A vízzáró szövetek vízzáróságát mm-ben szokták megadni (vízszintesen kifeszített szövetréteg felett milyen magas vízoszlop nyomása esetén jelenik meg alul az első vízcsepp).
Nekem vannak goretex szövetből cuccaim, az a szövet 28000 mm (28 méter) vízréteg vastagságnál kezd átszivárogni. Utána kellene nézni a páráteresztő fóliák gyári adatai között, hogy a gyártók megadnak-e ilyen értéket.
padlástérbe nekem is van hó ha olyan hófúvás van, pedig 1996-os Bramac cserepes tető, de a tetőfólia lemaradt :(
én így vettem a házat 7 év alatt 2x lapátoltunk ez kibírható, mondjuk első alkalommal karácsony szenteste szarul eset felmenni, akkor kezdett el csepegni a víz :(
Estét, sajnos le lett tesztelve a padlás... szép kis hófoltok vannak minden felé, mennyit is bírna el egy páraáteresztő fólia a gyapot tetején? Kb. 30-40 litert lapátoltunk le... mérgemben már azt mondtam, nem lesz hőszigetelés, tető lesz helyette...
Jó lenne tudni, hogy a padló beton felszíne hány fokos lenne a lakás fűtő hatása nélkül, (nem a szőnyeg felszíne)
mert ha a padló alatt hideg (fűtetlen) tér van, akkor annyira is lehűlhet, hogy a folyamatosan nedvesedhet a lakáslevegő párájától, ami penésztenyészet kialakulását okozhatja.
Ha viszont a padló alatt a talaj van, akkor erre csekély az esély (kivétel a külső falak közelében).
Megmértem és 19.5 fok. Eszméletlen, hogy milyen csalóka a hőérzet. Mostmár annyira nem aggódok a gyerekek miatt, viszont megfogadom joevagyok68 tanácsát is és lerakok habtapit is.
Egy kis segítség kellene. Nemrég költöztünk egy régi, szigeteletlen téglaházba. A nappaliban beton van lent, rajta egy réteg linóleum, azon pedig 2 réteg padlószőnyeg. A gond az, hogy ez így elég hideg, a gyerekek meg folyton rajta ülnek. Mivel albérletről van szó és az is csak max 1-2 évre, valami ideiglenes megoldás kellene, hogy hogyan lehetne valami szigetelést tenni a szőnyeg alá. Az egyik szaküzletben ajánlottak valami furcsa, kb 8mm vastag szövetszerü anyagot, de szinte aranyárban és abban sem voltak biztosak, hogy az megfelel, mert az inkább hangszigetelésre lett kitalálva. Arra is gondoltam, hogy van az polifoam, amit kirándulásra használnak, csak nem tudom, hogy az alatt nem fog-e bepenészedni.
amit adnak hozzá kesztyűt azzal nehéz dolgozni, ragad össze-vissza, de 1 jó gumikesztyű sokat védhet, elötte bekrémezni a kezet majd az oldószer(higitó-benzin)csodákra képes..-persze ennek ellenére a purhabozás a nyugalom aláásására alkalmas tevékenység is lehet.
Az ablakokat purhabozom a falsíkra, és eszméletlenül jól szórakozom a kiürülgető flakonokkal, a téglák függőleges illesztéseit fújom ki vele:) a végén még passzív ház lesz belőle:)
Eeegen, előszőr azt hittem csak tégla, de nem, a koszorú lesz az... meg a padlás betonjából is kilóg vagy 5 centiket felfele, de ez már mellékes :D meg ugye hogy buli legyen, még körbe is rakták fa gerendákkal körbe, és úgy arra megy rá a tető :D tehát a gyapotot kiviszem a fa gerendáig, és ott vége a bulinak... ha nagyon akarom, nagyon macerásan csinálhatnék egy dombot kifelé a gerendákon át...
A rövid változat: a hőszigetelésnek az ház teljes külső felületén teljes vastagságában folyamatosnak (összefüggőnek) kell lennie. Kizárólag ott szabad megszakítani vagy elvékonyítani, ahol végkép nincs más megoldás: pl ajtó, ablak, szarufa, terasz.
Akkor tetőcseréig úgy marad :D arra a csíkra is kéne akkor valamennyi? Meg alulra is, hogy a falival összeérjen ezek szerint.
Köszöntem, hely nincs, így mint írtam, marad tetőcseréig, addig elnézegetem :D de ha valakinek hobbija máshoz vágni pár millió huf-ot, ne fogja vissza magát! :D
A két leggyakrabban (tömegesen?) előforduló hőszigetelési baromság:
1: elkölt egy rakás pénzt a hőszigetelésre, de úgy rakja fel a falra, hogy alatta (tehát a hőszigetelés és a fal között) jól át tudjon járni a fagyos levegő :)
2: jól hőszigeteli a falat, meg jól hőszigeteli a födémet is, de a kettő között hőszigeteletlenül hagyja a koszorút, majd csodálkozik erőssen, hogy vajon hová a francba tűnik el minden évben kb 25-30 ezer forintnyi hő :)
"Nem lesz gond, hogy majd nem fog összeérni a fali és a tetőn lévő hőszigetelés?"
A válasz: ha téged nem zavar, hogy a jóvastag télikabátodból kivágok egy 5 centi széles csíkot, mondjuk a tarkódtól a kabát alsó széléig, akkor hagyd nyugodtan csupaszon (hőszigeteletlenül) körbe azt a mindössze 40 méter hosszú sávot a házadon ;)
Ha a betonkoszorú kilóg úgy 20-30 cm-t a fal síkjából, akkor mire számítsak? A terv az, hogy amint tudunk, feldobunk kb. 10-15 cm gyapotot a padlásra (ha nyerek a lottón, még többet). Lehet, hogy a betonkoszorúra körbe eps-t teszek, arra meg a pallók is mehetnek. Nem lesz gond, hogy majd nem fog összeérni a fali és a tetőn lévő hőszigetelés?
Mondjuk vunderkraft boldog lesz, nem lesz ronda a falon még 20 centi grafitos sem :D
Majd meglátjuk. Alánézni nem sokba kerül néha. Ha vizes lesz felszedem. Legalább kiderül működik-e vagy sem ez a megoldás. Van B terv is: Deszkák hosszan lerakva, és azokon áthidalva a rétegelt lemez.
Dehogy, jó idő van, szerintem vad szigetelésragasztás folyik:) a totális háború jegyében még a vadiúj ledes tv nikecellje is megy a falra:) (nekem pechem van, januárra jön a szigetelésem)
Kísérleti terület: frissen besarazott hepehupa száradási viszonyainak vizsgálata a szigetelés alatt, illetve hőmérséklet mérés a födém és a szigetelés közt.
A padláson tárolt asztal lapja is kiváló járható felületet ad, így már csak 1600 Ft/nm...
Bevallom a padlás gondos megtisztítása helyett én egy annak idején ingyenesen beszerezhető geotextil maradék üvegszállal terítettem be a felületet, miután a fenn lévő por elenyésző százalékát nagy keservesen letermeltem és letüdőztem. Azon nagyon kényelmesen lehet rakosgatni a gyapotot, jól csúszik, valamelyest szigetel is, sőt lehet, hogy párát is fékez valamelyest.
Amúgy most már tudnám, hogy portalanítsam a padlást: igénytelen háromfázisú ipari forgácselszívóval porzsák mellőzésével kiszippantyúznám a szabadba az egész környék legnagyobb örömére :-))
"Csak azt felejtetted el leirni, hogy milyen idojarasi viszonyoknal szedted fel a balakat a betonrol. Telen biztosan paras lett volna. Amiben viszont nem lehetsz biztos, amennyiben a fodemet nem nyitottad meg, hogy a fa nem kezdett-e el gombasodni a belso terben, a ket deszkareteg kozott.:("
Nem piszkálódni akartam, csak viccesen írtam a nagyvonalúságról szóló részt.
Becsülöm a segítő szándékot, de ez a kiinduló állítás valószínűleg nem állja meg a helyét jelen esetben.
Valószínűleg soha nem lett volna nedves alatta bármikor szedem fel, hacsak nem nyitok trópusi majomházat a szobában. A födémbe ott tényleg nem ástam bele magam, de lehet nagyobb az esélye, hogy elsöpri egy árvíz a házat, mint a gombának. A gombaveszély egyébként tényleg nem lebecsülendő dolog, de a könnyező gomba sem 20%-nál alakul ki, ha jól láttam hanem csak képes megmaradni ha már kialakult.
Praktikusan egyébként én sem vagyok a párazáró fólia pártján, sőt korábban én is azért kaptam megrovást, mert túlparáztam a nedvesedés kérdését. Tehát ebben nincs vita köztünk. Konkrétan én sem alá sem fölé nem raktam semmilyen fóliát, mert a fóliák árából és a leterítésükkel eltöltött munkával inkább még több szigetelést raknék rá. A fóliát azért sem erőltetem, mert alatta ki tudja mi keletkezik - nehéz később alánézni.
Az is tény, hogy a párazáró tényleg legfeljebb csak megfelelően vastag és hőhídmentes szigetelés esetben kerülhet a szigetelőréteg alá, de ebben egyetértés is volt.
Viszont fakjuh kollegának abban igaza van, hogy a padlástér szellőztetési problémáit a párazáró fólia megoldja. Az sem nyerő, ha a szakmailag felkészült ácsok miatt a szarufák gombásodnak le, mert a felszálló pára a tetőfólia alatt áztatja a szarufát nem lévén a gerincnél átszellőzési lehetőség. Az ilyen húzások ellen a párazáró valószínűleg véd, ha atomtámadás ellen nem is...
Egyébként azon érdemes elgondolkodni, hogy a kb 20% fa nedvességtartalomnál a vályog csak kb 5%-ot vesz fel, ha jól láttam, ezért a felületi vályog száraznak látszása félrevezető is lehet, bár meg kéne nézni egyáltalán milyen az az 5%-os nedvességtartalmú vályog. Vannak még ezek szerint nyitott, felderítésre váló kérdések.
Néha az embernek egy két sommás elképzelését a dolgokról érdemes cizellálni, ezt már megtanultam :-)
Nem kell nagyvonalunak lenni. En biztosan nem engednem meg, hogy faszerkezetre parazarofoliat rakjanak, majd arra a szigetelest. De mindenki csinal amit akar a sajat fodemjevel. Az eletben kevesen raknak 60cm-es szigetelest (igaz nekem is van egy vonal, ahol a rekuperator van, ott vegig joval vastagabb a fodem tobbi reszevel szemben), maximum 10-20-30cm-ert es ezekben az esetekben azert van homerseklet kulonbseg a felso reteg es a haz belso tere feloli oldal kozott es nemi legmozgas is.
Ez részint igaz, viszont a kiindulás szerinti helyzetben ugye volt a 60 centis szigetelés a födémen és ezért nem volt jelentős hőkülönbség a födém teteje és alja közt. Nekem volt igazam, de nagyvonalú leszek egyezzünk ki döntetlenben! :-)
Latod elsore ratalaltal arra a gombara, ami szamunkra a legveszelyesebb. Abszolutt igenytelen eleg,ha nincs legaramlas es mar karositja is a fodemet. Tudod, amennyit nedvesedik telen, annyit szarad nyaron . Itt ez nem valosul meg sajnos, mert zarod foliaval a termeszetes szaradas folyamatat.
Kulonbseg csak abban van, hogy a butor a szobaban van es a homerseklete egyenlo a szobaeval, amig a fodemben a ket reteg hatarai kozt azert van homersekletkulonbseg, igy az ott letrejovo relativ paratartalom magasabb mint peldaul a szoba kozepmagassagaban. Szerintem nagyobb a felulrol foliaval zart fodem eseteben a korhadas, gombasodas veszelye.
Felteszem nálam a pára 60% a hőmérséklet 18 fok, (ez egy eleddig viszonylag nem lakott szoba volt egyébként) akkor kb a kettő határán 12% körül lehet a nedvességtartalma a födémnek.
A vályog ugyanilyen viszonyok közt elvileg 2-3% nedvességet tartalmaz.
Latod ez is egy jo pelda, valoban ezt magyarazom en is. Amikor feltoltodik az aramkor, tehat amikor a fa nedvessegtartalma eleri a szoba nedvessegtartalmat. Most mar csak annak kell utannanezni, hogy a korhadashoz, gombasodashoz milyen felteteleknek kell megvalosulniuk.
Amennyiben egy butor nem vegykezelt, lakkozott, vagy mas modon vedett feluletu, akkor sajnos egy relativ 70% paratartalmu szobaban huzamosabb ideig valo tarolasnal megkozelito nedvessegtartalmu lesz a szobaeval, igy a szerkezet egy gyorsitott oregedesnek van kiteve. Ezert mondtak regebben, hogy amennyit nedvesedik a fal telen, annyit nyaron ki is szarad. A mi esetunkben ez igy nem ervenyes, mert nyaron mikor valoban meg nagyobb a paratartalom a levegoben, akkor nincs modja kiszaradni a fodemnek meg annyira sem mint telen egy szelloztetorendszerrel ellatott hazban, mert a padlas felol lezartuk foliaval es szigeteloanyaggal.
Ehhez már csak annyit kell tudni, hogy 290 K hőmérséklethez és 60% páratartalomhoz a fának és vályognak milyen nedvességtartalma tartozik. Amikb annyi, mint ha egy vályogtéglát leteszek az asztalra a szobában és megmérem a nedvességtartalmukat.
Épp ezen gondolkodtam nemrég, hogy ha van egy párazáró réteg, akkor a páranyomás a rétegen túli helyzethez képest nem tud kifejteni folyamatos párabeáramlást a szerkezetbe.
Ez pont olyan, mint ha egy egyenáramú áramkörbe beépítünk egy szigetelő anyagot, akkor nem fog folyamatosan jelentékeny áram folyni a körben feszültség hatására sem. Csak meglódulnak az elektronok és amikor feltöltik a rendszer kapacitását, akkor vége.
Épp így a pára is meglódul ha páranyomás jelentkezik és amikor a szerkezet eléri azt a nedvességi szintet, ami a környezet páratartalmával egyensúlyt tart a saját anyagában, akkor a folyamat megszakad.
Ez elképzelhető, de a dunszt megint nem megfelelő hasonlat.
A dunszt teljesen lég és páramentesen elzárt környezetet jelent.
Ennek a megfelelője az, ha a födém alatt is párazáró fólia van és fölötte is mindenféle szellőzés nélkül és közben a födémbe víz kerül.
Ha lefelé tud szellőzni a födém, akkor a nedvességtartalma a szobában uralkodó páraviszonyokra áll be illetve attól függően ingadozik. A pára nem csak felfelé tud közlekedni, hanem a kisebb páratartalmú hely felé szeret inkább menni. Ez azt jelenti, hogy a födém szerencsés esetben kb annyira lesz nedves, mint egy fabútor a szobában, ami szintén benyeli a levegő páratartalmát. Remélem ezt egy nedvességmérés is megerősítené. :)
Hatalmasat tevedsz! A hazban levo paranyomas kovetkezteben a parazarofolia vegett a para felgyulemlik a fodemen elhelyezett folia alatt levo gerenda es a deszkak altal kialakitott legterben. A paranak ahhoz, hogy a faba szivodjon, nem kell ugymond csepp formajaban kicsapodnia. Ha van relativparatartalom merod, merd meg a deszkak kozti paratartalmat, majd ird meg legyszives!
"" Ezzel a mondatoddal talaltad fejen a szoget:Nevezetesen az ember szokott izzadni az ilyen ancugban, mellyel közvetlenül nedvesíti a ruházatát belülről, és nem a pára csapódik le rajta.
Magyarra forditva :A paranyomas nedvesiti a fafodemet es kozben a para nem csapodik ki a folian. Nem is csapodhat ki, mert nincs harmatpont .
Olyanra gondoltam, hogy lehetett volna úgy is, hogy lerak az ember két sort, ami ugye 120 cm és már akkor elkezdi ráteríteni a fóliát. Nade már így maradt. :)
Én 1x1 méteres rétegelt lemezeket raktam le. Azokon nyugodtan tudok mászkálni. Az sem biztos, hogy egyforma a két anyag, ez egy bizonyos nyomásig alig nyomódik össze, utána viszont megrogyik.
És ilyen esetben is a teherelosztó felület közepe felé érdemes lépkedni inkább, mert még a billenéssel is képes megnyomni az anyagot, ha nem túl nagy felületű.
Sajnálom, hogy nem írtam le véletlenül pont mielőtt nekikezdtél volna, mert épp ezen a tekercses kontra táblás kérdésen rágódtam most, hogy fenn rakosgattam a szintén táblás anyagot.
Ha rákérdeztél volna annyit javasoltam volna, hogy pallót rakjatok rá a már lefektetett részre, vagy rétegelt lemezt, vagy bármit ami nagyobb felületre osztja szét a súlyotokat.
Még egyszer mondom nincs beton, de nem is ez a lényegi kérdés.
Rétegrend:
ember
ruházat
esőkabát
ennek megfelel:
szoba
födém
fólia
de itt
szoba
födém
fólia
szigetelés
volt a szóbanforgó eset
ennek megfelel
ember
ruházat
esőkabát
télikabát
ezt viszonylag ritkán próbálja ki az ember, de lényegesen másképp viselkedik, mint amikor az esőkabát van legkívül, ami ismerjük be jellemzőbb.
Még egy eltérés van egyébként a kabátos példa és a födém közt. Nevezetesen az ember szokott izzadni az ilyen ancugban, mellyel közvetlenül nedvesíti a ruházatát belülről, és nem a pára csapódik le rajta.
Ha nincs izzadság, akkor a páralecsapódás itt is az esőkabátnál kéne megjelenjen általában.
Ha tekercses, akkor valamelyest ki kell rúgja magát.
Ha táblás, akkor képes teljesen maradandó alakváltozást szenvedni, ezért nem tanácsos megtaposni direktben.
Erről akartam is értekezni, mert nekem is most esett le nemrég.
Ha úgy marad, akkor biztosan romlik a szigetelési értéke, mert a vastagságvesztéssel nem nő arányosan a fajlagos hőszigetelése.
Ezért is jobb például a páraáteresztős verzió, mert ilyen beszakadásnál a hőhíd miatt alánedvesedhetne a párazáró fólia. Vagyis a párazárós csak akkor működhet, ha nincsenek nagyobb hőhidak a szigetelésben. Ilyen hőhíd lehet egyébként az is, ha valamiért elázik a szigetelés. Ilyenkor hiába van alatta a párazáró fólia a másik felén szintén megjelenhet a víz.
A táblás (legalábbis a Knauf MPN) lépésállósága illetve terhelhetősége megfelelő teherelosztó (rétegelt lemez stb) esetén olyan értelemben jobb, hogy bizonyos terhelésig lényegében nem nyomódik össze jelentősen, vagyis alaktartóbb és szigetelési érték tartóbb. Viszont, ha sikerül túlterhelni és a kb 10% rugalmas összenyomódáson túl terhelést kap, akkor megrogyik a szerkezete és úgy marad.
A hasonló árú tekercseseket amin volt szerencsém tapodni, lényegében semennyire sem érdemes folyamatosan terhelni, mert minden rájuk helyezett súlyt jelentős vastagság és hőszigetelés vesztéssel honorálnak, de ha a nyomási felület szélei nem túl élesek, akkor olyan terhelés után is teljesen jól kirúgják magukat, amikor a táblás már örökre beszakad.
Ezeket sem lehet azonban összevissza taposni, mert a tekercsben kb folytonos a nyomóerő eloszlása, de ha más jellegű vagy ennél jóval nagyobb terhelést kap akkor sérül a szerkezete.
Amennyiben esokabatban vagyok nyaron es a kabat kulseje nem nedves, az azt jelenti, hogy a kabat belseje sem lehet nedves?
A beton alatt a fa dunsztban lehet, ami a fat nedvesiti.Nem csak a kicsapodott para tud nedvesiteni. A gombasodasnak meg pont ez a melegagya. Nedvessegmero biztosan elarulna, hogy melyikunk teved.:(
A nagyobb részét most szedtem fel pár órája, a többit pár hete :)
Tény, hogy nincs a legdurvább hideg és az is, hogy a 60 centi irreális vastagság.
Nem beton a födém.
stukatúr 2 cm
deszka 3 cm
vályogtörmelék/fagerenda 8 cm
levegő/fagerenda 8 cm
palló 5 cm
vályog 10 cm
a rétegrend
+ ugye volt rajta
párazáró fólia
kőzetgyapot 60 cm
párazáró fólia
A 60 centi alatt gondolom nem volt miért kicsapódni a párának, mert kb a födém olyan hőmérsékletű volt, mint a szoba. A szélei közelében sem volt nedves, gondolom mert amivel jobban behatolt ott a hideg annyival jobban el tudott menni a pára...
Egyébként az valószínűtlennek tűnik, hogy a pára a födém rétegrendjének a közepén csapódjon ki és nem a párazáró fólia alatt. Ha így tesz a 60 centi kőzetgyapot alatt, akkor még inkább kicsapódik, ha nincs rajta a kőzetgyapot, tehát a szigeteletlen résznek még inkább rohadnia kéne...
Leraktunk az egyik födémre 30cm a másik födémre 20cm kőzetgyapotot. Ma ráfektettük a páraátersztő fóliát, viszont sajnos csak úgy tudtuk leteríteni, hogy összenyomódott ahol ráléptünk, pláne a 30 cm-es. Kérdés, hogy ki fogja valamikor lassan rúgni magát a gyapot vagy úgymarad. És, hogy ha úgymarad az változtat-e a hőszigetelő képességén?
A jelen esetben kétséges pontosságú számítgatás helyett azt is lehet csinálni, hogy lerakni első körben 20 centit egy helyiségre (a legpárásabbra), aztán nagy hidegben alánézni a közepének van-e nedvesség és hogy mennyi ott a hőmérséklet. Ha van nedvesség és túl alacsony a hőmérséklet, akkor vagy elvetni a párazáró fóliás verziót, vagy vastagítani a szigetelést 30 centire. stb. Persze addig a többi helyiség szigetelés nélkül van.
Csak azt felejtetted el leirni, hogy milyen idojarasi viszonyoknal szedted fel a balakat a betonrol. Telen biztosan paras lett volna. Amiben viszont nem lehetsz biztos, amennyiben a fodemet nem nyitottad meg, hogy a fa nem kezdett-e el gombasodni a belso terben, a ket deszkareteg kozott.:( Szerintem az jelent veszelyt az allagmegorzes szempontjabol.
Meg akartam várni a nagyobb esőket, hogy lássam ha beázik valahol. Meg hogy hol jut be a porhó.
De ugye egy vagy két sor lépésálló kéne középre, vagy 1/3-ad és 2/3-ad arányban, amire tudnék tenni pár pallót. Tehát nem úgy megy az, hogy csak levágok 10 centit :D
Látom mindenkinek elment a kedve erre a fogós kérdésre válaszolni.
Valószínűleg jó lett volna, ha esetleg nem 20 centivel, akkor 30-cal 40-nel vagy 50-nel...
Nálam az egyik szobára 50 centiméter kőzetgyapot volt lerakva 2 évig úgy bálában, ahogy vettem és nyoma sincs alatta semmi páralecsapódásnak vizesedésnek penésznek. A fólia amivel csomagolták párazáró és szorosan egymás mellé voltak tolva, ergo alul-felül közelítőleg párazáró réteg volt az egészen.
A födém alatta hagyományos sarazott faszerkezet elég jól átereszti a párát.
Az a betonsimítás is olyan töredezett és inkább ilyen porladós perlites "beton". Tehát nem párazár szerintem.
A padlás szellőzése megoldott.
Az egészet azért vetettem fel, mert én itt régebben úgy olvastam, hogy ha páraáteresztő a födém akkor semmiképp nem szabad párazáró fóliával lezárni és mindenképp jó páraáteresztő (tehát pl kőzetgyapot) szigeteléssel szigetelni.
Ezekszerint ha pl a lentebb írt páraátersztő födémre párazáró fóliát teszek és min. 20 cm kőzetgyapottal szigetelek és páraáteresztő fóliával zárom akkor is jó lett volna? Sőt, nem kellett volna a padlás szellőzésével sem foglalkozni?
a fodemen keresztul tavozo para ahhoz eleg hogy elaztasson meg peneszesitsen mindent, de ahhoz hogy a lakas paratartalmat erdemben befolyasolja edeskeves. szoval sok haszna nincs hogy paraatereszto a fodem.
amit irsz retegrend, az nekem ok-nak tunik, ki tud a para felfele szellozni.
szakember kiszamolna hamar, hogy ha a betonra tettel volna parazarot, mennyi szigeteles kellene fole. de a felso szigeteles tetejere akkor is paraatereszto kellene.
Ja és az nem cél, hogy a lakásban lévő pára, ha a födém páraáteresztő akkor kimenjen? Hamá?
Tehát, ha van egy páraáteresztő födém akkor célszerűbb ott is kiengedni a párát, azaz nem lezárni párazáró fóliával, mégha bőséges hőszigetelést is tudunk rátenni?
Viszont az is igaz lehet, hogy ha a födém és a szigetelés is páraáteresztő akkor nyílván több hő is ki tud távozni a párával együtt. Mert ha le van zárva párazáróval akkor egy idő után ugye páratelítettség alakul ki a szobában és a házban, azaz többet kell szellőztetni. Vagyis ott is kimegy a meleg.
Na mindegy túlbonyolítottam. A lényeg, hogy mi így csináltuk:
az a lenyeg, hogy alulrol felfele valahogy alakul a paratartalom. ugyanigy alulrol felfele alakul a homerseklet. ha a homerseklet gyorsabban csokken mint a paratartalom, akkor lesz olyan hely, ahol hideg van es sok a para. ekkor lesz lecsapodas.
a retegek hoszigetelo kepessegevel kb tisztaban vagy. ez hatarozza meg hogy hogyan alakul a homerseklet.
a paraatereszto kepesseg hatarozza meg hogy hogyan alakul a para. ahogy a meleg a melegbol a hideg fele kozlekedeik de ebben a hoszigeteles akadalyozza, a para a parasbol a nemparas fele megy es a parafekezo kepesseg akadalyozza.
egyik pelda: nincs folia, gyapot van. a gyapot paraateresztobb mint a beton, de meg a tapasztott fafodemnel is. igy ami para a fodemen atjut, az tuti atmegy a gyapoton is. a para mindig belulrol megy kifele, mert bent van sok para amiatt hogy ott emberek elnek. alapvetoen ha a retegek kifele egyre paraateresztobbek, akkor nincs gond kb sosem.
masik pelda: folia a fodemen. ezen nem megy at a para. alatta felgyulik, ha eleri a paratartalom azt ami a lakasban van, akkor nem megy tobb, egyensuly van. (mint amikor a homersekletek kiegyenlitodtek) ha a folia felett baromi sok hoszigeteles van, akkor a folianal nincs jelentosen hidegebb mint a lakasban lent, igy a kb azonos homerseklet es kb azonos paratartalom tokre oks. ha a folia felett nincs tul sok hoszigeteles, akkor a folianal hideg van. ha hideg van, lecsapodik a para. raadasul ez csokkenti a levego paratartalmat, igy nem alakul ki egyensuly, jon a potlas a lakas felol, az ujra lecsapodik, stb. mennyi az eleg sok hoszigeteles? az kell, hogy a szigeteles nagyobbik resze, mondjuk 3/4-e felul legyen, igy nem lesz tul hideg a folianal. ha a fodemed szar hoszigetelo (pl tomor beton), akkor ez viszonylag keves hoszigetelessel elerheto. ha a fodemed eleg jo hoszigetelo, akkor meg sokkal tobb kell a tetejere hogy a folotte levo legyen a sokkal tobb.
A feljövő meleg pára a födém tetején a fóliánál megáll, a fólia fölött a szigetelés tuti nincs olyan meleg mint az odaérkező pára ezért szerintem kicsapódik a fólia alsó részén. Gondolom. A te elgondolásod szerint akkor nem is kéne párazárófólia mert akkor az eps alján sem csapódna ki.
Nincs túlvariálva... függőleges cső, talán a felső végén a padláson van egy könyök, az alján a fürdőszoba plafonon a ventilátor. Megy már vagy 10 éve, nem volt még szétszedve, lehet, hogy van némi penész mögötte. A cső meg 80-as.
A venti hogyan akadályozza meg a párakicsapódást ??
Nem lehet, hogy náluk nem függőleges a cső és /vagy van kondenz "szifon" a palláson és/vagy hőszigetelve van a cső kívül a palláson és/vagy van egy vizszintes rész ami "kifele" lejt és a naggya víz kifelé folyik ?
Mert akkor nem a venti miatt nem "csöpög"...szerintem..
köszi! bár ha jól értem mindkettő használható belülre a lakótér felé, mert páraZÁRÓ. Gondoltam a nyár azért lenne jobb, mert azt írják róla, hogy gátolja a tető felmelegedését nyáron.
1. tetőtérben a belső oldali párazárásnak Solflex nyár, vagy Solflex tél fólia javasolt?
2. tetőtérben a páraáteresztő fólia átbukik a gerincen... fölötte az alsó-felső kiszellőzés még nem 100-as de meg lesz csinálva. A fogópárok fölötti zugban a leendő gyapot hőszigetelésre kell valamit tenni? (pl valamilyen fóliát?) Az oromfalon nincs lyuk. A háromszög alakú zug kb fél méter magas, meg 16m hosszú.
lehet hogy kicsit off lesz: a furdoben a fodemben van egy 110-es pvc cso, ezen keresztul szellozik a furdo. Az egyik fele a furdoben, a masik meg a padlason van. A padlason van rajta szunyoghalo.
Az eredeti terv szerint elektromos ventillator kerult volna ra, de valszeg majd egy automatikus paraerzekelos a teton kivulre kivezetett megoldas lesz - most nem jut eszembe a neve.
Viszont hogy mostanaban mar hidegebb van kint, furdes kozben csopog a szelerol a para. Meg lehet ezt vhogyan akadalyozni, amig a vegleges megoldas nem keszul el?
Valaki betudna tenni egy ket uj megoldasu fodem retegrendet? Nekem nagyon nem vilagos mi a helyes , mi nem. Mi lesz azokkal a fodemre felszalagozott foliakkal 5-10 ev mulva , melyek a parazaras miatt vannak beepitve. Mi a helyes egy uj fodem kialakitasanal.? Konnyuszerkezetes , vagy kefnis fodem javasolt egy kozel passziv haz teto kialakitasanal.
"Ami ez eps-től nagyobb páraellenállású födém, az már párazáró, nem?"
Majdnem minden dolognál van nagyobb és kisebb páraellenállású dolog,
tehát ezt a pára-dolgot mindig a mellette lévő másik dologhoz KÉPEST kell nézni.
Igazság szerint talán a tömör fémrétegen és az üvegen kívül egyetlen anyagra sem lehetne azt mondani, hogy "párazáró", minden egyéb anyag csak (különböző mértékben) "párafékező" lehet :)
Tehát az eps-t lehet pl az üveggyapothoz képest párazárónak tekinteni,
de egy tömör üveglaphoz képest pl az eps kitűnő páraáteresztő anyagnak számít :)
Van olyan födém, ami jobban páraáteresztő, mint az eps réteg, ilyenre nem okos dolog eps-t tenni.
És van olyan födém is, ami az eps-nél jobban fékezi a párát, arra simán mehet.
Körbe egy sávot lehet, amivel pl. összehozod a falon lévő hőszigeteléssel és a gyapottal. Vannak szép színes ábrándok hátrébb, vundergraft néven fut talán :D
De amúgy miért ne? Mondjuk két köteg nem tudom hány m2-re elég, de ha elrohad hát elrohad, ha másra úgysem lett volna jó, akkor próbának jó volt...
Sziasztok. Lassan egy hónapja fejeztük be a ház hőszigetelését, maradt 2 bála 10cm-es grafitos polisztirol...Tárolása jó kinnt a szabadban, vagy mit javasoltok?? Az a baj, bennt nem sok hely van, és a takarítás miatt raktam ki a szalonnasütőre...:)
Olyan az elgondolás, hogy a páraáteresztő födémre megy 20 cm ROCKWOOl multirock táblás kőzetgyapot a tetőtérszigeteléshez, meg a szarufák közé Rockwool deltarock. Gondoltam hamá pályázati pénz akkor mégse tekercses üveggyapot legyen. Ez a Rockwool jófajta? Ja és a padláson szeretnék csinálni egy járható sávot, jó ha járható eps-t rakok le? Nem baj ha alatta abban abban a sávban párásodik? Vagy mindenképp valami téglákra helyezett padló a megoldás?
A jómunkásember az én vagyok:) (kültéren dolgozom szinte mindig, szal a hideg vagy a magasság nem különösebben zavar). Inkább tényleg az izgat, hogy technikailag legyen sikeres a dolog, szal ha tényleg szibériai tél lesz, persze halasztódik.
Sok hűhóval együtt lehet hogy nem sikerül, elfagy és lehet visszaszedni, meg újracsinálni az egészet. Rossz időjárásban a jómunkásember sem annyira precízkedő, mert
szeretné már befejezni, és beülni a meleg szobába...
Ha meg jó idő lesz, akkor simán elsőre felrakod és kész. (Persze akkor is lehet rosszul, de akkor legalább egyel kevesebb hibalehetőség van.)
Igen, sajnos. Azt csak tavasszal tudom rátenni. Az mondjuk megfordult a fejemben, hogy infrával melegíteni kivülről, de valszeg nem éri meg a villanyszámlát...
Sajnos jönnek a fagyosszentek:) Engem is beleértve...:) Mivel a betonozás miatt valamennyire fűteni fogjuk azért, reménykedem, hogy az a falat +ban tartja majd... kiderül:)
Lelkesen edzek a karlengetésre, vagyis a hálózásra, glettelésre, ami a topicnak hála, teljesen tiszta is. Egyetlen kérdés merült fel bennem. Erre is igaz, hogy 5°C kell neki? vagy ez végezhető még hidegebb időben esetleg? vagy ellenkezőleg, csak melegebb időben?
Csak üres flakont ne hagyj rajta, hanem olyat kell rajta tartani, amiben van nyomás és akkor nem köt bele. Így nekem egy hónapot is kibírt, csak le kellett vágni a csőréről a rákötött habot és lehetett használni.
hogy valószínűleg a 20 fős cégből 19 ember a jól fizető, de soron kívül megrendelt hőszigetelést csinálja,
a Józsit meg elküldték egyedül, hogy csináljon valami jelképeset az óvodán is, akkor nem lehet feljelenteni a céget, hogy ők nem a szerződésben foglaltak szerint... :)
Bármi megfelelő, ami egy egyenes+vízszintes alátámasztást biztosít az alsó sor hőszigetelő lap alá addig a kis ideig, amíg az alsó sor megragad rendesen.
Síma tetőléc felszögelve a téglára megteszi indítósínnek? Persze le lesz szedve kötés után. (tudom, a síma szög is jó lenne, de nekem mindig pechem van a szögekkel...)
Meg nem probaltam, de azt vettem, biztos ami biztos 2-t, a legolcsobbat a szerszamoutletnel. 1.550/Db. Nem nez ki rosszul, szerintem birni fogja a 150m2.
Teljesen fém pisztolyt lehet venni már 3000 forint alatt is. És is műanyagcsővel kezdtem, de a pisztolynál sokkal jobban tudod adagolni, hogy mennyi menjen ki és sokkal tisztább is az egész folyamat. A műanyag csövesnél csak maximummal tudod adagolni.
"Mai, nem tudom, az az egy szem csoka mit es minek csinal ilyenkor..."
Arra az egy emberre hivatkozva már be lehet írni az építési naplóba minden napra, hogy "munkavégzés: folyamatban".
Aztán amikor a hőmérséklet nulla fok alá kerül, akkor beírják, hogy "mosmá nem szabad dolgozni", ami viszont már vis maior állapot és akkor már nem pampoghat a pályázatot kiíró a beígért határidő tolódása miatt :)
"ha egy ilyet berakok, mert ennél többet nem költenék rá, az lendítene a páratartalom minimalizáláson ebben a szárítási időszakban?)"
Igen, az ilyen berendezésekkel elég sokat lehet spórolni a fűtési költségeken a szárítás idején (mivel a levegőben lévő vzpára újra folyékonnyá alakításával visszanyeri a rengeteg párolgáshő egy részét).
És a beköltözés után is hozza majd a pézt a ház szellőztetése közben.
Igen, pont ugy nez ki, mint aki kesz is lesz vele addigra ;) (a korrektseg jegyeben: en lattam hol tartott(ak?) ugy egy hete, haaaaaaaaaaaaaat, sokszerencset :) ). De nalam amugy holnap meg pentek is eso.
:) Igazságod vagyon:) de azért ilyen nyilatkozatoknál automatikusan eszembe jut: a vashajó elsűlyed. A fém repülőgép nem emelkedhet a levegőbe... A purhab gyenge teher elviseléshez... és így tovább:) én most spóroltam (remélhetőleg okosan...) 13.000 Ft-ot. Az már egy mosdókagyló ára... vagy 4m2 csempéé...
Őszinte leszek, nagyon utálok számolni, de az átlag magyar lehúzós árak rákényszerítettek.
Nagy igazságod van ez ügyben ,mert a kedves olvtársak felakarják találni megint a spanyolviaszt,pedig azon csak csúszkálni lehet.Egy ekkora beruházáson akar pár tízezer ft-ot fogni és akkor elmondhatja ,hogy Ö mekkorát spórolt ,és hogy milyen okos ,mert egy nem kipróbált anyaggal is megoldotta a feladatot.Nekünk felhasználóknak (persze nem birkák módjára) nem a kísérletezés a feladatunk ,hanem a bevált,kipróbált minőségi anyagok felhasználása az előttünk álló feladathoz.Én erre szoktam vót mondani ,hogy az "okos hülyéskedik vagy a hülye okoskodik"az nagy különbség.SZERINTEM.
amikor a káváimat xps-ssel béleltem ki, bizony-bizony az elsőket elkúrtam. Simán felvált 2 nap múlva és a hab szakadt! Nem a szigetelőanyag és nem a fal! A tytan styro 753-mmal is tudtam az első pár darabot szarul feltenni, úgy hogy simán lejött!
Tehát ne lepődjön meg aki először csinálja, ha lesz elrontott ragasztás - mert lesz! Ez nem az anyagok hibája, hanem a gyakorlatlanságé ( korán, későn nyomtad oda! ). Bár nagyobb hiba a későn odanyomás. Amit korábban nyomtam oda, pl könyöklő rész, és rátettem 2 kisméretű téglát, az olyan volt mint az atom. A késői meg lejött.
Szóval nyilván a styro-763 a tuti cucc. Ezt egy szóval sem tagadom. de a szerelőhab is alkalmas a feladatra, én csak ezt állítom.
kompromisszumot kell kötni vele ez igaz, lassabb vele dolgozni ez is igaz, olcsóbb szintén igaz. kibír 50 évet? ezt nem tudom, ajtótokban kibír az tuti még ha naponta beba...a a huzat hogy majd kiszakad akkor is.
Bocsánat, hogy sírok a röhögéstől!:))) de ennek ellenére igaza van vundergrafnak, hogy a styro-763 az isten. Ha van annyi pénzed... vagy nem vagy smuccer, mint én:)
" a szükséges tapadási erőket és elbírja vastagabb rétegben is"
A 30 éve beépített ablakomat,ajtókat mikor kiszedtem a régi hab ugyanolyan "puha" volt mintha most fújtam volna, Szerintem ott is volt akár 4cm a vastagság és elég jól fogta az ablakot alig bírtam vele. Az ajtó és ablak is elég jól ráncigálja a habot szerintem ,mégis bírja hosszú időn át.
"a jókora mechanikai igénybevételt a nyári +40 és a téli -10 fok között"
ezt ugye nem gondoltad át! szerinted az EPS falhoz közeli oldalán +40 -10 fok van? nem volna jó szigetelőanyag az EPS ha annyi lenne.
Mérni nem mértem de szerintem nem sokkal van szobahőmérséklet alatt a fal külseje.Persze van "matrac" hatás de arra van a dűbel.
Ezzel nem azt akarom mondani ,hogy a mérnőkök hülyék, hanem azt .hogy a marketingesek kapzsiak! Miért ne dobnának piacra egy szinte ugyanolyan terméket dupla áron ha megveszik......? És ez minden gyártóra igaz.
Régen 30-40 éve csak pár féle építési anyag létezett, mész ,cement,kátrány,stb mégis épültek házak. Nem voltak műgyantás ragasztók mégis tudtak járólapot letenni hiperszuper alapozók nélkül is.
Nem vagyok technológia ellenes (nagyon nem) de nem mindent kell szó szerint érteni a felhasználási útmutatóban.
A penész főleg. Elég sokan jóakaratúan szóltak, ne felejtsem el a plafont ÉS a padlást szigetelni... ha nem lennék rövid hajú, akkor is rövid lenne mostanra már...:)
"Ha viszont a kiszárítás sürgős" de mivel a beton az nem szárad mint a festék hanem köt így nem is szabad (érdemes) szárogatni a kötési idő alatt kb 1 hónap, sőt inkább nedvesen kell tartani.
Csak azért hogy száradjon én nem fűtenék a házban.
Szkeptikus vagyok én minden irányba:-) De tény és való, kezd hitvita színt ölteni a dolog, így valszeg jobb, ha nem hergelem a kedélyeket:-)
(érdekesség: a kőművesek nagy többsége, amikor a 15 cm grafitot megemlítem, meg a 10-15 cm aljzatszigetelést, ugyanígy reagálnak, miért nem hallgatok a mások tanácsára...:-) értsd: 5 - cm bőven elég, de még sok is szerintük:-) )
Ha a kiszárítás ráér tavaszig, akkor is elegendő, ha épphogy nem fagy.
Ha viszont a kiszárítás sürgős, akkor
- minél melegebb a levegő, annál több vizet képes magával vinni (ha hagyod neki, hogy elvihesse máshova)
- ha nem cserélődik a házban a levegő (folyamatos szellőztetés!), akkor előbb-utóbb az akármilyen meleg levegő is eléri a telítettséget (tehát a 100%-os relatív páratartalmat) és abban a pillanatban teljesen leáll a víz távozása a betonból.
Tehát
- akár plusz egy foknál is van száradás, ha nem túl párás a levegő a házban.
- 100% páratartalomál teljesen leáll minden száradási folyamat, még akkor is, ha 40 fok van a házban.
Tehát szárításkor ne hőmérővel játssz, hanem páratartalom mérővel ;)
"de ahogy elnézem, a ragasztóhab / szerelőhab ugyanazt jelenti sok cégnél"
rosszul látod. minden cégnél tök egyértelműen vannak azok amik sokat dagadnak és nyílászáró beépítésre meg egyéb tömítésre szánják, és azok amik nem nagyon dagadnak és ragasztásra szánják.
Én Titan styro val kezdtem 1900.-/db áron az elő 12 flakon az volt. Miután láttam mennyire fogy akkor vettem a prof 60 at 2 flakont próbából.
Csináltam teszteket. Semmivel sem gyengébb mint a styro. Egyedüli különbség hogy a prof60-la kb 2-3 percel többet kell várni ragasztás előtt ezért lassabb a haladás. Ja és picit jobban dagad de ezt megszokja az ember és ráérez pár lap után. időnként vissza kell nyúlni és visszanyomi a helyére aztán már az is ott marad, ennyi.....persze lehet hogy az is segít hogy a szélére is fújtam.
Hidd el sokat spóroltam vele.
A H módszer a tesztek szerint nekem sokkal gyengébb volt mint amit az előbb lerajzoltam, mindkét habbal.Nem tetszett, főleg úgy hogy a felső 12cm-t nem akartam dűbelezni. Persze a H semjött le könnyen de azért le lehetett szedni.a körberagasztóst csak darabokban tudtam leszedni.
A 100db on spóroltam 90000.- forintot ami nem kevés. És ebből leragasztottam cirka 350m2 homlokzatot és 50m2 lábazatot.
Én nem mondom ,hogy így kell , csak azt hogy én hogyan csináltam.
Engem is agaszt egy picit a dolog... de ahogy elnézem, a ragasztóhab / szerelőhab ugyanazt jelenti sok cégnél. Így inkább, ami etics rendszerű, az szerintem arra vonatkozik, hogy tökéletesen tolerálja az eps a hab anyagát.
Szerintem is inkább EPS ragasztóhabbal rakjátok ne tömítőhabbal (mindegy hogy nyári vagy téli, de az attól még sima hab). Négyzetméterenként spórolsz vagy 50 Ft-ot azzal, hogy nem a megfelelő anyagot használod. Mennyire is fog a végén kijönni a négyzetméterár anyaggal és munkával? És tripla munkával (felrak, leszed, felrak), ha mégis leválna? Nem hinném, hogy megéri ezen spórolni...
A táblák közötti habcsíkot kb 2 percccel később kell fújni(nem legyen bőrős) mint a fal felé nézőket ,így nem lesz gond összenyomni a táblákat viszont faszán összeragad. Lassan lehet haladni vele arra készülj fel, én egész nyáron ezt csináltam.....HAB lassú a várakozási idők miatt.
Ha most fognék neki az alsó réteget nem habbal ragasztanám. Árban kb egyformára jött ki, talán kicsit drágább a hab cserébe lehet csinálni egyedül, nem kell nehéz vödröket emelgetni meg mosogatni meló után.
Ha nem túl gáz, akkor lehet mégiscsak ragasztanám... minek szereljek duplán... de gondolkozom még rajta, mert tényleg nagyon kézenfekvő megoldás a gyors és ideiglenes szigetelésre... szal köszi nagyon!
Ezzel nekem az volt a bajom, hogy ha ferdén megtámasztod, akkor könnyen eltolja a táblát. Nekem a pallóval kitámasztás jött be (plusz deszka keresztbe), az a súlyánál fogva lefelé és befelé nyomja a táblákat.
Ragasztás előtt mindig próbáld fel a táblákat, ha kell forgasd, aztán leszeded ragasztod. Így mindig 2-3 táblát csinálok, és mire végzek a ragasztózással, lehet felrakni az elsőt. Én vissza szoktam menni megnyomkodni (akár többször is, mert ha minimálisan is, de azért tágulnak a habok), de ez csak teljesen sík felületnél működik.
A fal elég sík a purhabozáshoz? Mert mint írták, ezzel nem nagyon lehet nagyobb egyenetlenségeket kihozni síkba.
egyik topiktárs azt hívta négernek :) ha csak három méterig kell dogloznod és csinálsz 5-6 ilyen négert, akkor jó lehet. olyan magasságig meg dübelezned sem kell.
Szerencsémre "csak" 3m magasságig kell dolgoznom, van ilyen csuklós létrám, azon még 2 m-t lépni is tudok oldalirányba. A kidőlés aggaszt engem is, lehet, vmi karóval ami T alakra (mintha partvis lenne), megpróbálom kitámasztani...
nekem ytongból volt a fal, a szög pont elég volt ahhoz, hogy megtartsa a táblát amíg a ragasztó köt. később persze rendesen fúrtam - dübeleztem. téglafalba nem lehet beverni a szöget. ha egyedül dolgozol, nagyon munkás lesz, főleg ahogy magasabb részekre érsz, és a purhabos táblával a kezedben kell egyensúlyoznod a létrára mászva, vigyázva, hogy ne kend magadra a habot, mert ha megköt, csak ollóval lehet kiszedni, ráadásul a táblát is újra kell fújni. én is decemberben kezdtem, hajvágás után sapkában dolgoztam, később pedig 250 forintos festőkesztyűt is vettem, saját káromon okulva
Köszönöm a tippet! Egyelőre fa indítósínben gondolkozom, amit lebontok, amikor az xpsre kerül a sor. A szög valahogy vékonyka megoldás nekem, ahhoz tényleg profinak kellene lennem:)
olyan apróságokra kell figyelni, hogy a purhab, ha meg is várod a 3 percet, nem "szilárd" rögtön. tehát a táblát felrakod, ottmarad, aztán a még puha hab miatt elkezd "mászni" lefelé, vagy elkezd "kidőlni" a faltól. gondold át, hogyan tudod ezt kezelni, mert "visszanyomni" nem szabad, a purhab az ilyen nyomástól összeesik és nem tart. ugyanígy lehet járni, ha túl sokat vársz a kifújás és felhelyezés között. ha meg túl keveset vársz, akkor nagyon lassan fog öntartóvá szilárdulni a hab.
én mindenféle trükköket próbáltam, a legjobb (de leglassúbb) az volt, hogy ragasztó nélkül odaraktam a táblát, fúrógéppel kifúrtam a rögzítődübelnek, beragasztóztam a táblát aztán 2-3 perc várakozás után a dübellel együtt nyomtam a helyére. de amíg erre rá nem jöttem, 200-as szeggel fogtam meg az alsó táblákat (így nem kell alumínium kezdőléc), aztán pár darabnál használtam a dübelt, aztán ahogy feljebb értem, már nem tudtam egy kézzel tartani az EPS-t, másikkal fúrni a lyukat, harmadikkal kapaszkodni a létrába
A letölthető leírásban ott van, hogy szigetelések ragasztása, szal túl rossz nem lehet:) pisztolyosnak jobban örülnék én is, de ennyire olcsón mindent nem lehet:)
ha megnézed, a felhasználásnál sehol nem írják a polisztirol hab szigetelőtáblák ragasztását.
olyan habot kell venni, amihez nem adnak ilyen műanyag csövet, hanem aminek a palack nyakán fekete csavarmenet van. annál fogva lehet becsavarni a kinyomópisztolyba. én obi gyártmányú kinyomópisztolyokat vettem, két darabot adnak asszem 3000 forintért, egy darabnak az élettartama kb két munkanap (egy hétvége). lehet, hogy a teflonos pisztoly jobban megérte volna? de azt is ki kell takarítani használat után.
szóval a purhabozással jól lehet haladni, de vannak apró fogások, amelyekbe akkor is "bele kell jönni", ha az elméletet előtte elolvasod.
Inkább tytan styro 753-at vegyél, és ruházz be egy minőségi kinyomópisztolyra ( én teflonos fischert vettem - és nem bántam meg ), mert ezekkel a műanyag szarokkal amit hozzá adnak nagy munkánál szívni fogsz!
Egy átlagos házra kell 20 flakon - nem éri meg az olcsóbb vacakot venni!
Köszönöm szépen, a kép sokat segített! (ezt a H formulát nem ismertem még, de atombiztosnak látszik, az tuti:) ) soudal téli nemdagadóst vennék, pontosabban ezt:
Lassan már vagy szédületes két hete rágom át magam a topic infókon. Amire készülök, az a téli homlokzati szigetelés grafitos eps-sel csupasz natúr téglafalra.
Ami tiszta:
téli purhab, négyzet húzása majd azt felezni a purral, kb 3 perc várakozás, felnyomni a falra és imádkozni, hogy azért legyen a fal felülete 5 fokos.
Ami nem egészen tiszta:
Kell e nedvesíteni a falat? Ködös nyirkos idő előny vagy hátrány? Hogyan rakjam, hogy minimalizáljam a lefagyást? Szép sorban egymás mellé? Esetleg fújjak meg 3 táblát egyszerre, hogy szinte idővesztesség nélkül tudjam egymás mellé rakni? Indítsam a második sort is el felette, hogy minél nagyobb felület legyen melegítve?
Azzal a fóliával mint a többi párazáróval vigyázni kell. Nálunk anno ilyet tett a szuper ácscsapat a cserép alá, és a biztonság kedvéért áthajtották a duda cserepek alatt is, nehogy , maradjon rés a szellőzésnek..
A feleségem anno visszahívta őket, mert vizesedtek a szarufák, akkor a fólia egymásra fedéseknél fűtéscsődarabokat dugdosott a koma a fóliák közé ahol elérte..
Tegnap megnéztem mi a helyzet és mivel megint nedvesek a szarufák rájöttem, hogy tán mégsem ártana ott fennt valami légrés és végigvágtam késsel az egészet. Majd meglátjuk most mi lesz. Remélem így kiszárad. A durva az, hogy keresztirányban van szellőzése rendesen a padlásnak, de a szarufák felső oldalán ez pl nem segít. Remélem nem kell az egész mennyezetet párafékező fóliával beterítenem, hogy a szarufák ne vizesedjenek...
ha a lécváz-gerendák-lécváz között jó páraáteresztő anyag van (pl levegő) akkor szerintem megtalálja a lakótérből kifelé áramló pára magának az utat arrafelé, ahol nem takarják az EPS bálák.
a falra felrakott EPS egy telet lazán kibír, glettelés előtt picit meg kell kaparni (de a síkba csiszolás miatt egyébként is), hogy a nap által megrágott morzsolódós rész leperegjen.
nekem az északi falon is megsárgult picit (épp csak annyira, hogy látszott a különbség a megkapart és nem kapatr részek között), szóval a "kék ég" szórt UV fénye is számít
A tetőfólia az a tüzépen vásárolt 75m2-es, tekercsben kapható szürke átlagos tetőfólia, ilyen négyzetrácsosan szövött vagy mi.
A szarufák kör keresztmetszetű 10-15 cm átmérőjű fenyő gerendák. Befelé lehet terjeszkedni. Úgy gondoltam, hogy a kör keresztmetzetű szarufák oldalához hozzácsavaroznánk 20-25 cm-es deszkát és akkor azok közé mehetne a gyapot. És így a gipszkartont is síkba lehetne felrakni.
Szigetelő anyagnak néztem Rockwool közetgyapotot (airrock amit érhet áramló levegő vagy multirock amit nem érhet áramló levegő), itt gondolom az airrock lenne a megfelelőbb mert áramló levegő éri vagy ez függ a tetőfólia milyenségétől? Vagy Knauf Insulation tp 112-es üveggyapot. Melyik volna a megfelelőbb? Árban talán hasonlóak. Ezt tennénk a födémre is.
Tulképp a lényeg, hogy jobb-e a kőzetgyapot mint az üveggyapot.
ha úgy is színezni/vakolatot javítani kell azt a szigetelésből le lehet vonni
DE
amit a szigetelés kivitelezése generál az igen is a szigetelés költsége
ergo ha a 20 éves Bramac cserepes tetőmnek a 4éve festett stablondeszkámnak kutya baja és az én életemben nem kell hozzányúlni, de a szigetelés miatt toldani kell az igen is növeli a bekerülési költséget, ha rám akar rogyni a tető és amúgy is csinálni kell na akkor tényleg nem növeli a költségeket a tető toldás hisz úgy is újra akartam építeni
Hasonló cipőben járok. Egy egész szoba van lefedve fóliázott kőzetgyapot bálákkal. Két éve nem sikerül szétraknom, de eleddig semmi bajt nem okozott. Szóval nem kell megijedni :)
"elfogy a stablondeszka és nagyon hülyén fog kinézni a ház"
Ere szoktam azt mondani, hogy "esztétikai-művészeti problémákkal kapcsolatos kiadásokat kéretik NEM az energetikai költségkeretből fedezni".
Ha a háznak vakbélgyulladása van, azt meg KELL csinálni. Ha csak csúnyán görbe az orra, azt nem KELL.
A többi házon megszokottól kisebb tető túlnyúlás valóban szokatlanul/furcsán nézhet ki, de meghosszabbítása nem nevezhető "életmentő" műtétnek.
Ugyanez vonatkozik a csúcskategóriás vakolatokra, a réz esőcsatornára, stb, ezeket szintén szeretik egyesek belopni az energetikai költségek közé.
Ilyenkor meg lehet kérdezni, hogy "és tessék mondani, amikor a hőszigetelési beruházás megtérülését számolom, úgy gondolták, hogy abba vegyem bele a lábazati hőszigetelésre rakott márvány burkolat árát is?"
"Tudom,hogy az lenne a legjobb,ha már kész lenne,de akkor most nem tudtam volna hova tenni az eps-t :-)"
Amikor egy család a vasárnapi ebéd közben eldönti, hogy "talán nem is lenne olyan rossz majd egyszer hőszigetelni a házat", akkor tessék azonnal elrohanni a tüzépre, venni 100 m2 20 centi legolcsóbb üveggyapotot, azonnal leteríteni a padláson - és csak ezután befejezni az ebédet és utánajárni a különböző hőszigetelési lehetőségeknek.
Ez nem vicc, akár tél van, akár nyár, a födémre leterített gyapot olyan gyorsan kezdi hozni a pénzt, hogy érdemes miatta kihűlni hagyni még a rántotthúst is.
Tudom,hogy az lenne a legjobb,ha már kész lenne,de akkor most nem tudtam volna hova tenni az eps-t :-)
Így,hogy most letakarítottam egy részt a padláson jövőre mikor leürül kerül is a helyére a gyapot.
Nem elég,hogy csak a fél szobányi helyt fed le? (nem mertem egy teljes szobányi területet lefedni, inkább egymásra pakoltam a bálákat ) a pára nem fogja tudni,hogy a szoba másik felén nyugisan kimehet,nem ütközik semmibe?
Egy kicsit költői túlzásnak ítélem,hogy (a tavaly ősszel vett 100-120e ft-nyi fából) meg tudnék spórolni akár csak 50-et is ha le lenne szigetelve a padlás.
Tervben van,de előtte lelogisztikázom a kacatot a padlásról!
Ha 20 centi vastag 0,039-es jóságú táblás hőszigetelés helyett a legolcsóbb tekercses 0,044-esből 25 centit alkalmazol, az még jobb hőszigetelésű réteg lesz, mint az eredeti kiírás. Forintban meg valószínűleg jóval olcsóbb.
Hiba. Csak a födém hőszigetelés, csak ezen a télen keresett volna neked 50-100 ezer forintot.
"Hogy tehetem le a kibontatlan táblákat erre a födémre?... Tegyek alá lécvázat vagy valamit,hogy a fólia meg a lapok ne érintkezzenek a padlással közvetlenül vagy jó így?"
Ez is jó megoldás. A lényeg, hogy a kupac ne akadályozza a pára kiáramlását a födémből, tehát maradjon alatta egy jól átszellőző, legalább 5 centis légréteg.
"ha nem telibe ragasztottad, hanem pogácsásan, a pára nedvesség beköltözik mögé és szépen szétfagy az egész."
Három darab tévhit egy mondatban, plusz egy negyedik az előző hozzászólásban eddig ez a rekord :)
- hőszigetetelést nem ragasztunk pogácsásan, mert akkor a mögötte maradó hatalmas egybefüggő légrésben káros hőszállító lgáramlatok alakulhatnak ki (kéményhatás)
- a pára nem költözik be sehova, a pára áramlik a magasabb abszolút páratartalmú helyről az alacsonyabb abszolút páratartalmú hely felé, de a pogácsák között pont ugyanakkora abszolút páratartalom lenne, mint odakint.
- a nedvesség (folyékony víz) nem tud a hőszigetelés mögé "költözni", maximum odafolyni/szivárogni valahonnan, na de honnan és hogyan?
A hálózás/glettelés nélküli hőszigetelés meg nem fog "lerohadni" a falról,
maximum nem lesz szép, tehát csúnyán fog kiválóan hőszigetelni, akár éveken át.
Ne ijeszd meg! :) Ha pont perem módszerrel ragasztotta, akkor nem tud mögé menni semmi. Ha meg pogácsásan ragasztotta, ako' kb szart ér az egész amúgy is, mögötte jár a levegő. Azon a háló + glett se nagyon fog segíteni.
Nem lesz annak semmi baja, UV sugárzás télen nem nagy, alig fog besárgulni szerintem.
Felső pár mm-t le kell csiszolni, bárt azt talán csak eps-re mondják.
Ahol meg abba van hagyva, kell tenni egy záró sort, amit majd vissza kell bontani tavasszal. Úgy már nem megy oda semmi. Pára amúgy is közlekedik, azt a háló meg a színezék nem állítja meg :D
Szerintem , ha nem telibe ragasztottad, hanem pogácsásan, a pára nedvesség beköltözik mögé és szépen szétfagy az egész. Imádkozz hogy ne legyen igazi tél. Így szigetelés szempontból a 0 tól is kevesebb szerintem. A napfény sem a barátja a cellnek.
hálózás még el se lett kezdve, a felrakásból meg ami vissza van az elég nemhaladós. Szomszédnál fal meg vagdosások. négyzetméterre nem olyan sok,de időre....
Magamnak csinálom (remélem több 10 évre :-) ) marad a tavaszi folytatás,max ha lesznek jó idők hétvégenként akkor a vagdosással előbbre leszek addig is.
Az alap kérdés még midig az,hogy nem gond-e a habnak és a födémnek,ha így tárolom tavaszig?
Házszigetelésből megmaradt (sajnos bejött a rossz idő és nem sikerült teljesen befejezni az EPS felrakását) 40-45 bála 12cm-es Eps-em. Mivel kezd hűlni az idő és ilyen esős idő van ki kellett ürítenem a garázst ahova pakolva volt eddig a cucc. Kézenfekvő volt,hogy a padláson van hely és oda hordom fel.
A padlás rétegrend: vakolat (saralás)-lécváz-gerendák-lécváz-saralás.
Szigetelés egyelőre nincs fent,mert előbb le kell takarítani onnan a felgyülemlett lomot.
Hogy tehetem le a kibontatlan táblákat erre a födémre?
Egyelőre úgy csináltam,hogy kb feltakarítottam, leterítettem geotextilt (volt pár négyzetméternyi kimaradt) arra pakoltam a fóliával összefogott lapokat.
Nem lesz belőle gond így? Tegyek alá lécvázat vagy valamit,hogy a fólia meg a lapok ne érintkezzenek a padlással közvetlenül vagy jó így?
Nem tudom számít-e,de kb egy bő félszobányi területre tettem az anyagot,nehogy gond legyen a párával.
Nem hőszigetelés szempontból tettem fel, hanem mert nem tudom hova tenni a tavaszi tovább feldolgozásig!
Egy telet kibír így az eps meg a födém is gondolom!?
Nézd meg a hőátbocsájtási tényezőt akkor. Számítsd ki, az olcsóbb, rosszabból mennyi kéne hogy ugyan annyit kapj, mint a drágább jobb esetén. Ha olyan egetverő különbség nincs, akkor szerintem mindegy.
"TP 112 Leírás ECOSE® Technology-val készült hő- és hangszigetelő üveggyapot tábla. Felhasználási területek Külső falak, magastetők, válaszfalak, mennyezetek és álmennyezetek szigetelése. Műszaki tulajdonságok Többfunkciós..... "
Elviekben jó, de azért a tekercses is megfelelne oda. Remélem az idősek nem mászkálnak a padláson, még letaposnák.
Lehetséges, hogy bármilyen üveggyapotnak van hasonló hőszigetelő képessége? Ugyanis az ajánlott az nem a legolcsóbb. Tehát tök mindegy mit rakok le?
És ha esetleg még később akarunk rátenni még vagy 10 centimétert akkor az olcsó üveggyapot alsó tíz centije nem fog összeesni a felső 10-20 cm súlya alatt?
Ja és még kérnék egy szakmai tanácsot. Tetőréri szoba szigetelése is lesz. Hogy ajánlott a rétegrend?
Tehát belülről kifelé haladva.
Ami eddig van. Belső fűtött tetőtéri szoba, gipszkarton, fa szarufák, tetőfólia, ellenléc, tetőléc, cserép.
20 cm szigetelést tennénk a tetőtérbe, azaz a gipszkarton fölötti rész helyes rétegrendje érdekelne.
Igen, csak ebben a rezsicsökkentett időszakban a fene tudja, mikor jön vissza az áram (bár most még nem is annyira durva a helyzet, tv-t meg amúgy én sem nézek).
Egy izmosabb szünetmentes táp egy darabig elbírja (a lakás világítás meg a laptop mellett) a TV set-top-boxot, aminek lehet csinálni wifi-s kimenetet és akkor az áramszünet végéig a mobiltelefon lehet a tv képernyője (sőt, akár a WC-n/kertben/stb is lehet tv-t nézni, ha viszed magaddal a mobilt ;)
Pontosan így van! Nálam falsíkon lettek, pont azért, hogy .
- középre essen látványra ( 38 nf+20 cm grafit )
- belül 20 centi párkányom maradjon
- a fény jobban bejöjjön
- hőhíd kisebb, elenyésző legyen
A szomszédom idén hőszigetelt 16 centivel és a falközépre rakott ablakai - szintén 38-as falba - eltűntek egy lyukba....fényt szinte csak szemből kapnak a keskenyebb ablakai.
Nekem egyik vállalkozásomhoz volt ilyen 20e ft-os noname ketyere, teljesen jól birta évekig. Hetente egyszer be kellett rántani, kicsit pöfögtetni, és nem volt vele gond.
A váratlan áramszünet a vegyestüzelésnél probléma, hogy a kazán ne tudjon túlfűtődni, gázosnál annyira nem érzem problémásnak. Amikor észreveszik, hogy nincs áram, be kell rántani, és megy tovább a fűtés.
Az automatán induló agregátort azért eléggé luxusnak érzem családi ház szinten... remélem nem jutunk el odáig, hogy ajánlott legyen, mert annyira szar az áramellátási helyzet.
Óvatosan! Ha nem stabilizált a kimenete, akkor egy szünetmentest hajts meg az áramfejlesztőről és arról járasd a kazánt és a szivattyúkat, mert ha az áramfejlesztő kimenete megugrik csak az UPS védi meg az elektronikát a kazánban/szivattyúban!
csak az a baj, hogy a 20 ezer forintos aggregátorhoz az áramszünetkor otthon (és éppen ébren) kell lenni, mert kézi berántással indul,
az az aggregátor, ami viszont áramszünet esetén magától is el tud indulni (tehát önindítós-akkumulátoros), azoknak az ára meg NAGYON nem 20 ezer forint :(
Szóval vész-üzemre egy darabig még marad a régi színuszos UPS.
Aki harcimarciként hirdeti a vegyes (fa) tüzelés előnyeit, azok nagy része pufferral fűt. Ahhoz is van keringetőszivattyú, tehát áramszünetnél ott is szopás van.
Ha gyakoriak lesznek az áramszünetek, beszerzek egy agregátort 20e Ft-ért, és az az által leadott 4-600 W teljesitménnyel el tud ketyegni a gázkazán+szivattyúk, ha kell.
Értelek. A falsíkra rakott ablakot azért mondtam, mert akkor nincs ráfordulás ergo hőhíd sem. De hőhíd lehet a koszorúknál is, és egy jó hőszigetelés ezt már minimalizálja...erre értettem amit írtam.
Természetesen amit az ember a szigetelés tényének tudatában épít be vagy fel, azt lehet csinálni úgy, hogy szigetelési szempontból ideális legyen, de ha már kész helyzettel szembesül, mint pl én, akkor nem biztos, hogy van kedve átrakosgatni az összes nyílászárót falsíkra vagy akár falsíkon kívül a szigetelőrétegbe (pláne vegyes falazatú háznál). A lecsapott élek is jó ötlet, egy helyen a bejárati ajtónál éltem is vele még 10 centinél is, de nyilván plusz munka és eggyel több felület/él hálózásnál színezésnél. És akkor még az is lehet, hogy a feleség azt mondja rá, hogy na neeee...:)
Az ablakoknál levő hőhidak a vastagabb szigeteléstől nem szűnnek meg, és a többi helyen sem pl a tűzfalnál.. Persze ott is feljebb lehet menni a szigeteléssel, de akkor az esztétikai érzék megint közbeszólhat...
Szerintem egy hőhíd annál durvább, minél nagyobb az ő és környezete közti hővezetési különbség. Pont attól lesz az ablakon nagyobb valószínűséggel párakicsapódás, ha durván nagyobb a hővezetése, mint a környező falaké.
Félreértés ne essék, én is a funkcionalitást tartom elsőrendűnek az esztétikával szemben, de ezzel nincs mindenki így, különösen a nők.
A hosszú távú megtérülés igazából az lett volna, ha eladjuk a régi családi fészket és egy olcsóbb telken építünk egy passzívházat. De akkor bele kellett volna törődni, hogy dózerrel fogják felújítani. Nem racionális döntés elismerem.
Valóban vitatható melyik az ideális vastagság megtérülés szempontjából. Azért a 15-20 centi szerintem még nem árthat sokat ilyen szempontból. Több dolog is jelentkezhet amúgy járulékos költségként, hátrányként az egyébként vitathatatlan előnyök ellensúlyozására a szigetelés vastagságával arányban. Például az ablakpárkányok is drágábbak lesznek (apósoméknál valami jó drága műkő párkányt kellett toldani). Az ablaknyílások megvastagszanak és kevesebb fény jut be rajtuk a lakásba (ez szoláris hőveszteségként is jelentkezik). Egyes helyeken kellemetlenül szűkülhet a tér (pl bejárati ajtó előtti beugró). A fenmmaradó hőhidak is kifejezettebbek lesznek. Az EPS párafékező tulajdonsága is növekszik a vastagsággal. És még számos apróság lehet, melyek nem perdöntőek, de mégiscsak megfontolásra adnak okot.
Én annak idején elsősorban azért nem raktam 10 centinél nagyobbat, mert tudtam, hogy nem tudom teljesen hőhíd mentesre csinálni a házat. Még az 1.0-ásnak titulált ablakok is jóval gyengébbek a 10 centis EPS- nél is, nemhogy egy 14 centisnél, nem beszélve arról, hogy az 5 centis anyaggal is alig tudtam bekanyarodni az ablakokhoz normálisan. Ezen kívül úgy tudom, hogy utcafrontra a 10 centinél vastagabbhoz engedély kell, ami persze lehet hogy nincs így. A szomszédnál sem akartam látványosan elvenni az udvarából :). Technikailag a vastagabb szigetelés a dübelezésnél okozhat gondot például, de vastagabb táblával nehezen elérhető helyeken is meggyűlhet ez egyedül dolgozó magamfajta baja (ld faltól 60 centire húzódó tujasor...).
Ezzel együtt, ha most csinálnám, lehet, hogy vastagabbra raknám a szigetelést, sőt az még most is benne van a pakliban, hogy az északi falon megvastagítom, mert az a leghidegebb oldal és színezést ott még nem kapott.
Egy 8 centis komolytalan és egy 15 centis komoly hőszigetelés között lehet csupán kb 20 százalék az árkülönbség.
Ezt felejtsétek már el így csípőből kijelenteni!
A járulékos költségeket is hozzászámoltad?
Mondjuk ha tetőn igazítani kel?
ÉS akkor számold azt is hogy egy B30-ra 8cm grafitos 1,4-ról 0,3-ra hozza az U értéket a 20cm meg 0,17-re szóval nem az a 0,13 lesz a kézzelfogható megtakarítás
ellenben a tető toldás nagyon is kézzelfogható összeg lesz,lehet kijönne belőlle a kazán cseréje és akkor nem csak jól szigetelt háza van valakinek, de gazdaságos kazánja is
Hát épp ezt tettem: tartalék fűtés lesz zombiinvázió esetére:-), és hangulat elem, ami nem mellesleg teljes értékkel fűteni is képes. Illetve azért a fámat használnom is kell, mert előbb -utóbb elrohad. Inverteres klíma fűtés lesz, mert a legolcsóbb......az általam elérhető opciók közül.
Egyetlen apróbb dolgot szúrtál csak el. A ,,hozzáértők'' nagy része nem ért hozzá, az emberek meg nagy átlagban mondva hülyék... nem fognak szakembert hívni, mert drága, és eszükbe sem fog jutni letakarni a felső szintet amit lehet hogy használnak is.
Fanyesedékkel lehet fűteni, ha erre állsz rá. Nálunk is elméletileg nem lehet lomtalanításkor kerti hulladékot kitenni, mégis kint van. Autógumit sem, mégis kiteszik, aztán amikor otthagyják a szemétszállítók, akkor ott is marad... meg ugye tömeges jelenség, hogy gázzal fűt valaki, így az ágnyesedék kikerül a kuka mellé külön zsákba.
De tegyük hozzá, van olyan is, aki 200m2-t fűt gázzal, nulla hőszigeteléssel, mert megteheti...
A gázról fára átállást én is feleslegesnek tartom kw-onként 3-4 ft különbségért!
De nálam más a helyzet! A házam fatüzeléshez illetve légfűtéshez lett tervezve! Ehhez lett kandalló és lesz klíma. És olcsóbb 1 millióval mint ha bevezetném a gázt, kiépíteném a vizes fűtéseket, megvenném a kazánt, becsövezném a padlót, és mindezt gázzal üzemeltetném.
A gázfűtés kiépítése bevezetéssel együtt 2 millió lett volna. a fatüzelés, minőségi inverteres klímával kombinálva és 2 villanybojlerrel kiegészítve pedig 1 millió.
Már a bekerülési költségén buktam volna 1 misit, ráadásul így 2 fűtésem van!
Tőlem nevezhetsz hülyének is, akkor is ezt tartom helyesnek egy Ae-házhoz ma!
Aki ekkora pénzköltés előtt legalább felkeresett egy szakembernek látszó egyedet (akiről feltételezte, hogy érti is azt amit csinál) és ő mondott neki hülyeségeket, az az ember legalább tett valamit azért, hogy ne hülyeségre költse a pénzét...
De valami szóban csak meg kellene egyeznünk, hogy hogyan jellemezzük azokat, akik sok év alatt nehezen megtakarított pénzecskéjükből több százezer forintot költenek el valamire, csupán szomszédok/kocsmacimborák "szaktanácsai" alapján.
Szóval mi a javaslatod "hülye" helyett? Nevezzük őket "nemtúlbölcs"-nek, nehogy megsértődjenek?
"akkor nem sokan nem engedhetik meg maguknak a 15-20 cm-t."
Tipikus (és sajnos tömeges) megközelítési hiba, hiszen a hőszigeteléssel kapcsolatos költségek közül a vastagság nem túl jelentős tétel. Egy 8 centis komolytalan és egy 15 centis komoly hőszigetelés között lehet csupán kb 20 százalék az árkülönbség.
"Vidéken régen 10*10-es kockaházakat építettek, aztán kb. '90 körül jött a szrért-hgyért hitel, sokat bővítettek, amit meg építettek, azt is 150m2-esre"
Többnyire tetőtér beépítéssel, ahonnan most lehet szépen visszahúzódni az alsó szintre és a tetőtér padlóját letakarni jóvastagon üveggyapottal.
"Van, aki végigmegy a falun, és elkéri az ágnyesedékeket,..."
Aztán elkezdi elhordani először a vastagabb ágakat, aztán visszajön az ujjnyi vastagságú ágakért, aztán soha többé nem látod és ott marad a nyakadon a nagy halom vacak gally... nem baj, jövőre majd kap jobbat amikor jön ingyen tüzelőért: el lesz küldve melegebb éghajlatra...
Ahol tarra vágnak, majd elégetik a felesleget, ott miből regenerálódik?
Szociális célzattal azért inkább ezt vigyék el, mint méter magasan vágják ki a karfastagságú fákat, nem?
Egy dolgot elfelejtettem írni. Írtátok, hogy a fatüzeléssel sokkal nagyobb a hőingadozás. Úgy tudom, a mostani időjárás átlagosnak mondható a fűtési szezon egészére. 18-22°C tényleg nagy ingadozás, de mennyivel másabb, mint a fix 20°C? Az lehet hogy reggel fázom, de ránézek a hőmérőre, és lám, 18-20°C...
Sok helyen tesznek fel szigetelést, mert úgy tudják jó. De még több helyen még csupaszak a falak. Állami támogatás rá nulla, szaktudás legtöbb esetben szintén nulla...
Kijön a ,,mester'', megveteti a 10, sőt, valahol 8 cm fehér habot, hogy ,,jóvanazúgy'', többet minek, aztán elvégzi a melót, jobb esetben nem jön le a falról... sőt, panelházaknál ugyan olyan szar a munka minősége, mint máshol nagy átlagban, meg még drágább is, pedig elvileg itt pályázni kéne, ami azt feltételezné, hogy kevesebb kontár kerül a képbe.
Tehát azért már nem tök mindegy, hogy egy szarul megcsinált hőszigeteléssel mivel fűt drágán... minél jobban van hőszigetelve a ház, annál jobban megéri gázzal fűteni. Minél kisebb az alapterület, annál kisebb a különbség, tehát annál jobban megéri gázzal fűteni.
Vidéken régen 10*10-es kockaházakat építettek, aztán kb. '90 körül jött a szrért-hgyért hitel, sokat bővítettek, amit meg építettek, azt is 150m2-esre... a gáz olcsó volt, nulla hőszigetelés.
Most, amikor spórolni kéne valamiből, de nincs miből, akkor nem sokan nem engedhetik meg maguknak a 15-20 cm-t.
Van, aki végigmegy a falun, és elkéri az ágnyesedékeket, ledarálja, és azzal fűt. Ingyen, vagy amennyiért el tudja hozni és le tudja darálni.
Másik dolog, hogy az erdők tele vannak kidőlt fákkal, letört ágakkal. Senki sem szedi össze. Vannak olyan szegény családok is, akik sparheltel főznek, és télen az egy szobás lakásban annyi is az egész fűtésük.
Nyílván a panelban csak gáz van, fatüzelésű erőművet meg inkább ne építsünk, első osztályú fákat égetnek benne...
Fogy a fa is, egyre kevesebb az erdő, persze, telepítenek újakat, de annak idő kell. Ha úgy gondoljuk, az erdészek értenek hozzá, akkor semmi gond. Viszont ha felmerül a gyanu, hogy az erdész is végső soron politikus, akkor szarban leszünk... A gázt meg bármikor elzárhatják, de ettől nem kell tartani. Én inkább attól tartanék, hogy mikor fogy el a rezsicsökkentés ereje. Mert előbb-utóbb el fog jönni a nap, hogy muszáj lesz emelni, urambocsá eltörölni a teljes rezsicsökkentést. A fa ára gyakorlatilag folyamatosan nőtt, a gázé inkább csökkent az utóbbi nagy csúcspont óta.
Olyan, hogy egyensúly, nem létezik. Mindig lesznek akik épp a másikra állnak át. De az biztos, hogy nagy cumik lesznek, kérdés mikor...
Én vegyesen használom a két rendszert . Általában a gáz megy , de nagy hidegben ill. ha huzamosabb ideig itthon vagyunk ( ünnepek , szabadság) áttérek a fára .
Meg hát nem egy utlsó dolog , ha van alternatív fűtés is a gáz mellett ...
Klímákból én fűtésre kihegyezett verziót céloztam meg, ismerem mástól már a típust, papíron 4,6 SCOP-val, tehát papíron ennyi a szezonális COP-ja. LTCA. -7 fokban még 4-es a copja. És -10-ben is még 3-3,5. Használják, és elégedettek vele!
De főleg mínusz 10 és ennél melegebb hőmérsékleten szeretném használni, amíg van értelme!
Utána -10 alatt mehet a kandalló, ami egy - papíron - 80% hatásfokú külső levegős és drága cucc, ezért bátorkodtam 70-75%-kkal számolni. De egy-két hasáb már nem oszt nem szoroz! És értek a fatüzeléshez.....
Összességében még - nagy általánosságban - igazad is lehetne, soxor igazad is van, de most nincs! Nyeld le a békát! A fatüzelés olcsóbb mint a gázos....
Na látod ez aztán a beszéd !!!! :-)))) Már nehogy a nyúl vigye a puskát!!Csak koppints szépen minden okostojás órára,itt vasárnap délelőtt éhgyomorra!!!!
A prospektusokban túlfényezett adatoktól ellentétben a való világban igen kevés az a tüzelőberendezés, amellyel lényegesen 50-60 %-os hatásfok fülé lehet menni,
Ráadásul igen kevés helyen tüzelnek annyira száraz tűzifával, amellyel ezt el lehetne érni.
A fa-kilónként 3 kWh igen magas kályha/kazán hatásfokot + nagyon száraz tűzifát + nagyon okos tüzelő embert feltételez. Nem állítom, hogy elérhetetlen ez a hatékonyság, de egész biztosan ritka eset, én nem tartom reálisnak, ha valaki általánosságban 2-2,5 kWh-nál többel számol.
"Ráadásul inverteres klímával fogok fűteni ami 4-es COP-nál, 9-10 ft-ból állít elő 1 kw hőt."
A hőszivattyúk hatásfoka erősen hőmérséklet-függő. Egy fűtő klíma lehet, hogy enyhe téli időjárás esetén simán tudja a 4-es COP hatásfokot, de készülj fel arra, hogy ahogy hűl az idő, 7-10 fokonként eggyel gyengébb COP értékkel fog muzsikálni (tehát mondjuk kb nulla foknál már csak kb 3-as körüli lesz a COP, mínusz tíznél kb 2-es, stb).
Plusz nézz utána pontosabban az energia áraknak ;)
"És meg fogsz döbbenni: ahol jártam fatüzeléses házban, mindenhol szuper meleg volt,"
Senki sem mondta, hogy nem lehet egy teljes házat fával kellemes hőmérsékletűre kifűteni.
Ők azok, akik az erre irányuló kérdésre az évente ténylegesen felhasznált tűzifa kb felét szokták bemondani ;)
"Valamiért a bögyödben vannak a fatüzelésesek"
Ez tévedés. Vannak olyan emberek, akiknek még én is azt mondanám, hogy hülye, ha nem inkább fával tüzel gáz helyett. De ezerszer több ember van, aki értelmes szakember megkérdezése nélkül, kocsmákban összeszedett "hasznos" információk alapján állt át gázról fatüzelésre, miközben jól kicseszett magával (és a családjával). Amikor meg oda kerül a sor, hogy "na akkor üljünk le és számoljuk át a dolgot", akkor közülük sokan mellébeszéléssel, hazudozással és megsértődéssel reagálnak.
Na ŐK vannak a bögyömben egyedül, akik a kocsmacimborák, a túlképzett szomszédok, vagy az önjelölt kókler-mesterek "szakvéleményét" védik bármi áron, néhány perc logikus gondolkodás helyett.
"Például a papíron 100% feletti hatásfokú kondenzációs kazánok túlnyomó többségét olyan rendszerekbe építik be, amelyekben csak elvétve (naponta talán csak néhány percig) képesek kondenzációs üzemmódban működni, a tényleges éves hatásfokuk jó esetben 92-95 százalékos lesz."
Pufferrel és kellően nagy radiátorokkal vagy padlófűtéssel ez megoldható.
Csak a pénz részét írtam le. Egyébként én fa párti vagyok, de ahogy baráti körben szoktuk mondani : "jól szigetelt házban mindegy, hogy mivel fűtünk keveset" :-).
Az én házam 2,5 kw csúcshőigényű, tehát nekem tényleg mindegy, hogy egyiket v másikat használom, de még így is törekedtem a legolcsóbb bekerülési költségű és a legszimpatikusabb megoldásra. Nálam nem volt gáz a telken. Mire befűtenék gázzal, az 1,8-2 millióba kerülne. A hőszivattyús klíma pedig max 500 telepítve, és hűtést is ad nyáron, plusz a kandallóm volt 330, külső levegős profi betét, és még 70 az, hogy körbeépítem kisméretű téglával. Tehát nekem egy dupla fűtés megáll HMV-vel együtt 1 millióból. És még olcsóbban is tudom üzemeltetni, sőt ha később feldobom a napelemet még ingyenes is lehet......a gázt pl nem lehet napelemmel lenullázni, és ez is szempont volt a gáz kiiktatásánál!
Most azt hagyjuk, hogy melyik komfortosabb, mert én hányok a radiátoros fűtéstől ellenben tűzmániás vagyok, más meg a kályháktól és a fatüzeléstől lesz rosszul.
Egyébként úgy tudom, hogy az EPS öko lábnyoma egészen pici, épp nemrég olvastam egy cikket róla, asszem 5x kisebb mint a kőzetgyapoté. De a legkisebb minden bizonnyal a cellulóz vagy a szalmás szigetelésnek van.....
Szerintem ez a fa kontra gáz kérdés nem olyan egyszerű.
Mindkettőnek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai a felhasználóra, a környezetre és a nemzetgazdaságra nézve is.
Ami biztos, az az, hogy a legjobb tüzelő az amit nem kell elégetni. Vagy ha úgy tetszik, amint Mekk mester is utalt rá a szigetelőanyag a legjobb "fűtőanyag".
Magam fával tüzelek, de biztos vagyok benne, hogy egy jó gázos rendszerrel is vidáman együtt tudnék élni.
Nyilván vannak, akiknek a fa egyértelműen jobb alternatíva. Pl annak akinek a háza a saját akácosában áll, és a ritkítással meg a száraz ágakból összejön az éves tüzelő, amit a jól szigetelt házában a jó hatásfokú vízteres tömegkályhájában eléget, és az ezzel járó munkát még élvezi is (vagy van akivel megcsináltassa)
A gáz pl akkor egyértelműen kifizetődőbb, ha valakinek állattartó telepe van a háza mellett és az ott keletkező trágya biogázával fűti a gázkazánját.
A két viszonylag szélsőséges eset közt van még pár millió ember az országban, aki választhat milyen fűtést alkalmazzon.
Ezek közül valószínűleg a legtöbbnek egy jó gázos fűtés a jobbik alternatíva, valamivel kevesebb embernek a fa a jobb választás, és vannak páran, akiknél ezt nehéz eldönteni. A lényeg az lenne, hogy akinél egyértelműen egyik vagy másik megoldás a jobb az azt válassza és a számára elérhető legjobb hatásfokkal használja. Akinél egál az meg döntsön ízlése szerint.
Szerintem sokan vannak, akik azt hiszik jobban járnak a fával, pedig nem így van. Viszont olyanok is vannak akik a gatyájukat is gázszámlára fizetik, miközben mondjuk lusták foglalkozni az esetükben kedvezőbb fatüzeléssel.
A helyes arányok is fontosak, mert ha nagyon elbillen az egyensúly valamilyen fűtésmód felé, az sem előnyös. Ezt a kereslet kínálat viszony azért beszabályozza.
Mivel a két fűtésmód legális tüzelővel, nagy tömegek számára elérhető módon nagyságrendileg hasonló költségekkel jár majdnem minden szempontból, így inkább a hatásfok, a környezetbarátság és a kényelem növelésének legjobb módja kéne vita tárgyát képezze.
Sziasztok lenne egy kérdésem,bár nem épp ide való,de felteszem.Mi lehet az oka a mellékelt fotókon a párásodásnak/vizesedésnek a szobámban?Lehet attól,hogy a szobában szárítok mosott ruhát?
Ha szerinted 40 ft 1 kg légszáraz fa, akkor is csak 2000 kg kell hozzá ( reális 3 kw-ttal számolva 1 kg fát ), ami éppen 80.000 ft. De én 26-ért vettem legálisan Mekk, ha hiszed, ha nem.
De ha a te 40 ft-toddal számolok és 70-75% hatásfokú kandallóval, amilyen pl nekem is van - akkor sem drágább a fatüzelés a gázfűtésnél, ráadásul a gázzal ellentétben, be tudtam tárazni simán 4 évi tüzelőt. Ez pedig egy komoly biztonság érzést ad! (Ráadásul inverteres klímával fogok fűteni ami 4-es COP-nál, 9-10 ft-ból állít elő 1 kw hőt. Tehát: fa 7-8 ft/kw, inverteres klíma 9-10 ft/kw, gáz 11-12 ft/kw.)
És meg fogsz döbbenni: ahol jártam fatüzeléses házban, mindenhol szuper meleg volt, mert képtelenség vele 19 fokot tartani, ahogy az ma gázoséknál szokás.......
Valamiért a bögyödben vannak a fatüzelésesek én ezt megértem, de legyünk tényszerűek, és nyugodtan hagyatkozzunk a tapasztalatainkra is eközben.
Úgy tudott olcsón tüzelőt, hogy az pozdorjától elkezdve minden szar zömében, tehát nem keményfa tuskókkal eteti a kazánt. Ezek a darabkák meg ellobbannak hamar, folyamatosan etetni kell.
Ezen érték kiszámítása hogyan történt? Éves gázfogyasztás és fűtőberendezés hatásfok?
"Ez 600 m3 gáz lenne, "
Évi 600 m3 gázból 6000 kWh hőt a valóságban csak nagyon kevés fűtőrendszer képes előállítani.
Például a papíron 100% feletti hatásfokú kondenzációs kazánok túlnyomó többségét olyan rendszerekbe építik be, amelyekben csak elvétve (naponta talán csak néhány percig) képesek kondenzációs üzemmódban működni, a tényleges éves hatásfokuk jó esetben 92-95 százalékos lesz. Ráadásul rengeteg helyen van a fűtőrendszer egy része a hőszigetelő burkon kívül elhelyezve, ezen meleg felületek nem a lakást hanem a külvilágot fűtik, a kazán leállásának pillanatában az itt rekedt vízben lévő hőenergia szintén. Nem ritka az olyan vacak rendszer, ahol a fél millióért megvásárolt 110%-os kondenzációs csúcskazán által benyelt köbméter gázból csupán 6-7 kWh hő jut el ténylegesen a lakásba.
"ugyanez fával amit 2 éve vettem 26 ft/kg áron"
Olyan helyen, ahol bármikor hajlandóak számlát is adni a fáról, nem valószínű, hogy légszáraz súlyra átszámítva kilónként 40 forint alatt lehetne tűzifát venni.
Egy kiló légszáraz tűzifa fűtőértéke kb 4 kWh, a szokásos fűtőberendezések hatásfoka kb 60%-os, tehát egy kiló tűzifából max 2,5 kWh hőmennyiséget tartok reálisnak (kivétel egyes speciális kályhák és kazánok). De ez is kizárólag maximálisan száraz tűzifára igaz, a szokásos "majdnemszáraz" tűzifa esetén szerintem jó, ha 2 kWh hő kijön belőle kilónként.
Ha 40 forint értékű fából 2-2,5 kwh hő vehető ki, az kilowattóránként 16-20 Ft, márpedig okosan összeállított gázfűtés rendszerrel nem nehéz ez alá menni.
Persze lehet venni tűzifát sokkal olcsóban is (pl adócsalótól vagy még olcsóbban tolvajtól ;) abban az esetben persze ismét a tűzifa lehet a nyerő energiaforrás.
Sőt, fával sok ház lényegesen alacsonyabb átlaghőmérsékletre van felfűtve a gázhoz képest (habár ezt szinte mindegyik fatüzelős letagadja ;),
így könnyű a régi gázszámlánál kevesebbet költeni tűzifára.
2: az összes fűtéscsövet és a régivacak gázkazánt beköltöztetnék a hőszigetelő burkon belülre,
csak ettől a két "apróságtól" sokhelyütt kb harmadára csökkenne a gázfogyasztás.
(ugye jól megfigyelted, hogy sem ablakcserét, sem kazáncserét nem említettem? Persze előbb-utóbb majd az öreg kazánt is muszáj lesz lecserélni, de akinek nincs sok pénze, az szerintem ráér ezzel.)
...és amikor a havi gáz átalány már csak 6-8 ezer forint, akkor már ki akarna átállni fatüzelésre?
A gyakorlati tapasztalat az, hogy 7-8 Ft/kW-ból jön ki a fával fűtés, pufferral optimalizáslva ~6 Ft/kW.
A gázzal fűtés 10-12 Ft/kW most a rizsacsökkentés után.
Ez csak a fűtés, semmi sallang (készülék karbantartás, kéményseprés, fahordás/tárolás, stb).
A pufferos fűtés MAJDNEM ad hasonló kényelmet, mint a kvázi hozzányúlásmentes gázos fűtés, amennyiben van hely eltárolni a fát. Ebben az esetben nagyon sokat számit az a ~50%-nyi fűtésköltség megtakaritás, pláne ha szigeteletlen házról van szó.
Barátomék vályogházban laknak, gázzal fűtve majdnem 400e Ft lenne a fűtés (tapasztalat, tavalyelőtt télen még nem volt más lehetőségük). A pufferos-vegyestüzeléses rendszerrel ~150e Ft-ból kijönnek, mert (legálisan) tud olcsó tüzifát szerezni. Ha megvenné az eltüzelt mennyiséget, akkor ~220e Ft-ba fájt volna neki.
200e Ft megtakaritás azért már érezhető tud lenni egy kisgyerekes, egykeresős családnál, még ha napi 2 óra elmegy azzal esténként, hogy felfűti a puffert.
Nálunk az éves fűtési gázfogyasztás ~1300 m3, ami 170e Ft. Ennek a felének a megtakaritásáért egyszerűen nincs értelme a fástüzeléses szopásnak.
Azért nem mj vel számoltam, mert úgy nem jó. 1 kg fában van 4,4 kw energia, amit 70-75%-ban tudsz kivenni, hisz ennél jobb készülék már nem nagyon van reálisan, másrészt a kéménybe is kell engedjél hőt, különben nem működik. Szóval reálisan 1 kg fát 3 kw-nak véve, a 6000 kwh, az 20 mázsa fa.
Természetesen drágább a gáz, és nem csak a működését tekintve, hanem a bekerülési költségét tekintve is pl új építés esetén.
Több szintes családi ház. A födém eltolt szintes, de alapnégyzetmétere kb 200 m2. Páraáteresztő födém. Az volna a kérdésem, hogy a leggazdaságosabban, hogy tudnám szigetelni? 20 vagy 30 cm üveggyapot tekercses kiterítve? Nem fogja az alsó réteget öszenyomni a felső réteg? Egyébként mi a különbség az üveggyapot és a kőzetgyapot között? Jó todom, hogy más az alapanyaga, de ugyanolyan vastagságabn melyiknek jobb a hőszigetelése? Melyiket érdemesebb?
Vagy elég a 20 cm vastagság? Gondolom a minél több jobb, de 20 cm felett mennyire megtérülő?
"akik egy másodperc gondolkodás nélkül elhiszik, hogy a (legálisan beszerzett) fával való tüzelés sokkal olcsóbb a gázfűtésnél.".
A tények:
nekem 6000 kwh az éves fűtésem. Ez 600 m3 gáz lenne, 87 ft-jával 600x87=52200.-
ugyanez fával amit 2 éve vettem 26 ft/kg áron, ha 6000 kwh-t kell kihoznom fából, akkor 1 kg fát 3 hasznos kw-ttal számolva kell 2000 kg fa, ami 26 forintjával 2000x26=52000 ft.
Tehát elvben egálban van! Amiért mégis olcsóbbra fog kijönni a gázzal fűtés az az, hogy a fatüzelést nem fogom tudni tökéletesen szabályozni, tehát több fát fogok a papíron kiszámoltnál elhasználni.
De épp most ELVBEN pont egál lenne ( nekem a 2 éve vett fával )! Ha a fát most venném, és most használnám fel, akkor borulna az elmélet, mert 1: a fa már drágább mint 2 éve, 2: mert vizesen kb a fele lenne a fűtőértéke!!!
Eszembe jutott valami, kösd össze a kellemest a hasznossal. Égázéknál pl. mi havonta pötyögjük a mérőóra állását a netes felületen. Így a két érték különbségéből megtudod mennyi gáz ment el. Ez mellé már csak fel kell írni, hogy az adott hónapban hány napot ment a gázfűtés. Egyszerű mint a faék :D meg a gázszámlán elvileg minden hónapban a bejelentett értéket kapod meg, el tudod tenni emlékbe, így több évig biztos meglesz :)
A bogár nem gond, elintézzük neked. Rádküldjük a zöldeket, hogy állatok milliójit égeted el élve a krematóriumodban :D mindjárt el is kezdheted az egy éves gázfogyasztás mérést :D
A tavalyi szamok azok barmelyik ezevi havi ertekhez (es a csak futesre hasznalt eves gazfogyasztashoz) kepest ą2% elterest mutatnak csak, szerintem nagy vonalakban jo ez (a korabbi adataim meg nem osszevethetok ezzel, mert az meg a reszleges hoszigeteles elotti, no ott mondjuk volt is olyan, hogy 2012. februarja az eves gazfogyasztas 29%-at vitte el a csekely 695 kobmeterrel)
""kik terjesztik, hogy nyugaton kezdik leszedni a hőszigeteléseket, mert azóta nem szellőzik a ház?""
Hogy kik terjesztik, azt pontosan tudjuk: azok, akik elhiszik a "lélegző fal" nevű baromságot, meg akik egy másodperc gondolkodás nélkül elhiszik, hogy a (legálisan beszerzett) fával való tüzelés sokkal olcsóbb a gázfűtésnél. Ezen "hasznos" információkat kocsmákban és konditermekben lehet beszerezni, meg az internetes fórumok azon sötét sarkaiban, ahol nincs egyetlen értelmes ember sem, hogy rámutasson a hozzászólások között a baromságokra.
Eves gazfogyasztas havi szazalekra lebontva (szazalekjel nelkul, mert excelbol copy-ztam, de mivel erre kerdezett ra a kerdezo, gondoltam sikerul kitalalni :) ).
gaztuzhely+melegviz+futes (termeszetesen minel jobb a hoszigeteles -nalam messze nem ez a helyzet, a gaz 86%-a futesre megy el-, szazalekosan annal tobb esik a gaztuzhely+melegviz kombora):
2013 december 18,5 2014 január 17,3 2014 február 19,0 2014 március 10,2 2014 április 7,7 2014 május 4,4 2014 június 1,7 2014 július 1,1 2014 augusztus 1,1 2014 szeptember 2,2 2014 október 4,8 2014 november 12,0
Statisztikát tudsz nézni, több évre visszamenőleg, de hőmérsékletekből szerintem csak tippelni tudsz... vagy ha tudod is mennyi volt a napsütéses napok száma és a hőmérséklet, hát nem tudom lehet-e abból bármi pontosat számolni.
Annyit tudsz tenni, hogy szorgosan írod a gázóra állását, meg hogy mennyit fűtöttél fával és gázzal.
Olyat nem lehet "matekolni", hogy egy fűtési szezonra vetített ( szept-től > aprilisig) a fűtés gázfogyasztásból (100%) mennyi lehet a havi rész "arányosan" ?
Mondjuk
szept - ápr > 2 - 2 %
okt - márc > 6 - 6 %
nov 14 %
dec 20 %
jan - febr 25 - 25 %
Ezek helytállóak lehetnek ?
Csak mert mióta megvan a gázkazán soha nem volt olyan, hogy csak az ment volna. Tehát nincs pontos adat mennyi kéne egy szezonra gázból.
Most viszont lemegy/lement a november fafűtés nélkül . Hátha lehet abból "kalkulálni" valami szummát .
Novemberre 100m3 ment el (ebben benne van a HMV és némi főzés is . kb.30 és 5 m3)
Más: honnan a p.csából származik az a baromság, kik terjesztik, hogy nyugaton kezdik leszedni a hőszigeteléseket, mert azóta nem szellőzik a ház? Mert hogy penészes belül még a szűzmária is? :) Szintén a héten volt nálam egy fickó, aki majd szigeteli a házunk a tavasszal. Külföldön is szokott vállalni melót, ő azt mondta, hogy nyugaton már szinte csak a 20 centi körüliek mennek.
Asszem az lesz egyelőre, hogy nem kapcsolgatom a fűtést és karácsonyra 'kapok' egy páratartalom mérőt. A szellőztetés szerencsére nem gond, jó nagy ablakaink vannak, gyakorlatilag 2 perc alatt teljesen kicserélődik a levegő. Ezt meg úgy időzítem, hogy a termosztát bekapcsolására essen, így nem lesz nagy veszteség, mert annak több idő kell, hogy felfűtse a rendszert a kazán.
Tavaszig olvasgatok, érdeklődök a témában és jöhet majd a szellőztetés ki- illetve beépítése.
Ezt a gumis dolgot kipróbálom. Az csak simán kihúzható a keretből? Nincs ragasztva?
kihúzhatod nincs ragasztva, de szerintem kevés lesz és nem kontrolált a folyamat
Mielőtt még szétverném a házat (úgyis csak tavasszal-nyáron fognék hozzá) ezek szerint egyenletesebb hőmérséklettel is jaulhat a helyzet? Mondjuk az itthonlétkor 22 fokra van állítva a termosztát. Ha távozáskor mondjuk 20, vagy a fölé tekerem, már pozitív hatása lehet?
igen javít valamit, de megoldani nem fogja
nálam a szigetelés félig megcsinálása után is van még 1-2 kritikus pont ahol hőhíd van ez a szakaszos fűtés idején hajlamos párára, folyamatosnál magától eltűnt... :)
attól hogy 22 fok van bent a fal nem lesz 22 fokos, mérd meg az a biztos
Azt sem értem hogy a fürdő miértnem penészedik ahol egy fürdés alkalmával gőzfürdő szokott lenni és semmivel nem szellőzik jobban mint a lakás többi része.
ezt én se értettem a saját lakásomnál, de lehet azért mert ott 1-3fokkal általában melegebb van
festést értem, azt hittem csak a rendszeres festést akarjátok most megejteni
Nem állandó, hanem a külső belső hőmérséklet viszonyától függ.
is illetve a ház különböző oldalain a nyomás különbségtől, az ablakba falba épített légbeeresztők ezen az elven tudnak működni, de a kéményre is van hatás a szélnek >> porlasztó is így működik
"Es milyen meglepetes: minden diszperzittel van festve. Raadasul tobb retegben!"
A cégednél dolgozó buta szakemberek valószínűleg nem tanulmányozzák a legújabb kocsmatudományos híreket a diszperziós festékeknek a beltér páratartalmát növelő hatásáról.
De a diszperzit az még semmi! Képzeld el, egyes passzívházakban direkte nájlon párazáró fólia réteg van a falakon! Na azokban a szar házakban milyen áporodott levegő meg brutális páratartalom lehet...
"Vakolatig lekaparni, csiszolni a festéket, tapétaragasztót, meg ki tudja még mi van ezen a falon."
Egy javaslat: ha bárki a jövőben a lakás túl magas páratartalmával kapcsolatban említi neked a "fal", "vakolat"; "festék", "hőszigetelés", stb. szavakat, azt az embert abban a pillanatban küldd el melegebb éghajlatra (vagy küldd ide a fórumba, majd megtesszük helyetted mi :)
Ne nyúlj a falhoz, nem érsz el vele semmit. Ha túl magas a pára, akkor szellőztess jobban.
Épp nemrég számoltam ki egy másik topicban, hogy ha egy nagyon rosszul szellőző (télen magas páratartalmú) lakás légcseréjén jelentősen javítunk, az havonta mindössze nagyjából 3 ezer forinttal növeli meg a fűtésszámlát.
Ezt a havi 3000 forintot spórolják meg azok a családok, akik a borzalmasan rossz minőségű (olykor mérgezéshez közeli széndioxid tartalmú) lakáslevegőt szívják fejfájósan, eltompulva és fáradékonyan egész télen át.
nekem analogokrol rossz emlekeim vannak, de azok inkabb voltak dekoracios targyak mint akar csak indikatorok.
egy olcso digitalis nem lesz abszolut pontos, de onmagahoz lehet viszonyitani, latni fogod vele szamszeruen mi az amikor kod van a furdoben es mi az ami a lakasban van reggelre. szoval en olcso digitalisat vettem, es bevalt.
Ha már van két kéményed, miért nem raksz az egyikre egy olcsó ( de jó ) kis fatüzelésű kályhát és miért nem fűtögetsz vele? Baromi jól rendezni szokta télen a lakás páráját egy olyan házban ami nem légtömör és kap utánpótlást frissből, akár ablak réseke akár aereco-n keresztül!
Nem vakolatot leverni. Vakolatig lekaparni, csiszolni a festéket, tapétaragasztót, meg ki tudja még mi van ezen a falon. Azért ezt előttem használták vagy 20 évig.
" Vagy a két kéményben megindulna valami összedolgozás? Az egyiken be, a másikon ki menne a levegő? " Így biztos hogy nem működik.
De ha van alul egy nyílás, pl. egy macska kijáró, akkor igen.
Vagy ha az egyik kéménybe egy ventilátor dolgozik. Abba ami befelé szállítaná - tehát lefelé a levegőt. De kár agyon komplikálni. Megfelelő szellőzés és semmi baj.
Ezt a gumis dolgot kipróbálom. Az csak simán kihúzható a keretből? Nincs ragasztva?
Mielőtt még szétverném a házat (úgyis csak tavasszal-nyáron fognék hozzá) ezek szerint egyenletesebb hőmérséklettel is jaulhat a helyzet? Mondjuk az itthonlétkor 22 fokra van állítva a termosztát. Ha távozáskor mondjuk 20, vagy a fölé tekerem, már pozitív hatása lehet?
Meg úgy unblock, melyik a jobb a kinti hőmérséklethez képest? Ha jobban fűtök, vagy ha kevésbé?
Miért sajnos? Nem tetszik a festék színe? Mert a párásodáshoz a diszperzitnek semmi köze.
"tavaly nyílászáró csere volt, műanyagra mindenhol. ... És akkor a probléma. Vízkicsapódás az ablakok alján, néhol penész van kialakulóban."
Az, hogy a régi huzatos ablakokat jól tömítettre cserélted, annak semmi köze nincs ám ahhoz, hogy azóta áll a levegő a házban (és párásodik). A diszperzit az oka az egésznek, meg az a rohadt hugarocell kívül a falon, meg az is, hogy a Mars éppen a Vízöntő jegyében van.
Kocsmai hőszigetelő tanfolyam, második óra tananyaga.
Én a helyedben leverném a hőszigetelést a ház faláról, lekaparnám a diszperzitet belül és utána erősen csodálkoznék, hogy még mindig párás a lakás
és csak mindezek UTÁN kérdeznék meg egy VALÓBAN hozzáértőt, hogy vajon mitől olyan párás a lakás levegője (ha még nem jöttem rá magamtól ;)
Gondolom 2 rétegű üveg került az ablakokba (?). Azoknál előfordul. Nálunk is olyan az alső széle reggelre, nincs még szellőztetőrendszer... Páratartalmat kellene mérni, és kordában tartani. A penész miatt is fontos, ki tudja, mennyire hőhidas a ház szerkezete. Olvas vissza, a napokban sokat volt szó erről a témáról.
Van egy házam. Kicsit túlzás lett a szigetelése. Nameg a festés is szar.
Részletesen:
- B30-as téglaház, két lépcsőfoknyi magasságú aljzattal, amely kívulről hungarocelles. Belül padlócsempe és hagyományos parketta.
- falak kívülről 5 centis hőszigetelést kaptak vagy 15 éve, belül perlittel vannak vakolva, vagy valami olyasmi, a lényeg, hogy puha izé, nagyon könnyű bele szeget verni és nem pattog le. Nekem a régi öregek mondták, hogy perlit vagy mi, én 9 éve vettem a házat, nem voltam itt a vakolásnál.
- belül a fene tudja hány réteg és micsoda van a falon. Én fűrészporos tapétát tettem rá és diszperzitet. Sajnos.
- tavaly nyílászáró csere volt, műanyagra mindenhol.
- sehol nincs beépítve semmilyen szellőző.
- 3 ember lakja, fürdünk és mosogatunk bent, a főzés egy második konyhában történik ami nem képezi részét a szóbanforgó háznak.
- központi fűtés van, a hőingadozás durván 3-4 fok egy nap alatt, de ebből legalább 14 óra 21,5-22,5 fok.
- melegvizet turbó gázkazán állítja elő, tehát nincs hatással a benti légkörre.
- durván 250 légköbméterről beszélünk.
És akkor a probléma. Vízkicsapódás az ablakok alján, néhol penész van kialakulóban.
Tervezem, hogy jövőre rendbe teszem a falakat totálisan. Levakarom a vakolatig, mert azt sem tudom mi van rajta, majd új glett és valami jól szellőző (talán mész alapú) festést kap. Van a ház közepén két sosem használt kéményem, ebbe szeretnék valami szellőzést tenni, így gyakorlatilag a fürdőt, a konyhát és a folyosót is el tudnám látni szellőzéssel.
Kérdés: Hatásos lehet-e ez a terv?
Az én kis eszem szerint hiába teszek egy lukat a kéményekbe, ha nincs egy másik rés ahol be tud jönni levegő. Tehát, ha minden felfele áramlana (mert a meleg levegő ugye, felfele száll) akkor vákum keletkezne, ergó nem mozogna semmi sehova. Nem jól gondolom? Vagy a két kéményben megindulna valami összedolgozás? Az egyiken be, a másikon ki menne a levegő?
Nem akarok ezen a témán rugózni de nem ennyire egyszerű a történet mert ha elolvastad volna tudnád hogy 20-22 fokot tartok bent és így nem lehet egy ytong válaszfal 16fokos pláne nem a közepe de szerintem az alja sem .Azt sem értem hogy a fürdő miértnem penészedik ahol egy fürdés alkalmával gőzfürdő szokott lenni és semmivel nem szellőzik jobban mint a lakás többi része.
A festés miatt nem őrültem meg de adódhat olyan helyzet ami miatt kénytelen vagyok most neki állni PL gyerkőc megszületése.Nem biztos hogy tökhülye vagyok emiatt.
"ami érdekes volt rátettem a kezem és kellemes meleg érzete volt pedig 0.3 fokos lehetett"
Ilyenkor a kéz a hőelvonás erősségét érzi (energia el-áramlás). Egy, a tenyerednél alig hidegebb, de jó hővezető anyag, sokkal több hőenergiát vonhat el, mint egy sokkal hidegebb, de rosszul hővezető anyag. Pl húsz fokos vasdarab sokkal hidegebbnek érződik, mint egy mínusz húsz fokos eps darab, mert az eps felülete pár másodperc után már azonos hőmérsékletű lesz a tenyereddel, a vasdarab meg még jósokáig 10-15 fokkal hidegebb lesz és közben folyamatosan szívja el a hőt a kezedből.
A kezed villámgyorsan felmelegítette a gipszkartont borító száraz papír felületét.
Eszembe jutott egy apróság a huzattal kapcsolatban. Nem állandó, hanem a külső belső hőmérséklet viszonyától függ. Ha kinn is meleg van, vagy melegebb, mint benn, akkor erősen lecsökken, sőt akár meg is fordulhat, ezért egy ilyen szellőztetés ventilátor nélkül annál több levegőt képes cserélni minél hidegebb van kinn.
Megvizsgáltam mi a helyzet nálam. Jelenleg a kürtő is és a cső is kifelé dolgozik. Huzat van most rendesen nem marad égve a gyufa a nyílások közelében. A cső alján a könyökben már áll a kondenzvíz. A kürtőből ez nem jön vissza hanem beszívódik majd valamerre újra elpárolog. A kondenzvíz kezelése szempontjából a cső kedvezőbb, mert a benne visszafolyó vizet kényelmesen el lehet vezetni, ezzel szemben ha a kürtőben csapódik ki, akkor nehezebben kezelhető, ezért lehet, hogy az alucsövet fogom kimenő iránynak használni. A kémény korábban gázkémény volt így nem lesz miatta koromszag idebenn.
a kezeddel homersekletet nem igazan erzel. hoaramot erzel. hogy a kezedrol megy el a ho vagy hogy kapod a hot. ez alapjan mondasz valamit hidegnek vagy melegnek.
egy durvan hoszigetelo anyag nem bir sok hot elvinni a kezedrol, a felulete nagyon gyorsan felveszi a kezed homersekletet es onnantol azt erzed. ellenben egy jo hovezeto pl vas az viszi el a hot mint atom, erzed hogy hideg, nem tudod felmelegiteni.
telen 2cm hungarocellre leulhetsz a foldre, kifejezetten hozzaizzad a feneked :-)
Nem lehet, hogy a villany fűtés és egyéb vezetékek meg szerelvények miatt csinálták a gipszkartont a légréssel?
Ilyen technikát csak messziről láttam még, de ez lenne az első ötletem, mert ha a belső EPS-be vésnek bele mindent az jókora hőhidakat csinál a betonszerkezet felé.
Valójában annál több kondenzvíz csorog vissza, minél inkább lehűl a kifelé menő levegő, melynek hatására ugye a pára kicsapódik belőle. Viszont minél jobban lehűl a kifelé menő levegő annál jobban felmelegszik a befelé jövő, hiszen jórészt az hűti le. A kéményt kívülről a padlástrében szigetelni akarom.
Nem fűzök a dologhoz amúgy vérmes reményeket. A jelen low cost megoldással megelégednék 1-2 %-os fűtésmegtakarítással :)
Szerintem az csak azt jelenti, hogy hideg a bejövő levegő csövének a fala. A hőcsere attól még lehet nagyon rossz hatásfokú. Ha a hőcserre jó, akkor esetleg csak a cső felső része fog izzadni, de mivel lefelé csorog...
Szerintem a huzat elég, ha valahol adsz lehetőséget a friss levegőnek bejutni. Pl valamelyik ablaknál, ahol friss levegőt akarsz kapni, egy darabon kiszedni a gumitömítést a legolcsóbb megoldás. Ezt megteheted a szobaablak fürdőszoba kémény viszonylatában. Én első körben csak a bejövő oldalra akarok ventillátort, hogy megfigyeljem mennyire lendíti be a huzatot a másik oldalon.
Egyébként azt figyelembe kell venni, hogy ez az aereco beeresztő ott érzékeli a párát ahol el van helyezve. Ha a fürdőbe teszed, akkor nem a szoba páratartalmától fog függeni direktben mikor mennyire nyit ki. (Ez nem csak kinyit lezár, hanem szabályozza nyílás nagyságát.)
Ez kísérletezős dolog én is csak az elején vagyok, tehát nehéz megmondani, hol hogyan érdemes csinálni.
Az majdnem biztos, hogy valamennyi légáramlást érdemes folyamatosan biztosítani a kéményen keresztül, hogy ne hűljön le nagyon, mert akkor nehezebben indul be a huzat plusz jobban lecsapódik a pára, ha aztán beindul benne a levegőztetés.
Mindenképpen olyan helyről érdemes az elszívást csinálni, ahol a legrosszabb vagy esetedben legpárásabb a levegő. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha beindul egy ilyen légcsere folyamat, akkor ne a legkellemetlenebb helyen okozzon huzatot.
Elméletileg, ha valahol kimegy levegő a házból, akkor az szintén a külső térből pótlódik, különben előbb utóbb elég nagy vákum alakulna ki odabent. Hogy melyik helyiségnél jön be kívülről az a nyílászárók tömítettségén is múlik. Ezt nyilván lehet befolyásolni számos módon pl még egy szellőzővel olyan helyen ahova a friss levegőt szeretnéd bejuttatni. Az általam vázolt hőcserélős megoldás pl úgy működne, hogy a szívooldali alu csőből egy ventillátor a szoba felőli oldalra nyomná a levegőt, míg a kürtőbe az étkezőből jutna elhasználtabb levegő a kürtőbe. Hogy ide kell-e még egy ventillátor vagy sem az majd kiderül, attól függően,hogy a túlnyomás hatására megindul-e kellő huzat, vagy esetleg kimegy a levegő a lakás más pontjain elhelyezett szellőzőkön.
Még egy kérdés felmerült. Ha a szobában beépítek egy ilyet ami a kéményhuzattal kihúzza a párás levegőt, akkor annak a levegőnek a helyére is kell hogy jöjjön másik. Az meg lehet hogy a még párásabb konyhából és fürdőszobából jönne a nappalin keresztül.
Lehet hogy a fürdőben és a konyhában levő használaton kívüli kénynyílásba érdemesebb lenne ilyet beszerelni?
Ez ok ,csak nem tűnik logikusnak hogy válaszfal közepén is van, mert akkor igy felülírja a fizikát hogyan csapódhat ki a nedvesség egy legalább 20 fokos felületen( de inkább több az) 66%-os páratartalom mellett ?
Te mennyit szellőztetsz egy nap én kb 10percet sarkig nyitott ablakokkal azt elfelejtettem leírni hogy ketten lakjuk a házat és egésznap nem vagyunk otthon hétköznap tehát elvileg lényegesen kevesebb párát termelünk mint egy nagyobb család azért is gondoltam hogy elég lehet napi 10 perc szellőzés.
Ha mondjuk egy ilyet beépítenék a régi kéménynyílásba, ahhoz kellene ventilátor is vagy a kémény huzata (4-5 m magas régi téglakémény) elegendő a megfelelő légáramláshoz?
Tehát valoszínüleg a növényeknek köszönhető.Az érdekes az hogy az üvegfal déli fekvése miatt a ház legmelegebb helyisége. Kösz a tippeket ,megerősítést .
Amennyi vizet a növényeknek adsz , annyival nő a pára a lakásban . Én kitiltottam minden szobanövényt + kapott az asszony egy szárítógépet és megszűnt az ilyen probléma .
Nagy uvegfal sok noveny nem szerencses kombinacio. A sok noveny rendesen noveli a paratartalmat az uvegfelulet pedig a leghidegebb a helysegben ezert ott csapodik ki. Redony segithet valamit a helyzeten. Igazi valamilyen futesmegoldas az ablakhoz lenne.
A ház 6 éves tehát a már kivan száradva egy jó ideje azt hogy a vakolat miből van nem tudom gondolom a rá való vékony vakolat van rajta és Hérával lett festve .Elképzelhető -e az hogy valamilyen gomba jellegű dolog jön ki aminek nem feltétele a hidegfelület mert elvileg válaszfal nem lehet hidegebb mint a lakótérben lévő hőmérséklet 66%-os páratartalom mellett nem csapodhat ki a víz még 20 fokos felületen sem 22fokos levegő hőmérséklet mellett.
Sziasztok!Van egy problémám ,miszerint a ház déli oldalán levő ablakok elképesztően párásodnak (konkrétan folyik a víz) és itt a falazat b30-as tégla az északi rész régi falazat ás kisméretű 40-es fal és itt viszont semmi gond nincs.A nyílászárok egyszerre lettek beépítve ide is oda is ugyan az a típus.Naponta van szellőztetve általában kétszer reggel és délután.Próbáltam az ablakokat gumi szigeteléssel és anélkül is de semmi különbség pára szempontból.A déli részen van egy nagy üvegfalam és előtte rengeteg virág nem tudom hogy esetleg ez okozhat e ilyen jelenséget (mármint hogy a növények esetleg ennyi párát bocsájtanak ki?).Fateréknál és a szomszédban is b30-asból van a ház még sincs ilyen gondjuk.Ha valaki tudna valami okosat mondani megköszönném mert kérdeztem én már több szakit is de semmi használhatót nem tudtak mondani.
Nem teljesen idevág ez a téma amiről szeretnék kérdezni ,de tudom ,hogy itt sok tapasztalt fórumozó szokott tanácsokat adni.
Problémám a következő penész jellegű képződmények jelennek meg a ház különböző részein és itt a jellegű szón van a hangsúly ami érdekes ebben hogy pöttyök formájában jelenik meg és nem romlik tovább nem szürkül be hasonló nyomot hagy mint amikor az olaj ráfröccsen a falra. Ami nagyon szokatlan nekem ,hogy néhány belső válaszfalon is megjelent ami ugye nem lehet hideg a mennyezeten is van amin van 40cm gyapot viszont a fürdőben nincs ahol elvileg a legmagasabb a pára illetve tavaly ahol lefestettem nem újult ki nem tudom mi lehet ez ,de az feleségem megőrjít vele hogy ,penész mondom neki hogy elvileg közfal nem penészedhet mert ahoz már nagy bajnak kell lennie viszont tény hogy valami megjelenik rajta .A ház ytongból van 12cm szigetelés a falakon padláson átlag 40cm ráadásul igazán hideg nem is volt a házban most 66 % a páratartalom és 20-22 fokot tartok naponta 10percet szellőztetek de akkor minden kinyit.
Most készülünk festeni kíváncsi leszek előjönnek e ezek a valamik utána is .
Van ilyen. Pl a műanyag ablakokra való automata szellőztetőben egy szalag nyitja zárja a nyílást, mely a páratartalomtól függően változtatja a hosszát. Nálunk AERECO elnevezésű van beszerelve két ablakra. Csavarral lehet állítani az érzékenységét, amit érdemes is megtenni, hogy ne ömöljön rajta folyton be a hideg, de azért kinyisson ha kell. Ezeket el is felejtettem említeni a szellőztetési lehetőségeknél.
A kéménnyel kapcsolatban csendben jegyzem csak meg, hogy éppen most van folyamatban a kémény hőcserélős rendszerre történő kialakítása. Még nem adtam be a szabadalmi hivatalba ezért szigorúan titkos projekt :). Beletoltam 80-as alu füstcsövet úgy, hogy a teteje kilóg a kéményből 1 métert. Ez lesz a bejövő levegőé a kürtő maradékán megy ki a használt levegő. Ventilátorokkal kell még felszerelni rá, és jó lenne mérni a hőmérsékleteket, hogy lássam mennyit ér így. Komolyabb hőcseréhez jobb lenne spirálisan berakni a kéménybe alu gégecsövet, de a gázfűtés felszámolásából ez adódott ingyen. Meglátjuk milyen anomáliákat és hatásfokot produkál majd. Ja és az első nagyobb vihar előtt még durván le kéna földelnem az alját, mert ez már így villámhárító is egyben....
A pincefödémet szeretném szigetelni az elkövetkezendő időben.
Kérdés, hogy ha por alapú ragasztóval ragasztom fel, milyen mélyalapozót használjak előtte? De úgy gondolom kb bármelyik jó:) (PUR habos ragasztót nem preferálom, mert macerásabb számomra)
Valamint itt is ugyan azzal a módszerrel kell ragasztani, mint a függőleges falon? Vagyis körbekenem a szélét, és 3 pogácsa a közepére egy vonalba?
Szerintem egyáltalán nem kell fólia a szigetelés alá. Ami a mennyezeten átjut az nem fog megállni a gyapotban, hanem eldiffundál fölfelé. (Már amennyiben a felső páraáteresztő fólia eléggé áteresztő).
Ebben az esetben a padlás viszont legyen folyamatosan átszellőztetve, hogy legyen ami kiviszi onnan a párát.
A szellőztetés a lakásban, ahogy írták is inkább rövidebben és gyakrabban történjen. Ha a 15 percből az első kettőben lecserélődik a levegő, akkor a maradék 13-ban átáramló levegő már inkább csak arra jó, hogy lehűtse a falakat mennyezetet bútorokat, így a levegő már nem lesz frissebb, de sokszorosa a hőveszteség és utána sokkal lassabban áll vissza a normális hőmérséklet.
Ha nagyon jól zárnak a nyílászárók valamelyest folyamatos szellőzést is lehet biztosítani. Nálam pl véletlenül nyitva volt egy-két használaton kívüli kéménybekötés, ami teljesen jól kordában tartotta a párát (persze nyilván jókora hőveszteséggel is járt).
A központi fűtés csak a kazánházban csökkenti a párát, a hagyományos kályhák és kandallók viszont a lakásban csökkentik a páratartalmat, ezért esetleg be lehet vetni egyet valamelyik helyiségben.
A legjobb egy hőcserélős szellőztető rendszer lenne, ha nem is a legdrágább verzió, de valamilyen összebarkácsolt akár.
Szellőztetés úgy csinálom, hogy kinyitom a szobaajtót-ablakot és a bejárati ajtót.
Nem igazán fűtünk kevesebbet. Az utóbbi napokban pl. délután 4kor van begyújtva (vegyestüzelésű kazán), 2-3 óra alatt felmegy 22-23 fokig majd reggelre hűl vissza 18-19-re.
Most 23 fok van és 69% páratartalom. (3 órája volt szellőztetve).
Az említett fólia egyáltalán nem kell vagy valami más kell a helyére? Valahol olvastam, hogy ilyen helyre változó ellenállású párafékező fóliát ajánlott tenni, de az elég drága.
Adott volt egy vályog+tégla épület, hagyományos gerendás födémmel amit leszigeteltünk.
Így néz ki alulról felfelé:
gerenda-deszka-5-10 cm sár-párazáró fólia-2x10 cm üveggyapot-páraáteresztő fólia
Szakember tanácsára csináltuk így.
A két szobában (egyik tégla a másik vályog) a páratartalom nagyon magas 65-70%, néha kicsit több. Régi faablak van, de öntapadós gumicsíkkal szigetelve.
Napi kétszer negyed órát szellőztetünk kereszthuzatot csinálva, de 1-2 óra múlva újra magas a páratartalom.
A falak alulról nem vizesednek, legalábbis nem látszik folt, penész salétrom.
Lehetséges hogy a párazáró fólia nem kellett volna a szigetelés alá?
Igen, sokmindentől függ, de itt a többi tényezőben (ki mennyit van otthon, hányan vagyunk otthon, termosztát programja) nem változott semmit, más, ami befolyásolhatná, az meg így nagyhirtelen nem jut eszembe.
A 20 méter lábazat döntő részén 20-30 centi kilátszik, a többi -az egész tábla maradéka- a föld alatt, a fennmaradó 7-8 méteren 40-50 centi kilóg és 30-40 centi ment a föld alá (most így nagyhirtelen nem emlékszem, hogy 70 vagy 80 centi magasra lett-e csinálva ezen a kilógósabb részen) 10-es xps-ből.
Megnyugtatásodra közlöm, hogy mi is kb ugyanannyi fát tüzeltünk el, mint az előző évben (30) q-t, pedig én is növeltem a szigetelést jópár négyzetméterrel. A megtakarítás ott látszott, hogy kevesebbet kellett vacogni :). Lehet, hogy nálatok is nőtt a komfortfokozat, csak nem tűnt fel?
Az a gond, hogy tudom, hogy mennyi hoszigeteles van a padlo alatt (illetve hat mennyi nincs :/), ezert is vartam eszreveheto eredmenyt a labazati szigetelestol. De majd egy helybeli ismerost megkerdek, nala hogyan alakult a dolog.
a lábazati szigetelés (szerintem) a fal és a padló alsó részének kellemetlen (esetleg harmatpont alá) hűlése ellen véd. biztosan forintosítható is. a hőmérséklet meg országrészenként elég sokat különbözött, szüleimnél hó volt akkor is, amikor nálunk nem.
Köszi, akkor úgy néz ki, a tavaly 20m hosszon felrakott lábazati szigetelés 0 Ft-ot fialt (14% a mínuszom) :( (persze hozzá kell tennem, hogy a maradék 70 m2-myi házrész vályogos és ott nem történt semmi hőszigetelésileg)
Valaki, aki logolja a gazoraallasat es nem hoszigetelt semmit az elmult ket evben: a 2012. november vegetol 2013. november vegeig fogyasztott gazmennyisege hogyan viszonyul a 2013. november vegetol 2014. november vegeig fogyasztotthoz?
Az idézett szövegben fontos az "akár" szó. Azt akartam ezzel jelezni, hogy akár érdemes is lehet mint pl a korábban említett alacsony vagy nedves lábazat esetén, és a pincét még el is felejtettem említeni ahova egyenes útja lenne a hidegnek a járdán keresztül. Egyébként esztétikailag is furán festene, ha a lábazat alsó 30 centijét meghagytam volna eredeti formájában.
Egyébként az előző hozzászólásomban a lehet szó fölösleges töltelék, mert a megállapításod az adott esetre teljesen tényszerű, azt nem is kívántam vitatni, csak azt akartam jelezni, hogy vannak más tényezők, amik a lábazat magassága mellett még szerepet játszanak abban, miként érdemes a szigetelést elhelyezni rajta.
Ez valóban mind igaz lehet egy átlagos újabb építésű háznál. Ahol viszont a ház 110 éves és a lábazat simán felnedvesedik ott a nedvesség miatt a hővezetése is megnő és így a padló és a falak találkozásánál fog kiépülni körbe jó kis hőhíd, ami egyébként is a szoba leghidegebb pontja. Penészfészeknek nagyon alkalmas hely, különösen ha ágy vagy bútor is van ott.
"Egyébként a lábazati szigetelést nem véletlenül szokás akár a földbe is leereszteni."
Minél lejjebb nyúlik a külső hőszigetelés a padlósík alá, annál kevesebb hasznot hoz az alja.
Szerintem átlagosan hőszigetelt családi ház esetén a padlósíktól 60-100 centinél lentebb nyúló lábazati résznek már olyan kevés a hőnyeresége, hogy nemigen éri meg vele foglalkozni.
Tehát ha elég nagy a szintkülönbség a lakás padlója és külső talaj között, akkor nem éri meg a lábazati hőszigetelést a talaj alá is levinni.
Sőt, 0,6-1 méternél magasabb lábazat esetén még a talajig sem éri meg levinni.
Sőt, egy bizonyos lábazati magasság felett nem kell költeni drága XPS-re sem, mert 30 centi felett már jó lábazatra az ocssó eps is.
