Keresés

Diakok gyorsan rajottek a megoldasra:

1. A-nak B, annak C, annak F teljes resze

2. A-nak D teljes resze

3. A-nak E, annak G teljes resze

4. H-nak I teljes resze

A vegen A-t kell H-val valahogy osszevetni, ami mar bonyolult.

A kerdesem lenyege az, hogy ilyen feladat eseteben hogyan lehet az ilyen fuggosegeket vizualisan megjeleniteni, es tovabbra se ertem, hogy ez a problema miert nem ertheto. ;)

Sot, azt se mondtam meg, hogy mi a betu es mi a szam.;)

"Ha t független az x-től"

Igen. Itt a független változó t, és ennek a függvénye két egymástól független mozgás: x(t) és f(t).

"akkor a g(x+f(t)) függvény x szerinti deriváltja g'(x+f(t)), ahol g'=dg/dx."

Köszönöm.

Az, koordináta-rendszer. Frame of Reference, Coordinate System. Система координат. Koordinatensystem.

Galilei golyókat gurít le egy lejtőn, miközben Newton egy hullámvasúton ülve nézi.

Ha egy golyó helyzete Galilei számára x, akkor Newton számára X=x+f(t). Ahol f(t) bonyolult függvénye az időnek.

(Illetve a többi y és z koordináták megfelelően.)

Erre nem tudom alkalmazni a differenciálási szabályokat.

"egy függvény deriváltja független mindenféle koordináta-rendszertől"

Hraskó is ezt magyarázza az általa fordított könyvben. De nekem az a gyanús, hogy a koordináta időfüggő eltolását teljesen elhagyják.

dg(x+f(t))/dx = dg(x)/dx ???

"Amúgy nyilván nem igaz, fogy g'(x) = g'(x+f(t)), hiszen ha f'(t) nem 0 és g deriváltja nem azonos mindenhol, akkor nyilván más."

Szerintem is erről van szó.

Ez a transzformáció úgy értendő, hogy (t,x) az első kr-beli koordináták, (t',x') a második rendszerbeli koordináták, és azt tudjuk róluk, hogy t'=t, x'=x+f(t) ? Ekkor g(x')=g(x+f(t)), dg/dx' = dg/dx

Ha az első rendszerben mondjuk egy t->u(t) mozgású pontot figyelünk, akkor lehet vizsgálni a (gou)(t)=g(u(t)) függvényt; ez a második rendszerben g(u(t)+f(t)) 

Ha t független az x-től, akkor a g(x+f(t)) függvény x szerinti deriváltja g'(x+f(t)), ahol g'=dg/dx.

Ha t függ az x-től, akkor a g'(x+f(t))-et még meg kell szorozni (1+h(x))-szel, ahol h(x) az f(t) kifejezés x szerinti deriváltja.

Lásd láncszabály.

Először is mi a túró az a "kr"? Ha koordináta-rendszer, akkor írd ki légyszi, kibírod. Ha nem, akkor nem tudom miről beszélsz. Ill. így sem, mert egy függvény deriváltja független mindenféle koordináta-rendszertől.

Amúgy meg nagyon elemi a kérdés. Egyszerű deriválási azonosságok, ezeket nézd meg:

- összetett függvény deriváltja

- összeg deriváltja

- konstans deriváltja

- h(x)=x deriváltja

Menni fog. Amúgy nyilván nem igaz, fogy g'(x) = g'(x+f(t)), hiszen ha f'(t) nem 0 és g deriváltja nem azonos mindenhol, akkor nyilván más.

Van egy függvény: g(x)

Hajtsunk végre passzív transzformációt x+f(t) szerint.

Vagyis a másik kr-ben g(x+f(t)) lesz a függvény.

Ezt szeretném x-szerint differenciálni.

Hraskó megjegyzése szerint ez a 2. kr-ben is dg/dx lesz, nem kell törődni a transzformációval.

Nekem ez gyanús.

Észrevetted, hogy sem az 'elem' sem a 'csoport' jelentését nem mondtad meg? Sem azt, hogy mi a 30, és mi a 15?

Igen, komoly meglepetes szamomra, hogy nem ertheto, akkor fussunk neki meg egyszer:

1. Adott A-I halmazokba tartozo 30 elem (16826, also sorban az osszegek), amelyek 15 fele modon csoportosulnak (16831, 15 sorban a csoportok).

2. Szamomra elso pillantasra lathato, hogy a csoportok tobbsege az A halmaz reszhalmazai, amelyek A-G halmazokbol allnak. Kivetel az utolso csoport (legalso sor, 2 elem vagy J 16831-ben), ahol I es J halmazban szereplo elemek vannak.

A kerdes az, hogy ezt hogyan lehet abrazolni, hogy mindenki rogton lassa, mely csoportok mely halmazok reszhalmazai, es melyek kulonalloak.

A gond az, hogy abrazolni csak nehany halmazt lehet, itt 9 halmaz van, DE tenylegesen csak a 15 csoportot kell abrazolni.

Erre keresek valami megoldast, hogyan lehet vizualisan lathatova tenni, mik hasonloak egymashoz es mik nem.

Remelem, igy mar ertheto.;)

Eddig azt hittem, hogy a 16826-at értem, de akkor mi ez az újabb ábra, hogy jön ki az, hogy 30 elem van? 

Ez már maga az ábrázolás, nem? (Az igaz, hogy egyedül csak te érted, de ez nem gond.)

Kinézetre ennek a feladatnak folytatása. Vagy ez már egy másik?

Azt nem világos, hogy mit és miért próbálsz szemléletessé, érthetővé tenni. Ilyenek a halmazok és kész, mit kéne még ezzel csinálni, és miért?

Ha ez valaminek a valamije, és van egy koncepciód azzal a valamivel kapcsolatban, amit szemléltetni akarsz, az egy dolog. De ha semmi ilyen nincs, csak egy pár adott halmaz van, akkor mi értelme bármi ábrázolásnak?

Megcsinaltam betukkel is, ezt kellene valahogy abrazolni:

Amig nem irod le, hogy mit nem ertesz rajta, nem tudom, mi a problemad.

A legalso sor volt az alaphelyzet, 30 elem 9 halmazban.

Ezt kellene valahogy abrazolni, de nem jon ossze.

Probaltam reszhalmazokat csinalni, eddig jutottam.

Mit nem ertesz rajta?

???

Ez a múltkori kombinatorikai feladat folytatásának tűnik.

Van ebben valami megérteni való? Anélkül, hogy lenne valami háttér történet? 

Halmazok abrazolasaban kernek segitseget, tul sok van es kicsit bonyolult a helyzet.

Osszesen 30 elem van, amik 9 halmazba tartoznak. (oszlopok)

Szetszedtem oket csoportokra (sorok), igy lett egy 10x9-es tablazatom.

Azt egyszeru volt latni, hogy az A es az I a ket nagy kulonbseg, mert az I-ben pedig csak olyanok vannak, amik csak H-ba tartoznak.

A-G nagyjabol egyben kezelheto, de a H problemas.

A-F halmazok viszonylag rendben vannak, a G-ben vannak a "kuloncok", es a H azert problemas, mert ott a csoportok egy resze szerepel csak. (pl. elso csoportban 6 elem van A-F-ben, de H-ba csak 3 van kozuluk, es meg 4 csoporttal hasonlo a helyzet. Ha szetbontanam oket, akkor 15 sor lenne 9 oszloppal.)

Eddig jutottam:

Mit javasoltok, hogyan lehet ezeket mindenki szamara erthetoen bemutatni, abrazolni, leirni?

értem köszönöm szépen

OK, ebben az esetben 16819. A darabszám akkor érdekes, ha nem ismert a szórás.

valószínűleg akkor én jelölöm rosszul s-el, mivel a példában konkrétan szórást kérnek ami ugye a szigma, csak bezavart hogy sok félét csináltunk meg amikben nem volt nekem egyértelmű hogy mi micsoda. Szóval akkor a szórást azaz a szigmát tudom ami 204 és a várható értéket azaz mű-t ami 120.

s-sel jelölték a példában? Ha igen, akkor a standard hibát adták meg, nem a szórást, és akkor igazad van (vagy pedig a megszokottól eltérően jelöltek). Hogy is szól a példa pontosan?

ugye elvileg ismert a várható érték mű=120, és a szórás, azaz s=2,4 és ugye nekem a kell az éta véletlen változó valószínűsége, úgy hogy P(éta < 118,3) ; P(121,5<éta<123) és P(117<éta), de ugye ehhez meg nem kéne ismerni a mintából hogy n<30 vagy n>30?

Hogyan járnál el, ha adott lenne egy 'n' darabszám?

Dehát itt semmilyen darabszám nem kell.

Üdv!

A feladat a következő:

Egy normális eloszlású valószínűségi változó várható értéke 120, szórása 2,4. Adja meg annak a valószínűségét, hogy a véletlen változó kisebb értéket vesz fel 118,3-nál, 121,5 és 123 közé esik, meghaladja az értéke a 117-et. Ha minden igaz ezt Standard normális eloszlás táblázattal kell megcsinálni, de képtelen vagyok rájönni hogy hogyan, mivel hiányzik a n darabszám. Tudna valaki segíteni?

Ha ez a feladat az idei érettségi kapcsán érdekel:

A középszintű gimnáziumi tananyagban a valós számok halmaza az ismert legbővebb számhalmaz.

A másodfokú egyenlet diszkriminánsa alatt értjük a D=b² -4ac kifejezés értékét.

Ha D<0, nincs valós megoldás,

ha D=0, egy (helyesebben két egybeeső, de inkább egy kétszeres) valós gyök van, míg

ha D>0, két különböző valós gyök van.

Ennyi.

A topic neve: Matematika elsősegély.

Sziasztok! A következő problémával állok szemben.

Legyen (O,A,P) és (O',A',P') két valószínűségi mező, és legyen f: O → O' mérhető, szürjektív leképezés úgy, hogy minden B' eleme A' esetén P'(B')=P(f^-1(B')) és g: O' → O mérhető, szürjektív leképezés úgy, hogy minden B eleme A esetén P(B)=P'(g^-1(B)).  A kérdésem az, hogy ekkor létezik-e olyan h: O→ O' bijektív mérhető függvény, hogy B' eleme A' esetén P'(B')=P(h^-1(B')). Még azt tudjuk A-ról és A'-ről, hogy az egyelemű részhalmazok elemei.