Izgalmas téma, sok-sok képpel tálalva. Szinte minden jöhet, ami tudományos. Hatti, szumír, urartui kapcsolatok, etruszk--magyar rokonság, a Villanova-kérdés, és így tovább...
408-ban az etruszk haruspexek felajánlották szolgálataikat a Rómát elfoglaló vizigót (géta, hatti) Alariknak...
------------------
Nos nem túl régen ezeket már emlegettem másutt abból az alkalomból, hogy Julianus apostata itt a Kárpát- medencében átutaztakor említi az etruszk papokat...
Kiröhögtek, hogy hol voltak ekkor már az etruszkok, mert ugye ekkorra már rég kihaltak...
Mindegy.
Az etruszkkal kapcsolatos véleményem az, hogy keleti nyelv és ebben megerősít
Mario Alinei véleménye.
Ő példának a honfoglaláskori 'magyar' árpádi sereg katonai szavait hozza bizonyítékul.
Na már most ezek asszir katonai szavak vagyis keleti és nem 'finnugor' szavak ahogy Alinei írta.
Ennyit az etruszk témáról.
Mint írtam hallgattam néhány órát az etruszk nyelvről.
Jobban kellene ismernem ahhoz, hogy vélemyént mondjak.
Az asszír jövendőmondó, a bārû és segítője jóslásra készítenek elő egy kost a katonai táborban
Részlet Aššur-ban-apli nimrúdi északnyugati palotájának B szobájából, a 8. panelről
Kr. e. 860 körül
A jobb felső mezőben látható szétnyitható, hordozható széket az etruszkoknál is ismerték, sőt a magistratusok egyik etruszk eredetű kategorizálási módja volt a curules és non curules felosztás a régi Rómában (az előbbiek közé tartozott a consul, a praetor, a censor, valamint az aedilis curulis, ezek mindannyian elefántcsonttal berakott díszes, hordozható széken ücsöröghettek hivatali idejükben, magukkal vihették azt, a későbbi Árpád-kori magyar királyi tanács tagjaihoz hasonlóan)
Enn Ernits: „Etruscan methods of divination may originate from Ancient Orient. Professor of anatomy, Ludwig Stieda (1900) compared the Etruscan liver diagram with a Mesopotamian find a thousand years older. From there, the art of liver observation spread via the Hetites to Greece and Etruria. Before the cuneiform writing was deciphered, hints on Bablyonian hepatoscopy could be read in the Bible. Babylonian liver models resemble the Etruscan bronze liver. The Ninive library texts name more than a dozen liver-related terms. In the prostasis Babylonians considered the individual features and pathological changes of the liver. The more rare the change in the liver, the more weight the apodoses had. Babylonians also studied the intestines of sheep, paying attention to the positioning of the organs.” (In: Mäetagused 2006/31)
Tehát Ludwig Stieda már 1900-ban észrevette az összefüggést a mezopotámiai és a későbbi etruszk májmodellek között.
Etruscan haruspicy probably reached Etruria via the Hittites, perhaps because the Etruscans originated in Asia Minor. The art of haruspicy was taught in the Libri Tagetici, a collection of texts attributed to Tages, a childlike being who figures in Etruscan mythology, and who was discovered in an open field by Tarchon.
Haruspicy continued to be practiced throughout the history of the Roman empire. The emperor Claudius was a student of Etruscan and opened a college to preserve and improve their art, which lasted until the reign of Theodosius I. In 408, the haruspices offered their services when the Goths under Alaric threatened Rome; Pope Innocent I reluctantly agreed to allow them to help so long as the rituals were kept secret. Further evidence has been found of haruspices in Bath, England where the base of a statue was inscribed to honour a god for a haruspex.
408-ban az etruszk haruspexek felajánlották szolgálataikat a Rómát elfoglaló vizigót (géta, hatti) Alariknak...
The Niniveh library texts name more than a dozen liver-related terms and before cuneiform writing was even deciphered, hints of the existence of Babylonian hepatoscopy were recorded in the Bible. One Babylonian clay model of a sheep's liver was found dated between 2050 and 1750 BC. The model was used for omen divination which was important to Mesopotamian medicine. This study was carried out by priests and seers who looked for signs in the stars, or in the organs of sacrificed animals, to tell them things about a patient’s illness. Wooden pegs were placed in the holes of the clay tablet to record features found in a sacrificed animal’s liver. The priest or seer then used these features to predict the course of a patient’s illness.
Vagyis a ninuai szövegekből több mint egy tucat májra vonatkozó szakszó ismert, és meg is találták egy juh májának babiloni agyag modelljét a Kr. e. 2050 és 1750 közötti időből. Ezeket a májakat, májmodelleket látnokok, orvosok használták, részben ezek alapján gyógyítottak.
Vagyis a bārûnak hívott mezopotámiai papok ugyanígy jósoltak a kiválasztott juhok májából, és a jóslás előtt a májat ugyanígy részekre osztották. Ezeket a májakat tehát hasonlóképpen földrajzi térképeknek lehetne ezen az alapon tekinteni.
----------------
Köszönöm a tájékoztatást, nem újdonság.
Felhívom a figyelmed, hogy csak megemlítettem, hogy létezik ilyen olvasat is és megadtam a forrását is...
The Babylonians were famous for hepatoscopy. The liver was considered the source of the blood and hence the base of life itself. From this belief, the Mesopotamians deemed the liver of special sheep the means to discover the will of the gods. The priest, called a bārû, was specially trained to interpret the 'signs' of the liver. The liver was divided into sections with each section representing a particular deity.
Vagyis a bārûnak hívott mezopotámiai papok ugyanígy jósoltak a kiválasztott juhok májából, és a jóslás előtt a májat ugyanígy részekre osztották. Ezeket a májakat tehát hasonlóképpen földrajzi térképeknek lehetne ezen az alapon tekinteni.
Fogd már föl, hogy attól, hogy bármelyik nyelvben tetszés szerint lehet találni magyar hangzású vagy magyarosan írt szavakat, attól ezeknek a nyelveknek még nincs köze a miénkhez. Ez nem bizonyíték semmire, csak gyengeelméjű emberkék játszadozása. (Ja, és mielőtt ideokádnál "válaszul" egy újabb hülyeséget: sem finnugrista nem vagyok, sem az etruszk–magyar nyelvrokonságot nem vonom kétségbe.)
„385. május 25-én Theodosius közölte a keleti praetorianus prefektussal, hogy az állati belsőségek minden jóslási célzatú vizsgálata halállal büntetendő … A Justinianus-kódex szintén leleplezi az áldozási és jóslási praktikákat, de a hagyományos áldozás helyett immáron egy »mágikus« típusú áldozást célozva meg: a haruspiciumot (az áldozati állat beleiből történő jóslást) és papjait, akiknek a befolyását meg kellett törni.
A császári kancellária által kiadott két ediktum, a Maximus római prefektusnak szánt 319. februári és a néphez címzett 319. májusi megtiltja a haruspicium gyakorlását (Theodosius-kódex IX, 16, 1–2) … A művészetüket privátim gyakorló haruspexeket elevenen történő megégetésre ítélték, a feljelentőknek pedig jutalom járt. A magánszférát célzó törvénykezéssel Constantinus korlátozni szándékozott ezeknek a papoknak a hatalmát. A haruspexek ugyanis, mint a jövendőmondás nagy szakértői, mindig fontos szerepet játszottak az állam legmagasabb szintjén, és az uralkodók gyakran mutattak fogékonyságot tanácsaik és jóslataik iránt. Az arisztokráciából kikerülő hatvan etruszk jós testülete az istenek által küldött jeleket tanulmányozta és magyarázta, hogy a császár összeegyeztethesse az isteni kegyeket, és ily módon megőrizhesse a pax deorumot mint a birodalom jólétének és stabilitásának garanciáját. Szent könyvek álltak a rendelkezésükre, amelyekben írásba foglalták diszciplínájukat: a rituális könyvek, amelyekben a sors olyan nagy helyet foglalt el, a haruspicium könyvei, amelyekben az állatáldozatok máját vizsgálták (hepatoszkópia), és a villámjós-könyvek. A keresztényeknek minden okuk megvolt arra, hogy ne bízzanak ebben a befolyásos vallási testületben, amelyre Diocletianus is hallgatott, az ellenük folytatott megtorló politikája során 303 februárjában. Innen ered az Arnobius-féle hitvédők látható neheztelése (Contra Nationem? I, 46, 9).
II. Constantius tovább erősíti a haruspexek elleni törvénykezést a mágusok lefejezésére vonatkozó 357. január 25-i, a néphez címzett, majd pedig a praetorianusok prefektusához intézett 358. évi ediktummal. A haruspexeket akkor az asztrológusokkal, jósokkal, sarlatánokkal és más álomfejtőkkel azonosították, akik a matematikainak mondott és pallos általi halálbüntetéssel fenyegetett művészeteket gyakorolták (Theodosius-kódex IX, 16, 4 és 5) … Ammianus Marcellinus Történeteiben (XXIII, 5, 10) említést tesz egy főfunkcionáriusról, aki azt gondolván, hogy csoda történt az otthonában, haruspexet hívott, mire föl azonnal megvádolták a császár személye elleni összeesküvéssel, és kivégezték.
Ha a haruspexek egy rövid időre vissza is nyerték hivatalos helyüket Julianus alatt, a császár halála után röviddel már két, mágiával vádolt haruspex kivégzéséről számoltak be 369-ben (Campestris) és 374-ben (Amantius). Theodosius 385-ös dekrétuma, amelyet a praetorianusok prefektusának, Cynegiusnak szánt, »megtiltotta, hogy a jövő igazságának megismerésére törekedjenek a máj és a belső szervek vizsgálatának és áldozás végrehajtásának merészségére vetemedve« (Theodosius-kódex XVI, 10, 9). A 392. november 8-i dekrétum felségsértésnek tekinti a haruspiciumot (Theodosius-kódex XVI, 10, 12). Ez utóbbi törvényt Kelet praetorianus prefektusának, az ájtatos keresztény Flavius Rufinusnak címezték. A császárok féltek, hogy a jövendő kifürkészése a császár személye vagy az állam elleni összeesküvésekhez vezet.”
Egyébként a római Saturnus az etruszk Satre megfelelője. Pallottino írja: "sok etruszk istenségnek a neve is azonos a latin és itáliai istenségekével ... kétségtelen, hogy a hiedelmeknek és vallási motívumoknak ez a szoros rokonsága az etruszkok Közép-Itália fölötti kulturális vezető szerepének keretében fejlődött ki" (i. m. 89.).
Komoróczy Géza: „májjóslat (hepatoszkópia), a juh belső szervei vizsgálatának (extispicium) alfaja, az előjel-tudomány Mezopotámiában leggyakoribb technikája. A máj anatómiai részeit vizsgálják, a normálistól eltérő állapot negatív előjelnek számít.”
Ezékiel próféta írja (21, 21) a babiloni király Júda elleni hadjáratáról: „... megáll a babilóni király az utak kezdetén, a két út fejénél, hogy jövendőt láttasson; megrázza a nyilakat, megkérdezi a teráfimot, megnézi a májat”.
A hepatoszkópia, vagyis az állati májból történő jóslás mindennapos gyakorlat volt az ókori Mezopotámiában.
"Búcsúzom tőled. Vigyázz az etruszkokra, szkítákra és persze a magyarokra is"
Miért pont ezt a 3 népcsoportot emelted ki a sok közül? Megrendítő erejű soraid nagy tudású emberre vallanak... picit ugyan a gagyi felé hajlik már megint a képlet, de oda se neki. Előre a frissen kitaposott hunmagyar-szkütha-etruszk-kelta-rovásírásos-színmagyar úton (mer' magyar ez mind, csak osztódott).
Ja, mire, kire kell még vigyáznia a barátodnak?:) A zakadémiára meg a felsőbb iskolát végzttekre? Azok osztán veszélyes figurák. Csak így tovább...
A római Apolló hatti és hurri eredete mellett tör lándzsát egyebek mellett:
Nancy Thomson de Grummond: Etruscan Myth, Sacred History, and Legend; University of Pennsylvania Museum of Archaeology and Anthropology, Philadelphia, 2006
Donald Alexander Mackenzie: Myths of Babylonia and Assyria; Gresham, London, é. n. (1930-as évek)
John Croft (2003) wrote in the Ancient Near East mail list that "Apollo does not have a Greek provenance but an Anatolian one. Luwian Apaliuna seems to have travelled west from further East. Hurrian Aplu was a god of the plague, and resembles the mouse god Apollo Smitheus. Hurrian Aplu itself seems derived from the Babylonian Aplu meaning a 'son of' – a title that was given to the Babylonian plague God, Nergal (son of Enlil)"
A görög Apollón, Apellón tehát inkább a lúvi változathoz áll közel, az etruszk meg a hurrihoz, hattihoz.
Apolló isten papja, Khalkhasz egy juh máját elemzi a jövő megismerése végett (a szóban forgó jövendőmondót az Íliász is említi)
Bronz tükör, Vatikán, Museo Gregoriano Etrusco
Apolló az ismert hatti és hurri istenség, Aplu megfelelője. Nergált is Aplu Enlilnek, Enlil fiának hívták az akkádok. A görögökhöz és a rómaiakhoz ennek az istenségnek az ismerete közös elő-ázsiai forrásból került.
"a »piacenzai bronzmáj« néven újabb szövegek jönnek majd elő"
Roppant érdekes ötlet, miből gondolod, hogy így nevezik majd el?
Valami égi jelből, netán belső szervek (felsőbb szervek... zakadémia stb. :) ) vizsgálata alapján jutottál erre a következtetésre...?
Itt van a híres májmodel, amiből a haruspexek (béljósok) jövendöltek. 1877. szeptember 26-án találták a piacenzai tartományban, Gossolengo mellett. Korát a Kr. e. III–II. századra teszik. Feliratai etruszk istenneveket tartalmaznak.
Ma a Farnese-palotában őrzik, a Piacenzai Tartományi Múzeumban.
Búcsúzom tőled egy időre, miután megint sikerült "kiforgatnom" az egyik "közleményedet". További hasznos kutakodást, jó szurkolást, majd kellemes hétvégét kívánok.
Az imént Kúr Géza hagyatékának okán ragadtam tollat, hisz olyan kutatót ismerhettünk meg a személyében, aki ősnyelvi alapokon szeretett volna új megoldásokhoz jutni. Ahogy Viator is linkelte, a "piacenzai bronzmáj" néven újabb szövegek jönnek majd elő.
Sajnos nem számíthatsz újabb közleményeimre, mert a soknevű minden közleményemet kiforgatni és tönkretenni szándékozza a saját felsőbbrendű nézetéből. Ez a magát mindennél fontosabbnak tartó személy lassan kizárólagosságra tör az élet minden területén.
Semmilyen szándékom nincsen, amellyel részt vennék egy a soknevű által uralt vitákban. Sajnos ez a vadállat lesz az alternatív oldalak halála, miközben azt hitte magáról, hogy ő lesz a nagy királyfi.
Búcsúzom tőled. Vigyázz az etruszkokra, szkítákra és persze a magyarokra is: