettünk 1 cm vastag poliuretán szőnyegalátétet. Két vékony textília közt van összepréselt purhabdarálék. Most a weblapjukon 1500 Ft-ért van fenn valami hasonló, ami azért borsosabb. Sajnos nem teszteltük még, mert a szoba, ahova szánjuk még felújítás alatt van. Ennek nem szabadna alápenészedni gondolom. Szerintem ez akár a legolcsóbb padlószőnyeggel kombinálva is nyújt olyan hőérzetet, és puhaságot, mint önmagában a legdrágább, legvastagabb fajták.
A most is használatban levő nappalinkban viszont az a rendszer, hogy a régi szőnyegeket alatta hagytuk az újaknak. Így három réteg most már kellemes.
Hozzáteszem nálunk parketta van, de mivel nincs alatta szigetelés az is nagyon hideg. Esetleg majd egy darab ilyen alátétet valami szőnyeggel lerakok a konyhába ahol járólap van.
A laminált parketta alátéttel együtt is szerintem hidegebb lesz ennél a megoldásnál. Ha olyan szerencsés a helyzet, hogy az ajtók kifelé nyílnak, lehetne akár több centis XPS szigetelés is a laminált parketta alatt, de valami jó fajta XPS kell, masszív szerkezetű parketta, meg vigyázni kell a bútorok elhelyezése tekintetében, meg össze kell barátkozni a szintkülönbséggel.
Ezek részben csak ötletek, ha valamelyik hülyeség, javítson ki aki többet tud!
Kb 10 m2-es családi ház szobáját szeretném alulról hőszigetelni, mivel a ház szigetelt, viszont most alulról érződik hidegnek, mivel sima 30x30-as járólap van, betonra lerakva..
A járólap szakszerűen van letéve, tehát teljesen vízszintes, nem kontár munka.
Ezt nem szeretném bolygatni, simán rá akarok tenni valamit, ami hőt szigetel.
2 lehetőséget látok: Egyik a laminált parketta, a másik a padlószőnyeg. Mindkettő alá kellene valami jó hatásfokú anyag, ami nem engedi fel annyira a hideget.
Az ajtónál simán megoldható a keletkező szintkülönbség, az ajtó beszabásával és küszöbbel.
Mit ajánlatok, ami nem túl drága és tartós is egyik, illetve másik esetben?
- a járdaszint alatt ~2 cm-rel érjen véget a háló+glett, a háló végek glettel takartak legyenek!
- alapozás a háló+glett alatti + pár mm-ig (azaz a csupasz habra is)
- színezés az alapozott részen
Én ebből azt értettem ki, hogy a vízállóbb lábazati színező teljesen elfedi az XPS lapot és a hálót-ragasztót. Ezért fontos, hogy nem csak a hálóig+glettig ér, hanem végig.
Az említett postot nem találom, de érdekelne. Nálam a lábazat még sehol nem jutott el a vízálló fokozatig, remélem most tudom majd meg, hogy előbb utóbb le fog ázni.
A Mapei-nek a ragaszójával lesz beágyazva a háló, az elvileg alkalmas XPS-hez is. De gondolom ez is átnedvesedik, ha pár poszttal korábban olyan precízen leírta Vunder, hogy hogyan kell megvédeni az átnedvesedéstől.
Max 1 esetben ! Szenteste van, este 11 óra, a hold hátulról világítja meg az épületet, én csak a körvonalait látom, meg az ablakból kiszűrődő karácsonyfa fényeit .
Szerintem nincs szükség további szigetelésre, csak megfelelő anyagokat kell használni beágyazásra ragasztásra, fugázásra. Ez a ragasztani kívánt anyagon is múlik. A szakértők majd megcáfolnak, ha nem jól gondolom.
Hogy mit, mivel és hogyan érdemes az engem is érdekelne, mert van ilyen tervem hódfarkú cseréppel.
Kívülről lehet a végén impregnálni az egészet esetleg valamivel. Az égetett agyag felületeket olajjal is szokták pl.
Mea culpa! Páraáteresztőnél általánosan valóban nem előírás a belső légrés, a bemutató videó tényleg pontatlan illetve hiányos. A kérdésfelvetőnek igaza volt. Kissé elragadtattam magam, mert előttem mindig az átázott szigetelés és szarufák rémképe lebeg.
itt pl csak egyhez van odairva hogy rateheted a szigetelesre direkt. Persze masikakhoz is oda van irva hogy egyszeresen szelloztetett tetohoz, de van amelyikhez ezek egyike sincs odairva.
Elkészültem a tetőterem szigetelésével, a tetősíkba és a plafonba rakott 25cm kőzetgyapot jótékony hatása már most érződik, 18 fok volt fent ma reggel úgy, hogy nincs még fent fűtés, semmi, csak egy nagy üres hodály(85nm és 2.7m belmagasság) és alsó szintről is egy ajtóval le van zárva a feljáró.
A szellőzés miatt. Ezt mondja is a narrátor. A páraáteresztő fólia szerintem nem jelenti azt, hogy rajta keresztül emberi idő alatt kiszárad a szigetelés, ha netán átnedvesedik valamiért (pl beázik a tető), csak a lassan áramló párát képes bizonyos mennyiségben átengedni. Azt is el tudom képzelni, hogy ha a hideg felületű fólián páralecsapódás keletkezik, akkor rátolt szigetelésnél egyből felszívja a gyapot. A szellőztetés a tetőszerkezet faanyagainak is kell egyébként. A víz a legtöbb helyre könnyebben jut be, mint amennyire aztán távozni hajlandó.
Majd pont a barkácsáruházak adnak megfelelő tanácsot...
(Egy épitész barátom tanácsadóként bedolgozott az egyik áruházláncnak, egy komplett video-tanácsadó-lakberendező sorozatot készitettek vele, hát mesélt dolgokat.)
Azt elfelejtettem említeni, hogy a legtöbb falszerkezetnél vagy hőszigetelő rendszernél a szigetelő anyag csak egy része, és sokszor nem is a nagyobb része a költségeknek, ezért az aránytalanul drágább szigetelő anyag rendszerben már nem is olyan aránytalan...
Pl ha veszel 1600 Ft-os gyapotot a falszerkezet többi része pedig 3000 Ft/nm, akkor 4600 Ft lesz a nm ár
800 Ft-ossal 3800 ez már rögtön nem dupla költség csak kb 30%-kal több.... Ez csak egy példa, ha kiszámolod a fóliákat és a faszerkezetet kijön nálad mennyi.
A faház kérdéshez annyit tudnék hozzászólni, hogy papíron a DF 32 0,32-es hővezetéssel bír 10 centinként, a másik kettő felsorolt anyagnál 0,37 és 0,39 értékeket adnak meg. Az árkülönbség gondolom ezzel magyarázható.
Az látszik, hogy nincs arányban az ár és a szigetelési tényezők közti különbség, viszont ez szigetelő anyagoknál elég megszokottnak tűnik, és abból fakad, hogy a jobb hőszigetelésű anyagokból vékonyabb réteggel lehet elérni ugyanazt a szigetelést, illetve adott helyen jobb szigetelést lehet elérni, ezért aki maximalista az megveszi, sőt hosszabb távon meg is térülhet a plusz befektetés.
Például a Te esetedben, ha a DF32 helyett a Multirockot rakod be, akkor 20 centi helyett 25 centivel tudod ugyanazt a hőszigetelés elérni. Ezzel egyrészt megtakarítasz bő 1000 Ft/nm összeget a hőszigetelő anyagon viszont a faszerkezet megdrágulhat a vastagabb anyagszerkezet miatt, hacsak nem ritkítod... , illetve csökken a ház hasznos alapterülete 20 m falanként 1 nm-rel. Persze a vastagabb fal adott esetben masszívabb is lehet, de valamit valamiért.
Az említett kőzetgyapotok közül személyesen egyikkel sem találkoztam, így nem tudom megmondani a mechanikai tulajdonságaik milyenek, sőt pl a testsűrűségüket sem néztem meg hirtelen, de az sem mindegy (és az áruk is valószínűleg emiatt különbözik). Ez nagyban megszabja, hogy mennyire jók mechanikailag illetve pl a hangszigetelő képességüket is befolyásolja.
Én egyetlen anyagot használtam eleddig a Knauf Nobasil MPN 800 Ft/nm 10cm körüli táblás gyapotot. Ezt elég masszívnak találtam, hogy ne rogyjon össze a saját súlya alatt, sőt ésszel még terhelhető is. Fűrésszel kényelemesen elnyiszálható, precízen illeszthető faszerkezetbe is. Pl szarufák közé simán be lehet szorítani és nem esik ki. Nem tudom a tekercsesekkel meg lehet-e ezt csinálni, de szerintem nemigen. Hővezetése 0,38-nak van írva, ebből is több kell mint a DF 32-ből, de persze jóval olcsóbb is.
Utánanéztem az Uns 37z és a Multirock árának és nincs nagy különbség közöttük, ellentétben a DF 32-vel, ami majdnem 60%-al drágább mind a kettőnél.
Az URSA szakemberével (alkalmazástechnológusa) sokat leveleztem ezzel kapcsolatban, én is direkt rákérdeztem, hogy mi igaz abból, hogy a függőleges falakban az üveggyapot idővel összeesik. Azt mondta, hogy ennél az új típusnál már nincs ilyen jelenség. A műszaki adatlapot is megnéztem, az is azt írta, hogy mehet függőleges falba ezért is döntöttem mellette. Bár most már kezdek elbizonytalanodni, hogy jobb lenne táblás termék.
Általánosan a Multirockot szoktuk használni, mert a Rockwhool egy bevált, jó márka, és nem olyan vészes az ára.
Sajnos a szigetelőanyagosok/tüzépesek nagy része egyáltalán nem ért hozzá, hogy hová mit lehet tenni, pedig csak meg kell nézni az adott anyag előirásait, mindegyikhez le van irva, hogy melyik szerkezetbe használható fel.
Mekk Elek ezermester: Te milyen vastagságot ajánlanál a tervezett 5 cm helyett 10 vagy 15 cm?
KömKel: erre gondoltam én is, hogy megéri e? De így tényleg nem.
Ezt a típust az USRA ajánlotta. Minden nagyobb szigetelőanyag gyártótól bekértem az ajánlatot, hogy ki mit ajánl a termékei közül. Csak az URSA volt aki érdemben foglalkozott velem. A többi cégtől csak lerázós válasz leveleket kaptam. Ezért döntöttem mellettük. Bár a PAROC-ról eddig még nem hallottam, velük nem is beszéltem. A termékeik közül van szerinted olyan amivel ki lehetne váltani az URSA-t?
vundergraf: Tulajdonképpen az egész külső borítás egy nagy tárcsásítás. De ezen kívül minden saroknál be lett építve minden irányban x alakú erősítés a szerkezetbe. Már egy ideje megvan a szerkezet, de nem volt nyikorgós-pattogós hang soha, pedig nem szélcsendes a környék.
Tényleg csak bele kerül. A faváz hőhíd hatását úgy kerüljük el, hogy a külső 15 cm vastag szerkezet után lesz még 5 cm stafni váz eltolva és ide is megy majd szigetelés.
Kívülre nem tudunk szigetelést rakni, mert a ház kívülről fával van borítva.
A falszerkezet felépítése kívülről befelé haladva a következő:
2,5 cm vastag borovi fenyő deszkázat pikkelyes fedésben,
Én valamilyen keményebb fajta 2 cm-es xps zárt cellás polisztirolt raknék, az mechanikailag is jó strapabíró nem vesz fel sem vizet sem párát, így nem romlik a hőszigetelése, akkor sem ha a pincében magasabb a páratartalom. 500-600 Ft/nm. Persze nem tudom milyen jellegű a pince, ha valamiért páraáteresztőbb anyag kell akkor persze ez nem jó...
pontosan úgyanígy csináltam én is pár hete, néhol van, néhol nincs - nálam szekrényoldallap, nem hátlap - eddig párának nincs nyoma. Persze mínusz még nem volt, de 0 fok már igen, igaz, nem egész nap, csak reggel. Amíg nincs pára, marad így.
Én raktam páraáteresztőt a gyapotra, csak hogy ne szálljon belől esetlegesen se semmi.
A tanácsotokat szeretném kérni egy leendő szigeteléssel kapcsolatban.
Van egy favázszerkezetes ház aminek az oldalfalait kellene leszigetelni. Az eredeti terv az volt, hogy 20 cm vastagságban kerül bele URSA DF 32 PLATINUM szigetelés. Ebben az esetben a teljes falfelület U értéke 0,21 W/m2K lenne (az URSA számítása szerint).
A napokban azonban elgondolkoztam azon, hogy vajon jobb megoldás e ha fújt cellulózzal vagy esetleg fújt poliuretán habbal lenne a fal szigetelve?
Szerintetek melyik lenne a legjobb megoldás hosszútávon?
Elgondolkodtató észrevétel. Szerintem egy vékony rétegelt lemez (nem laminált anyag) páradiffúziós képessége van olyan mint a födém áteresztő képessége, így az az érzésem nem párásodna alá, de ki fogom próbálni, csak még nem jutottam el odáig. Egyébként ha valamit csinálni kell a padláson akkor ideiglenesen gondoltam, de állandóra is akarok rá tenni, legfeljebb nem összefüggően csak itt-ott. Úgy sincs annyi szekrény hátlapom, hogy beburkoljam az egész padlást:)
Meg is mértem ezt a tekercses gyapotot, ami már két éve le van terítve a a padláson. Végül csak a táblásra terítettem rá 5 centis névleges vastagságban porfogónak, így most 3 és 4 centi közt változik a vastagsága hepehupától függően. 10 centire vetítve átlagosan kb. 7 centimétert tudhat, pedig nincsen terhelve. Ez sajnos még a szintén kevésnek tartott 8 centit sem éri el. A rárakódó por súlya idővel még ronthatja a helyzetet, viszont fóliával leteríteni általában nem szerencsés a pára miatt, kivéve ha alatta is van. A fólia ára meg ugye egyébként is plusz költség, meg valamennyi súlya is van...
Én az elvileg még így is valamivel jobb ár/vastagság arány ellenére azért sem erőltettem az ekoroll használatát, mert nehezebben kezelhető (lefektetni is körülményesebb, ha meg fel kell szedni akkor különösen), és nagyon könnyen szakad. Ha egyszer kibontásra kerül a fóliából nagyobb értékveszteséget is szenved, mint a táblás, amely ha valamilyen átalakítás történik, kényelmesen felszedhető, átrakható, szállítható, eladható, ez meg nagy szerencse, ha nem a szeméttelepen köt ki.
Emellett arra gondoltam, hogy ha a nobasilra rárakok nagy felületű rétegelt lemezt (pl lebontott bútorhátlapot), akkor rá tudok menni anélkül, hogy összenyomnám vagy szétszaggatnám, sőt könnyebb dolgokat tárolhatok is rajta.
Az is szembe jutott anno, hogy ha véletlenül egérke költözne bele, akkor a táblást könnyebb kulturáltan kijavítani, mint a tekercsest.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindig a táblás a kedvezőbb választás, de érdemes lehet átgondolni a dolgot, mert vannak olyan jellemzők, amik első ránézésre nem jutnak el az ember tudatáig.
Az árat a minőség, a szállítási költség, és a haszonkulcs mellett a gyapotban levő anyag mennyisége határozza meg, miközben a szigetelési érték a vastagság ("bezárt" levegő) és a szálszerkezet (levegőáramlás akadályozása) függvénye, mely természetesen a kisebb testsűrűségű és különösképp a tekercselt anyagoknak kedvez ár/szigetelési tényező arány szempontjából.
Födém hőszigetelés esetén a legolcsóbb gyapotok alsó rétegei 20 centi összvastagság felett már valóban kezdenek összenyomódni, tehát 30 centi gyapot a valóságban csak kb 26, 40 centi meg már csak mondjuk 33.
De vajon ár/érték arányban jobb lenne-e ugyanez a 33 centi, ha a legalsó réteg helyébe egy teherbíró réteget tennénk, arra egy közepesen erőset és csak a felső 13 centi lenne legolcsóbb fajta?
Szerintem a legolcsóbbnál (10 kg/m3) sűrűbb gyapotok ára sokkal nagyobb ugrásokban emelkedik, mint azt a jobb teherbírásuk/hőszigetelésük indokolná, ezért még úgy is a legolcsóbb gyapot alkalmazása a leg-költséghatékonyabb, ha az alsó rétege (a ránehezedő súly miatt) esetleg össze is lapul valamennyire.
Persze ferde (pláne függőleges) esetben már muszáj megvenni az erősebb/drágább változatokat.
Ki kell javítanom magam a knauf nobasil az a táblás kőzetgyapot, ami nekem nagyon bevált mindenhova. Ami viszont nem jött be vízszintesen fektetve az az ekoroll.
A 16 cm nem is tűnik olyan rossznak. Valamennyit nőhet még, de szerintem hosszabb távon majd inkább csak összébb esik. A hengerbe csavart kis sűrűségű gyapotok elég lazák ezért a saját súlyuk alatt is összenyomódnak valamelyest, minél vastagabban fektetik őket annál inkább. Ami nem szenved jelentős összenyomódást az a táblás gyapot, de persze ár-vastagság arányban az még így is drágább. Én csak knauf nobasilt terítettem le valamennyit, de abból a 10 centis szánalmasan vékonynak tűnt kiterítve, inkább le sem mértem...
Leterítettük a padlás feléig az URSA DF 39 gyapotot, de néhol 1-2 óra múlva sem érte el a "névleges" méretet, csak kb 16 centi lett a 2 réteg (papíron) 10 centis. Mi a pics...é? Várható, hogy 1-2 nap múlva "összeszedi magát"? :)
Ami a tekercs elejénél volt, az szépen kirúgta magát, a belső, jobban tömörített réteg az "lustult el" úgy vettük észre.
A vízorrnak a hőszigetelésen mindenhol van létjogosultsága vagy csak a lábazat fölött.
Azaz minden vízszintes pozitív élnél ildomos alkalmazni? Gondolok itt pl az ablakok felső részénél és a ablakok alatti díszítő szegély (2 cm-es eps) aljánál?
A padlást valamilyen szinten járhatóvá szeretném tenni,így arra gondoltam a gerendákra merőlegesen rakok 5*15-20-as staflikat, közé rakom az üveggyapotot és lefedem olcsó zsaludeszkával. Csak így nem lesz az üveggyapot fedésben a staflik miatt.
akkor felül eszerint lesz csinálva a hálóval befordulás,úgyis ott szabogatni kell szarufák miatt még. Amikor meg ragasztom akkor mögé fordulok egy darab hálóval.
Lent a 60981 szerint lesz ahogy javasoltátok annak idején.
A dűbelezés kérdés amire vonatkozott: (nem röhögni a rajzon!!!) :-D
A piros dűbelek sorsa volt a kérdés,mert azt nem tudtam elképzelni,hogy is kell megoldani. (tányér felét levágni,hogy ne lógjon a negatív lábazatra vagy mittudomén) de akkor a fekete szerint kell csinálni.
A lábazattal nem szórakozok akkor mert csak 30 cm a földtől.
Mivel ki van ásva az xps miatt és csak félig lett még betemetve ezért a javaslatok közül bármelyiket meg tudom valósítani.
Korábbi posztban kiveséztem hogyan lehet hőszigetelt, járható padlást csinálni betongerendás födémen , most elérkezett az idő a fafödémes változatnak is.
Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb[...] Bővebben!Tovább »
Régi stukatos ház padlását szeretném leszigetelni. Melyik a jobb üveggyapot vagy kőzetgyapot? Milyen vastagot érdemes leteríteni, hogy érjen is valamit.
Be kell fordulni az eps mögé (ha igen akkor ezt hogy szokták megoldani?)?
Vagy csak fentről elég ráfordulni a hálóval és glettel?
Az első esetben kb úgy tudom elképzelni,hogy már mikor a peremre teszik a ragasztót akkor beleágyazzák az előre méretre szabott hálót és úgy teszik fel a táblát?! Ez elég macerásnak tűnik egyrészt az átfedések miatt, másrészt a tető alatti ferde síkok miatt. Ha így kell akkor tudna valaki gyakorlati megvalósítást mondani, mutatni?? A hálózós,glettelős videókon ezeket szépen elsunnyogják és csak arra térnek ki,hogy legyen beágyazva a szövet,meg legyen átfedés.
2.Másik kérdés,hogy lent az xps-t föld színéig (ill. kicsit feljebbig) kell hálózni glettelni, vagy lentig mehet a hab aljáig?
3. kérdés: hogy oldják meg a dűbelezést ha pozitív lábazat van? a kiugró alatt kell dűbelezni csak? Ill. az alsó sort úgy kell az eps-en,mint a sarkoknál (25cm-re az éltől)?
Féltem,hogy a háló esetleg valami gondot okoz ott. Nem tudtam mekkora hőmérsékletek vannak arrafelé,de lentebb írták,hogy a külső csőben elvileg csak a befelé menő hideg levegő mozog.
Akkor nyugodtan körbehálózom és glettelem az egészet.
Igen arra gondoltam. A "füstcsöve" a konvektornak ami közvetlenül a falon megy ki az ablak alatt és ilyen rácsos takaró van rajta. Na, ott kell-e, lehet-e hálózni a kőzetgyapot szigetelést?
Valaki meg tudná mondani,hogy parapet fölé (mellé) szoktak-e (szabad-e egyáltalán) hálózni? Vagy csak éppen a kőzetgyapot széléig érjen a háló ,hogy a repedést külön mozgás miatt eltakarja? esetleg mehet a folytonos háló és a "luknál" 10-15 centivel nagyobb helyen kivágjam a hálót?
Köszi szépen 0,044-est rendeltem. Hát nem volt könnyű, mindenhol a 0,039-est tolják, Ursa-t mar nem is kaptam, Knauf Ekoroll lett.
- beton tálca
- salak
- porfogónak karton/hullámpapír
- 20 centi gyapot
- MASTERMAX ECO 3 a kritikus helyekre ahová be szokott pustolni a hó
Jó lesz így?
Járófelület a kiegyenlítőhöz, kéményekhez fa tuskókon 2 centis deszkák. Gondolkodtam fa lábak helyett EPS-en a deszka alá, de 20 centi vastagon egy 50x50 centis tartókal egy vagyon lenne. Lehet kisebbre venni, mennyire bírja az EPS a terhelést? Milyen közönként kell letenni?
Szombaton szigetelnénk a padlásfödémet. Sajnos csak Nova 3000 márkanevű páraáteresztő fóliát kaptam csak. Ismeri valaki? Kérdésem hogy melyik oldala legyen felfelé?
Elég hasonló mindkettő oldala, viszont csak az egyik oldala feliratozott... Az angol leírása szerint, ha cserép alá kerül, a nyomtatott oldala kerül felfelé... Ha jól értelmezem, az az oldala lesz a vízzáró?
Tegnap reggel volt egy kis napsütés, gyorsan legurítottuk az alapozóval, 10-re már meg is száradt, a fél házat sikerült bepucolnunk.
Ha jól emlékszem, valamikor régebben már téma volt a meglévő behálózott szigetelés vastagítása. Visszaolvastam, kerestem, de nem találtam meg sajna. A lényeg, hogy a ház egy fala elég kurta, 5 centis habbal lett szigetelve, erre még gyorsan dobnék még 5 centit.
A most meglévő hálózást ezen a részen érdemes/ kell megvágni, vagy mehet rá a második réteg minden nélkül? Habbal tervezem felragasztani, ha jól emlékszem régebben azt írtátok, hogy dűbelezni már nem kell.
A mennyezet hőmérséklete erősen befolyásolja a hőérzetet,
a falaké kevésbé, főleg amiatt, mert egyrészt a bőrünk hősugárzásilag leginkább a mennyezetre "lát rá", másrészt pedig a falakat többnyire eltakarja előlünk a szekrény, a könyvespolc és a Picasso, ezért a falak hőmérséklete a menyyezetnél kevésbé befolyásolja a hőérzetünket.
Az un. hőérzet egy nagyon összetett valami. Természetesen függ a bent lévő levegő hőmérsékletétől, de függ a falak hőmérsékletétől is, sőt a levegő áramlásától és még sok egyébtől. pl. a bentlévők pillanatnyi tevékenységétől és ideg/pszihikai állapotától. (is ). Naponta tartózkodom különféle lakásokban. Az egyikben 23 fokon majdnem fázok, aztán a másikban meg 21 fokon jól érzem magam. Ez útóbbinak a padlóját alulról fűti a lenti lakó. Volt úgy hogy a hőmérőt is magammal vittem és jól mért.
Illetve azt szeretném még megkérdezni, jól gondolom hogy a gallér minden falnál (nem csak a kültérrel határos esetén) szükséges amely a födémmel érintkezik?
Ez miért szükséges? "béléstestek hézagainak kihúzása zsákos ragasztóval, síkba"
Ha a lapokat Tytan Styroval csinálom akkor is szükségesnek tartod?
Amennyiben igen: A Tytan adatlapja szerint 10 m2 ragasztására elegendő a hab, ugye ez azért nem teljesen sík felület, mennyivel kevesebb felületre lehet elegendő 1 flakon?
"nem gondolod, hogy ez a légnyomással összemérhető nyomáskülönbség, merthogy jóval kisebb."
Az egyik páranyomást a másik páranyomással hasonlítom, a kettő közötti arány a lényeg. A levegő csak egy modell, ami földi haladó számára is felfoghatóvá teszi a felfoghatatlant.
"de a szívószál egydimenzióssá teszi a páraáramlást, ami egyszerűen számolható. Mivel az XPS páradiffúziós ellenállási száma 120,"
Első nekifutásnak én nem mennék bele ennyire a részletekbe. Mivel a levegővel töltött üregek páraellenállása nagyságrenddel kisebb, ezért a könnyebb érthetőség miatt az XPS páraellenállásával ne törődjünk, a példában legyen mondjuk végtelen.
A modellben az eps-t és a téglát tekintsük "közepesen" áteresztőnek (pl sűrű szivcs). Ha a modellben levegővel dolgozunk, akkor minél nagyobb (tégla)felületen érvényesül a külvilág szívóereje, annál erősebb lesz a vákuum a tégla belső oldalán lévő üregben, ezért annál több levegő fog átpréselődni ugyanazon a kis lyukon (a fólián).
Az "A" ábrán az EPS fékezi ezt az áramlást,
a "B" ábrán csak egy kis téglafelületen érvényesül a külső szívóhatás,
de az alsó két ábrán szerintem csak úgy tódul befelé a pára a párazáró fólia alá, hiába relatíve kicsi az a lyuk.
Legalábbis én így képzelem el ezt a dolgot.
Járhatna erre időnként valami épületfizikus, hogy legalább a durvább agymenéseinket helyre tegye :)
2 rétegben menne föl a 10 centis fehér hab a padlásra, eltolt szintes házban, a függőleges falra, Alfa téglára. Kérdésem az lenne, pont-perem módszerrel, zsákos ragasztóval lehet ragasztani a 2. réteget? Nem fontos a purhabos ragasztás?
ez lényeges információ. persze, az is számít, hogy azért van 19 fok meleg, mert szándékosan fűtöd, vagy azért, mert nincsen jól szigetelve a pince mennyezete, így a padlónkeresztül ennyi meleg áramlik oda (szándékod ellenére)?
Pár napja irták hogy 1700ft/m2/év a padló fölösleges fűtése gázzal!Mi fával tüzelünk,ami legyen csak 800ft/m2/év.Vagyis a 140m2 területű alagsori betontömb nekem 112E ft pazarlást csinálna,a 200E ft értékű fámból???
Pedig alatta 19 fokos meleg van,felül igaz 22 fok van,de a pincébe az a 30méter réz cső csak nem tud 19 fokos meleget csinálni,főleg hogy 1/2 colosak csak!?
Akkor ezek szerint minél hamarabb dobjam fel azt a 3 cm szigetelést a pince plafonra?
Igaz ilyen időbe,ha már este 10 kor már csak 30 fokosak a radiátorok,reggel hétre fűtés nélkül a 22,5 fok 21 fokra csökken...az nagyon rossz érték??
"Jól értem lényegében csak a szögek tartják a vakolat+salakbeton súlyát ?"
Igen jól érted, és stabil. A környéken ezt a módszert alkalmazták a gipsz korszak előtt. Minden gerendánál egy 70-80-as szeget vernek be.
Vannak olyan szigetelők, amelyek egyik oldalán fólia van. A szomszédba fóliával felfele tették a gipsz kartonra és pár hét mulva csurom vizes volt. Az volt-e a baj ,hogy nem pára áteresztő volt?
Még egy kérdés. Ha szálas szigetelést használnák, akkor alá fölé kell tenni fóliát. A kérdés az, hogy kell össze adni az alsó és felső fóliát a széleken. Ragasztani vagy egymás alá türni?
Igen födém. A rétegrend alulról:vakolás- 25x25 mm-es léc alulról felszegelve a gerendára ami a vakolást tartja - kb 8cm salak beton. Lenne nagyjából 7-8 cm hézag a gerenda tetejéig.Nem tudom, hogy ki birná deszkázás nélkül a szalma bála suját? A tetőn nincs fólia. Üdv János
Egy gyors kérdésem lenne. Kihasználva a mostani melegebb napokat gyorsan beszíneznénk a házat zsákos vakolattal. A hőszigetelő lekenése elég gyérül sikerült, ezért ma átgletteltük egy vékony rétegben az egészet.
A kérdés az lenne, hogy alapozó ebben az esetben is kötelező/ kell / javasolt, vagy kötés után a friss ragasztóra mehet-e a vakolat?
hmm, köszi, ilyen ár mellett megfontolandó, hogy le tudok-e mondani 5 helyett 8-10 centiméterről, bár azt még nem számoltam össze, hogy mibe kerülne négyzetméterenként a távtartó + gyapot + fólia + gipszkarton :S
kompromisszumként : most tél elején felhordjuk a szalma bálákat, elhelyezzük, bepermetezzük vízüveges oldattal, meg szétszórunk némi egér írtót, majd tavasszal befejezzük a saralást !!
" Most a tető szigetelésén gondolkodunk " Ami a valóságban a födém.
"Alulról a gerendára deszka van szegelve,"
Csak ennyi vagy csak nem írtad végig ?
Ha csak ennyi, akkor egy befejezetlen födém, hőtechnikailag nulla.
Nos a befejezés : a gerendákra felülről is teszel deszkázatot, lehet ritkított is, majd erre a szalma bálákat. Aztán jöhet a sár tapasztás. Azért arra vigyázzatok, hogy amíg nincs kész fent ne dohányozzatok !
"Ez a légrés miatt nem lesz-e párásodás vagy gyulladás veszély? "
Párásodás mindig lesz, ha lakott a ház. Annak egy része a födémen távozik. Semmi baj vele amíg le nem csapódik. De hát miért csapódna le ? Szépen átmegy a födémen a padlásra és onnan a szabadba ( ha csak a padlás szellőzök nincsenek lezárva ).
Tudom, hogy alapszabály, hogy belülről nem hőszigetelünk, azonban mi a helyzet a tetőtér ferde falával ilyen szempontból? Ott gyakorlatilag nem lenne hőtároló közeg a szigetelésen kívül... Elmondom mire gondolok: Belülről a rétegrend leegyszerűsítve: gipszkarton, gyapot, cserép (itt-ott remélhetőleg légrés és fólia is, de nem én építettem a házat így ebben nem lehetek biztos).
Ha a belmagasságból beáldoznék pár centit, mi lenne, ha a gipszkartonra ragasztanék mondjuk 5 centi nikecellt, belülről hálózva és glettelve? Okozna ez párásodás vagy egyéb okból problémát? A jobb megoldás bizonyára lecezés közé gyapot, belülre pedig párazáró fólia + egy újabb réteg gipszkarton lenne, ezzel viszont már többet vennék el a belmagasságból...
Működő megoldás lenne a ragasztott, hálózott nikecell, vagy teljesen hülyeség?
>Én a páravándorlást ugyanúgy képzelem el, mint a levegő átáramlását a különböző légáteresztő képességű anyagokon, tehát a páranyomást tulajdonképpen a légnyomással modellezem (persze figyelembe véve azt, hogy az egyes anyagok légáteresztő képességének nem sok köze van azok páraáteresztő képességéhez ;)
-Ahogy mondtam, ez akkor jó modell, ha magát a levegőt is valamilyen kis ellenállású anyagnak, mondjuk szivacsnak képzeled, és nem gondolod, hogy ez a légnyomással összemérhető nyomáskülönbség, merthogy jóval kisebb.
Azzal egyetértek, hogy mondjuk a D esetben jelentősen több pára megy át a lyukon, mint a B esetben. De a százszor-ezerszer annyit pontosítanám. Persze attól függ, mit tekintünk viszonyítási alapnak. Vegyük mondjuk azt a gyakorlatban nehezen megvalósítható esetet, hogy szívószállal átbökjük a falat. A szívószál belsejében ugyanaz a rétegrend (legyen mondjuk 2 cm XPS, 40 cm tömör tégla), de a szívószál egydimenzióssá teszi a páraáramlást, ami egyszerűen számolható. Mivel az XPS páradiffúziós ellenállási száma 120, a tégláé 12, ez azt jelenti, hogy az ilyen módon teletömött 42 centis szívószálunkon annyi pára megy át, mint 2*120+ 40*12 = 720 cm-es üresen. Ha az XPS nincs ott, akkor ez 482cm. Legyen ez a viszonyítási alap, ennyi menne bele úgymond a "lyuk arányában". Hogy valójában mennyi megy át, azt nem tudom, mert valójában -a szívószálas hasonlattól eltérően - térben szétterjed a pára kifelé haladva, ezáltal egyre kisebb ellenállással találkozik. De abszolút felső korlátként ezt a lecsökkent ellenállást nullával helyettesítve megkapjuk azt az értéket, aminél biztosan kevesebb az átáramló pára. Jelen esetben ezt úgy képzelhetjük, hogy a 2 cm hosszú XP-ben lévő lyuk vége közvetlenül kint van. Ezzel számolva is csak 482/2 = 241-szeres a növekedés, nem ezerszeres. De ez nem reális, még ha az XPS alatt van is légrés, aminek van diffúziós ellenállása, tehát a százszoros növekedés tekinthető reális FELSŐ becslésnek. Tehát ha mondjuk az a kérdés, hogy egy tíz négyzetméteres falon, ami belül 2 cm XPS borítást kapott, mekkora annak az XPS-nek a páradiffúziós egyenértékű vastagsága, amin 10 szög 10* 1 négyzetmm lyukat ütött, akkor
100*10*1 négyzetmm = 0,001 négyzetméter* 2 centi vastag levegő és 10 négyzetméter* 2*120 centi vastag levegő ellenállása párhuzamosan kapcsolva (ami a reciprokok összegének reciproka a párhuzamos kapcsolás szabálya szerint)
azaz
effektíve az eredő párazárásunk annyi, mint 0,91cm XPS-nek.
Ha úgy vesszük, akkor hűha, elég pár lyuk, és máris kevesebb mint felére romlott a
párazárás. Ha meg úgy vesszük, semmi gond, mert 0,91 cm XPS az feltehetően még mindig elég jó párazárás a kondenzáció elkerülésre.
Mindenesetre most már értem, miért kell telibe ragasztani a belső hőszigetelést. Az eddigi magyarázatok nem győztek meg (bár a tényt elfogadtam, mert mindenki ezt mondta). A penész, ha van is a légrésben, kit érdekel, hiszen az XPS "pollenszűrőjén" kívül van. De ez tényleg megfontolandó, hogy ebben az esetben az XPS mögötti légrés növeli egy esetleges lyuk/sérülés effektív méretét.
Az egészhez annyit, hogy a REVCO-nak van olyan adalékanyaga amit a mai nap leszállítottak, ami a +5 foknál történő használat helyett 0 fokot enged és kötésgyorsító hatása van. Azaz semmiképp nem szabad, hogy megfagyjon a ragasztó éjjel, de talán a kötésgyorsító miatt talán hamarabb köt és nem tud elfagyni éjjel.
A neccesebb az üvegszövetháló besimítása, mert az közvetlenül állandóan ki van téve a külső hőmérséklet hatásának.
Megoldás lehet kritikusabb időben az állványra terített fólia? Véd ez a fagytól valamennyire?
Köszöntelek benneteket. A sógor háza annyira rosszul szigetel, hogy már olyan költséget okoz hogy megoldást kell találni. Amugy szigetelés fóbiás. Most a tető szigetelésén gondolkodunk. Az akarnám megtudni, hogy szalma bálával hogy lehet szigetelni, itt gondolok a rétegrendre. Azt tudom hogy 5-6 cm sár tapasztás kell rá a tüzgátlás miatt. Alulról a gerendára deszka van szegelve, és ha ara teszem a szalma bálát ,akkor alul lesz egy 6-7cm légrés. Ez a légrés miatt nem lesz-e párásodás vagy gyulladás veszély? Üdvözlettel János.
Én a páravándorlást ugyanúgy képzelem el, mint a levegő átáramlását a különböző légáteresztő képességű anyagokon, tehát a páranyomást tulajdonképpen a légnyomással modellezem (persze figyelembe véve azt, hogy az egyes anyagok légáteresztő képességének nem sok köze van azok páraáteresztő képességéhez ;)
Ezen az ábrán a belső hőszigetelés párazáró rétegén lévő folyamatossági hiba (magyarul: luk) tekinthető meg.
Az "A" ábrán a lyuk egy EPS felülettel találkozik, ebben az esetben igaz az, amit írtál, hogy az eps lassító/párafékező hatása miatt a lyukon csak jelentéktelen mennyiségű pára fog áthaladni.
A "B" ábrán a lyuk hiába ér el a téglafalig, ekkor sem jut át túl sok pára a fólián, mivel a lyuknál csak kis felületű téglafal fékezett szívó hatása érvényesül (körben mindenütt párazáró xps és párafékező ragasztó van).
A "C" képen a párazáró fólia alatt gyapot van, tehát páraáramlás szempontjából olyan, mintha nem lenne ott semmi, csak egy üres üreg. Szerintem ebben az esetben az üregben már egy nagy tégla felület fékezett páraszívó hatása érvényesül, ami viszont összeadódva már erős szívóhatást jelent a lyuknál. ezért ebben az esetben a lyukon komoly páramenyiség halad át.
A "D" ábra hasonló az előzőhöz, hiába van jóféle zárt cellás XPS a fólia mögött, a pici lyuknál nagy téglafelület erős szívó hatása tud érvényesülni, tehát szerintem ebben az esetben is igen sok pára lyut át a jukon.
Ezért rendkívül veszélyes dolog szerintem a belülről történő hőszigetelés: mert a belső párazáráson esetleg maradó picike lyukak szerintem távolról sem a fólia/lyuk arányban engednek be párát a hideg falszerkezetbe , hanem peches esetben akár százszor/ezerszer annyit (de ezt nálam okosabbak talán pontosabban ki is tudják számolni).
Nem tudom találsz-e olyan kivitelezőt aki ezt megfelelő minőségben meg tudja csinálni. Szerkezeti szempontból se egyszerű "lógatni" az épület egyik sarkát. Ha meg rakatsz oda egy vékony acéloszlopot, na amiatt lesz hőhidas.
Sziasztok! Most van tervezés alatt a házunk, és az emeletre, ÉK sarokra sarokablakot terveznénk. Vegyes véleményeket mondanak ismerősök, pl. hogy nagyon érzékeny a beépítés minőségére, hőhidasabb mint 2 ablak....stb.
Nos, mi is még ebben a pince plafonjának a szigetelésében gondolkodunk, azért is, mert a fűtési szezon kezdeténél vettük észre, hogy a nappali padlója átmelegszik, majdnem olyan a felénél, mintha padlófűtés lenne. Azt meg semmiképpen sem szeretnénk, hogy ezzel a pincét fűtsük, ha mondjuk a nappali padló alá rakjuk a szigetelést közvetlenül.
Most a födémed 1,94 W/m2K hőátbocsátási tényezővel rendelkezik, ami ~1700 Ft/m2/év hőveszteséget generál gázfűtés esetén.
Ha felülre raksz 3 cm-t, akkor ez 0.78 W/m2K lesz, tehát kevesebb mint a fele (viszont a laminált alá nem nagyon lehet közvetlenül ilyen vastag hőszigetelést tenni, mert huppogni fog)
Alsó hőszigetelésnél is ugyanez az érték jön ki.
A pince alatti hőszigetelésnél, ha a lábazat nem hőszigetelt, akkor a külső peremsáv eléggé hideg lesz a többihez képest, mert a pincefödém-koszorú behúzza a hideget a hőszigetelés fölött.
Ha a laminált alatt lenne a hőszigetelés, akkor ez kisebb mértékben jelentkezik.
Az alagsor hűtő hatásával szeretnék vmit kezdeni..Itt a környékemen azt mondják,hogy még az 5 cm nikecell felragasztása se naon érződik!
Én 3 cm vastagságot tudnék felragasztani!Megéri evvel dolgoznom??Vagy inkább a lakótér felől rakjak a lamináltok alá 3 cm lépésállót?Adjon már valaki valamilyen épkézláb megoldást!Előre is köszönöm!
Szigetelésnél lényeges, hogy a falat vagy a tetőt szigetelem először?
A padlás már be van bugyolálva 10cm-es kőzetgyapottal, amit szeretnék majd megemelni 25 cm-re, de a falakon egyelőre nincs semmi. Nem szeretnék úgy járni, hogy leszigetelem a falakat, aztán amikor a tetőhöz nyúlok hozzá (egy részen át kell majd rakni, mert a lecek megereszkedtek), rongálódik a fal szigetelése. A tető újrarakásakor gondoltam még egy kis extraszigetelés felrakásán is a szerkezetbe. Melyikkel érdemes kezdeni?
Födémet mivel a legcélszerűbb és legolcsóbb szigetelni ha nem járunk majd rajta? A lényeg, hogy 20-30 cm-t szeretnénk és megfelelő megoldás-e a legolcsóbb tekercses üveggyapot?
Ja és olyan födémre ami alulról a következő rétegrendű (vakolat, nádszövet, fa gerenda közte könnyített perlites beton és a teteje le van még simítva vakolattal vagy könnyített betonnal) kell-e és hova kell párazáró vagy páraáteresztő fóla?
Érdeklődnék, hogy eps-t ragasztanánk és aki csinálja mondta, hogy van fagyálló adalék a ragasztóhoz és így lehet fagyban is ragasztani. Ez mennyire megbízható?
Ugyanis ő mondta, hogy külföldön ragasztott revco rendszert és mínusz 10 fokban is tudtak dolgozni.
Idén már nem akarok belefogni, mert a hideg fal, és nedves ragasztó együttes -gondolom- nem lenne kedvező a penészedés kialakulásához - vagyis éppen kedvező lehet (bár most éppen 13 fok van), majd a jövő nyáron.
-Van, sőt a kisméretű üregekben már a harmatpont előtt (=kapilláris kondenzáció). Ha egy vizsgált anyagot tartósan különféle páratartalmakba teszünk, és felvesszük a páratartalom-súly görbét (szorpciós izoterma), akkor egy üregmentes anyag egészen a 100% páratartalomig nem lesz nehezebb. A valódi építőanyagok meg igen, mert nedvesíti őket a víz, emiatt már előbb lecsapódik bennük a pára:
Abban az értelemben valóban nincs páralecsapódás, hogy ez a kapillárisokban kötött víz, tehát nem csorog ki belőle.
Szóval akkor átfogalmazva, ezek szerint azért kell telibe ragasztani, hogy a tégla "kiszívja" az XPS-ből a nedvességet? A téglát nedvesíti a víz (akár 10 tömeg% lehet a telítési pontban, EPS-nél meg 2,5 tömegszázalék - és mivel az EPS jóval könnyebb, ez abszolút értelemben töredéke csak.
De szerintem ez üreg (nem telibe ragasztás) esetén is ugyanúgy bekövetkezik. Ha az üreg tégla felőli oldala már 80% páratartalom felett "nyeli" a párát, akkor az nem fog az EPS/XPS felőli oldalon lecsapódni - most 1-2 mm-es távolságokról beszélek, ahol az üreg páradiffúziós ellenállása még nem jelentős.
1 telet már végicsináltam így, 0 penész. ezen a falon a konyhabútor,úgyhogy nem zavar a hűsebb felület. Szerintem ki ki vannak egyenlítve: kint -8,pince +10,lakás 22 C,van hőlépcső.
XPS nem volt már annyi, ellenben a 10-es grafitból marad elég. Majd zsűrizem folyamatosan és reportálok a nedvesedésről, ez lesz az első tele a pincének így.
Talán emlékeztek, tavaly,amikor burkolva lett a terasz (ez van a pince felett,ez a teteje), kérdeztem, h van-e értelme hő útját hosszabítani úgy 10 cm szélesen XPS kerül a fal mellé.
Nem volt nagy értelem adva neki...
De íme, egy kép, van értelme, nem olvadt el a hó :)
Ps. ahol látszik ,kicsi "kifújás", ott kiderült,h a fuga nem teljesen folyamatos... :)
Mi a telibe ragasztás jelentősége? Ha jó a párazárás, akkor az elkerülni kívánt légrésbe már nem jut el a benti páratartalom.
Talán az, hogy ha mégsem jó a párazárás, akkor a penész hely hiányában ne tudjon kifejlődni? Illetve hogy kapillárisan vigye el a téglafal a lecsapódó nedvességet?
A "Vundergraf-módszer" (telibe ragasztás) eddig hatásosnak tűnik. Korábbi kérdésem elsősorban arra irányult, hogy hogyan tovább: nikecellel, vagy halltex-szel érdemes-e próbálkozni, vagy az XPS a legalakalmasabb?
"Az 1 méter széles folyosót nem csökkenteném -12 cm-el,"
Akkor a lakás fala ott hidegebb lesz...
Belülről hőkamerával nézve a falat lesz egy nagyon hideg csík ott, ahol a terasz becsatlakozik a falba (ezen a vonalon figyelni kell, hogy nem-e indul-e meg-e a penészedés),
ezen vonal alatt meg egy közepesen hűvös fal-sáv a padlóig (ahol a hideg tároló hűti a szoba falát).
Ha már belevontátok a hőszigetelt burokba, akkor már a tároló mennyezetére inkább XPS kellett volna, annak az anyaga nem bír vizesedni még akkor sem, ha belső hőszigetelésként alkalmazod.
Belső szigetelés? 4 lakásos, 2 szintes társasházban. A problémám: külső szigetelést nem tudom megoldani, mert: - ehhez a többi lakó hozzájáulása is kellene, másrészt - a hideg falak -részben- a szomszéd tetőterébe esnek, ahová "nem lehet bejutni" (92 éves nénike, még a vízóra-leolvasót sem engedi be). Maradt a belső szigetelés. "Próbaként" egy szoba egyik falát 2 cm-es hungarocellel szigeteltem + menyezet 4 cm hungarocel. (A menyezet lehet, hogy felesleges volt, mert korábban a padlásra 16 cm (plusz) közetgyapot ment.) 3 éve, egyelőre semmi gond vele. (A szobában 2-3 fokkal nőtt a hőmérsékelet, gázfogyasztásom csökkent.) Másik szoba problémásabb, mert ennél van az egyik tűzfal, amihoz kívülről nem férek. 2 cm-es hungarocel, nikecell, esetleg 12 mm-es halltex papirtapétás belső szigetelő panelre gondoltam. Túl sok helyet nem szeretnék elvenni a hálószobákból, mert akkor bútort is kellene cserélnem. :-(
(Kb. 1-2 mm-es hugarocell bevonatú "hőszigetelő tapéta" kb. 0.2 fok hőmérsékelet emelkedést jelentett.)
Nyílászárócserén, kazáncserén túl vagyok (Baxi turbokondenzációs). Mi a véleményetek?
Külön örülök,h még emlékezetek errre a kis pincére és a dilemmáimra! :)
Az 1 méter széles folyosót nem csökkenteném -12 cm-el, ezrt sem folytatom a pince belső falán. plusz segit temperálni nyáron a házat. Mindenhol kívűlről szigeteltem xps-el a pincét, kivveve a plafont. mivel folotte van a vizszigtelt és burkolt bejarat. viszont itt a pince magassaga 4m ,maradek grafitbol 10cm . ezzel a célom a felfelé szálló meleg lassítása volt.
hagytam rajta szabadon rést ahol tudodm vizsgálni az esetleges nedvesedéstm de nem hiszem h lenne valaha szivacs.
tehát a linóleum párazáró rétegként működik, megakadályozza a talajból távozó pára továbbhaladását és mivel harmatpont alatti a hőmérséklete (a hideg helyiség-levegő miatt) ezért a linó alján a pára folyékony vízzé csapódik ki.
1. lehetőség: linó kidob, helyiség folyamatosan ÁTszellőztet (mindkét végén szellőző lyuk), hogy az alulról érkező talajpára hadd távozzon békében. Az átszellőztetésről: nem véletlenül javasoltuk annak idején, hogy ez a kis "pince" ne legyen része a hőszigetelt térnek (tehát a ház külső falának hőszigetelése a terasz alatt a pince belső falán folytatódjon, ezt még mindig nem késő megcsinálni)
2.lehetőség: a helyiség páratartalmát felengeded 100%-osra (nulla szellőzés) és tudomásul veszed, hogy ami a helyiségben van, az (majdnem) minden rozsdásodni, korhadni, satöbbi fog, ezért csak olyan dolgokat tárolsz ott, aminek mindez nem árt (pl üveg, rozsdamentes acél és arany tárgyak) - tudniillik ha a helyiségben a páratartalom eléri a 100%-ot, akkor leáll a talajpárolgás a betonból (és ezzel együtt megjelennek a vízcseppek a hideg felületeken).
3.lehetőség: a pincét beltérnek tekinted és fűteni kezded, ekkor jóval kevesebb szellőztetés is elég lehet :)
4. lehetőség: a linó ott marad ahol van, sőt az egész padlót jól letakarod vele, elvégre a párazáró felület csökkenti a párabejutást (sokkal kisebb szellőzés-igény) és nem törődsz azzal, hogy a linó alatt víz van néhol.
A pince mennyezetére tett hőszigetelés belső hőszigetelésnek számít, ezért az valószínűleg szép lassan teljesen át fog ázni, ettől kezdve az már nem lesz hőszigetelő, csak egy nagy nedves (és olykor jeges) szivacs.
és igy szabadon áramlik ki és be a kefnikből a levegő (:
