Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Tudom elkanyarodom a legvedelmi raketa tematol. Grippen korszerü, de Nekünk Magyaroknak tul draga (ahol 2006-ban postakat zarnak be+iskolakat). A többi VSZ orszag inkabb felujitatta a regi Migeket, elektronikat, fegyverrendszert, ennyi, es olcsobban. Igazandibol keves az eles riasztas. Minek Magyarorszagnak legi utantöltes (4 perc alatt at lehet Magyarorszagot repülni keresztben) , leszamitva NATO feladatokat ahol van utantöltö gep . Azert szamszerüleg a sved ellentetelezes hany munkahelyet teremt otthon, mind kerdes. Ök üzletemberek, csak eladasban erdekeltek. Ennyi, meg kellett volna hagyni az orosz kapcsolatokat.
A magam laikus paraszti véleménye az, hogy a F-117 es túl közel repűlt a komplexumhoz, és ez már azon a határon belűl volt ami ellen védett a "stealth" kialakítása. Amúgy a F-117 ég a 80-as évek eleji konstrukció. Nem mai "csirke".
Az F-117-es tema engem is nagyon erdekelt, szerintem mint mindenkit. Mikepp lehet lelöni egy jo elrejtesi tulajdonsagokkal rendelkezö gepet. Szerintem itt ket dolog van: 1. Az orosz legvedelmi fegyverek nem voltak sohasem rosszak, megfelelö koncepcioban es megfelelö kezelöszemelyzettel telepitve meg a Dvinak is kepesek voltak anno Vietnamban vesztesegeket okozni az amerikaiknak.
2. az F-117-es es a B-2-es rejtesi tulajdonagai relative nagymertekben különböznek egymastol. (egyebkent csak a laikusok mondjak hogy a F 117-es "lopakodo", ha hibat csinal a pilota, mar nem az, egyebkent nagyon szamitogepvezerlesü gep :a formaja miatt labilis a levegöben, minimalis radiokapcsolattal, lassaban repül mint a hangsebesseg, le van burkolva a hajtomü a rotorrezonanciak miatt, hütött a kifuvonyilas az infravörös felderitöseg miatt, de ez csak egy tartomanyban müködik. Harcifleladat közben viszonylag kevesett manövert vegez.
A mistral nem több, mint egy nagyon jó csapatlégvédelmi fegyver
En meg ezzel sem ertek egyet. Inkabb ugy fogalmaznek, hogy nem nagyon rossz csapatlegvedelmi fegyver. Az en (nem eppen hozzaerto) velemenyem szerint egy igazan jo csapatlegvedelmi fegyvernek az alabbiak egyiket legalabb tudnia kellene: -egy katona el tudja szallitani -menet kozben hasznalhato -tobb 20+ km a hatotavolsaga -nagyon olcso az uzemeltese (ide ertve a hasznalatot is).
Ezek kozul egyet sem tud, pedig volt ilyenunk: -igla/sztrella: egy katona el tudja szallitani (mivel a mistral dupla sulyu, eselytelen, hogy egy ember vigye, ezert inkabb 2 mistral/auto modban szallitodik), egy gyalog kozlekedo katonanak (pl. ejtoernyos, miutan leert :-)), ez az idealis, alcazni sem mindegy, hogy mistralt vagy igazi valrol indithato raketat kell-e. -zsu23-4: gondolom annek az elonyet nem kell magyarazni, hogy menetbol is lehet vele tuzelni (mistral: hoviharban ki ulne ki vele a platora egy konvojban?) -kub: legalabb ez megmaradt a komolyabban felfegyverzett ellenseges gepek ellen -zsu23-2: szinte ingyen van a loszer.
Ugyan kicsi valtoztatassal menet kozben hasznalhatova lehetne tenni, es igy jol hasznalhato fegyver lehetne a mistral (vagyis a fenti felhasznalasi terulet egyiken jo lenne), de szerintem jelen formajaban a jelenlegi csucstechnikahoz (Igla, Stinger) kepest a "nagyon jo" megfogalmazas felettebb pontatlan.
Egy készültségi szolgálatban lévő közepes rakéta osztály a riasztástól számított 6. percben képes volt rakétát indítani. Ez természetesen azt jelentette, hogy a riasztás, bekapcsolás és egyebek után végre kallatt hajtani egy működési ellenőrzést, és a rakétákat is "felkészítésre" kellett kapcsolni. Ám az osztály a hat percet így is tudta teljesíteni. Ám ha nagyon szoros volt a helyzet, akkor a működési ellenőrzést le lehetett rövidíteni, így az adóberendezés feléledése és a rakéták felkészítése után már lehetett is valamit kezdeni. Ez a gyorsított dolog lemehetett akár három percre is.
Erről a hat percről egyébként annyit kell tudni, hogy csak akkor ment, ha készültségi szolgálatban volt az osztály. Ha ennek ellenére nem jött össze a hat perc, akkor a parancsnok megnézhette magát.
P.s: Blue Sky, írhatnál valamit a "kézzel-lábbal" tiltakozásról, ha már publikus!
Friss dolog, nem publikus. De csak emlékeztetlek grippendélek kontra f16 botrányra. Akkor egy- két államtitkár székébe került, mert kiderült. Vannak amik nem derülnek ki.
A lérak rakétaindítási készenléti ideje több fokozatú. Voltak készültségen kívüli osztályok, voltak készültségben lévő osztályok. Mind mind más normaidővel.
De hogy ne csak mellébeszéljek: a parancs kiadásától számított 3. percben lehett indítani. Természetesen ha lépéseket hagytam ki lehetőség volt 2 percen bellül indítani.
Az azért nem rossz reakció idő.
Tedd hozzá, hogy a griffendél pilóta fasza hóviharban sz@rt sem ér.
Minket az időjárás lényegében nem befolyásolt a feladatvégrehajtás tekintetében.
Ja és a kristálygömböddel 9/11 et miért nem láttad?
Erre nem vagyunk bebiztosítva, egy tenorista sem mondta, hogy nyugi titeket semmi esetre sem.
Az én személyes véleményem, hogy amíg az ország érdekeit máshol, más országokban védjük, addíg szükség lenne a seggünket is védeni.
A griffeneket így egymagukban max az augusztus 20.-ai parádéra tartom alkalmasnak, meg a nép ámítására. Ne felejtsétek, el, hogy ezeket még szabó janibá rendelte ha jól emlékszem, az a szabó janibá, aki a norvégokkal abban állapodott meg, hogy hadiflottát gyártunk nekik. :-D
Akkor a cél az volt, torgyán pubi elmondta, hogy kell egy látványos parádés légierőnek nevezett egység.
Igazad van, természetesen a "vén, szar, selejtezésre érett" kifejezést kellett volna használnom a "használt" helyett. Azonos korú és technológiai színvonalú rakétákra már sokat használták ezt ebben az országban... A többire: ha megkérdeznéd (tegyük fel) az izraeli légierő valamely tapasztaltabb, több légigyőzelmes pilótáját, lehet-e lenézni az ellenfelet, illetve ő így tesz-e, meglepődnél. Feldobok rá egy zizit, de a kedvedért akár egy ropogós kiflivéget is, hogy részletes beszámolót fogsz róla hallani az összes általa lelőtt gépről, azok fegyverzetéről, szenzorairól, a jellemző harceljárásokról. Kb. olyan színvonalon, hogy az oroszok rögvest felvennék oktatónak. Bár a saját gépét természetesen jobbnak tartja, nem fogod tőle hallani még baráti sörözés közben sem a "rossz gép" kifejezést. Amíg az eszközt emberek veszik meg azoknak az embereknek, akik aztán használják, nem elegáns a technikát szidni... Tény, hogy eritreában ukrán zsoldos repült fehérorosz zsoldos ellen, de azért a rakéták előli kitérésnek itt vannak avatott szakértői akik vitába szállnának azzal amit írsz. Én nem értek hozzá, csak érdekel a téma, ezért röviden: eladták az oroszok a legtutibb zavaróberendezéseket, de akár sima infracsapdákat szomáliánka vagy eritreának? Volt a pilótáknak gyakorlata légiharcban (úgy értem, a megelőző öt évben hány órát gyakorolták?)? A légiharc-rakétákat az üzemeltetési utasítások maximális betartása mellett tárolták-használták? Ez csak néhány kérdés, ami rögtön zárójelbe teszi a technikát és annak megítélését. Ne feledd, hogy amiről mint "technikáról" vitatkozunk, az egyben: eszköz, eszközök rendszere, az eszközrendszer használatának ismerete, és ugyanennek a kultúrája. Utóbbira példa az itthoni sok szétgányolt lőállás, szétflexelt rakéta. Ilyen célra akár lézerfegyvert is vehetünk, ha élettartama felénél mondvacsinált okokra hivatkozva szétgányoljuk azt is. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem mindegy, ki áll a fegyver mögött. Az amerikai fegyverexport sajátossága, hogy ők csak "jó" (értsd: képzett) kezekbe exportálnak. Remélem, soha nem figyelhetjük majd meg, amikor az orosz technika gondos kínai kezekbe kerülve hogy válik be a győzhetetlen USAF ellen. Mert jelenleg szerintem ott figyelhető meg az, hogy kiaknázzák az orosz vas és műszaki gondolkodás lehetőségeit. A lérak. részérerészleteiben nem reagálnék volt itt már szó róla, ott sem olyan fekete-fehér a kép.
El kellene beszélgetned azzal az F-117 pilótával, akit mégiscsak eltaláltak. OK, hülyeséget csinált a lelkecském (alulról megvilágított felhőzet* alatt nyitott bombatérajtóval** sétálgatni nem éppen életbiztosítás).
Használt rakéta: olyan rakéta, ami már raktárban állt n évet, ahol avult, a hajtóanyaga degradálódott, satöbbi. Ettől függetlenül természetesen használható, csak a rendszerben tarthatóságának ideje rövidült (pontosan annyival, amennyi ideje már raktárban állt), emellett nem képes megbirkózni a modern környezettel. AGYK
Luke Skywalker: "A magyar Gripenek Sidewinder rakétái AIM-9L vagy M változatú használt rakéták lesznek."
Ez tetszett! :-)) Nem vagyok katonai szakértő, de úgy tudtam, hogy a légiharc rakéták egyszer használatos eszközök! Ez valami olyasmi lehet, mint a használt koporsó...
St. Patrick: "Erről az etióp és eritreai pilótáknak valószínűleg más a véleménye."
Én eddig úgy tudtam, hogy orosz gyártmányú rakétával még soha nem sikerült eltalálni semmit, miközben az amerikai rakéták szinte mindig céba találnak. ( Lásd: fire and forget! ) Úgyhogy a kedvedért utánanéztem a Google segítségével ennek a dolognak, és mindjárt kiderült a turpisság: ezek a szerencsétlen niggerek egymás egyaránt orosz gyártmányú ( MiG-29, SU-27 ) repülőgépeit lőtték le sikeresen. Vagyis az továbbra is áll, hogy korszerű _nyugati_ gyártmányú ellenséges gépek ellen az R-27, R-73, és társaik teljesen használhatatlanok! Hogy on topic is legyek: pont annyira, mint a különböző, szintén orosz gyártmányú SAM rakéták: ezeket szó szerint _százával_ lőtték ki Belgrád és Bagdad felett, de szinte soha nem találták el velük a U.S. Air Force gépeit...
Ami a "kristálygömböt" illeti, ilyenem nekem sincs, ezért írtam kb. 90%-ot, és nem százat. De ha reálisan nézed, te sem láthatsz egy közeljövőben kirobbanó háborúra utaló jeleket. Mivel egy európai háborús gócpont egyik nagyhatalomnak sem állna érdekében, azt hiszem elég gyorsan szétcsapnának a civakodók között...
1. 12 griffel nem lehet megvédeni a magyar légteret. Ha nem tartanám szentségtörésnek, szívem szerint kivenném a légierő logojából a "Légterünket védelmezzük" feliratot. Vagy zárójelben odaírnám hogy legalábbis egy nagyon kis részét.
2. "Sidewinder" és "Amraam" típusú légiharcrakétákkal. Ezek korszerű amerikai rakéták: A beszerzésre tervezett AIM-120C-5 nagyjából korszerűnek mondható, bár ez sem a legkorszerűbb változat már. De a Sidewinder AIM-9M változatát max az aktuális propaganda nevezi korszerűnek. Ezeket 1983-tól gyártották, a színvonaluk ennek megfelelő. Az első komolyabb infracsapda összezavarja a fejét. Egyetlen előnye hogy olcsón kapható az elfekvő raktárkészletekből.
3. Az R-73 a Sjel_ZM sisakcélzóval sokkal jobban használható az AIM-9M-nél. A különbség: nem kell pont a gép hossztengelye előtt lenni a célnak amire indítani akarsz, lehet a cél mondjuk balra feletted 40fokra. Ránézel, a szemeddel kijelölöd, rögzíted és indítasz. Ezt egy régi Sidewinderrel nem tudod megtenni, pedig közeli légiharcban jó ha van ilyen képesség. A román vadász Lancerek az izraeli DASH sisakcélzóval és a Python-4 rakétáikkal tudják ezt, ráadásul az orosznál nagyobb szögtartományban.
4. a Kecskemétről utánégetővel felszálló Gripenek 10-15 perc alatt _bárhol_ ott tudnak lenni, ahol egy repülőgép megsérti a határt. Ezután ha tűzparancsot kap, elindít egy Amraam-ot, és elégedetten leszáll Kecskeméten, hogy felfesthesse a légigyőzelmi jelet a gépére! Az attól függ:-) És a cél 10-15 perc alatt mennyit halad? Milyen típusú? Célbatalál-e az AMRAAM?
5. Sőt, szubszonikus gépek és helikopterek ellen nem is pazarol rakétát, mert van neki Mauser gépágyúja is Akkor remélem hogy nem csak másfél javadalmazás lőszert vásárolnak hozzá, mert az eredeti beszerzési tervekben úgy emlékszem még ennyiről volt szó. Már csak azért is, mert légiharcban egy lassan manőverező helikoptert egy jóval gyorsabb repülőgépről fedélzeti gépágyúval lelőni elég szép teljesítmény. Sok gyakorlást igényel.
Ennyit a Gripenről, és most néhány általános közbevetés:
1. a MiG-29 gépek használhatatlan R-27 és R-73 rakétáival, amelyek a szimulátoron kívül élőben soha nem találtak el semmit Erről az etióp és eritreai pilótáknak valószínűleg más a véleménye:-)
2. Ha szükség van kiemelt objektumvédelemre, ( Paks, stb. ) arra ott vannak a KUB ütegek, csapatlégvédelemre pedig a Mistral rakéták És hol itt a rendszer? A Kub egyébként maga is csapatlégvédelmi rakéta. De régi és nem kicselezhetetlen. Ha a Kub gyűrűn átjut valami, csak a Mistral van. Elképzelésed szerint máshol. Viszont ha a Kub kiegészítéseként van ott, akkor is csak talán találja el a célt. És ha nem? Gépágyúk kivonva, Igla a csapatoknál. Hívjuk a Gripent ami 10-15 perc múlva ér oda? :-)
3. És mindehhez tegyétek még hozzá azt is, hogy kb. 90% hogy a fent említettek egyikére sem lesz szükség éles helyzetben az elkövetkező ~20 évben. Neked van kristálygömböd és látod a jövőt? Én nem. Máshol már írtam: az a légvédelmi rendszer amelyben benne rejlik a lehetőség arra hogy ne teljesítse a feladatát, működésképtelen.
Megint szép sorban. A gripen valóban nem rossz masina. A MiG-29-cel való összehasonlítás kicsit unfair, mivel a 29-es a műszakiak kreativitása nélkül nálunk tán fel sem szállhatna. Légirendészeti célokra mindkét gép ugyanolyan jó, a 29 tán még jobb is, gyorsabban emelkedik és jobban gyorsul, hamarabb a helyszínen lehet, de ez ekkora országban elhanyagolható. Gépágyú a MiG-en is van, 30 mm kaliberű, a MiG-23 és a MiG-21 gépágyúja 23 mm kaliberű volt. A magyar Gripenek Sidewinder rakétái AIM-9L vagy M változatú használt rakéták lesznek, amelyek légirendészeti célokra jók lehetnek, de sokkal kevésbé modernek mint az R-73, inkább a régi R-60 rakétákkal vannak partiban. A megbízhatóság más kérdés, de paramétereit tekintve az AIM-9X, az ASRAAM, az Iris-T illetve a Python-4 haladja meg az R-73 képességeit, de ezek is csak akkor ha a pilóta sisakjába van építve megfelelő célzóberendezés. Az AMRAAM (AIM-120) vita nélkül a legjobb légiharc-rakéta, de egyrészt nem csodafegyver, másrészt békeidőben vizuálisan azonosítaniuk kell a pilótáknak minden célt, nem tudják kihasználni előnyeit. Fontos megemlíteni, hogy az AMRAAM-nál (amúgy Advanced Mid-Range Air to Air Missile: fejlett középhatótávú levegő-levegő rakéta) jóval olcsóbb R-27-tel sem volt egyetlen egyszer sem éleslövészeten a magyar légierő... A rakétás légvédelem nagyon nagy előnye, hogy gyorsabban reagál, mint a repülők. Békeidőben tíz percesnél fokozottabb készültséget nem ad a legtöbb légierő. Ez azt jelenti, hogy a riasztástól számított, tíz percen belül egy gép 2-5000 méter (szabályzatfüggő) magasan a cél irányába repül. Innen jön még a célfelderítés a kapott adatok alapján, rakéták élesítése, tűzparancs, tűz. Szerintem ettől a lérak egység mindenképp gyorsabb. Volt tüzér esetleg tud konkrét adatot, hogy a riasztástól eltelt hány percen belül tudták elkezdeni a cél leküzdését.
Azzal együtt, hogy elfogadom azt az érvet, hogy az lenne az _ideális_ ha mindenféle magasságú légvédelmi rakétából lenne rendszeresítve, lehetőleg jó nagy számban, egy szempontot talán nem vettetek figyelembe: a Gripenek érkezését. Illetve nem a Gripeneken van a hagsúly, hanem a leendő fegyverzetükön! A 12 gép ( a 2 gyakorló változatot most ne számítsuk ) ugyanis fel lesz szerelve "Sidewinder" és "Amraam" típusú légiharcrakétákkal. Ezek korszerű amerikai rakéták, úgy lehet venni, hogy egy indítás = egy biztos találat! Tehát nem ott fogunk tartani, mint eddig a MiG-29 gépek használhatatlan R-27 és R-73 rakétáival, amelyek a szimulátoron kívül élőben soha nem találtak el semmit. Szóval ez jelentheti a megoldást: mivel ez ( Trianon után, sajnos ) egy kis ország, ezért a Kecskemétről utánégetővel felszálló Gripenek 10-15 perc alatt _bárhol_ ott tudnak lenni, ahol egy repülőgép megsérti a határt. Ezután ha tűzparancsot kap, elindít egy Amraam-ot, és elégedetten leszáll Kecskeméten, hogy felfesthesse a légigyőzelmi jelet a gépére! :-)) Sőt, szubszonikus gépek és helikopterek ellen nem is pazarol rakétát, mert van neki Mauser gépágyúja is. Ha szükség van kiemelt objektumvédelemre, ( Paks, stb. ) arra ott vannak a KUB ütegek, csapatlégvédelemre pedig a Mistral rakéták. És mindehhez tegyétek még hozzá azt is, hogy kb. 90% hogy a fent említettek egyikére sem lesz szükség éles helyzetben az elkövetkező ~20 évben. Szóval így nézve, talán nem olyan rossz a helyzetünk...
P.s: Blue Sky, írhatnál valamit a "kézzel-lábbal" tiltakozásról, ha már publikus!
Ez volt az érdi harcálláspont hivatalos neve akkoriban. Az eddigi bejegyzések és képek alapján nem tartom valószínűleg, hogy meg van még. Az http://kep.tar.hu/charlie21/50135808#2 oldalon van egy képsorozat az érdi adóházról. Ez a HÁP mellett volt valaha annak szerves részeként. Ebből kiindulva maga a harcálláspont is ilyen rom lehet –hasonlóan a többihez….(Ez az adóház egyébként egy híresen szar egy hely volt.)
A cikloidás meg kezelte a cikloidát. J
Azaz üzemeltettük -3 fő egy hetes váltásban- egy sokcsatornás mikrohullámú rádiórelé berendezést. Valahogy úgy volt ez, hogy a kapcsolt vezetékes telefonon kívül „egyfok” esetén ez tartotta a kapcsolatot az osztályok között. Osztályonként 3-3 csatornával, amelyikből egy egyirányú összekötő tiszti az „ÖTI” és egy kétirányú hangcsatorna, illetve a harmadik pedig szintén kétirányú, de az számítógépes adatcsatorna. Ezen kívül minden osztályhoz eljutott egy körözvénycsatorna, amelyeken a légi célok adatait darálták a tervtáblásoknak.
Maga a cikloida egyébként egy túlméretezett cirkuszi kocsiban székelt. Jó zajos volt a tucatnyi hűtőventillátortól! Oroszosan masszív műszerekkel, kapcsolókkal és kijelzőkkel és valami elképesztő mennyiségű kábellel. Ezeknek a másik fele talán a 77-es kabinban volt bekötve. Kezeléséről már nem sok mindenre emlékszem, bár ha látnám biztosan menne megint. Egyébként egyáltalán nem volt rossz ott lenni!
Hogy magában a komplex rendszerben pontosan milyen szerepe is volt arról talán Volt tüzér és a többiek tudnának többet mesélni. ..
Sziasztok!
Csak gratulálni tudok ehhez a topikhoz!
Számomra érdekes visszatekintés olvasgatni a bejegyzéseiteket: 92’-ben a „BOKOR” HÁP-on voltam ciklo I.osz. kezelő majd ÁPK. Van esetleg a tisztelet társaságban más cikloidás is?
A pusztításról: valamikor 98’ vagy talán 99’ ősze körül többedmagammal voltam egy egyhetes „visszahíváson” a Vasvári laktanyában, innen játunk ki Érdre. Az érdi HÁP ekkor már egy rendezett roncstelep képét mutatta: össze-vissza kabinok, állványok, mindenféle alkatrész. A cikloba be sem jutottunk, a fedezék ajtaja le volt pecsételve, a csőtápok szétszedve. Gyakorlatilag működésképtelen volt már akkor rendszerek nagy része.
Nézem a képeiteket az osztályok harcálláspontjainak mostani állapotáról. Egy szó jut eszembe: Szégyen.
Szégyelljék magukat, akik „haderőreform” álca alatt ezt tették!
"Ja, és még egy dolgot vegyél figyelembe. Akármennyire is tetszik ez a földközeli dolog, a pilóták nem nagyon szeretik. Egyrészt földközelben a repülés is nehezebb, másrészt meg ha véletlenül szárazföldi harctevékenység folyik odalent, akkor kifejezetten káros. Gondolj bele: egy szárazföldi tüzérségi eszköznek (például tábori ágyú) 3 - 3,5 kilométer a röppálya magassága maximális lőtáv esetén. Az ágyú által kilőtt lövedékre viszont nincs ráírva, hogy ő repülőt nem lőhet le. Vagyis a pilóták ilyen helyre nem nagyon szeretnek berepülni. "
Maximális tiszteletem, ezzel nem értek egyet. A földközeli repülés, ha a légvédelem indokolja, nem "szeretem-nemszeretem" kérdése, hanem szükségszerűség! Az meg, hogy 3 km alatt nem jó repülni, ha dörögnek az ágyúk, hát nem is tudom. Valahol biztos ki lehetne keresni, egy légvédelmi gépágyúnál milyen felhasznált lőszer/lelőtt gép arányok vannak, szerintem egy korszerű eszköznél is legalább 100 db/gép. Igaz, hogy egy 30-35 mm-es lőszer, meg egy 155 mm-es gránát hatása közt nagy a különbség, de azért, ha a kifejezetten a repülő ellen célzott, tűzvezetett lövedékeknek viszonylag kicsi a találati valószínűsége, akkor annak, hogy egy repülőgép belerepül egy hagyományos tüzérségi gránátba, szerintem minimális, a nullához közelítő.
Csak azt tudom javasolni, hogy olvasgass itt vissza, mert nagyon sok minden le van írva a témáról. Ám azért néhány gondolatot mégis. A képen látható "ződ" masina a modernizált SZ-75 M2 Volhov közepes légvédelmi rakéta komplexum tűzvezető lokátora. A berendezés parancsirányítású, az a fő jellemzője, hogy a rakétát a teljes pályán a földről vezérlik. Amit a képen látsz, az a rakéta rávezető állomásának csak egy kis része, rajta vannak a különféle antennák, belül pedig az adó és vevő berendezés, valamint a vevő középfrekvenciás része. A többi folyamat, vagyis a mért cél paramétereinek megállapítása, annak alapján a rakétára kisugározandó rávezetési parancsok kidolgozása másik berendezésekben folyt, ami a domb alatt azokban a hosszúkás alagutakban ment végbe. Ott zajlott a harci munka is. Gondolom, láttad azokat is. A berendezés egy légi célra három rakétát tudott egyidejűleg rávezetni. Feltételezem, ha már ott voltál, alaposabban körül néztél, és láthattál hat darab páros kifli alakú földhányást. (ha jól belegondolok, nem is volt benne olyan sok föld) Azokban a fedezékekben voltak az indító állványok, nevezetesen hat darab.
A támadandó objektum jellege válogatja, hogy a támadó gép mennyire jön le. Vagy az a repülési profil, amit a támadandó objektum és az ellenfél légvédelmének összetétele ismeretében határoznak meg. A repülő valóban lejön, de csak akkor, ha lepkehálóval akar támadni. Ám általában nem azzal szokott. Igazából nem foglalkoztam vele soha, tehát nem tudom, mennyi a különféle repülőgép fedélzeti rakéták hatótávolsága, de amit az énáltalam használt technika ellen tervezett annak idején bevetni az "gaz ellen" annak 70 - 100 kilométer volt a hatótávolsága.
És valóban, ha a repülő lejön kismagasságra, akkor a Mistral el tudja kapni. Ha közel jön. Ám azt vedd figyelembe, hogy van 12 darab Mistral indító járművűnk, amiről adott pillanatban 24 darab rakéta indítható. És továbbra is csak 6 - 6500 méterre hord el. Mondhatnám, hogy nagy dolog, legfeljebb a repülő kikerüli.
Mikor annak idején a Mistral beszerzése szóba került, akkor egyetlen szempont merült fel, hogy "ne legyen orosz". Mert akkor az nem volt trendi. Pedig akkor már volt bent hasonló paraméterű eszköz, ami üzembiztosabb volt, és hülye katona ellen is be volt oltva. Akkor azt mondogatták - na nem a szakemberek, hanem akik döntési helyzetben voltak - hogy "bezzeg a Mistralnak van automatizált vezetési rendszere."
Hát van az Iglának is, csak azt nekünk már nem vették meg.
Úgyhogy jól fogalmaztál, valóban lenyomták a torkunkon azt a vacakot.
Ja, és még egy dolgot vegyél figyelembe. Akármennyire is tetszik ez a földközeli dolog, a pilóták nem nagyon szeretik. Egyrészt földközelben a repülés is nehezebb, másrészt meg ha véletlenül szárazföldi harctevékenység folyik odalent, akkor kifejezetten káros. Gondolj bele: egy szárazföldi tüzérségi eszköznek (például tábori ágyú) 3 - 3,5 kilométer a röppálya magassága maximális lőtáv esetén. Az ágyú által kilőtt lövedékre viszont nincs ráírva, hogy ő repülőt nem lőhet le. Vagyis a pilóták ilyen helyre nem nagyon szeretnek berepülni. Marad a közepes magasságról végrehajtott csapásmérés. Az ellen viszont a Mistral szart sem ér.
Hogy ne kelljen gondolni, én írok számokat: -LANTIRN kb. 7,5 km magasságig alkalmas lézerbombák rávezetésére (nem a lézer teljesítménye, hanem a kamera felbontása a korlát) -Litening II 12 km -GPS alapján célra találó bombáknál, ha a cél koordinátái előre ismertek (nem kell felderíteni, azonosítani, csak ejteni), akkor nincs a világon semmilyen magassági korlát
Tényleg olvass a témában, azt fogod látni, hogy ma már bármilyen közepes, de akár viszonylag kicsi (pl Gripen, MiG-21, de még L-159 is) képes ún "stand-off" fegyvert indítani. Ezek lehetnek robot-repülőgépek (pl Taurus, Scalp stb.) vagy egy bombára katonai viszonylatban olcsón 10-20 ezer dollárért felszerelhető szárnyak és GPS irányítókészletek (JDAM bomba). Ezeket a repülőgép 20-150 km távolságból tudja indítani. A katonáknak nem természete nyilvánosan zúgolódni a felső döntések ellen, mivel ezt függelemsértésnek hívják, békeidőben fegyelmi vétség, háborúban jobb helyeken arcvonal előtti főbelövés jár érte. Ne várt hogy Volt tüzér mai utóda kiáll az RTL Klub kamerái elé és azt mondja: A Mistral szar fegyver, nem ezt kellett volna venni. Több okból sem fogja tenni. Egyrészt a fentiek miatt, másrészt mert aki azért a fizetésért elmegy katonának, az olyan gyerek, hogy légpuskával is kiállna légvédeni. A Mistralról senki sem mondta, hogy rossz fegyver. Nem is lehet róla ezt mondani, megintcsak két okból: ad1 nem rossz fegyver, nagyon sok országban használják ad2 nincs olyan, hogy rossz fegyver, az igényektől függ minden. Nekünk a Tu-160 rossz fegyver, az oroszoknak jó. A Mistral "rossz fegyver " minőségét nem a rakéta képességei alapozzák meg, hanem az, hogy a Mistral csapatlégvédelmi eszköz, (annak nem rossz, mindenki elismeri a képességeit) ehelyett a Mistralt egy komplett, vadászgépekből, nagy- közép- kis- hatótávolságú rakétákból (Vega, Volhov-Dvina, Sztrela-Igla) álló rendszer alternatívájaként emlegetik. A mistral nem több, mint egy nagyon jó csapatlégvédelmi fegyver, de nem távoli légvédelem, mint egy koplet vadászeszred vagy Vega rakéta. Nem középtávoli, mint a Volhov, a Dvina, vagy a Nyeva. Ilyen osztályú fegyverei a környező országoknak vannak (kis országnak szerintem kell is, sokkal gyorsabban reagál mint a repülőgép) nekünk nincsenek. És ami felzúdulást váltott ki, hogy a Mistral előtt is volt csapatlégvéd eszközünk, és szeretik úgy kommunikálni a vásárlásokat, hogy azt a "szar kommunista vas helyett" vesszük, ami a fentiek miatt láthatóan nem igaz.
Én nem ezt tanultam, tehát a konkrét számokat természetesen nem tudom, de arra tippelek, hogy a támadás megkezdéséhez le fog jönni a 3 és fél kilométeres magasság alá.
Csak példaként egy lokátor elleni lövedéket akár 150 km-es távolságból lehet indítani a repülő fedélzetéről. Akkor egy lézervezérlésű bombát szerinted milyen magasságról lehet kioldani?
Az ilyen technika mint a mistrál nem képes objektumvédelemre megbízhatóan. Egyrészt nem jó a tűzvezetési rendszere, nem rendszerben van tervezve (elég sok szó esett a légtér magasságok védelmi szerkezetéről), egyéb problémákat nem sorolok.
A mistrál nagyon jó (?) a csapatok mellé rendelt légoltalomnak, ennél többet várni tőle nem szabad.
Valahol leírták, hogy van egy Eu követelmény, hogy ma az eu-ban ha jól tudom nem indítható rakéta olyan célra ami vizuálisan nem azonosított.
Itt van a kutyus elásva.
A politikusaink ennek az elvnek akarnak megfelelni, ami békeidőben igaz és érthető. De minősített helyzetben ez az elvet (hogy is mondjam nagyívben le kell.............).
Így viszont olcsón lehet a sereget fenntartani, mert mondhatom, hogy békeidőben nincs szükség lérakra, minősített meg nem lesz, vagy ha igen majd a NATO megvéd.
Ma a magyar társadalomnak nincs veszélyeztetettség érzete, ezen áll vagy bukik a hadsereg helyzete, és társadalmi támogatottsága.
Ezért nincs és nem is lesz lérak egyhamar.
Drága, nem "tervezünk" minősített helyzetet, ezért egyszerűen nem kell.
Aha. Képzeltem én oda mindent, de lokátort azt még véletlenül sem. Pedig teljesen logikus... (nyilván ezért is volt ott :) ). És mire szolgált ez a lokátor? (OK, repülőgépeket keresett, de ezen belül?)
