Jobb, mintha semmit sem tennének ezért a pénzért. Egyébként ez a látszatmunka sokkal több, mint az ezt megelőző években, amikor szakmunkás minimálbérért kaszáltak, meg őrködtek. Mifelénk elég sok fát telepítettek, a település azóta sokkal nagyobb rendben van, és EU-s pénzekből is tudtak így felújításokat, fejlesztéseket végezni. Nem mondom, hogy hatékonyan, vagy keményen dolgoznak, de mindenképpen jobb, mint hogy semmit csinálva kapnak pénzt, vagy hogy dupla ennyiért feleennyit csinálnak.
A feltétel nélküli alapjövedelem nem erről szól, amit te felvázolsz. Ezzel a verzióval még nem találkoztam, de nyilvánvalóak a hiányosságai, ahogy például az említett fekete munka, ahol a fekete munkások bizony sokszor nem ingatlanba fektetik a pénzüket, hanem a torkukba. Emellett egyáltaáln nem érzem jogosnak, hogy a kétségesen megállapítható álrokiság és fölöslegesség nevében emberektől pénzt vegyenek el, azát, hogy más ingyenélőknek adjanak.
Úgy látom a járulék fogalmával nem vagy teljesen tisztában. A járulékok befizetésével az azt befizető jogosulttá válik a járandóságra. Ez tulajdonképpen egy biztosítási forma.
Ha X komoly hasznos munkát végez dupla annyiért mint a kevésbé értékes munkát végző Y, akkor duplaannyit fizet be az államnak, amiből az állam ellátja feladatait, közte a nyugdíjak utalását. Ezek után X joggal követeli, hogy miután ledolgozta szolgálati idejét, ennek megfelelően honorálják őt, és ne ugyanannyit kapjon, mint Y, vagy épp mint bármely aktuáli naplopó.
kivándorlás és demogfráfiai lejtő mellett mindenképp piramisjáték. előbb-utóbb nyomorba kell dönteni a gyereknevelési ktgeket megspóroló időseket, hogy a fiatalok időben észbe kapjanak....
Sztem az lehet benne a logika (az én leírásom szerintiben), hogy a bürokráciának és az oda-vissza pénzmozgásnak (követelésmozgásnak) csak egy részét lehet megúszni, és a rászorultság-jogosultság ellenőrzése a nagyobb teher.
...Főleg ha a helyi viszonyokat nézed, hogy kevesebb az aktív, adófizető.
Az állami kirovó-felosztó nyugdíjrendszer arról szól, hogy az aktuális járulékfizetők szolidárisak az életkoruk miatt munkaképtelenekkel. A szolidaritás mértéke logikusabb, ha egyenlő mértékű és a nettó minimálbérnél nem magasabb. Ennek semmi köze a tőkefedezeti rendszerhez, az e felé jön.
Én nem ezt olvastam az FNA fogalma alatt, hanem valós feltételnélküliséget, tehát hogy te mennyit keresel, az az édes magánügyed marad (éppen ezért nem kell ellenőrizgetni, adminisztrálni, döntéshozni), és mindenképpen megkapod az FNA fix, mindenki számára egyenlő összegét.
Kíváncsi lennék nagyon a nyers hazai valóságból kiinduló komoly elemzésre, vitára... a számok és az érzelmek oldaláról történő megközelítésekre is.
"Pedig világos, a 47 alatti jövedelmet az állam kiegészítené 47-re, felette semmit nem adna, hiszen magvan az alapjövedelme."
Tehát, ha én minimálbérért dolgozom, akkor nekem nem járna semmi az államtól?
"Az állami nyugdíjrendszerben ne hivatkozz befizetésre, az adó jellegű levonás, az orvosi ellátás is egységes, független a befizetett járulék nagyságától, és még sok más."
Az orvosi ellátást és a nyugdíjellátást nem lehet egy lapon kezelni. Az orvosi ellátásra eleve csak akkor van szükség, ha szükség van rá, lehet hogy egy minimálbéres hiába fizet be kevesebbet, összességében TB befizető, miközben egy beteges vezető TB kivevő. A nyugdíjra viszont mindenkinek szüksége van, és munkája, befizetése alapján jogosan differenciálva.
Pedig világos, a 47 alatti jövedelmet az állam kiegészítené 47-re, felette semmit nem adna, hiszen magvan az alapjövedelme.
Ha bátran nézzük akkor a nyugdíjrendszer alappillére is lehetne ez, minden más tőkefedezeti alapon. Az állami nyugdíjrendszerben ne hivatkozz befizetésre, az adó jellegű levonás, az orvosi ellátás is egységes, független a befizetett járulék nagyságától, és még sok más.
"Minden nagykorúnak alanyi jogon járna, hogy az éves összjövedelme elérje a 12 * 47 ezret."
Ez így homályos. Az éves feltétel nélküli összjövedelme lenne ennyi minden nagykorúnak? Tehát amit ezen felül munkával keresnek, az ugye nem tartozik ide?
" A 47 ezer csak példa, amennyi kijön, ha a korhatár alatti nyugdíjasok, felesleges állami alkalmazottak, álrokkantak is ezt kapnák, de nem lenne semmilyen segély akkor bőven kijön ez."
Na ezt kellene, valamilyen számokkal alátámasztani. De ez is nagyon homályos, ugyanis ezek szerint a fölösleges állami alkalmazottakat elküldenék, a korhatár alatti nyugdíjasoktól elvennék a nyugdíjukat (amiért rengeteg pénzt befizettek). És persze kérdés, hogy hogyan dőlne el ki a fölösleges állami alkalamzott és álroki?
Minden nagykorúnak alanyi jogon járna, hogy az éves összjövedelme elérje a 12 * 47 ezret. A 47 ezer csak példa, amennyi kijön, ha a korhatár alatti nyugdíjasok, felesleges állami alkalmazottak, álrokkantak is ezt kapnák, de nem lenne semmilyen segély akkor bőven kijön ez.
Az kétségtelen, hogy a jelenlegi demokráciának vannak buktatói, és nem tudjuk meddig képes életben maradni. A megoldás viszont biztosan nem ez.
"Az alapjövedelem persze nem lenne vonzó, 47 ezer, abból mint tudjuk meg lehet élni, de nem érdemes."
Na ez egy fontos kérdés, és végre látni valami számot, bár egy másik olvtárs korábban a létminimum összegéről beszélt.
Ebből mindenesetre ki lehet indulni, de lenne még itt kérdés bőven. Először is ezt a 47 ezret minden létező személy kapná, vagy korhoz lenne azért kötve, esetleg családonként járna ennyi?
Pont az a lényeg, hogy ennek inkább az ellenkezője igaz. A rendszerváltás fő következménye, hogy minden aktívkorú fél a munkanélküliségtől, a létbizonytalanságtól, ezért vonzó minden stabil státusz, rokkantság, korkedvezményes nyugdíj, állami állás. És ahogy nő a létszám, demokráciában úgy nő a járandóság is. Ez a zsáktutca.
A forrás pedig adott, ha jut 100 ezres nyugdíj 3 millió embernek, az állami fizetések megegyeznek a versenyszféráéval akkor van itt pénz. Az alapjövedelem persze nem lenne vonzó, 47 ezer, abból mint tudjuk meg lehet élni, de nem érdemes.
Probléma van a vitához való hozzáállással. Ha jól értem, te szeretnéd, ha bevezetnék, ehhez kapásból meg kellene prübálni meggyőzni minket számokkal, és nem úgy, hogy járj utána, ha érdekel.
Gyakorlatilag minden jeletősebb forrást felsorolsz, amiből szerinted fedezni lehetne ezt, de akkor miből lenne a többi költség fedezve? A jövedéki adók például konkrétan nem véletlenül bizonyos termékek után vannak beszedve.
Ma Magyarországon nem lehet a létminimum összegét ilyen módon biztosítani, nincs erre elég forrás. Esetleg Németországban a magyar létminimumra lenne elegendő.
