Mindenkiről van topic / kazárok,szkiták,vikingek,szarmaták stb... azt hiszem az avarok is megérdemelnek pár szót, ha másért nem a kengyel megismertetéséért, és a sok szép műtárgy
miatt...
Ez esetben nyilvá nem mellékes, hogy az illető a türk-avar viszályt kutatva jutott el a vulkánkitörés magyarázatához vagy a steppei viszállyal is csak illusztrált egy nagyívűnek tetsző elméletet.
A én saját törnénelmi filozófiám alapján a történelem szekerét 3 tényező mozgatja,
a társadalm belső ereje, a nagy egyéniségek és a természeti környezet változása. Van amikor az első a döntő, van amikor a második és van amikor a harmadik tényező a legfontosabb.
A meggyengült Bizánc először az avaroknak, majd a perzsáknak nehezen tudott ellenálni, csak egy tehetséges uralkodó Herekleitosznak sikerült az összeomlást elkerülnie. A visszahódított Perzsa uralom alatt állott területek a legyöngült bizánc nem tüdta megvédeni a támadó arabok ellen.
Oké, a vulkánt követő pestis (átalagos halálozás 60%, de az éghajlati katasztrófa miatt éhező emberek immun rendszere le volt gyengülve így a 60%-nál is magasabb halálozás volt a következmény) után üres Balkán szivacsként szívta az avar vazallus szláv törzseket (még Kréta szigetének fele is szlávvá vált).
A szerző, csak annyit mond, hogy egy vulkán inditotta el a történelem tabula rázáját a VI században.
Oké a vulkán kitörés az Óceáni éghajlatú területek kivételével (pld Brit szigetek ahol non stop esőt okozott köddel nyáron, és szuper hideg teleket) a föld többi részén hüvös szárazságot (egy rövid néhány hónapos esős árvizes periódus után). Ez azt jelentette, hogy pld a Viktória tó környéki szavanna éghajlatú magasföld hüvös száraz sztyeppé területté vált 535-540 között amikor növényevő rágcsálók és a belőlük élő ragadozók populációja csökkent, majd amikor a csapadék visszatért a rágcsálók indították először az exponenciális növekedést a populációjukban, az itt a ma is pestis hordozó gerbil egér (ő immúnis a pestisre) és a sokcsecsű egerek (kevéssé öli őket mint a házi patkányt a pestis) hemzsegni kezdtek itt, innen egy ugrás volt (halott sok csecsű egérből egy éhes fajspecifikus bolha egy házi patkányra, vagy harapás a terület védelem miatt) és a házipatkány bolha a patkány halála után az emberhez jutott. A bizánci elefántcsont kereskedelem négy kikötőjéből csak 1-et ismernek a régészek a többit elintézte a pestis. 541 elérte Egyiptomot a pestis. Kínába csak 60 év mulva ér, de eljut.
Ez az egész világot érintette, a Cortez konkviszkádorai egy tök üres várost találtak Mexikóban Teotihuacán, ami az 535 től kezdődő szárazság utáni éhinség és politikai káosz után üressé vált.
Mindenkit legyőznek egyszer. Én meg azt íertam le, hogy kerültek a Km.-be Baján alatt az avarok. Akik jól átverték a longobárdokat az igaz, de járt már így más is.:)
Én is hallottam, hogy vannak, akik pl. a római birodalom bukását egy természeti katasztrófához szeretnék kötni, de nem olvastam ilyen részletesen utána, pedig érdekelt; köszi az összefoglalót.
Ebben az időben az avarok még nem éltek a Km.-ben, hanem attól keletre. Itt akkor éppen a gepidák és a longobárdok meccseltek egymással, az avarok segíteni jöttek be Baján kagán alatt. (565-568) Ettől kezdve ki is takarították az előzőket, maguknak foglalták el a területet, kb. 200 évig nem volt ellenfelük. Azaz, elég gyorsan talpra álltak abból a nagy időjárási krachból.
Elolvastam a könyv ismertetőjét (hangsúlyozom, nem agát a könyvet), ebből én arra a rossz típusra asszociáltam, aki történeti szakmű helyett is bestsellert akar eladni, egy-egy nagyívű, mindent megmagyarázni képes elmélettel pedig akár tudományos karriert is csinálni.
Egyrészt fából vaskarika a VI. században 'nagy történelmi átrendeződésről beszélni' - ilyet akár minden száz évben lehetne találni. Hogy Bizánc bukása (sic!) egy vulkánkitörés eredménye lenne, eléggé nonszensz - ennél praktikusabb dolgokról ír Prokópiosz, amikor nem éppen baráti szavakkal szidja a Justinianus-rezsimet a későbbi látványos lehanyatlás látleleteivel. Az iszlám kialakulása meg éppen valóban történelmi fordulópont volt - mellékesen éppen száz évvel a vélt vulkánkitörés után... Ha mindent le lehet vezetni egy eseményből, az némileg leegyszerűsíti a mondandót, értsd jól el lehet adni a könyvet a széles olvasóközönségnek.
(Szándékosan felületes ez a bírálat, nyilván ki lehet húzni belőle azt, ami esetleg nem áll meg..)
Epheszoszi János a napfényes Mediterrániumban írja 535 ben. A nap elsötétedett és teljes 18 hónapon át sötétség uralta a földet. Prokopiosz bizánci történet író szerint : A nap ragyogás nélkül bocsátotta ki fényét, mint a Hold.
Más források szerint: 18 hónapon keresztűl a Nap tompa fényű, vagy sötét volt. A Nap fénye halovány árnyék.
Mezopotámiában hó esett. Kínában 535 ben sárga por esett az égből és elpusztult a vetés 536 augusztusban hó esett elpusztult a vetés, majd aszály és éhinségek. Koreában 535 és 536 volt a legrosszabb időjárás és Japán dettó, éhinség, éhinség, éhinség, mint a Brit szigeteken. 530-as években Dél Amerika hatalmas területeit aszály pusztitja dettó Mexikót. A mai USA-ban leálnak a fák növekedése gyakorlatilag 536 ban és 542-543 között. Európában (Skandináviában) 536-542 között gyakorlatilag leállt a fák növekedése.
A klimatológusok szerint ez volt az elmult 2000 év legrosszabb időjárási periódusa 536-550-ig.
1988 a híres természettudományos folyóirat a Nature 1988 márciusi számában Mike Baillie írt a VI századi éghajlati katasztrófáról amit a fák évgyűrűiben lehet kimutatni.
Ue. szerző 1988 nyarán az Archeology Ireland-ban írt erről ismét paralel kínai és kelet római (Bizánc) adatokkal együtt. Előttük Richard Stothers és Michael Rampino a Journal of geophysical Research 88 1983 ban írnak a kelet római kori klíma katasztrófa történeti (írásos) bizonyítékairól. A Science News-ben 1985 ben a 127-es számban jelent meg a kínai feljegyzésekről a klímakatasztrófáról.
Szerintem akkor hullanak a szabadon tartott állatok, ha túl vastag a hó vagy lefagy jéggé a táj. Most is előadódik ez a Gobiban is, másutt is, de az összes nomád állata soha nem vesz oda egyszerre, hanem itt-ott kisebb-nagyobb csordák, ménesek. Itt volt történelmileg a minap szinte a nagy robbanás a Krakatoán, azt már jegyezte a tanult világ, de nem látom, hogy a K.u.K. lovai kipusztultak volna. Vagty az alaszkai nagy vulkánrobbanás, az se csinált nagy zűrt a vadlovak állományában. Annál nagyobbat az ember, aki üldözte őket.
A növekvő nyári hideg miatt a csapadék is a szárazföld belső részében jelentősen csökkent és a hideg sivatag, gobi, sztyepp övezett a vulkán kitörés utáni időjárási káoszban el csúszott vagy 100-200 km et. A türköket ez relatívan kevésbé érintette mint az avarok elődeit, akik a szárazságot jobban megszenvedték.
Akkor kihal a Föld minden olyan élőlénye, ami a növényekre van specializálódva. De akkora robbanás nem lehetett ott távol, ami csak a Km.-ben öl, másutt, sőt, sokkal közelebb meg nem. Pl. India, Dél-kelet Ázsia, Perzsia, stb...:)
Oké télen a mongoloknál és a Jakutoknál dermesztő hideg van, de nyáron hét ágra süt a napocska és a füvek összes kloroplasztisza cukrot gyárt, de mi van, ha a napocskát kénsav aeroszol és hamu takarja el?
Tehát egy távoli vulkán hatására nem volt éppen muszáj az egész lóállományt elveszíteni. Kiálltak azok a félvad nomád lovak pár szűk esztendőt, ha volt is köztük veszteség.
A gond az, hogy bár a Magyarország történetében Bóna ír a Krum kán vezette hadjáratról, erre konkrét írott adat sehol nincsen, csak jóval későbbi utalások vannak az egészre.
Attól még lovat tartottak és tartanak ott. Arra föl írtam, hogy akármilyen szélsőséges időjárás mellett nem is, de nagyon kemény helyen mégiscsak tartanak lovat az emberek. A jakut ló -60 fokot is kibir télen, pedig nem él vastagfalú istállóban...
Ez is egy ötlet, de nem hiszem, hogy annyi lovat veszítettek volna rövid idő alatt. Ma is tartanak lovat, több millió db-ot Mongóliában, Jakutiában, a mienknél rosszabb időjárás mellett is. Mármint annál, amit a vulkán okozhatott akkor pár esztendőre.Azaz télen -40-45 fok van, a pár hónap nyár meg igencsak hűvös...
David Keys Katasztrófa Vince Kiadó 2002 -ben ír az avarok és a türkök hatalmi cseréjéről, egy érdekes feltételezést, hogy az avarok erősen lótartásra koncentráltak és az indonéziai vulkán kitörést követő éghajlati rosszabodás miatti szárazabb hidegebb éghajlat miatt (elvesztették a lovaik nagy részét), az erdősebb sztyeppén élő északabbi türkök, akik vadásztak, kisebb mértékben de földműveltek, marhát is tartottak, ezért amikor az avarok lovaikat vesztették akkor vazallusból előléptek.
Inkább csak Avaria keleti felének a vége tehető 804-805-re, a Tisza egyik oldalán. Mindkét oldal felett a fia, Omurtag bolgár kán (814-831) terjesztette ki a befolyását. Erről egy márvány emlékmű is maradt görög felirattal, mely szerint a Kubiar nemzetségbeli "zera tarkan" rangú főembere a Tiszába fulladt a hadjárat közben.
