Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A piroshoz semmi közünk. Mondhatnám azt is, hogy kikérem magamnak. Sőt. Akkor még ott sem volt, amikor én fent voltam. Viszont azt el tudom képzelni, hogy mi lehetett. A mi kerítésünktől 100? méterre - egy enyhe lankás rész után kezdődött egy nagyon meredek, sziklás rész. Ezt a sárkányrepülők ugrópontnak használták. Ám ez kifejezetten veszélyes hely volt, amíg én ott voltam, addig is volt vagy két halálos baleset. Lehet, hogy a kerítés őket próbálta távol tartani.
Más: Mikori ez a felvétel? Mert különösen a felső harmadban volt két olyan épület, aminek látszania kellene.
Szóval: a kékkel jelzett kerítést értem, a pirossal jelzettet nem. (Nem mentünk mellette végig, tehát pontosan nem tudom meddig nyúlik, de az biztos, hogy messzire).
Egysoros kerítés, meg hogy külön nem volt semmi bekerítve, az tiszta.
Csak továbbra sem értem, hogy a déli gerincen, mely lényegesen ritkább növényzetű, miért nyúlt olyan messzi a kerítés, holott nem volt semmi sem telepítve. Vagy lehet, hogy amit én belső kerítésnek hiszek, az akkor nem volt ott vagy esetleg a déli irányba nyúló lett később építve.
A vázlatodra, amit emlitessz nem emlékszem, de megpróbálom visszakeresni.
Fent voltál, gondolom, alaposan körül is jártál. Ott mindent csak oda lehetett építeni, ahová a hegy engedte. Itt ezen a topicon már találhattál egy szabályosan felépített közepes tüzelőállást. Nos most azt képzeld oda a Pilisra. Bizony, a fele lelógna vagy Dobogókő, vagy Piliscsév felé. Itt egyszerűen minden oda lett rakva, ahová lehetett. A két közeli fedezék egyébként - az úthálózatot nem tudom, mennyire figyelted meg - ugyanúgy a saját indítóállványait tudta kiszolgálni, mint a szabályos telepítésnél. A két fedezék elhelyezésének egyébként a szektoros harcrendi elhelyezéshez semmi köze. Azon egyébként ne csodálkozz, hiszen ha egy objektumot körkörösen kell oltalmazni, akkor a körben elhelyezett harcrendeknek inkább kifelé szabok feladatot. Márpedig ha megvan a várható főirány, akkor szektoros harcrendet kell felépíteni.
Kerítés: Valahol már lerajzoltam a Pilis vázlatát. Csak egysoros kerítésünk volt, és semmi nem volt külön bekerítve. (Bocs, a víztároló mégis be volt a készenléti épület mögött.) Viszont a kerítés teljesen körbe fogta a területet.
Két szakaszfedezék nagyon közel van egymáshoz, a harmadik távolabb, egyedül állóan. Mi ennek az oka: a terepadottságok vagy az, hogy az indító állások alapvetően nyugati irányban vannak súlyozva.
A Cikloida fedezékétől délre nem messze van a kerítés. Viszont az ettől délre eső terület szintén be van kerítve (több száz méter hosszan). Itt semmi nyoma katonai tevékenységnek, akkor miért volt körbe kerítve? Biztonsági okokból?
Nem akartalak elkeseríteni, bár biztos voltam benne mikor felraktam a linket, hogy rosszul fog Téged érinteni. Én is rosszul éreztem magam tavaly Szabadszálláson, mikor megláttam azt az épületet, ami 1 évig a kuckóm volt, most meg romhalmaz.
Viszont ha valamelyikünk felmegy időnként, akkor folyamatosan dokumentálni tudjuk, hogyan változik a helyzet.
Végignéztem a képeidet. Lehet, hogy nem érzitek azt, amit én ilyenkor átélek, de higyjétek el, nagyon szar. Végül is alapító tag voltam ott, és négy évet éltem le. Szép négy év volt. A 4, 5, 7. számú képeden van az a beton gyűrű, az volt az én fészkem, csak akkor másképp nézett ki. Jártam ott az elmúlt években néhányszor, de mindannyiszor nosztalgiával gondoltam vissza arra a négy évre, és rosszul érintett az, ami most van.
Köszönöm! A rajzok sajátok, amivel az utóbbi hetekben bizony rendesen megküzdöttem, megpróbálva minél hitelesebben bemutatni a szerkezetet. Jónéhány rajzot készítettem amit majd a bemutatásnál fokozatosan adagolok.
Őszintén megmondom, mikor először beleolvastam ebbe a topikba, bizony meglepődtem a magas színvonalon és azon, hogy hány embert (civil, vagy valamikor a technika által érintett) érdekelnek ezek az eszközök. Ezért - bár az időm ilyenre nagyon kevés - úgy döntöttem, hogy amit tudok (vagy azt hiszem, hogy tudok) erről a témáról a színvonalat tartva megpróbálom átadni.
Azt a kevés fényképet, ami azokból az időkből megmaradt (sajna nem túl sok - ezúton kérve azokat akiknek még ilyenek vannak, csatlakozzanak), beszkennelem és azokat is csatolgatni fogom. Van köztük néhány olyan, ami nem nagyon köröz még a neten (vagy csak én nem találtam rá) pl. UNV menetkésszé csomagolása stb.
Hát a technika közép- és nagyjavításai Szlovákiában a 90-es évekre bizony nem voltak jellemzőek (a "szakértők" biztosan ezer indokot tudnának felsorolni). A 90-es évek közepén lettek volna esedékesek, de nagy halgatások közepette nem történtek meg. Ennek ellenére a technika kivonásáig (2003-2004) a szerkezetek nagyon jó állapotban voltak (köszönhetően néhány "utolsó mohikánnak", akiknek szívügye volt a technika babrálása). A technika jó állapotát az 1999-ben történt tűzesetet (lásd 2783. hozzászólásom) követően meghívott orosz SZakértők (nagy SZ-el, mert csak belepislantottak a dokumentációba és tudták, hogy melyik szériából való, mikor és hol gyártották, milyen jellegzetességei vannak, stb). Az utolsó közép- és nagyjavítások a 80-as évek közepén-végén voltak és ezeket csehországban végezték. Az utolsó modernizálást, a már általam leírt LETVIS beépítése az alakulatoknál zajlott, ami bizony nagyon érdekes és mint ilyen nem volt jellemző.
Szép kiselőadás volt, köszönöm sokunk nevében. A rajzok nagyon jók voltak. Nem tudom, ezeket Te készítetted, vagy valami korábbi jegyzet volt. Én 1992-ig a Volhovval kapcsolatban - igazából bármi mást is csináltam ezen kívül, csak oda húz a szívem - nem emlékszem ilyen rajzokra. Bár ha jól belegondolok, bármikor tudnék rajzolni valami hasonlót.
Ja. és még egy: Én sajnos ezeket a dolgokat kibelezve, pántoló szalaggal összefogva láttam.
A kábelek és egyéb drótok nagyon fontos részei voltak minden komplexumnak. Nem tudom, rövid pályád alatt találkoztál-e úgynevezett középjavítással. Ezeket valamilyen üzemi körülmények között végezték - nálunk Nyírtelken - általában ilyenkor csinálták az előre tervezhető korszerűsítéseket, de a komplexum összes aktív elemét - elektroncsövek - kicserélték. És kicserélték a kábeleket is. Te gondolom, tudod, de esetleg a többieknek. Ezeket a berendezéseket a szekrényeken található fiókok kihúzása után lehetett javítani. A Nyeva technikánál ez úgy volt megoldva, hogy miután kihúzták a fiókot javítás céljából, egy hosszabbító kábellel lehetett a berendezéshez csatlakoztatni. A fiókok alaphelyzetben késes csatlakozókkal csatlakoztak. A Volhovnál viszont állandó volt a kapcsolat, ott a fiókok állandó kapcsolatban voltak az adott szekrényekkel. A kábelek egy fém szerkezetbe voltak befogva, én azt a vasat leginkább a kerékpár lánchoz tudnám hasonlítani.
Na most elképzelhetitek, hogy a ki - be mozgatás miatt mennyit gyötrődtek azok a kábelek. Középjavításnál például ezért cserélték ki komplett az egészet.
És még néhány fontos "apróság" a kabinban alapesetben elhelyezett kütyükből. A külvilággal kapcsolatot biztosító telefonok, X méter telefonkábel hálózat stb (a fontosság miatt a felsorolásban előkelőbb helyezést érdemelt volna és majd néhányan biztosan morognak rám emiatt) és amit nem említettem de a rajzokon szerepel: Minden egyes szekrény legfelső (halványabb szürkével festett) blokkja az ún. platókat (П XX) ami lényegében a szekrények közti jelátvitelek átláthatóságát hivatott síneket (platókat) és a hozzájuk kapcsolódó Xdb kábelt tartalmazta.
UK-68 - kézikövető blokk (SZOPA - antennákat mozgató rendszer blokk)
UK-87 - APP blokk - célsebesség vc és paraméter P számítás
UK-132M - táp
8.) UK-100 a bejövő feszültségek fő biztosítékainak és KI-BE pozícióval ellátott
főkapcsoló blokk
9.) UK-30 SA - start automatika szekrény - lásd másik oldal leírása.
A kabin a leírtakon kívül rejtegetett még néhány jelentéktelennek tűnő, de szerintem nagyon is fontos kütyüt.
Ide tartoztak:
A szellőzést biztosító rendszert (a rajzokon az UK-10 és UK-90 szekrények fölött helyezkedtek el a fő motorok),
Hűtő-fűtő berendezések - 2db ?kW-os 220/50-re működő fűtőtest és az ún. kondicionér (a rajzon a kabin menetirány szerinti elején lévő kis rácsos doboz), ami lényegében egy karbantartásra iszonyatosan igénytelen orosz klíma volt és a meleg nyári naponon bizony jól jött,
a blokkok kihúzásakor a szekrénnyel való csatlakozást biztosító "S"-táp és "Ф"-jel összekötő kábelek (az elhelyezésük a kabin hátulján lévő kettes ajtó bal oldalának belső felén volt) és a nyagyon fontos mérő és kontroll berendezések (V2-2 -voltmérő, AVO-5M - ellenálás, S1-65 és S1-68 - oszcilloszkópok...)
Amíg a Volhovnál az egyes rendszerek szekrényei, valamint maga a harci tevékenység a PV-n kívül 2 kabinban (AV, UV) történt, a Nyevánál az UNV-n kívül 1 kabinban "zsúfolták" össze a rendszerek szekrényeit, valamint ugyanabban az egy kabinban tevékenykedett a kezelőszemélyzet is - UNK.
Most megpróbálok mindenki számára érthetően és amennyire lehet tömören bemutatni egy UNK-M kabint (az M a modernizációt, kisebb újításokat jelenti a kabinon belül pl. ebben az esetben a LETVIS rendszer beépítése). (Megj.: a rendszerek leírását szabad fordításban írom, ezért lehetséges hogy pl. Volt tüzér kolléga pontosítani tudja a helyes magyar megfelelőt). A redszerek blokkjait a szekrényeken belül nem mindig helyezték el úgy, hogy egy szekrény=egy rendszer, viszont a megjelölések UK-XX valamilyen szinten utaltak a rendszerre (pl. az UK-3X - indikátorok, UK-XXX - táp blokk, UK-5X - SZDC stb.)
Szekrények (balról-jobbra):
1.) UK-30 SA - start automatika szekrény
Blokkok (fentről-lefelé) 4 x UK-67 AI - a kilövő állványok start automatika blokkjai
2.) UK-30 Ф2 - Ф2 kézikövető szekrény
Bl.: UK-37A - VPU-44 TV berendezés blokk
UK-33 - Ф2 kézikövető indikátora
UK-68M - kézikövető blokk (SZOPA - antennákat mozgató rendszer blokk)
Úgy tudom, fillérekért pár egyetemistával fordíttatják. Igaz, még egyetemistában is lenne olyan, aki inkább értene hozzá, vagy legalábbis mert amúgyis érdekli a téma, utánanézne; viszont még annyit sem áldoznak a kérdésre, hogy megkeressék azt az embert. Az első bölcsészluvnyának odaadják, aki épp betoppan az ajtón... :-(
Ezek az ökrök miért neveznek egy ezredest következetesen századosnak? A faszi gallérján ott láttam az ezredesi sast. Vagy lehet, hogy az eredetiben kapitánynak nevezik, az ökör fordító meg azt mondja, hogy a kapitány az százados. Nem tudom elképzelni, hogy ezek a TV társaságok miért nem alkalmaznak - ha másképp nem, időlegesen - valami hozzáértő lektort. Mikor ezeket az ismeretterjesztő csatornákat nézem, már sokszor eszembe jutott a dolog. Ezeket a filmeket szerintem nem is fordítják, hanem ferdítik. Pont olyan, mint annak idején az első technikám orosz eredetiből nyersferdített üzemeltetési utasítása. Még szerencse, hogy ott volt az eredeti, és össze tudtuk hasonlítani.
Más: Valami 13 mérföldön durrantották valagon az utasszállítót. Ha jól számolok, akkor ez kb. 23 km. Ezen a távolságon már látni kell még egy komolyabb távcsővel is a repülőt. Annak idején a Dvina komplexumok optikai követését TZK (nem Tábori Ződ Kukker) távcsővel csináltuk, és azzal a távcsővel 25 - 30 km távolságon már fel lehet ismerni a repülőt. Szerintem ez az egész a stressz okozta balfaszságok sorozata.
Mondták azt is, hogy a hajó akkor volt harci körülmények között először. Így nem nagyon csodálkozom, hogy idegesek voltak,
Állandóan a hajó kifinomult hadműveleti rendszeréről dumálnak. Ha igazán az lett volna, akkor ilyen marhaságot nem csinálnak.
Mindazonáltal nem tudom, hogy én harci körülmények között mit csináltam volna. Bár két esetben kerültem közel, először 1980-ban egy osztrák utasszállítóval, majd az első jugoszláv háború idején a berepülő repülőgépeikkel. Ám szerencsére sikerült elkerülnünk az ilyen dolgokat.
Hát nem tudom! Én annak idején a nem túl jó felbontóképességű indikátorunk képe alapján meg tudtam különböztetni egy vadászt és egy utasszállítót. Pláne, hogy nekünk ott volt segítségnek a TV is. Azt viszont nem hiszem, hogy a kérdéses légvédelmi cirkálónak nincs valami optikai felderítő rendszere. Na majd végignézzük a mesét és utána kritizálunk.
Akinek van NatGeo chanel, nézze este tíztől. Az a sztori lesz benne, amikor az usákok iráni vadásznak néztek egy utasszállítót és hajóról indított légvéd rakétával lekapták. Ebben a sorozatban szoktak amatőrségeket mondani, de gondolom azért nagyon érdekes lesz. Ugyanilyen volt, amikor egyszer bemutatták, hogyan bújtak el az argentinok az angol hajók rakétái elől.
UNK kabin bal oldal
