Igen, nekem is ezek jutnak eszembe. Amikor azon dilemmáztam, hogy maradjak-e a nagyjából kitaposott bölcsész jövőutamon, akkor az is hozzájárult a döntéshez, hogy rájöttem, nem tudom szeretni pusztán a "feelingért" a Széchényit, s a többi/némely könyvtárat. Nem tudom, hogy aki mezei "elsőkönyvtárbavetődőként" eljut a Széchényibe, vajon milyen tapasztalatokkal megy haza. Nekem egyáltalán nem volt könnyű eligazodnom anno, annak ellenére, hogy többször is segítséget kértem a könyvtárosoktól. S itt nem a könyvek elrendezésére gondolok, hanem a mizériára a jeggyel, a raktári kéréssel, a különleges jelzetekkel stb. Valahol már csodálom azokat, akik továbbléptek, s mondjuk a könyves részen túl is dolgoznak a Széchényiben.
S akkor ott vannak a levéltárak, az, hogy az állomány nincs rendesen katalogizálva. Agyrém, még attól is égnek áll a hajam, amit időnként gyakorló régilap-vakargatók mesélnek. Mikrofilm dettó. Amikor az első ilyen történeteket hallottam, már tudtam, hogy biztosan nem én leszek az, aki öt évet szán csak arra, hogy összecimbizzen a levéltárosokkal, s ezért cserébe ne kelljen 0-24 óráig benn ülni, ha tényleg el akar valamit érni az ember.
Az OSZK-val nekem is többszörös dühöngeni valóm van! Olyan, mint egy bazi nagy gyár, embertelen és személytelen, a bürokrácia megeszi az ügyintézést, az egy órás elintéznivalóm rendszeresen két órával gyarapszik. A mikrofilmolvasó pedig a személyes agyrémem.
Arra hivatkoztak, hogy ha a seggem felé propellerezek a nyelvcsúcsommal, akkor jobb lesz. No, szóval spórolnak többhelyütt, ennyi. Az meg egyéni pech, hogy amikor a cuccaimon dolgozni tudnék, az a nyár. Így aztán vizsgaidőszak óta kapkodok, meg hozzájött a börleszkfaktor is (Madárka, (c)). Azt írták a Széchényi Könyvtár honlapján, július 31-én zárnak. Ó, überfaszakirályság, gondoltam, akkor hétfőn 10-től 9-ig nyomom az ipart. Ám eszembe jutott, hogy a Széchényi hétfőnként zárva tart, tehát kamu a 31-e, igazából szombaton, 29-én redőny. Mire ez tudatosult bennem, már délután volt. Közben a Szabó Ervineket hívogattam, végighallgattam húsz percnyi panaszkodást a szar anyagi helyzetről, beszéltem TTK-s könyvtárakkal, aztán meggyújtottam a seggem alatt a kanócot és fellőttem magam a Várba.
Ott azt hittem, Mátyás alá ásom magamat, mivel a jelzetek mind J-vel kezdődtek: arra emlékeztem korábbról, hogy az a "szopós jelzet". Csak az nem villódzott odabenn, hogy ez a venezuelai raktáruk vagy a pokolbéli. A venezuelaiba hetente egyszer mennek, a másikba kétóránként. Szerencsére a J-s az nem a venezuelai volt, azok az X-es jelzetek.
Sosem felejtem el, mikor vizsga előtt két nappal kiderült, hogy egy szomjazott-életmentő könyv megvan a Széchényiben, Napóleonként mentem fel, aztán elém hajították a papírt, hogy azt csak jövő hétre tudják felhozni. Höhöhö. :)
Ma meg kis antiszoci zsírméreggömböcként penderültem a könyvtáros srác elé, majdnem megfojtottam kérdezés nélkül, de kiderült, hogy igazából rendes. Vagy csak látta, hogy critically endangered. Elvben három raktári kérést lehet leadni. Elvett tőlem nyolcat.
Hogy a retkes múzeumbogara enné rá magát... röviden: a picsába. Egyszerűen szétvet a méreg a könyvtárak "gazdasági okokból" való zárva tartásán. Tudom, ez van, ennyi volt a lé. Kár, hogy a Széchényi nincs zárva júliusban is, sokkal érdekesebb lenne!!! Áááááááá!!!
FASZKIVAAAAAAAAAAAAAAAN. Mi a lofaszert ilyen nehez ebben a kurva kibaszott begyepesedett allamban egy kurva hitelugyintezest veghezvinni??????????? Meg amugy is mi a geciert ilyen gecik az epitteto cegek????
<egy sötét mély kútban egyedül sikítok-ordítok, de hang nem jön ki a torkomon> magány, düh, harag, keserűség, tehetetlenség, feszültség, félelem....ki akarom engedni, mer öl, őrjít.
a kibaszott eletbe, egy hete kinlodok egy meloval, eredmeny kb. 1 oranyi, persze most kene allati surgosen haladni. mert vagyok en ilyen balfasz es miert nem jon ossze semmi otletem??!
