Ebbe a topikba többségében betegek és hozzátartozóik írnak. Sajnos előfordul, hogy a betegeket gátlástalanul kihasználni akaró fórumtagok (csalók) privát levélben különböző hatástalan csodaszereket ajánlanak a topikban megjelenő új betegeknek.
Lassan egy hónapja, hogy elment Anya... Valami biztosítás miatt rendezgette Apu a kórházi zárójelentéseket és már egy januáriban azt írták, hogy áttétek vannak nyirokcsomókban. Aztán megkaptuk a koponya CT felvételeit és laikusként, a netről összeszedett információk alapján is egyértelmű, hogy a betegség esélyt sem adott Anyának - sok apró és egy óriási fehér folt is volt a CT-n...
Nehéz nélküle és meglepő módon nem a többnyire kopasz, elesett Anyát látom magam előtt, ha rá gondolok, hanem a korábbi vidám, humoros énjét. Ez sok erőt ad.
Bár megkereszteltek és egyházi esküvőm is volt tavaly a polgári mellett, de mostanában kevéssé hiszek abban, hogy van túlvilág; de szeretnék hinni abban, hogy egyszer - vagy akár többször - még találkozhatok Anyával, beszélgethetek vele. Nem is álmodtam még vele, mióta elment, pedig előtte igen, szinte minden héten.
Sziasztok . Tegnap nagyon rossz napunk volt apumnak nem elég a betegsége de ki is rabolták . Ilyen rosszul még nem érezte szerintem magát nem testileg hanem lelkileg .
Tegnap délután apum felvett egy stopos lányt aki nagyon kétségbe esetten integetett , apum megállt hogy megkérdezze mi történt és azt mondta a lány hogy lekési a vonatot és segítsen neki / XIII ker Tatai ut / . Apum jó hiszűen segített neki és a hölgy el kezdett vele beszélgetni , mire a hölgy elkezdte simogatni a lábát hogy milyen melege lehet apum rászólt hogy hagyja abba , mire azt mondta hogy nem kurva . Na ebben a kis jelenetben el is lopta az övére csatolt ZÁRT tokból a mobilját úgy hogy közben még a zsebébe is benyúlt mert a hátsó ülésen találta meg apum a cetlit amit a zsebébe készített .
Kirakta hölgyet és elindult apum , megnézte a telefonját mert volt egy megérzése hogy hiányzik valami és nem találta a mobilt .
Vissza fordult a hölgyhöz és mondta neki hogy adja vissza a telefont , mire hölgy mondta hogy nincs nála és hagyja békén mert már jön is a barátja / kopasz nagydarab etnikum ...... no comment/ . Gyorsan beült a kocsiba és elhajtót , így kemo után betegen szerintem meg is ölték volna .
Át jött hozzánk és egyből letiltottam a számot mert elöfizus volt de kiderült hogy már beszéltek róla , voltunk rendőrségen utána KUKAFON nál és most várunk .
5000 ft volt a letiltás + a telefont értéke 50.000 ft / előfizetésél 5000 ft /
Azért vette fel mert egy jóindulatú aki abból indult ki hogy amikor katona volt és stoppolt mindig felvették / csak azóta eltel 40 év / .
Majdnem infarktust kapott itt nálam , szűrt a mellkasa és nem kapott levegőt leverte a víz , nem kívánom senkinek sem ......
A bejegyzésed után, nekem más alternatív módszerek is eszembe jutottak (testi integritásom megsértése nélkül ), de élemedett koromra való tekintettel ennek közlésétől elállok!
Édes vagy, de drága és nincsenek kapcsolataim. Ráadásul már ifjabb koromban kipróbáltam majdnem mindent, ami testi integritásom megsértése nélkül lehetséges volt (injekció no), és képzeld, semminél nem éreztem semmit. Ez valami családi aberráció lehet, a húgom ugyanígy van vele. Kár belénk :)
Nem próbáltál meg ülve aludni? Nekem annak idején, amikor a lányommal terhes voltam, csak úgy ment, mert nem fértünk el egymástól. Vettünk szivacstömböket, hogy megtámasszon, és nagyon jókat aludtam úgy.
Én a kemót mindkét kezembe kaptam, szóval ezt így nem lehet meghatározni, de december elején volt az utolsó kemó, ez a vállfájás meg csak most jelentkezett :(
Most én szeretnék kérdezni, mert az orvosommal csak délután tudok beszélni. Már második éjszaka kellett felkelni Barbaránk, hogy fájdalom csillapító injekciót adjon, mert álmomban-félálomban úgy nyögtem-jajgattam. Annyira fáj a vállam azon az oldalon, ahol a tüdődaganatom van, hogy hiába fekszem másik oldalra, akkor is szinte elviselhetetlenül fáj. Ugyanez hanyatt. Ha állok, vagy ülök, akkor semmi. Tud valaki valami ezzel kapcsolatban? köszi e
Köszönöm szépen a tanácsokat . Apum naponta szerintem akár 3 litert is megiszik mert 3 éve amióta rákos átlőttek a sugárkezelés miatt a nyáltermelő mirigyet , és száraz a szája folyamatosan . Evéshez vagy beszédhez is víz kell neki sajnos . Apumnak mandula illetve nyelvtő rákja van III stádiumban .
Hétfőn volt bent a dokinál hogy nem adták neki be az 5 FU t és hogy gond -e ?? De azt mondták nem gond mert nagy dózisba kapja a kemot . Most szereztem neki neki japán kristálygombát és kefirgombát .
Tessék utána olvasni mindenkinek : kefirgomba.hu
Ha valakit érdekel az szóljon mert lassan tudok ajándékba adni . Nem hülyeség eddig bevált a cukránál mert magas volt neki és most már a cukor gyógyszert sem szedi csak esténként leszűri a kefirgombát megissza és kész ja és bent is azt mondták hogy egyen hideg kefirt illetve tejtermékeket .
Dori/ Pkeroka : Örülök hogy jobban vagy és szeretném ha itt lennél velünk ha nem gond neked . Írj magadról néha .
Apukám nyelvtőrákban halt meg. Hirtelen. Mai napig kihordom a gyerekeimet a temetőbe a nagyapjukhoz. Amikor megszülettek bemutattam neki...(őrültségnek hangzik, de nekem ez volt a megnyugvás)
Anyának a cisplatintól való hányás ellen egyedül az segitett, vagyis enyhitette a hányást, hányingert, hogy feküdt és szívószállál ivott. enyhén citromos vizet, amennyit egyszerre kivánt. Volt, hogy két nap alatt fogyott el 2 liter, volt, hogy 1 nap alatt. Ki kell bírnia!
Túl lehet élni az alul csövet is és a felül csövet is. A csövezés elmaradását viszont nem minden esetben. De ezt te is nagyon jól tudod, ahogy azt is, hogy el fogsz menni megcsináltatni.
"... Van viszont a mindenség, ez a mindig is volt, sohasem változó és oszthatatlan óriási energiatömeg, amelynek néhány apró darabkája az anyaggá formálódott energia illúziójában különállónak éli meg magát. Te már tudod, hogy valójában minden egy. Ugyan a hangod már nem halljuk, és nem mehetünk veled túrázni, de mindaz, ami voltál, hiánytalanul itt van. Minket még az érzékszerveink fogságban tartanak, és sosem leszünk képesek felfogni, mit is jelent a visszatérés az élet forrásába. De ha velünk is megtörténik, ami veled, már tudni fogjuk, hogy valójában mindig is együtt voltunk..."
Örülök, hogy túl vagy a nehezén és tetszik ez a hozzáállás a jövő dolgaihoz, mert ugye az élet nem áll meg...Nagyon sokat jelent, hogy ott lehettél vele az utolsó perceiben is. Én a mamámmal voltam így, Tőle eltudtam búcsúzni, nem úgy mint apukámtól. Teljesen máshogy éli meg az ember a két "helyzetet". Apukám halála után csak a döbbenet és egy üres űr maradt, ami még így 15 év után is bennem van.
Először rengeteget gondoltam rá, állandóan sírtam ha eszembe jutott. Aztán ritkábban jutott csak az eszembe. Kb. 2-3éve nem sírom el magam ha róla beszélünk vagy csak gondolok rá. Nagyon hosszú folyamat volt Őt elengedni.
Én is mindig azzal vígasztalom magam, hogy biztos "lát fentről", látja a sohasem látott unokáit stb. és sokszor még a segítségét is kérem:)- lehet, hogy ez viccesen hangzik, de tényleg...puszillak és sok sikert a bébihez.
Tegnap megvolt a temetés. Fura volt, mert alig sírtam, kicsit zavart is (jó, bevallom őszintén, vettem be nyugtatót, nem akartam kiborulni). Olyan jólesett érezni annak a sok embernek a szeretetét és tiszteletét anyum felé, akik eljöttek, hogy nem szomorú voltam, hanem inkább meghatott. És egyáltalán nem éreztem szörnyűnek, hogy azok ott "anyu hamvai"... azt éreztem, hogy bármikor bejöhetne és nevetne és megölelne, megsimogatná az arcomat, hogy ne legyek szomorú... Még este is eszembe jutott, hogy úgy elmesélném neki, képzeld, Anyu, még xy is eljött a cégtől! És biztos csodálkozna és örülne... De biztos vagyok benne, hogy látta is.
Amennyire féltem tőle, annyira azért nem volt rossz. Biztos azért, mert én már elbúcsúzhattam tőle.
A magam részéről most tele vagyok tervekkel, szeretném, ha a nagymamám, aki most egyedül maradt, a közelünkbe költözne valahova Csepelre... aztán a babaprojekt sem annyira túl távoli dolog... örülök, hogy van mibe, kikbe (!) kapaszkodnom, van egy társam, vannak barátaim, ez segít túlélni, - na és persze nem utolsósorban be kell tartanom az anyunak tett ígéreteimet is.
Azért mindig benézek majd, nem szeretnék eltűnni, tényleg annyi segítséget és szeretet kaptam itt is, biztos, hogy fogom a fórumot olvasni.
És még azt akartam mondani, hogy Csinyoka, sajnálom, hogy apud nincs jól. Szorítok nektek, hogy tudjatok valahogy erőt önteni belé. +++++++++++ Sajnos nincsenek nagy világmegváltó ötleteim, tudom, milyen nehéz ez.... :(
Szia . Megnéztem az EMEND et tényleg jókat írnak róla . Köszönöm , felírattam apuval hogy kérdezze meg az orvosát , ha jól láttam ez kapszula . Magunktól nem tudnák megvenni mert nem támogatják és az ára 19.000 ft .
Szia Krisztián . Örülök hogy olvasok rólad . Az Erbitux ot bevallom nem kérdeztük mert ezt írta fel a doki egyből ha meglenne a másod vélemény lehet hogy könnyebb lenne mert így azt hiszi hogy "okoskodunk" , a betegnek nem lehet véleménye nálunk ...
Küldtem a free mail os címedre azokat megkaptad ??
Szia Liz . Köszönöm hogy "segítesz" így a távolból :-) Sokat jelent hogy egy "sorstárs" tapasztalatait megoszthatom apuval , most már 3 éve csináljuk de minden évben sajnos volt kemo és most volt a legrosszabb eddig mert most láttam rajta hogy elege van már az egészből és legszívesebben abba hagyná az egészet ..
EMENDet kell szedni. A hatoanyaga aprepitant. Nagyon hatasos. A cisplatine egy nagyon jo kemo. Valoban sok hanyast okoz de manapsag mar nem, koszonhetoen az EMENDnek. Probalom beszerezni a masodik velemenyt de a tavolbol nehezebben megy. Nem kerdezted meg a doktort az ERBITUXrol??
Én csak a cisplatin ismerem, de az nagyon hányatós! Én is hánytam tőle nagyon.
Az elején csak othon, aztán a harmadiktól már a kórházba is.
Egy ismerősöm aki az onkológián dolgozik, azt mondta, hogy ezért nem szeretik a cisplatint, mert nagyon sokat hánynak tőle a betegek.
Ellenszer nincs, nekem a hányáscsillapítók sem jöttek be. 2-3 napig hányás, aztán vége. Az ujabb adag után megint stb.. Azon a 2-3 nap semmi kaja és minimális kis víz, de az is kint landolt.
Mit mondtak mikor kapja újból a kemot?
Próbáld neki elmondani , hogy hetente 2-3 napot ki kell bírni, aztán jobb lesz. Mindíg csak arra gondoljon, hogy nem tart örökké a rosszullét.
Apum kapja a kemot megint de most valami történt mert csütörtökön már hányt is pénteken nem adták be neki a kemot mert annyira rosszul volt . Adjatok ötletet vagy tanácsot vagy bármit hogy mit szedhetne mert fáj hasa hányingere van és nincs étvágya és úgy érzi hogy sava van . Olyan érzése volt vagy van mint amikor 1956 ba májgyulladása volt / 50 be született / . Kétségbe van esve mert nem akarja hogy a mája megint beteg legyen . Abba akarja hagyni az egészet ..
Nagyon rosszul van annyira kétségbe vagyok esve ..
Cisplatin t kap 3 napig utána meg 5 fu t kettő napig .
hello, egy kerdesem lenne.A tavaj ,majus kozepen, egy kozeli ismerosomnek volt heredaganata, amit el is tavolitottak.Kiderult h most megduzzadt egy nyirokcsomo a vesejenel(es nyomja azt).Ez azt jeleni h rakja van? A masik kerdesem pedig az h kemoterapiaval teljesen redbe tud jonni?
Veszprémi a szóban forgó doktornő (és jómagam is). De van a Kékgolyóban ilyesmire szakosodott bőrgyógyász, akire szerintem nyugodtan rábízhatod magad. Ott vidéki létemre is viszonylag gyorsan kaptam időpontot (kb 1 hét), és a várakozási idő sem volt vészes (másfél óra). Nem volt beutalóm, "magánakció" keretében szerettem volna egy második, elsőtől független szakvéleményt, ezért fordultam hozzájuk.
És ne halogasd! 20 perces rutinszűrés, ami minimális kényelmetlenséggel sem jár. A tétje viszont hatalmas lehet!
Az arcomon volt egy anyajegy, aminek változott az alakja. Azt szerettem volna megnézetni. Annak az égvilágon semmi baja sem volt, de ha már ott voltam a bőrgyógyászaton, megkértem a doktornőt, hogy vessen egy pillantást a többi anyajegyemre is. A hátamon volt egy, amit "gyanúsnak" minősített. Azt mondta: "Nyugodtabb lennék, ha azt levennénk." Én meg beleegyeztem. "Marad elég" - gondoltam. Annyi van rajtam, mint egy gepárdon...
Másfél hónapot vártam az ambuláns sebészeti beavatkozásra. Jó nagy ráhagyással (22 x 16 mm) levették a 2 x 3 mm-es naevust, amiről a szövettani vizsgálat kiderítette, hogy egy időzített bomba volt, amiből a közelmúltban kihúzták a biztosító szeget...
Szóval vak véletlen. Azóta már tudom, hogy lehet anyajegy (és melanóma is) pl. a szemben, az emésztőrendszerben, az agyhártyán, stb... Tehát olyan helyeken, ahol soha észre nem venni, még akkor sem, ha változásnak indul, vagy tipikus tüneteket produkál.
Igen, ez a lottó-dolog annyira relatív... Az ember ácsingózik rá, álmodozik róla, aztán elkapja a betegség, és attól a pillanattól kezdve tökéletesen átértékelődnek a fontossági sorrendek és a vágyak. A melanómádat valóban nagyon korán észrevették. Biztosan meg fogsz gyógyulni :)
Lance Armstrong történetét szerintem a legtöbben ismerjük. És csodáljuk. Kemény gyerek :-)
Én nem kapok semmit. Egyelőre további sebészeti beavatkozást sem láttak szükségesnek sem a helyi orvosok, sem az Onkológia Intézet orvosai. Állítólag lottóötös-nyertesnek kellene éreznem magam, mert ennél korábbi stádiumban (Clark 2, Beslow 0,5) el sem lehetett volna kapni ezt a rendkívül agresszív, alattomos gyilkost. Ráadásul melléklelet volt, mert egy teljesen másik problémával mentem a bőrgyógyászatra.
Csak én valahogy máshogyan képzeltem a lottó ötöst... De nem akarnék (és nincs is jogom) panaszkodni látva az itt olvasottakat, és azokat a sorstársakat akikkel ma találkoztam a Kékgolyóban.
Új vagyok ezen a fórumon, és még nem ismerem pontosan az itteni protokollt, és azt sem, hogy mi a köztudott és mi nem. Mindenesetre a remény életben tartása végett megemlíteném Lance Armstrongot, aki már régóta (tehát nem csak a diagnózisom óta) példaképem legendás akaratereje miatt. Neki 20%-ot adtak az orvosai. Hererákja volt mellkasi és agyi áttétekkel. Meggyógyult, és hétszer nyerte meg azóta a Tour de France-t, a világ legkeményebb kerékpárversenyét. Ez még soha senkinek ennyiszer nem sikerült. Utólag elárulták neki azt is, hogy a 20% valójában csak 3% volt...
Gondoljatok erre az emberre! Szerinte a hozzáálláson múlik minden, és a túléléshez nem elég a test felépülése, a léleknek is meg kell gyógyulnia.
Lehet, hogy a veséhez (illetve a vese hiányához) van köze. Én gyakorlatilag a húszas éveimtől kezdve vagyok szinte állandóan fáradékony, és egy működő vesével élek. (A másik egy nem működő zsugorvese, ami ki sem fejlődött.) De természetesen a műtét utáni állapot is okozhat fáradékonyságot.
Pár hete diagnosztizáltak nálam rosszindulatú melanómát (már túl vagyok a műtéten), de nem vettem észre olyasmit, hogy ezzel kapcsolatban a fáradékonyságom fokozódott volna az elmúlt hetekben vagy hónapokban.
Kedves Szipolyka, én 68. évemben vagyok, és alulról súrolom a 80 kilót, vagyok vagy másfél m. Nem volt mostanában semmiféle műtétem. És fáradékony vagyok. Ez a kortól, a plusz kilóktól, sok mindentől lehet. Ne aggódj, ha nem muszáj! :-)
Kérdezném mindenkitől: Anyukám fáradékony. Más baja NINCS! Két és fél hónapja vették ki a jobb veséjét, azóta interferont kap. 66 éves és közel száz kiló. Szerintetek UGYE ez a fáradékonyság normális, és a műtét következménye, nem pedig valami másé? Hozzá kell tegyem, nemrég másfél szigetkört tett meg biciklivel (Margitsziget), szóval a korához képest még fittnek is nevezhető, csak hát én rémeket látok... Nyugtasson meg valaki, légyszi!
Kedves Dóri, mi pénteken temettük el Anyukámat. Nagyon fájt, amikor a koporsót leengedték a mélybe és két szempillantás alatt a hat ember el is temette.
Aztán Anya kérésére elénekeltük ezután a Himnuszt; szívbe markoló és felemelő volt egyszerre.
Szia! Nem baj, ha írsz, inkább jó. Át kell a veszteségedet élni, és nem elfojtani... Szeretettel ölellek ... ha a temetésen túl lesztek, minden nap egy ici-picit könnyebb lesz - de valahogyan ez a szakasz lezárul.
Bejelentkezem, még megvagyok. Nem egyszerű, dehát ezt mindenki mondta és tudtam is...:(
Május 4-én, hétfőn lesz a temetés, borzasztóan félek tőle. Morbid, hogy még nem voltam temetésen, az anyukámé lesz az első... :((( Remélem, egy jó darabig nem is kell még mennem, mondjuk sok-sok évig. Nagymamámra nagyon kell majd vigyáznunk, 78 éves.
Holnaptól megyek vissza dolgozni, azt hittem, hogy majd ha visszaállok a normális kerékvágásba, könnyebb lesz, de inkább most jövök rá, hogy tényleg vége ennek az időszaknak, és soha többé nem lesz Anyu velem. Most kezdem felfogni igazán a megváltoztathatlanságát. Sokat sírok (hogy ez jó-e vagy sem... nem tudom)...
Nyilván nem egy hónap alatt fog ez megváltozni, de nagyon őrlődök :(((
Remélem, hogy ez majd változik - biztos így is lesz, csak az még sok idő...
Mindenkinek küldök egy nagy ölelést, vigyázzon mindenki magára! ++++++++
ujra itt, majd visszaolvaslak benneteket, mert most nincs idom:(
allambacsi nekem a november 11-tol jaro tgyás-t április közepen fizette ki... éljen a faszántos ugyintezesek tomkelege (mikor berangatnak hianypotalasra X dokumentummal, bemegyek, es nem is az hianyzik, hanem egy masik..., nyilatkozom, igazolom, hogy egyeni vallakozokent nem volt bevetelem... kuldik a papirt, havi lebontasban tuntessem fel, hogy mikor mennyit fizettem TB-t... mondom NEM volt jovedelmem, de ha lett volna sem kellett volna fizetnem, mert a suli biztosit... vigyek be meg eg(!) iskolalatoigatasit...) NC
mindegy...
mikor lesz mar tali?:) olyan kis szuper helyek vannak szentendren!:) (de ha pesten lesz, azt is bevallalom!:)
Szombaton asszem kirángatom aput a szabadba kimegyünk a Városligetbe , rendőrnap lesz . Meglessük a rend őreit :-) A fiamnak megígértem hogy felülhet egy rendőr motorra :-)
Végül is 50 % esély van , mert mi akarjuk .... :-) A többit megoldjuk .
Tessssék mindenkinek kimenni a szabadba és levegőzni egy kis D vitamint gyűjteni ...
Szerintem kevés a pénz a kasszában nekem is írtak, hogy nem folyamatos a táppénzem (az egyik kórházi "látogatásról" nem küldtem be a kis fecni papírt. Szal november óta én se kaptam semmit. Azt meg külön díjazom. hogy ha mégis megjön a pénz, akkor néhány nap múlva kapok 1 határozatot (mint cég-de az is én vagyok), hogy ugyan már fizessem vissza az 1/3-át munkaadói hozzájárulásként. Ilyenkor agyeldobás. Egyébként teljesen igazad van, már gondolkodtam rajta, h mi van ha valaki tök egyedül van a világban? Akkor nem kell várni, hogy belehalljon a betegségébe, hanem előbb hal éhen? 8-)
Most tájékoztattak, hogy felfüggesztik a folyósítást-eljárást, ameddig nem tudnak dönteni.
Tehát nem hiánypótlás vagy valami bibi, esetleg az orvosi eljárással nem értenek eggyett, hanem tökölnek.(Folyamatos a munkaviszonyom, nem minimálbéres vagyok, be van és be is volt fizetve utánam a járulék.)
Kíváncsi lennék, hogy ha nem lenne tartalékom, akkor miből vennék gyógyszert, miből élnénk?
Vérlázító.
Perelek.
A Magyar Alkotmányban szerepel az élethez való jog?
Én eddig tisztességesen fizettem.Nem vettem igénybe családi pótlékot, mert elhittem, hogy rászorultsági alapon nekem nem járna (3 gyerek után).
Mától úgy tekintem, hogy a Magyar állam egyoldalúan szerződést szegett Velem szemben.
Szia! Jó látni Téged, még jobb, hogy minden ok! Gratulálni szeretnék, bátor és hős vagy, hogy minden különösebb noszogatás-biztatás nélkül elmentél. Ezért érdemelsz 1 nagy piros pontot (én tűzrókát használok, ott nem lehet úgy formázni, mint ie7 alatt), ezeket lehet gyűjteni. Úgyis mint további jegyet az életre:) Nálam nincs semmi, március 11-én voltam utoljára sugáron, azóta sehol, csak a lerokkantosítóknál.
Nahát! azt ne tudd meg: Fel kellett sorolnom (Fejből! 8-) a gyógyszereimet, aztán meg kellett mutatni a különböző műtéti hegeimet, oszt mondták: 'viszonlátásra'. Mondom: papyr, valami? Mondták, majd küldik... Hát ennyi.
Talán érdekes lehet valakinek ez az MTI -hír. Célom az informálás, semmi közöm a nevezett portálhoz.
Rákbetegeknek és hozzátartozóiknak szolgál hasznos tudnivalókkal a hat éve működő Daganatok.hu internetes portál ingyenes betegtájékoztató kiadványa, a Mit tegyek?. Hír: A füzet-sorozat - amelyhez patikákban és orvosi várókban lehet hozzájutni - ezentúl 2-3 havonta jelenik meg.
Amint Flanek Éva, a portál és a nyomtatott kiadvány főszerkesztője az MTI munkatársának elmondta, a nyomtatott változat azért fontos, mert azokhoz is eljut, akik soha nem ülnek le a számítógép elé, és akik számára az internet még ismeretlen világ.
A kiadvány az Országos Onkológiai Intézet szakmai felügyeletét bírja, így garantált, hogy hiteles, megbízható információkhoz juthatnak az olvasók.
A Daganatok.hu portál 2003-ban éppen azért jött létre, mert a rák szinte minden családot érint Magyarországon, és mert nagy az igény az információkra. Ugyanakkor ellenőrizetlen forrásokból temérdek hír, álhír és gyanús reklám terjed, található meg olykor a nyomtatott sajtóban és online fórumokon egyaránt.
A nyomtatott kiadvány első számában többek között a kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásainak enyhítéséről, a fájdalomcsillapításról, a szorongás oldásáról, a gyógynövényeknek a rákkezelésében betöltött szerepéről esik szó.
A kiadványt illetően a főszerkesztő kiemelte az MTI tudósítójának, hogy a honlap és az újság kapcsolata szoros: a webhelyen szereplő részletes onkológiaicentrum-bemutatásból mindenki azt kaphatja meg az újság részeként, amelyik őt érdekli.
Az ingyenes füzetsorozatot magánszemélyek, orvosok, nővérek, patikusok is megrendelhetik.
Azt gondoltam, hogy az Anyu után maradt gyógyszereket, kötszereket, infúziót stb. (persze ami még steril és felhasználható) elvisszük a Hospice-házba. Szerintetek lehet ilyet, ugye? Holnap felhívom őket.
Mi megvagyunk. Fura, hogy minden ugyanúgy megy tovább - persze mégse ugyanúgy...:( De muszáj erősnek lennem, főleg mert megígértem Anyunak. És furcsa az is, hogy most már biztos vagyok abban, amitől féltem még a halála előtt: Ő mindig velem lesz - most is érzem mindenhol... Persze nem biztos, hogy nem lesznek ettől nehezebb időszakok, sőt, azért félek a temetéstől és az utána elkövetkező időktől... Mégis hihetetlen, de olyan erőt adott az elmúlt időszak, és az, ahogy Anya elment, hogy csodálkozom magamon is, milyen bátor vagyok (kopp-kopp).
No meg próbáljuk lekötni magunkat, az ügyek intézése is épp elég, de mindig kitalálunk magunknak valamit (iratok rendezése, nagytakarítás, bevásárlás stb.)
Annyi öröm van még, amit meg kell élnem, Anyu is ezt szeretné. Mint ma muskátlit ültetni az erkélyen a férjemmel kettesben a napsütésben, vagy érezni, ahogy a macskám a hasamon dorombol és dugja a kis fejecskéjét a homlokomhoz, mert annyira szeret.
Hát ezt kaptam még utoljára, utolsó ajándékként Anyukámtól. Idáig nem értékeltem ezeket a dolgokat eléggé, mert nem is tudtam, mennyit érnek. Ezek adnak erőt most.
Dóri, ne akard megúszni, mert később megiszod a levét. Adj időt magadnak mindenre. Gyászold meg, és sírj ha tudsz. El kell végezni a "gyászmunkát" (ez a neve...)
Most tényleg azt mondom, nem értem, ezt hogy lehet végigcsinálni...
Mindig is türelmetlen voltam sajnos, most is már várnám, hogy könnyebb legyen.. pedig az még sokára lesz, tudom. Csak olyan nehéz így élni. Félek a holnaptól, a holnaputántól... és nagyon fáj.
Talán, ha visszamegyek a "saját" életembe, lakásunkba, munkába, talán felgyorsul ez a folyamat. Szeretnék kicsit idősebb lenni, de gondolom, naivitás azt hinni, hogy ezt "megúszhatom"... Pedig jó lenne, könnyebb lenne, nem hazudok.
Azért, valahol, a lelkem mélyén most már megértem és elfogadom azt is, aki nem akarja azt végignézni és végigcsinálni, amit mi. Minden másodperc belémivódott és nem tudom most megítélni, hogy mit fogok erről gondolni később. Remélem, tényleg úgy lesz, ahogy Dexter mondta, hogy csak a jóra, szépre fogok emlékezni.
Türelem, mindennek megvan a maga ideje, a gyásznak is. Meglenne a böjtje, ha most nem tudnád átérezni a veszteség okozta fájdalmat. Azt hiszem, furcsán is tekintenél magadra, ha nem éreznéd mindazt, amit most érzel. Idővel enyhül a fájdalom, de az bizony sok idő. Az érzések később letisztulnak, de az ifjúkor "ártatlansága", "felelőtlensége" mindörökké elmúlt. És ez - sajnos - így van rendjén.
Bárcsak most is ilyen erős lehetnék... mára úgy érzem, minden erőm elhagyott, alig bírok a lábamon állni. Persze biztos, hogy a sok hetes-hónapos feszültség, nem alvás is most jön majd ki mind rajtam.
A temetést, egyéb iratokat intézni, még borzalmasabb volt mint gondoltam... eldönteni, milyen felirat, milyen urna, satöbbi satöbbi satöbbi... miközben az én anyukámnak ma is mosolygósan kéne jönnie velem szembe az utcán... most is várom mindenhol, hallom a hangját, látom, ahogy hazaérkezik éppen, bekukkant a szobámba... és fáj, hogy nem tudom, hogy most hol lehet, mi van vele. Hogy soha többé nem hallhatom a hangját, nem foghatom meg a kezét.
Lehet, hogy csak addig voltam erős, amíg anyu mellettem volt?...:(
"Ott voltunk vele végig mindhárman, Mamám fogta a kezét, én simogattam az arcát és mindent elmondtam neki még egyszer, még többet is, mint amit akartam. Olyan furcsa, hogy akkor és ott egyáltalán nem éreztem szomorúságot, csak megkönnyebbülést és olyan meghittséget, szépséget, mélységes, végtelen szeretetet... Nem gondoltam volna, hogy ilyen is lehet. Fura érzés, mert olyan boldog vagyok, hogy így mehetett el, ha már mennie kellett - "
Hidd el, ez nagyon jó - bár megadatna többeknek ilyen halál, a szerettei körében. A legtöbbet adtad neki ezzel amit adhattál a jelen körülmények között. Nem kórházban, nem egyedül...
Minden okod megvan rá, hogy boldog légy - Neked és szeretteidnek köszönhetően olyan szép lehetett Édesanyád távozása, ami csak igen keveseknek adatik meg.
Szia! Nem hiszem, hogy örülne, hogy fórumozom, ezért nem is akarok olyat írni, amiből felismerhető, hogy kiről van szó.
Ő is, én is a munkánk miatt is sokat olvasunk.
Sajnos a férjem több mint tíz éve rákban halt meg. Ezért , meg a légkör miatt is ragadtam itt a fórumon pár éve - ide egyébként Yamin után jutottam el. Nagyon köszönöm nektek a fogadtatást.
A munkába visszatérés meg a nagyon szerencsétlen körülmények miatt neki magának fontos sajnos.
Köszönöm szépen mindenkinek az együttérző sorokat, nagyon jólesnek. Hajnali 3 körül feküdtünk le aludni, de már 5 óta fent vagyok, nem megy az alvás...:(
Tegnap este 7 körül még kint volt az orvos, kapott injekciót... 8 körül férjem vette észre, hogy a légzése egyik pillanatról a másikra nagyon megváltozott. Akkor már tudtam, hogy nincs sok - fél9-kor el is ment... Ott voltunk vele végig mindhárman, Mamám fogta a kezét, én simogattam az arcát és mindent elmondtam neki még egyszer, még többet is, mint amit akartam. Olyan furcsa, hogy akkor és ott egyáltalán nem éreztem szomorúságot, csak megkönnyebbülést és olyan meghittséget, szépséget, mélységes, végtelen szeretetet... Nem gondoltam volna, hogy ilyen is lehet. Fura érzés, mert olyan boldog vagyok, hogy így mehetett el, ha már mennie kellett - persze közben kettéhasad a szívem, úgy fáj és már most úgy hiányzik. Remélem, hogy mindent megértett és hallott és kicsit megnyugodott a lelke, mielőtt elment...
Ma még sok feladat vár rám. Köszönöm nektek még egyszer a sok-sok támogatást, segítséget, szeretetet, amit ezen a fórumon kaptam. Nem csak úgy mondom, hanem tényleg így is gondolom, hogy nélkületek sokkal nehezebb lett volna.
Olvass utána, és sokat beszélgess vele...Az én anyukámnak egyedül az fájt, hogy az édesanyja nem "fogta" fel, hogy beteg...Nem akarta tudomásul venni, hogy nem bír fizikailag semmit....
Nekem anya kemot is kapott és eléggé elhúzódott. Viszont a műtét után két héttel már sugaarat kapott, amivel olyan 8 hetes kortól dolgozni járt (irodai munkát végzett), de egyik kolléganőmnek tavasszal derült ki, megműtötték áprilisban, és az idén januárban már dolgozott, úgy, hogy sugarat kapott csak! Végülis, sokmindentől függ.
Hát nem vagyok ebben érintett, de amikor a kemora jártam a következőket hallottam a mellrákkal küzdő sorstársainktól:
- általában 6 sorozat kemót kapnak 3-4 hetenként. Aztán 33 sugarat, ami megint másfél hónap. Tehát kb 6 -7 hónap alatt megy le a dolog. Persze azzal a feltétellel, hogy nem halasztanak kemót, estleges rossz vérkép miatt. Azután pedig egyén függő, de azért szerintem kell egy kis idő még összeszedi az ember magát.
Melldaganattal kezelt topiktársak, leírnátok, hogy a műtét után az utókezelés kb meddig tartott és mikor lettetek munkaképesek? Előre is hálásan köszönném.
Még mindig nem fogtam fel, hogy soha többet nem adhatok neki puszit, nem hívhatom fel, nem főz többé finomakat. Pedig volt rá néhány hónapom, hogy felkészüljek erre...
Én engedném már azt hiszem, ha menne. Persze a szívemben sosem fogom, vagy csak nagyon sokára elengedni. De az eszemmel tudom, hogy neki már jobb lenne nem itt lenni.
Pedig még itt van. Úgy értem, megismer, látom rajta, ahogy szusszan egyet, ha szólok hozzá, megsimogatom a kezét. Az előbb egyenesen a szemembe nézett. És ezért félek attól, hogy ha még ennyire jelen van, akkor talán még fájdalmai is lehetnek. :( Csak bízni tudok benne, hogy nincsenek.
Nehéz itt szavakat találni...Nehéz Őt elengedni. Próbáld meg ugyanakkor - tudom, nehéz - az ő perspektívájából nézni. Mi lenne neki a jó? Sokszor leírtam már: áldás, ha az ember mellett a végórákban ott lehetnek a szerettei. Ennél többet senki nem kívánhat! Nagyon jól esik a hosszú útra készülőnek, s a Sorsot megváltoztatni nem áll módunkban. Miért? Mert sok halált láttam - a halál egy csúnya, dermedt és elsősorban magányos dolog. Az oda vezető út ellenben nem - azt meg lehet könnyíteni. Mégis: Isten minden teremtményének, köztük az embernek is joga van az emberhez méltó halálhoz. Csakúgy, mit az élethez. Átérzem fájdalmad, s a nehéz pillanatokban itt sokan leszünk Veled.
Hihetlen, hogy még él... már nagyon lassú a pulzusa, nagyon nagy szünetekkel veszi a levegőt, lázas, de él... annyira fáj őt így látni, tehetetlennek lenni, mert már tényleg semmit nem tudunk érte tenni...:(
Tudom, hogy el kell engednem, de ez borzalmas... Már megmozdítani se merjük... :( Annyira akartam, hogy szép békében, nyugodtan menjen el, de ez a több napi agonizálás nem tudom, mennyire békés. Csak abban bízom, hogy már nem érez semmi rosszat. Édes drága anyukám :(((((
Mondjátok, hogy már nem rossz neki semmi, ugye? Vajon mennyire foghatja fel, hogy mi történik vele? Úgy félek, hogy ő is fél, hogy mi lesz vele, velünk, hova kerül majd azután, hogy elalszik?
Érezhetem majd őt akkor is?...
Nem bírok most már végig mellette lenni. Nem bírom végignézni a haláltusáját annak, akit a legjobban szeretek. El kell jönnöm mellőle sokszor. Hát ennyire futotta az erőmből. :(
Nem gondolom, hogy Édesanyád érezne még fájdalmat. A sok fájdalomcsillapító folyamatos kábultságban tartja, s a halk nyöszörgés sem a szenvedés hangja ám feltétlenül! Lement-e a láza? Az én szegény édesanyámnak az utolsó napokban már tenyérnyi felfekvései voltak, igen mély nyílt sebekkel, de mikor ezeket kezeltük (otthon volt ő is ) fel se szisszent szegénykém, láthatólag észre se vette.
Nagyon bátor vagy, gondolatban megszorítom a kezed! Írjál, talán könnyebbülsz egy picit, meg várjuk is nagyon...
Nem tudok okosat írni Neked, én is tehetetlennek érzem magam, tanácsot most talán nem is lehet adni. Sok-sok erőt kívánok Neked és az egész családodnak. ++++++++++
A mi éjszakánk hosszú lesz. Anyu mellett leszek, de nem biztos, hogy nem alszom el, nagyon fáradt és kimerült vagyok. Félek, hogy úgy megy el, amikor nem vagyok ébren...:( Milyen kiszámíthatatlan a halál, van, akire olyan hirtelen csap le, és van, aki napokig, hetekig van élet és halál között. Ha választani lehetne, anyu is az előbbit választaná, tudom. Csak azt is tudom, hogy ez nem így működik.
Bár tehetnék még többet, hogy könnyebb legyen neki. :( Amit akartam, azt már elmondtam neki. Remélem, ez segít.
Egyelőre nagy fájdalmat, ürességet és mellette megkönnyebbülést érzek. Jobb neki így, végig méltósággal viselte a betegségét, de borzasztóan fáj a tudat, hogy ezután már nem oszthatom meg vele a velem történteket :(
Nem ezt érdemelte volna a sorstól, de nem vagyunk abban a helyzetben, hogy sorsunkról mi döntsünk...
Anya december elején esett ágynak, január nyolcadikán tudtuk meg, hogy tüdőrákban szenved, agyi áttéttel. Négy és fél hónap - nagyon hamar elszállt.
Dóri, sok erőt kívánok Neked, ugyanazon megyünk-mentünk végig, tudom jól, hogy mit érzel. Próbáld elengedni Anyukádat, még akkor is, ha ez rettentően nehéz. Így segíthetsz most neki a legtöbbet...
Mondjátok, nagyon a vége felé lehet még fájdalma anyunak? Úgy félek, hogy igen... ma nagyon nyöszörgött, pedig már 150-es tapasz van fent, feltettem még egy 25-öst, diclofenac kúpot... vérzett is ma, kihívtam az orvost, valószínűleg a daganat... ugye emlékeztek, méhnyakrákja van...:((( szinte már nem merünk hozzáérni sem... annyira fáj, mintha kitépnék a szívemet, itt rágom magam, hogy mindent megadtunk neki? Lehet, hogy több fájdalomcsillapító kellett volna?... Most benne van még két ampulla Contramal, algopyrin is. Félek, hogy mi lesz, ha azoknak kimegy a hatása.
Simogatom, beszélek hozzá, hol egyedül, hol nagymamámmal, hol férjemmel kettesben-hármasban. Talán még felfog valamennyit belőle. De nem bírok folyamatosan mellette ülni, néha ki kell jönnöm a szobából...
Úgy érzem, hogy tényleg most már csak órák vannak. Sokszor éreztem már ezt, de ma más... nagyon sokáig marad ki a légzése, és nyitva a szeme, de már nem lát semmit... ANNYIRA SAJNÁLOM, NEM ÉRDEMELTE EZT SEM Ő, SEM SENKI, AKINEK EZ A SORS JUTOTT!!!!!
A fene ebbe az egész büdös francos életbe!!!!!!!!!:(((((((
Most már bocsánatot sem kérek a kirohanásért, úgyis megszokhattátok tőlem. :(
Ma éjszaka egyik kolléganőm barátnője is elhunyt. Még csak 28 éves volt, de már sajnos nem tudtak rajta segíteni, fél év alatt elment. A kedvese ápolta mindvégig, most akarták elkezdeni a közös életüket .....
Mély dühöt és fájdalmat érzek, hogy miért sújtja az emberiséget ez a kór, és miért nem találták már meg a tökéletes ellenszerét.
Nekem nincsenek jó híreim, Apukám most ért haza a kórházból és Anya nagyon rossz állapotban van, tegnap már kapott fájdalomcsillapító tapaszt, hogy ne forgolódjon annyit az ágyban. Kékül az orra, a kezei és a lábai.
A főnővértől megkérdezte Apa, hogy mennyi ideje van hátra, de azt válaszolta, hogy ezt nem tudja megmondani. Apa szerint csak órák.
Déltől írok egy zh-t, aztán hazamegyek. Remélem, hogy még el tudok köszönni tőle.
Nem is tudom már, hogy mi a jobb... neki biztos az, ha már elmegy...:( de olyan erős... nem akarom, hogy szenvedjen, de persze nem én döntöm el, meddig marad még velünk.
Annyit gondolok régebbi és nem is olyan régebbi időkre. Tavaly költöztünk külön lakásba férjemmel, hányszor mentünk együtt hármasban vásárolni a lakásba valókat. Milyen örömmel csinosítgattuk a fészkünket, anyu húzta fel az első ágyneműnket, mikor ott aludtunk... Anyuval rengeteget mentünk együtt vásárolni, ide-oda, beültünk kávézni stb.... mint a barátnők.
nem ertem miert becsulod magad ala. szerintem elkepesztoen eros vagy es csodalatra melto ahogy kuzdesz az edesanyadert. nem vagy te gyenge. az, hogy fajdalmat erzel, az meg nem gyengeseg.
Milyen fura (vagy talán nem is?) - én írtam ezeket a gondolatokat korábban. Kitartás, legyél (te is) nagyon erős. Nagymamám épp az előbb mondta, az élet mindig megy tovább. Fura ezt az ő szájából hallani azért. Iszonyatosan erős nő, anyu is az, mindig csodálkozom, én hogy kerültem ebbe a családba?! :)
Anya csak nyöszörög, miközben forgolódik az ágyban. Ha megkérdezem, hogy fáj-e valamilye, akkor mindig határozottan mutatta, hogy nem. Ez megnyugtatott.
Tegnap óta viszont fájlalja a talpát, nyilván a rossz keringés is közrejátszik ebben.
Ne vonulj el, ne fogd vissza magad. Sokat segít, ha leírod!
Én is csak azért írtam le mindezt, mert egyrészt kis megkönnyebbülést ad, másrészt érezheted, hogy nem vagy egyedül, sokan küzdenek még ugyanazokkal az érzésekkel.
Pár napja-hete írta valaki, hogy amikor megy az utcán, mindig eszébe jut, hogy annak a másik embernek élhet-e még az anyukája vagy éppen boldog, egészséges életet él? Velem is éppen ez van, mindig eszembe jut, hogy vajon az ő anyukája még él? Lehet, hogy pár perce hívta fel telefonon?!
Ma azt éreztem a kórházban, hogy ő már nem az én Anyukám, hanem valaki más... Az igazi Anyukám nem ilyen és ha most elmondanám az igaz Anyukámnak, hogy mi történik vele, akkor egyáltalán nem szeretné ezt a szenvedést. Bíztattuk, hogy kitartás, meg tud gyógyulni és őszintén mondom, hogy az áttét ellenére tegnapig mélyen hittem abban, hogy tényleg meggyógyulhat, vagy legalább még éveket élhet velünk. De amikor megláttam a lilába forduló lábujjait, valahogy azt éreztem, hogy innen már nincs visszaút.
Lehet, hogy feladja a szervezete a küzdelmet péntek előtt, amikor újra láthatnám - nem tudom. De ma azt súgtam a fülébe, hogy vigyázzon magára és vigyázzon ránk is.
Köszönöm szépen a választ. Sajnos mozgatnunk, ha csak minimálisan is, de muszáj... amúgy úgy néz ki, talán a medifleur és sudocreme-együttes segít, legalábbis nem nőtt a keresztcsontján a felfekvés.
A füle az viszont borzalmasan néz ki, iszonyat nagy hólyag lett, ki is fakadt (elnézést a gyengébb idegzetűektől), és nem is tudom, mit csináljunk majd vele. Egyelőre Betadine-nal kentem be.
Egyébként a gyógyszertárban fogalmuk nem volt a speciális antidecubitus-kötszerről, pedig én is hallottam, interneten is rákerestem, és tudom, hogy van. Például ez is az: http://www.hartmann.hu/productshow.php?id=7&fid=2
Holnap elszaladunk egy gyógyászati segédeszközboltba, hátha ott jobban ismernek ilyet.
Megint felment a láza, bár most "csak" 38,5. Adtam kúpot, borogatjuk.
Ez (is) egy hosszú éjszaka lesz. És félek. :(
Na jó, tényleg elvonulok, nem akarom, hogy ez a topik a mi nyomorunkról szóljon. :( Sajnálom, ne haragudjatok. Jólesett kiírni, de most már vissza fogom fogni magam.
Ha jelez anyukád, amikor mozgatjátok, akkor tényeg érezhet még fájdalmat. Ez viszont azt jelenti, hogy ha nyugalmi helyzetben nem nyög fel, akkor nincsenek fájdalmai, hiszen akkor azt is jelezné.
Sajnos, ilyenkor már nemigen érteni, mit mond, talán ő sem tudatosan teszi. Anyukám utolsó szavaival már csak a rég elhunyt édesanyját szólongatta. Próbálj megnyugtató szavakat mondani neki, még ha nem is érted, mit mond.
Én anyukámnak azt mondtam (teljesen önkéntelenül), hogy itt van az édesanyja, és hogy minden rendben lesz. Ezután már nem szólt többé, és másnap eltávozott tőlünk...
Jaj ez borzasztó, hogy ennyi "sorstársam" van... :((((( Hidd el, én megértem, amit írsz és amit érzel, bár a többiek szintúgy ezen a topikon.
Nem tudok sok okosat mondani, különösen, hogy én is tehetetlennek érzem magam... talán csak annyi a különbség, hogy néha nekem könnyebbséget (persze ez fura, de egyúttal nagy fájdalmat is) okoz, hogy lemoshatom, hozzáérhetek, beadhatok gyógyszert, megsimogathatom a homlokát, kezét. De az előbb épp arra gondoltam, hogy ezeken a dolgokon, amiket most megélek, hogyan fogok túljutni egyáltalán - megint ezek a hülye önsajnáló gondolatok, ejnyebejnye :(
Most már én is csak abban bízom, hogy elmegy... ez már nem élet neki, sőt... már egy jó ideje nem az.
Lerej, ugye, ugye, amikor ilyen állapotban van, már nem fáj neki semmi? Ha mozdítjuk, mert a tisztába tevéshez, és a felfekvések kezelése miatt sajnos mozdítanunk kell, akkor azért nyög és jajgat, tehát ebből gondolom, hogy azért még érzi, mi történik vele. Amúgy csak szuszog, fél szeme van nyitva, de nem hiszem, hogy lát... inkább csak hall....
Néha próbál mondani valamit, de nem értjük... ez is annyira fáj... nem értem, amit mond nekem búcsúzóul (talán?).
Masszíroztuk, de nekem holnaptól suli van és muszáj volt visszajönni Budapestre, Anyukám pedig az otthoni, vidéki kórházban van. Nagyon-nagyon remélem, hogy pénteken még láthatom őt, de ha ennek az az ára, hogy szenvedjen, akkor inkább menjen el -- így mi szenvedünk majd, piszkosul, de valahogy majdcsak kiheverjük.
Augusztusban volt az esküvőm, akkor még Anya látszólag teljesen jól volt, persze belül dolgozott már a rohadék. Aztán szeptember és december között keveset voltunk otthon, december elején meg ágynak esett, december közepe óta pedig kórházban van. Ennyi idő alatt felőrölte a szervezetét, mi meg tehetetlenül nézzük és nem tudjuk meggyógyítani.
Olvastam, hogy a hallás kiélesedik, ez az érzékünk marad meg legtovább... beszéljetek hozzájuk! sz, anyukádnak simogasd, masszirozgasd óvatosan, finoman a lábát... most csak azt irom, mit tennék én? hogyan csinálnám én? Nem biztos hogy ez a jó... De azt Polcz Alaine írja, hogy a hallás hagyja el az embert utoljára... Sok erőt kivánok nektek....
pheroka, együttérzek veled. Anyukámmal pár napja már nem nagyon lehet kommunikálni, nem tud beszélni. Megért mindent, igen-nem bólogatásai vannak, de tegnap észrevettem, hogy a lábujjai elkezdtek lilulni.
Az orvos erre azt mondta, hogy nem tudnak vele mit csinálni, ez a betegségéből fakad és valószínűleg az "agyából indul". Ma úgy köszöntem el tőle, hogy talán soha többet nem látom már :((
Ma már határozottan úgy éreztem, hogy könnyebb lenne neki, ha magunkra hagyna. 26 éves vagyok és a szívemben érzem, ahogy kést forgatnak, ha arra gondolok, hogy ilyen korán kell mennie...
Úgy van, ahogy e is? mondja. Ez teljesen természetes, én is sokáig tépelődtem azon, hogy vajon mindent megadtunk-e neki. Ugyanúgy, ahogy a betegsége alatt meg folyton azon töprengtem, hogy mit találhatnék ki még, amivel segíthetek. Ezen mindnyájan keresztülmegyünk. Jussanak eszedbe a többiek, akik már keresztülmentek ezen, ha úgy érzed, lelkifurdalásod van.
Köszönöm szépen mindenkinek a kedves szavakat. Nagyon jólesik mind, tényleg.
Most jött az ápolónk, ő is azt mondja, és én is így gondolom, hogy Anyu hihetetlenül erős, szívós nő... lement a láza, talán a reggeli Voltaren injekciónak köszönhetően, vagy a borogatás miatt, nem tudom. Most alszik. Meg tudta szúrni, nem fájt neki, úgyhogy most megy az infúzó.
Tudom, hogy az ideje meg van számlálva itt a Földön, de ember nem tudja megmondani, mennyi van még. És azt hiszem, ez a legfájdalmasabb, hogy minden percben szembe kell néznünk azzal, hogy talán most... és mindig összerándul a gyomrom, ha eszembe jut, hogy vajon mennyi ideje van még..:( Itt ülni és várni szinte tétlenül, ez az őrjítő.
De nem részletezem, mert úgyis tudjátok. Mégis félek, hogy utólag lelkiismeretfurdalásom lesz valami miatt, hogy úgy fogom érezni, nem biztos, hogy mindent megadtunk neki... Tudom, hogy ez csak egy érzés, mert biztos nem így van, de mégis... talán természetes ez a lelkiismeretfurdalás, és másnál is így volt/van - nem tudom.
Hihetetlen, de a fülén felfekvés lett szegénykémnek...:( Nem tudom, hogy fogjuk arra az oldalára fordítani így. :(
"kit anya szült az mind csalódik végül" írta József Attila, én meg sajnos nem is olyan rége, csak néhány napja írtam Sangam-nak, hogy sajnos bármennyire együtt is érzünk vele, a fájdalom terhét nem lehet megosztani. Magadnak kell végigélned sajnos. A sírásról: szerintem ne titkold, hogy sírsz, ha anyukád még fel is fogja, nem hiszem, hogy bántaná, hisze otthon van a szerettei között, nem egy rideg kórházban. Ezért is büszke lehetsz magadra! Kérlek ne szapuld magad, a halállal szemben mindannyian gyengék vagyunk.
Igen van itt egy hívő: kiáltok is Érted az Úrhoz, és szeretetemet is ki akarom fejezni Feléd. Szörnyű, amin most keresztül mész (magam is átéltem néhány éve Édesanyám elvesztésekor) Most a legnehezebb Neked, de Isten ad annyi erőt, amennyi éppen ahhoz kell, hogy ne roppanj össze! Itt sokan szeretnek, magam is könnyek között írom e sorokat. Veled vagyunk gondolatban keserves küzdelmed közepette, te kis bátor katona! Írjál!!!
Pkeroka, megint csak egy közhelyet mondok: Ami neme öl meg, az megerősít. Adjon erőt az a tudat, hogy a legtöbbet adhatod neki most azzal, ha mellette vagy, szereted, és fogod a kezét... Rengeteg erőnk van, nem is tudjuk addig, amig nincsen ré szükség.... Neked is van!
Sírj nyugodtan , add ki magadból . Ez az a helyzet ahol nem lehet okosat mondani mert csak az tudja aki ott van mellette .
Hidd el nagyon sokat számít hogy ott vagy , nem tudok írni mert össze vissza jár az agyam annyira együtt érzek veled , össze szorul a szívem sokat gondolok rátok ..
Nem is tudom, mit írjak. Félek, hogy így, tényleg a legvégére fogyott el az összes bátorságom. Kint volt harmadszor is egy harmadik doki... 40,5 fokos láz...csillapítani nem lehet, valószínűleg az agy hőközpontja is sérült már. Terminális légzés...
Nem vagyok hívő, de kérlek titeket, hogy ha ti igen, imádkozzatok vagy ha nem is, csak gondoljatok ránk... +++++++++++ Félek, hogy most fogok kiszaladni a világból, mikor már tényleg nincs sok... egy hülye gyáva, szánalmas alak vagyok, hogy csak sírni tudok.
És csodálom a nagymamámat, aki a világ legerősebb asszonya, és még most is úgy tartja magát, hogy alig hiszem el.
Megyek vissza hozzá, csak muszáj volt egy kicsit kijönnöm mellőle, nem akarok ott bőgni előtte. Jó, hogy a családom mellett ti is vagytok nekem. Köszönöm, hogy most is itt lehetek. ++++++++++++++++
Ez a fórum erről szól segítünk egymásnak amikor tudunk . Nagyon sok támaszt és szerettet kaptam erről a fórumról és megpróbálok segíteni akinek és amiben tudok .
Nyugodtan szólj bármikor ha valamiben szükséged van segítségre , nagyon szívesen teszem .
az élet tényleg szemét Veled. Reméljük, hogy van Isten, és akkor valami értelme is van ennek az egész rohadtságnak. És ezért boldog ünnepet, Neked, és a férjednek is, és az anyukádnak is!
Ma megkereszteltük a kicsi fiút... és csináltam egy fotót, ahol a kisfiam ükanyja is rajta van (férjem dédanyja, anyósom nagyanyja). olyan furcsa. egészséges, elméje teljesen friss, kedves és aranyos... vajon nekem mennyi esélyem van, hogy lássam akár csak az unokám is?
Megjártuk a patikát, vettünk mindkét krémet (Medifleur és Sudocreme). Azt mondták, lehetőség szerint minél többet hagyjuk szabadon az érintett bőrrészt. Most mérem a lázát. Szerintem megint kihívom az orvost, borzasztó, ahogy szuszog és szörcsög szegény. :(
És pont ma nem jön az ápoló, úgyhogy infúziót is csak holnap fog kapni.
Csinyoka, köszi szépen a felajánlást, nagyon kedves vagy. Azért remélem, hogy nem kell segítség, nem szívesen lennék bárki terhére. Most itt a férjem, őt is el tudom szalajtani bárhová, még jó, hogy van ember a háznál ;)
Amikor a lányom kómában feküdt az Amerikai úti Idegsebészet intenzívén, akkor lefagyasztott infúziókat - persze párnahuzatba rakva - tettek a teste és a combja találkozásához, meg a mellkasára, ahonnan kb. a karja indult.
Nálatok fél literes tej lenne megfelelő ilyen célra.
Ezen kívül a testfelületét mentholos alkohollal is végigtörölgették elég sűrűn. (Ez gyorsan párolog is így hőt von el a szervezettől)
Olyat vásárolj amiben van paracetamol mert az lázcsillapító esetleg próbáljatok meg egy hűtő fürdőt vagy törölközőbe tekerni egy kicsit ha hagyja vagy lehet . Egy jó tanács bármit vásárolsz mond el hogy kinek lesz és milyen beteg . Nekünk a doki írt fel Adimet cukor gyógyszert , csak azt felejtette elmondani hogy daganatos betegek nem szedhetik ...
Ne felejtsd el én is Újpesti vagyok ha valamiben tudok segíteni szólj nyugodtan .
Az ügyelettel ne foglalkozz mert ez a dolguk hívd annyiszor őket ahányszor kell .
Kb. holnap délután tudom megírni a kötszer nevét. Akkor ér haza apukám, és akkor felhívom, és megkérdezem tőle.
Ha kihívjátok este az ügyeletet, akkor esetleg megkérhetnétek az orvost, hogy hozzon vmit, amivel le lehetne szívni a légutakból a váladékot. Nem jó, ha nem tudja felköhögni.
Mindjárt elrohanunk a Pozsonyi úti patikába, közben mi is felhívtunk egy gyógyszerész ismerőst, ő is a Medifleur-t és még a Sudocreme-et ajánlotta. Valamelyiket csak kapunk.
Lerej, nagyon kedves vagy! Egyelőre nem tudom, mi legyen a kötszerrel, az a legegyszerűbb és leggyorsabb, ha megpróbáljuk beszerezni, megírod, hogy mi a neve? Esetleg, csak ha még megvan a csomagolása és rajta van.
Anyu nincs eszméleténél... nyitva a szeme, de nem hiszem, hogy sokat felfog már a történésekből... és nem megy le a láza :(((( éjjel még le tudtuk vinni, de most nem akaródzik lejjebb menni 38 foknál... borogatjuk, hátha még az segít az algopyrin, diclofenac mellett. Ha nem változik semmi, este megint kihívom az ügyeletet, biztos fognak nekem örülni :(((
Nagyon nem jó hír a láz és a hörgőgyulladás, nagyon sajnállak Benneteket.
Kitűnő tanácsokat kaptál e is-től és anyikától. Én még ezen kívül hallottam decubitus-ellenes fürdetőszerről is. A nevét sajnos nem tudom, de a patikában biztosan meg tudják mondani.
Anyukám egyik felfekvésére egy speciális kötszert is ragasztottak, az is nagyon jó volt, háromnaponta cserélte az ápoló. Nekünk maradt is belőle egy csomó (apukámnál), de nemigen tudom, hogyan juttassam el. Leghamarabb szerdán tudnám küldeni, mert apukám most nincs otthon, elutazott. Legjobb volna talán erről is a patikában érdeklődni, vagy a házhoz jövő ápolótól.
Az anti-decubitus matrac, amit e is? említett, nekünk sajnos nem vált be. Anyukámnak rettenetesen kényelmetlen volt, folyton forgolódott, feszengett, nem találta a helyét rajta. Az utolsó előtti napon kaptunk kölcsön az ápoló szolgálattól egy decubitus elleni elektromos matracot, az nagyon jó volt, hol az egyik része fújódott fel jobban, hol a másik, rögtön megnyugodott anyukám, amikor ráfektettük.
Tény, hogy keddig valószínűleg csak annyit tehetsz, hogy gyakran forgatod anyukádat. Eszméleténél van?
Az alábbi link a fefekvés kezelésére szolgáló gél megnevezése, egyébként pedig van olyan tapasz is /legalábbis tíz éve még volt, gondolom azóta van már jobb is/, amely kifejezetten a felfekvés lokalizálására, gyógyítására használatos.
Akkoriban a háziorvosunk asszisztense használta Édesanyám sebeinek a kezelésére.
Már írtam a húgomnak, hogy mi volt az , amit mi használtunk a betegápolás során, mert én csak arra emlékszem, hogy patikában lehet kapni, fehér flakon és vannak rajta kék meg zöld csíkok. De majd meglesz a neve is. Addig is nem tudom, megoldható-e, hogy oldalra fektesd, mert fontos, hogy ne mindig ugyanabban a pozícióban feküdjön, mert akkor jön a felfekvés. Létezik úgynevezett anti-decubitus (tehát felfekvés elleni) matrac is, ez nem sima felületű, hanem olyasmi az egyik oldala, mint egy tojástartó belseje. Gyógyeszköz ellátóban lehet kapni.
Persze ezzel is ugyanaz a helyzet mint a kencével, holnaputánig mindenképpen várnod kell, hiszen semmi nincs nyitva.
Tehát marad a lehető legsűrűbb helyzetváltoztatás.
Adjatok tanácsot, mit és hogyan kell csinálni a kezdő felfekvéssel. Úgy hallottam, vannak "csoda" kötözőszerek, milyen az pontosan? Szükségünk lenne rá.
Anyu tegnap óta lázas, a pár napja tartó szörcsögése - mint a ma reggel itt járt ügyeletes orvos elmondta - valószínűleg a hörgőgyulladása miatt van. Nem nagyon megy lejjebb a láza...:( Jobb ötlet híján feloldom neki az algopyrint üdítőben és fecskendővel adom be a szájába. Az antibiotikumot is. "Egyelőre" nem tüdőgyulladás... nem tudom, mi vár még ránk...:(((
Bocs a szomorú hírekért, hát tőlem mostanában csak ilyet lehet hallani, a fene megette.
Szia! Annyira örülök! nem annak, hogy nem sikerült, hanem, hogy meg akartad nézni. nem tudom mi lehetett a hiba én most két gépről is megnéztem, bejön, adok most egy linket, remélem erre kattintva eléred:
Szerettelek volna meglátogatni a megadott blog.hu-s címen, de csak ez a topik jön be. Kulcsszóra se sikerült megtalálnom a blogodat a gugliban. Mi lehet ennek az oka?
Tudom, hogy jobb Neki, ha nem lett volna beteg, hanem hirtelen megy el, ha nem tudtam fogni a kezét..., ha nem lett volna Számára szenvedés - úgy nem érteném, nem tudnám, hogy jobb így, hogy elhagyta a testét!
Örökre velem marad!!! - de nem látni, nem érezni többé; nem hallgatni az ezerszer elmondott történetei... az fáj! Azt hiszem még nem sírtam ki magam, talán a temetésén... még nem mindig kézzelfogható a hiánya, néha azt hiszem épp van valahol (testileg) és majd még láthatom... és ha rájövök, hogy már nem, hát becsukom a szemem és mégis :) LÁTOM, HALLOM, ÉRZEM!
"Csak elmúlás, és kész, a dalnak vége szakad, De annak rosszabb, aki megy, vagy annak, aki marad? Mert elmenni látnak, így övék a bánat, Értetlenül állnak, az emlékek fájnak, Vágynak utánad, mindenük a gyász, Közben azt se tudják, valójában merre jársz. Később jónak öltözve az idő lép közbe, Hogy a bánatot az elmúló napokhoz kötözze..." Sub Bass Monster
Tegnap teljesítettem a kisfiamnak tett igéretemet.
Történt ugyanis, hogy amikor kiderült, hogy nem lehet kistestvér kínomban megígértem, hogy kaphat egy kiskutyát. Gondoltam egy spanielre vagy valami hasonlóra.
De hát az én kisfiam kinézett magának egy bolgonéseét. A legkisebbet az alomból.
Most lett egy szoba kutyánk amitől kiver a víz. Mindíg csak kinti kutyánk volt. Nagyon vicces a malamutunk mellett.
Sziasztok! Annyira utáltam már a semmirevalóságomat, hogy csináltam 1 index blogot magamnak/magunknak. http://megis-zebra.blog.hu/ Ha valakinek lenne kedve írni, az nagyon jó lenne, mert nekem csak 2 sztorim van. (még nincs teljesen kész (szépítgetem) de nagy vonalakban ilyen lesz. Lehet mindenféle eü történet, de persze nevek és "orvosanyázás" nélkül. Előre is köszi annak, aki írásával segít! Ja igen, ha valaki az indexen akar magának blogot csinálni és valami esetleg nem megy, akkor szívesen segítek (ha tudok).
Nem tudjátok véletlenül, hogy hol lehetne üres gyógyszeres kapszulát venni? Eddig csak egy gyógyszertárban voltam, de szerintük ilyet itthon nem lehet venni.
A neten is csak egy helyen találtam, valami MLM-es román székhelyű cégnél :(
nekem ket egymastol fuggetlen daganatom volt. az egyiket operaltak, utana a masikra kaptam 6 hetig a sugarat naponta es hetente kemot (azt mar nemtom mi volt de nem cisplatin ). a vegen meg 6 honapig havi egy kemot kaptam az operalt daganat utokezelesekent. na az volt a cisplatin.
medrolt nekem is kellett szednem kemo elott mindig. volt valamennyi izuleti
problemam, foleg a kemo utani 3 napban fajt a labam es verszegeny is voltam a vegere meg hajam is kihullott. de ez mar mind a multe es 3 eve semmi bajom (najo..neha zsibbad kicsit a labam de igazan nem veszes)
az operacio elott azt mondta a doki, ha nem kezeltetem magam, egy evem van. de szerencsem volt. le lehet gyozni ezt a vackot. hajra mindenkinek.
nekem minden elmult magatol ahogy a kezelesek abbamaradtak.
bar en a hagyomanyos kezelest (maximalis kemo+max sugar) kiegeszitettem termeszetgyogyaszattal. koch tipusu injekcio, homeopatias meregtelenito kura es fokeppen a kis sajatver kura. meggyozodesem hogy emiatt viseltem annyira jol a kemot es sugarat.
Nem vagyok egyedül, a Bátyám és Felesége is sokat segít, csak sokáig kellett egymagam lenni és nagyon kimerített. Tegnap este haza mentem, úgy aludtam, mint, akit fejbe vertek. Most frissen, lefürödve, hajatmosva, átöltözve... vissza jöttem Papámhoz.
Most még gyengébbnek és kissebbnek látom! Azt mondta, hogy nagyon várt már! Ma megint én maradok Vele! Tegnap még készítettünk Neki egy mobil wc-t gyorsan, hogy ne ágytálatni vagy vödrözni keljen Neki! Így kényelmesebb, csak egy székünk bánta, de ez most nem számít! :) Tegnao rossúl írtam - utána számoltunk és arra kellett rájönnünk, hogy ma 1 hete nem evett csak 1-2 turmixot. Azt hiszem túlláphette már a rekoldot! Hihetetlen! Minden napja a csodával határos!
Most az kezdett el foglalkoztatni, hogy a főnöknőm meddig fogja torelálni a hiányzásomat...? Nagyon korrekt volt eddig, de nem akarom kihasználni a helyzetet, hiszen, ha tetszik, ha nem Papa búcsúzása után az éltetnek haladni kell tovább, és az enyémnek a része a munkám is...
Most hívott magához és Ő maga kérte, hogy pelenkázzam be!? - ezt sem hittem volna soha!
El kell Őket engedni! Mi ezt már megtanultuk! Mama nagyon sokáig szenvedett, és miután képesek voltunk útjára bocsájtani lélekben rá pár nappal pihent meg a teste és lelke! Nagyon sokáig hagytuk szenvedni (ilyen értelemben persze). Kegyetlenül hangzott ELENGEDNI, de utána jobb volt tudni, hogy nem szenved tovább!
Hát ezaz! Azt hiszem, hogy a tehetetlenség és a bizonytalanság a legrosszabb. Szerintem mindenki nyugodtan adjon teret saját érzéseinek, az a természetes, hogy most a beteg körül jár minden gondolata és minden más csak sokadlagos. Mind segíteni akarunk és nem tudjuk hogyan. Vagy ez a tehetetlenség, amiről már írtam?8-)
Egy nagyon közeli kedves barátom csütörtökön veszítette el édesapját, akit én is jól ismertem. Már több, mint egy éve küzdött a rákkal. A felesége már hetek óta éjjel-nappal mellette volt, még a kórházban is. Csütörtökön délután a feleség a végkimerülés szélére került, és hazament pár órára pihenni. Mire visszaért a kórházba a férjéhez, ő már nem élt. Kétségbeesett, hogy nem volt a párja mellett az utolsó percekben.
Az ismerősök ezzel összefüggésben különös tapasztalataikról számoltak be. Nagyon sokszor előfordul, hogy a beteg éppen azokban a percekben hal meg, amikor az egyébként végig mellette virrasztó hozzátartozója rövid időre magára hagyja. Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy a szerető hozzátartozó, aki szünet nélkül ott viraszt a haldoklónál, egyszerűen képtelen elengedni őt, és ezzel megnehezíti a számára az eltávozást. Amikor a haldokló magára marad, akkor ez a visszatartás megszűnik, és a beteg végre békében távozhat.
Nem tudom, mennyi ebben az igazság, de engem elgondolkodtatott. Annak idején anyukám mellett mi is ott voltunk éjjel-nappal, az utolsó órákig. Aztán a legutolsó nap kimentünk a konyhába ebédelni, és ő azokban a percekben halt meg. Ha egy hirtelen ötlettől hajtva nem szaladok be hozzá, akkor az utolsó percének nem lehettem volna tanúja. De talán így volt éppen rendjén. Így tudtuk elengedni őt.
Nem segítene, ha jókedvű, gondtalan lennél? Kérdezz tőle mindenfélét (munka, politika, időjárás, ismerősö/barátok), mondd el a véleményedet Te is. Csinálj úgy, mintha minden a rendes kerékvágásban zajlana. Tudom, hogy qurva nehéz de most őérte legyél a világon!
Hogy mit lehet tenni? Ezen zakatol nekem is az agyam. Az anyukám tegnap óta már engem se ismer meg... :(
Mi a jobb? Elengedni teljesen, nem szúrkáltatni feleslegesen az infúzió miatt, hiszen bár még lélegzik, de úgysem ÉL már valójában, nem az, aki velem volt 31 évig... vagy felhívni még most is az orvost, az ápolót, hogy mit tegyek, ki tudnak-e jönni? Lehet, hogy az első megoldást kellene választanom, ha bölcs lennék, lehet, azt tenném. De nem bírom tétlenül nézni, ahogy... hogy már nem tudja hol van, kicsoda... úgy érzem, tennem kell valamit - miközben persze tudom, hogy úgysem tudok már semmit tenni érte :(((( És igen, ez a tehetetlenség a legrosszabb...
Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki elvesztette a tömegben az anyukáját és próbálja megtalálni... ugyanolyan kétségbeesést és rémületet és félelmet érzek...:(
A csönd, amit írtál, engem is nagyon-nagyon zavar... Mintha számolnám a másodperceket, mérném az időt, ami még hátravan...
Olvasd vissza Lerej tanácsait, amiket például nekem is adott, sokat segített. És ha ez számít, igen, én itt vagyok a "vonal végén"...
Kedves E… nem voltál kemény, tisztában vagyok vele, hogy ez a vége, de vajon még hány nap vagy óra?
Kedves Nutilus… Neki már akkor jobb lesz, ha nem itt lesz, ebben a testben, legyen bármi!
Eddig a wc-ig eljutott, ha „nagydolga” volt, már ez sem megy Neki. 2 órán belül másodjára tettem tisztába – és ez most eléggé megviselt! Sokkoló volt végigcsinálni!
A várakozás nagyon kimerítő, tudom Neki az egész kimerítő! Mivel sokan „elmentek”, a halál nem ijeszt meg, de a haldoklás nagyon!
Néha nagyon önzőnek érzem magam! – és íme jön egy jófajta bűntudat is.
Persze megteszek mindent, amit tudok, hogy könnyítsem Neki a dolgokat, de Ő annyira kemény legény volt mindig, hogy szerintem kínszenvedés számára a kiszolgáltatottság!
ha Isten létezik, akkor nincs semmi baj. (Nem vagyok hittérítő, még Isten létében is csak reménykedem, nem tudok igazán hinni.) Egy dologban légy bizonyos: Te megtettél mindent, ami elvárható volt. Mindent. Szeresd, adj inni neki, és vedd körül figyelemmel, és kísérelj meg vele kommunikálni, amíg lehet. Légy aktív körülötte (ha igényli).
Ha ez segít, én gondolok Rátok. Tényleg, és nagyon:)
29 éves vagy - én sem sokkal több - és most bedobtak a mélyvízbe. Ússz!
Úgy, hogy ez a végstádium. Bocs, ha keményen fogalmazok, de jobb lett volna, ha évekig húzódik a dolog? Ha azzal a tudattal kell élned, hogy mennyit szenved a kezelések miatt, hogy egyáltalán érdemes-e ezeket végigcsinálni?
Biztos nem, hiszen azt írtad Mamád is hosszan szenvedett. Gondolj arra is, hogy a Papának is így a jobb, egyre többet fog aludni és az is jó, mert nincs tudatánál, nem szenved.
Igen, az élet vagy sors így játszadozik velünk. Én olyan-de-olyan biztos voltam abban, hogy jól kézben tartottam a dolgokat (kicsit controll-freak lennék, tán?), aztán a nagyszüleim, szüleim eltemetése után 2002-ben a ragyogó 24 éves orvostannhallgató lányomat veszítettem el majdnem. Azóta az én prioritásaim is megváltoztak.
Nagyon együtt érzek Veled, sajnos ezek nagyon nehéz időszakok és bármennyi támogatást is kapsz, sajnos ezt a fájdalmat egyedül kell végigélned. :(
Á értem én, kicsit lapozgattam... de Pápánál ez valahogy más...
Semmit nem tudtunk eddig, semmilyen kezelést nem kapott, nem is fog, elmegy, Ő is!
Vér szerinti női (közeli) rokonom 4 éve nincs 1 sem (távoli rokonokkal 20 éve nem járunk össze), most Papa is távozni készül.
A 29 évem, nem kicsit sikerült sűrűre, lélekben már legalább 50 vagyok (ha nem 500). A rákkal eddig még nem kellett szembe néznem, de persze ő sem feledkezik meg rólam (rólunk) - "kis" pofont még ő is tartogatott...
Vajon mit kell túlélnünk még, hogy ennyire oszt-szoroz rajtunk az élet???
...alszik, alig kap levegőt - ja hát igen az oxigén palack 1. cseréje sem ment zökkenőmentesen, de ma megkapta az is (ügyeleti díj ellenében)
Csak olyan gyógyszereket kap, amik a mellékhatások kezelésére szolgálnak. Hörgőtágító (mert alig van tüdeje), vérzéscsökkentő (mert már véreset köhög), oxigént nitromin tapasz a szívére...
Igen, eddig tudományos oldalról közelítettem meg a keresgélést és mondhatni emberségre vágytam, mikor a rákkal kapcsolatban kezdtem el fórum után nézni.
Akkor, addig is olvasgatok tovább, köszönöm az útmutatást!
Néha olyan érzésem van, az ápolás is ösztönös, ami magától betoppan az életünkbe, mint az anyai ösztön, de ugye ott is jöhet depresszió, azonban azt most sem engedhetjük nem magunknak!
Nos két topiklakónk is van, akik ezeken az oldalakon most éppen olyan levelezést folytatnak, ami hasznodra lehet: pkeroka - anyukája van nagyon rossz állapotban és otthon ápolja Lerej - az ő anyukáját sajnos tavaly veszítették el, de őt is otthon ápolták, nagyon jó tanácsokkal segíti most pkerokát.
Tudom, tele vagy a net-en olvasottakkal, bár gondolom, hogy nem fórumot olvasgattál, hanem olyasmit kerestél, ami a jelenlegi helyzetben segítséget nyújthat. Van a "rákgyógyítás" című netes site, én nagyon szeretem, mert gyakorlatias, érthető és rengeteg kérdés-választ talál az ember.
Mondom ezt úgy, hogy évtizedekig angol fordítóként dolgoztam, tehát nem gond a net nagyobb részén található infó megértése sem.
Nem nagyon tudom, mit kezdjek a csöndben eltöltött percekkel. A könyveim most nem kötnek le, az internetről már annyi infó jött belém, hogy épp feldogozom őket, a tv zavarja a Papámat…
Nem szokásom a fórumozás, de most úgy érzem, talán összejön. Lehet, hogy lesz valaki a „vonal” másik végén…
Mi 2 hete tudjuk csak, hogy rákos a Papám (78)! Mindnyájunkat szíven ütött a hír! – addig senki nem mondott semmit! 1-2 hónapja vizsgálgatják, ami a mostani időpont kérős rendszerben havi 1-2 vizsgálatot jelentett. 2 hétig volt, 2 különböző kórházban. 22 kg-t fogyott év eleje óta. Az egyik kórházból hazaküldték, minden infó nélkül, össz annyi, hogy a tüdeje és a szíve is beteg, konzultáljunk a háziorvosával és kérjünk beutalót a pulmanológiára, beutalta egy tüdőszanatóriumba, ahol másnap behívtak minket és közölték, csak pár napja, jó esetben, pár hete van hátra…
IV. stádiumban van, mert a tüdejéből már a májába is eljutott! Az orvosok nem vizsgálják tovább, mert a vizsgálatok közben meghalhat és így egyértelműen semmilyen kezelést sem kap! Haza hoztuk.
4. napja, hogy nem is eszik csak pár korty energiaitalt és a folyadék is nagyon kevés, amit magába erőltet. Az orvosok azt mondták, hogy 3 napig bírja élelem és folyadék nélkül, mindig is erős volt, de folyton azt nézem, hogy lélegzik-e még, hisz fogalmam sincs meddig bírja!
Semelyik orvos nem javasolja, hogy szondázzuk. Csoda, hogy nincsenek fájdalmai. – azt hiszem, az orvosok ezt szeretnék is elkerülni! Fullad, hányingere van, csuklik, sokat böfög (mája miatt, ha jól tudom), szíve szorongatja, alacsony a vérnyomása, egekben a pulzusa és kezdi elveszíteni a záróizmai felett is az uralmat…
Hol azt hisszük, hogy felkészültünk - mi sem szeretnénk, ha szenvedne (Mamám 1 évig agonizált 4 éve) -, hol váratlanul ér minden rosszulléte!
Tudod, a szokásos mellékhatásokra gondolok pl. hányinger, émelygés... Tud enni? Már nem csak a rosszulléttől értem, hanem a daganat illetve a nyál hiánya nem befolyásolja, hogy tud-e rendesen enni: Mert a kezelések után jó lenne sok husit. zöldséget fogyasztani, hogy jobb legyen a vérképe.
Lingua Tumor miatt a betegnél 1 .seria cytostatikus kezelést végeztünk . otthonában kímélő életmód javasolt . Egy hét múlva vérkép kontroll A kezelés folytatására EJ : 2009.04.027
Hát igen, sajnos, a branül sem old meg mindent. Ne erőltesd. Hogy ne száradjon ki nagyon a szája, megitathatod picit egy fecskendővel. De ha nincs teljesen magánál, ügyelj, hogy egészen oldalt juttasd a szájába a vizet. De már azzal is mindent megtettél, ha nyugalmat biztosítasz körülötte.
Az az igazság, hogy volt, hogy branült kapott itthonra, de annyira rosszak a vénái, most még a meleg is rátett egy lapáttal, meg hogy nem is iszik-eszik, hogy pár napig bírta ki... aztán kilazult, mellément az infúzió, meg összeesett úgyis a vénája... :(
Tényleg azt azért nem akartam, hogy összevissza szurkálják, mikor már ennyire fáj neki. Meg az utolsó infúziónál már mondta is, hogy ő többet ilyet nem akar... de már alig van magánál... próbálom itatni minél többet, de nem akar... Attól félek, hogy ő már menne és nem bírom elengedni... És félek, hogy "megszökik" egyszer, mikor nem leszek itt... :(((((((((
Jaj istenem, annyira tehetetlennek érzem magam és dühösnek, hogy el se tudom mondani...
De jó szó ez a "pöndülni"! Nagyon teccccik! Mellesleg képzeld el, h mennyire pöndülnék, ha múlt hónap 11-e után kiléptem volna a lakásból egy kis tavaszt magamba szívni :) De most így a jó!
Hadd mondjak én is egy dolgot mert ki kívánkozik belőlem . Apunak 2 húga van , a szülök / nekem nagyszülők/ már meghaltak sajnos . Amikor kedden felhívtam őket hogy apumat nem érik el napközben mert kemot kap és megint kezdődik megint előröl , akkor az egyik felhívta rögtön aput a másik meg annyit mondót nekem hogy " Hmmm hát igen ez van "" Nem merem megmondani apunak mert ö a ""nagy testvér"" de nekem ez annyira szívbe markoló volt hogy legszívesebben ......
Szerintem néha az emberek nem fognak fel bizonyos dolgokat vagy nem érdekli őket ...
Amúgy apunak is bent hagyták a vénába azt az izét :-))))
Csatlakozom Szívem Csücske Lerej-hez a branült illetően. Úgy gondolom, hogy nagyon jó megoldás, hogy amikor nincs használatban, tehát épp nem kap szegény infúziót, akkor rá kell tenni vágott gézt (mull lap), amit karra való rugalmas hálószerű kötözőanyaggal (asszem Mefix a neve) kell rögzíteni.
Ez nagyon jó, így nem akad be az ágyneműbe, egyebekbe, következésképpen nem mozog a tű a vénában.
A hozzátartozók tapintatáról: Amikor a lányom haldoklott akkor vidékről feljött anyósjelölt is és azt találta mondani: "Olyan borzasztó az embernek így látni a gyerekét, hogy nem tud rajta segíteni" Később mondtam a húgomnak - aki sokkal jobb megfigyelő, mint én - hogy ne legyek már annyira elcsattanva tőle, mert nem rám és Barbira gondolt, hanem a saját fiára, lányom barátjára.
Ezt csak azért írtam le, hogy tudd a kívülállók a legtöbb esetben egyáltalán nem értik meg az idegi- és lelkiállapotodat.
Anyának a MÁV kórházban első kérésére benne hagyták a branült. Először mi is aggódtunk, h vajon mit fognak mondani, de úgy döntöttünk, h megpróbáljuk.szerencsénk volt:)
Jó lenne megérdeklődni, hogy lehetséges-e branült beültetni anyukádnak az infúzióhoz. Akkor nem kellene minden nap szurkálni. Ha jól tudom, nem teljesen szabályos dolog, hogy a beteg branüllel otthon van, de néha kivételt tesznek (nálunk is ez történt). Csak arra kell vigyázni mosdatáskor, hogy ne érje víz.
Anyósod tényleg nem volt valami tapintatos. Próbáld meg nem felhúzni magad, azzal elejét veheted a viták elfajulásának. Tudom, nem könnyű... :-(((
Köszi, meg fogom kérdezni a dokit. Lehet, hogy holnap az onkológust is felhívom.
Anyunak ma már nem ment az infúzióbeadás...:((( Teljesen össze vannak esve a vénái és iszonyatosan fájt neki, itt jajgatott hangosan (borzasztó volt), mikor próbálták beszúrni a tűt, úgyhogy nem kínozta vele az ápoló...:(((((
Próbálom itatni minél többet, dehát nem nagyon van magánál...
Erre mi a mai nap fénypontja? Anyósom felhív (a TAPINTAT maga), hogy április végén lesz apósom 60 éves, ugye megyünk a meglepetésbuliba meg ide meg oda? Mondom, persze, innen rohanok oda egyenesen... Hú de összevesztünk. Csak azt az egy kérést nem tudják figyelembe venni, hogy engem hagyjanak békén, persze, a férjem menjen, de engem miért nem lehet hagyni békében???? :(((
Március 11-én befejeztem a sugarat és azóta nem láttam orvost (a lányomon kívül:) Ettől nagyon jól érzem magam:) Azért kérdeztem, hogy Te mikor mész, mert akkor azért már nekem is illene látogatást tenni az új helyen. (Vérvételen is csak januárban voltam, amikor próbálták átmosni a vesémet két napon át, hogy javuljon valamit és kaphassak Cisplatint is a sugárhoz. De nem jött össze, nem kaptam - nem bánom, ki érti ezt?) Szóval úgy gondoltam, hogy hozzád igazodom, és amikor parázol én majd osztom az észt... 8)
Hogy mennyire lehet emelni a morfium dózisát, azt mindig szakembernek kell eldöntenie. Szerintem hívjátok fel az asszisztensnőt, és kérdezzétek meg, mit is mondott a tapaszokkal kapcsolatban. A 100-ról még biztos, hogy lehet emelni, de hogy mi a célszerű ebben az esetben, azt szakember mondja meg.
Meg lehet vetni, de lehet, hogy a sapka a beteg érdekében - is - van. Gondolj bele, a mai nővérhiány mellett nem húznak naponta 5-ször ágyneműt (csak ha nagyon kell). A hulló haj a párnában a beteg komfortérzetét is leviszi nulára, mikor pld belemegy a szájába a haj...
Csinyoka! Aki ott dolgozik, annak muszáj valamiféle távolságtartást kifejlesztenie magában, különben ezt a munkát nem tudná végezni. sem az orvosok, sem az ápolók nem halhatnak meg minden beteggel... Ezzel nem akarom az otromba stilusukat védeni, lehetnének sokkal emberségesebbek is, de egyszerűen nem lehet minden egyes emberrel minden bajában maximálisan együttérezni, ha valakinek ez a munkája... Nagyon sajnálom apukádat,... nagyon jó természete lehet, hogy talál együttérző barátokat és még ebben a helyzetben is van humora, ki tudja nyújtani a kezét a másik felé... nagyszerű és nagyon jó ember lehet! Pkeroka! Itt nyugodtan hisztizzél, mondd el, kiabáld világba amit érzel... de amikor mellette vagy, akkor úgyis nyugodt vagy, megértést és szeretetet sugárzol, mert azt érzed. Nagyon, nagyon nehéz amit csinálsz! De gondolj arra, hogy ez a legtöbb, amit még megtehetsz érte!!!
Igazad van biztos meg van a reális magyarázata is hogy miért adnak rá sapkát . Csak ahogy elő adták és közben mondták hogy most minden hajas lesz ... Biztos sok dolguk van és nem könnyű biztos vagyok benne . De látniuk kellene azt is hogy aki beteg annak csak rosszabb lesz hogy mellette meghal egy sorstárs .
Apu megkérdezte reggel hogy nekik ez hogy esik hogy egyik este még beszélgetnek és éjjel meghal ???
"" Ez egy ilyen osztály""
Nem akarom bántani őket nem vagyok rossz indulatú ismertek , de mint kiderült nem teljesen magyarok az ápolók . Az emberség mindenhol ugyanaz de lehet hogy másképp is lehetne végezni a dolgokat tudom hogy nagyon rossz nekik is mert naponta halhat meg ember az osztályon lehet hogy ezért ilyenek mert már hozzászoktak de be láthatnák hogy nagyon rosszul esik ez egy olyannak aki beteg .
A másik bácsi aki szintén bent van el volt szomorodva mert ö fel ébredt amikor berohantak a nővérék és hangosan beszélgettek majd kettő órára letakarták a halottat egy fekete zsákkal . Lehet hogy ez a szabály de nem lettem volna a bácsi helyébe azon a kettő órán keresztül ...
Mi az a "tapaszmennyiség" amíg még el lehet menni? Most 100-asat kap anya. Azt mondta a múltkor az asszisztenső (legalábbis úgy rémlik), hogy feltehetünk majd két 75-öst is, ha nagyon kell. De ebben hirtelen elbizonytalanodtam.
Hadd mondjak valamit a hajhullással kapcsolatban. Tényleg embertelenség volt az ápolók részéről afölött aggódni, hogy hajas lesz a párna. Ugyanakkor az is igaz, hogy ilyen esetben össze szokták fogni az ember haját (vagy egyszerűen levágják nagyon rövidre), mert a párnára került hajszálak összeszurkálhatják, irritálhatják a beteg nyakát, hátát. Nem akarom védeni az ápolókat, mert nagyon ortombán fejezték ki magukat, de talán ilyesmi is motiválhatta azt a sapkát.
Kedves pkeroka, nagyon-nagyon sajnálom, hogy anyukádnak a tapasz ellenére is fájdalmai vannak. Esetleg próbálj meg szólni a háziorvosnak (?), hogy emeljék a dózist.
Nem akarom ezt az undorító betegséget, fájdalmat, halált!!!! :(((((
Bocs, de most megint (én is) nagyon magam alatt vagyok... Anyunak mindenféle tapasz, fájdalomcsillapító ellenére fájdalmai vannak... Semmit nem eszik... csak iszik... azt sem sokat... félek, hogy mennyi időnk van még együtt és olyan rossz őt így látni... NEM AKAROM!!!! (Most úgy érzem, ki tudnék ugrani a negyedikről, hogy ezt végig kell néznem... és hogy ezt hogy tudja bárki is végigcsinálni???)
Ne haragudjatok a hülye, gyerekes hisztiért. Csak annyira dühös vagyok ilyenkor.
Jövő héten megyek vissza 4 órában dolgozni, addig talán ráhagyhatom a nagymamámra, de érzem, hogy nekem is muszáj kimozdulnom, mert kezdek itthon begolyózni...
Amúgy tudom én, hogy megvan minden kezelés protokollja (anyunál is így volt), csak próbáltam vigasztalni csinyokát múltkor...:(
Most megint nem tudom magam türtőztetni... Mi az, hogy NE HAJAZZA ÖSSZE AZ ÁGYNEMŰT?! Micsoda embertelenség ez? Hogy képzelik??????? Szomorú, hogy az embertől elveszik a méltóságát. És dühítő. Nem is tudom, mit mondjak. És persze a kerettörténet sem vidám. Apudnak a legjobbakat kívánom!
Sziasztok . Ma megint rosszabb lett az egész ... Apu hétfő óta nagyon jóba lett egy ottani betegtársával , agydaganattal kezelték . Ö mondta apura hogy vicces ember jó kedvet hozz neki . Ma reggel bement apu jó kedvel és már tervezte hogy miről fognak beszélgetni ... nem találta a "szobatársát" ...
Éjjel meghalt , úgy búcsúztak el délután hogy azt mondta neki hogy holnap is gyere beszélgetni ..... Apu meg azt mondta neki miközben megfogta a lábát hogy holnap jövök ne merjen elmenni ...
Egy 51 éves taxi sofőr volt , a két nap alatt nagyon közel kerültek 1máshoz , apu segített neki , mert hullani kezdet a haja és a nővérek ráhúztak egy sapkát hogy"NE HAJAZZA ÖSSZE AZ ÁGYNEMŰT".... Levette és azt mondta hagy hulljon max. nem motorozik ..
Megérezték mindketten hogy valami fog történni ....
És szerinted a Kékgolyó nem Budán van? Na ugyehogyugye:)
Mindenkinek a "saját" betege betegségének az elfogadása a legnehezebb. Egyáltalán nem kell szégyenkezned, hogy ilyen érzékeny vagy. Vannak itt jó sokan, akik veled egy cipőben járnak. Én nem, mert én már eltemettem a szüleimet, bár azért természetesen emlékszem azokra a nehéz időkre úgyhogy abszolút megértelek. Ismét csak: fel a fejjel!!!
Sok helyen adják a kemot én úgy tudom , Péterfy , Kékgolyó , Sote stb . Az a gond hogy bennem is felmerül hogy miért pont ö ?? Aki egy jámbor rendes és gondviselő apa , tudom hogy vannak betegebb emberek és olyanok is akik nagyon nehéz napokat élnek át de mégis ... Eszembe jutnak azok a dolgok ahogy féltet , tanítót és nevelt és most így látni , tudom hogy hálásnak kellene lennem a sorsnak hogy ennyi időt ad/adott nekünk mert sokaknak nem adatot meg . Ha nem lenne családom és két gyönyörű gyerkőcöm én már bele örültem volna , férfi létemre nem tudok kemény lenni , sajnálom érzékenyebb vagyok az átlagnál . Talán rossz a horoszkópom , talán később kellet volna megszületnünk akkor amikor ezt a betegséget úgy kezelik mint a náthát ...
"""vegye be ezt a 2 pirulát , pihenjen és jövő héten menjen vissza dolgozni"""
De lehet hogy akkor más betegség lesz ami szedi majd az áldozatokat és ez eltörpül majd ehhez képest .
Sajnálom ne haragudj az őszinte sorokért hiszen gyermekes dolgok ezek ... Pedig elmúltam 30 de belül azt hiszem gyerek vagyok aki nem akar még felnőni mert fél ettől a világtól ........
Na ezért nem olyan véletlen az Uzsoki, mivel Pesten az a rákcentrum, ott kezelik a rákos betegeket. Nekem több orvosom van/volt/lesz, mert én a Klinikák metrómegállönál lakom és itt van a SOTE Onkológia és Radiológi velünk szemben - látom az ablakból. Úgyhogy én most majd oda járok. Ne szakadjon a szíved, ez az élet rendje, neked meg van két kicsi fiad, fel a fejjel! :)
Milyen véletlen apum is az Uzsokiba jár kezelésre . Neked is Dr . Prof. stb. Mayer Árpád a kezelő orvosod ?? Az előző kemok után is mindig hét végén kapta meg a zárójelentést illetve ha letelik az első hónap . Van ott egy doki aki a kemot adta neki Dr Bucsiccs , na az egy rendes tag :-( lenne ha emberségesen viselkedne az emberekkel . Apum a móka gyáros bent , mindenkivel beszélget és viccelődik . Egy kis szint visz be , de sajnos ug hogy közben ö is beteg .... nagyon .... :-( :-(
Sírni szeretnék mert meghasad a szívem hogy megint így látom aput , a kezében benne hagyják a tűt hogy csak be keljen kötni a kemot ... És ö csak ül az ágyon és mereng megint ...
Ó, hát a sugár már 11-én befejeződött. Azóta olyan vagyok mint a király lustája, csak teszem magam ide-oda. Most kezdek 1 kicsit jobban lenni, mert persze hogy kialakult a steril tüdőgyulladás a sugártól. Na abból most mászom úgy kifelé-formán :) Kérded mit mondanak az orvosok. No, én azt nem tudom, gondolom azon múlik, hogy éppen kik jönnek össze szóval jó haverok, vagy csak megtűrt kollégák.. :) Merthogy én még azóta sem mentem vissza, úgyhogy nekem elég nehéz lenne bármit is mondaniuk. :)
Na, azért a húgom ma átugrott a papírokért - betegségem egyik pozitív hozadéka: még késő ősszel megtudtam, hogy keresnek adminisztrátort, és a húgom az utóbbi negyed században gyermeket nevelt otthon, ilyen 3+1 felállásban: van 25 éves, 23 éves, 18 éves meg egy 4 éves, aki a menopauza helyett jött :))) Szóval elment szépen és fel is vették 47 évesen, 4 gyerekkel és nagyon hasít ott az osztályon, nagyon szeretik a kollégái meg a betegek is, nem csoda, amikor az én ingatlan irodámban dolgozott, akkor is nagyon szerették az ügyfelek. Büszke vagyok rá! Szóval Uzsokin belül van, elhozta a sugár zárót, mert tervezem, hogy a jövő héten majd átmegyek ide a SOTE Onkológiára. Vagyis háládatlan dög leszek és otthagyom az Uzsokit, fárasztó az nekem, hogy én átkeljek a városon, például azért, hogy reggel 7-ig odaérjek az osztályra vérvételre. Ha történetesen kéne még majd sugár, azért úgyis az Uzsokiba kell mennem, Pesten csak az van rákcentrumként, én meg Budára nem megyek:) Miért? Hát csak :) (Nem szeretem a budai oldalt-öregszem, már megengedhetek magamnak ilyen rigolyákat :) A sugár hatása meg 2-3 hónap mire jelentkezik, úgyhogy nem sürgősnek ítéltem az orvoslátogatást.
Köszönöm szépen nektek . Nagyon sokat jelent számomra hogy így biztatok , tudom hogy a mi problémánk eltörpül másokéhoz képest . Sokat gondolkoztam hogy vajon miért ilyen gyorsan adják neki a kemot megint és nem tudtam eldönteni hogy nagy gond van vagy gyorsan megelőzni akarják . Pénteken lesz meg a zárójelentés akkor már okosabbak leszünk .
Csatlakoznék e-is?-hez: a kemót tényleg megadott protokoll szerint adják, ami az adott betegségtől függően változó, és nem variálhatja az orvos kénye-kedve szerint.
Mondjuk olyan előfordul, hogy menet közben folyamatosan ellenőrzik a daganat állapotát, méretét, és ha azt tapasztalják, hogy a hosszú ideje tartó kezelés ellenére a daganat tovább növekedett vagy az áttétek tovább szaporodtak, akkor egyszerűen felhagynak a kemoterápiával, mert az hatástalannak bizonyult. Ez volt a mi esetünkben. Azt hiszem, ez részben az orvos saját mérlegelésén is múlik - nem tartom kizártnak, hogy más orvosok akkor is végigcsinálják a protokollt, ha a vizsgálatok a terápia hatástalanságát mutatják...
Csinyoka, ha azonnal bevetették a kemót, akkor biztos "nagy a baj", de még mindig nem akkora, mint ha nem akarnák bevetni. Az, hogy elkezdték a kemót, nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy bíznak a hatásosságában. És hidd el, ez nagyon sokat jelent.
Rókácskám! Kicsit több hitet! A különböző típusú, elhelyezkedésű stb. daganat kezelése KÜLÖNBÖZŐ protokollok szerint történik. Tehát lehet h Anyukád kapott egy első protokoll szerintit először, aztán jött a második szerinti. Én is csak 3 hetenként kaptam, sőt a 4. előtt 5 hét szünet volt, mert annyira rosszul voltam, hogy nem bírtam elmenni a kórházba, sőt gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán nem is engedem az utolsót beadni.
Egyébként befolyásoló tényező a beteg életkora, fizikuma, vérképe, stb. Tiszta Jancsi és Juliska, mutasd elég jól vagy-e már ahhoz, hogy újra "hazavághassunk" egy kis kemóval :)
Én úgy érzem-tudom, hogy az orvosok utolsó leheletükig küzdenek, csak ahogy drkbk a lányom szokta mondani: az orvosok nem adják fel, csak a betegeik bírják ki! :) Szóval szó sincs "úgyis mindegy"-ről!
Tudom, hogy nagyon nehéz neked most, ne nehezítsd tovább ilyen gondolatokkal :)
Nézd, erre a "biztos nagy a gond, mert hirtelen adják a kemót és egyszerre sokat" dologra az jutott eszembe, hogy anyunak már tavaly október óta csak három hetente adtak kemót. Utólag úgy gondolom, azért lehetett, mert már akkor tudta a doki, hogy csúnyán szólva "úgyis mindegy"... :(((( Bíztasd ezzel, hogy ez igenis azért kell, hogy hamar és gyorsan legyőzze a kórt! És ha nem lenne esélye, akkor nem kapna ilyen sok kemót. Jó, tudom, hogy gyerekesek az érvek, és talán hülyeség, de hátha használ kicsit neki.
Nagyon szépen köszönöm . Olyan hirtelen és gyorsan történ ma minden , reggel bement 9 re apum hogy beszéljen a dokival és 11 kor már kapta is a kemot , este fél 9re értek haza , azért is van maga alatt mert nem érzett semmit csak a Pet mutatott valamit és azt hiszi hogy nagy gond van ha hirtelen ilyen gyorsan elkezdik adni neki . Öt napon keresztül kapja úgy hogy be kell járnia , az a fura amit mondott apu hogy három napig kap valami erőset utána két napig valami gyengébbet és mosó folyadékot valakinek biztos világos hogy miért történik , 3 hétig így kapja majd 1 hét szünet vérvétel és újra kapja , ha letelik a három hónap akkor meg MRI jön .
Kezembe akadt egy kiadvány (Rákliga), abban is írták, hogy azon dolgoznak a kutatók és orvosok, hogy egyszerű krónikus betegség legyen a rák. Mint egy magas vérnyomás, amire mindig figyelni kell, de amúgy sok vizet nem zavar.
De ha el is jutunk ide, lesznek új betegségek... Mindenki vigyázzon magára!
Hát azt el is hiszem, hogy maga alatt van! Úgy nézem, te is, de persze ez érthető. Befekszik a heti 5 alkalomra, vagy bejár? Nekem nemrég ért véget a sugárkezelés, jártam minden nap, sokszor emlegettelek benneteket, amikor láttam, hogy egy fiatalember egy idősebbel jön. Persze akkor még nem tudtam, milyen magas, derék legény vagy te! :)
Fel a fejjel, olvass csak egy kicsit lejjebb, hogy ad5lib doktorunk is mit írt a terápiák fejlődéséről. Magam is találkoztam a tüdőosztályon olyan nővel, aki 15 éve csinálja.. mert néhány évente kiújul nála a daganat. Akkor végigcsinál 1 sorozat kemót és sugarat, oszt jónapot!
Azért írom ezt, hogy ne csüggedj, valóban nem jó hírek ezek, de a helyzet egyáltalán nem reménytelen, úgyhogy lécci bizakodni! :)
Pedig gondoltam rád egész nap, épp most akartam beírni, hogy mi van veletek.
:(((((
Nem is tudom, milyen tanácsot adjak, tudjátok, hogy én se vagyok az a hú de magabiztos, erős valaki. De próbálj meg erőt önteni belé valahogyan, hatni rá, buzdítani, hogy túllesz ezen, hogy azért kell, hogy jobban legyen... hátha, hátha... De jönnek a többiek, ők biztosan okosabb tanácsokat tudnak adni, mint én.
Hogy a mi nyomorunkat is leírjam, anyu most épp véreset pisil. Doki szerint kéne egy vese ultrahang - ezen majdnem felröhögtem hangosan. Elképzelhetetlennek tartom, hogy kórházba vagy bárhová vigyük. A wc-ig is alig bír kimenni. Most itatom sokat, hátha javul a helyzet. :(
Apunak megint el kezdték adni a kemot mert a biopszia eredmény rossz lett a lelet , 3 hónapon keresztül heti 5 alkalommal 3 hétig után egy hét szünet .
Ha jól tudom Cisplatin + Leucovarint fog kapni . :-( :-(
A köztünk lévő korkülönbségre tekintettel írtam a 20 évet. Amikor én végelgyengülésben békésen lehunyom majd a szemem, akkor Te még évtizedekig emlegetni fogsz itt engem! :)
Kishitű vagy! :) Szerintem még 20 év múlva is. Majd akkor is nyugtatgatni kell téged minden kontroll előtt. :) De jó haver vagy, úgyhogy mindent megteszek majd. :)
Ezek a szazalekok tobbnyire a 2000 utani adatokat mutatjak pl 2000-2005 os idovel kalkulalva.
Minel sulyosabb a betegseg annal pontosabb a tulelesi adat. Ezert van az, hogy relative kevesbe agressziv betegsegnel vagy relative konyebben kezelheto betegsegeknel esszerubb inkabb a DFSrol (Disease free survival) beszelni (pl korai emlorak).
A SCLC lokalizaltban 10 eve valoban nem volt 15%os tuleles. Jobb es jobban adott kemo, radiotherapia jobb muteti modszerek. STB. Annyira uj kezeles (antitestek, avastin stb) nincs SCLCben.
Ha jobban belegondolok, a 15% is rettentően kevés, de úgy tudom, hogy a tüdőrák az egyik leginkább agresszív fajtája a rohadéknak. De az tényleg érdekes, hogy hány eset adja az átlagot és milyen időszakra vonatkozik!
Én úgy tudom, hogy az utóbbi 1-2 évtizedben - mondjuk: recently - nagyon sokat fejlődött a rákgyógyítás, ezért felmerül a kérdés, hogy a jelenleg megadott százalékos arányok milyen mintára számítottak. Vagyis tartalmazzák pl. a 30 évvel ezelőtti adatokat is, vagy nem?
Mert ugye természetesen én is köptem ezeket a százalékokat az orvosomnak, amikor hagytam magam végük meggyőzni, hogy kezeltessem magam :)))))
Az eredményességéről csak annyi forrásom van, amennyit a saját weboldalaikon írnak. Ott természetesen jó eredményekről számolnak be, ahogy a kínai gagyi teleshopos szarokról is csupa jókat írnak a teleshop oldalán ;)
Statisztikailag mi a túlélése a nem-kissejtes tüdőráknak, ha van már áttét (és emiatt értelemszerűen IV. stádiumú)? Olyan nehéz nem-hozzáértőként számokat találni - amit nekem sikerült, ott 1%-ot írnak az 5 évre.
OK. Ertem. Es az eredmenyesegrol van valami forrasod? Mert en az NCBIban semmit sem talaltam. Egyebkent elmeletileg mukodhet a dolog de nem a gombak miatt ahogy ez a nagyon egyszeru onkologus gondolja hanem a Wartburg effektusra valo hatassal (a tumor sejtek nem hasznalnak mitokondrilais oxidaciot, hanem tobbnyire csak glikolizist es ezert a tumor sejtek kornyezete savas akar ph5.5ig is lemehet es erzekenyek az alkalikus kornyezetre). Ez egy erdekes jelenseg a tumorban, sokan probaljak kihasznalni de meg senki sem jutott semmire es ez a mezei infuzio sem hinnem hogy hatna ra mert nagyon gyorsan alkalmazkodnak. ez lenne az en elmeletem arra az esetre ha mukodne.:)))
Felfekvése szerencsére még nincs Anyának, sokféle pózban alszik és többször felül az ágy szélére, meg néha (kb. minden másnap) sétálni is szokott egy keveset.
Igazából a 22-es csapdájába kerültünk, a katétert már borzasztó nehezen viseli (megértem, tök merev a cső és egy nagy bumszli is van rajta, amire nem kellemes ráülni), de amíg ilyen gyönge, nem tud kimenni a wc-re. De amíg sokat fekszik, addig nem is lesz erősebb :(
Nagyon erős asszony Anyukám, már két orvos is azt mondta, hogy csodálják, hogy él egyáltalán. Ehhez képest zéró kezelést kap a tüdődaganatra (ilyen állapotban nem is lehetne kemózni), az agyi áttétet pedig sugarazták, azóta nagyon kevés infúziót kap, múlt hétvégén két napig semmit és nem fájt a feje egyáltalán.
A közérzetére sem lehet panasz, már hat beteg meghalt azokban a szobákban, amikben eddig volt, volt/van jajgatós szobatársa, szóval meglepően jól viseli a helyzetet. Öntjük bele a lelket, hogy ne adja fel, mert rendbe jöhet még - ha arra borzasztó kicsi is az esélyünk.
A daganat típusától függ a mennyiség, én olyanokat olvastam, hogy napi 500 ml (5%-os) 6 napig, utána 6 nap szünet, összesen 4-5 ciklusig.
Tulajdonképpen megnyugtattál a leépüléssel kapcsolatban. Anyukám december eleje óta van ágyban, az első három héten alig evett és ivott, majd amikor a fejfájását infúzióval (Mannisol B) csökkentették, akkor elkezdett normálisan táplálkozni.
Eléggé lefogyott és az infúzió, illetve a katéter miatt gyakorlatilag ágyhoz kötötték a kórházban február eleje óta. Azóta keveset mozog, mert a kórház gyógytornásza nagyon ritkán foglalkozik vele, most keresünk alternatívát. Tegnap járókerettel sétált 20-30 métert, eléggé elfáradt a végére.
Szia! valaszolhatok en is? 3-4 honap alatti fekvestol a szervezet nagyon leepul, es oriasi kulonbseg van, ha balaesetbol kifolyolag egy egeszseges ember teszi ezt, vagy ha egy sulyos beteg (nem csak daganatos!) elmeletileg ezert kellene a gyogytorna, hogy se felfekves ne alakuljon ki, se az izomzat ne epuljon le (+a csontoknak is fontos a mozgas, a tobbi szervrol nem is beszelve)
a helyzetjavitasa mindig az adott egyen kepessegeitol/lehetosegeitol/hataraitol fugg, pl mennyire aktiv, mennyire akarja (egyuttmokudes), milyen volt a baleset/betegseg mindenkinel mas, de elmondhato, hogy ha az illeto akarja, csinalja, es tenyleg jo szakember foglalkozik vele, akkor gyors utemu javulas varhato (es az sem mindegy, hogy a fekves idoszaka alatt mit es hogyan csinalt, pl teljesen elhagyta magat, vagy meg fekvo allapotban is 'aktiv' volt)
Az rendben, hogy 5%os de mennyit? Mi peldaul az ifoszfamid terapiahoz, 3600 mg/testfelulet m2 adunk 22 ora alatt 3 napon keresztul perfuzioban.
3 honap agyban fekves az sok. Nagyon le lehet epulni ennyi ido alatt ezert kell a gyogytornasz. De problema az izomsorvadason kivul a felfekves (decubitus), a trombozis, oedamak, fertozesek kiakulasa is.
Egy sima serules (bar ami 3 honapot igenyel az nem lehet sima) kevesebb energiat igenyelhet. A tumor sok extra energiat felemeszt, persze attol is fugg, hogy no-e, stabil-e, hol van pontosan. vannak-e egyeb hatasai. Nem lehet a kettot osszehasonlitani. Pl egy egett serult rengeteg energiat igenyel.
Azt olvastam, hogy 5%-os infúzió formájában ajánlja.
Még egy kérdésem volna hozzád: ha egy beteg ágyban fekszik két-három hónapot, akkor mennyire épül le, sorvad el az izomzata és mennyi idő alatt lehet ezt a helyzetet javítani? Mi a különbség a megerősödésben akkor, ha a beteg nem daganatos (csak pl. egy baleset miatt ágyban fekszik ennyi időt), illetve ha daganatos, de rendesen táplálkozik?
Nem ismertem a bicarbonat csodas hatasat de utana neztem, hogy kepben legyek. Nos az emlitett, romai orvos, aki onkologus, azt allitja, hogy mindent tumort gombak okoznak es a bikarbonat majd jol megoli a gombat, oszt jonapot. Egyreszt ez elkepesztoen egyszeru latasmod (marmint, hogy mindent ugyanaz okoz), masreszt bizonyos kezelesekben mar most is van bikarbonat (iifoszfamidnal, hogy alkalizaljuk a vizeletet) es nem tunik, ugy hogy masszivan hatasos lenne. Masreszt, a bikarbonat adasaval vigyazni kell mert valtoztatja a ver pHjat szoval nem lehet csak ugy esz nelkul adni, mert valtozik pl a ver Calcium szint is, legzes stb. Vajon tabletta formajaban ajanlja? A fej nyaki betegek eleg sok bikarbonatos szajoblitot hasznalnak de semmi csoda sem tortenik. Raadasul a szajoblitoknel bikarbonatot hasznalni mar elavult szokasnak tunik, ugynis igazolt, hogy mind prevencio mind kezeles szintjen kevesbe mukodik mint pl a glycothymolin a candidosis kezeleseben.
Lizy, még annyit, hogy nagyon szorítok, hogy sikerüljön valami megoldást találnia az orvosodnak. Tényleg ritka az ilyen doki, nekem se sűrűn sikerül találkozni ilyennel, de azért van, szerencsére.
Lerej, ny63, köszönöm szépen, fura dolog ez, de tényleg érzi az ember, ha sokan gondolnak rá, vele vannak lélekben! Nekem nagyon sokat jelent, hogy itt lehetek és elmondhatom, amit szeretnék és annyira jó, hogy meghallgatjátok! ++++
Csinyoka, igen, inkább úgy mondom, hogy Anyu újpesti és én is az voltam 30 évig, mert most Csepelen lakunk a férjemmel. De most hogy itt vagyok Anyuval, valószínűleg kétlaki életet fogok élni, és időm nagy részében itt leszek Újpesten.
Azért az elég szomorú, hogy a körzeti orvosnak (és az asszisztensének sem!) fogalma nem volt, hogy létezik itt a kerületben is ilyen hospice szolgáltatás. :(( Sőt, első alkalommal szinte könyörögnöm kellett az infúziós receptért náluk, hogy minden igazolást beszerzek, de ha van rá lehetőség, hogy még aznap kijönnek és anyu kap infúziót, akkor ne szív.ssanak már a papírokkal... :((( A Durogestic tapasz vs. gyógyszertár sztorimat inkább el se mesélem... Most komolyan, tényleg van olyan kábszeres, aki orvosi segítséggel visszaél a tapasszal? Arra már gondolni sem merek, hogy mi van, ha az egyik tapaszt véletlenül elejtem mondjuk, stb. stb. Mert csak 15 napra adják ki a receptet, ha a beteg belehal a fájdalomba, akkor is!
Sőt, nővérke is mesélte (erre még a férjem is emlékszik, akinek szegény nagypapája halt meg tüdőrákban), hogy 10 éve vagy még nem is olyan rég, még ÁNTSZ engedély is kellett a tapaszhoz, na az biztos még szebb lehetett...
Biztos csak én vagyok ilyen naiv, hát lehet, hogy ez már így is marad... :(
Most fél nap "szabit" veszek ki, hazamegyek a férjemhez kicsit Csepelre, no meg a két macskánkhoz, már nagyon hiányoznak :)
Mindenkinek további szép hétvégét, és élvezzétek, hogy ma egy órával később sötétedik :)
Az izületi problémák maguktól múltak el??, Kaptál rá valamilyen gyógyszert??
Eddig engem sem foglalkoztatott a dolog, de készülök vissza dolgozni, és ott egész nap a klaviatúrát nyüstölöm. És most rettenet módon fáj minden izületem, főleg a kezemen.
Kedden megyek vissza a dokihoz (reumatológus) a vérvétel eredményével.
Azt mondta addig megpróbál kitalálni valamit. Mondtam neki amit a doki írt, azt mondta utána néz, mivel nem volt még dolga ciplatinnal kezelt beteggel.
De nagyon rendes és megbízom benne. A férjemet két év rettenet után ő állította talpra, neki köszönhetjük, hogy tud járni.
És ami ebben a világban nagyon ritka, nem vár el semmit és őszintén eggyüttérez, és emlékszik minden panaszodra, de minden örömödre is amit megosztasz vele.
Ezt kéne tanítani az orvosin.
Tudom rengeteg a beteg, kevés az idő, de azért néhányan csak megtudják csinálni(lásd az onkológusom és a reumatológus)
Na jó ennyit erről.!
Megyek mert az anyós pajtiék jönnek hozzánk ebédre, és még nem áll sehogy a kaja!
Pkeroka, nagyon örülök hogy segitséget kaptál. Már az, ha m,eg tudod beszélni a gondjaidat folyamatosan egy hozzáértővel, az is nagy segitség, hát még a többi, amit anyukádnak nyujtani tud! Sokat gondolok rád, ölellek szeretettel
Beköszönök, már csak azért is, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki itt és e-mailben is segített, nagyon rendesek vagyok, még egyszer köszi. És még azért, hogy ne csak mindig "rossz" híreket halljatok tőlem. ;)
Szerdán sikerült felvennem a kapcsolatot a Szent Rita Kft.-vel (háziápolási és hospice szolgálat) és "kaptunk" egy nagyon aranyos, kedves, segítőkész nővért/szakápolót, és bár nem hiszem, hogy olvassák a fórumot, azért itt (is) szeretném megköszönni nekik, hogy a kétségbeesett hívásom után még aznap (!) kijöttek hozzánk. Másnap orvos is volt nála, próbálkozunk most más fájdalomcsillapítókkal is, anyu tényleg szemmel láthatóan kicsit jobban van. Naponta fog most kapni infúziót, ez nekem is nagy megnyugvás, hogy minden nap jön valaki és ha bármi gondunk van, vele meg lehet beszélni.
Persze tudom, hogy anyu ettől nem fog meggyógyulni, de azért nem mindegy, hogy HOGYAN megy el, amikor itt lesz az idő és hogy azt az időt, ami még hátravan, milyen állapotban kell eltöltenie.
Csinyoka, sajnálom, hogy nincs még eredmény. Szorítok azért még mindig ++++++
Hát a doki azt mondta, hogy kemo és sugár miatt már nem fog működni. Csak azért hagyták bent azt az egy petefészket, hogy elkerüljük a mesterséges klimaxot, de sajna a végleges szövettan nyirokcsomó áttétet mutatott ezért kellett a sugár és a kemo.
Én is abban reménykedtem, hogy előbb utóbb csak beindul, ezért elég zokon esett a hír.
Most utána olvasgattam és van egy aloés termék a royal jelly amely állítólag természetes ösztrogént tartalmaz , meg egy másik gyártótól a szójavit kapszula.
Valakinek van tapasztalata a fenti termékekkel??
Megkérdezhetem miért kell a mesterséges klimax? A barátnőmnek is volt lombik programnál. Azt mondta, hogy kutya rossz volt neki is, de megérte, mert van két gyönyörű kisfia.
Szia, ezt jó, hogy írod, mert nekem melles előzményem van és most pár hónapos "klimax-kúrán" vagyok, leállították a petefészkeimet. A hőhullám engem is eléggé megvisel, hízni ugyan nem hízom, de a többi nyavaja az sajnos bejátszik.
Lizy, mit mond a doki, be fog indulni a megmaradt petefészked vagy a sugár végképp kilőtte? Nem is csonkolták?
En csak ismetelni tudom onmagam: veszelyes a hormon szubsztitucio. Miota az USAban nem adjak jelentosen csokkent az emlorak (ertsd: statisztikailag kimutathato a hatas nem csak egy anekdota)
Köszönöm az infókat, mérlegelem! A szokásos ellentmondás az egészségügyi dolgokkal kapcsolatban.
Tegnap voltam kontrolon, minden rendbe, csak a sugártól van egy kis gyulladás. Kenetet levette, két hét múlva eredmény.
Ami idegesít:
A műtétkor bent hagyták az egyik petefészkemet, mert előre láthatólag nem kellett kemo és sugár. Aztán ugye mégis kellett. A petefészek leállt, most hőhullámok( durvák) és egyéb az ösztrogén szint csökkenésével kapcsolatos tüntetek jelentkeztek.
A doki írt fel nekem ösztrogén pótlásra egy tapaszt.
Elmondta az előnyeit, ami nagyon sok volt. De ugye hátránya is van, növeli a kockázatát a mellráknak.
Ezt mondta az onkológusom is, hogy nem kéne ösztrogén hormont kapnom a kockázat miatt.
Azonban az orvosom azt mondta, hogy jelentősen javítaná az életminőségem, és sokkal több az előnye, mint az eseteleges nagyon kis valószínűségű hátránya.
Egyaltalan nem hiszem, hogy van aki betegsegeket talal ki maganak. Amit en irtam, hogy felteheto, sot nagyon valoszinu, hogy az adenomanak semmi koze a Non Hodgkin lymphomahoz es ez jo hir azaz feltehetoleg remisszioban vagy tovabbra is. Ennyi. Ketelkedem tehat vagyok.:) Egyes tunetekbol egyebkent lehet kovetkeztetni az adenoma eredetere!
szia tele van a válaszod kételkedéssel?? gondolod van olyan személy aki itt ül és betegségeket talál ki magának? A betegségem Non-hodgking Lymphoma és egyéb extranodális és ki vették a lépem amiben lokalizálodott a betegség (26cm-eres volt ) na utánna jött a megnyugtató komplet remisszió mely 3 hónapig tartott közben havi rendszerességel vérkép és ultra hang ellenörzés ahol észre vették a mellékvesén folyamatosan növekvő Adenomát (mely meg kérdőjelezett ) ezért kell ct-re mennem Hogy milyen tüneteim illetve milyen állapotban vagyok??? (és a fájbalmaimról a nem is irok) Nagyon át érzem Gorilla érzéseit -és azokét akik várnak és reménykednek biznak
Én egy hete úgy dolgozom már (egy reklámcég kreativigazgatója ként), hogy mosolygós ügyfélmeetingeket vezetek, kreatív ötleteket gyártok (próbálok), próbálom 20 ember előtt mosolyogva leplezni, hogy belülröl ordítok, és reszket a lábam. Próbaidőn vagyok, nem tudom, mikor tűnik fel nekik a szinészkedés, és meddig tudom csinálni. Mivel csak jovo héten megyek szakorvoshoz, az továbbküld CT re (ki tudja mikorra), annak ki tudja mikor lesz eredmenye, most úgy kell "alkotnom", és kreatív dolgokat csinálnom, hogy az agyam egyik felében benne van, hogy "hátha nem az, és nincs semmi baj", az agyam másik felét meg leárnyékolja a gyors, vagy lassú halál, a családomért való addódás. Borzasztó nehéz "részleges" halálfélelemben alkotni és mosolyogni napi 10 órán át. Soha nem érnek véget a napok, ez a hét is egy örökkévalóság volt.
Holnap , pénteken lesz meg a biopszia eredménye ...... Kevés olyan kellemetlen dolog van az életben mint a várni , ilyenkor nagyon lassan telik az idő , máskor meg rohan ..
azaz anyukam volt:D o nem kaphatott herceptint az a baj, hogy ertem en amit mondasz, csak mivel a masik verziot sulykoltak belem, nehezen fogadom be, pedig teljesen logikus amit irsz! mindegy, mar letettem a daganatos betegek mozgasterapiajarol, majd egyszer ha lesz idom meg kedvem meg X eves szakmai tapasztalatom (ami nem lesz ha nem muszaj :D, mert mar megutaltam az egeszet), na akkor majd eloszedem megint ezt a dolgot.
es az adenomad termed adrenalint? megmertek a hormon szinteket? pl VMA-t? miert pont adrenalint termelne? tobb fajta adenoma van. mutetnek mutet de semmi koze szerintem a tumorodhoz, igaz az sem tudom mi a primer betegseged? tudorak?
incidentaloma = veletlenul felfedezett joindulato sejtburjanzas = ha nem csinalnak CTt soha ki nem derul mert semmi tunetet sem okozna
incidentaloma?????az ugyan mi?? nem értek hozzá viszont be vagyok alapossan tojva mert ha adenoma akkor meg kell müteni ezt mondta az orvos- mert adrenalint termel a mellékvese ...........stb még el sem felejtetem a mütét borzalmait
Szisztok! be kukkantok eröt meriteni sajnos nem sokáig tartot nálam a komplet remisszió csupán 3 hónapot kaptam-pedig ugy hittem és ugy iparkodtam -és most megyek ct-re kért vizsgálat:jobb mellékvese régiójában egy terimet,mely folyamatos növekedést mutat.Adenoma?kezdhetem ujra elöröl................ mindenki sikerének gyógyulásának örülök
Tilos verboseget okozni? Kb annyira logikus mint a kozepkorban eret vagni. Ha egy tumor terjedni akar akkor tesz magasra a verbosegre. A tumor sejtek nem ugy mukodnek, hogy ott allnak aztan varjak a verboseget.:) hanem aktivan szekretaljak a VEGF, PDGF, Ang1 - 2-ot. Raadasul magasabb homersekleten felporog az energia hazatartas es a tumor sejtek amik amugy is az energia krizis szelen mozognak szepen megszivjak. Nem tudom hany fokos termalvizrol beszelunk, de a hoterapia miert is lenne mas? A lenyege, hogy a test egeszet felmelegitik lassan, de a core homerseklet az mindig 42 alatt marad, kulonben az emberbol fottojas lenne:) Ez az egesz test hoterapia eleg massziv verboseget tud okozni de nem mutattak ki, hogy fokozna az attetet, igaz azt sem hogy hatna a tumorra de ez egy masik kerdes.
Szvsz a termal furdes eseteben is a tulbuzgosagrol van szo. Pl lentebb valaki irta, hogy Mo-on nem adtak neki HERCEPTINT mert hogy pszoriazisa van. En errol sosem halottam pedig eleg sokat hasznalom. Megneztem a termekleirast, semmi. Megkerdeztem az egyik ismerosom aki reszt vett a HERCEPTIN fejleszteseben, semmi ilyenrol szo sincs. Azaz tipikus tulbizotositas.
hééé ezt nem ertem! pont emiatt allitottak le a teljes TDK-m, mert tilos verboseget okozni a hoterapia meg szerintem megint mas, mert az tul nagy homerseklet, nem? legyszi fejtsd ezt ki nekem, ha mas nem emilben! bar mar lealltam az egesz temarol, meg nem irtam meg a szakdogam:D es akkor nem is kene, csak osszeszedni a regi anyagaim!
A fajdalom eltunese nagyon egyenfuggo. TObbnyire elmulik de van hogy sokaig megmarad igy nem lehet egyertelmu valaszt adni a kerdesedre.
Meleg furdo: hmmmm. Aki a tanacsot adta nem csak hogy orvosilag de biologialig sincs kepben. Egyartalan nem fog a verbosegtol terjedi a tumor. Arrol nem is beszelve, hogy eppen hogy kulso hoterapiaval probaljak megolni a tumoros sejteket mivel elmeletileg nehezebben tudnak hozza alkalmazkodni.
Mint egy altalanos szabaly pedig elmondhato az ami fokozza az eletminoseget, legyen az akupunktura, massazs vagy akarmi es igy noveli a lelki egyensulyt az mind segit a betegsegben.
Nem vagyok depressziós, de odakint két évig kezeltek szorongásos és pánikzavarokkal, 4 féle gyógyszert is szedtem, de az ösz folyamán abba kellett hagynom őket, mert nem láttam biztosítottnak a magyarországi utánpotlást, foleg TB hiányában (mert nem tudtam, milyen hamar tudom elintézni). Ezekről csak folyamatosan lehet leszokni, és talán ez a leszokás magyarázta az összel rajtam mutatkozó idegállapotot.
Hát ez egy ilyen öngerjesztő folyamat. Sajnos ilyen természetű vagyok, genetikailag örököltem. Az egész családom ilyen sajnos... És ugye egy ilyen hazatelepülés nem népünnepély. Gyerekek beilleszkedési problémája, szükséglakás, munkahely, minden benne van a pakliban. Van, mikor már az ember nem bírja tovább és összeomlik az idegrendszere. Az idegeim nem a régiek már. Ideges, stresszes, pánikbeteg ember lettem, és annak ellenére, hogy probálok "gondolatsoppozni", nem egyszerű... De nagyon köszönöm a válaszodat
Nem tudom hogy mi a baja a valladnak es a kezednek (nem talaltam korabbi hszt ezzel kapcsolatban). kemok utan gyakori, hogy a verben a hugysav szint megemeledik (bomlo sejtek hatasara) es koszvenyes rohamokhoz hasonlot produkal, nekem pl nem mozgott a vallam, es piszkosul fajt, aztan kaptam ra Mirulitot, ami minden ilyen gondot megszuntetett azonnal. (a hugysav kristalyok lerakodnak az izuletekben, es oriasi fajdalmat es mozgasbeszukulest tudnak okozni! es nem fajdalomcsillapito kell ra!)
Meleg furdo, szauna, masszazs felejtos sajnos... nem orokre, csak jo sokaig, es akkor is csak mertekkel, amit irtal, hogy fokozza a verkeringest stb, az teljesen igaz es lehetoleg minden vernyomas emelo dolgot kerulni kellene, lasd stresszhelyzet, aktiv izommunka (de gondolom senki nem akar kemok alatt zsiregeto treninget tartani...)
ha valakinek van hazi praktikaja influenzara, megfazasra vagy valami hasonlora, az megirhatna priviben nekem, amit ismertem kiprobaltam, de nem akarok javulni, gyogyszert meg nem vehetek be, pont annyira vagyok rosszul, hogy piszokul erezzem magam, de annyira nem, hogy elmenjek dokihoz:D
Szió . Köszönöm kérdésed sajnos nem a legjobb az eredmény ,találtak apunak valamit és csináltak egy biopsziát . Pénteken lesz meg az eredmény addig várás megint . Remélem te jól vagy apum is szereti a vizet és ö neki a sugarazásnál mondták hogy ne menjen termál vízbe .
Tudom én... azért írtam, hogy ne haragudjatok, mert tudom, hogy erre nem nagyon lehet mit mondani. Azért köszönöm neked is, hogy meghallgattok.
Úgy érzem, mintha táncolnék a megőrülés/hisztéria és a hideg tények józan felfogása, elfogadása között. Gyakorlatilag 5 percenként változnak az érzéseim...
Nem hülyeség... csak olyan nehéz bármit is mondani. Majd a helyzet mindig megmuitatja, mit is csinálj és hogyan. Ne spekulálj előre, csak mindig egyetlen lépéssel. És majd megérzed, hogy hogyan tovább. Nem tud ilyen dologban elég okos, elég bölcs lenni az ember... :-(((
Lizy, én nem vagyok doki, de ahány daganatos és egykor volt daganatos ismerősöm barátom van, annak mind ellenjavallt a meleg fürdő :-((( (ez legyen a te legnagyobb bajod!)
Holnap megyek pestre kontrollra, remélem minden okés lesz.
Dokik, kérdezhetek???
Már megbeszéltük ezt a cisplatin okozta kéz és váll fájdalmat. A kérdés az, hogy ez elmúlik magától ??? Nem szívesen szednék gyógyszert.
A másik kérdés, ma azt a tanácsot kaptam egy dokitól, hogy ne fürödjek meleg vízben, illetve kerüljem el a termálfürdőket, mert az vérbőséget okoz és ezáltal a rákos sejtek is jobban beindulhatnak nálam. (méhnyakrák, nyirokcsomó átétek, vénás terjedéssel)
Tényleg???? Pedig imádom a meleg fürdőket, és most is alig vártam, hogy hétvégén elmenjünk a termálba...., nem csak én hanem a gyerek is.
Tudom ez legyen a legnagyobb gondom, de azért érdekelne a téma!!!
Csinyoka!! Van valami hír azóta??? Remélem rendben lesznek apukádnál a dolgok !!
Pkeroka! Jaj nem is tudom! Tarts ki!! Próbáld meg szebbé tenni ezt az időszakot. Tudom ezt könnyű mondani, de hát most ez a feladatod!! Vigyél neki színes virágokat, ha van haja esetleg hívj hozzá fodrászt, hogy jobban érezze magát, próbálj meg vidám , latinos zenéket hallgatni vele stb. Ezek jutottak eszembe, bár tudom egyik sem segíthet rajta, de azért dobhat egy kicsit a hangulatán!!!
Beköszönök. Még megvagyunk... Nagyon félek... Butaság? És közben érzem, hogy kezdek itthon kicsit bekattanni a négy fal között...:(
Tegnap lementem a körzetihez, odaadták a rendelő szobawc-jét, nagymamámmal lecsutakoltuk, de anya nem hajlandó használni. Így ketten támogatjuk ki a wc-re és bár alig bír mozogni, de akkor is csak ott végzi el a dolgát.
Nem akarom sajnáltatni magam, tényleg, csak úgy érzem, hogy megszakad a szívem érte. És közben lelkiismeretfurdalásom van, ez fura érzés, mert nem tudom megmondani, mitől. Félek attól, hogy mi van, ha akkor megy el, ha itt vagyok (a látvány és úgy alapjában véve az egész, hogy mennyire visel majd meg, sokszor gondolok rá, de nem tudom elképzelni), és attól is rettegek, hogy lemegyek valahová félóra-órára és akkor hagy itt bennünket... Meg kicsit most olyan, mintha azért lennék itt, mintha erre várnék, borzasztó érzés, pedig ha tehetném, hogy ne hagyjon itt minket... :(
Rossz érzés, ha kilépek a szobájából, legszívesebben fordulnék is vissza rögtön, hogy ott legyek, de ha ott vagyok, úgy érzem, nem bírom a látványt, a tudatot elviselni... Na mindegy, jól kinyafogtam magam itt a hülyeségeimmel, sajnálom.
"Ezért megkérdeztem tőle, hogy anyu, elmondhatom, amit akarok? És bólintott... és akkor elmondtam... igaz, hogy csak pár mondatban, de remélem, megértette és eljutott hozzá... és még most is azt mondta, hogy ne sírjak..."
Szerintem az anyukádnak nagyon-nagy örömöt szereztél, hogy elmondtad neki, amit szerettél volna. Azért mert fegyelmezett, és egész életében tartotta magát, még vannak érzelmei, csak úgy gondolja, hogy nem ildomos kimutatni őket. Viszont eljön egy pont, amikor már nem számít semmi konvenció, vagy viselkedési szabályok, és szerintem most van az, hogy bátran éld ki minden érzésed, nyugodtan mondd meg neki, ha csillapítani próbál, hogy ez neked kell. Lehetsz kicsit "önző", és ennek valószínűleg ő is örül, még ha nem is vallja be! Sok erőt kívánok nektek, még több szeretetet és az anyukádnak testi-lelki nyugalmat.
Én ugyan nem vagyok orvos, de ez a lelet egyáltalán nem olyan rossz, hogy meg kellene ijedned tőle.
Majd az itteni orvosok adekvát választ adnak, mert én ugyan értem ezt a leletet, de magyarázatba nem fognék bele, ennél jobbam tisztelem az orvosokat.
Mindenesetre tényleg nem olyan rossz lelet ez, hogy izgulnod kéne, fel a fejjel, figyelj oda, hogy mit eszel, sztem kerüld a puffasztó ételeket, mert a "gyomorproblémádat" is okozhatja az, hogy a felszálló vastagbél "gázos".
Gyomorpanaszok miatt belgyógyászati ultrahangra küldtek, ahol a következő leleteket találták:
"A máj nem nagyobb. A bal lebenyben egy 15 mm-es cysta látható, valamint egy 10 és egy 13 mm-es echodús szolid képlet. Ezenkívül a VII. segmentumban egy 20x27 mm-es enyhén echodús, de kis echoszegény területeket is tartalmazó szolid képlet is megfigyelhető. Az epeutak nem tágabbak. Az epehólyag jol telt, falával összeföggésben egy 2 mm-es polyp látható. A pancreasból csak a test részletei láthatók, melyek nem szélesebbek. A lép és a vesék eltérés nélkül. A hólyag kp.t elt, prostata nem nagyobb. A descendens és transversum területén enyhe fali megvastagodás észlelhető, az ascendens gázos.
Vélemény: A máj bal lebenyén cysta. A echodús képletek lehetnek haemangiómák. A VII. segmentumban levő elváltozás morfológiai képe nem típusos haemangiomára, ezért valamint az elváltozások multiplex jellege miatt CT vizsgálat javasolt. Polypus cholesystate. Enyhe megvastagodás a descendensen és a transversumon."
Borzalmasan meg vagyok rémülve a májamban lévő elváltozások miatt, mert senki nem mond semmit. A szakorvos, akihez járok, szabadságon van, csak két hét mulva találkozom vele legközelebb, es akkor lesz valamifajta továbblépés. En enni, inni nem tudok az idegessegtol, mert csak a 30 as éveim közepén járok, a munkahelyemen nem tudok figyelni a munkámra, és ez is nagyon nyomaszt, mert probaidőn vagyok.
Amúgy ez a pakolás jó lenne ha nem pénz levételről szólna . Nem adnak esetleg próba csomagot ?? Mert gondolom ez nagyon olcsó és jó és minden rákos beteg meg tudja venni magának és nem a családja fogja valahogy előteremteni a rávalót .
/ 2 éve ajándékba kaptunk egy havi Avemart hogy ki próbáljuk , fél éve ajándékba kaptunk egy havi flavint / Ezek a cégek megtehetik ???
Hi. This is the qmail-send program at freemail.hu. I'm afraid I wasn't able to deliver your message to the following addresses. This is a permanent error; I've given up. Sorry it didn't work out.
Sorry, no SMTP connection got far enough; most progress was RCPT TO response; remote host 217.162.2.15 said: 550 5.1.1 : Recipient address rejected: User unknown in relay recipient table . (#5.5.0)
Ez nem fog össze jönni ha csak nem adsz meg egy másikat priviben
A daganat sejtek kialakulasahoz a mutaciok vezetnek es nem a husfogyasztas. A mertektelen taplalkozas nyilvan vezethet elvaltosazsokhoz, meg a mertektelen zsir meg a mertektelen alkohol. A 4000 hatoanyag az sok vagy keves? Es miert eppen 4000? Kell sok rostot fogyasztani de hogy ettol a rak meggyogyyuljon az tobb mint butasag. Ha valakinek jo lesz a lelki allapota , hogy nem fogyaszt hust meg sok zold meg x algat fogyaszt akkor tegye. Ettol nem fog megyogyulni. Megelozni meg a normalis eletvitellel, nem dohanyzassal es sok mozgassal lehet.
Ami az elso betegseget illeti: kemot a sugarakkal egyutt vagy elott kapott? A nyaki nyirokcsomokban volt tumor?
Attol mert nem tapintott semmit foleg az oropharynx hatso reszeben attol meg lehet ott valami. Milyen mutetet csinaltak a nyaki disszekcion kivul.
Ha nem a tudejet sugaraztak be (amit nem hiszek) akkor szerintem mellkas rontgent nem csinalni felelotlenseg.
Ha atkuldod a Pet CT-t es esetleg par zarojelentest pl mutet, szovettan, eredeti CT akkor megnezem es esetleg bemutatom a helyi fej nyaki multidisciplinaris megbeszelesen. Up to you.
Ha valoban recidiva akkor valszeg sugarazni mar nem lehet, persze attol fugg milyen dozist hova kapott, es kemot kene kapnia. December ota van egy uj kemo kombinacio ami a kezemben eleg jol mukodik. A cikk szerzoi kozt van az Onkologiai Intezet (kekgolyo) egyik orvosnoje, szoval esetleg erdemes lenne felkeresni.
Szia . Nagyon szépen köszönöm . Apumnak 2006 februárjában találtak mandula illetve nyelvgyökrákot III .stádiumban , az Uzsokiban kezelik . Megcsinálták a protokollt sugárterápia / megkapta a maximumot , tüdőröntgenre is csak akkor mehet ha nagyon szükséges/ és kemot is kapott . Volt egy műtétje is megoperálták a nyakát ahol a daganat volt az áttét képződés megakadályozása miatt . / kipucolták , nyirokcsomó , fej biccentő izmok stb / Tavaly volt egy pet Ct ami halmozódást írt le a nyaki nyirokcsomókban , a szegycsontjánál is volt valami abból biopsziát vettek és negatív lett . Most a legutóbbi március 13 i mutatott valamit , a véleményezést leírtam . Azt mondta a dokija hogy nem érti mert érezni illetve tapintva nem látott semmit de kiakasztotta a száját benyúlt és vett szövet mintát / csipentett egy darabot belöle / . Vettek asszem régebben is onnan de akkor azt írták hogy üreges szerkezetü homogén valami aminek a belseje meszes .
Igazából akkor tudnál szerintem véleményt mondani ha látnád a Pet-Ct eredményeket , az E-mail címed titkos így elküldeni nem tudom . Megtisztelnél a bizalmaddal ha valahogy megnéznéd az eredményeket .
Tény, hogy meg lehet oldani az otthoni infúziózást szakápolóval, az is elég, ha napi egyszer kijönnek. De... valószínűleg a legjobb esetben néhány hét haladékot kaptok vele. Viszont nagy méretű injekciós fecskendőt (tű nélkül!) szerezhettek patikából, azon keresztül is lehet óvatosan itatni, vagy legalábbis megnedvesíteni a száját.
Ha beszél hozzá, az is jó, ha csendben ülsz és simogatod a kezét, az is jó. Esetleg óvatosan masszírozgasd a lába szárát, bokáját, lábfejét. És ha úgy érzed, hogy eljött az ideje, engedd el őt.
Nagyon-nagyon együttérzek Veled, és sok erőt kívánok a végső napok-percek elviseléséhez! Ha nem szenved anyukád, az a jó, és most már csak ez számít. Ő tudja, hogy mellette vagy, vigyázol rá. Nagy ajándék vagy neki.
Én ma voltam mellkas ct-n, mert találtak a tüdőmben egy másfél centis árnyékot. Még nincs eredmény de én nagyon félek és nagyon el vagyok keseredve. 27 éves vagyok. :-(
Jaj istenem, de kedvesek vagytok... sírnom kell, mikor olvaslak titeket....
Anya hihetetlenül erős, de nem tudom, mennyi időnk van még... Az előbb csak odaültem mellé, meredten néz a semmibe, fogom a kezét, simogatom, az arcát... és azt mondogatom, hogy mennyire szeretem... és úgy éreztem, hogy képtelen vagyok ennél többet mondani és elbúcsúzni, biztos mert még mindig tagadom az egészet és nem tudom elfogadni. Ezért megkérdeztem tőle, hogy anyu, elmondhatom, amit akarok? És bólintott... és akkor elmondtam... igaz, hogy csak pár mondatban, de remélem, megértette és eljutott hozzá... és még most is azt mondta, hogy ne sírjak...
Férjem szerint anya tudja, mindent tud, anélkül is, hogy mondom. Igazából ez most az én lelkemnek tett jót. De persze remélem, hogy neki is. +++++++
Ne haragudjatok már, hogy ma ide ömlesztem a szerencsétlenségünket, de annyira jó, hogy közben itt lehetek. Köszönöm.
Pkeroka, mindent elmondtak már előttem a többiek. csak ennyi: ha nem is látod rajta, hogy ébren van, ő hall téged. A hallás az az érzékünk, ami utoljára hagy el bennünket, sőt, kiélesedik az utolsó időben. Beszélj hozzá, mondj el neki mindent, amit később már nem tehetsz meg. És ha nincs már mit tenni, akkor engedd el - belül, a lelkedben is... Sok szeretettel ölellek
Tegyél mindent úgy, ahogy Te jónak látod. Nálunk sajnos nem tudtuk anyukámat otthon ápolni az utolsó két hétben. Én külön élek már tőlük, apukám addigra már teljesen kimerült, (előtte két évvel szivműtéte volt), és van egy húgom aki felügyeletre szorul. Szóval nálunk sem volt egyszerű, de amig lehetett megoldottuk otthon. Itt én is sok tanácsot kaptam, volt aki azt irta, hogy jobb lett volna otthon tartani, volt aki azt, hogy jobb helye van a korházban. Ezt ugyis mindig a beteg, ill. a hozzátartozók döntik el, mindenkinek van valami egyéni problámája, ami miatt soha sem tud kivülálló igazán jó tanácsot adni. Szoval hallgass a magad meglátásaira és cselekedj úgy. Ha édesanyádnak igy jobb és Neked is, akkor mindenképpen maradjon otthon.
Szerintem sírjál nyugodtan és beszélj az érzéseidről.
Az én anyukám egyszer nagyon beteg volt, és ugye nálunk is ment a szöveg, hogy legyünk derűsek, pozitívak, de annyira lehetett rajta látni, hogy feladta, hogy ráborultam az ágyára és úgy sírtam, hogy ne hagyjon itt mert nagyon egyedül maradunk. Másnap mintha nem is ugyanaz az ember lett volna. Utána még 4 évig élt.
Én is mindig azt mondom a lányomnak, hogy fel a fejjel, meg osztogatom neki a tanácsokat, hogy mit hogyan csináljon majd ha meghalok, de ha már nagyon súlyos állapotban leszek, akkor azt hiszem jólesik majd vigasztalni. :)
A lényeg, hogy add önmagad: ha sírhanékod van, sírjál. Ha fáj - és tudjuk, hogy igen. hiszen megírtad - akkor ugyanúgy elmondhatod neki is, ahogy ide nekünk megírtad. Szerintem.
Ne maradjanak kimondatlan érzelmek mikor elmegy, hiszen később nem tudod neki megköszönni, hogy egyedül felnevelt, jó volt hozzád, stb.
Szeretettel gondolok rátok, és sok erőt kívánok neked, nem semmi az, amit most végig kell csinálnod. e_is?
Amikor az én édesanyám hirtelen kómába került a agyvérzése miatt, igyekeztünk be hozzá, hogy elbúcsúzhassunk tőle.
A topiktársak azt mondták, amíg lehet beszéljünk hozzá, fogjuk a kezét, törölgessük a homlokát... legyünk vele az úton, amíg lehet. Ő elment, mielőtt beérhettünk volna hozzá :(((
Te vele lehetsz, otthon, vegyetek igénybe minden segítséget, ami enyhítheti a fájdalmát.
És beszélj hozzá... én is azt gondolom, hallja, érti, csak esetleg nem tud már megfelelő módon reagálni. Mesélj neki, mégha ő nem is érzelgős, ahogy írod -ezért ne csak a saját érzéseidről; a mindennapokról, apró dolgokról is... Neki ti vagytok most a világ.
Függetlenül attól hogy emnnyire kell-e vagy sem, vannak házi ápoló szolgálatok, akik naponta kétszer kimennek és bekötnek infúziót a kiszáradás ellen, és ezt a TB fizeti. Mondom, csak a tényt írom, nem azért hogy így is kell dönteni.
Ez már 10 éve is volt, éppen ennyi ideje hogy anyukámhoz jártak ki. Tudom mit érzel, anyukám is haza akart jönni, nagyjából ilyen állapotban volt. Bármennyire is nem tudjátok/akarjátok kifejezni az érzelmeiteket, próbáljátok megtenni, kezdeményezd! Én nagyon örülök hogy mi ezt megtettük, mert mardosna azóta is hogy nem mondtuk el ezeket a dolgokat, nem nosztalgiáztunk, beszélgettünk volna. Hidd el, a saját lelked miatt meg kell tenni. Így is annyi minden van ami elmaradt.
Igen, itthon nincs infúzió. Ennyi a különbség. De a fájdalmát tudjuk csillapítani, van tapasz és gyógyszer, és mindent megbeszéltünk a nővérekkel, ha kell, ki tud jönni az ügyelet injekciózni.
Viszont vagyunk mi, van a saját kis szobája, ágya, itt lehetek vele nyugiban, csak mi. És most bocs, hogy ezt mondom, mert való igaz, hogy mindenkinek megvan a joga a saját véleményéhez, de sikerült egy kicsit belerúgnod az amúgy is rágódós, aggódós lelkivilágomba. Szerinted nem sírtam, aggódtam magam halálra tegnap? ANYA haza akart jönni. Szerinted mit kellett volna tennem? Azt mondani, hogy nem lehet? Mikor így is - úgy is meghal?!!!...
Mindenki másként csinálja, de szerintem a korház jobb mint otthon. Mert otthon nincs segítség. Nincs infuzió, nincs fájdalom vagy egyéb tünet enyhítés. De hát te tudod.
Nem is tudom, mit írjak. Anyu haldoklik. Itt vagyok mellette, fogom a kezét, de nem tudok beszélni hozzá... Soha nem volt egy túl érzelgős típus, félek, hogy most sem tetszene neki, ha az érzéseimről beszélnék... És félek, hogy nem is tudnék... Meg tudom, hogy nem akarja, hogy sírjak...
Megjártuk a kórházat, mert a körzeti itt volt és azt mondta, vigyük be. Egy éjszakát volt bent, én is bent aludtam, ruhástul az egyik ágyon, akárhányszor megmozdult, odamentem, fogtam, simogattam a kezét...Kapott 2 liter infúziót... Aztán tegnap délután, azt mondtam, menjünk haza... Ő is ezt akarja, bár már nagyon összefüggéstelenül beszél.:(
A doktornő szerint már az agyában is áttét van, és a hasa tele van a daganattal... Azt mondta, napok...:( Emlékszem, sírtam, miközben beszélt hozzám, és rendes volt, mert felajánlotta, hogy bemehetünk egy kétágyas kórterembe, ott lehetek vele, csak mi...De jobb itthon, szerintem.
És köszönöm, ha gondoltok ránk... Nem tudom, mit tegyek másképp, vagy jó ez így? Beszéljek hozzá vagy elég ha érzi, hogy ott vagyok és úgyis tud mindent?
Különleges a kapcsolatunk, egyedül nevelt fel, egyke vagyok... Borzasztóan erős nő, erős ember... és most így látom...:(
Ne haragudjatok, hogy nem olvastam vissza...
Csak ezt most muszáj volt megírnom, olyan jólesett...:(
Sajnálom , nem okoskodni akartam bár ilyenkor tudom hogy mindenki mindent megpróbál . Nem tudom hol kezelik anyud de tapasztalat szerint a Péterfy és az Uzsoki nagyon korrektnek de hallottam már sajnos az ellenkezőjéről is .
Már három orvost meghallgattunk. Az agydaganat nem műthető, mert több (kb. 20) kis daganat van (illetve volt a sugarazás előtt - azóta még nem készült CT) :(
Culevitet szedte Anya jópár napig, összesen másfél dobozzal szedett be, de megundorodott tőle és letette. Sajnálom, hogy még nincs belőle infúzió :(
sz : Keresetek másik orvost is hallgassátok meg több orvos véleményét is , ne csak egyét . Biztos van megoldás a nagymamámnak is agydaganata volt megműtötték az Amerikai úton , és túlélte szegény már nem él de nem a műtét miatt az sikerült .
Próbáljatok meg vitamint vagy amit apu is szed Avemar , sárgabarackmag , culevit . Hinni szeretnénk abban hogy ezek miatt talán nem lett messze áttét máshol .
Értem. Anyukámnak is tüdőrákja van, de ami súlyosabb, az az agyi áttét - azt már sugarazták, a tüdővel pedig addig nem is foglalkoznak, amíg az általános állapota nem kielégítő.
Mindenesetre nagyon drukkolok érted és a történetedből további megerősítést nyert az, hogy a hozzálláson, a lelki állapoton rengeteg múlik - ha nem a legtöbb!
Köszönöm szépen a biztatásokat . A helyes írási hibákat nézzétek el mert én voltam , kapkodtam mert ideges voltam .
Amúgy nem mondott semmit apu dokija , majd ha meglesz a biopszia eredménye akkor meglátjuk addig ne foglalkozzon semmivel , ne idegeskedjen . Nagyon rendes apu dokija mert egyből ahogy meglátta a PET-CT eredményét megcsinálta a vizsgálatot , pénzt nem fogad el tőlünk , nem kellett bejelentkezni vagy időpontra vissza menni nagyon lelkiismeretes . Szívből ajánlom mindenkinek .
Azok az áttétek nem igazolt áttétek voltak. Részletesebben: Képalkotó eljárások mutattak a két helyen elváltozást - a mellékvesében már kezdettől fogva, tehát arról nem is igazán hittem, h áttét lenne -de amíg a diagnózisra (szövettani eredmény) vártam, addig lett a májamon is valami elváltozás, amiből viszont nem tudtak májbiopsziával mintát venni, mert túl rövid volt a tű. (Szóval vastag volt fölötte a hájréteg. hehe) Ugyanez volt a helyzet a mellékvesénél. Ez azt jelenti, hogy ezeknél szövettani vizsgálat nem igazolta azt, hogy áttétek lennének. Aztán a kemó után készült PET CT, ami egyértelműen megállapította, h rosszindulatú elváltozás csak a tüdőben van. Orvosok nem mondanak semmit, mert nem kérdezem őket. Múlt héten lett vége a lézerkardozásnak (sugárkezelés) de én még nem mentem vissza a dokihoz még a papírokért sem. A sugár hatása úgyis két-három hónap múlva mutatkozik meg igazán, ráérek. Nem vagyok hajlandó úgy élni, hogy minden a betegség körül forogjon. Nem szedek semmilyen "segédanyagot", tehát ilyen-olyan táplálékkiegészítőket és csodaszereket, mert nekem pl. a kemó nagyon "bejött", azonnali javulást érzékeltem, úgyhogy nekem elég, amit az orvostudomány tud csinálni velem. Az orvosokat azért sem kérdezem, mert eléggé speciális eset vagyok, olyan típusú a daganatom, aminél nem túl jók a gyógyulási esélyek, úgyhogy mikor az első kemós nap után látványos javulás mutatkozott, az orvosom nem akart hinni a szemének és a fülének. Innentől kezdve a nagy átlagból levont ismeretek a betegség lefolyását illetően - úgy érzem- nem igazán állják meg a helyüket az én esetemben, tehát nem is kérdezősködöm, mielőtt elkezdtük a terápiát úgyis órákon keresztül kellett velem beszélgetniük :)
Visszanéztem a korábbi hozzászólásaidat és az egyikben azt írtad, hogy volt máj és mellékvese áttéted is. Ezeket a kemóval sikerült leküzdened? Mit mondtak a dokik, mennyire valószínű, hogy újra megjelennek (ott, vagy máshol)?
Szerintem ne keseredj el, bár én nem vagyok orvos, de sztem nem olyan rossz lelet ez, főleg, hogy szerintem van benne gépelési hiba pont a metasztázis résznél:
"nyirokcsomó metastasisoknak felhetnek meg"
szerintem ez "felelhetnek" meg. Szóval azt, hogy metasztázis-e majd a szövettan dönti el.
Alatta meg pont hogy jó szöveg van:
"A jobb parotisban követett dúsitó nyirokcsomó másfél év óta változatlan , ami
malignus eredet ellen szól . "
szóval az a nyirokcsomó, ami miatt ezeket az ellenőrzéseket végzik másfél éve változatlan, ami a ROSSZINDULATÚ (malignus) eredet ellen szól, vagyis azzal valószínűleg nincs baj. :)
""Localis recidiva jelenlétére utaló focalis FDG halmozások a mesopharynx jobb oldalán
A retropharingelaisan detektált ativitásgócok nyirokcsomó metastasisoknak
felhetnek meg
A jobb parotisban követett dúsitó nyirokcsomó másfél év óta változatlan , ami
malignus eredet ellen szól .
A mellkasi és hasi status változatlan . "
Az eredmény után átment apum a füll orr gégészetre és ott a doktornö egyböl biopsziát csinált , kenetett vett és elküldi szövetanra . Pénteken lesz eredmény , csak az az fura hogy érezni nem lehet semmit .
Ha valaki tudja értelmezni megköszöném ha leforditaná emberi nyelvre mert és egy szót ismerek fel ---metastasis---- / átétt /
Irtam hsz-t, de elszállt. Undox index. Szóval, Pkeroka: azt akartam mondani, hogy az orvos felirhat olyan eszközöket, amik sokat segithetnek nektek: szobaWC-t is, kádra rakható, beforditható ülőkét is. Nagyon sokat számithat a közérzetének ha nem kell ágytálazni és lefürdethetitek... Kérdezd meg erről is azt az asszisztensnőt, aki segitőkész volt... Remélem, most elmegy..
Szia PKEROKA . Én is Újpesten lakom SŐT az Újpesti SZ.E.I/ Szociális Egészségügyi Intézmény , Deák Ferenc utca 93 / ben dolgoztam hat évig maradt össze kötetesem , ha tudok valamiben segíteni szólj nyugodtan . A nyugdíjas otthonokban kell ápolót kérni és asszem és van egész napos is .
Az asszisztensnő megkérdezése kitűnő ötlet, ők látják át legjobban ezeket a dolgokat.
Már délben is akartam írni: szerezzetek valahonnan egy szobavécét, hihetetlenül sokat jelent a komfortérzet tekintetében. És ha nehezen, mozog, Ti is könnyebben odasegítitek anyukádat. Ha aggódós természetű (ilyen is van), akkor lehet a dolgot felnőtteknek való nadrágpelenkával kombinálni. Még ha valójában nincs is rá szükség, megnyugtató lehet. Tudom, a beteg számára ez jelenti sokszor a szembesülést önnön magatehetetlenségével, de ha természetesen és nyugodtan viselkedsz, ő is könnyebben elfogadja. Gondolom, azért ilyesmire még nincs szükség, de sose lehet tudni.
Ha nem iszik, az sajnos gond, mi nem is tudtuk anyukámat rábeszélni. Remélem, Nektek sikerül. Végső esetben marad az infúzió, branül beültetésével. Ez, mint régebben írtam, napi 1-2 óra, de nagyon hatásos. Szakápoló kell hozzá, az ápolói szolgálatoknak ilyen is van.
Köszönöm szépen a segítséget. Sajnos a háziorvosunk sincs épp a helyzet magaslatán, nagyon idős már, volt, hogy belebóbiskolt a rendelésbe, mikor anyu ott volt nála, de azért próbálkozom, talán még tud segíteni. Az asszisztense viszont nagyon naprakész, szinte már ő rendel, ha szabad ilyet mondani, ő biztos tud segíteni.
Megpróbálom, aztán ha nem megy, az anyika által ajánlott telefonszámot is.
Tegnap este kihívtuk az ügyeletet, mert a nagymamám nagyon aggódott, és hogy nem eszik már egyáltalán anyu, inni is alig iszik, félő volt, nehogy kiszáradjon. Megvizsgálta a doki, szerencsére kiszáradva nincsen, de sokkal többet kéne innia. De még egyszer nem hagyom, hogy megvizsgálják a hasát, úgy megnyomkodta a doki, és az a fájdalom, amit ki kellett állnia, borzasztó lehetett. Csak nézett rám esdeklően a szemeivel, és majdnem sírt, hogy hogy nem bírja... :(((
Most már a wc-ig sem tud elmenni sajnos. Ezért kéne ápoló, hogy legalább az elején segítsen, hogy mit hogyan kell, utána megpróbáljuk ellátni mi.
Annyira jó, hogy van ez a topik. Nagyon köszönöm, hogy leírhattam és hogy próbáltok segíteni. Köszönöm. ++++
Első körben javasolnám a háziorvost felkeresni, neki tudnia kell, hogy mi a további teendő, tudomásom szerint, van a kerületben otthonápolási szolgáltatás, bár hogy Hospice van-e, azt nem tudom sajnos.
Az Újpesti SZEI telszáma 231-6010, itt biztosan kapsz felvilágosítást, tapasztalataim szerint nagyon segítőkészek.
Ha elakadtál velük, kérlek jelezd, mert van más szolgálat is, de úgy gondolom Újpest segíteni fog.
Az általad említettet nem ismerem.
És ne rettegj, hidd el, sokkal többre vagyunk képesek, mint amit mi magunkról gondolunk, ha a szükség úgy hozza.
Sokat gondolok rád, és mindenkire, akinek erőre van szüksége.
Kívánok mindenkinek jobbulást, gyógyulást, szép napot.
Mi igénybe vettünk ilyen otthoni ápolást (nem a Szt. Ritát, mert nem vagyunk budapestiek). Különféle okokból összesen kb. 4-5 ápoló fordult meg nálunk a három hét alatt (ez két cég, mert közben váltottunk is), ebből egy ápoló eléggé hanyagul végezte a munkáját, de a többiekről csak szuperlativuszokban tudok beszélni. Az az egy eléggé kiszámíthatatlanul jött és naponta szólt, hogy ez és ez a gyógyszer elfogyott, folyton csak a patikákba rohangáltunk. Egy biztos: megúszhattuk volna ezt a rossz élményt, ha egyenesen a háziorvoshoz fordultunk volna, és tőle kértünk volna tanácsot. Neki ugyanis vannak tapasztalatai ezen a téren (jók és rosszak egyaránt), és ajánlott volna nekünk jó, megbízható ápolószolgálatot. Nektek is ajánlom, kérjetek tanácsot a háziorvostól.
Van valakinek tapasztalata a Szent Rita Kft.-vel? Házi ápolást vállalnak. Hívtam a Hospice-t, de a IV.kerületben nem látnak el ilyen tevékenységet.
Mindenféleképpen segítség kéne, legalább az elején, mert sajnos nulla tapasztalatom van fekvő beteg ellátásában.
Szerintetek fordulhatok hozzájuk? Félek, hogy rossz tapasztalataim lesznek, pedig olyan jólesik minden emberi szó, ha már valaki kicsit rossz hangsúllyal szól bele a telefonba, érzem, hogy nem tudok megszólalni a hirtelen rámjött indulattól. :( Sajnos most gyakorolhatom a türelmet és a megértést, ha idáig nem is :(
Szóval bármilyen tapasztalat jól jönne az otthoni ápolással kapcsolatban. Onkológus is azt mondja, ne vigyük kórházba, amíg nem muszáj, én meg megint újabb dologtól rettegek, hogy nem fogom tudni ellátni ezt a feladatot.
Ne haragudj, de Te olvasod a topikot? Mert a segítségkérésed már mintha kicsit aggasztó lenne. Aki tud hidd el segít, akkor is,ha egyszer teszed itt közzé. Nagyon jólelkű társaság van itt, ezért nem kellene sokszor a tudtunkra adni, hogy szükséged van segítségre. Azt itteniek, nagy valószínűséggel nem bíznak az természetgyógyászatban, ezért kéretik ezt megérteni. Olvastam pedig segitségnyújtást neked!! Kérlek szépen légy figyelmesebb, és lapozz vissza a hsz.kban.
Sziasztok . Ma hívták aput hogy megvan a PET CT eredménye . Pénteken megy érte , utána egyből megy kezelő orvosához mert az Uzsokiba kezelik és a mellette levő párhuzamos utcában van a vizsgálat . Ahogy ismerem nem fogja kibontani és majd a dokija közli vele a híreket . Az előzőnél is így volt csak akkor hétfőn kapta meg a papírokat és pénteken ment vissza , az orvos mondta is neki hogy csodálja hogy nem bontotta ki és nézte meg a vizsgálat eredményét . Irigylem a nyugodtságáért én már rég infarktust kaptam volna ....
Remélem nem lesz semmi gond mert mostanában tényleg jó a kedve , és bizakodó ..
E is : az a jó ha van étvágyat ne foglalkozz semmivel , apu is az elején 104 kg ról lefogyott 78 ra most megint 96 kg .. :-)))
Düzni : Óvatosan a motorozással mert sokan törik össze magukat mert össze zavarják az időváltozások az embereket és figyelmetlenek , a héten " csak " autót csináltunk mert elbambult a sofőr , azért szolok mert a motorosokat sokan nem veszik figyelembe ...
Nemtom, a hajamat még nem fújná a szél, a parókát meg lefújná. :)
Meg kicsit meg is híztam (ennek mindenki örül rajtam kívül), amit a jó kis kemók alatt leadtam, mert hetekig nem bírtam enni, azt most szépen visszaszedtem. :(
Lányom, húgom örülnek ennek, mert mint tudjuk a rák u.n. senyvesztő betegség én meg egyre kevésbé hasonlítok szegény Patrick Swayze-re, olyan kajákat eszem, hogy disznósajt, császárszalonna, fánk, túróstáska tejszínhabbal - jó, mondjuk a tejszínha minden édesféléhez meg kávéhoz...félek mire fényes lesz a motor, nem fogok ráférni. :)
Mondjuk tavaly ilyenkor nem gondoltam, hogy még életben leszek és a hízás lesz a problémám, de micsinyájjak, ha már egyszer így alakult? 8)
Az áttétek 85 %-a az első 3 évben jelentkezik.(logikailag ezért eddig kellene adni az interferont, feltéve, hogy valóban hat.)
A magyar protokoll szerint hatásos.
Európai és amerikai tanulmányok szerint kérdéses a hatásfoka, viszont adjuváns(megelőző) jelleggel nincs más.
Fontos a dózis is.
alacsony dózis (3 ME)
közepes 5-10 ME
Magas dózis
Tudományosan csak a magas dózisnál tapasztaltak mérhető eredményt.Itt viszont komoly mellékhatások jelentkeztek, ezért csak kórházi körülmények között alkalmazzák.
Nekem nagyon durván kihozta a pikkelysömört, mint mellékhatás.
Köszönöm! (Ez a baj az interferonnal - már amit laikusként értek abból, amit olvasok róla - hogy bármilyen daganat ellen is használják, az igazi hatásossága mindig kérdéses, ill. egyénenként nagyon változó. Apunál nyilván a jól körülhatárolt, és jól eltávolítható egyetlen bőrképlet miatt nem volt sugarazás sem.)
Ez a tipusu lymphoma (Primary cutaneous CD4+ small/medium-sized pleomorphic T-cell lymphoma) a T sejtes bor lymphomak 2% azaz ritka betegseg. Az 5 eves tuleles 75%. Nem igenyel mast csak muteti eltavolitast es/vagy radioterapiat. Nincs bizonyitva az interferon hatekonysaga.
Légyszíves hagyd abba ezt mert ha tudnak segíteni írnak . Amúgy küldtem az E-MAIL címedre egy levelet de nem válaszoltál itt csak a helyett foglalod azzal hogy bemásolod újra és újra de fölösleges írnom mert úgyse olvasod el . Azért az E-mail re egy kösz vagy valami jól esett volna . Amúgy a MIM en is hagytak neked üzenetet ugyan erre az üzenetedre de arra sem válaszoltál semmit ...
DÜZNI : Biród még a "szorítást " ???? Még tartsál ki remélem már csak pár nap ...
Kedves ad5lib, megragadva az alkalmat, hogy szakértő segít itt a topikon, kérdeznék én is. Már korábban is érdeklődtem az itt megforduló dokiktól, de sajnos az apukámnak elég különleges tumora volt (remélem tényleg csak volt): primer cutan CD4+ kis/kp pleomorph t-sejtes lymphoma. A bőrképletet tavaly májusban vették le a homlokáról, szisztémás érintettség nincs, eleinte háromhavonta járt kontrollra, most utoljára azt mondta a hematológusa neki, hogy 6 hónap múlva találkoznak. Persze olvasgattam a dologról a neten, de elég ritka bőrlimfóma, ezért nem nagyon van róla tapasztalat. Igazából az érdekelne, hogy lenne-e értelme interferon kezelésnek. Kezelnek t-sejtes limfómákat interferonnal, de az apu orvosa azt mondja, hogy neki erre nincs szüksége. Tényleg így lehet? (Eléggé félünk, hogy esetleg szisztémás limfóma alakulhat ki nála.)
nincs jele a magas koleszterinnek max ha extrem magas akkor lehetnek bor es szaruhartya elvaltozasok. Ha nem ehhomi a koleszterin szint akkor nem lehet ebbol az ertekbol megitelni, hogy van e gond, szerintem nincs de sosem art az ovatossag.:)
Szerintem kerd meg edesapad, hogy kerdezze meg miert van vege a kezelesnek. Nem tudom, hogy az eletkor miatt lenne, mert a 67 ev eleg hasrautesszerunek tunik. Protokolokban sem lattam ezt az eletkort es 83 eveseket is lattam Interferonnal kezelve.
Az, hogy infiltralta az meg nem jelenti az, hogy atugorja a pT1b szintet. A gradet felemeli Grade 3ra de attol meg nem valtozik a beosztasa azaz Stage I (elso stadiumu) tumorrol van szo (T1bN0M0).
Az amerikai es reszben az europai ajanlasok szerint interferont sem kene kapnia. Nincs bizonyitek ra hogy a sima utankovetesnel jobb eredmeny lenne.
A statisztikak szerint valoban 95%os az oteves tuleles eselye.
A sunitinib, sorafenib es everolimus celzott terapia csak az attetes rak eseteben vizsgaltak eddig. Nagyreszt klinikai kiprobalasban vannak. Attet nelkul 0 bizonyitek van a hatekonysagukrol, igy szerintem felesleg ebbe olni az energiat, fontosabb inkabb a megfelelo szures pl a tudoattetekre.
Nem attetes esetben klinikai kiprobalas kereteben hasznalhatnatok
pl Pfizer protockol S-TRAC. Magyarorszagon nem fut a protokol, Becsben es Szlovakiaban igen.
Szia . Köszi , kicsit most megijedtem mert 30 éves vagyok 190 cm magas és 105 kg , 6 évig gyúrtam heti 3 alkalommal . Nem tudom hogy lenne valami bajom a sport szívet leszámolva / szív nagyobbodásom van / . Nem lehet hogy azért magas a szint mert előtte ettem valamit ami felvitte ?? Bár nem emlékszem rá . Van valami jele a magas koleszterinnek ??
Tyűha . Nem szedek semmit és igazat megvallva kicsit megijedtem . 30 éves vagyok 190 cm magas és 102 kg régebben gyúrtam heti 3 alkalommal 6 éven keresztül . Nem tudom hogy lenne valami bajom illetve sport szívem van / szívnagyobbodás/ . Nem lehet hogy előző nap olyat ettem ami felvitte az eredményt ? Van valami jele a magas koleszterinnek ??
Annyiban viselte rosszul hogy megváltozott az ízérzékelése így mindent sósnak talál, és a májértékei kissé megugrottak úgy 40%-50%-al vannak a határérték felett, napi 2* 140 mg legalont szed emiatt. De az életminősége nem változott, ezt kérdezgetem tőle rendszeresen. A májfunkción kívül minden értéke jó, rendszeres hasi uh és mellkas röntgenen esett át úgy kb. 2,5 havonta eddig, viszont az előző kontrollra csak mellkas röntgent kért a Doktornő a vérvétel mellé, a májusi kontrollra pedig csak UH-ot a vérvétel mellé.
Apám egyedül jár az orvoshoz és nem akarja hogy bármikor is elkísérjük a kontrollokra, így nem tudom hogyan, a háta mögött hívjam fel a doktornőt... háát nem tudom. Azt viszont tudom, hogy örül hogy végre nem kell szúrnia magát, egyszerűen nem foglalkozik a betegségével, nem érdekli ennek a súlya, pedig tudja hogy mi a baja. Nem szed semmi étrend kiegészítőt, és ha felhozom a témát, már heseget el, vagy másról kezd beszélni. Nehéz belelátni az életébe, főleg hogy semmilyen tanácsot nem fogad el tőlünk, pedig mi csak aggódunk. Ezért nem tudom hogy örüljek - e, mert a Doktornő úgy látja hogy nincs szüksége rá, vagy "sírjak" hogy esetleg azért nem kapja tovább mert 67 éves...? (tudom ez csúnya gondolat)
ad5lib, úgy látom, te nagyon profi vagy a témában. Kérdeznék, ha nem baj.
Anyukámat veserákkal műtötték február elején, március eleje óta kap interferont hetente háromszor.
A szövettan szerint 5 cm tumor (4,5*4,5*5) világossejtes karcinóma, Gr. II-III, a tokból nem tört ki, de infiltrálta. Érinvasio.
Az intereferont egy fél évre irányozták neki elő.
Az onkológusa szerint a túlélési esélye 95%.
Én nem vagyok onkológus, még csak orvos sem, de azt olvastam számos helyen, hogy az érbetörés a betegség stádiumára nézve egyből Grade III-mat jelent (hiába pT1b a daganat maga), és ott szó nincs 95%-os esélyről... Ha valaki ezt a dolgot úgy elmagyarázná, hogy alapszinten megértsem, talán nem kavarogna ennyi minden a fejemben, és képes lennék elhinni, hogy tényleg ennyire jók az esélyei Anyunak. Addig sajnos ez nem megy.
Szerinted?
A másik kérdés. Hallottam, olvastam a Sunitinib nevű szerről, ami veserákra jóval specifikusabb, mint az interefron. Csak persze az OEP első vonalban nem támogatja - majd ha jönnek az áttétek... Szerinted ha tudnánk szerezni (gyártótól könyörgés stb.), azzal jobban járna, mint az interferonnal? Egyelőre minden lelete negatív, de láttam én már karón varjút, és pokolian féltem Anyut. Ha esetleg azt válaszolod, hogy igen, nagyon jó lenne neki egy kis Sunitinib, akkor mégis mennyi? Kéthavi adag? Négy?
Írnánk mi az OEP-nek is kérvényt, de ahhoz tudnunk kellene, hogy a megfelelő szerért hadakozunk-e egyáltalán...
Edesapad hogy viselte az eddigi kurat? lehet, hogy a mellekhatasok miatt csokkentettek. Ket dolgot erdemes tudni az interferonrol: egyreszt semmi sem bizonyitja, hogy adjuvans helyzetben (azaz mutet utan) hasznal azaz csokkenti a melanoma ujra megjeleneset (egy kiprobalas szerint igen, egy masik szerint nem), illetve, hogy Magyarorszagon is sokszor nem a nagy dozisu interferont adjak (Kirkwood protocol) hanem annek egy gyengitett valtozatat, hogy elviselheto legyen. A gond az, hogy meg a nagydozisu sem bizonyitottan csokkenti az ujabb tumort (megint csak van ahol csokken az ujabb tumor kialakulasa de tuleles nem, overall survival not changed)
Ahhoz, hogy tudd miert csokkentik most tobb infora lenne szukseg...
Én január nyolcadikán tudtam meg, hogy Anyukámnak agydaganata van (áttét), a tüdejéből indult.
Azóta az agyát megsugarazták, sajnos katéterre kötötték, ezzel az ágyhoz és eléggé legyengült. Most azon dolgozunk, hogy erősödjön kicsit, hazavihessük és hátha megerősödik annyira, hogy kemózható lesz.
Szedett másfél üveg Culvetitet, aztán azt mondta, hogy undorodik tőle és abbahagyta. Pedig bíztam benne nagyon, mert a kollégám családja ismeri a szer megalkotóját, emiatt közelebb éreztem magamhoz, mint bármi mást.
Beépült a mindennapokba Anya betegsége, meglátogatom olyan gyakran, ahogyan csak tudom. Az állapota gyakorlatilag stagnál két hónapja.
Sokszor eszembe jut - bármilyen szörnyű is ez -, ahogy állok az üres sír mellett és engedik le... Pedig a rák legyőzhető, csak rengeteg dolog kell hozzá: orvos, hit, erő, gyógyszer, szerető család stb. És rengeteg szerencse.
Próbálok pozitívan hozzáállni, amennyire tőlem telik. Arra gondolok sokat, hogy még láthatom otthon, ahogy áll a tűzhely mellett és főz, ahogy segít a még meg sem született gyerekemet pelenkázni, ahogy... él. Minden nap változik bennem a "temető" és az "él" képsora, attól függően, hogy milyen hírek jönnek az állapotáról, kedvéről.
Szervusztok, édesapámnak másfél év után csökkentik az interferon adagját (melanoma, ny.csomó érintettség nélkül), majd májusra leállítják. Tudja-e valaki, hogy ennek hiányában nagyobb az esélye hogy áttét képződjön? Sógorom kollégája 3 éve kapja ugyanez miatt, nem értem hogy miért ez a különbség, és ez most jó-e vagy rossz.
Magas a koleszterin szinted. Nem szedsz ra valamit? ha igen akkor mennyi ideje? Nem hinnem hogy modositani kellene de az etkezesi szokasaidobn valtoztathatsz
PDW
Platelet Distribution Width
semmi kulonos. Sok mindentol lehet kicsit emelkedett. no para
platelet large cell ratio
Kicsit emelkedett, no para
Basophil: szerintem ha csokken nem nagy gond.
Vigyazat nem vagyok hematologus de serintem a verkepeddel a koleszterinen tul nincs sok gaz.
Meg attol is fugg, hogy milyen kezelest kaptal, mi a betegseged.
Szia .. Ezt hetet még bírd ki .... :-))))) Pénteken megvolt a vizsgálat és egy héten belül lesz eredmény , addig várás . De biztos segített hogy szorítottatok mert a "szokásos" egy napos vizsgálat 2 órásra sikerült és ez nagy segítség mert nem letehet semmit enni inni előtte és apum cukros és még nyála sincs . A cukra 7 volt a vérnyomása meg 210 / 140 , nem akarták megcsinálni előszór aztán a másik kezén nézték azon már 160 / 100 lett .
a herceptin mar regi lemez, meg asszem 4 evvel ezelott volt tema
nekem most van a 6 eves 'tuleleesem':D ha nem most lenne a batyam halalanak az ot eves evforduloja, ha nem kene szakdolgozatot irni, meg szigora keszulni, meg ezeregy mas dolgot csinalni, talan meg orulnek is neki, de most csak azt erzem, hogy uristen hogy elszallt ez a par ev, bebike is meg csak 'tegnap' szuletett, es mar 7kg! (Husvetkor keresztelo lesz:) bebikenek jon a foga... par hete azt mondta a doki, hogy biztos csak a fogcsirai indultak be... hat nem ugy nez ki, hogy 'csak beindultak':D (megint raktam ki kepet:) rosszkislany voltam, ahogy felraktak a gipszet, ugy vettem is le:D sajnos a gipszelos nem allt a helyzet magaslatan... ket gipszbol amit csinalt, ketto volt pocseknak nevezheto... inkabb vigyazok a kezemre (kerteszkedem:D 3 napja vetettem hajnalkat, es mar nem csak kibujt, hanem levelkek is vannak vagy mik amiken fityeg a szetrepedt magnak a heja:), a termeszet egy csodalatod valami:)
mikor lesz tali?:) legyen maaaar, naaa leeegysziiikee:)
AZ elso ket orvos ellen tehetsz hanyagsag miatt feljelentest. A magyar jogrendet es szokasokat ismerve nem fogsz tul messzire jutni. Pedig egy kis felelossegre vonas nem artana.
A gyomorrak egy nagyon nehezen kezelheto betegseg foleg maj metasztazissal. En 3 kemoterapiat tudnek ajanlani de egyik sem eredmenyez gyogyulast max nyerhetnetek egy kis idot. A masik lehetoseg egy protokollban valo reszvetel ha edesapad allapota lehetove teszi.
Sajnalom, hogy nem tudok semmi joval segiteni. A kuruzslokat kerulnem csak veszithettek rajta, nyerni nem fogtok.
A HERCEPTIN kezelesnek formalisan nem kontraindikacioja a psoriasis es a ra szedett gyogyszerek sem. Nem tudom milyen protokolt ajanlottak nektek de amikben en reszt veszek HER2 pozitiv tumoroknal ott sem kontraindikacio. Szerintem ez egy magyaros tulbiztositas. Mivel allergen a HERCEPTIN ezert lehet veszelyes de nem feltetlenul az, ki kell probalni velemenyem szerint.
ööö ilyet en is szoktam... mik ki nem derulnek:D amikor anyat kezeltek, szo volt rola, hogy esetleg kaphat herceptint, de a pszorija miatt nem ment, most kaphatott volna ra biologiai terapiat... a dog miatt nem lehet... ugyhogy kap egy nagy puszit...
Én is éppen vmi hasomlót kívántam írni... Bebebeb! Ha tudnak segíteni , hinned kell benne, segíteni fognak!! Segítőkész társaság!!!Ugyanolyan gonddal!! Cél a dög legyőzése!
Szia! Nyugodj meg, már az első alkalommal is olvasható volt a hozzászólásod. Aki akar, majd reagál - vagy nem. Kérlek ne másolgasd be azt a hosszú szöveget többször, mivel nagyon nagy mértékben zavarja a topik olvashatóságát.
Akkor ettől lehet, hogy az üő gumóm alsó részén( szebben nem tudom megfogalmazni) szoktam érzeni furcsa bizsergést?? Gondoltam, hogy valami idegi dolog, de arra tippeltem, hogy a műtétkor piszkáltak meg valamit.
Jövő héten felhívom az onkológusomat, szerencsére nagyon rendes doki.
Ez nem izuleti fajdalom a reumatologus szerintem sokat kezdeni vele nem tud. A leirasod alapjan 2 es 3 as stadiumu a neuropathiad. Paracetamol segithet. Amit en ajanlanek ahogy mar irtam az a gabapentin magyarorszagon azt hiszem EPIGABA nev alatt fut vagy pregabalin, Lyrica nev alatt. Ezeket az onkologusodnak kene adni. Nem mesz hozza felulvizsgalatra? Ezek egyebkent epilepsziaban is hasznalt gyogyszerek de nincs sok mellekhatasuk nem kell tulok felni.
Decemberbe kaptam az utolsó kezelést, (összesen 5-öt és 28 sugarat)de ezeket a panaszokat csak utána érzékeltem. Lehet, hogy előtte is fájt, csak volt sokkal rosszab is, és nem figyeltem oda.
Az ujjak középső izületei fájnak, nem tudom őket behajlítani. Na meg persze a vállam.
Nehezen gombolom be a ruhákat, kiesik minden a kezemből, és nem tudok megtámaszokdni a kezemmel. Reggelente vicces ahogy felkelek.
Itthon nem nagyon mondom a családnak, mostanába csak abból veszik észre, hogy valami nincs rendben, hogy sokat veszekszek a késekkel, és elfogyott a pókemberes ragtapasz.
24-én megyek egy reumatológushoz. Szerintetek tud valamit kezdeni??
Mondjuk ez legyen a legnagyobb bajom.
Közi mindenkinek a tippet, megyek szétnézek a gyógyszeresfiókba, van-e paracetamol tartalmú fájdalomcsillapító.
Yamin, E-is merre vagytok?? Minden okés?? Csak jelentkezetek be!!
A cisplatine tud fajdalmat okozni. Van eseleg bizserges? Vagy erzes kieses? Nehezebben gombolod be a ruhakat? Ez a cisplatine egy masik hatasatol lehet ami az idegekre hat (neuropathia) Hany kezelest kaptal eddig? A kisebb fajdalomra a paracetamol vagy paracetamol plusz codein tartalmu fajdalomcsillapitok jok, foleg mivel van neuropathiat csokkento hatasuk is van. Ha fokozodik a fajdalom akkor egyeb neuropathias kezeles is szoba johet: gabapentin vagy pregabalin de ez egyenlore meg nem kell szvsz. A hatas a kemo utan elmulhat, igaz, hogy mennyi idovel az nagyon szemely fuggo!
„Sok van mi csodálatos, de az embernél nincsen csodálatosabb! „ Ezzel a mottóval szeretném elkezdeni mondandómat! Ezzel együtt köszöntök minden fórumozót is. Nem vagyok nagy fórumozó, ezen is csupán csak a 2. teszem közzé. Korábban egy jó természetgyógyász felől érdeklődtem. Egy olyan felől, aki tudna segíteni számomra az egyik legfontosabb embernek, az ÉDESAPÁMNAK ! Lehet, hogy ezzel az írásommal egy olyan követ dobok be a közvélemény tavába, amely által keletkezett hullámok nem tudni, meddig érnek el, de ennek minden szavát vállalom, mert ez a színtiszta igazság! Én inkább azért írtam ez, hogy tanulságul szolgáljon, hogy hiába van panasz, hiába van zokszó, ez nem tudja megakadályozni, hogy dilettáns és hanyag orvos(ok) miatt egy ember miképp kerülhet az orvosi hivatás áldozatává! Apám több éve állandó gyomorproblémákkal küzdött. Persze korábban is voltak emésztési panaszai, amik gyakran előjöttek, főképp a stresszes és túlhajszolt munkával terhelt élete volt az oka. 2003 táján már súlyosabb tünetek is jelentkeztek, mint például az étvágytalanság és a húsundor (!). Apámra nem lehet mondani azt, hogy „Néma gyereknek az Anyja sem érti a szavát”. Persze beszámolt a problémáival a háziorvosunknak is, aki csupán csak annyit mondott rá, hogy „pszichés eset” (!). Hogy? Pszichés? Persze, annak a tudatában, hogy az orvosnak biztos igaza van,ő is úgy fogta fel, hogy nincs nagy baj. De az étvágytalanság nem múlt el. Majd többszöri kérés után kapott egy beutalót gyomortükrözésre a Kiskunfélegyházi Városi Kórházba. A DRÁMA itt kezdődött: Egy arrogáns, pökhendi orvos a vizsgálat során épp hogy csak a torkáig dugta be a csövet, majd kihúzva mérgesen, üvöltve kiosztotta Apámat, hogy: „Nincs magának semmi baja, szedje a nyugtatót!” Szörnyű: Egy 60 éves embernek, aki végig dolgozta életét, amely során rendszertől függetlenül országos díjjal ismerték el munkáját, ezt kell megérnie! Persze ez sem „nyugtatta meg”. Továbbra sem múlt el a panasza. Miután kikönyörögte magának, hogy utalják be messzebb lévő Kecskemétre, hogy ott vizsgálják ki, csak utána derül ki, mire mondták azt, hogy „PSZICHÉS ESET” A diagnózis: rosszindulatú gyomordaganat. /Húsundor egy igen jellegzetes tünet!!!/ A 2 orvos persze megúszta! Miért is? Mert nincs bizonytani való érvünk abban, hogy ők így jártak el! Persze a félegyházi orvos később bocsánatot kért Apámtól, és megbocsátott neki! Érdekes, hogy ő olyan jó lelkű, hogy megbocsátott, de én mégsem tudok! SOHA! A helyi orvosunk persze ő is megúszta…Sőt, esetemben 9 hónapon át még egy hasfali sérvet sem tudott megállapítani, az mondta, megfáztam (!) Persze ezt is más orvos állapította meg nálam. 9 hónap! Pont egy terhességnyi idő…. Persze ekkor következett a kétségbeesés. Apám gyomrának 2/3-ad részét ki kellett venni! Szerencsére áttétre utaló jelet akkor nem találtak, így azt lehet mondani, hogy megnyugtató módon távozott a kecskeméti kórházból 2003 decemberében. Sajnos csak 4 évig tartott az megnyugtató állapot! 2008 májusában májáttétet állapítottak meg nála. Kemo…de sajnos azzal engedték el, hogy nem tudnak vele mit kezdeni! Novemberben volt az utolsó kemo! De még ÉL!!! É s szeretném, ha továbbra is élne és úgy érzem, hogy ezek után Apám megérdemel minden segítséget!! Szeretnék tanácsokat kérni, persze kaptunk másoktól, de annyi lehetőség van, hogy elvesz az ember az információk dzsungelében!
Köszönöm szépen LIZY . Apum is kapta anno és neki a válla fájt nagyon , kenegette diclofenac al meg más egyéb ízületi krémmel . Meg kérdezzem tőle hogy melyik használt , a postásunknak gyomor rákja volt / még él / 4 éve és neki trombózis lett a lábába azt mondták neki hogy örüljön hogy csak ennyi mellékhatása lett azóta petróleum kurát csinál / issza mokkás kanállal pár napig / havonta .
Ne csodálkozz ..... Egy kis leírás :
CISPLATIN
4. LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK Minden gyógyszer okozhat mellékhatásokat; ez a Cisplatin-Teva -nak is lehetnek mellékhatásai. Vérképzőszervek: - rendkívül gyakori (25-30%): a csontvelő (vérképzőszervi) működésének csökkenése - erre kimerültség-érzés és gyakori fertőzések figyelmeztetnek. Ez a mellékhatás szokványosan 18-23 nappal a kezelés elkezdése után jelentkezik, azonban kb. a 39. napra megszűnik. - rendkívül gyakori: anémia ("vérszegénység"); - ritka: a csontvelői vérsejtképzés hirtelen fokozódása (akut leukémia - "fehérvérűség") Immunrendszer: - ritka: súlyos túlérzékenységi reakció léphet fel az arc vizenyős duzzanata, légszomj, szapora szívverés, és vérnyomásesés kíséretében. Ezt a reakciót ciszplatinnal korábban már kezelt betegeken észlelték. Az infúzió beadását követő percekben alakul ki; gyors orvosi beavatkozást tesz szükségessé. Táplálkozás és keringés: - gyakori: kórosan alacsony a vér magnézium-, kalcium-, nátrium-, kálium-, és/vagy foszfátszintje. - folyadék-visszatartás a mellékvese egyik hormonjának fokozott elválasztása következtében - ez az ún. SIADH tünetcsoport csak szórványosan fordul elő. Idegrendszer A központi idegrendszeri mellékhatások ritkák és legfőképpen nagy dózisú, vagy hosszú távú (>4-7 hónapos) kezelés során jelentkeznek. A kezelés abbahagyása után súlyosbodhatnak. Az esetek zömében lassan, spontán megszűnnek. Az idegrendszeri károsodás kialakulására végtagi "hangyamászás"-érzés, viszketés, csiklandó érzés (ún. fonákérzések) figyelmeztetnek; olykor alsó végtagi bénulás is bekövetkezhet. A következők is előfordulhatnak: - a tapintás és vibráció-érzékelés csökkenése; - ínreflexek kiesése; - ízérzékelés megszűnése; - rángógörcsök; - testtartás-zavarok (az ún. proprioceptív érzékelés zavara következtében); - emlékezetkiesés; - reszketés; - vérnyomásesés okozta szédülés, fekvő vagy ülő helyzetből hirtelen felállva (ún. ortosztatikus hipotónia); - a fej előrehajtásakor jelentkező, a végtagokba sugárzó fájdalom (Lhermitte-tünet). Látás Szórványosan előfordulhat: - látászavar, látásvesztés; - a látóideg gyulladása fájdalom és látászavar kíséretében; - a látóidegfő vizenyős duzzanata (papilla ödéma). Ezek a rendellenességek a ciszplatin kezelés abbahagyása után általában enyhülnek vagy megszűnnek. Hallás és egyensúlyozás - rendkívül gyakori (a betegek kb. 30%-ában jelentkezik): fülcsengés (tinnitus) és/vagy halláscsökkenés a magasabb frekvenciatartományban; - ritka: részleges/teljes hallásvesztés; - az egyensúlyozó szerv károsodása szédülést okozhat. Ezek a mellékhatások gyermekeken és időskorúakon, továbbá nagyobb dózisok adása után és/vagy ismételt kezelés, valamint a koponya korábbi/egyidejű sugárkezelése esetén általában súlyosabbak. A hallás/egyensúlyozás károsodása általában maradandó. Vérerek Ciszplatin és más daganatellenes szerek kombinált alkalmazása után szórványosan észleltek érrendszeri károsodást, többek között: - szívrohamot; - agyi érrendszeri károsodást (stroke-ot)/agyi infarktust; - kiserek bealvadását (thromboticus microangiopathiát); - az agyi verőerek gyulladását. Tápcsatorna - rendkívül gyakori: émelygés-hányás - általában néhány órával a kezelés elkezdése után jelentkezik és hosszabb ideig (1-7 napig) tart); - étvágytalanság (anorexia); - nyálkahártya-gyulladás (mucositis), a szájnyálkahártya lobját is beleértve (stomatitis); - hasmenés. Vese és húgyutak - rendkívül gyakori (a betegek kb. 28-36%-ában): a veseműködés hanyatlása. Ez gyakran néhány héttel a ciszplatin-kezelés után alakul ki; ismételt kezelés ill. nagyobb dózisok adása után súlyosbodik, és elhúzódóbbá válik a lefolyása. A veseműködés nagyfokú beszűkülése általában maradandó. Egyéb - rendkívül gyakori: a szérum húgysavszint emelkedése (éppúgy, mint köszvényben), leginkább 3-5 nappal a kezelés után; - a szívműködés romlása; - a testszőrzet kihullása (alopecia); - a bőr kivörösödése (erythema); - csuklás (singultus); - a bőrre került ciszplatin körülírt szövetelhalást (bőrnekrozist) okozhat. Forduljon orvosához, ha a felsorolt mellékhatások valamelyike kellemetlenné válik, sőt bármilyen, ehelyütt nem említett mellékhatás jelentkezéséről is tájékoztassa orvosát vagy a gyógyszerészt!
szia! anyukám igen! Amikor panaszolta a fájdalmát, bár neki a válla fájt "csak", akkor azt mondták, hogy paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítót szedjen (nem tudom pontosan, de mintha .. ....Max.a neve), meg B-vit komplexet. Neki bevált, bár eltelt 1 hét is mire nem érezte...
Készüljetek fel a két hétre!! Nekem is azt mondták, hogy 1 hét, de 15 napra kaptam meg az eredményt.
Csak azért írom, hogy ne esetek pánikba, ha nem jön!!
Remélem minden okés lesz.
Kapot valaki köuületek cisplatinos kemót??
Nagyon fájnak a az ujjaimon izületek, és a vállam. A doki azt mondta, hogy a kemótol van. Valami ötlet az enyhítésre?? Nem tudom behajlítani azon a kezemen az ujjaimat amelyikbe kaptam a kemót. A másik is fáj, de az egy kicsit jobb.
Köszönöm szépen a támogató sorokat, nagyon jólesik és igen, erőt is ad +++
Tudod mitől félek kimondva, kimondatlanul? Hogy valamit nem jól csinálok, hogy - ahogyan te is írtad - marad kimondatlan szó, gondolat... Hiszen ő ezeket nem tudja, amiket az orvossal beszéltünk. Ez is bánt, hogy nem vagyunk vele őszinték, de párom azt mondja, nem segítene a helyzeten, sőt. Nem tudom...
Szóval nagyon igyekszem, de félek és ez a hülye félelem írat velem ilyeneket. Úgyhogy bocsi, ha egy kicsit most elragadtak az érzelmek, és ide öntöttem ki.
Nagyon köszi még egyszer a hozzászólásodat, sok-sok erőt merítek belőle és elolvasom többször is...
Megyek és elteszem magam holnapra. Jó éjt mindenkinek.
Tudom, hogy igazad, igazatok van persze... és úgy érzem, anya nem veszi észre a lelki tusámat, előtte nem mutatom, sőt... tényleg érdekes, hogy mikre képes az ember, ha kell...
Vettünk neki homeopátiás bogyót, hátha javít az étvágyán. Szedetem vele a Culevitet is azért, hátha kicsit jobban lesz tőle. Igyekszem, tényleg... csak ilyenkor este, mikor elkezd jobban forogni az agyam, akkor jönnek ezek a hülye önsajnáló mondatok... :(
Az én édesanyám 13 (!) nappal a diagnózis után halt meg.
Azt hiszem, ezt felfogni sosem tudjuk, feldolgozni talán, egyszer. Vagy nem.
Ma van a születésnapom... de mindig arra gondolok, hogy ez igazán az ő ünnepe, hisz ő szült meg engem, minket,a testvéreimet is... 24-én lesz 9 hónapja, hogy elment, azóta is sokszor érzem úgy, hogy csak álom az egész, egyszer csak előkerül, felébredünk ebből az álomból.
De. A 13 nap alatt, az első nap kivételével, arra koncentráltunk, hogy neki a legjobb legyen, hogy érezze, hogy mellette vagyunk, hogy ne miattunk aggódjon. És az első napok halálfélelme után hinni kezdett a folytatásban. Vagy, abban, hogy ha ő mégis elmenne, mi megállunk a lábunkon. Ez nagyon kegyetlenül hangzik, de egy anyának a legfontosabb ez a tudat, a szerettei felé.
Apánk nemrégen mondta el, hogy Mama azt mondta neki pár nappal a diagnózis után, hogy ő most meg fog halni... És mondott pár dolgot, hogy ki mit -hogyan tegyen utána - mármint, hogy ő hogy szeretné, ha tennénk... Akkor is csak másokra, ránk gondolt.
Nem vagyok képes leírni a fájdalmunkat. A küzdelmünket, hogy apánkat életben tartsuk - sikerült.
Az idő nagy kincs... nem is gondoltam volna, hogy ekkora.
Próbáld meg ügyesen kihasználni - bár nem tudhatod, mennyi van belőle - még van!
Nem akarok frázisokat írni.
Nagyon drukkolok, hogy sikerüljön összeszedni magad és édesanyád mellett tudsz lenni úgy, ahogy a helyzet megkívánja.
Sírni, zokogni, hetekre-hónapokra összetörni majd akkor lehet, ha már nincs tovább.
Addig Ő van, az ő érdekeit kell szem előtt tartani. Hihetetlen tartalékai vannak az embernek, ez saját tapasztalat. Csak használni kell azokat.
Nem vagy egyedül, van támogató segítséged, ahogy olvasom. De, e topik közönsége is hiheteten segítség - én is csak csodálattal adózhatok a nekem segítőknek.
Tegyetek meg mindent, amit csak tudtok, mind orvosi szempontból, mind lelkileg - ez ugyanolyan fontos.
- Mi, tudom, hogy mindent megtettünk Anyámért, de nem mi győztünk. Ez egyrészt emésztő iszonyat, másrészt tudjuk, hogy még ilyen rövid idő alatt is hegyeket lehet megmozgatni. Nem tudunk mást tenni, mint elfogadni a történteket, mára.
A fájdalmunk, bánatunk leírhatatlan, de nem maradt kimondtatlan gondolat, mondat Édesanyánk felé - ez segít minket a talponmaradásban, a nélküle való életben.
Ne add fel, légy erős. Most rajtad van a sor, rád van szükség, nagyon.
Jaj, ti szegénykéim :-((((((( Borzalmas, rettenetes, és könnyeket csalt a szemembe, amit írtál!
Túléled, mert túl kell élned!!!!! Az élet rendje, hogy a szülő megy el, és a gyerek marad. Akármilyen elfogadhatatlan és felfoghatatlan, mégis előbb-utóbb megtörténik. Némelyekkel előbb, másokkal utóbb... Hirtelen vagy fokozatosan... Szépen vagy szenvedésekkel... Mindenkiért eljön! Értünk is. A gyerekeinkért is. Az unokáinkért is. Jobb esetben ebben a sorrendben...
Számomra a halál elfogadhatatlan és megérthetetlen. Jóvátehetetlen. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha nem Anyu győzne. Valószínűleg én is itt sírnék, és reménykednék, hátha valaki tud olyat mondani, ami legalább egy egészen aprót enyhít az iszonyatos lelki fájdalmon.
Egyelőre csak csendben rettegek, és iszonyúan félnék, ha fel tudnám fogni ezt az egészet.
Nem tudom elképzelni, hogy ő nincs - hiszen világéletemben mindig is volt...
Bárcsak tudnék valami épkézlábat is mondani... Elnézést a katyvalékért.
