"hővisszanyerő rendszert kell beépíteni még a lakóházba is... egy nagyobb épületnél kötelező a légkezelő gép beépítése a ventillációs rendszerben"
A "légkezelő" szó használata mellébeszélésnek hangzik, mert akár egyetlen ventilátort is lehet légkezelőnek hívni.
Csak olyasmit KEL beépíteni, amit törvény ír elő. Minden energiatakarékossági dolgot vagy (anyagilag)érdemes beépíteni, vagy nem érdemes beépíteni. Ha egy törvény olyasmit tesz kötelezővé energiatakarékosságra hivatkozva, ami anyagilag veszteséges (a befektető élete végéig sem sem térül meg a befektetett összeg, tehát NEM TAKARÉKOS), azt a törvényt hozzánemértő idióták fogalmazták mg (pl éppen most enyhítenek a szélerőművek enedélyezésén a zseniális kormányszakértők :)))))
Egy nagyon jó minőségű párazáró (amit lehet kapni a kereskedelembe) nem engedi át a levegőt. Van egy mérőm a páraáteresztő fóliákra, azzal teszteltem a párafékezőt. Nulla a nyomása a csőben. 10 bár nyomáson lehet, hogy átmenne a fólián nitrogén és az oxigén, de az nem életszerű.
A tőkéletes párazárás azt jelenti, hogy határolófelületen nem menjen át a legevő, ami tartalmazza a párát.
Az amerikai katonáknak - állítólag - csináltak olyan mikroszűrőt, amely csak a víz molekulákat engedi át. Pocsolyából is tudnak tiszta vizet inni. A kórokozók sokkal nagyobbak a víz molekuláknál. Persze valószínűleg csak egyszer használható a szűrő.
Elvileg légmentesen zárt dobozokhoz létezik olyan szűrő, amely a levegőt átangedi, de a vízpárát nem. A dobozban lévő levegő hőtágulása miatt nem fog horpadozni és pukkadozni.
"A tőkéletes párazárás azt jelenti, hogy határolófelületen nem menjen át a legevő, ami tartalmazza a párát. "
A levegőben lebegő vízpára gázként működik, melynek molekulái kisebbek a nitrogén és az oxigén molekuláknál, ezért sok olyan anyag/réteg van, amin a levegő nem tud áthatolni, de a vízpára igen.
Ezért ami párazáró, az egész biztosan légzáró is, viszont ami tökéletesen lézáró az az anyag attól még lehet páraáteresztő. Tehát ha tökéletesen párazárt lakás a cél, az egész biztosan légmentesen zárt is lesz, fordítva viszont nem igaz a dolog: lehet egy lakás teljesen légtömör, miközben minden irányban páraáteresztők a falai.
Érdekesség: a szellőzéstechnikában léteznek olyan entalpiás levegő-levegő hőcserélők, amelyek a lakásból távozó használt levegőből (a hő mellett) a párát is átengedik a bejövő friss levegőbe, úgy, hogy a használt levegőben esetleg lévő WC bűzből semmi nem jut át. Tehát a hőcserélő membránja kiváló páraáteresztő , de egyáltalán nem légáteresztő.
A gázok parciális eloszlási törvénye szerint ha a 300 köbméteres "kockában" 2000 ppm a vízgőz nevű gáz töménysége, miközben a külvilág co2 töménysége mindössze 420 ppm, akkor a kockán lévő lyukon át ez a két érték egy idő után ki fog egyenlítődni akkor is, ha nincs semmiféle ventilátor. Tehát ekkor a kockában (lakásban) is 420 ppm lesz a co2 töménység).
Az 1000 ppm co2 alatti lakáslevegőt szokás egészségesnek nevezni. Tehát lesz egy pillanat a kiegyenlítődés során, amikor a kocka belsejében a co2 töménység 1000 ppm alá csökken, innentől kezdve a kockánan (lakásban) is egészséges lesz a levegő, mégpedig ventilátor, tehát SZELLŐZTETÉS NÉLKÜL. Az itt a kérdés, hogy kb mekkora lyuk kell a lakás és a külvilág közé, ha parciális kiegyenlítődés során egy órán belül szeretnénk a lakásban 1000 ppm alá kerülni. Mert túl nagy (négyzetméteres) lyuk esetén energiai kezelési gondok lehetnek, ebben az esetben kár továbbgondolni ezt a dolgot.
A tőkéletes párazárás azt jelenti, hogy határolófelületen nem menjen át a legevő, ami tartalmazza a párát.
Már leírtam Neked is egy másik topikba, hogy szinte lehetetlen kivitelezni a teljes párazárást, mindig marad néhány áttőrés, ahol nagyon megnő a páranyomás és onna csurogni fog a víz.
Arra kell törekedni, hogy olyan rétegrendet tervezenek és kivitelezzenek, hogy ne alakuljon ki benne a harmatpont. 30cm kőzetgyapott esetében hosszú ideig kell nagy hőmérsékletkülömbség legyen a határolófelület két oldalán, hogy kialakuljon a harmatpont. Másodsorban egézségesebb is kiengedni a párás levegőt lakott térből, mind bent tartani.
Én ehhez a témához azért szóltam hozzá, mert ezt kérdezték:
- Van egy 300 köbméteres, légmentesen zárt üreg. Az üreg neve legyen mondjuk "lakás". A lakásban lévő levegő széndioxid koncentrációja legyen mondjuk 2000 ppm. A lakásban lévő levegő széndioxid koncentrációja legyen mondjuk 2000 ppm.
Olvastam, hogy sokan vagyunk, 7 milliárdan, és naponta egy ember 0.7 kiló széndioxidot lélegzik ki. Ami évi 1.t Gtonna széndioxid kivbocsájtást jelent.
A széndioxig sűrűsége 1,98 kg/m³.
2000ppm az 0.2%. térfogat százalékban. Megszorzom a sűrűséget a 0.2% százakkal és elosztom a köbméterrel, akkor 2000ppm-nél 0.00396 kiló széndioxid lesz egy köbméter levegőben.
300 légöbméterben (ami egy 100nm-es terem), az összesen 1.188 kiló. 3 ember lélegzit ennyit egy nap alatt. Ha fél napot tartozkodnak a teremben 20-an, az 7 kiló széndioxid, ami 11700 ppm.
Egy 100nm-es lakóházba minimum 1.08x100= 108köb/h ventilláció szükséges, a szabvány szerint. Irodáházban sokkal nagyobb ez az érték.
De ennél nagyobb teljesíményű ventillátor szükséges, mert leég, ha folyamatosan üzemel. Be kell építeni egy nagyobbal, amire szerelünk egy időrelét, ami 20 percet üzemel és 20 percet nem.
Pluszban kell egy másik csőcsonk, ahol beáramlik a friss levegő.
Kb. 125 átmérőjű cső szükséges a ventilllátornak és min. a 5x-se, ha venti nélkül szeretnénk megoldani a légcserét. Ha szélcsendes a környezet, akkor kell a venti.
"Nem lehet megcsinálni, csak ha két határóló felületett képezel ki. Doboz a dobozban."
Érdekes megközelítés :) Inkább úgy mondanám, hogy teljesen zárt hatalmas nejlonzacskó kialakítása egy merev doboz belsejében.
"Ahogy a mélyépítészetben készitjük a vízszigetelést."
A jó párazárás fontos eleme a korszerű lakásoknak (energiatakarékosság), ezért a tökéletes légzárást a párazáró rétegből kiindulva próbálnám megközelíteni. Sajnos a párazárás nehezebb a légzárásnál (a molekula-méret kisebb), tehát aki összehozott egy tökéletes párazárást, az egyúttal tökéletesen légzárt lakást is csinált.
Tehát elsősorban egy párazáró réteget próbálnék tökéletesen légzáróra is megcsinálni (miközben párazáróként is jól működjön), és sajnos a nem-műanyag vízszigetelő rétegek (vakolat/beton adalékok, festékek stb) sajnos egytől egyig páraráteresztők, ami jelentősen leszűkíti a szóba jöhető anygok listáját.
Úgy is mondhatnám, hogy ha a párazárás nem lenne továbbra is követelmény, csak a légzárás, úgy valóban sokkal könnyebb lehetne a dolog.
Nem lehet megcsinálni, csak ha két határóló felületett képezel ki. Doboz a dobozban. Ahogy a mélyépítészetben készitjük a vízszigetelést.
Kell egy alaplemez és arra valamilyen falazás és egy lapostető. A falazást síkba kell vakolni, az alap és a fal között kell vakolni egy srég illesztést.
Kétoldalas ragasztó szalaggal fel kell rögzíteni a párazárót (ami három rétegű üvegszál erősítésű kell legyen). Az illesztésekre pluszba rá kell húzni egy ragasztós 160-es geotextil szalagot is. A sarkokra is.
Tehát adott egy alap és négy falat, amit belülről beburkolsz légmentesen a fóliával, az áttöréseknek léteznek spéci tömitőpaszták, ezek ipar cuccuk, a kiskereskedelembe nem kaphatók.
Ezután el kell késziteni egy alaplemezt, legalább 10cm vastagot vasalt betonból- két hegesztett haló - távolságtartó kecskékkel és min.1.5 cm vastag betontakarással. Hogy ne sérüljön a párazáró, létezik egy spéci fólia, ami hozzáragad a betonhoz az öntésnél és olyan erős, hogy nem vágja ki a vasalás. Az rá kell burkolni a fóliára a kétoldala ragsztóval. Utánna be kell épiteni a falakat és öntesz rá egy vb fődémet, aminek van néhány tetővilágitója is. Ezek ki van emelve felfele a lemezből. Erre létezik tervezett részelt, hogy légzáró maradjom.
Aztán folytatod a fóliát a födém tetején és a kürtőkön is. Beéptesz polikabonát motoros ablakot a kütőrkbe, lehet vásárolni a tűzvédelmis cégektől.
A lapostetőre öntesz egy lejbetont (a lejtbeton alá is jön a fólia ami hozzáragad a betonhoz), megcsinálod az ereszeket és lefordítod a PVC foliát. Vagy egy attikát öntesz körbe fődémre, annak is megvan a szakszerű megoldása a vízzárásra, de valahol le kell vezetni róla az esővizet.
Komoly szakértelem kell, hogy tényleg légzáró legyen az épület, de 120 IQ-s munkásokkal, akik vízszigetekést késziteni mélyépítészetben.
Ha szükséges hőszigetelés is, a fólia alá fel lehet rögzíteni a PIR lapokat is, arra is jól ragad a kétoldalas rafasztószalag. A tetőfödém szigetelése megoldható, de elég bonyolúlt. Egy Bauder Therm DS2-es párafékező bitumens membárnnal kell kezdeni a felső rétegrendet és muszáj attikát önteni.
Be kell építeni egy légcserélő berendezést is, amilyet a passzív házakba szoktak szerelni, van egy viszonylag olcsó holland rendszer, amit egy vízszerelő is össze tud állitani és kiviszi a kondenzet is.
Az kiszívja a levegővel együtt a széndioxidot is. Két darab 200-as PVC csővet kell kivezetni a falon (karotával), azt be kell vezetni egy dobozba, ahol van egy ventillátor és a vezérlées, és cserélhető hővisszanyerő szűró és onna ki kell vezetni a csöveket két 180-as PVC csövön egy 75-ösz osztógyűjtőbe, onnan 75 flexibil csövekkel ki lehet építeni a rendszer a befújó és a kiszivó csonkokig.
Lehet, hogy ezzel a légcserévől nagyon ritkán kell kinyitni a motoros tetőablakokat. A bejárati ajtó: létezik olyan fém ajtó- saroktokkal, ami tökéletesen légzáró és van benne hőszigetelés is, van hozzá tömitőpaszta is a saroktoknak, ezeket a menedékhelyekre szokták szerelni a középületeknél és rettentő drágák.:)
A belső elválasztást meg lehet oldani gipszkaron falakkal.
Általában a kötelet nem közvetlenül a dobról engedik alá, mert az átmérő függvényében változna a pozíció. Van ott valahol egy csigakerék, ahol a horizontális és a vertikáliska erők egy eredőt képeznek. Majd megoldják, elvégre ők ülnek a fiókos oldalon. :o)
- nem nyitható ablakok (az üvegtáblák akár keret nélkül, csak beépítve a falba, természetesen tömítve)
- a lakóteret körülvevő párazáró fólia jó vastag+erős legyen (pl 0,2 mm az utólagos véletlen mechanikai sérülésekre meglehetősen érzéketlen)
- a párazáró fólia 4 méter széles legyen (a szokásos 1 méter széles csíkok állandó toldozgatása ezernyi tömítési hibára ad lehetőséget) - fólia toldásnál sem a fólián sem a ragasztószalagon nem lehet ránc, gyűrődés (minden gyűrődés potenciális légáteresztés)
- a fólia szélét és az érdes beton/vakolt felületeket NEM egyszerű öntapadós ragasztószalaggal összekötni (érdes felültre öntapadós rászorítása = sajnos légáteresztő összekötési mód)
- a párazáró fóliát sehol ne törje át csővezeték, elektromos vezeték, szellőztetés csöve, stb (ezen áttörések utólagos tömítése egy-egy potenciális tömítési hiba, plusz lehet mindent fólián belül vezetni is vezetni, hogy ne legyen szükség áttörésre)
- mindezt olyan ember tervezze/kivitelezze, aki valamennyi fenti mondat okát érti a fizika szemszögéből, vagy legalábbis az IQ-ja 101 felett van.
"A gyakorlatban olyan soha nincs, hogy a kültéri-beltéri hőmérséklet pont megegyezik, és légáramlás sincs"
Szó sem volt hőmérsékletekről. Csupán két (összenyitott) térről, jelentősen eltérő co2 koncentrációval, amely természetesen kiegyenlítődni igyekszik a lyukon keresztül. Az lenne a lényeg, hogy a megadott co2 koncentráció csökkenéshez kb 100 vagy kb 10.000 cm2-es lyuk kell.
"Olyan sincs, hogy egy lakás légmentesen zárt,"
Ha én csinálom magamnak (vannak ötleteim, passzívházakon "nevelkedtem", láttam a légzárási hibákat), akkor hidd el, hogy a blower door tesztelő azt fogja hinni, hogy elromlott a műszere :)
De tekintsd az egészet puszta gondolatkísérletnek.
az e-minens önállóan küzd - azaz az aktuális fennakadásaival (és negyedévente kényszeresen váltott nickjeivel) nem szórja tele a környék összes fórumtopikját.
Ez sok dologtól függ. A gyakorlatban olyan soha nincs, hogy a kültéri-beltéri hőmérséklet pont megegyezik, és légáramlás sincs. Olyan sincs, hogy egy lakás légmentesen zárt, passzív házakban is csak közelítendő cél.
Hagyományos esetben (a Kádár-kor építési színvonalán) a szokásos légcsereszám 0,5 volt, azaz szellőztetés nélkül egy helyiségben a levegő fele cserélődik ki óránként. Az kevesebb mint két óra alatt megoldaná a problémát, pedig nem is nyitottunk nyílást, csak az illesztési ponttalanságok. Csak ez a légcsere nagyon ingadozott: nyáron kisebb volt, télen nagyobb, viharban sokkal nagyobb. Ezért van ma az a törekvés, hogy légmentes legyen a lakás, és hőcserélő szellőztetőkön ventilátorral szabályozottan tolják be a friss levegőt. 24 légköb/óra/fő az ideális érték. Mivel az ember egy óra alatt termel 0,012köb (=12 liter) tiszta szén-dioxidot, ez 0,012/24= fél ezrelék szén-dioxid növekedést okoz, eleve van 0,4 ezrelék, tehát ez esetben az egyensúlyi szén-dioxid koncentráció 900ppm, tíz légköb/fő/óránál pedig 1600ppm, 7 légköbnél pedig már 2000ppm fölé megyünk, aminek már érezhető tünetei vannak (figyelemkoncentráció gyengülése, álmosság, érzékenyeknél fejfájás) Bár a foglalkozás-egészségügyi határérték 5000ppm.
A túlterhelésgátló feladata lenne lekapcsolni a motort, de a reakcióidő (késleltetés) túl hosszú. És még a motornak is van lendülete. Valami törik. Ha törik, ha szakad. (Az újrahasznosított ábra csak illusztráció.)
Közbevetés: Az elektroncsövek azért nem alkalmasak nagyfrekvenciás működésre, mert az elektron repülési ideje ha összemérhető a periódusidővel, akkor konvolúciót képez.
Kiemelném az ábra egyik (fontos) részletét: Mert mi is történik, amikor a motor megrántja a kötelet?
Az csak egy newtoni közelítés, hogy az erő egyszerre ébred a kötél teljes hosszában. Elindul egy lökéshullám, aztán még vissza is verődik. A nye adna raz. És a sarokban lévő rögzítés irányérzékeny. Még néhányszor el fogják törni, mire megértik, hogy az egyetemen kissé felturbózott mechanika ide nem elegendő, meg a statikus szilárdságtan.
- Van egy 300 köbméteres, légmentesen zárt üreg. Az üreg neve legyen mondjuk "lakás". A lakásban lévő levegő széndioxid koncentrációja legyen mondjuk 2000 ppm.
A Kérdés: minimálisan kb mekkora nyílást kell nyitnom a lakás falán a külvilág felé, ha azt szeretném, hogy a lakásban a széndioxid koncentráció kb 2 óra alatt 1000 ppm alá csökkenjen?
"Meg szerintem ez akkor is ugyanennyi marad, ha elvágod a drótokat és nem folyik áram."
Neked is ajánlom, hogy Feynman könyvéből olvasd el a villámok keletkezéséről szóló fejezetet.
Ott megjegyzi, hogy a Föld negatív töltésű, amit szinte folyamatosan 1800 A erősségű árammal táplálnak a villámok, és a talaj közelében 100 V/m az elektrosztatikus térerősség. Hogyan lehet ezt megmérni?
Zárt hurokban semmiképpen. El kell vágnni a vezetéket.
Mert mi is történik, amikor a motor megrántja a kötelet?