(Tudom, ez nem kifejezetten csak mézes topik, ezért halkan írok, mindenesetre barátnőmtől kaptam szülinapra krétai mézet... most itt rohangálok vele fel s alá a lakásban, nagyon örülök neki. :) Hihetetlenül sűrű, ilyet már régen láttam. Leszámítva a fagyott mézeimet, de ott én voltam a ludas. Aaah... Hú, nagyon jó!)
"... A fölösleges viz néhány nap alatt elpárolog..."
Ennyire azért nem egyszerű. A méhek szellőztetéssel sűrítik be a nektárt (magától nem alakulna ki), így a mézet egy erősen túltelített cukros oldatnak tekinthetjük, ami erősen higroszkópos. Ha a levegőnek nagy a páratartalma, a méz vizet vesz fel, ennek hatására a felszínén egy hígabb (magasabb víztartalmú) réteg alakulhat ki, amiben már el tudnak szaporodni a mikroorganizmusok. Ezért fontos, hogy lezárva tároljuk a mézet, akkor valóban sokáig eláll.
"... A fölösleges viz elpárologtatásakor a répacukor két kisebb cukorra, szőlőcukorra és gyümölcscukorra bomlik le..."
Ne vegyük el a méhektől azt, ami az ő érdemük! :)))) A diszacharidok monoszacharidokká való bontása a méhek által termelt invertáz-enzimnek köszönhető.
Az, hogy a mézben a baktériumok és gombák nem tudnak elszaporodni, részben a töménységnek köszönhető (az alacsony víztartalom nem felel meg nekik), részben pedig a méh által termelt inhibin-anyagnak (glükózoxidáz), aminek bakterio- és fungisztatikus hatása is van. Nem véletlen, hogy az ókorban nyílt sebek kezelésére is használták a mézet.
"... Egy egészséges kaptárban tübb mint 60 ezer méh van..."
Nyáron. Télen leeshet 20 ezerre is. Nyár végén hereűzés (ez csak 1-2 ezer egyedet érint), fiasítás leáll, aztán télen kissé kopik a család...
1. A méhek a virágokról nektárt és virágport gyűjtenek, de csak a nektárból készül méz. A virágport a hátsó lábukon lévő "kosárban", a nektárt a "mézgyomrukban" szállitják a kaptárba.
A nektár lényegében vizes cukoroldat, rendszerint 25-50 % cukrot tartalmaz. A kaptárban a mézet a méhsejtbe teszik. A fölösleges viz néhány nap alatt elpárolog, a méz kb. 83 % cukrot tartalmaz. Ha a méz betöményedett, a méhek a sejteket viasszal boritják be. Ha nagyon sok nektárt száritanak egyszerre, a méhek a szárnyaikkal áramoltatják a levegőt a kaptárban, hogy siettessék a folyamatot.Nagyon fontos, hogy a nektár ne romoljon meg, különben nem fogyaszthatják hónapokig.A fölösleges viz elpárologtatásakor a répacukor két kisebb cukorra, szőlőcukorra és gyümölcscukorra bomlik le.Ennek hatására az oldat túlságosan tömény lesz ahhoz, hogy élesztők és más mikroorganizmusok szaporodjanak benne. A nektár a cukron kivül kis mennyiségben más vegyületeket is tartalmaz, amelyek más más izt és illatot kölcsönöznek a különböző mézeknek.
A nyár folyamán a méhek sok száz növényfajból gyűjtenek nektárt, de egyes időszakokban csak egy vagy néhány fajból szállitanak nagy mennyiségű nektárt a kaptárba. Ha a méhészek az ilyen nektárból származó mézet összegyűjtik, a méz izét és szinét egy adott növény szabja meg.
2.A méhek a virágokból begyűjtött nektár száritásával készitenek mézet. Az idősebb méhek keresik meg a nektárt és viszik be a keptár viaszból készült, nyitott méhsejtjeibe. Egy egészséges kaptárban tübb mint 60 ezer méh van. Egy nap 120 kg nektárt is begyűjthetnek.
A fiatalabb méhek dolga, hogy levegőt áramoltassanak a kaptáron át, s igy felgyorsitsák a viz párolgását a nektárból. Ha megfigyelünk egy kaptárt, láthatjuk, hogy a bejárat egyik oldalán egy csoport méh befelé hajtja a levegőt a szárnyával, mig a másik oldalon a méhek ellentétes irányba fordulnak és kifelé hajtják a levegőt. A kaptárban elhelyezkedő "ventillátorméhek" szintén a levegő áramlását irányitják.
A nektárt azért kell kiszáritani, hogy sokáig elálljon. Az egyiptomi fáraók piramisaiban romlatlan mézet is találtak.
Nagy különbség, hogy valami jó méhlegelőnek számít, illetve, hogy tömegesen hordanak róla a bogarak. Az első a növény élettani adottságain múlik (napi termelt nektármennyiség, cukorérték, nektárium helye, illatanyagok, stb.), míg a másik attól függ, hogy alkot-e összefüggő méhlegelőt. A bálványfa valóban nagyon terjed, de (remélem) egyelőre sehol nem alkot komplett erdőségeket. Ha pedig így van, akkor elég nehéz róla fajtamézet termelni, legfeljebb "bálványfa-jellegűt". :))))
A bálványfának állítólag jellegzetes, kellemes ízű a méze, én sosem kóstoltam...
Korábban tudomásom szerint jogszabály írta elő a fajtamézek esetén a kötelező minimális pollent, ma már nem. Anno ez keményebb dolog volt, mert pl. az akác kevés pollent termel, és ha olyan növény méze volt a szennyező, ami viszont pollenben gazdag, gond lehetett.
(Egyébként nekem úgy dereng, hogy valamelyik tárgyamnál azt tanultuk, a bálványfa elég jó méhlegelő. Valamiért a fagyal is dereng erre. Persze nem vitatkozni akarok, csak valami homályos emlék motoszkál bennem, s bosszant, hogy miért. Mindegy, úgyis most készülök rendszertan vizsgára, ha megtalálom az anyagot, hozom.)
"Érdekes. Sem a fagyal, sem a bálványfa nem kimondottan az a méhlegelő-növény, amiről jelentősebb mennyiségű fajtamézet lehetne pergetni. Egyes helyeken persze összejöhet, de ugyanúgy lehet benne némi csalafintaság is."
Őszintén szólva elég szkeptikus vagyok abban, amit eszek, csak annyit érzek, hogy x és x méz között többnyire jelentős a különbség. Eddig a legmeglepőbb az két gesztenyeméz között volt, igaz, gesztenyéből két, még csak hasonlót se ettem eddig.
A bálványfa terjedéséről tudok, nem mintha túlművelt lennék botanikában, de próbálom magamra gyúrni a tudást. Vagy mit. ;)
Pollenanalízist mézügyben egyébként hol végeznek Magyarországon? S miért szűnt meg a bevizsgáltatós rendszer? (Vagy csak a "szokásos" okok?)
"Amit hoztam: fagyalméz, bálványfaméz, selyemfűméz, Solidago-méz, mézontófűméz. Volt erdei méze is, ami ha jól vettem ki, fenyőméz keverve harmatmézzel (vagy valami hasonló, azt már nem mertem megnézni)..."
Érdekes. Sem a fagyal, sem a bálványfa nem kimondottan az a méhlegelő-növény, amiről jelentősebb mennyiségű fajtamézet lehetne pergetni. Egyes helyeken persze összejöhet, de ugyanúgy lehet benne némi csalafintaság is. Korábban a fajtaméznek nagyon komoly kritériumoknak kellett megfelelnie a pollenanalízis során, csak ezután használhatta a "fajtaméz" elnevezést. Ma ez már a múlté, sajnos.
A bálványfa (Ailanthus altissima) amúgy egy erősen terjedő, agresszív fafaj, a természetben nemkívánatos. A selyemfű (azaz selyemkóró=vaddohány=Asclepias syriaca) szintén elég gonosz gyom, viszont remek méhlegelő, a méze is kitűnő. Az erdei méz gyakorlatilag mézharmat-méz (=édesharmat), lehet benne fenyőről, és bármilyen más fafajról származó méz.
A lényeg persze az, hogy Neked ízlett! Csodálatos termék a méz, és nem az a fontos, hogy a termelő (kereskedő) mit írt a címkére, hanem hogy a vásárló finomnak találja.
Ma véletlenül besodort a tömeg egy karácsonyi vásárra Budapesten, s a pénztárcám nagy szerencsétlenségére megláttam egy mézest. Marcali az úr, sajnos a nevét elfelejtettem, pedig meg akartam jegyezni. Amit hoztam: fagyalméz, bálványfaméz, selyemfűméz, Solidago-méz, mézontófűméz. Volt erdei méze is, ami ha jól vettem ki, fenyőméz keverve harmatmézzel (vagy valami hasonló, azt már nem mertem megnézni). Meglepően sok mézből készült dolga volt, a feléről azt se tudtam, micsoda. S nem mellékesen: van mézkóstolás is. :-)
Eddig a fagyalmézet és a bálványfamézet kósoltam, olyan eszméletlen finom, hogy nagy önuralom kellett a visszazáráshoz. Ráadásul mivel több órája kinn dermedt a hidegben, így kis híján szilárd táplálékként "kellett" elfogyasztani, ami külön fokozta a nyelvem jókedvét.
Budapesten, a Körtéren van ez egyébként, ha valakit érdekel. Bár Ti méhészkedtek javarészt, úgyhogy a beszerzés nem lehet komoly gond. :-)
Ma nézelődtem a könyvtárban, kétpolcnyi mézes szakirodalmat leltem. Nem gondoltam volna, hogy egy általános könyvtárban ilyen szép számmal vannak reprezentálva ezek. Vizsgaidőszak után rájuk vetem magam, igaz, most is nagy volt a kísértés. Azonban a para győzött.
Kérdésem is volna. Több helyről is hallottam, hogy igazi gesztenyemézet csak az ország egészen-egészen nyugati felében lehet kapni (mondjuk Kőszeg környékén), mert ott vannak nagyobb, összefüggő ültetvények, erdők. Igaz ez? Az a tisztán gesztenyeméznek titulált gesztenyeméz, amit mondjuk a Balatonnál vettem és délebbi fekvésű fákra céloz, valójában enyhe átverés? Csak kíváncsiskodom szokás szerint.
Köszi a tippet, de nem hiszem, hogy oly messzi bátorkodnék. Munka mellett lehetetlenség. Amúgy pont a Mátra másik oldalán szoktam lenni, Bodony, meg a Kékes között. A Csepel bírja.
Szerintem neked tudtodon kivül fenyőmézet állitanak elő a méheid! Be kellene vizsgáltatni valahol. Ha csak füredig jársz, menj feljebb galyáig vagy kékesig, hátha több lesz. Igy majd ha szépen megkér Mad árka is nyalogathat. Ha kap!
szega; Harbi! Üdv néktek! Köszönöm a tájékoztatást, tényleg nem sok fogalmam van a mézharmatról. Vagyis ,csak minimális. Nem nagy az álományom, 20 család körül mocorog. Füzesabonyban lakok. Vándorolni a környéken szoktam repcére, napraforgóra, esetleg mustárra. Akácra a Mátrába járok. A nyírségit többnyire kihagyom, nagy a távolság. Mustárra is, csak akkor megyek, ha van a körzetben. Amikor az virágzik, általában fönn' hagyom a hegyekben a családokat. Szinte minden éven jól hordanak az erdei, mezei virágokról, de a szeder a domináns. Ezeket persze ráhordják az akácpergetés után még behordott akácmére. Ezen a mátrai vándortanyán elérhető Nekik egy fenyves is. Hát nem tudom........ Mindenesetre ez a méz viszonylag kevés, de rendkívül izletes. Tisztán áttetsző, illatos, sötétbarna szinű, sűrű, öreg, de még soha nem kristályosodott ki. Kizárólag reprezentációs célokra, s saját használatra van. Hamar elfogy.
És persze a mézharmat nem növényi nektár, hanem a fa nedveit szívogató rovarok (tetvek, kabócák, stb.) által kiürített, magas cukortartalmú folyadék. Pollenanalízisnél rögtön látszik az eredet, mert egy csomó rovar-alkatrész van benne.
Mézharmat nemcsak fenyőről jöhet, hanem szinte bármilyen fáról: tölgy, hárs, juhar, stb. És nem tévesztendő össze pl. a hársmézzel!
A fenyőfák mézharmatából/édesharmatából/ a méhek emberi fogyasztásra is alkalmas mézet készitenek, ami sötét szinű és rendkivül illatos. A hazánkban kevésbé ismert fenyőméz Kelet és Közép-Európa hegyvidékein a lucfenyő, az erdei fenyő, a vörösfenyő és a jegenyefenyő mézalapanyagából, vagyis a mézharmatból készül.
Régebben a mézet úgy sajtolták ki a lépekből, hogy a méheket kénfüsttel elkábitották. Majd feltalálták a kaptárt és a keretet, mozgatható méhlakásokat kezdtek használni. Magyarországon először 1844-ben használtak keretes kaptárt. A magyar méhészetre a XX. század közepén a vándorméhészkedés volt jellemző, a méhcsaládokat az éppen kinálkozó gyümölcsösök, akácerdők mellé szállitották.
Fenyőméz: sok foszfor és mangán van benne. Azoknak ajánlható, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy ásványi anyagok hiányában szenvednek.
Minden vidéknek megvan a maga jellegzetes mézfajtája/ akácméz, hársméz, repceméz, erdei virágméz, stb./
Akácméz: kalciumban gazdag mézfajta. Segit a mészhiányos betegeken, ellensúlyozza az izomgyengeséget.
Erdei méz: sok vasat és rezet tartalmaz. Elsősorban a vérszegényeknek hasznos.
Virágméz: sok kálium található benne. Szivpanaszok, szivgyengeség esetén hatásos szer lehet.
Vannak, akiknek kedvenc csemegéjük a lépes méz: azt tömény állaporban egyenesen a kaptárból veszik ki, a méhek közül. A néphit úgy tartja,hogy a lépesméz értékesebb a bolti forgalomban kapható méznél, s ez valóban igy van, mert a lépesméz illetve a pörgetéskor nyert friss méz tápanyagtartalma nagyobb. Ebbe ugyanis a virágpornak és a méhlárvák táplálására készitett anyagnak a törmelékei is belekeverednek, s ezek nagyon sok nyomelemet, vitamint, enzimet, hormont tartalmaznak. A bolti forgalomban kapható méz ugyan esztétikusabb kivitelű, nem zavaros, nem törmelékes, de mivel deritési és szűrési folyamatokon ment át, a védőanyagai egy részét is kiszűrték belőle.
A háziméh belső szervei.
Almamézest! Jövőre 1000-fölé kell vinni a fórumot!
Régebben a mézet úgy sajtolták ki a lépekből, hogy a méheket kénfüsttel elkábitották. Majd feltalálták a kaptárt és a keretet, mozgatható méhlakásokat kezdtek használni. Magyarországon először 1844-ben használtak keretes kaptárt. A magyar méhészetre a XX. század közepén a vándorméhészkedés volt jellemző, a méhcsaládokat az éppen kinálkozó gyümölcsösök, akácerdők mellé szállitották.