A homokot finomra őrlik, és más nyersanyagokkal - mésszel, cementtel, vízzel és egy kevés alumíniumpasztával (újrahasznosított termék) - elvegyítik. Az újrahasznosított nyersanyagok visszakerülnek az Ytong termelési körforgásába. Az alumínium hajtóanyagként szolgál: mint hidrogéngáz által apró, egyenletes buborékok keletkeznek az Ytong masszában. A megkötés után, a félig kemény elemeket méretre vágják, és 200 °C-on gőzérleléssel megszilárdítják. A teljes száradás után a pórusokat már csak hőszigetelő levegő tölti ki. A termelés során tehát nem keletkeznek sem levegőt, sem vizet, sem talajt roncsoló mérgező anyagok. A pórusbeton autoklávos szilárdításával lényegesen több energia kerül megtakarításra, mint egyéb eljárásnál. A millió, apró keletkező pórusnak köszönhetően nevezik pórusbetonnak az Ytong-ot."
A radiátorokhoz tartozik egy diagram, miylen hőmérsékletű vízzem mekkora teljesítményt sugároznak le. Ezt kell összeszámolni, ill. a tűztér teljesítményét kell figyelembe venni. Inkább több legyen a radiátor mint kevés.
Sziasztok! Kinek van ötlete? Már említettem korábban gipszrost faltól 10 cm- es légréssel cserépkályhától melegszik a fal.Már többször fűtöttünk,ha a kályha kihül a fal sem marad meleg,úgyhogy talán baj nem lehet belőle. A biztonság kedvéért azért valami bontás nélküli esztétikus megoldást keresek hőszigetelésre,pl.valamilyen hőszigetelő lapot állítanék a peremre,a kályha és a fal közé,lehetőleg minél vékonyabbat,hogy a 10 cm légrést nagyon ne csökkentse. Végül is csak durván 1nm-es felületet kellene valamilyen lappal elválasztanom. Köszi
A levegő (és por) keringetés hatását ismerem, gondolom itt még durvábban előjön, mint egy radiátornál, mert a füstcső kicsit melegebb... Sebaj, majd festek pár év múlva. :-)
Szóval azért fűt 45nm -t mert ennyi légtér van egyben ajtók nélkül , 8 Kw -os a betét,de típust azt nem tudok mondani még anno a RábaSárvár Kft készítette már azt sem tudom a cég létezik-e még.
Az függ a füstgáz hőmérsékletétől, ill a készülék és a bekötés távolságától. Minél hosszabb a füstcső annál jobban hűl a füstgáz.
De az elszineződés legtöbbször nem a közvetlen hőtől van hanem mástól. Pl. néha visszáramlás történik, vagy csak sima porlerakodás. Példa erre e radiátorok környéke. Pár év múlva felettül sötétebb a fal, ott pedig nincs magas hőmérséklet. Sima porlerakodás az egész !
5 cm a minimum, de általában a 10 cm sem túlzás. Az is csak akkor ér vmit, ha rendesen meg van oldva az átszellőztetés. Könnyűvázszerkezet kényesebb dolog annál, hogy látatlanban rétegrendeket lehessen írni, nem csak a vázszerkezet, de még a tűztér típusa sem mindegy. A füstcső átvezetés pedig végképp helyszíniszemlés történet. Nem vagyok híve az eszetlen túlbiztosításnak, de ez az az eset, ahol inkább pár centivel több szigetelés, mint kevesebb, és a szigetelőanyagok minősége is meggondolandó.
Hopp előbb nyomtam mehetet, mint kellett volna :-).
A betét sehol sem érintkezik a falazattal légrés van körben és mögötte is, hátul kb 8-10 cm, oldalt kb 12-13 cm.
A felső képen látszik, hogy az oldal ülőkékben van egy kör alakú képződmény ami egy levegőt szállító csövet takar,ez vezeti a levegőt a betét oldalfalához, a felső párkány mögött a kandalló tetejét egy perforált lemezzel zártam le, így a levegő szabadon kering a betét körül!
Ha a betét átmelegszik az oldalsó belépőknél kézzel érezni ahogy szinte szívja be a levegőt, felül meg áramlik ki a felforrósodott!
A kandalló külső kőburkolata un. padlás tégla falazat (4 cm vastag tégla)+ sűttői rusztikus felületű kő! Úgy tapasztalom, hogy kb 1 - 1,5 óra fűtés után melegszik át!
Az elülső ill. oldalsó légkilépők szintén perforált lemezből vannak sárgaréz keretben.
Az egész falazás 1 nap volt, ha most csinálnám szinte biztos, hogy "vizes" betétet vennék, mert akkor az egész házat elvinné most kb, 45 nm fűt kítűnően, de az már a jövő zenéje ....
Had csatlakozzam hozzátok a saját készítményemmel kb 8 éve készítettem jómagam egy kedves kőműves ismrerősőm segítségével.
A történet, szerettem volna egy kiegészítő fűtést így esett a választás egy kandalló kályhára mikor a boltokat jártam megláttam egy betétet, no gondoltam ez az ez kell nekem megvettem, agyaltam és ez lett belőle.
Én teljesen vakon vagyok ebbe a témában úgy hogy bocs a hülye kérdésekért:
-(vízteres)Kandallót szeretnék a nappaliba meg kell erősíteni a betont ott ahova akarjuk rakni
-kibírok fűteni kb 90nm-es 5-6 radítoros családi házat
- a kandalló oldalát ytongból ki lehet rakni ( úgy gondoltam ytongból kirakni majd valami díszkővet rá ragasztani) illetve a palást rész miből van (tűzálló gipsz karton)
-mi az elfogadható ár amiért felépítenek egy ilyet
Sajnos nem én kentem oda, és nem néztem mivel is csinálták. Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy kell feltétlenül, mert a kéményhuzat elvileg jól dolgozik. Sőt, én most nemrég szétszedtem a csövet, és meg volt repedezve a tömítés, és nem is foglalkoztam az újratömítéssel. Régen sem használtak ilyesmit.
Úgy hívják, hogy hőálló tömítőanyag. Alkalmas füstcsövek, kémények tömítésére. Tapad fémen, téglán, alkalmas még tűzálló kövek ragasztására és tömítésére is. Alkalmazható 1000-1200 fokig. Azbesztmentes. Kiszerelés kartus, 310ml.
Rövidített neve : fekete tömítőanyag a füstcsövön :)
Bocsika... 90-et fizettem.... Vagy egy órát eltököltünk a sofőrrel, hogy a helyére húzzuk a raklapokat. Megtehette volna, hogy leteszi a ház elé és elhúz, ehelyett sokat segített aí végleges helyre tenni. Így néhány ezerrel többet adtam, felfelé kerekítettem.
Könnyű szerkezetes falra elég az 5cm-s ytong tűztér mögé? Át kell fúrnom a falat is maradt egy samótcső a kéményből,azt tenném be és azon fűzném át a füstcsövet,elég lenne?
Ráadásul szerintem még többe is kerülne. A tűztérfalakat csaphornyos samotlapból megépíteni, a megfelelő formára, úgy hogy hatékonyan működjön azért már tényleg szakma, a 10-ik talán már működne is.
Az enyém 3 mm-es vaslemez, az lesz kibélelve. Sikerült hozzájutnom 4 cm-es, cserépgyári kemencében használatos samotthoz,valószínűleg sokáig fogja bírni.
Akkor az 1. lehetőség felejtős, nem fogsz tudni olyan hatásfokú tűzteret építeni mint egy gyári tűztér. Az építetett tűztér a nyitott kandallók sajátossága volt anno régen.
Ha még nem döntötted el, hogy melyiket választod (kandalló vs. cserépkályha) akkor pedig javaslom, hogy valamelyik kályhás cég honlapján olvasd el a "Melyiket válasszam ?" menüben, vagy itt a fórumon is szóba kerül havonta legalább egyszer.
kösz. ide 17500 van kiírva (telóba is ezt mondták), neked meg házhozszállítással 16-ra jött ki. helyben van olcsóbban, csak ők meg nem kalodában teszik le...
A cserépkályha nem egyenlő a csempekanndallóval. A cserépkályha ajtaja általában zárt, vagy igen kis felülettel rendelkezik, ergo ha cserépkályhát akarsz, akkor ezzel együtt kell élned.
szeretnénk olyan cserépkályhát csináltatni amiben látszik a tűztér. Eddig 2 megoldást tudok erre: 1) megveszi az ember az ajtót és samottal kirakja a tűzteret 2) kandallóbetétet veszek és azt rakom körbe ...
tudtok abban segíteni, melyiknek mi az előnye/hátránya, mi a különbség, ...?
" Mellesleg nagyszüleink felidézése kandalló ügyben? " ---Nem a nagyszülőkön volt a hangsúly hanem a teakályhán ami lemez + samott és abban évekig fűtöttek szénnel, a praktis újságban is a lemezkandallókhoz ajánlják a tüzifa+szén kombinációt.
Bocsi, a kilóméter számításnál összekevertelek egy másik fórumlakóval :) Az az ár már azért vesenyképes, de az oldalukon nem pont ezt az árat tüntették fel. A brikett vásárlásnak egyik nagyon nagy előnye, hogy valóban a mennyiség, jobban nyomonkövethető mázsás ár esetén, mert általában 10 vagy 20 kg-os csomagokban van, de a minőség még ott sem biztos, hogy állandó. Én a szalmabrikettel jártam úgy (ugyanattól a gyártótól két különböző időpontban történt vásárlás), hogy az egyik szállítmány tényleg jó tömörre volt préselve, a másik pedig már magától kezdett szétmorzsolódni. A pontosan kontrollálható mennyiségre történő vásárlás szól számomra csak a brikett mellett, más semmi. Tüzifa vásárlásnál azért természetesen jobban résen kell lenni, ha teheti az ember akkor azt meg kell venni erdészetből köbméterre (igaz így tárolgatni, szállítani kell, meg azért dolgozni vele), de én minden évben a környékünkön láttam jó árban száraz kalodás tüzifát is. Egy pár év alatt azért kialakul az embernek a "szemmértéke", tudja, hogy át akarják e verni. Az első évek azért tanulóévek ebben a szakmában is. Abban sem vagyok azért 100%-ban meggyőződve, hogy mindegyik készüléknek "jót tesz" ez a sok újfajta tüzelőanyag, a brikett gyártók is azért egy picit szerintem hazudósak amikor minden fűtőeszközbe nyugodtan javasolják a termékeiket. Régi vegyeskazánba, amibe még a szemetet is elégették bátran fűtenék vele, de egy mostani modern lényegesen jobb hatásfokú tűztérbe már nem használnám nyugodt szívvel. A zöldséges merci elmegy még az elhasznált étolajjal is, de egy pd-tdi motor már nem biztos, hogy örülne neki. :)
Köszi..hát azt hittem Supra-ék kicsit"komolyabbak":-))) Bár sztem a friss levegőt merev falúból fogom megcsinálni,pl nem olyan sérülékeny,az áramlástani tulajdonságokról nem is beszélve,jut eszembe:a konvekciós levegő elvezetésekor gondoltatok a csatorna rendszer későbbi takarítására???Mert pl a merev falúra tisztító ajtót is lehet tenni,a flexire is,de az nem zár tökéletesen,szval köszi és bocs a kötözködést. pá!
" Tőled ők 260km-re vannak és az ára sem a legbarátibb (4750ft/mázsa) " ----- hát tőlem konkrétan 20 km-re vannak :-)), itt felénk 10 mázsa felett ingyen hozzák ki, és lehet hogy 3500- ból kijön mázsája :-)) Amúgy ez tölgyfabrikett kőkeményre préselve. Amekkora különbségek vannak a tüzifák közt, legalább annyira különböznek a fabrikettek is. Nincs gondom a fával se, leszámítva hogy a kereskedő ott vág át ahol tud. ( tisztelet a kivételnek) És akkor máris elgondolkodunk azon hogy mi is az olcsóbb......
Többfajta fabrikettet próbáltam már, de én ennek az árát is túlzónak tartom. Szerintem jó áron jó minőségű fabrikettet nehezebb szerezni mint jó áron száraz tüzifát. De ha ingyen lehetne elvinni, és a két kupac (száraz tüzifa, brikett) közül kéne válaszani, akkor is a fát vinném. Ha fizetni kellene érte akkor nállam csak akkor jöhetne számításba, ha olcsóbb lenne a tüzifánál. Tőled ők 260km-re vannak és az ára sem a legbarátibb (4750ft/mázsa). Titkolsz valamit, mesélj :) A legdurvább az, hogy mostanában hasonló áron árulják már a szalmabrikettet is mások biobrikett néven, csak az apróbetűs részből derül ki, hogy szalma ill. ha látja az ember, na aztán az pedig kandallóba tényleg felejtős. Én két éve próbáltam akkor még 2700-3000 ft/mázsa áron volt, de csak fával együtt tudtam használni, magában, nem, olyan gyorsan elégett, fél óránként pakolni kellett volna. Az 5e ft / mázsa körüli ár már nem gazdaságos, gázzal olcsóbb fűteni (már ha van természetesen)
" Meg háromszor gyorsabban leég "...... Attól függ melyik fajtáról beszélünk, én is láttam már olyan fabrikettet ami a kezemben széthullott, hát az mindenre jó csak fűtésre nem.
A Mátraparkettest merem ajánlani (gyáron kívül pl. Bauhausban lehet kapni), nekünk jó tapasztalataink voltak vele tavaly cserépkályhában. Eddig a Temporist is azzal próbáltuk. (Fát vettünk, de azt csak jövőre használjuk, addig hagyjuk száradni.)
Ha nincs tuti száraz fád, akkor jobb a brikett. Persze drága is.
" A szén nem fűtőanyaga a kandallóknak. " --- ahogy vesszük: egyik-másik kandallónak olyan kicsi a hamutálcája hogy még a fatüzelésnél is gyorsan megtelik,oda tényleg nem hiányzik még a salak is. Viszont ha megnézzük szüleink, nagyszüleink sok évig használták pl. a teatűzhelyeket, pedig azok sokkal vékonyabb lemezből készültek mint a kandallók. Mondjuk én se szívesen pakolnék a kandallóba szenet, az kazánba való.
Biztos be vannak tárazva abból a barnaszénbrikettből, amiből tavaly is, mert nemigazán fogyott el nekik, az emberek nem merték megvenni. Ezért ráírják, hogy vigyék.
Üdv! A "fabrikett" nagyon tág fogalom, amivel érdemes foglalkozni az a keményfa-brikett, abból is az egyik román gyártóé a legjobb (szerintem), én is azzal indulok neki a télnek, kőkemény,száraz és nagyon fűt. A másik a tőzegbrikett aminek szintén nagyon jó a fűtőértéke,közelíti a szénét. Apropó szén: ha megnézzük pl. a praktis szórólapot, a kandallók mindegyikénél úgy van feltüntetve hogy: "tüzelőanyag: tüzifa és szén" Érdekes, tavaly még csak a tüzifát ajánlották...........
regota gondolkoztam, hogyan lehetne a meleglevego elvezetest uzem kozben leallitani, es adott esetben az osszes konvekcios burkolat alol erkezo meleg levegot helyben felhasznalni vagy pont forditva elvezetni, esetleg egyik csovon elvezetni a masikat felhasznalni helyben. es mindezt persze olcson. azt talaltam ki, hogy veszek ket "vizlopot", badogbol vagy aluminiumbol a kello atmerovel, es fejreallitva kozvetlenul rakotom a kimenetekre es azok vegeire csatlakozok az elvezeto csovekkel. a vizlopok darabja kb. 1500Ftba kerul badogbol, es billentett allapotban vannak akkor kivezetik az osszes levegot a csobol a suveg ala. alaphelyzetben pedig megy tovabb a levego. csak a mozgatast kell kivulrol, hatulrol, oldalrol megoldalni rudak segitsegevel. ha nincs eleg nagy atmero, akkor csinaltatni kell egy badogossal lopot. mitgondoltok?
Vágott keményfa, de nem 2000 alatt, hanem kicsivel 3000 alatt. Ami, ha figyelembe vesszük a nedvességtartalmát és hogy Bp.-ről van szó, nem igazán rossz ár.
Jól megnéztem: - 3mm lemezből igényesen összerakva (mellette volt egy Haas+Sohn, ránézésre tök olyan anyagból) - hátulján külső levegő csati, bemegy a hamutálca alá, elölről szabályozható + lapos csatornán felmegy a tűztér fölé, egy lehegesztett pár cm magas térben megkerüli a füstcsövet, és utána bukik be az üveg tetejénél, belül. Teljesen zártnak tűnik a rendszer. - plusz teljes fényes lemezburkolat a hátulján (fal hővédelme nagyrészt megoldva?) - alul csukható fatároló, belső oldalán légrések, amik a csempék és a kandalló test között függőlegesen 5-7 cm széles csatornát alkotva folytatódnak a tetejéig - oldalfalak és felső lángterelő kb. 2,5 cm vermikulit lapokból, ha ez az a meglepően könnyű anyag, ami faforgácslapra emlékeztetett hirtelen súly meg kinézet alapján - alján a hamurács körül vastagabb és nehezebb, sárgás kőszerűbb anyagból 4 db tégla (nem láttam még samottot, ez az?)
Tetszik az egész, ráadásul nem kéne kandalló építéssel bíbelődni.
Aggodalmam: ez a vermikulit bélés mennyire tartós/sérülékeny (gyártót majd megkérdezem, mennyibe fáj pótolni) Egyéb: kiegészítő fűtésre használnám a 14x14-es tudomkicsi 7m-es kéményemmel, füstcsőre pillangószelepet tervezzek, ugye? Az nincs hozzá sajna.
15cm-es a kémény. Társasházban lakom. Igen, tűzifa lesz szerintem a nyertes, az nem túl drága. Pedig elég sok kandallót láttam így áruházakba/neten. Vagy azok olyanok is?
a 100e eléggé behatárolja a lehetőségeidet, kandallókályhát találsz ennyiért, majd mások megmondják mi az ami szóba jöhet, persze jó lenne tudni a kéményed átmérőjét. fával olcsóbb tüzelni mint brikettel, de ez utóbbi tárolása egyszerűbb beltérben/pincében. nem tudom ez egy kisebb ház(rész) vagy egy társasház.
- Tégla kémény - amint írtam 30-35nm-es szoba, kb 2.5 méter magas. De most hogy így kérded, a oda nyíló kisebb hálószobát is fűthetné, az kb 20nm - kandallókályhát mindenképp - Ezt még nemtudom, ajánlat rá? - Hát, olyan 100e körül jó lenne ha kijönne.
- milyen kéményed van? - mekkora teret szeretnél befűteni ezek egybe vannak-e nyitva, hol helyezkedik el a kémény? - kandallókályhát vagy inkább épített kandallót szertnél? - mivel szertnél fűteni, fa(brikett) vagy pellet? - mennyi pénzt szánsz az egészre?
Sziasztok! Lassan itt a tél, régóta tervezem már valami kandalló beszerzését. Idén most végre meg is lett rá a keret. Viszont kb fogalmam sincs hogy melyek a jók, ár/érték arány. Tudnátok adni tippeket? Bp-n lakom. kb 30-35nm-es a szoba. Jah és mivel bkv-val nem nagyon szeretném hazavinni, olyan helyen kéne vennem, ahol van házhoz szállítás még emberi áron :)
Akkor jó a fád. Az enyémet rágja a szú. Illetve nem biztos, hogy az, hanem valami 1 cm körüli nagyfejű rózsaszín kukackák. Nem igazán értek a lovakhoz... Nem tudom az baj-e. Egy idény alatt csak nem tudják megenni az összeset... :-)
Hamufiók az ajtó mögött, levegő szabályzó csúszka az ajtóban, a hamuzó előtt.
Az ajtó teljesen tömít körben, ha be van csukva. A betéten van másodlagos levegő bevezetés, ami hátfalon érkezik be.
Megfúrjuk az öntvényt a hamufiók oldalán, akkora méretű lyukakkal, mint az eredeti max. levegő állás. Kívülről rámekkentünk egy külső levegő csövet, amibe pillangószelep kerül, hogy szabályozható legyen.
A szekunder levegő bemeneti nyílásaira is külső levegőt csatlakoztatunk.
Megjöt az ebay-ről rendelt fa nedvességmérőm (MD-2G). Mindenbe bedugtam, megmértem minden fát itthol, amit rendeltem kalodás tüzelőt azt is természetesen. A kiszállított 5m3 tüzifa 80 000Ft volt borravalóstul, és 20% alatti nedvességtartalommal rendelkezik. Mértem 10-et is, 15-18 volt a tipikus érték. Ezt a fát az M3-as praktikus áruháznál kitett telefonszámon rendeltem.
Nekünk a tűztér alatt lemegy a cső a pincébe (kazánház), majd a mennyezeten végigfut egy kb. 2,5 m-es szakasz, aztán egyenesen ki a szabadba. Nem szeretnénk, ha a kazánház közepén csepegne a víz.
Nálam is ahogy Eddy írta, a másodlagos levegő cső gyári ilyen (elsőre nekem is érdekes volt), az égésilevegő csatlakozás pedig nekem még csak a fal túloldalára, a kazánházba (ami valójában a házon belül van, a garázsból lefalazott rész) van átógatva, addig végigi egy darab, kb 80 cm-es flexicső.
Előbb-utóbb tervezem kivezetni a külső falra (mert az azért mégsem járja, hogy folyamatosan nyitva legyen az ablak a k.h.-ban), azt a kb. 3 méteres szakaszt műanyagcsőből szeretném majd kivitelezni, kevésbé sérülékeny, mintha végig ez az alucső lenne. Ez nagyon könnyen horpad, ott meg lesz bicikli, meg minden.
"a friss levegő végig flexi cső,vagy csak a bekötésnél?"
-igen, végig. Legalábbis nekünk így kötötték be. Bár ami szerintem nem tuti, az az, hogy nincs leszigetelve. Márpedig ha majd a -10 fokos levegő fog bejönni kintről, azon le fog csapódni a pára. Így valószínűleg le fogjuk szigetelni.
"-ami a konvekciós burkeszban látszik az a másodlagos levegő csöve?és azt neked kellett bekötni???:-"
-igen, az a másodlagos levegő csöve, és nem, nem magadnak kell bekötni. Az gyárilag úgy van. :)
Heló! Újabb kérdések: -a friss levegő végig flexi cső,vagy csak a bekötésnél? -ami a konvekciós burkeszban látszik az a másodlagos levegő csöve?és azt neked kellett bekötni???:-O Köszi..de még sajna csak virtuálisan van kapcsolatom a Tempóval...
A fórummotor ide csak max 640x480-ban jeleníti meg, és az állóakat is max 480 magasra kicsinyíti.
Ha az itteni kiskép linkjében átírod a THM részt IMG-re, akkor megkapod az eredeti képet teljes méretében.
A fórum háromképet tárol a feltettekből, IMG-vel az eredetit, THM-mel a bélyegképet, és BIG-gel, ami akkor jön elő, ha csak simán rákattolsz a bélyegképre.
Például ez itt alant 800 pixelnél is magasabb, tehát a képre kattintva csak 480 magasban jön elő, de ezen a linken:
Na, azért túlzásokba sem kéne esni. :) Szerintem próbáld meg belőni a 900x600-as felbontású JPEG formátumot, legfeljebb 100-200 kB méretben! Az tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy feltöltsd.
Köszike, ezek szerint nekem is majdnemtemporis-om van. :-)
Nálam a másodlagos levegő a tűztér alsó felén tud az ajtó és a tálca között feljönni szabályozatlanul, de lényegében a tűztér ugyanaz. No meg nem külső csatlakozású a bejövő levegő, hanem a szobából szíjja. Köszi a képeket, meg a leírásokat.
Ha valami gyors kell, akkor kandallót vegyél. Ha csak 1-2 órára és a gáz az alapfűtés, akkor 4-5 kw is elég, tehát bármelyik jó (a kezelhetőség a lényeg, pl. Hamutál kivehető e egyszerűen?). Ha csak fával akarsz meleget, akkor nagy és zárt tűzterű, kandalló kell, amibe 25-35 kg fa is belefér, anélkül hogy kiborulna égéskor az üvegre + vagy vízteres megoldás, vagy ventillációs légkeverés, hogy mindenütt meleg legyen. DE: A FÁVAL MUNKA VAN!!! Az fűtsön vele, akinek így megéri.
Én annak idején megnézegettem őket, ha jól emlékszem, abban más a Tertio, hogy a másodlagos levegőt nem szabályozható formában, csövön kapja, mint a Temporis, hanem az üveg fölött, mint az Astra is. Az alsólevegő szabályzója teljesen ugyanaz, csak nincs ott mellette egy másik csúszka. Még talán külső csonkja is van. Csinálok ma képeket.
Írtam, hogy szorulnak és bazira nyekeregnek a szabályzócsúszkák. Na tegnap kapott néhány csepp műszerolajat, következő begyújtásnál biztos büdös lesz, de most szépen, hang nélkül mozognak.
Ahogy a képen is jól látszik, a rostély pont a tálca fölött van, a levegőbevezetőnyílás pedig a tálca mellett, a tálca széle és a tűztér fala között. A tálca nem tud elcsúszni, van egy vezetősínje. Ettől függetlenül némi kosz azért bekerül oda, de az szerintem nem zavarja a légáramlást.
Más: tegnap nézelődtem a Baumaxban, vannak nagyon csinos is csempekandallók kis, samottos lemeztűztérrel, 150-es csővel, tényleg korrekt felépítéssel. A márkára nem emlékszem, de messze veri a többi gagyit, mondjuk drágább is, 400 e körül vannak. Ami megfogott, nézem, hogy kis Temporisok :-) Ajtó légmentes, profi ajtómechanika, alul két szabályzó, fölső levegő belülről megy az üveg elé, alul meg ott a kis 100-as csonk a bevezetésnek. Nagyon tetszettek.
Ez engem is érdekel.Hasonló módon van nálunk is bekötve.Mi arra figyeltünk,hogy vizszintes ne legyen a cső.Van benne 90 fok,de folyamatos emelkedés.Egy telet fűtöttünk és a nyáron kormoltuk ki a csöveket.Volt mit.....Ettől függetlenül csak jót tudok mondani az első vegyes tüzelésű telünkről.
Most gondolkodom rajta, hogy lecseréljem e a füstcsövemet(jelenleg lemez) öntvényre? Megéri-e? Mennyivel dobná meg a hatásfokát? Ha valaki konkrét értéket tud mondani(hogy meddig meleg ha tegyük fel teljesen kihül a kandalló!). Megköszönném.
Az ajtó, a tűztér nagyon hasonlít a TERTIO-hoz, az egyik különbség a két állító csappantyú. Nem tudnál nekem néhány részletes képet csinálni és felrakni ide ezekről, ill. a belső kialakításról, mit és hogyan zárnak-nyitnak? Hátha a tertio-n is lehetne ilyesmit kialakítani, bár az egyik szerintem megvan.
az elején én is úgy csinálom, hogy nem teljesen nyomom be a kilincset, csak beakasztom (Orea58, nálam belül van a hamuzó fiók), így marad egy kis rés ami plusz levegőt ad, aztán ha jól begyullad bezárom az ajtót és igény szerint visszaveszek a levegőből is. egy hideg lakásba érkezvén valóban a te módszered a nyerő a gyors felfűtéshez, most még igazából csak mutatványgyújtogatás van nálunk.
első megrakásnál adok neki levegőt teljesen, hadd égjen, hadd fűtse fel a szobát (és a kandallót). a második megrakásnál már használom az pillangószelepet. úgy negyed álláson szépen kiegyensúlyozottan ég. ha meg durrantani akarok akkor meg kinyitom a pillangót. alul a levegőt engedem neki. nekem kevés az ha csak a szabályozó van elhúzva (nyitott állapotban) teljesen. ki kell húznom a fiókot is egy fél centire hogy kapjon levegőt.
Én azt vettem észre, hogy amíg hideg a tűztér, nem lehet annyira lefolytani a kandallót, mert kormolódik. Én így csinálom:
- A begyújtásnál, kicsit nyitva hagyom az alsó ajtót amíg felére le nem ég a fa, utána becsukom. Primer levegő teljesen nyitva.
- A második rakásnál, ugyancsak csukott ajtónál, de még mindig teljes állásban van a levegő.
- A harmadik rakástól már az a helyzet, hogy az elején, amikor nagyon ég, akkor csak a feléig zárom el, és kb 5-10 perc múlva le lehet zárni negyedre. Utána már bármelyik megpakolásnál negyed állásban is szépen ég.
Ezt a 8kw-os Kamino kandallómmal tapasztaltam, majdnem teljesen száraz puha fát használva. Az idén már keményfával fogok fűteni, arról még nincs tapasztalatom.
itt mikor kapcsoltok át lassított égésre? eddig azzal kisérleteztem, hogy rakok 2-3 közepes hasábot, mikor nagy lánggal égnek már átkapcsolok lassított égésre, amikor meg parázs van, rátöltök a tetejére nagy hasábokat.
Hasonlóan pakolom én is, azzal a különbséggel, hogy nekem kandalló kályhám van. A felülről begyújtás nekem nagyon bejött. Mondjuk én alulra nem teszek ekkora hasábot, a tűztér mérete miatt sem, de naggyal kezdem, középre kisebbet, és végül felülre jön a gyújtós.
Akárha csak azt írtad volna le, amit én is átéltem.
Amíg apám élt, otthon volt rokkantként, fűtött.
Meghalt, négy évig annyit fagyoskodtunk anyámmal, hogy nem kívánom senkinek.
Reggel anyám ötkor ment el melóba, én fél hatkor, és este hat előtt senki sem ért haza. Mi este tízkor már beájultunk az ágyba, pedig akkor kellett volna még a kályhának vagy két óra, hogy meleget csinálhasson.
Úgy örültem a gáznak, mint majom a farkának, pláne, hogy másfél tüzelési szezon alatt (akkor) behozta a befektetést spórban.
Egy cserépkályha nem melegít percek alatt, akinek az kell az életmódja miatt, az ne rakasson ilyet.
egy képzett pszichológus biztos diagnosztizálna az ábra alapján valamit :) én is kisérletezek vele milyen konstellációban lehet jó hatásfokkal, minél kevesebb tűzpiszkálással üzemeltetni. bár az a baj, hogy ez utóbbira nem nagyon érzek késztetést. a kandallóbámulás és bizerálás simán lenyomta az esti tévénézést :) ugyanakkor valami hasonlón én is gondolkodom, hogy miképpen lehetséges feleségre bízni a kandallót egy szál gyufával. (mielőtt még kiderül negyedannyi füstöléssel és kormozással tud kandallót megpakolni, mint én:)
Mindenféle folytonégő vagy vízteres kandallókkal lehet kavarni, ezt nem vitatom, nem ez volt a lényeg, az összehasonlítás egy hagyományos kandallóra vonatkozott, és nem kandallófik*zás volt a cél.
De a cserépkályhát naponta egyszer vagy kétszer kell megrakni. Ha már kétszer megrakod, akkor nem hűl ki, komoly hősokkról nem beszélhetünk. Aki 5-6 szor rak napjában a cserépkályhára, az tényleg inkább kandallót használjon.... (ez is a sima cserépkályhára vonatkozik, vízteresnél más lehet a helyzet, bár én is azt gondolom, hogy ha már vízteres, akkor inkább kandalló legyen)
egy szakma mestere attól az, ami, hogy abban a témában gyakorlatilag bármit meg tud csinálni. én nem vagyok kőműves attól, hogy csinálok egy kerti grillezőt, de meg tudom csinálni, ha akarom, és utánajárok, kérdezek, tanulok. egy kőműves viszont egymillió másik dolgot tud, amit én nem, köztük ezt is. de ettől még az én kerti grillezőm lehet nagyon tuti, amit én csináltam.
más példával: attól, hogy tudok kenyeret sütni (ami egyszerűbb, mint gondolnánk), még nem vagyok pék, de ez azt bizonyítja, hogy nem kell péknek lenni ahhoz, hogy valaki (JÓ) kenyeret süssön...
Nam a szakma, vagy a végzettség határozza meg, hogy ki mihez ért. Elképzelhető, hogy legközelebb Én rakom át a cserépkályháimat. No persze kályhás felügyelettel.
Amit leírtál az ismerős téma, hasonló cipőben jártam anno Én is gyerekkoromban. Mire a család hazaért már begyújtottam a cserepesbe és az olajkályhába is. Vágtam a fagyott iszapszenet, mindezt már 6-7 évesen. Most két cserépkályhával fűtök, abszolúte nincs gáz bevezetve. A kályhák jók és nem kell sok idő ahhoz, hogy tolja a meleget, persze ésszel kell pakolni bele, hogy ne legyen az amit leírtál. No persze a műanyag ablak-ajtónál azért már nem hűl ki úgy a lakás.
Persze, hogy nem értek hozzá, de én be is vallom! Gyermekkoromban, a 60-as években Budapesten laktunk, egy 2.5 szoba "összkomfortos" bérlakásban, ott volt 2 cserépkályha, meg a fürdőszobában egy "henger" vízmelegítő kályha. Szüleim dolgoztak egész nap, mi gyerekek hazamentünk a hideg lakásba. :( Majd "vidékre" költöztünk, itt olajkályhával fűtöttünk, majd központi fűtést "építtettünk", mikor elsőnek hazaértem a hideg lakásba, kisalakoltam a kazánt, begyújtottam, és 2-2,5 órán át üldögéltem télikabátban a "meleg" lakásban, vártam, hogy jó idő legyen! Ez tartott kb 25 évig, mire bevezették a gázt, és lett kánaán! Reggel is meleg volt, meg este is, még az asszonyt is szívesebben ölelgettem! :) A "kánaán" a havi 50 ezer Ft-os gázszámla fizetésekor kezdett elillanni! Most gondolkozom egy esti meleget-adó alkalmatosságon, mert éjszakára nem kell 30 fok, viszont azonnal meleget akarok, mikor este begyújtok! Már ha érted, mire gondolok! :)
Tökjogos. Ugyanezt én is megfogalmaztam a saját oldalam "Melyiket válasszam?" cikkében (először azt hittem, engem fogsz idézni, de ezek szerint még kicsi vagyok ahhoz, hogy idézgessenek... :D ), ezért aztán most magamat idézem: "Mind a cserépkályhának, mind a kandallónak és a kemencének van egy sajátos hangulata, stílusa, ami nem illik bele bármilyen környezetbe. Egy szögletes formákat kedvelő ember modern, saválló fémvázas bútorokkal berendezett házában éppoly ízléstelenül mutatna egy búbos kemence, mint egy zsúpfedeles, vályogfalú kis parasztházban egy kőből rakott, óangol stílusú kandalló." Ha valakinek olyasmi tetszik, amit én szívem szerint nem építenék meg, akkor legfeljebb keres másik szakembert. Elférünk egymás mellett és nem nekem kell nézegetnem a lakásomban... :))
Minden szakmának vannak profi és oktalan képviselői. Találkoztam már intelligens kőművessel is, meg olyan értelmiségi, felsőfokon agyonképzett szakemberrel is, aki ezt a szót még nem találta meg a Tőle Idegen Szavak Kéziszótárában.
Éjjel kettőre. Akkor levetkőznek alsógatyára, aztán alszanak tovább nyugodtan. :)) Ha egy cserépkáályhába este 8-kor begyújtasz, akkor úgy 10 körül tudod elzárni. És éjfél körül lesz a legjobb formájában, amikor már annyira nem igényli az ember. A cserépkályha mellé ember kell. Nem a yuppie-nemzedék fűtőalkalmatossága.
Ha egyetértenek velem a tisztelt fórumlakók most egy kandallóépítő cég honlapjáról lopott idézettel lezárnám végérvényesen a kandalló kontra cserépkályha vitát. Legalább mi kandalló, cserépkályha, kemence használó emberek tartsunk össze, ne legyünk rabjai a gázszolgáltatóknak.
"Tehát a döntés az egyén esztétikai igényein, környezetén valamint a fűtési időtartamon múlik. Képzeljünk el egy parasztházban egy gránit kandallót vagy egy kastélyban egy meszelt búboskemencét.
Mindkettő fűt és meleget ad, de nem illeszkedik a környezethez."
Nem akarom bántani a kályhásmestereket, de az alábbiakat vegyétek figyelembe. Az én szakmám világítástechnikai villamosmérnök, és nem vagyok egyedül az országban ilyen végzettséggel. Mégis nagyon kevesen keresnek meg lakásuk világításával kapcsolatban, mert a lámpákhoz otthon "mindenki" ért.
A szakmák jó része kitanulható autodidakta módon, akár itt az interneten is, minden csak hozzáállás kérdése. Most, hogy házatépítettem, kicsit gépész, napkollektoros, kandallós, szellőztetős lettem, mert mindegyiket én magam csináltam vagy végig odafigyeltem a "mesterekre". A kandallómat egy keramikus ember rakta, egy neves cég képviseletében, olyan is. Az ytongot nem vágták rendesen, a sorok nincsenek kötésben, stb. Egy supra tűzteret kellett körbeburkolni, meg bekötni a kéménybe. A következő házamban tuti nem jön "mester" kontárkodni ilyen módon, mégis a kandallómat sokan megcsodáltátok itt a topikban. Tudom, hogy a cserépkályhát nem ilyen egyszerű rakni, de mindent meg lehet tanulni.
Ha a Rigidur gipszrostlapról beszélünk, ott is a maximális hőfok 45 fok lehet a lap felületén, nem a légrés számít, hanem az, hogy tartósan hány fok lehet majd előtte vagy mögötte. Ha a mögötte lévő tartószerkezet fa váz (azt gondolom könnyűszerkezetes házról van szó) én nem aludnék nyugodtan. A könnyűszerekezetes építési forma (polisztirol+osb lap+üveggyapot+gipszrostlap) kis hazánkban nem a legrégebbi építési módok egyike, a kályhás szakma mint régi mesterség pedig én úgy érzem nem annyira fogékony az új technológiák iránt, sokan nem tudják (vagy nem akarják) figyelembe venni ezen anyagok nem úgy viselkednek mint a megszokott régi (vályog, tégla) építőelemek.
Külső levegő ellátás aztán van e ? Ezt csak azért kérdeztem mert a hozzászólásból új építésű = légtömör házra gondoltam elsőre.
Jó tovább nem kötözködök, mert lassan felkínálnak valami hatósági állást :)
Kicsit elvagy varázsolva! De sebaj, ha nem értesz hozzá nem szólj bele! Aki cserépkályhával fűt az érti a módját, de te talán kályhás létedre sem tudod mit beszélsz.
"akkor este begyújtanak és jó meleg lesz..:)"---éjfélre! Akkor, mivel nem tudnak aludni a melegtől, szellőztetnek egy nagyot! Baromi nagy üzlet, és igazi takarékosság! :-D))))
A gipszrost valamivel másabb,mint a gipszkarton. A 10 cm -es légrés remélem elegendő ahhoz,hogy ne gyulladjon meg semmi. A fal szigetelése sem gyúlékony.
Akkor ezek szerint semmi értelme a kivitelelezői nyilatkozatosdi, tűzoltósági átvételesdi (csak a pénzt szedték be) történetnek. A gipszrost lapok alkalmazhatósági hőmérséklethatára még mindíg csak 45 fok. Én a helyedben azon a környéken ahol e fölötti hőmérséklet lehet kicserélném a gipszrost lapot kálciumszilikát vagy alumíniumszilikát lapra, melyeket pont erre a feladatra fejlesztettek ki. Több esetet hallottam, ahol a tisztességes kályhaépítő inkább nem vállalta a könnyűszerkezetes házba az építést (valószínű a modernebb anyagok ismerethiánya miatt), de legalább nem veszélyeztette a házat szerkezetileg.
Egyébként meg nem bántom a kandallót. Van, ahol én sem tudom ajánlani a cserépkályhát, mert egyszerűen arra a feladatra, amire szánják, nem alkalmas. Pl ha az egész család egész nap dolgozik, meg suliban van, akkor szép a sarokban egy cserépkályha, csak minek...
Nos, a nagybátyám egyszer átrakta a környék legnevesebb mestzere által rakott kályhát, mert az nem működött igazán. Ő egyébként szerszámkészítő volt. Szerzett egy könyvet, amiben le volt írva, mit hogyan kell csinálni, és megrakta. 30 évig ment átrakás nélkül. :) Sajnos már sem ő, sem a mester nem él, de sok tanú még igen. :)
Természetesen a tűzoltók is átvették kéményestül az egész házat.Mindentől függetlenül csak érdeklődöm,mert nem tudom mennyire melegedhet a kályhától a fal. A festést meg kijavítanám,ha lenne valami technológia. Fő az óvatosság.
Vasárnap reggel meg volt a próbafűtés a Kamino-val és tökéletesen sikerült. Az üveg tiszta maradt, a belseje szintén korommentes lett és csak 1-2 másodpercig füstölt vissza a begyújtáskor :))
Mit mond a kályhásmester, mert ez a ő felelőssége ? Gondolom kaptál kivitelezői nyilatkozatot (ha jól tudom kötelező), melyben nyilatkozott, hogy a szakipari tevékenysége során a vonatkozó szabványokat, építésügyi, tűzvédelmi valamit technológiai szabványokat betartotta.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Múlt héten üzemeltük be a cserépkályhát,háromszor fűtöttünk. A kályha távolsága a gipszrost faltól 11cm.Fűtéskor a fal elég jól átmelegedett,de miután a kályha kihült,a fal is.Reggel vettem észre,hogy a kerámia füstcső fölött a festés pár mm vastagságban megrepedt,ha megnyomnám,le is esne egy tenyérnyi darab. Kérdésem,nincs -e valami megoldás ,hogy ne repedjen meg a fal,pl.valami spec .hőálló glettanyag vagy valami más? Nem gyulladhat-e be a fal a melegtől(a gipszrost között ISOVER ásványi gyapot szigetelés vasn,ez talán nem izzik fel,a gipszrost meg szerintem hőálló)? Köszi
Biztonsággal? Kizárt. Legalább 6-8 m magasságkülönbség és 20x20 kémény kellene 8 kw-hoz, mert az csak átlagszám, ha pl. 10 kg száraz fát leégetsz 3 óra alatt akkor már biztos 12 kw felett vagy. Ha egyáltalán beindul az áramlás, akkor sem lesz stabil, kicsi szélnyomás is befullaszthatja és a hatásfok is elvész (fagáz jórésze nem ég el).
Ez így fa..ság. Ki tud saját maga szakértelem nélkül cserépkályhát építeni? Megnézném az illetőt. Ilyen alapon építsétek fel saját magatok a házat is. A méregdrága mester pedig egy külön kategória, ahogy a sz..rrágó kuncsaft is.
Az én "saját kandalló" hozzászólásom se volt erősebb mint a "kandalló nem jó semmire"- hozzászólás. Ismerem a cserépkályhát, nekünk is volt, gyerekkorunkban sokat ücsörögtünk mellette. Ennek a topicnak ez ez egyik hibája hogy almát hasonlítunk körtéhez,akinek a kandalló tetszik az nem fog cserépkályhát építtetni, akinek a cserép jön be az nem vesz kandallót. Aki meg saját magának meg tudja építeni valamelyiket normálisan,szakszerűen, az építse meg magának és ne a (sokszor elég kapzsi) mestereket gazdagítsa. Ez pedig az én véleményem :-))
Tegnap este begyújtottam a kandallóba. (kamino 8kw) Érdekes volt, hogy jócskán volt szaga, pedig nem új. Tavaly már üzemelt. Pár óra szellőztetés után azért ez elmúlt. Érdekeset lehetett megfigyelni. Begyújtásnál nem volt az a nagy lángolás, de ahogy melegedett be a kémény, úgy lett egyre nagyobb huzat.
Semmi gond, még én is ajánlani akartam apósoméknak, mert cserépkályhát szeretnénekk, és a weboldaláról tényleg úgy tűnik, hogy jól csinálja, amit csinál.
"A véleményét azonban elmondhatja, és ha EZ a véleménye, akkor miért kellene visszatartania?"
Mert ha tényleg az a véleménye, hogy a kandalló nem jó semmire, akkor egész egyszerűen nem elég tájékozott a témában. Arról nem is beszélve, hogy ha egy zömében kandallóval foglalkozó topicon tesz egy ilyen kijelentést, akkor ezzel gyakorlatilag lehülyéz egy csomó embert, aki a kandalló mellett tette le a voksát, érthetően magára vonva ezzel a haragjukat.
Tudom, hogy ez most olyan, mintha a mundér becsületét védeném, de: Kristófnak nem feltétlenül kell reklám ezen a fórumon. A véleményét azonban elmondhatja, és ha EZ a véleménye, akkor miért kellene visszatartania? Maximálisan megértem, hiszen én is cserépkályhapárti vagyok, pedig tudom építeni ezt is, azt is. Ez a saját kandalló hasonlat meg olyan, mint amikor azt hallja az ember, hogy: "elmennek a rákba a Mergával! Van nekem egy kiváló trabantom, A-ból B-be elvisz, otthon megbuherálom én magam, hát ne mondja senki, hogy ez nem jó kocsi!" :)Cserépkályha, kemence, kandalló, kerti konyha
Működhet egy külső levegős tűztér úgy, hogy az égési levegő a padlásról jönne 3 m magasból, és a kémény 7 m magas? 14x14 kémény és egy max. 8 kw-os betét lenne.
Kevesebbet kéne rombolni hozzá, sajna a légbevezető cső nem lett előre kiépítve.
A fenti megoldással meg el lehetne rejteni a kupolában.
Olvastam, nem szerencsés, de mégis, mi a véleményetek?
Köszi a választ, csak azért kérdeztem van e szerepe a légáramlásban hogy milyen távolságot hagyunk,lenne még egy kérdésem hogy 30cm ytongra szeretném ráültettni, és kereszbe raknák áthidalót poroterm a-12 gondoltam vagy hármat és azon ölne,mert az alja az úgy néz ki hogy van 2 db hátsó lába meg a közepén 28cm a széleségű 45 cm hosszú talpa. Vélemény ??
No, felraktam a lemezt. Az egyik csavar pont fugába ment, de még ott is fog ( igaz hogy azt nem téptem meg ) , a másik téglába , az bazi erősen megszorult. Úgyhogy működik ! Egyébként több méretben is kapható , ha jól emlékszem a legrövidebb 5-6 cm körül volt. Én 9 cm-eset tettem.
Lenne egy kérdésem,egy Wamsler Cezar NW-14 szeretnénk körbeépíteni és megkora légrést kell hagyni a kandalló és a fala között én 10-15 cm kondoltam de nem lesz ez sok igazából helyem van bőven.
Nem is erre a célra ajánlottam. Ma már mindenre van megfelelő csavar-dübel, akkor mért kéne egyfélét használni a különböző feladatra? Nálam a konyhaszekrény is ilyennel van felfogatva, PKC ház, belül 5 cm hungarocell + karton, mögötte a betonmag. Muszály volt valami ilyesmi cuccl, és nem bántam meg. A minimális amit tudok használni, 10 cm, de a válaszfaltéglához van nekem is tiplim.
Kop-kop. Nincs néktek egészen véletlen megbízható pesti kályhásmester címetek, telefonszámotok stb-tek? Akiről itt olvastam ódákat zengeni, mintha vidéki lenne, vagy tévedek? Természetesen mélységesen áron alul dolgoztatnám szívem szerint. :))
Épp most jöttem vissza a csavarboltból, vettem is 2 db-ot kipróbálni. Így hogy mondtam mit szeretnék, már Ő is ajánlotta . Mivel légrést ( 2cm ) akarok hagyni, a hosszabbat kellett megvennem . Most még dolgozok, de a hétvégén kipróbálom, és megírom a tapasztalatokat.
Éles és rovátkás (kb. hosszanti irányban bemetszett). Kifúrják a 6-os lyukat, és ugyanazzal a lendülettel a csavarbehajtóval be is csavarják, ami így saját magának metszi a menetét a téglába. Épp ezért kicsavarni-visszacsavarni nem ildomos. Tényleg elég elmés találmány, de szerintem ez csak 15 cm vagy a fölötti csavarhossznál alkalmazható. Így pl. egy 10-es válaszfalba már nem játszik.
Csavarra gondolsz, nem dübelre, ugye? Nem ilyet használnak a műanyag nyílászárósok?
Nekem egy 10-es válaszfalam van, amire szintén csavarral szeretném felrögzíteni a kandalló mögé szánt hőtükröt. Oda szerintem azért egy ilyen csavar kissé túlzás lenne. Egyéb hőálló tipli alternatíva?
Sziasztok! A problémám a következő: saválló lemezből hőtükröt akarok rakni a kandalló mögötti falra. De: a műanyag tiplitől félek, a fémdűbel-ről meg most beszélt le a csavarbolt eladója, mondván az csak betonba tud megállni. Ti mit javasoltok ?
Sima mezei tipli jó lehet ? ( mondjuk a kandallós aki bekötötte, Ő ilyet használt a kályhacső kikötéséhez ) Vagy van bármi más ötlet ? Ti hogyan oldottátok meg ?
Vasárnap jön a kőműves a kéményünket födémig vissza bontjuk majd felhúzzuk újból kicsivel magasabbra és gondoltam akkor ki is tisztítanám a nem lebontott kéményt csak a cserépkályhánkat ma fejezik be és nem tudom mennyire jó-e neki mikor száll le a por mocsok a kéménytisztító ajtóhoz nem tud-e bemenni a kályha járataiba, ártok-e vele...??
Hááát Igen! Veszélyes is lehet ugyan , de főleg marhaság. Próbáld meg az " eredeti " - gyári állapotot visszaállítani az üveg tömítést illetően. Csak zsinór és más semmi! :))))
Új vagyok ezen a fórumon.és segítséget szeretnék kérni. Egy átlagos kandallóval rendelkezem kb 15X20 as üveggel. Kérdésem ill. problémám az üveghez kapcsolódik. Amikor megvettem a kandallót az üveg cserére szorult mert el volt repedve. Az új üveget én tettem be. Ehhez hőálló zsinórt és vízüveges samottport használtam. A berakás után a zsinór látható részeit bekentem vízüveges samottporral kívül és belül egyaránt. Miután megszáradt észrevettem, hogy olyannyira megkötött mintha szó szerit bebetonoztam volna. Ezzel úgy tűnik, hogy a zsinór teljesen elvesztette rugalmasságát, és én ettől félek. Veszélyesnek találjátok ezt így? Tartok tőle, hogy a hőtágulás hatására az üveg eltörhet, mivel szinte "oda lett betonozva" a kandalló ajtóhoz. Már 2x begyújtottam, és szerencsére nem történt semmi baj, de nem mertem nagyon megrakni emiatt.
A tisztításban már profi vagyok, de vannak helyek ahová nem érek el. Pl. a kisebb cserépkályhámnál. Köszi a választ, keresgélek és azért megnézem a használati útmutatót, nehogy többet ártsak.
Tűztér és kéménytisztító hasábnak hívják, tüzeléstechnikai, kandallós szaküzletben, barkácsáruházakban lehet kapni. Egyébként cserépkályhát szerintem érdemesebb szakszerűen tisztíttatni, vagy tisztítani, ha értesz hozzá, az arra készült nyílásokon keresztül. Valamire biztos jó egyébként egy ilyen, csak nehogy többet ártson, mint használ.
Nem is szólnék be, ha odaraktál volna egy :-) -t a végére, de így azért ugyanmár! Tudod, hányszor megsértődhettem volna, ha nem kaptam rögtön választ valamire? Van, hogy van egy érdekesebb téma, és elsiklik a társaság egy-egy kérdés fölött.
Nekem is mondtak hasonlót. Annak (is) tudtam be, hogy amit épp nem tudnak adni, azt nem nagyon ajánlgatják.
Ráadásul a Mullit adott árajánlatot a BeF-re: 300.000 HUF, mint egy Temporis, annyit nem adnék érte. Aszonták, a gyártó nagyon feltornázta az árakat, ezért nem hoznak, csak rendelésre.
Amikor múltkor (11816) mutattad azt a BeF betétekről szóló PDF-et, nekem is megakadt a szemem a hasonszőrű, éppcsak samott nélküli Blanzek variánsokon. Fel is hívtam egy hazai forgalmazót, aki meglepő módon azt mondta, hogy ő nem javasolja a samott bélésű öntöttvas betéteket, mert a samott alapvetően a lemezbetéteket hivatott megóvni a túlhevüléstől, öntöttvasakban inkább ront a teljesítményen. Szerinte ez csak egy olyan extra, amiért nincs sok értelme plusz pénzt kiadni.
A külső levegő betáplálás persze egy egészen más dolog, annak létjogosultságát nincs értelme firtatni. Ebből a szempontból tényleg indokolt a BeF a Blanzek-kel szemben.
Azért tiszta szégyen, hogy egy kereskedő nem tudja mit árul (vagy nagyon át akar kúrelni a palánkon).
Lebeszéltem, hogy elmegyek a kinézett tűzteremért (200 km), erre a helyszínen kiderül, hogy BeF 520 H helyett Blanzek 520 H-t akar eladni nekem (gyártó ugyanaz, de a 2 tűztér csak külsőre hasonlít).
Én magyaráztam el neki, mi a különbség a kettő között.
Előtte a Mullit-hoz is ment a telefon: BeF 520 H van? Van. Mennyi? 110e. Biztos jó ez az ár...? Igen, azért adjuk ennyiért, mert kifutó modell. Akkor ez a samott béléses, külső levegős...? Nem, ebben nincs samott. Akkor ez igazából egy Blanzek, nem? ...ja, igen.
Látványtervezésre szinte bármilyen 3D grafikai szoftver alkalmas, számtalan féle kering belőlük a neten. Én a 3D Studio-t ismerem még a suliból, de annak a jelenlegi verziói sajnos nem letölthetőek.
Engem érdekelne a tervezőprogi, gondolom másokat is. Netről letölthető, és ha igen akkor honnan?
Áthidalóhoz tipp: téglákat egymáshoz ragasztod, megköt, sarokcsiszolóval lecsiszolod (vágod) az aljának egy részét, 2 hosszanti vágást ejtesz a téglákon és beleteszel egy u vasat, szemből nem fog látszódni a vas, szerintem nem kell ragasztani, az u vas tuti nem hajlik el. valahogy így képzelem
Tényleg, az is jó! Én kapásból azt a keratin nevű ragasztót akartam mondani, amit az Interkerámban vettem éskb 700 Ft volt egy kiló. Nem olyan durva. Nagy bödönben van és kimérnek, amennyi kell.
golyónyomott alu fólia, talán ez a hivatalos neve. igazából inkább lemez, valami géppel bucikat (vagy gödröket, honnan nézzük) belenyomnak, és tekercsben árulják (talán mter-egyhúsz széles). ritka dolog, de nálunk egy vaskereskedésben lehet rendelni. kandallós biztos tud segíteni, ha mással nem, megmondja, hogy ő hol veszi.
Én a süvegemet 6 darabból raknám össze, lehet, hogy ez így nem is olyan jó ötlet? A lapok közötti illesztési réseket szerinted mivel lehetne kitölteni, hogy valamelyest légmentes legyen a cucc? Gitt? Gipsz? Hőálló műgyanta (ha van olyan)?
"- tükröző felület nem tudom kell-e. úgy sejtem az a sugárzó hőre jó megoldás, itt meg ugye az áramló levegő viszi a hőt, sugárzásról lényegében a kandallóüveg előtt beszélhetünk. aztán lehet hogy nincs igazam."
Ebben nincs, mert a forró kandallóbetétnek is jelentős hősugárzása van, ezért tudja felmelegíteni a körülötte áramló levegőt.
Laikus? Vagyunk így páran ezen a fórumon. :) De nekem minden vélemény számít.
A tükröző felület valóban a sugárzó hőre jó, de a kandallónak a hátlapja is komoly sugárzó (gondolj a fizikában is sokszor emlegetett abszolút fekete testre, no meg arra, hogy tulajdonképpen a hősugárzás is pont olyan elektromágneses sugárzás mint a fény, épp csak a nem látható infra tartományban).
A kandalló mögött egyébként egy hálószóba van (egy 10 centis válaszfalon túl), de a falat semmiképp nem akarom átütni pont az Általad is említett áthallás miatt. A kandalló síkjában viszont pont egy szekrénysor húzódna, aminek viszont nem használ a hő, ezért szeretnék hőtükröt a falra.
Lehet, hogy ezt a könyök kérdést megpendítem a kéményes topicban is, hátha tud rá mondani valami okosat néhány kéményes szaki.
A szilikát lapról... Mikor megvettem, csupa egyadta finom por volt mind. Ahova hozzáért, minden fehér lett tőle, mint a gipszpor olyan volt.
Hazavittem, lemostam őket tussal, hogy ne poroljam már tele a lakást, szivaccsal nem tudtam letörölni, mert a szivacsban lévő víz rögtön beleivódott. Tus alá be, függőleges állásban, képzeljétek el, olyan szinten porózus, hogy ahogy a tetején ráfolyattam a vizet, az alján alig folyt le valami :-) Lett is vagy duplája nehéz. Kivittem száradni, kb. 1-2 nap alatt visszaszárad szépen, és akkor már nem poros a felülete, csak olyan szöszös, mint a kartonnak.
Viszont vágni rosszabb vizesen, mert kenődik a belseje, pillanatok alatt ráragad a pengére, vagy fűrészlapra és megfogja, beszorul. Ez inkább a dekopírfűrészre vonatkozik, az szakítja a szélét is. Viszont a tapétavágó jól vitte nedvesen is, gyönyörűen el lehet vágni vele olyan módszerrel, hogy minden húzáskor egyre mélyebben vájjuk bele a pengét, tehát nem fűrészelve, hanem egy végighúzás-egy mélység a vágatban.
Egyet nekitámasztottam vizesen a teraszoszlopnak, gondoltam vízzel tele csak nem fújja el a szél, pár perc múlva megyek ki, ripityára volt törve :-(
A képen, amit utoljára mutattam, az a hőhatároló rekesz még vizes állapotában készült, tegnapelőtt estétől tegnap estéig folyamatosan kapta a meleg levegőt és szépen megszáradt, nem is poros. Kicsit féltem ettől az anyagtól előtte, de úgy néz ki, nincs gond vele. Talán a vágott élek, na ott töredezik, meg potyog mindenfelé megmunkálás közben, lehetőleg ne a lakásban csináljátok, ami meg feltétlen keletkezik pl. helyére illesztés közben, azt gyorsan porszívó, mert nagyon könnyű a morzsája is, szanaszét megy egy kis huzattól.
A 2,5 centis lap a gipszakrton UD profilba remekül beleillik, jó neki konzolnak, én ilyennel fogattam föl azt a rekeszt.
na csak ne köszönj semmit, egy hangosan gondolkodó laikus vagyok. - egy vastag vaslap szerintem megfogja a téglákat ha jól össze vannak ragasztva, persze tuti a szögvas, csak akkor legyen olyan széles, hogy ne billenhesen le róla egy esetlegesen kilazult tégla. alul-fölül megfogatni így nem szükséges. - tükröző felület nem tudom kell-e. úgy sejtem az a sugárzó hőre jó megoldás, itt meg ugye az áramló levegő viszi a hőt, sugárzásról lényegében a kandallóüveg előtt beszélhetünk. aztán lehet hogy nincs igazam. - 45-ös könyökre gondoltam, de akkor tuti kiváltózni kellene a főfalon, amihez illik egy statikus is aki megtervezi. érdemes utánajárni a füstcső vezetésének, mert sokan sokfélét beszélnek ezzel kapcsolatban is, aztán meg nem tudni lesz-e élet halál ura a kéményseprő ebben az ügyben, neked mondjuk annyival jobb, hogy a lakhatásid nem függ ettől.
a többi helyiséged nemtom hol van, nekünk az egyik a kandalló mögötti falon túl, oda tettünk egy nyílást meg egy díszrácsot. hátrány hogy áthallatszik minden egyik szobából a másikba.
A kálcium szilikát lap bizonyára nem porzik (annyira), különben nem ajánlanák a süveghez sem. Viszont ez a "golyónyomott aluizé" érdekelne. Kutyala, tudnád esetleg valami konkrétabbat mondani róla?
mi nem hőszigetelőt tettünk a kandalló hátuljához (két fűtendő szoba van mögötte), hanem golyónyomott aluizét kapcsoztunk föl a falra.
aki nem látott még kálcium-szilikát lapot, annak mondanám, hogy bazi érdekes anyag... tök homogénnak tűnik a külseje, szerintem nem porzik. ellenvélemény?
- A laposvas elképzelésed tiszta, de hogyan erősíted hozzá a vasat a téglákhoz? Továbbra is ragasztás? Vagy elég az is, ha csak ott van a vas a téglák sora alatt? Mert idővel -- gondolom -- a hőtágulás miatt a vas és a téglák elválnak majd egymástól, viszont ha ne adj' Isten, a téglák közti ragasztó is elreped egy helyen, és a sor be akar rogyni, a laposvas elhajlik. Bennem ezért merült fel a szögvas (vagy a tégla közepén a gömbvas) gondolata, mert a szögvas nem hajlik el, a gömbvasat pedig a jó Isten sem veszi ki a helyéről. - A rés létjogosultsága szintén oké, azért kíváncsi volnék ennek mértékére. Szakik? - Fali szigetelés mindenképpen lesz. De én szeretnék valami tükröző felületet, azt mondják, hogy az ilyen esetben jobb (talán ezért tesznek ilyet a radiátorok mögé is). Nem tudom, a kálciumszilikát mennyire jó hőelnyelő/hővisszaverő erre a célra. - A vizes hőcserélő első körben csak ötlet (maga a cucc +57e Ft lenne, ha a gyártótól veszem meg, ami nekem most enyhén szólva is sok). Ez nyilván csökkenti a rendszer biztonságát, bár a gyártó azt mondja, hogy a füst szempontjából ez a maga 14 liter vizével nem oszt, nem szoroz. - A főfal egyszer már át lett törve közel vízszintesen (lásd az ábrákon a lentebbi lukat), azt befalaznám. Szintén a tűztér gyártója javasolta, hogy a füst útját megkönnyítendő tegyünk bele egy 75 fokos emelkedésű könyököt (na persze, az drágább, mint a 90 fokos :)). Ez talán van még annyira lapos, hogy a főfal statikai szilárdságát nem veszélyezteti.
Lud, köszi szépen a hozzászólásodat, sokat segítettél. :)
- én egy lapos vasat tennék a klinkertéglák alá, mondjuk 2 centivel keskenyebbet, mint a tégla, így a homlokzaton nem látszana. mondjuk macerás belecsiszolni a téglák aljába pár millimétert de a többi megoldás sem tűnik egyszerűbbnek. - rést ajánlott hagyni a hőtágulás miatt a mértékéről nyilatkozzanak a szakemberek. - falra is rakj szigetelésnek szilikát lapot, a szálas cuccoknál (főleg az üveggyapotnál) megvan az esély hogy az évek során kiválnak a szálak. - a vizes hőcserélőktől személy szerint fázom kicsit. egy kandallós felvezette korábban, hogy egy jó hatásfokú kandallónál nem sok mindent tudsz kinyerni a kémény hőjéből, viszont tönkre lehet vágni a füst kulturált távozását. másik, hogy egy közel hülyebiztos légfűtéses kandallóba bejön egy biztonságot csökkentő elem. - a füstcső dupla kanyarjáról nem mondok semmit, múltkor is kiderült hülyeséget beszélek, valami hozzáértő remélem felvázol valami megoldást, bár főfalban hosszan keresztbe húzni füstcsövet megintcsak nem tűnik egyszerűnek.
ezek szerint ismered négyzetméterre cinemazealot lakását, felosztással mindennel együtt, ismered a meglevő fűtési rendszerét, kéményét, ismered mennyi időnként tud a fűtéssel foglalkozni, ismered az ízlését mit szeretne a nappalijában látni a következő években stb. mert úgy gondolom általános mindenkinek jó megoldás nem létezik, van akinek a kályha lesz a nyerő, van akinél a vegyeskazán, van akinél a kandalló. a vízteres témában meg csak azt nem válaszoltad meg hogyan és milyen gyorsan varázsol a távoli helyiségekbe a cserépkályha meleget. örülök a szakemberek jelenlétének a topikon, de ez ne sommás fikázásokban merüljön ki.
Két cserépkályhám van és már régóta keresgélek olyan anyagot, amelyet tüzelés közben adagolva a tűztérbe segít a korom és porhamu kiürítésében a járatokból.
Ez a hozzászólásod elég ellentmondásos,a munkáidat elnézve értesz a fűtéshez,de akkor nem értem hogy mondhatod hogy a kandalló nem jó semmire?? Én pl. nem adnék egy csempekályháért 200-300-ezret, mert a kandallómat saját magam megcsinálom tűztérrel együtt kb. 40 ezerből és annyival nem rosszabb a csempénél. Értem én,kell a reklám........
Régebben itt a fórumon többször volt ilyen cserépkályha kontra kandalló vita, mindkettőnek megvannak az előnyei ill. hátrányai. Aki bármelyik mellett teszi le a voksát és a másikról hazugságokat állít az itt már megbeszéltük, hogy kókler.
Nem értek hozzá, de ha cserépkályhaépítéssel foglalkoznék, bizonyára én is ezt tanácsolnám magamnak. :) De abban azért egyet értünk, hogy ha viszonylag kis költségvetésből, kis helyigényű megoldást keresek, ami a begyújtást követően rövid időn belül adja is a meleget (instant meleg), arra azért mégis csak jó az a "semmire nem jó" kandalló, ugye? :)
Kíváncsi volnék a véleményetekre az alábbi képekkel illusztrált elképezlésemről, melynek főszereplője egy Bodok típusú tűztér lenne.
Az első gondom az, hogy az elképzelt áthidaló a tűztér felett klinker téglákból lenne kirakva, csak nem tudom még pontosan, hogyan fogjam őket össze. Csak a ragasztót én nem tartom elég meggyőzőnek, gondoltam arra, hogy mindegyik téglába fúrok egy-két lyukat (azonos helyre), amin keresztül egy szál pl. 8-as gömbvasra fel tudom őket ragasztáskor fűzni. Vagy a tűztér felől alul és felül közrefogom a téglasort egy-egy 20-as szögvassal. A hőtágulásról még nincsenek tapasztalataim, elképzeléseim szerint a vasak csak tartanák a téglákat, nem lennének velük összeragasztva. Szerintetek ez mennyire kivitelezhető? Vagy létezik erre valami jól bevált módszer? Az áthidaló nem támaszkodna a tűztérre, csak a két oldalsó téglasorra.
A második gondom az, hogy mivel a téglafalakat úgy lőttem be, hogy azok éppenhogy ne érintsék a tűzteret, a tűztér és a téglafalak között (oldalt és felül) 1-2 milliméternyi légrés lesz. Ez okozhat valami gondot (pl. süvítést) és be kell valamivel tömíteni, vagy a falat rá kell cuppantani a tűztérre? Utóbbit megint csak a hőtágulás miatt érzem butaságnak, de a rést nem tudom, szabad-e meghagyni.
(A harmadik kép baloldalán látható kéménybecsatlakozás alatti sötétpiros pötty a 11883-as hozzászólásomban említett régi kéményhüvely helyét jelzi. Ezt tenném most feljebb, hogy a falon túl legyen hely a vizes hőcserélőnek.)
A kandalló lábrésze egyébként YTONG-ból lenne összerakva, amin két szál 50x100-as zártszelvény tartaná a tűzteret. A falra, a tűztér mögé hőtükröt tennék fel (alufóliával kasírozású kőzetgyapot lemez, bár ez még nem biztos, mert egyben van a lakás légtérével, ráadásul huzatban, ami ugye nem szerencsés). A süveg nálam is 1000x500x20-as kálciumszilikát lapokból állna.
Ne tartsátok vissza a gondolataitokat! :) Köszi előre is.
Scarabeus, Tudomásom szerint a kandallót etetni kell elég rendesen fával. Addig van meleg amíg tűz van. Ellenben a cserépkályhával, ami lassan felmelegszik és ugyanúgy lassan leadja. A vízbetét csak arra kellene, hogy a szobákba is hőt juttassunk, hogy ne kelljen gázzal fűteni. A cserépkályhát olyan célból szeretnénk, hogy olcsóbb legyen a fűtésre szánt összeg.
Sziasztok, Szeretnék ha segítene valaki hasznos véleménnyel, van egy kb. 50 2m konyha, étkező nappali egy légtérben és a lakás másik felében 3x12 2m szoba és fürdőszoba. Az étkezőben szeretnék egy cserépkályhát rakni és nem tudom eldönteni, hogy vízbetéttel vagy anélkül legyen megrakva. Ha vízbetéttel akkor hány literes víztartály szükséges, mennyire fog jobban kormosodni a füstjárat, még milyen hátrányai vannak. Ha vízbetét nélkül rakom akkor hideg lesz a 3 szoba és a fürdőszoba, tehát fűthetem gázzal. Kérem szépen ha valaki tud jó ötletet és véleményt adni tegye meg. Előre is köszönöm a segítséget. Üdv.:Feriker
Tedd nyugodtan 240-250 körülre, minél töbet fűtsön. Nekem 210 a közepe, de egy elemmel lehetett volna feljebb is tenni. Idénre meg végy egy használt vagy olcsó kandallókályhát a fíling miatt, jövőre meg ha lesz tűztér, eladod.
A gázcirkós bekötés 3D-nél közelebb nem mehet a plafonhoz.
Lehet, hogy itt is van valami ilyesféle szabály, tehát az, hogy a sok füstcső jó sok meleget lead idelent egyrészt jó dolog, de biztosan nem jó ezt sem túlzásba vinni és elrakni a bekötést a plafonhoz.
A beton amúgysem bírja a nagy hőterhelést, elgyengül tőle.Ha beton anyagú a födém talán emiatt sem jó túl magasra rakni.
Minek bele átmeneti időben 30 kg fa? Én 10 kg/ nappal indítok (ha a ház lehül 21 fokra) és van hogy csak 1-2 nap múlva gyújtok be újra. Elég délután begyújtani és lefekvésig hagy fűtsön, utána meg szép lassan kialszik. Egyébként lemértem a légréseket délben. Alul 50x16 felül 46x13 (rácsot is beleértve) és 2 db 13x13 légrés van. Az arány tehát ~ 1,25 ez ~90 fokos kimeneti levegőnek van így méretezve (szerintem tapasztalatból csinálhatták így). Ha télen napi 45 kg-mal számolsz, legfeljebb nem kell jövőre csak fele fát venned, és biztosan kitart. Minél kisebb a hőmérséklet különbség (kinti és benti), annál rosszabb a huzat. Ettől még be lehet gyújtani, de ha dT kisebb mint 5 fok, már totál ki kell húzni a jobb oldali kart (4. fokozat, begyújtás után pedig tovább kell légrés 10-15 perc). Hamár egyszer forró a belseje mindez persze nem számít, fűt (bár ilyen jó időben még minek).
A külső levegős kandallót, nem kell csak napjában 1-2-szer megrakni. Gyorsan ad le sok meleget, de sokáig is (6-12 óra / 10-20 kg fa). Nekem volt cserépkályhás tapasztalaom elég, jól fűt (pláne a padka rész imádnivaló) de óvatosan lehet csak felfűteni, nem szabad egyszerre megdobni (előbb utóbb megreped a hősokktól), és napjában 4-5 ször is kellett rárakni emiatt.
Én a minap beszéltem egy tűztérgyártóval, aki azt mondta nekem, hogy célszerű a füstcsövet minél "később" becsatlakoztatni a kéménybe, mert
- annál tovább fűti a belteret - annál kisebb hőterhelés éri magát a kéményt - ... - annál több füstcsövet tud nekem eladni :)
Természetesen az utóbbi csak egy cinikus megjegyzés volt részemről. :) De az első kettő engem is megfogott, lehet, hogy ezért fogom följebb tenni a becsatlakozásomat. Annál is inkább, mert szeretnék még a füstcsőre rászerelni egy vizes hőcserélőt, a jelenlegi becsatlakozás viszont nincs elég magasan ahhoz, hogy a hőcserélő elférjen a tűztér fölött.
Építik lassan a kéményemet (schiedel Uniplus20) a kérdésem az lenne, hogy a füstcső becsatlakozásának a helyét milyen magasra tegyem? a belmagasság 280cm, a kandalló még nincs kiválasztva, idén, nem is fog beleférni a keretünkbe. hova érdemes rakni, hogy a füstcső minél tovább a burkolat alatt fusson, hogy annak a hőjét is tudjuk hasznosítani és ne a kéményt fűtsük?
Begyújtottam tegnap este, 19:30 körül. 21:30-ra nagyjából leégett a kezdő adag, ami a gyújtós és olyan 8 db 6 cm átmérőjű, 40-50 cm hosszú akác rúd volt. Ekkor ráraktam négy darab 3 kiló körüli bükk hasítékot, ez úgy jó félig kitöltötte a tűzteret. Reggel 5:40 körül ébredtem, ekkor még az ajtaját kinyitva szépen felizott a parázs és 5 percen belül begyulladt magától az akkor rárakott 3 db. kisebb, kb. 2-3 kilós akác kugli, aminek még süt a parazsa, és most kéne ráraknom az új adagot, ha azt akarnám, hogy parázsról gyulladjon. Ezek szerint kb. napi 30 kiló kell neki a folyamatos üzemhez, ha jól számolom, bár nem mértem a fát. Ezzel kifűti a házat. Viszont átmeneti időben kegyetlenül túlfűt, ilyenkor szerintem pazarlás. Ki akar a lakásban 27-28 fokot? Csak az igazi, 0 alatti hidegekben célszerű használni. Valószínűleg átmeneti időben takarékosabb a gáz, mert az azért precízebben szabályozható. Bár még lehet, hogy nem teljesen értem, és vannak egyéb változók is, amivel szabályozható a hőmérséklet, pl. kevesebb fát rakni rá egyszerre :-)
Mindegy, így számolva, jól szigetelt ház esetén csak az igazán húzós 3 hónap kihozható durván 30 mázsából. Soknak tűnik, valamit nem jól számoltam? Tényleg nem látom még át, hogy fog működni, ha hideg lesz, az a helyzet, hogy erre a tegnapira még legkevésbé sem volt szükség. Csak a kíváncsiság...
Viszont ahogy kimelegedett az idő délelőtt, alig akart égni az akác és az üveg is lekormolódott, pedig száraz. Magasabb kinti hőmérséklet esetén romlik a kéményhuzat? A légnyomás is magasabb most. Vagy nálam van valami gond?
Jól megpakolod, begyújtod, leég, fokozatosan elzárod, és élvezed a meleget. Nem kell, folyamatosan pakolni.
Lassan ad meleget de sokáig, ebben tér el a kandallótól, ami gyorsan ad meleget, de pakolni kell folyamatosan, különben gyorsan kihül.
Ha egy megrakástól nem melegszik át a kályha rendesen, akkor vagy:
1. Nem raktál be elég fát
2. Nem jó a fa (vizes, nem jó fajta/korhadt, egyszóval nem ad elég meleget), vagy nem ég rendesen
3. Túl nagy huzat / túl késő elzárás, kiviszi a meleget ha nem kap elég levegőt, nem ég rendesen (egyszerű látni, ha több levegőt adsz, hirtelen megugrik a láng), ha túl sokat, akkor kimegy a levegővel a meleg feleslegesen.
4. Nem jól méretezett a kályha, kicsi a tűztér a kályhához képest, nem lehet elég fát pakolni (ez inkább csak elméleti lehetőség)
Este ha hazaérek felteszek egyet, lemérem az alsó bemenő és felső kivezető légréseket is, mert szerintem arra kell méretezni (az arány számíthat: bemenő levegő kb 20 fokos, kimenő úgy 150<=nem mértem sohase, de tűzforró, azaz 293 kelvin és 423 kelvin fok lehet, az arány 1,44 ez legyen 1,5 mivel izobár hőtágulásról van szó, így ennyivel kell nagyobbnak lennie a felső légrésnek az alsónál cirka a jó konvekcióhoz) Lehet hogy az enyém sem ennyi, de mostmár érdekel, úgyhogy lemérem. Persze ha csak 100 fok kimenő levegővel számolsz, az arány lehet 1,3 is de ez alá nemigen kéne menni. Az enyémnél leánykorában kipróbáltam egy ventillációs plusz befúvást is alulról, de nem volt érdemlegesen több a kimenő levegő, ami azt jelenti, hogy bizony dolgozik bent rendesen a hevülés miatti feláramlás.
Hívj fel néhány kereskedőt, esetleg a forgalmazót, biztos tudnak árat mondani.
A körbeépítésre ha csak ytong és nemesvakolat, akkor nagyjából:
- ytong: 10-20000, attól függően, hogy mekkorát építesz. - ragasztó: 5-10000, 2-3 zsák, szintén méretfüggő. - szellőző(k): 5-30000, milyen színű, anyagú, mennyi? - nemesvakolat: 5-6000,szerintem max. egy vödörrel.
Supra M58 árat és megbizható forrást mondana valaki? Illetve mennyit számoljak nagyságrendileg az Ytongos körülépítésre? Tudom hogy kivitel kérdése de csak Ytong lenne és nemesvakolat...
ez jól néz ki! nem ismerem a szilikát lap szilárdságát, de ha megoldható, akkor az alja feltámaszkodna a téglasoron, a kibillenés ellen pedig kétoldalt 1-1 L (illetve 135fokos L) lemezke védené ami belülről lenne az oldalsó tégafalhoz rögzítve pl. menetes szár a téglába és szárnyascsavar. a kicsavarozás a szellőzőrács kivétele után székre állva benyúlva. vagy lehet a hőrekesz tetejéhez is rögzíteni. a mágnesek magas hőmérsékleten elbeszítik mágneses tulajdonságukat, bár valószínű hogy ez itt nem kerülhet szóba. de akkor is valamivel meg kel fogni a lapot hogy kiemeld. esetleg gondolkozz el egy korábbi javaslaton, hogy lyukacsos mintás fémlemezt tegyél be.
Ahogy nézem, ez temporis. Jól néz ki, de szerintem egy szellőző rács kevés, pláne hogy be van téve egy sarokrészbe ahol nem járja körül a levegő. Az enyémbe három rács is van, két kicsi és egy nagy, három oldala is szabad a boltozatnak, de még így is a konvekciós meleg egy része benn szorul és kényszerűen a kéményt fűti csak.
De miután az alsó nagyobbak is kezdenek leégni, akkor csak kell rakni felülről a tűzre és így már a nagyobbak felül lesznek nem? Vagy van olyan módszer amivel a parázsló fa alá lehet betenni az utánpótlást? Vagy csak begyújtásnál számít a felülről alulra módszer?
A sieléskor mindenhol halmokba rakott fenyőrönköket láttunk. Nem hiszem, hogy egyéb fa megnőne ott a magasabb helyeken. Ahol laktunk, ott is fenyő volt a tüzelő. A fák fűtőértéke nagyon hasonló, az égésidőben térnek el egymástól.
Az előtte lévő padlószinthez viszonyítva kb. 17 cm-rel van fentebb helyezve. Ez egy 10 cm-nyi a falakhoz vasalt betonalapból és egy-egy 7cm-es kétoldalt hosszában a lábai alatt elhelyezett áthidalódarabból áll össze. Nekem is alacsonynak tűnt.
Igen, a "fatárolót" szükséges kialakítani a Temporisnál is, különben nincs hol bemennie a levegőnek, hogy felmelegdjen, nem indul meg a konvekció. Tehát valahol az alján mindenképpen hagyjál egy min. 8 dm2 felületű nyílást. Valamint, amikor körbeépíted, akkor a konvekciós burkolat külseje és a kandallófal között is lesz valami hely, ott is tud ám közlekedni és melegedni a levegő, ugyan nem annyira, mint a k. burkolaton belül.
Fölül meg, ha nem vezeted a levegőt csöveken más helyiségbe, akkor minimum 708 cm2 felületű nyílás kell, de inkább nagyobb, mert ennyi a 4 db. 15-ös lyuk felületének összege.
A két lap rőgzítése vélemenyém szerint belüről egy fém kerettel megoldható lenne, ami - kivételek során is - összetartaná a lapokat. A két lap összeragasztásához profix ragasztót használnék ami nagyon erős és bírja a hőterhelést is.
Én most állok neki a temporis körbeépítésnek.
Meg szeretném kérdezni, hogy a kandalló gyári lábait meghoszabítottad, vagy aláhelyeztél valamit, nekem a gyári egy kicsit alacsonynak tünik.
A temporis esetében is szükséges fatárolót kialakítani a légáramlás biztosítása érdekében?
Mit szólsz ehhez: a két lapot hátulról egy függőleges laposvassal vagy egy szélesebb lemezcsíkkal, nem átmenő csavarokkal fogod össze, elöl pedig a megmaradt hézagot kigletteled valamilyen hőálló anyaggal.
Ennek persze megvan az a bibije, hogy a szellőző beleérhet az illesztésbe. Ez esetben viszont célszerű lehet megfontolni azt, hogy 3 darabból (12,5 - 50 - 12,5 cm) rakod össze a lemezt, így még ha látszik is az illesztés, a dolog szimmetrikus marad, és a szellőző középre helyezésével sem lesz gond.
Mindezt megtámogathatod két, a plafonra és a könyöklőre szerelt, a szilikátlap síkján belül elhelyezett vízszintes szögvassal, amihez mindezt nekitámaszthatod vagy felcsavarozhatod.
Tanácsokat, ötleteket szeretnék kérni, hogy mivel és milyen módszerrel ragasszam össze a kalciumszilikát lapokat úgy, hogy kiadja annak a nyílásnak a méretét. A nyílás kb. 107x75 cm-es, egy lap meg 120x50-es, tehát függőleesen rendben van, mert csak vágni kell belőle, viszont akkor marad egy kb 25 cm-es csík, amit egy másik lapból vágott garabbal kell pótolnom, de úgy, hogy az a tábla végül le kívülről homogén legyen (nemesvakolatot kap) és egyben tudjam mozgatni ha kell.
Illetve még a rögzítést kell úgy megoldanom esztétikusan, hogy az bármikor kivehető legyen. Csempemágnes? Vagy kevésbé szép, de biztosabb: alul felül mindkét oldalon egy-egy kivehető stift a téglába?
A szellőző hosszas vívódás után egy antracit színű 17x49-es rács lesz, ami a hőrekesz szintje alá kerül majd közvetlenül.
Sziasztok! Tudom, hogy ez a fórum nem kifejezetten ennek van kitalálva, de: keresek 5x2,5x7-es középpárkányos bontott vagy elbontandó cserépkályhát zöld vagy mézbarna színben. Lehetőleg tányéros, vagy kapus, Fejér megye környékén v Bpesten. Berkes-Szabó Tamás, otthonmelege@yahoo.co.uk, 06 20 990 80 21, Cserépkályha, kemence, kandalló, kerti konyha
És mindezek előtt nem árt a kéményben a koromzsákajtón keresztül sem elégetni egy jó adag papírt, hogy a hideg légoszlopot kinyomja a kéményből és elinduljon a huzat.
Ez a klasszikus módszer, de ez az ami cserépkályhába pont nem ajánlott. Egyébként új építésű, kandallóajtóval-> valószínűleg nincs is rostély, ez egy fatüzelésű cserépkályha, egyetlen ajtóval, egy tűtrérrel.
Begyújtás felülről, igényel egy kis rutint, és száraz!!! tüzifát: bepakol alulra nagy fa, feljebb kisebb. Felül középen egy pici helyet kell hagyni, ide jön a hosszúkásra (mint egy rúd) gyűrt papír (gombóc közepe nem ég rendesen) és az alpró gyútós, köré pedig a közepes gyújtós. Ez így szépen fentről ég lefelé, és nem kormol annyit mint fordítva.
ha alul ég, és fent van a nagy hasáb akkor a fagázok felfelé elillannak égés nélkül, később a hideg részeken kicsapódnak, koszolnak -> kályhát és kéményt is hamarabb kell tisztítani.
Nem biztos hogy le kell zárni. Ha nagy a függőleges tagoltság és elég légtömör a ház, a gravitációs ventilláció magától is működni kezd: A hideg alul femelegszik, majd fent lehülve a falak mentén visszasűlyed. A lényeg hogy a lakásszellőző levegő is föntről jöjjön, ami tovább erősíti a kerintetést. Régen a csupa zúg házaknál alul süvített be a hideg, felnyomta a meleget, majd az kiment a tetőn át. Ott zárni kellett a légtereket. Érdemes egy próbát tenni még ősszel mielőtt pénzt ölsz a lezárásba.
Voltál úttörő vagy kiscserkész? Ha voltál, ott biztosan tanítottak tüzet rakni.
Azt kell itt is elkövetni.
Begyűrsz egy csomó újságpapírt.Az ujságot szétszeded lapokra, és laponként összegyűröd csomóba.Ebből beraksz egy nagy adagot.Csak a napilap papírtipusa jó, a nőklapja, kiskegyed, budapesti piac, lakberendezés, playboy, és hasonló fényes papírok nem jók, nagyon rosszul égnek.
Erre szépen kúpban ráteszel egy sor vékonyra baltázott száraz gyujtóst.Én legjobban a fenyődeszkából vágottat szeretem, de ha száraz a fa, akármi lehet.
És minél vékonyabb a jó, hogy a papírtól meggyulladjon(2x2 centis vagy vékonyabbra gondolj).
Erre a kupacra raksz egy sor vastagabbat, és körben elfektetve még pár csuklóvastagot.
Eztán meggyújtod a papírt.
Az alsó légnyílás legyen nyitva alul a rostélyon át kell kapjon levegőt.Az ajtót becsukod, vagy csak résnyire hagyod nyitva.
Amíg be n em indul a kémény, füstölni fog, de ez csak pár másodperc lehet, utána a kémény húzni fogja kifelé a füstöt, mire pedig a vastagabb gyujtós is meggyullad, már szinte füstje sincs.
Tulajdonképpen megoldható, csak könnyebben megoldod kint az udvar egyik sarkában egy téglaépítménnyel.
:)
A nővéreméké a csirkeólat fűtötte füstölés közben. Kb. 3 méter magas volt az egész, nem egy nagy vasziszdasz.
A lényeg az volt, hogy forgácsot tüzeltek el, de azt igazából nem is lehet tüzelésnek nevezni, mivel azt volt a fontos, hogy sok füst legyen, kevés lánggal.
Ha sok a láng, túl meleg lesz a füst, és megsüti a kolbászt.
A jó füst olyan max 60-80 fokos, és akácforgácsról jön és inkább szárít.A füstölés közben szépen csöpögött ki a kolbászokból a zsír, főleg eleinte.
A füstölést nem is jó megszakítani, tehát ha egyszer nekifogsz, amíg be nem fejezed, menjen a füst, mert akkor is megromolhat a cucc.
én úgy gondolnám, hogy ott is ugyanúgy keményfával tüzelnek, fenyőből bútoroznak, építenek, mint nálunk. kicsi a reprezentatív mintám, de menedékházakban bükkel tüzeltünk, van ahol meg brikett van.
Az égésidőről: begyújtás után fölösleges mérni, mert abban benne van a kémény, a tűztér felmelegítése, a gyújtós esetleges más hőértéke, olyan, mint a hidegindítás az autónál: több olyankor a fogyasztás és a károsanyag kibocsátás.
Olyankor tud igazán hosszan égni, mikor a begyújtáskori fa jól leégett szép piros parázságyat csinált és akkor ráraksz egy olyan rönköt, ami kb. 10-15 kiló és még épp befér kényelmesen a tűztérbe. Vagy ha nincs akkorád, akkor amennyivel kb. a látható rész 2/3-áig tudod rakni. Na ilyenkor megfelelő jó tüzifa esetén szépen elvan 8-10 órát, úgy, hogy után megint csak rá kell rakni is parázsról gyullad újra. Természetesen ennek megfelelően visszaszabályozva. Tehát alsó levegő teljesen, vagy csak minimálisan nyitva, fölső meg kb félig. Nedves fával ezt nem ajánlott megpróbálni, mert csúnya, szúrós szagú kátránylé lesz a vége.
Brikettel nem lesz ennyi idő, mert sokkal lazább, mint a fa, hamar szétesik, így könnyebben elég.
Ajtókinyitást mindig a videón látott óvatos mozdulattal csináld, különben visszarántod a füstöt, akármilyen jó a kémény. Ha már parázs van csak, akkor elvileg nem füstöl, de ilyenkor is óvatosan kell nyitni, a hamu-pernye felkeveredése miatt.
A baloldali a felül bevezetett, másodlagos (szekunder) levegő. Ez hivatott a fagázok elégetésére és nem mellesleg az üveg tisztán (tisztábban) tartására, mert az üveg fölső részén kerül bevezetésre, úgy hömpölyög hengerszerűen lefelé.
Ha csak a fölsőt zárod el, azzal azt éred el, hogy 1. több látható füst távozik a kéményen, 2. hamarabb lekormolódik az üveg. Olyan jól látható változás nem fog beállni a tűz intenzitásában, mintha az alsót zárod el. Kivéve akkor, mikor a jutyúbos videón látható módon jól beizzott állapotban az alsót elzárva jönnek a láb nélküli, fához hozá nem érő röplángok, na ha akkor elzárod, elmúlnak ezek a lángok. Aztán, ha mondjuk 10-15 mp múlva újra rányitod, belobban az addig felgyülemlett fagáz. Nagyon érdekes jelenség :-).
Tegnap kipróbáltam a kandallót, maradt még tavalyról fenyő+keményfa gyújtós, meg pár brikett. A csk-hoz képest gyerekjáték a begyújtása. :)
Úgy csináltam, ahogy írtad: először résnyire nyitva hagytam az ajtót, majd mikor már rendesen begyulladt, akkor csuktam be. Tényleg nagyon észrevehető a különbség!
Ma megyek, szerzek még brikettet, aztán folytatjuk a kísérletezést.
Nem volt füst az első begyújtáskor, amit beharangoztak (azt mondták, lehet, hogy elsőre maga a tűztér füstölni fog egy kicsit). Volt egy kis égett festékszag, de azt gyorsan kiszellőztettem.
A bal oldali szabályzó próbálgatásakor nem vettem észre semmit. Minek kéne történnie?
Egy megrakásra mennyit szoktál beletenni? Mennyit sikerült eddig kihoznod belőle? (égésidőre gondolok)
Nyílászárók 3-rétegűek, falak 0.18-asok, és 20-21-nél tuti nem akarok melegebbet.
A korábban említett terület a fszt, a tetőtér egyelőre szerk.kész marad. Van két nagy födémáttörés (lépcső+légtér helye), valószínű, hogy azokat le kell zárni, hogy ne menjen fel az összes meleg.
Utána olvastam. Van hideg, meleg füstölés, meg levegőt is kevernek hozzá. Itt minden edottság megvan, már csak egy bódét kell a tetőre tenni a kémény köré, ahol lóghatnak a kóbászok. :-)
Mindenesetre egy angol filmsorozatban láttam hasonlót, onnan az 5lett. Ott halat füstöltek egy téglakéményben.
Kedves Topik Társak! Tanácsotokat kérném a következőkben. Újonnan épült cserépkályhámba szeretnék begyújtani, de pontosan nem tudom mire kell figyelnem. Elsőnek próbálkoztam, a papír szépen égett rajta, de mikor vékony gyujtóst dobtam rá, elkezdett füstölni. Kályhám 4 csempe széles 3 csempe mély és 7 csempe magas. Kandalló ajtó van rajta. Kérlek adjatok tanácsot, hogyan üzemeljem be a kályhát.
Eszembe jutott egy gondolat az olajos higító kapcsán. Lehet leier kéményben kolbászt füstölni? Arra gondoltam, hogy télviz idején ha csinálunk kolbászt, betenném a kandallóm kéményének a tetejébe, gondolom 2 nap tüzelés elég lenne neki, és éjjel, pedig a hidegben nem romlana meg, ha nem fűtünk. Minekután garantáltan nem olajos higítóval szoktam begyújtani, és csak tiszta kemény fával vagy brikettel tüzelek, a füstöt emigyen is felhasználnám.
Attól törik el az üveg ha nekigurul egy farönk (amikor ég és emiatt egyensúlyát veszti a kupac). Tüzelni, meg azzal tüzelsz amire futtya. Gyújtósnak még olajos hígítónál jobbat és olcsóbbat még nem találtak ki. A gyártó, a túlzott hirtelen hőfejlődéstől fél, ezért is elég belőle kb. 1 dl.
A név arra kötelezi az említett gyártót, hogy tisztességesen gyártott berendezést, érthető dokumentációkkal ad el a fogyasztónak.
Aztán jő a "tudifogyi" aki minden észérv ellenére úgy fűt, hogy azzal simán tudja károsítani, az amúgy igen jó kandallót is.
Én erre utaltam.
És ez a fogyasztói fűthetnék, ez tipusfüggetlen. Találtam én már 44 ef.-os kandallótr szép állapotban 5 éveset is. De voltam már 100 ef.-os berendezésnél (lemez) 6 hónapos korában ami úgy nézett ki mint egy rozoga vasolvasztó.
És itt nem gyártási hiba okozta az idő előtti elhalálozást.
Érdekes, a sok hülye sógornak amott osztriában nem mondta senki, hogy ne tüzeljen fenyővel. Úgy lácik, a fenyő csak bizonyos tengerszintfeletti magasságban (ill. alacsonyságban) káros, tehát nálunk, a magasabb Alpokban jól ég. Nálunk tuti széjjeléget mindent, a szomszédban meg csak az van tüzelőnek. Igaz, ők közelebb állnak az égiekhez, így égetni is jobban tudnak.
Azért a Supráról feltételezem, hogy ha egy lemeztűzteret fatüzelésre tervez, akkor azt nem fogom fával szétégetni. Gondolom, a név valamilyen szinten kötelez.
Ebben az üvegtisztítós hasonlat erejéig igazad biztosan igazad van. De a többi dolog akár mérhető is lehet, ugyanis ez egy lemeztűztér, mindenféle extra bélés nélkül (kivéve a hátlapot), szerintem simán szét lehet égetni szénnel. De ha magát a tűzteret nem is, akkor a lángterelőt biztosan. Vagy csak elrepeszteni a heggesztést a vetemedés miatt.
A fenyős dolog nyilván más kérdés, ott nem igazán látom az okot. Hacsak nem a hatásfokbeli romlás lenne az.
Én is azt mondom, hogy bár az amerikaiaknak odaírják a kvsbögrére, hogy forró, azért az nem normális, na.
Meg az se, hogy pl. mi a fészkes fenéért ne lehetnek pl. száraz gesztenye fával tózelni. Meg cseresznyével lehet? Éscsertölggyel?
Mindig is imádtam a használati utasítsokat. főleg a szabatos magyar fordításokat. (dvd játékos)
Egyébiránt a szénnel magam se próbálkoznék ... mert valóban, annak úgy kétszerese a fűtőértéke. Aki azzal megpakol egy kandallót ...
Dehogy ne égessem el a letört nyárfadaragokat ... meg első éven a megmaradt építési hulladékfát (fenyő ...szöggel) az már szép is lenne...
Viszont itt vlaki írta, hogy hallott már előrehulló égő fadarabtól széttört üveget ... ez most komoly? Hosszas fűtés után egyszercsak eltört ettől? Mert ha első alkalommal, akkor még ok ... de hogy ha már egy ideje használatban van .. tehát a feszültségek már kiderültek ... Nekem néha ugyancsak az ablakra megy a parázsló fa ... most akkor ettől féljek?
Én is azt mondom, hogy bár az amerikaiaknak odaírják a kvsbögrére, hogy forró, azért az nem normális, na.
Meg az se, hogy pl. mi a fészkes fenéért ne lehetnek pl. száraz gesztenye fával tózelni. Meg cseresznyével lehet? Éscsertölggyel?
Mindig is imádtam a használati utasítsokat. főleg a szabatos magyar fordításokat. (dvd játékos)
Egyébiránt a szénnel magam se próbálkoznék ... mert valóban, annak úgy kétszerese a fűtőértéke. Aki azzal megpakol egy kandallót ...
Dehogy ne égessem el a letört nyárfadaragokat ... meg első éven a megmaradt építési hulladékfát (fenyő ...szöggel) az már szép is lenne...
Viszont itt vlaki írta, hogy hallott már előrehulló égő fadarabtól széttört üveget ... ez most komoly? Hosszas fűtés után egyszercsak eltört ettől? Mert ha első alkalommal, akkor még ok ... de hogy ha már egy ideje használatban van .. tehát a feszültségek már kiderültek ... Nekem néha ugyancsak az ablakra megy a parázsló fa ... most akkor ettől féljek?
Ezek a dolgok kizarolag azert vannak odairva, mert a "jozan esz" fogalmanak nincs szabatos definicioja. Jozan esszel lehet fenyovel vegyesen tuzelni, olajos papirral inditani, stb. Viszont mivel nem egyertelmu mi az a jozan esz, inkabb megtiltanak mindent, hogy egy szavatossagi vagy karteritesi perben ne legyen kerdeses semmi.
Az uvegtisztito is ilyen. Amit ajanlanak, az tuti nem teszi tonkre a szigetelest. A vilag osszes tisztitoszeret nem tesztelhetik le, igy fogalmuk sincs hogy azok hogyan hatnak a szigetelesre. Jozan esszel az ember ha azt latja hogy a szertol megy szet a szigeteles, akkor enm hasznalja tobbet, es idovel csereli a szigetelest. Viszont ha valaki vitat nyit a gyartoval arrol, hogy a szigetelest gariban kell-e cserelni, megint ott a gond, hogy a jozan esz nem definialt. Igy aztan egy ilyen vitaban csak azt kell vizsgalni, hogy az eloirt szertol kulonbozo szert hasznaltak-e vagy sem.
Ezen jól elviccelődünk... Viszont nekem is az a véleményem továbbra is, hogy valami oka van, amiért odabiggyesztik ezeket a figyelmeztetéseket. Ugyanis az említett dolgok (hígító, szén) magasabb hőmérsékleten égnek, mint a száraz fa, kivéve a nedves fát, az meg a tűztér és a kémény lekátrányozása miatt van odaírva. A hőálló üveg az ajtajába is csak 6-800 fokig hőálló, ha jól tudom. Maga fémalkatrész is károsodhat, olvadhat. És ha valami marha ezután elővigyázatlanul kezeli a hígítót, akkor nem csak a sz@ros kandallójának a garanciája lesz oda, hanem esetleg a háza, neadjisten a saját és a családja élete is. Felrobbanhat! Az ilyen éghető folyadékokkal nem véletlenül nem játszunk, főleg zárt térben. Meggyullad az a gyújtós a papírtól is. Persze, hogy nem kell mézeskalácsként bánni a kandallóval, de rendeltetésszerűen használni azt lehet.
ui. : a környezetvédelem meg majdnem kimaradt... A Temporisnak az egyik kiemelkedő tulajdonsága az extra magas hatásfok (száraz fa esetén), ami közel tökéletes égés folyománya. Ebből adódik, hogy fatüzeléshez képest nagyon jók az emissziós értékei. Gondold el, hogy odateszel ennek a hígítóval, olajjal. Persze ez sajnos még nagyon sok helyen tényleg utolsó szempont.
eddig egy jókora hasáb a kandalló, és a tetejét vízszintesen kell lezárni a párkány mögé passzítva a megfelelő anyagot.
öröm, hogy szereztem kálciumszilikát lapot, öt centis, hatezer egy tábla (talán 1,2*60-as?)
az sok? vagy reális? mivel egy beszerzési forrásom van, nem tudom, hogy mit tehetnék mást :) ja, és csak 5centis van, de a 2,5-es sem sokkal olcsóbb. két tábla nekem bőven sok belőle.
én egyébként fenyőláda-darabokkal gyújtok be (epresláda, ha ismerős valakinek), és tüzifával fűtök. meg néha bontott fenyődeszkával, meg ami a kezembe akad. viszont az józan ajánlásnak tűnik, hogy ilyen tűztérben szénnel nem szabad, a kamino kályhám - ami alkalmas a széntüzelésre - ugyanis samottbéléssel erre fel van készítve, viszont ezek a tűzterek nem. sokkal nagyobb a szén fűtőértéke ám!
a puhafa nemtom miért nem jó, szomszéd pl. raklappal tüzel Astrában, az tökszáraz. sütőolaj meg ilyen meg sem fordult a fejemben tüzelőként, való igaz hogy sok helyen beletúrnak a brikettbe minden szennyet, van amelyik minősítve van, de még ez sem tutira garancia. én ezért is vettem szárított bükk ipari hulladékot ami közel egyenértékű a brikettel. nedves fával egyrészt kevesebb energia jut fűtésre, folytonégő tűztereknél pedig a fagáz égése válik kétségessé, de erről már volt itt szó, nem ragozom. a tisztító meg nem egy nagy biznisz, s mivel tízezer fajta kemikália van a piacon logius hogy a gyártó nem vállal be mindent. nekem azt is javasolták, hogy tegyek vízbe hamut és ezzel a súrolószerrel dolgozzam le a kormot )még nem próbáltam).
szerintem nem teljesíthetetlen feltételek vannak a füzetben, másrészről mindenki felnőtt ember és saját belátása szerint rak a kandallójába használt géprongytól a lyukas gumicsizmáig bármit.
az egész szöveget nem másoltam be, de: "7.4. Az égés vezérlése 7.4.1. Begyújtás - Helyezzünk a tűztérbe összegyűrt újságpapírt - Tegyünk rá apróra hasogatott gyújtóst. " nálam apróra nyesegetett akác a gyújtós, tüzifának pedig cserfa, bükk és tölgy van.
Szerintem vegyél bele egy elektromos hősugárzót ... azt nem tiltja a szabályzat ha jól látom, és jó meleget fog csinálni. (kábelre vigyázz, legyen földelt és nem árt egy FI relé, nehogy zárlatos legyen amikor lezárod a kandalló üvegajtaját és valami bajt okozzon...) Bár kevésbé látványos, de hát a garanciára figyelni kell ... a 3 év után (annyi a gari?) meg már bátran elégethetsz benne bármit ami meggyullad :-D
Az esz es tudas hasznalatat nem lehet megsporolni.
Pl az idezett utasitast betartva mivel gyujtanal be? Papir tilos! Marad az etolajos aprofa, de szigoruan tolgybol, hiszen fenyo tilos! (az etolaj szerencsere nem koolajszarmazek, bar valoszinuleg csak hanyagsagbol nem tiltottak meg a novenyi olajokkal tuzelest)
csak supra(R) brikettel használható :) valószínűleg túl van cizellálva a dolog, de azért az egyszeri júzer sem bitos, hogy a kocsijába petróleumot, vagy pakurát tankol, az ablakmosótartályba pedig nem ultrás vizet tesz. tudom hogy maradi gondolkodású vagyok, de ha már nem kevés pénzt kicsengettem kandallóra nem akarom szétcsészni rövid úton olyan használattal amiről nem tudom eldönteni, hogy a gyártó bogarassága, vagy valóban merénylet. tökre becsülöm azokat akik megfelelő tudás birtokában nekiállnak maguk kandallót építeni, vagy ilyen-olyan sufnituningokkal töltik szabadidejüket. a baj talán ott van hogy páran felbátorodva nyílt kisérletezési terepnek vélik ezt a műfajt és jobb esetben csak a pénzük bánja. itt szó szerint a tűzzel játszunk.
a temporist nem ismerem, de feltételezem hasonló műszer lehet, mint az M58. idézek a a használati utasításból: 7.1. Tüzelőanyag 7.1.1. Fa Ez a tűztér csak száraz fa elégetésére alkalmas.(2-3 éve kivágott, 20% - nál kisebb nedvességtartalmú) Ajánlott fajták az ú.n. keménylevelűek.(tölgy,bükk…),itthon a leggyakoribb az akác. Ne használjunk gyantás fákat (különböző fenyőfajták); Szigorúan tilos használni az ú.n. puhalevelű fajtákat,(gesztenye, fűz…), valamint kerti és háztartási hulladékot,vegyi anyagokat és ezekkel kezelt fákat,papírhulladékot, műanyagot… - az itt felsoroltak be nem tartása a tűztér károsodását és a garancia elvesztését vonzhatja maga után.
7.1.2. Szén és származékai Figyelem! Ezek használata, még eseti jelleggel is – szigorúan tilos!
FIGYELEM! Szigorúan tilos a begyújtáshoz kőolajszármazékokat használni!
8.3. Az üveg tisztítása Javasolt speciális kandalló üveg tisztító szer használata (CLEAN). Bármilyen más háztartási tisztítószer vagy anyag károsítja az ajtókeret szigetelőzsinórját! Használatuk ezért szigorúan tilos!
küldtem emilben. üzemeltetési tapasztalatom nincs sok. próbafűtés volt, nem raktuk tele száraz bükkel, meg került bele egy darab brikett is. 4 és fél óráig égett, nem füstölt vissza, jól tolta a meleget. okosabb egy idény után leszek. a 195 korrekt.
Nekem 120nm van és azt fűtöm vele egyedül. Csak a levegő keringtetést kell biztosítani, hogy mindenhova elmenjen a melege. Napi 40-45 kg fának elégnek kell lennie a legnagyobb hidegben is, 90m2-re ha jók a nyílászárók, elég a 22-24 fok, meg 38-as porotherm (vagy legalább olyan hőszigetelésű) falad van.
A fontos, a jó tüzelési rutin. 3 kg fa/kw-nak még a szellőztetést figyelembe véve is ki kell jönnie, ha száraz a tüzelő.
A legjobb az egészben, hogy olyan mint egy gyorsan felfűthető cserépkályha, de látod benne a tüzet is.
Ha aprítékot tüzelsz, jól jöhet egy megfelelő méretű sütőrács, hogy ne boruljon ki a cucc az üvegre égés közben. Egyszerűen betámasztod a parázsfogó, meg a homloklemez közé, ha meg akarsz közben rárakni (pl. papírt tüzelsz el), egyszerűen odébbtolod egy fogóval.
Ez akkor is jó ha nagy rönkök vannak benne, mert biztosan nem gurulnak neki az üvegnek (volt már akinél kitörte) miközben ég. Persze ha a fát úgy rakod be hogy befelé roskadjon (rutin), akkor nincs mitől félni. A brikettnél viszont mindenképp javaslom a használatát, mert az szétugrik tüzelés közben (nem mind, de a legtöbb fajta), és a rács jól megfogja.
A másik jó dolog egy terelőlemez (én egy polclapot használok), ami akkor hasznos ha valamiért tüzelés közben mégis kinyitod az ajtót. Ekkor kell az ajtó fölé rakni, hogy a füst véletlenül se jöjjön kifele, amig matatsz a tűztérben. Az ajtót persze óvatosan nyisd ki, mivel a hirtelen kirántás vákuuma kirántja a füstöt is a szobába.
Más: a kandalló nem királylány, nem kell félteni, használni kell, bírnia a strapát, különben minek kerülgetni. Majdnem mindegy mit raksz bele, csak túl sok hőt ne adjon le egyszerre (max. kb 25 kg fa egyenérték), elégeti. A fa, szén és brikett, tuti jó tüzelők (a fa a legjobb, pláne az akác), gyújtósnak meg mindegy mit használsz, csak ne kelljen vele bíbelődni.
A negyedik télnek szaladunk neki egy egyszerű 100e-s betéttel 2x81nm-en. Kérem a Becsületrendet hihetetlen bátorságomért! :-D Na jó, valamicskét csorbít az érdemeimen hogy december közepétől január végéig be van kapcsolva a gázkazán hogy éjjel amikor nincs aki rakja akkor úgy hajnal 3 körül már néha be-bekapcsoljon ne hűljön a lakás 24 fok alá (amúgy 20 fok köré esne vissza a hőmérséklet) mert a kölkök gyógyszerezése többe kerül mint a gáz amit elfűtök azzal az 1-2 éjszakai bekapcsolással. :-)
Begyújtás terén asszem maradok a papír+gyújtós variációnál. :) Ha a csk-ban működött, ebben is fog.
Idén brikett lesz a tüzelő, jövőre fa. Már megvettük, egy éve lesz kiszáradni.
A brikett tavaly a kályhában is bevált. Próbáltunk többfélét is, a Mátraparkettes volt a legjobb: keményfa, nagyon jól összepréselve-melegítve. Még akkor is megtartotta a formáját, amikor már csak izzott. Jó volt a kalóriája, és nem kellett belőle sok. Napi 10-12 kg-ot tüzeltünk el benne, két megrakásra. Extrém hidegben 12-14-et. (Mellette gázkonvektor, és nem volt túl meleg. De hát ennyit bírt a kályha. Régi, lerozzant darab.) Kíváncsi vagyok, milyen lesz majd a Temporis étvágya, és hogy mit produkál majd 95 nm-en (majdnem egy légtér a fszt, a tetőteret még idén nem fogjuk lakni, lezárjuk). Viszont egyelőre más fűtés úgy néz ki, nem lesz. Bízunk benne, hogy nem hagy cserben. :)
Miért, mi van a téglaburkolat fölött? Mondjuk akármi is van, nem hiszem, hogy bármi baja lenne a próbabegyújtástól. A fagerenda sem gyulladna meg, csak hónapok alatt nagyon kiszárad. Szerintem ne vacakolj a gipszkartonnal.
1. Külső levegős, ami nem jelenti azt, hogy begyújtás után, rögtön zárd be az ajtót, hanem azt hogy ha már ég a tűz (5-10 perc, vizes fánál ~20 perc), akkor becsukhatod teljesen. 2. A nyitókallanytyú imbuszcsavarját húzd meg, akkor begyújtásnál egész klasszul be lehet lőni a huzatot (se lobogó láng, se füst ne legyen), bár én használok egy ajtókhoz való gumiéket is alul (ne izgulj nem gyullad meg, mert ott megy be a huzat, pláne nem 5-10 perc alatt) amivel minimálisra állítom a rést ebben az időszakban. 3. A begyújtáshoz, jó a famulcs, aprófa, kandallógyújtós, kartonpapír, használt sütőolaj, bármi, ami képes égni magától 5-10 percig, és nem is kell belőle több (én kb 1 dl olaj és 10ml hígító keverékét szoktam belöttyinteni, nem robban be, nem füstöl, nem okoz kárt, és biztosan begyújt). 4. Ha már ég a tűz, akkor jöhet a teljes ajtócsukás (ekkor még a külső levegő betáp legyen a legnagyobb fokozaton) és ne felejtsd el az üvegöblítő levegőcsapot teljesen kihúzni. 5. Kb. újabb 5-10 perc alatt a levegő betápot nyomd vissza félig (több lépésben), majd hagyd is ott 4-6 órán át (15-20 kg fára számolva, ennyit szeret enni egyszerre). Ha brikettel tüzelsz akkor egyészen 1 fokozatig vissza kell léptetni, különben az nagyon gyorsan elég. 6. Ha már csak faszén izzik (kb. kékes apró lángok meg sok parázs) 1-0,5 fokozatra vissza lehet nyomni. Ekkor a tüzelő már kb. egyharmadára esett össze, és én éjszakára szoktam ebbe az állásba tenni, mivel így nagyon sokáig izzik még, másnap reggel is sokszor parázslik a belseje. 7. Nem előírás, de én minden újragyújtás előtt lekotrom a hamut a tálcára, meg 4-5 naponta welldone hideg zsíroldóval lemosom az üvegét (az a legjobb, azonnal levisz mindent kormot dörzsölés nélkül is, egyszerűen ecsettel felkenem, szivaccsal meg letörlöm). 8. Ha már egyszer beizzik (-5...-10 fokos külső hideg mellett januárban 45-50kg vizes fával lehet 23-24 fokot tartani egy új építésű, de nem hőszigetelt 120nm-es házban), akkor felkar vastagságú fákat is be lehet tenni, azt is megeszi. 9. Kis rutinnal, napi 20 perc bíbelődés mellet napi két megrakással (max 25 kg) a legnagyobb hidegben is egyedül kifűti a házad, a gázár feléből.
Ui: a szén is jól elég benne, de azt macerásabb begyújtani, meg abból sohasem mertem egyszerre 5 kg-nál többet beletenni.
Ha az egész házban élvezni akarod a melegét, akkor szerezz külön egy 40-60W-os ventillátort is be, ami szép lassan keringteti a levegőt a házban. Hamar ki fogod tapasztalni hova tedd.
szerintetek a próbabegyújtást megtehetném úgy, hogy a téglaburkolat tetejét lezárom egy jópofa tűzgátló gipszkartonnal, amíg nem szerzek kálcium-szilikát lapot? gyszerűen megesz a kíváncsiság, viszont errefelé híján vagyunk ennek az anyagnak.
Legérdekesebb rész -majd próbáld ki-, amit 3:24 mutatnak a videón. Az alsó levegőt elzárva, csak a felsőt hagyva nyitva, a lángok alól "kicsúszik a lábuk", és a tűztér felső részében önállóan ég a fagáz, úgy hogy a fához látszólag semmi köze. K@cs@g franciák... :-)))
Ami a legfontosabb: Rendes mennyiségű fával gyújts be, és ne zárd el rögtön a szabályzókat, vagyis ne felejtsd úgy. A legjobb, ha begyújtás után kilincsrésnyire nyitva hagyod egy 5-10 percig az ajtót, mert ha becsukod és akár nyitva is vannak a szabályzók, akkor is csak füstölni meg szenvedni fog a fa benne, de nem ég rendesen. Mikor már jól átjárja a láng a gyújtóst, akkor zárd csak be az ajtót, és még akkor is hagyd a szabályzókat maximum állásban. Így is drasztikus lesz a tűz intenzitásában beállt változás. Ugyanis tényleg nagyon szabályozva van. Szabályzókat minimum állásra tenni csak bazi száraz fa és üzemmeleg tűztér és kémény esetén szabad. Ez a januártól márciusig szerzett tapasztalatom, kicsit várom már a hidegebbeket, hogy tovább folytathassam :-)
Egy kis segítséget kérnék. Ki néztünk ma egy vízteres kandallóbetétet. 90nm-es házhoz kellene kb 6radiátor lenne rákötve és a kémény külső mérete 40*40cm hagyományos kis méretű tégla.
Uyut B központi fűtésre köthető kandallóbetét Központi fűtéses nagy teljesítményű kandallóbetét, nyitott fűtési rendszerre köthető, egyszerű kezelhetőség, tisztaüveg rendszer, másodlagos levegő szabályzás, nagyméretű hamuzó fi ók, réz fogantyúk. Vízoldali teljesítmény: 8 kW Névleges teljesítmény: 15 kW Befűthető légtér: 300 m3 Huzatigény :12 Pa Tüzelőanyag: száraz keményfa Faigénye: 5 kg/óra Füstcső átmérő:200mm. Kémény méret min.-max200x200 max.180 átm. Bélésanyaga: samott
Ezek szerint ha a házamban már van egy második kéménynyílás, amit az előző tulaj annak rendje s módja szerint áruházban kapható kandallóval használt, én pedig ugyanezt tenném egy szintén az OBI-ban kapható kandallóval, akkor már a kandalló nappaliba állításához, a kéménycsövek összeillesztéséhez és falba dugásához is szakembert kellene hívnom, aki majd kiállítja nekem ezt a nyilatkozatot?
Azt már meg sem merem kérdezni, hogy mi van, ha én csak betétet szeretnék venni, de a kandalló építményét én építeném fel házilag (mint ahogy annyian közülünk).
Nesze nekünk, egy újabb sarc, hogy ne függetlenedhessünk a "rendszertől"... :(
Szia! Te mire fogod használni? Nekem a kupola elejéhez kellene - az oldala ytong lesz - meg a füstcső mögé is lehet ilyet fogok rakni. Vagy az lehet hogy egy darab saválló lemez - légréssel. Mindenképpen érdekelne a tapasztalatod, hogy milyen vele dolgozni, mennyire szigetel, stb... Ja, Te mivel ragasztod össze?
a horrorpletyka folytatásaként azt hallottam, hogy a gáz elzárásával szankcionálhatják a "renitens" kandallótulajokat. ebben ugyan nem sok logika van.
az egész megint arra jó, hogy az emberek sunnyogjanak és továbbra is tartalékkéményként tartassák nyilván a kandallóét, ill. pénzért vehessenek kivitelezői nyilatkozatot.
Ebben a házban lakunk 35 éve tehát nem kell használatbavételi engedély :-))) Tavaly vettünk egy kisebb kandallót Obi-ban de olyan kicsi volt a tűztere hogy elég nehéz volt vele a házat felfűteni. Én ezt a kandallót koppintottam le kicsit nagyobb méretben :-))) A különböző nyilatkozatok meg nagyon nem érdekelnek. Szerencsére a kéményseprőink nem " buzgómócsing" típusok :-))
Az lejött, hogy a fában volt, csak azon csodálkoztam el, hogy ennyi fában ennyi volt.
A cseresznye üvegházban száradt három évet (Nyáron nem ritka a hatvan fokos forróság ott!). Olyan könnyű, mint a pihe.A gyujtósnak használt anyag meg olyan kevés, hogy majdnem több volt a víz maga, mint a fa.
És ezért csodálkoztam ennyire.
De a dolgot azért mesélem, hogy rávilágítsak: rengeteg víz tud lenni olyan fában is, amit csontszáraznak érzünk, szóval mindenki vigyázzon a kéményére, mert ha ott csapódik le _rendszeresen_ ennyi kondenzvíz, hamar megfekszenek a régebbi téglakémények!Márpedig télen a hideg kéményen még jobban képes még kevesebb víz is kicsapódni, mint tegnap a huszonfokos melegben!
Vettem néhányat a minap, ha jól emlékszem 3500HUF/tábla áron. Szürke, könnyű, de szilárdnak tűnő 3 centi vastag 61x100-as lapok. Volt még 4 és 5 centis változatban is, rendre 1-1 ezressel drágábban. Ennél többet csak beépítés után tudok mondani.
Inkább nem telefonálok, nem akarok látókörbe kerülni :) Amióta megkaptuk a használatba vételi engedélyt (3 éve), nem járt felénk a kéményseprő. De ha van valakinek tapasztalata a témában megoszhatná.
Kivitelezői nyilatkozatot bárki adhat, aki kivitelez. Adhat cég is, aki gyártja a betétet, mindenki a saját munkájáról köteles nyilatkozni. Más kérdés, hogy valami kamarai vagy egyéb engedélyszámmal rendelkezik-e az illető, és az fel van-e tüntetve a nyilatkozaton.
Amúgy én ezzel a szabállyal nem értek egyet. Nem igazán értem, hogy tudta ezt a kéményes, kályhás "szakszevezet" kilobbizni. Az ellenőrzéssel nincs gondom, egy felkészült hozzáértő kéményseprőnek látnia kell, ha egy készülék életveszélyes, attól függetlenül, ki készítette. Legközelebb meg azt írja majd elő valamelyik területileg illetékes sóhivatal, hogy csak kazánfűtő végzettséggel lehet használni.
És tudsz magadnak adni kivitelezői nyilatkozatot ?
Merthogy : 2009.szeptember elseje óta kandallók, kályhák beüzemeléséhez a kivitelezőnek kötelessége KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT adni! Ennek hiánya esetén új lakásra a Lakhatási Engedély nem kerülhet kiadásra!
Régi lakások esetében az éves kémény ellenőrzéskor fogja kérni a KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT a területileg illetékes kéményseprő! Amennyiben nem áll rendelkezésre, pótolni kell! Aki nem tud érvényes KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT bemutatni a lakásában működő kandallóról, kályháról, az jogszerűen nem üzemeltetheti tovább készülékét! A területi kéményseprő ezt jelzi a területileg illetékes jegyző és a Tűzoltó hatóság felé, akik a szükséges lépéseket meg fogják tenni az élet és tűzveszélyes állapot megszüntetésére!
KIVITELEZŐI NYILATKOZATOT csak kályha, kandalló, kemence építő szakirányú végzettséggel, vagy mesterlevéllel rendelkező személy adhat ki!
Üdv néktek! Most írok ide először de már jó régen olvasom a topicot, eddig csak gyűjtögettem az infókat és tegnap odáig jutottam hogy összehegesztettem magamnak egy kandalló-tűzteret,a beépítés és a próba még csak ezután jön. Köszi a sok hasznos infót amit itt találtam.
Kondenzviz. Kintrol hoztad be a fat. Ahogy meggyulladt a fa, a tuzterben levo legnedvesseg es a faban levo minimalis nedvesseg a tuzter hideg falan kondenzalodott. Lehet barmilyen szaraz a fa, ez mindig meg fog tortenni, ha akarmilyen nedvesseg is van a levegoben. Felmelegedes utan megszunik.
En is csodalkoztam eloszor, mert igazabol olyan hamar tortenik a begyujtastol kezdve, hogy az nem lehet a fa nedvessegtartalma.
Tegnap délután megint begyujtottam, festékégetés miatt.
Most nem volt már kékes füst, hál' Istennek :))), volt viszont egy érdekes jelenség!
A begyujtás után fél perccel a kandalló belső oldalfalain CSURGOTT A VÍZ!
Csak néztem, mint a moziban!
A fa, amit betettem volt hároméves csontszáraz cseresznye rönkök, a gyujtós pedig pattanósan törő, ceruzavékony, idénszáradt barack, meg felhasogatott fenyőlécek, összesen egy maroknyi.
De valamiből annyi víz kijött, hogy szó szerint csorgott a víz a betét hideg oldalfalán, majd ahogy melegedett a fal, úgy száradt le, fentről lefelé, kábé öt perc alatt tünt el teljesen!
Megtudja valaki nekem mondani, hogy mekkora a legnagyobb átmérőjű füstcső amit kandallóhoz lehet kapni? Nem zománcozott, hanem vastag feketére festett. 200-as kellene nekem, de nem tudom van-e forgalomban ekkora?
Én tavaly végig fabrikettel tüzeltem. Nekem a pátyi hengeres alakú vált be, begyújtáshoz pedig a csepeli tégla. A hengeresből 1 tonnát tüzeltem el, a téglából 200kg-ot, és végigtüzeltük kandallóban a telet. Minden nap délutántól éjfélig ment a tűz, hétvégén egész nap. 4400Ft-ért vettem mázsáját, és 3000-ért tüzifát (5q). De a brikett sokkal egyenletesebben égett, általában felfűtés után 1 henger folyamatos lángot adott 40-60 percen keresztül. Viszont nagyon el kellett találni az utántöltést, mert ha kicsit is jobban leégett, nem maradt parázs, amiről begyulladjon könnyen a következő. Idénre viszont jól felment az ára. Mogyoródon volt 3000Ft körül hidegen préselt, azt vettem a nyáron egy zsákkal, de tűzrakóban nem sikerült meggyújtanom, így nem vettem belőle többet. Az igazi fabrikettet melegen préselik, és szárítják, emiatt lehet drágább a tüzifánál.
Ja, kimaradt, hogy mennyi kell belőle. Épp annyi, mint a szárított tüzifából, ha kg-ra nézzük. Merthogy ez is az, csak ez hulladák ... a bútorkészítés mellékterméke ... aranyárban eladva. Rálisan nem lehetne drágább, mint a száraz tüzifa. De drágább. Pedig a bútorkészítőnek hulladék.
Brikett és brikett között is van különbség. Elméletben jól szárított (mesterségesen) fával teljesen egyenértékű, lévén az is csak fa. (mármint hogy fűrészpor, összepréselve. Tehát ideálisan szárított tüzifához képest nincs nyereség (bár sokan próbálják ezt sugallni) A vizes fához képest persze jobb
Az ára viszont jellemzően sokkal drágább, hacsak nincs valami olcsó beszerzési forrásod. Talán az egyenformája miatt kisebb helyet foglal, és megint csak az egyenfromásítás miatt kevésbé koszosan lehet vele fűteni, bár ez azért hasogatott rönkfával se megoldhatatlan.
1q ára 3500-4500 között mozog. Ez majdnem duplája a hasított rönkfa árának. Ezen az áron már nem versenyképes a gázzal.
Tavaly mint ha olvastam volna itt, hogy valaki nagyon nem tanácsolta a fabrikettel való tüzelést a kandallóban. Már nem emlékszem pontosan, mint ha azt írta volna, hogy ha nem figyelünk, és későn rakjuk a tűzre, akkor nem gyullad be, mert nem marad parázs. Hamar leég, meg ilyesmi.
Aki fabrikettel tüzel(t), az légyszi írjon véleményt, hogy ajánlja-e! Köszi!
Ami leginkább érdekelne: - Mennyire gazdaságos a gázhoz képest? - Milyen nehéz vele tüzelni? - Milyen hamar ég le? - Mennyi kell belőle a normál tűzifához képest?
Sziasztok! Ismeri valaki a SUPER ISOL nevű anyagot? Még a neten sem találtam semmit róla... A kálcium-szilikát lap helyett ajánlották, a tűztér mögé szigetelésnek és a kupolához használnám...
Ezt egy akármilyen másik ugyanekkora méretű tűztér tudja, ha köré raksz egy konvekciós burkolatot és hermetikusan lezárva csak négy darab 100-as csövön engeded kijönni belőle a levegőt.
A 70 fok rendesen bemelegedve, néhány óra után a 7-8 méternyi légcsatorna végén volt mérve. Ekkorra már olyan meleg volt a tűztér, hogy szabályosan süvített ki a meleg a csövek végén. Ventillátor nélkül természetesen.
Kicsit bánom, hogy a fürdőkbe nem csöveztem be, azt biztosan használnám.
uhhh az már eléggé meggyőző....ha jól emléxem mértél 70 fokot kb 6 méterre is?s abban hány törés volt?ja és ezt nem is a 150-es csövön....hát csúcs ez a Tempo..:-)
Az a helyzet, hogy én kétszázegynéhány fokot mértem a Temporisra rakott egyik cső végén kb. 2 méter hossz után üzemmeleg állapotban. Azt hozzá kell tenni, hogy 120-as cső volt mind a 4 kivezetésen, amik gyárilag 150-esekre vannak tervezve.
A ventillátor szerintem is felejtős, behozza azt a levegőt, maga a konvekció szívóereje is, viszont nem lesz elég az a csőméret, sokkal nagyobb keresztmetszet kell, hogy tudjon vele dolgozni. Legalább a négyszerese. Feltéve, hogy nem hagysz a kandalló alján más konvekciós nyílást, tehát a lakótér felé teljesen zárt lesz az alja.
A másik probléma: energiát fogsz pazarolni azzal, hogy folyamatosan a külső, igen hideg levegőt kell felmelegítenie a tűztérnek, megkockáztatom, hogy sokkal jobban fog kormolni is azáltal, hogy szinte soha nem tud üzemmelegre melegedni a hideg levegő miatt.
Esetleg úgy van értelme, hogy tényleg csak egy kb. 100-120 cm2 keresztmetszetű csövet vezetsz a kandalló jövőbeli alján lévő konvekciós nyílás túlsó oldalára (úgy, hogy lehetőség szerint belülről is akármikor zárható legyen), aminek a léghozama egy szabályozható ventillátorral megtámogatva hozzájárul a konvekcióhoz.
További opció: egy 2-300 C fok tűrésű hőmérőmodul a kupolába, aminek a jelére a ventillátor indul a csőben a beállított hőmérsékleti érték elérésekor. Visszafelé pedig leáll. Így elkerülhető a túlhűtés.
Az égési levegő más tészta. Azt ettől függetlenül én mégiscsak kívülről hoznám, mégpedig konkrét csonkra csatlakoztatva.
sziasztok, az lenne a kérdésem, hogy a neten mindenhol azt olvasom, hogy egy elkészült cserépkályha szárító fűtését 2-3 nap múlva meg lehet kezdeni. Nekünk azt mondták, hogy most hagyjuk a kályhát 1 hónapig pihenni és aztán lehet szárítani. (???)
Az biztos h nem nyugszom meg mert nem azért akarok kifizetni több mint fél milliót h háromszínű csempéből legyen összerakva a kályhánk az tuti. Jó ötlet, azt hiszem ez lesz holnap megyünk a gyárba.
Tőlünk várod, hogy eldöntsük _helyetted_ hogy el akarod-e fogadni így a kályhacsempéket, vagy sem?
Ez komoly?
Ne viccelj már!
A magad megnyugtatására állítsd le a rakást, azt később is lehet folytatni, és jövő héten az ominózus csempékkel menj el reklamálni a gyártóhoz.
De azért azt megjegyezném, hogy kétszer nem lehet kikeverni ugyanazt a mázat, és az is tuti, hogy a csempéket szerintem forma szerint gyártják sorozatban, tehát egyszer legyártanak egy halom lapot, majd egy halom sarkot, majd megint egy csomó padkát, és így tovább.
Ráadásul a kis csempék gyorsabban melegszenek a kemencében, az is befolyásolhatja a színeket.
Tehát lehet, hogy ugyanazt a választ kapod majd ott is, mint a kályhástól.
Én ugyan kerámiát még nem égettem, csak tűzzománcot művelek, de két egyforma égetés szinte sosincs. Gyakorlatilag minden befolyásolja a színt, szerintem még a levegő páratartalma is.
Viszont addig úgysem nyugszol meg, amíg a gyártótól nem kapsz bármiféle választ.
Nagy bajban vagyok szerintem, kérlek segítsetek! Megjött a cserépkályhás rakni a kályhát, a függő része ilyen csont fehér lesz, a vízszint része a padkánál meg sötét barna. A fehér színnel nincs is semmi problémánk, a sötét barnából a nagy sarok párkány elemek is olyan színűek mint amit rendeltünk viszont a többi kisebb párkány elem 2-3 árnyalattal világosabb és simán lehet látni a különbséget ha az ember csak 1 picit is megnézi jobban a kályhát...... A kályhás azt mondta h másképp égetik vagy mi a kisebb elemeket azért lehet eltérés.... Hát ez elég gyenge indok szerintem a 21. században, vmi itt sántít szerintünk. Most vagy a gyár kevert össze valamit vagy a kályhásunk adta le rosszul a rendelést vagy mi történhetett még???? Mi tévők legyünk, holnap reggel folytatná a kályhás, még csak az alsó ülő padkát fejezte be??? Előre is köszönöm a válaszokat.
:) na én is erre gondoltam, de egy 110*50-es légvezeték, elég kell, hogy legyen, főleg, ha ráküldök egy ventit, ami akkor kapcsol be ha megy a kandalló pl hőkapcsoló, a wc-ben ill. a fürdőben, úgy is mindig van résszellőzés...
ha horpadna a ház, akkor már mindenki kampec lenne bent :D
tehát visszatérve a kérdésre, csináljam ne csináljam? a falra nem akarok a nappaliba lukat (szellőzőt, ha az aljzatszigetelésben elmegy) óránként, meg 60-70m3 levegő az azért elég sok =a ventillátor 150m3-es és ezt lefeleztem)
:) csak kiegészítő befújásra gondoltam a levegőt. tehát a szobából is tud még levegőt venni a fűtéshez a kandalló, ha megáll a venti akkor max ugyanaz van mint másnál, a szobából veszi azt a levegőt amit melegít, és akkor ugye szellőzteni kell az égési levegő miatt, de ez másnál is így van. Összefoglalva, ez a kis cső, csak aládolgozna a kandalló alá, nem ez biztosítaná az égéshez szükséges levegőt!!
a házunkban a régi részen nagyon magas a páratartalom, nem baj, ha megeszi ezt valami (a régi rész mészkő > vízszigetelés hatáeresetes :) )
1. venti a csoben felejtos. ha megall a venti, mi lesz a tuzzel? inkabb kcisit vastagabb cso es kesz. 2. nezz utanna rendesen, milyen vastag cso kell, vagy ugyanabbol tobb darab, szokas megdobbenni utolag, hogy az egy darab 110-es lefolyocso nem eleg. 3. bogarak ne jojjenek be 4. ha nincs medenced, inkabb szeretned a tuzet taplalni a szaraz levegovel, es a jo paras belso levegot nem elpocsekolni. ha ugy csinalod ahogy irtad, messze tul szaraz lesz a levego a lakasban.
Tervezek egy kandallót rakni, a most épülő nappalimba. Gondoltam rá, hogy az égési levegőt- amit meg fog enni a kandalló, kintről hoznám, hogy ne kelljen folyamatosan szellőztetni. Az elképzelésem az, hogy a kandalló alá bevezetnék egy csövet kintről az aljzatbetonba, és ezt a csövet egy ventillátorral megtámogatva, rákötném, a kandalló légfűtő részére (ha van külön cső akkor arra, ha nincs, akkor simán alá fújna a kandallónak. Az égési levegőt a kandalló, pedig a nappaliból venné.
Kérdés jó lenne ez így? ilyen megoldással, szerintem, a házat is ki tudná szellőztetni, és a kinti hideg levegőt ami télen csontszáraz (hideg kevés párát tud felvenni) be tudnám vezetni a házba előmelegítve (több szobába is el lehetne vezetni, ill. a belső párás, elhasznált levegőt a kandalló meg tudná "enni"
kérlek ha tudtok, akkor még ma adjatok tanácsot, mert ma holnap kezdik falazni a nappalit > be tudnám alulra rakni a csövet :) 55*100-as légtechnikai
bocs, itt a link: http://tuzifaszallitas.atw.hu/ kb. 10 kiló egy köteg és kb. azonos a köbméterárral összevetve, szóval nem nyersz vele ha ömlesztve szállítod.
újpesten a cérnagyárnál lehet kapni ipari parketta hulladékot 33 centisre vágva kötegelve. az anyag bükk és 10% szárazságú. helyi ember mondta, hogy még kb. 40m3 van nekik aztán átállnak brikettre mert ezt nem veszik a népek. annak ajánlom a helyet akinek nem kell nagy mennyiség és saját kocsival oldaná meg a szállítást.
egy hozzászóló a kritikus kategóriából: klasszul néz ki (bár reméltem hogy az alulnézetben a csaj is alulnézetben látszik :) a kupola nálam a tűztér melletti falon támaszkodik fel és nem a fa koronán, igaz nekem ytong a kupola is. ventillátort hova szeretnél?
Ha még tavasz előtt eltüzeled, akkor nincs gond, de ha kitart a melegedésig, akkor jó eséllyel kirajzanak, és tönkrerágnak mindent a környéken!Imádják a fenyőfát, nálam az idén ették szét a sárgabarackot.Lábon, természetesen!
Kicsiati! Köszi a választ. Egy barátom ajánlotta a kandallót, és ő állította, hogy egy fűtési idény alatt 70 ezret megtakarított, vagyis a kandalló árát kb. Ezért is ugrottam bele... csakhát a kéménnyel nem számoltam. De ez már a kéményes topikra vonatkozik. :) Köszi a választ. Ha tudja más is írja meg, mennyivel gazdaságosabb nála a kaminoja...
Ezt épp néhány hozzászólással ezelőtt beszéltük meg, nem tudom hányadszorra. Hőálló gipszkarton nincs, csak tűzgátló. Viszont a Ca-szilikát béleléssel rendben lesz.
Sokat olvasgattam a fórumot, és hosszas méregetés után megalkottam a kandallómat… egyelőre csak a virtuális térben:) Szeretném a hozzáértők, kritikusok, szakemberek negatív/pozitív értékelését kérni. Fontosabb paraméterek:
80nm-es egyszintes ytong ház, fa födémmel, gipszkarton plafon. Kizárólag padlófűtés minden helyiségeben, kondenzációs kazán, így a kandalló csak kiegészítő fűtés lenne, de nyilván ha lehet dolgozzék rendesen. A kéményem LEIER, 160-as belső átmérővel, 182cm magasan van a merőleges beállás. A pontos magasságát nem tudom, de kb.5-6m lehet. Ehhez a kéményhez, illetve a befűteni kívánt légköbméterhez a BL600-as tűzteret ajánlották. (kb. 8kW, öntvény, füstcsappantyú, lángterelő, szekunder, meg állítólag tercier levegő bevezetés is-utóbbi kettőben nem vagyok biztos) A felépítményről: Ytong alap, hőálló gipszkarton kupola, belül Ca-szilikát lappal szigetelve. A tűztér és a 10cm-es ytong oldalfal között kb. 7cm-es konvekciós hézag. A tűztér és a mögötte lévő válaszfal (10cm, ytong) között kb. 12cm hely. A tűztér alatt szellőző a fatároló felé (pontos méretet még nem tudok, majd a felső szellőzők ismeretében méretezem).Esetleg ventillátor beépítve… A füstcső nem teljesen így fog állni, lesz benne minimális elhúzás, és nem ilyen otromba lesz a törés benne:) Alsó ülőke 43 cm magas, felső könyöklő kb. 110-115cm. Teljes magasság 210cm, belmagasság 270 cm. Kandalló szélessége kb.130cm. Kb. ennyi, íme a képek.
Nekünk a házunk 90m2 belül. A gázszámlánk 55-65 ezer volt a kandalló előtt. Januárban megvettük a kandallót. Délután fél 4-kor gyújtottam be, hétvégén egész nap, párszor amikor otthon voltam, akkor is reggeltől tüzeltem. Utána a gázszámlánk 25 körül volt. A fa árát nem számolom, mert az ingyen volt tavaly. Amúgy a fával tüzelés kicsivel több mint fele árban van mint a gáz. De ez függ a gázár támogatás mértékétől is.
Annak a Kamino kandallónak amit én láttam a füstcső mérete 120mm-es. Miért nem jó a kéményed ? Ennek a készüléknek nincs igazán nagy kéményigénye, 14x14-es 5m-es kémény bőven elég hoozzá.
Néztem, hogy sokan vagytok itt kamino kandalló használók. Nekem is van egy ilyen, de a meglévő kémény nem jó hozzá, így most kémény építés előtt állunk. Elgondolkoztam, hogy ér-e 200 ezret, vagy inkább adjak túl a kandallón... Szerintetek anyagilag is megéri használni? (Mert ugye az tény, hogy van egy hangulata.) Mondjuk ha 80 nm-es házban lakunk, és 40- max 50 ezer a legnagyobb téli gázszámlánk, akkor mennyit lehet megtakarítani a kandallóval? Gondolom, munka után, tehát csak 4 fele, estére tudok rajta begyújtani. Lehet, hogy asszony is megtanulja, és akkor egész nap rásegít.... Összetett a kérdés, de mégis megosztanátok tapasztalatotokat ezzel kapcsolatban? Üdv, Gyuri
Szia Atesz! Sajnos a munkámból adódóan eléggé későn jutok Net közelébe, de ha rám hallgatsz a vizes cserépkályha tökéletes megoldás, csak éppen figyelni kell a hőfokra hogyan fűtőd! Igen a tegnapi hozzászólásomból kihagytam a keringető addig megy ameddig áram van, de gondoltam ez evidencia, magyarán áramszünet esetén fenn áll a veszélye annak, hogy fel- forr a vized, de szerintem, ezt a veszélyt vállalni kell! Szóval a lényeg akár vízteres kandalló, akár "vizes" cserépkályha a fűtési mód a fűtővíz hőmérsékletét illik kontroll alatt tartani, magyarán mérni kellene vízhőmérsékletét és ha látod, hogy elérte 60-70 C tartományt nem teszel többet a tűzre, ha vissza esik a hőmérséklet újra tehetsz a tűzre.Maga a hőmérő sem ördöngösség, mert lehet kapni csőhőmérőt is, magyarán nem kell megbontani a meglévő csőrendszert. Amennyiben száraz az általad beszerzett bükkfa tökéletes lesz. G.lak
A hőszigetelés nálam is be volt tervezve.Amire fókuszálni akartam az az, hogy a 100-as cső neked kevés volt, valszeg nekem is az lenne, tehát tervezzek nagyobbat.
Én eredetileg arra gondoltam, hogy a 100-as csőnek megfelelő keresztmetszetű, de téglalap csövet hajtok alulemezből, leszigetelem, és az megy az álmennyezet fölé, szigetelten.Mert így meg lehet növelni a keresztmetszetet a behatárolt magasságban is.
Ez volt egy dolog.
Aztán jött a másik, hogy miféle vékony hőálló szigetelés kéne erre a lemezcsőre?
Valami nagy tömörségű, nagy szigetelésű anyag kéne, hogy vékony lehessen.
De mi? Szilikátozzak én is? Azok között brutálisak vannak, brutális árakon.
Hát tudod, ott forró levegő közlekedik a csőben. És nem tudom, neked miből lesz az álmenyus, de feltételezem gipszkartonból. Namost szigeteletlenül bármilyen lemezből készült cső, vagy csatorna kellőléppen felmelegszik (vagy lehűl!) a benne áramló közeg hőmérsékletére, továbbadva azt a meleget a környezetének. Ez egyrészt hidegebb kiáramló levegőhöz vezet (hatásfokromlás), másrészt szerkezetileg károsíthatja a gipszkartont, lásd az előbb megbeszélteket. Aztán egyszercsak a fejedre pottyan az egyik tábla. Vagy elolvad egy villanyvezeték.
Én arra gondoltam, hogy a mennyezetben alulemezből téglalapra hajtott csövekben vezetném a meleget.
De ezek szerint szélesebbeket fogok majd gyártani.
Csak azt nem tudom, hogyan kössem be a kandalló konvekciós burkolatába - könnyen. Mert oda azért csak nem akarnék kiszabogatni alulemezből mindenféle kanyarokat :-/ Eddig arra gondoltam alu flecsőből kötöm be.
Viszont miféle vékony hőszigetelést kéne a plafonban levőkre rakni?
Én pojénból az építkezés alatt kipróbáltam a giszkartont a tűzben. Egy hordóban tüzeltük el az éghető szemetet, és a hordó tetejére fektettem egy gipszkartont. Egy idő után a papír leégett róla, és olyan szilánkos lett a karton, mint a biztonsági üveg amikor törik, csaképp 1-2 cm-es darabokra esett szét.
Kandallóhoz nem való a karton. Nem is értem mért vetődik fel mindig, és el lehet rajta vitatkozgatni feleslegesen.
Porrá csak akkor alakul, ha zúzod vagy őrlöd. Nem magától, hogy egyszercsak szíjjelhullik mint őszi fáról a levél, mint a rajzfilmben a figurák ha elégnek.
A multkor rendesen utanna is olvastam: a banyaszott gipszet a gyarban 150 fokon melegitik, igy elmegy belole a viz. Ezt a vizmentest kapd a boltban gipsz neven. Hozza vizet ontve ujrakristalyosodik, es visszaalakul abba a formaba, amiben a termeszetben is banyaszhato.
Ugyhogy ha otthon 150 fokon tartod a gipszkarton lapot, pont az tortenik vele mint a gyarban, ujra vizzel bekeverheto vizmentes gipszporra alakul.
" A meleglevegő-elvezetést végül hogyan sikerült megoldanod? Mik a tapasztalataid?"
Gyakorlatilag sehogy. Kissé alulméreteztem a rendszert a 10-es csövekkel, mert nagyon rágörcsöltem a hőszigetelésre, 2,5 cm-es kőzetgyapot paplan került rájuk, így lett 15 cm. Ez fért be az álmenyusba.
A lényeg, hogy nagyon túlhevültek a csövek a szűkítés miatt, nem tudott úgy áramolni a levegő, ahogy kellene neki, ezért mindig fura szaga volt.
A csövek maradnak a plafonban, de a Tempohoz nem kötöm be őket egyelőre, hanem csak előlapra lesz kivezetve a levegő.
Egyébként arra gondoltam, hogy így a Tempo két kivezetését közösíteném egy elosztó dobozzal a három 10-esbe, így kiegyenlítődnének a légáramok.
(7,5x7,5x3,14x2=353 cm2 <---> 5x5x3,14x3=235 cm2
Még mindig egy kicsit sok, de az egy meg semmi nem lenne.
Van mennyezeti ventilátor a nappaliban, ezt a szezont kipróbálom így, hogy mennyire sikerül elmenni a melegnek a szobákba, aztán ha rendben lesz, akkor úgyhagyom az egészet, és majd lesz egyszer központi elszívórendszer a csövekből.
Az a gond, hogy a termék megnevezése laikusok számára félreérthető. 10 emberből 9 úgy értelmezi, hogy felhasználható extrém hőmérsékleti viszonyok esetén is. Kandalló építésnél (ami csak egy belsőépítészet) sincs semmi gond ezzel, ha biztosítható hőálló hőszigetelés alkalmazásával az anyag védelme.
Bocs, tűzgátlót akartam írni. De ha végigolvasod, akkor látod, hogy azt írtam: "rövid ideig". Ha valami konkrétan tűzálló, akkor azt remélhetőleg nem csak rövid ideig teszi. :)
A max 45 fokos terhelhetőség miatt írtam, hogy nem valószínű, hogy első osztályú kandalló burkolásához. (Bár sok helyen csinálják.)
Sokadszorra leírom nincs tűzálló gipszkarton csak tűzgátló. Bármelyik gipszkarton lap maximális hosszú távú hőterhelése a lap felületén 45 fok lehet. A tűzgátló gipszkarton lap attól tűzgátló, hogy a lap gipszmagjában elhelyezett üvegszál-merevítés érvényesül, mely meghosszabbítja a lapok ellenállóképességét a tűzzel szemben.
Nekem azt mondták, a gipsz nem szereti a nagyobb hőterhelést. A tűzálló kartonban vannak üvegdarabkák, meg a papír része is bírja a tüzet egy rövid ideig, de a gipsz maga nem szereti a folyamatos meleget --> megrepedezik.
Ha minden igaz, jövő héten érkezik a Temporisunk. :) Bekötve, használatra készen, de egyelőre burkolat nélkül marad. A meleglevegő-elvezetést végül hogyan sikerült megoldanod? Mik a tapasztalataid?
Elkészült a cserépkályhám (csempe román) minden més itthonról. Öreg szaki 1 hét alatt gyönyörűen berakta (szerintem). Elkezdtem kifűtögetni nyitott hamuajtó mellett 3-4 kg fával majd a tűztér ajtót is nyitva hagytam a tűz leégése után, ill folyamatosan amikor nem volt tüzelve. A fa mennyiséget csak sacc raktam be, de később megmértem és rájöttem, hogy néha (berakás után 3-4 nappal) 6-7 kg -ot is elfűtöttem. A kályha 5x3x7 -2 parkanysorral.
Nem látszik rajta semmi, kivétel a tűztér belső fala a tűzrácsnál ahol a samottrol levalt 1-2 tenyérnyi helyen az agyag, de azt mondják az egyébként is leválik.
Repedés egyéb elváltozás nincs rajta.
Lehet ebből később gond, vagy a mennyiség nem gond. A kifűtésre és a fa mennyiségre sok verziót hallottam.
Hát nagyon bízom benne mert a kályhás nagyon dicsérte ezt a manufaktúrát, ezekben már samott őrlemény is kerül az alapanyagba állítólag, meg egyéb "finomságok". Majd ha elkészül jelentkezem.
Tényleg nem tudja véletlen valaki hol lehetne venni egyből bronz színű madár mintás tűztérajtót, mert a kályhásunk csüt. jön és ma telefonált h csak feketében tud hozni mert a bronzra vagy a nikkelezettre várni kell 2 hetet amíg legyártják.... Ha véletlen vki tudna tippet adni kérem írjon mert sürgős lenne. Köszönöm előre is.
Korrekt beszámoló :) Szerintem a vétel sem rossz, tekintve, hogy mennyire nehéz tavalyi vágást szerezni itthon. Elkészült a fatárolóm (faszárítóm :) ) minden oldala nyitott, a tetje meg fényáteresztő hullámlemez. Ennek a télnek tavaszi vágású akáccal megyek neki, meg már most betárazok tölgyet jövő évre, ha összejön a szlovák szállítmány.
A válaszom röviden igen, keringető szivattyúval kéne üzemeltetni már csak biztonsági szempontokból adódóan is ha az ÉTI kazán után vékony csövek vannak akkor még inkább. Sokkal jobb lesz a fűtésed hatásfoka + nem fenyeget az a veszély, hogy a cserépkályhában lévő betét túlhevíted ( fel forralod) a vizet! Tegyél egy csőtermosztátot a cserépkályhából kilépő csőre (kb 5eFT) és megoldódik a gondod ez vezérli a meglévő keringető szivattyúdat és OK. G.lak
Bizonyára az volt a megálmodó gondolata, hogy egy szivattyóval oldja meg a keringetést. Bizonyára valami dilettáns munka, nézesd meg szakemberrel. (már ha vállalja valaki)
Ma meghozták a hasogatott tölgyfát. Ömlesztve 2 erdei köbmétert hoztak, azaz 3,4 köbmétert, amiért fizettem 44000 Ft-ot. (Állítólag 22 mázsa 2000/mázsa áron) Tapasztalat:
Mennyiség m3: - Majdnem minden darabot félbe kellett még vágnom, mert nagyon nagyok voltak. sorba felpakolva kb. 3 m3 lett, tehát meg volt az a mennyiség amit ígértek, talán még több is.
Mennyiség mázsa: Lemértem egy talicska mennyiséget, majd megnéztem, hogy mennyi talicska lett összesen. az ígért 22 mázsa helyett jó indulattal is csak kb. 17-18 mázsa lett.
Minőség: Az ígéret szerint tavaly novemberi vágás. Nincs nedvesség mérőm, de a hasogatáskor látszódott, hogy került közé idei is. Talán olyan 2/3 tavalyi, és 1/3 frissebb lehet benne. Télen kiderül hogy fog égni.
Összegzés: ha a m3-t nézem, 14700 Ft-ért kaptam 1 m3-t, ami jó ár. Mázsára, 2450-2600Ft-ra jött ki, ami átlag ár. A minőséget majd meglátjuk.
Hát nem tudom, én még csak kétszer gyujtottam be a betétbe, tehát nagy tapazstalatom nincs, de a tőle 20 centire levő falak mindhárom irányban olyan szinten átmelegedtek, hogy már kezdtem félteni a rajtuk levő csempét, mivel nem flexibilissel vannak ragasztva.
10 centis ytong mind.A betét felőli oldalukat meg sem lehetett fogni, negyed órával a begyujtás után.
És mindössze egy fél vödör aprófát raktam a tűzre.
Én nem merném 5 centisből megcsinálni az oldalfalakt, de nem ameleg miatt, hanem a statikai szilárdsága miatt.
Asszony erősebben dől neki, és elreped keresztben a fal.Ez az ytong nem egy bazierős anyag!
Köszi a választ én is így gondoltam, hogy burkolom, de az asszonynak az volt a kérése, hogy legyen neki egy kis kuckója (majdnem úgy mint a búbos kenemcéknél, de azt a kertbe terveztem : D).
Akkor szerintem a felépítményt és a kandalló körbeépítést el fogja bírni az az 5 cm-es ytong.Maximum a kupolát felfüggesztem a falra.
Na ennek nagyon örülök hát még az asszony. :D
Azt meg tudod mondani, hogy kb. milyen meleg lesz?
A kémény hatásos magasságát a tűztér aljától számold ne a kandalló tetejétől. A 7m+egy kicsi valszeg elég lesz, Vízszintesen max 2m-re viheted el a füstcsövet, tehát még ez is beleférhet. De tuti ami biztos kérdezd meg Siokéményt a kéményes topikban.
Nekem 10 cm-es + rajta homokkő borítás és egyáltalán nem meleg. Lehet hogy az 5-cm es langyos lenne, de szerintem az inkább vizuálisan nézne ki furcsán. Olyan kis sovány lenne, pláne ha valami szélesebb tűztérrôl van szó. Ha kellemes meleg oldalfalat szeretnél, akkor szerintem inkább téglából.
Ha elhiszed, ha nem, igen. Elég volt! Nekem is hihetetlen volt. Ha itthon voltam nappal fűtöttem vele egész nap. heti kb 4-5 nap. Váltásos rendszerben dolgozom, sokat vagyok itthon. kb 25-27 c volt a lakásban estére. Tartotta reggelig a ház a 20 c-t.
Nálam a kandalló teteje van Ytongból, és kalciumszilikát lapból. Ezek elvileg hőszigetelő anyagok, de felmelegednek egy idő után (1-2 óra). Ha te a tűztér mellé teszed, akkor hamarabb fog átmelegedni. Az 5cm-t javaslom odabújósnak, esetleg le is lehetne burkolni valami dísztéglával, kővel, vagy sima bontott téglából felrakni azt a részt. De a tűztér és az ytong között hagyjatok légrést is.
Helló! Próbáltam keresni megoldást a problémámra de nem igazán találtam. Remélem valaki tud segíteni! Tavaly szeptemberben vettem egy 6kw-os kandalló kályhát. Kisegítő fűtésnek. Nagyon bevált, mivel egész télen 25q fával fűtöttem, a gázközponti 18 c re volt állítva. Csak akkor kapcsolt be, ha nem voltunk otthon. A havi gázszámla így kb 6-7000 ft meleg vízzel.
Kérdés: A kémény hátoldalán megrepedt(másik szoba) a fal kb 1-2cm szélessen 1,5 m hosszan a tetőtérben. A tetőtérben kb 20-22 c volt átlag. Lehet túl sok hő távozik a kéményen? Segít e ha hődobot rakok a füstcsőrel és elvezetem a hőt? Vagy mi lehet a hiba/megoldás? A kéménybe kb 2m-en van bekötve. A kémény téglából van 14x14 es. Remélem tudtok segíteni.
