Én Wartburgon kezdtem, nekem az a hátrameneti váltókar-mozdulat teljesen normális dolog volt.. amíg egy-két év alatt el nem szoktam tőle.
De aztán visszaülni egy Wartburgerbe és hátramenetet kapcsolni - fúúú.. ez nem olyan mint a kerékpározás. Az volt az érzésem hogy kitekerem a nyakát szegény váltókarnak.
Itt is nyár lett, egyelőre kellemes a hőmérséklet.. majd negyven foknál panaszkodom.
Szétszedtem a fűrészgépem motorját, kivettem a főtengelyt belőle, és a héten beadom valami fémmegmunkáló kisüzembe hogy kifúrják belőle a beleszakadt tőcsavart.
Kicsit tartottam a vezérműtől, de nem esett millijom darabkára mikor szétválasztottam a főtengelytől a vezérkerék-fedelet.. szóval most már csináltam ilyent is.
Közben rájöttem, valahol már hallottam erről a pisztoly váltóról...
19 éves koromban -friss jogsival- megkért egy barátom anyukája, hogy menjek el tankolni a Watrburgjával... Hát, végül is nem tudtam elmenni vele, mert ahhoz ki kellett volna tolatnom, de nem találtam a hátramenetet... Pedig előtte elmagyarázta, hogy hogyan kell egy kifli alakban betenni, de nem sikerült, ill. nem akartam erőltetni, inkább hagytam az egészet.
Szervusz Dorka uram, bámulatos az a típusismereti bőség ami az írásaid mögött áll..
Én is láttam egy csomó autófajtát, szereltem Wartburgert és Barkácsot is(persze csak a felszínükön) - de hogy ne lett volna egyforma a motorjuk gyárilag.. ezt sose gondoltam.
Sőt, az összeomlás és a romeltakarítás idején nagyon sok Waresz motort láttam be és kikerülni a vasazós cigánygyerek ismerősöm platósBarkácsába. És vitték a másfél meg a két tonna vasakat a Murafémbe.. visszabeszélés nélkül.