Hm? Én nem tudok semmit, csak járok arra, és érzékeltem, hogy valóban szűkebbek (vagy szűkebbnek hatnak) a sávok.
Egyébként rohadt sok a híd és a felüljáró, ennyit a költségtakarékosságról.
A helyi újságban cikkeztek róla, hogy az egyik felüljárót valamelyik falu kezelésébe adták, de nekik nincs pénzük arra, hogy télen gondoskodjanak a síkosságmentesítésről. A vízügynek viszont szüksége lenne az útra. Erre mondta a falu, hogy jó, akkor kezelje a vízügy az utat. Hát nekik erre nincs pénzük. Oké, akkor az önkormányzat lezárja, a falu lakossága úgyis egy másik útvonalat használ. :-) Nem tudom, hogy azóta jutottak-e valamire, de a dolog sejteti, hogy nem mindig tökéletesen ésszerű tervek születnek.
ezt nagyon hosszú lenne részletezni :) de megpróbálok kiragadni egyet: feladat, hogy tervezz meg egy folyópályás buszmegállót 2 db útcsatlakozás közé, melyek egymástól (burkolatszélek között mérve) 50-60 m-re vannak. Eddig egyszerű lenne, mert egy normál buszperon azt csá. (itt figyelembe kell venni a közúti közlekedés szabályait más nagyon nem konkretizálja az elhelyezést.) A helyzetet bonyolítja a folyópályával szemközt elhelyezendő öböl... A kettő közt biztosítani kell egy gyalogátkelőhelyet járdakapcsolattal. Na itt már bejön a KTSZ, amibe ábrával illusztráltan megjelenik az öböl kialakítása sok helyünk nincs, mégis valahogy el kell helyezni a gyalogátkelőhelyet. És itt jönnek az eltérések, nem egyértelmű leírások. Ktsz nem adja meg ezt a helyzetet konkrétan. Burkolati jelek tervezése folyópályás öböllel csak úgy foglalkozik, ha párhuzamos parkolók közé van ékelődve (az már nálam öböl...) És figyelembe veendő a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabály. És e 3 nincsen szinkronban. Mindháromban van utalás, de egyikben sem egyértelmű. Ami gondot jelent: beáll egy csuklós busz a megállóba, a busz elejétől mennyi hely kell az útcsatlakozásig, a busz mögött hova lehet tenni a gyalogátkelőt. A tervbe a műszaki előírások alapján került megtervezésre (mégis csak szakmaibb), majd áttervezésre került a jogszabály szerint, ami egy icipicit irreális.
Amúgy meg itt nem tanulsz meg semmit. Ha valóban kezdő vagy, akkor az aktuális szituációk fognak tanítani (feltéve, ha nem nagy cégnél dolgozol), amihez csak kitartást, mert 5 év alatt el fogsz kezdeni őszülni! A szakmának 20 %-a műszaki, a többi az nem! Jogászok, közgazdászok, politikusok, építészek fognak majd "korszerű deltás kereszteződést", meg 2,24 m széles, 4,46 m mély merőleges parkoló állásokat akarni tervezni helyetted és a legfőbb gondjuk az lesz, hogy a műszaki leírás 6. oldalán az "áru" szót hosszú "u"-val írtad...
kérlek részletezd ezektet az általad felvázolt anomáliákat, hogy mi is tanulhassunk belőle...
mi az ami nem jó szerinted?
tudomásom szerint belterületen (nem állami úton) nem kötelezőek csak ajánlottak az ÚME-k! teháát miért kell eltérési kérelem?
mire gondolsz mikor azt írod, hogy bíztam benne, hogy ez a rész meg fog oldódni, de továbbra is nagy rakás fos az egész.????
mostmár nagyon kíváncsivá tettél, hogy mik ezek az ellentétek a jogszabályok a KTSZ és a többi ÚME között. komolyan kérdezem, mert csak most kezdem a szakmát és szeretnék tanulni a nálam tapasztaltabb kollégáktól.
komplex problémáról van szó, amiből én kiemeltem az emelkedők problémáját
ha ennyire széles palettát nyitsz, akkor nyugodtan említsd meg az 5000 kilométernyi vasutat, az s-bahnokat, a metrókat, a vízi teherszállítást, mert ezek is mind a problémakör részei
szerintem egyezzünk meg abban, hogyha időt akarunk nyerni és benyát akarunk spórolni (ami állambácsinak qrvára nem érdeke :-)), akkor ennek nem a pályahuplik alagúttal / viadukttal / bevágással kiváltása a legGAZDASÁGOSABB módja, hanem az, ha lehetőleg egyenes utakat építünk (nem kerülgessük a leveli varangyokat, a mocsárréti pockokat, meg a túzoktelepeket), és egyáltalán: UTAKAT építünk, hogy ne kelljen dugókban és átkelési szakaszokon araszolni, ezermillió szintbeni kereszteződésnél lassítani, megállni... :-))
jó, de ha a benya-nyereséghez még hozzáadjuk az időnyereséget, továbbá a kevesebb károsanyag/zajkibocsátást, egy autópálya esetében semmiképp sem érdemes -új építéseknél- olyanokat bennehagyni mint az érdi-tető M7 vagy Óbarok-Bicske az M1-en...szerintem
hegyvölgyön többet fogyaszt, mint ugyanazon a távon laposban. 1. igen ritka hogy simán motorfékkel (amikoris az injektor úgy 1500-1600 fölött elveszi a benyát a motortól, tehát nulla a fogyasztás) pont egyenletesen le lehessen gurulni. 2. laposon hatvannal eszik az autó 4.5 l/100 körül, laza emelkedőn (ahol lejtőn motorfékkel gurulhatnék) 12-13 l/100 körül.
ennek ellenére nem érdemes minden hegyhátat bevágni/átfúrni, mert az elérhető benya-megtakarításnál esetleg többe fáj a zalagút.
Mivel az autópálya tervezések a "nagy halak" egymás közti "bulija", így az autópályára vonatkozó dolgok nem érintenek tervezés szinten, de pár hozzászólással lejjebb beszúrt kommentár nélküli képem alapján van egy magamban tartott véleményem.
Amit a hatálybalépést követően használnom kellett az a belterületi utak témakörébe tartozik. Van egy táblázat a forgalmi sávokra, biztonsági sávokra vonatkozóan, ami nem változott (bár tüzetesen nem néztem át) az utána következő szöveg némileg változott, de továbbra is a külterületi utak mintakeresztszelvényeire hivatkozik kiemelt szegély nélküli esetekben. Ez azért ciki, mert a KTSZ előírásait jellemzően sík terepű kötöttségmentes belterületi utakra lehet szabványosan alkalmazni. Noha azonban egy meglévő beépített rendkívül szűk utcácskában akarunk rendet tenni - szegéllyel, szilárd burkolattal - nem tudjuk megtenni szabvány alóli felmentés kérelem nélkül. Persze más kérdés, hogy az engedélyezési hatóság aláíróján milyen színű az alsónemű. Hiszen ami egyszer átmegy a rostán másnap nem biztos, hogy jó lesz. bíztam benne, hogy ez a rész meg fog oldódni, de továbbra is nagy rakás fos az egész. ráadásul az is rohadt nagy baj, hogy a jogszabályban rögzített dolgok, a KTSZ egyes részei és a KTSZ kiegészítéseiként megjelenő ÚME-k nincsenek összhangban!! Kéremszépen ilyenkor legyen a tervező okos, hogy épp melyiket alkalmazza, majd legyen gondolatolvasó, hogy a hatóság melyik iratanyag szerint fogja a tervet bírálni! Mert arról feledkezzünk meg, hogy a mai világban az ésszerűség fog dönteni...
Gázzal sokszor lehet menekülni. Csúszos uton is jobb. Egyébként nagyon sok rossz beidegződést szoktam tapasztalni. Olyan, mintha az oktatók nem lennének a helyzet magaslatán. Csak két pl.
1. Nem tartjuk a kuplung fölött a lábunkat. A nejemnél megfigyeltem ezt, és azt is észrevettem, hogy pont kinyomta a holtjátékot. meg is pörkölte picit a kuplungot, gyógyvezetést kellett csinálnom.
2. Kanyar, forduló tetején nem váltunk. Sokszor kivülről is látom, egyesek így kanyarodnak.
Egyébként csatlakozom az előttem szólóhoz. N-ben fogyaszt az autód. Annyit biztosan, mintha betennéd a legmagasabb fokozatba, és pici gázt adnál neki, hogy fenntartsd a sebességedet.
Egyébként a lejtőkkel kapcsolatban. A Sziklás hegység keleti oldala picit lankásabb, mint a nyugati, viszont baromi hosszú. Értsd: több száz km. nagyjából az alja környékén rengeteg autószerelő mühely található, mert az átlag amerika szarrá égeti a fékjét, mire leér. Tudni kell, hogy a hagyományos amerika aut váltó D-ben nem ad motorféket, olyan mint a Wartburg szabadonfutóval. Annyi eszük meg nincs, hogy 2-be, vagy 3-ba kapcsoljanak, mert akkor van motorfék. Az is előfordul. hogy felforralják a fékfolyadékot, és már nem tudnak megállni. Sok baleset van.
"ha a hegymenet nem igényelt dupla üzemanyagot, akkor a lejtmenet alapjárati fogyasztását beleszámolva is kijöhet nullszaldósra a mutatvány... :-)"
Te nem vagy mérnök, ugye? :-)
(A lejtőn üresben gurulás közben elégetett üzemanyag mindenképpen veszteség; ha nem Trabid van és nem állítod le közben a motort, akkor ez ugye nem 0, tehát nem lehet nullszaldós. Persze lehet kevés, meg nem sok, meg "ki tudom fizetni" méretű.)
jaja, mintha az oktatóm is monta volna anno... :-)
(bár nemtom mire gondolt/gondolsz, mert 2 lehetőség van: vagy gázt kéne adni vagy fékezni...
namost lejtőn a hirtelen gázadás szükségességét ugye kizárhatjuk, hirtelen fékezési igény esetén nyilván hiányzik a motorfék, amint a magasabb fékkészenléti állapot némileg kompenzál...)
én buszosoktól lestem el ezt a fotélyt, ők nagyon értenek ám az üzemanyagtakarékossághoz... :-))
ha a hegymenet nem igényelt dupla üzemanyagot, akkor a lejtmenet alapjárati fogyasztását beleszámolva is kijöhet nullszaldósra a mutatvány... :-)
amúgy itt pikolitereken tök felesleges hasogatni a szőrszálat, egy autópálya hupli az nem egy alpesi szerpentine, ahol kedvezőtlenül alacsony fokozatban kell hegyetmászni, és intenzív motor és tárcsafékezéssel disszipálni a feleslegessé vált potenciális energiát a túloldalon...
ezért az alpesi szerpentinét kellő forgalmi volumennél megéri alagúttal kiváltani, míg egy pályahuplit nemigen... :-)
Apropó M7. Már én is láttam a gyorshajtás miatt figyelmeztető feliratot a mátrixtáblán. (term. nem nekem szólt :-) A vezess.hu szerint mindegyik ap. van, ami az állami kezelő gondozásában áll. Összesen 16. Ebből 3 az M0-án. Utóbbin sokkal többet járok, mint az M7-en, mégse láttam, pedig a cikket 1 hónapja írták, és hát a gyorshajtás sem ritka. :-/ A kamerarendszerrel a rendőrségnek nincs kapcsolata (nem is hitelesített mérők), így nem is szankcionálnak. Gondolom, azt várják, hogy a passatban a fickó majd jól elszégyelli magát a felirat láttán, oszt jól le is lassít. :-(
