Eddig nem sok figyelemre méltattam a Roamert. Most derült ki nekem, hogy a szerkezet a sajátjuk volt a hetvenes évek végéig. És elég szép kis szerkezetek. Eddig azt hittem, hogy a név "római"-t jelent, de lehet, hogy az angol roamer=barangoló/csavargó szóból származik?
Elvileg picit el kell fordítani (a tokban maradt felhúzó-tengelycsonkot be kell hozzá tolni felhúzási pozícióba, pl: egy csavarhúzóval, vagy ott elakadhat), és általában egy negyed fordulat után kipottyan előre - két felcsavarozott fémnyelv rögzíti egy körbefutó perem alá, ami fel van vágva, el van keskenyítve két helyen, hogy kivehető legyen a szerkezet.
Sziasztok :) Egy olyan kérdésem lenne hogy hogyan tudom eltávolítani a szerkezetet egy Omega Seemaster De ville-ből :D Addig eljutottam hogy leszedtem az üvegrámát ,a takaró gyűrűt és K-csipesszel eltávolítottam a felhúzó koronát . De tovább nem jutottam ,megállt a tudomány :D
No igen... Az a baj, hogy a benzin a rákövült szennyeződések egy jó részét nem oldja, napok alatt sem... Nekem még az vált be a legjobban, hogy olyan sokáig tartom kotyvában, amihez esetleg egy kis denaturált szeszt is adagolok, míg teljesen fel nem oldja az amúgy nagyon csúnyán, pikkelyesen felváló, potenciálisan problémát is okozó lakkréteget. És igen, így is van, hogy Sidolozni kell, hogy tényleg szép legyen, meg minden csapágyfuratot tisztítófázni (aztán meg jönnek az összehúzkodások a kopások miatt...).
Vályi azt írja, hogy az ilyen lakkozott felületeket csak benzinben mossuk. Mondjuk utána elég rondán néznek ki. Hol lejön, hol nem. Ha leszedi az ember a lakkot, akkor újra lakkozni nem szoktam. Sajnos nekem súrolni is szokott kelleni, mire lejön.
Ha nincs cseredarab, a pálcás fogaskerék javítható (a pálcák sok munkával, de cserélhetők). A meghajtó kerék bizonyos konstrukcióknál némi műhelymunkával átfordítható, és akkor még sokáig jó lehet. Ha nem, és nincs alkatész, ebben a méretben a kerék el is készíthető (sajnos ezek nem túl gazdaságos felújítások, de ez van...). Egyébként jó és nagyon topicba illő, hogy hozod a képeket, mert látványosan mutatják, hogy sajnos ez a következménye annak, ha egy ilyen szerkezetet évtizedeken keresztül járatnak minden karbantartás nélkül, és a végén a kopások állítják meg...
Egyrészt a felhúzó rugó fogaskereke csúnyán megkopott, másrészt ami kapcsolódik vele (úgy néz ki mint egy mini mókuskerék), nos az meg konkrétan szétesőben van, a kis csapjainak a furatai teljesen berágódtak.
Kérdésem: javíthatóak ezek valami módon, vagy nézelődjek inkább ebay-en cserealkatrész ügyben?
(morgolódni nem ér, ez is szutykos, de már így került hozzám, én próbalom rendbetenni)
A szerkezet kinézete és a gyártó alapján egyébként feltehetően negatív felhúzó-szerkezet van benne, ez esetben kérdéses, hogy a toknyakban a torpedó megvan-e még? Ha nincs, azt is pótolni kell, ez bonyolítja a problémát.
Valószínűleg a legegyszerűbb készíteni újat. Típusszám alapján újat találni már eléggé valószínűtlen, az ebayon érdemes figyelni, de sok esély nincs rá. Ugyanakkor nem akkora nagy világ csodája elkészíteni.
Jó tudom ez még viccnek is rossz. Fogok is vele foglalkozni. Csak még ki kell hevernem a karácsonyi kiadásokat. De legalább lélekben fel lettem készítve, hogy nem 15-20 ezer Ft hanem ennek a többszöröse lesz a rendbe rakás.
Egyébként a sorszám alapján csak a szerkezet gyártási idejét tudod meghatározni. Mivel ezek gyári tömegtermékek, így egy évtizedet simán lehetett raktárban a beépítés előtt.
A szerkezet gyártási ideje és a tok stílusa, korszaka nem minden esetben fedi egymást.
Vedd le a súlyokat első körben. Az inga maradhat, mert az állványon van függesztve, az pedig a tokhoz rögzítve.
A számlap mögött két oldalt, a szerkezet alsó részén találsz két, oldalra kinyúló fülecskét.
A két fület húzd magad felé egyszerre és emeld fölfelé a szerkezetet, majd húzd magad felé. Visszahelyezni egyszerűbb lesz, mert már látni fogod hogyan lesz a helyén.
Visszahelyezéskor a inga és az ingavezető pozíciójára ügyelj.
Ha kint van a szerkezet a hátsó csapágylemezen lesz jelölés. Ha mégsincs akkor a számlap alatt is jelölték de sokkal ritkábban.
Gustav Beckerre guglizva találtam ezt az http://www.antiqueclockspriceguide.com/beckerserials.php oldalt. Itt sorozatszám alapján elég jól be lehetne lőni a gyártási évet. Ez nagyszerű, most már csak az a kérdésem, hogy az órán hol keressem a sorozatszámot?
és APTtopictársaknak nagyon köszönöm a szakértő hozzászólásokat. A képek alapján most én is szembesültem vele, hogy ez az ingaóra tényleg gyalázatosan koszos.
Hamár ingaóra, egy ilyen 30-as évekbeli Uhrenfabrik Mühlheim felesütős rövidingás szerkezetnél létezik, hogy az első meg hátsó alaplemez le van lakkozva? Mert úgy tűnik valami matt bevonat van rajta. Ez esetben, ha tip-top állapotba kéne kerülnie (mert egy full üveg házat tervezek hozzá, hogy lehessen csodálni a szerkezetet :), akkor mondjuk a fogaskerekeket fényesre políroztatni, a rugóházakat szálcsiszoltatni, az alaplemezeket meg szintén fényesre políroztatni lakkbevonattal járható út?
A századfordulón készülhetett és szecessziós stílusú. Az ónémet (historikus) egész más, sokkal díszítettebb mivel részben az antik Görög díszítőelemeket használja.
A szecire jellemző a csiszolt (fazettált) üvegajtó, vésett ingalencse és súlyok, illetve a díszített számlap.
Általában virág vagy növényi motívumokkal, de létezett egy ritkább, geometrikus irány is a díszítettségében.
A szerkezet képei alapján, a rovátkolt zsinórhenger, a rugós szerkezetbiztosítás a szerkezettartó állványon, a zsinór rögzítése és a horgony alapján 90%, hogy Gustav Becker.
És igen, rettentő koszos, valószínű kopott is.
Ez idő alatt míg nálad szolgált, legalább kétszer látnia kellett volna szakembernek.
Nem sokat látni belőle, de tradicionális, jó minőségű, amúgy "szokásos" felesütő járat, lehet valami márkás (Remember, Gustav Becker, stb.. ) is. De mindenképpen korrekt. Amennyire látom, iszonyatosan koszos, csoda, hogy jár, nyilván jól megkopott, viszont a horgony betét-karmos (Kessel) kivitelűnek tűnik, ami azért jó, mert ha elkoptak a karmok, ezeket lehet utána csiszolni.
Mindenképpen szervizre, felújításra szorul az óra, és karbantartás nélkül ez a jellemző - 15-20 év után megáll, aztán lehet vele küzdeni...
Egyébként eszembe nem jut eladni, csak nagyon érdekelt az érték. Nagyon megszoktam, és nagyon hiányzik hogy amikor ránézek rutinból és nem látom a pontos időt.
A gyors és korrekt választ nagyon köszönöm. A morgást mert jogos szó nélkül tudomásul veszem. A leírtak ismeretében már a "lehúzást" is finomítanám, mert ezek után egyáltalán nem biztos csak én nagyon úgy éreztem. Az évre már nem emlékszem pontosan, de az összegre igen. Úgy 1995-1997 körül lehetett és 56 ezer Ft-t fizettem. Fogalmam nincs hogy pontosan mit is csinált az órás de akkor ez nagyon soknak tűnt. Beteszek még néhány nem túl jól sikerült képet a szerkezetről. Talán azok alapján többet is lehet majd tudni. És tényleg nagyon köszönöm.
Öreg ónémet felesütős, jó lenne látni, milyen szerkezet van benne, mert csak arról lehet ténylegesen többet mondani - de amúgy korban szerintem ez nagyjából századfordulós lehet, akár XIX. század utolsó harmadába eső is, 100 éves biztos van, de lehet több is.
Ami a hibát illeti (és most kicsit morogni fogok...) - tipikusan egy szétkopott, elszennyeződött óra viselkedése, ami nem fog segíteni egy kis olajjal meglocsolás... Egy ilyen órát nem 25-30-40 évente akkor kell óráshoz vinni, amikor megállt, mert akkor pontosan ugyanaz a szitu lesz, mint ha veszel egy autót, és minden karbantartás-olajcsere nélkül nyomod egészen addig, ameddig az út szélén nem hagy... Aztán persze a szerviz "jól le fog húzni" - mert motort meg váltót kell cserélni, de legalábbis generálozni... Egy ilyen nagyórát is 10-15 évente ki kellene tisztítani, újra kenni, és azért évtizedek múltával a horgonykarmok így is meg fognak kopni, ha nem betétes a horgony, utána sem lehet csiszolni, jön a gányolás, ügyeskedés - a korrekt megoldás ilyenkor új horgonytest készítése lenne, de az önmagában több, mint amit általában rá hajlandók egy "komplett felújításra" is szánni...
Szóval arra nyugodtan felkészülhetsz, hogy tényleg nem fogják 15-20 ezerért rendbe hozni, vagy ha igen, menni fog egy évet, mielőtt újra és végleg megáll... Az értéke egyébként ezeknek most már folyamatosan nő, szép és jól működő állapotban százezres nagyságrend (nem több százezer, de már nem is tízezrek - de nem működő vagy rossz állapotban a töredéke, pont azért, mert a rendbe hozatala is lehet akár hasonló nagyságrend).
Családi örökségből van ez az ingaóra. Legalább 80 éves vagy több. Semmit nem tudok az eredetéről, gyártóról. Órásnál kb. 20-25 éve volt utoljára. Ugyanolyan hibával mint most. Valami rettenetesen horror összeg volt a javítás. Szerintem jól le is húzott az órás. Mostanában egyre gyakrabban csinálja megint, hogy felhúzás után nem sokkal megáll. Kétszer háromszor is újra meg kellett lökni az ingát mire úgy elindult, hogy nem állt meg. Sajnos a legutóbbi felhúzás óta ez sem segít. Vagy nyolcszor tízszer is újra indítottam, de 15-20 perc után mindig megáll. Van valami ötlet, hogy mitől van ez? Mit javasoltok? Továbbá minden magával az órával kapcsolatos információt, kor, gyártó becsült érték stb. köszönök előre is.
Volt egy Unitas szerkezetem, sérült tokkal. A piacon vettem egy zsebóra beépítést nagyon nagyon sérült szerkezettel. Az árus nem jött rá, hogy a tok az érték. 500 Ft-t vettem meg, és tizedre passzolt :-). Ilyen csak egyszer van életben.
Igen én is gondoltam rá korábban, hogy előre kifúrt tokot nem szabad venni, mert arra semmi garancia, hogy jó helyre esik a furat. A kardáncsuklós felhúzótengelyt meg még nem találták fel... :-) Spyder999 fórumtárs jóvoltából lett egy ukrán tok, amit ő korábban vásárolt, de nem használt fel. Nagyon korrektul elküldte a méreteket és passzosnak tűnik. Igazából kulcsos zsebóra beépítés lett volna a nagy álom, de zsanéros hátlappal szerelt tokot sehol nem találtam.. Kész beépítést már láttam, de gondolom azok egyedi tokok sajnos.
Mind gond nélkül megjött, épségben, az, amit rendeltem. Viszont a dolgot alaposan körül kell járni, mert olyan tokhoz még soha nem volt szerencsém, ami az éppen oda szánt szerkezettel pontosan passzolt volna, mindig illeszteni kellett - eleve vigyázz, hogy ha a szerkezet mért átmérőjénél "a biztonság kedvéért" kissé nagyobb belső átmérőjű tokot rendelsz, abban előfordulhat, hogy egy zsebóra-szerkezetet igazán korrekt és műszakilag tökéletes módon már nem is tudsz utána rögzíteni (a körberagasszuk meg fémlemez ékekkel körberakjuk heftölések persze jobb híján elmennek, de azért ez nem cél) - ha meg kisebbet, akkor értelemszerűen körbe kell esztergálni. És nagyon nem célszerű olyan tokot sem rendelni, amire már a tokcsövet-koronát beépítették, mert 90% eséllyel nem jó magasságban lesz, és innentől nehéz már jól kijönni... Ha viszont nincs előfúrva, akkor azt magadnak kell megtenni - és nem tudom milyen (de nagyon jó) acél anyagból csinálják ezeket a tokokat, az biztos, hogy a HSS fúró nem viszi rendesen, vídiával tudom gond nélkül fúrni őket.
Építő jellegű, hasznos és megvalósítható elképzelés! :-) De mivel a feleségem ukrán így szerintem nem is kell Kalasért kimenni, hozzák házhoz is... Az óra tokokhoz nem értenek sajnos azt nem merek hozatni velük...
Egy frissen rendbe rakott (AS1700-as "kommersz" automata) szerkezetnél előfordulhat, hogy külön beavatkozás nélkül módosuljon a pontossága? Eleinte stabilan hozta a napi fél perces késéseket, aztán pár napig hol hordtam, hol nem, le is állt, aztán nehezen vette föl a ritmust, de mióta ismét egész nap hordom, egyszerre csak lényegében másodpercre pontos lett, talán még egy picit mintha sietne is. Nem mintha zavarna, csak furcsállom :)
Sziasztok :) Éppen egy ETA-1080-as szerkezeten dolgozok ,A másodperc tengely vége törött . Ez javítható vagy új fogaskereket kell kerítenem ? Netán komplett szerkezetet ?
Köszönöm a tippeket! Valóban az Ukrán tokokhoz részletes méretezést adnak meg csak nem tudom mennyire tanácsos onnan rendelni. Háború van, elkallódik, lehúznak, stb...????
Akkor szerintem neked egy 3 részes tokra lenne szükséged,mert azok fogadnak kb.42mm-ig,a legtöbb 'sima' kínai tok inkább max 40mm-ig,vagy talán még addig sem.Persze azokon is lehet még belül picit tágítani esztergálással,de neked felesleges,mert 41mm szerkezetet biztos nem tudsz belegyömöszölni.
Ezeken a 3 részes tokokon pattintós a hátlap és a ráma is elől.
APT is mondta valamelyik korábbi hozzászólásában,hogy azt hiszem Ukrajnából lehet rendelni őket,de Ebay is meg tudod venni,mert fent vannak.
Nekem van még pluszban ilyen tokom,de rég vettem én is,nem tudom,hogy mennyiért lehet most kapni.Amikor még én vettem drágább volt olyan 20-30e. között - már nem emlékszem - de tudom,hogy később olcsóbb lett,azt hiszem olyan 20-as körül lehetett még nemrég venni.
Megnézem neked és visszaírok még,hogy hol fogsz kapni!
Úgy döntöttem neki vágok az első zsebóra beépítésnek. Vásároltam hagyatékból egy nagyon szép Brauswetter János szerkezetet hibátlan számlappal és a felhúzó tengely is a 3-as számnál van tehát teljesen ideális lenne. A problémám az, hogy milyen tokot vásároljak. Nézegettem az Ebay-on őket, vannak tetszetős darabok elég jó áron, de a leírás egy kaka. Pl egy 44 mm-es szerkezetnél a leírásban az szerepel, hogy a belsőátmérő ekkora, aztán meg, hogy a külső... Nincsenek főbb méretek megadva és a fotók sem árulnak el sok mindent. sok esetben az sem lártszik, hogy az üvegráma levehető-e és a hátlap pattintós vagy menetes...? Aki csinált már ilyet vagy tud jobb helyet ahonnan lehet rendelni kérek adjon tanácsot, mert így nem merek tokot rendelni... Előre is köszönöm!
Én optikai szalonban 1000 ft körüli összegért meg szoktam rendelni a domború (nem dioptriás ) üveget és ugyanott be is csiszolják méretre géppel. Ha eltalálják a méretet ragasztani sem kell. Ha nem akkor is van átlátszón száradó optikai ragasztójuk. Én mondjuk vettem a Kronó Kft-nél ilyen ragasztót, hogy legyen itthon is. Ha igazán régi az óra szerintem autentikusabb eredeti üveget tenni bele, mert megérdemli! :-)
A gátkerék foga kívül is, belül is a henger felületén siklik, ezért fontos az olaj. Az óra pontatlanságát a súrlódás okozza, és másképpen jár a cilinderes óra friss olajozással és akkor, ha már kiszáradt vagy megsűrűsödött benne az olaj. A 19. sz. elejének rubincilinderes órái ezt a súrlódást csökkentették le, megnövelve ezzel az óra megbízhatóságát.
A csapokat-csapágyakat ugyanúgy, mint bármilyen más járatnál, és a cilindernél a gátkerék fogával találkozó külső-belső palástrészeket vékonyan átolajozni vastagabb olajjal, akár horgonyzsírral.
Köszönöm a válaszokat. Sajnos még eléggé kezdő vagyok, és túlságosan laikus. Viszont a századelőről származó IWC Schaffhausenek nagyon tetszenek. Esetleg tudtok hasonlókat? Honnan szerezhetnék be ehhez hasonló órákat? Nagyon kedvelem az antik darabokat. Szívesen vásárolnék.
A tárcsa elég masszívan áll, a tapintócsúcsokat külön én készítettem, megfelelően kúposra - nem szokott ezzel gond lenni. A gondom az, hogy a marásra használt "Fortunának", a szupporton lévő hajtott kis kereszt-meghajtásnak van egy kiküszöbölhetetlen minimális kotyogása (nem általában van - hanem az enyémnek van).
Nagyon kicsi, egyébként nem is szokott zavarni, ráadásul, ha tudok egyenletes marási fordulatot tartani, akkor szépen és precízen kiül egy oldalra - de ha a maró "nem harap" azonnal - akkor "csóválhat" egy picit... Ahogy mondom: nagyon picit, csak én ugyebár apró kerekeket gyártok... Régi spindlis zsebesekhez vagy pláne faliórához, nagy, akár 0.5 feletti modulú kerekeknél ez semmi észrevehető hibát nem okoz, annyira nem, hogy ott még a finírgép reszelőmaróit, egyenesbe beállítva is simán lehet használni. De ennyire finom kerekeknél nem működik a reszelőmarók direkt alkalmazása, ilyen kis modulú "szokásos" maróim meg nem nagyon vannak, csak egy-egy kerékhez elkészíteni nem is érdemes, ahogy ütőkést sem, hiszen karbid fűrésztárcsáim viszont vannak mindenféle méretben, szépen be tudom vele osztani a kereket, és utána a finírgépen elkészíthető a szükséges kerék. Így egyébként van olyan pontos a dolog, hogy a 0.2-es fűrésztárcsa a 26 fogú váltókerék-koszorú beosztásánál körbemenve hibátlanul landolt a kiindulási pontba, és a képekről is láthatóan nincs említésre méltó, észrevehető eltérés a fogszélességek között.
Az biztos, hogy nem ez a lehető legelegánsabb megoldás - de az is, hogy egyetlen egy, és egyedi kerék elkészítésére ennél több energiát nem tudok szánni.. ;-)))
Még annyit fűznék hozzá, hogy a felhúzó-rendszeri és a mutató-áttételeknél azért ugyebár gyakori tapasztalat, hogy a tervezők a kellően laza kapcsolatok érdekében nem a hajtó-áttételeknél szigorúan betartott modulrendszer szerinti kerekeket alkalmaztak, hanem eltérőket, például jóval nagyobb fogközökkel, stb.. Így hiába számolja ki az ember a meglévő kerekek, fogszámok-átmérők-tengelytávolságok alapján a hiányzó kerék adatait, a végül elkészülő kerék nem fog passzolni, persze, be lehet tenni, de megszorul, nem megfelelő - ilyenkor jön a finír, kicsit nagyobb modulokkal átmarás, míg jó nem lesz... Persze, ez is hályogkovácsolás, de általában nagyon szépen célra vezető... ;-))
"elég egy döccenés, és vagy kitört a fog, vagy jön a "sovány fog - kövér fog" történet..."
Nem döccen, hanem osztási hiba jelentkezik, amit több ok is eredményezhet.
Tételezzük fel, hogy az osztótárcsa hibátlan, de mivel szögosztást hajtunk végre a főorsóra rögzített osztótárcsával, ezért a főorsó vagy a tárcsa legkisebb pontatlansága esetén rámásolódik a szöghiba az osztandó tárgyra. Az osztótárcsa legkisebb eltérő futása a síktól, -mind élben, mind homlokfelületen- komoly osztási hibát eredményez. Extrém esetben akár fél osztás hiba is lehet, attól függően, hogy milyen átmérőjű osztókörön osztottuk az adott fogszámot, és milyen átmérőt fogazunk.
Én ezt úgy küszöböltem ki, hogy a főorsó tengelyvéget és az osztótárcsát hántolással illesztettem és a tárcsát indikátorórával beállítottam,...(elméletileg a tökéletes illesztéshez leppelni kellene, de így is elég pontos)... valamint egy fogásra készítem. Átmérőzés és központozás után már nem veszem le az anyagot a befogó tárcsáról míg le nincs fogazva. Még arra is rá kellett jönnöm, hogy nem szabad megállni marás közben, mert a maró orsójának is van egy minimális üzemi hőmérséklete és hosszirányú változása amely jelentkezhet hibának, ha eltérőek az üzemi körülmények.
A szerkezet kétségkívül eredeti Cal5x IWC - de ez értelemszerűen egy beépítés, tehát az eredeti zsebóra-szerkezet külön készített tokba került. Az ár nem az év üzlete - de nem is irreális - egy ilyen tokot egyedileg legyártatni önmagában 3-400 euró.
Nagyon megtetszett ez az óra, ellenben kétségeim vannak eredetisége felöl...valaki tudna segíteni? Érdemes megvásárolni? Valami ilyesmit szeretnék venni.
Köszi igy teljesen ėrthető.Mentségemre legyen mondva egy picike tabletet nézek,amin a képet nem tudom nagyitani,illetve a képek szélét a képválto jelek takarják.Ahogy elnėzem , azért jó pár ôrád ráment erre a javitåsra,meg lakás åra a gépekre.(:-)))
Még annyit fűznék hozzá, hogy az osztótárcsán 72 nincs - de 144 van, amúgy 26 sem volt - de 156 igen, ilyenkor értelemszerűen hat lyukanként kell osztani.
Jogos a kérdés - az osztótárcsán látható bejelölések 26 fogú kerékhez voltak - ez a váltókerék volt. Ezt nulláról kellett megcsinálni.
Az órakerék az, ahol ügyeskedtem - ami egyébként egy váltókerék is tulajdonképpen hiszen kettős, rajta van a naptárat meghajtó, amúgy kiszámolva 25 fogú kerék is. A váltókerék fogastengelye meg 13 fogúra adódott...
A sok kerekem között találtam egy 25 fogú, felhúzószerkezetbe való áttételi kereket, ami tökéletes volt átmérőben-modulban, teljesen jól megfelelt - csak éppen fel kellett fúrni sokkal nagyobbra a tengelyét, hogy az órakerékre majd feltehető legyen. A váltókerékhez is találtam egy 13 fogú kis közkereket, valami kisebb női óra felhúzószerkezetének közvetítő kerekeként - itt is csak a tengelyfuratot kellett megfelelőre felfúrni - és amúgy laposabbra csiszolni.
Az órakerék zéróról legyártását viszont inkább elszabotáltam, mert nagyon macerás ennyire sűrű fogazású és pici (kiszámolva a meglévő kerekek-áttételek adataiból 9.36 mm fejkörátmérő, 0.13-as modul és 72 fog adódott...) kereket elkészíteni, tapasztalatból mondom, hogy a marásnál nagyon könnyű már eltolni, elég egy döccenés, és vagy kitört a fog, vagy jön a "sovány fog - kövér fog" történet... De találtam egy kis zsebóra kereket igen hamar, ami modulban kb: jó volt (legfeljebb szomszédos modul lehetett), csak éppen 74 fogú volt 72 helyett. Felvágtam a koszorút és kicsiszoltam a két fölösleges fogat, az eszterga megfelelő lépcsős gyűrűfogó tárcsájában teljesen körkörösen összenyomtam és megforrasztottam - majd ezt a koszorút forrasztottam szintén a tárcsán egyben tartva hozzá az elkészített lépcsős peremű órakerékre.
Mondanom sem kell, hiába volt számítva jó a modul, és hiába volt precízen beállítva központosan összeszorítva a koszorú és a keréktárcsa is, azért mégis kicsit túl nagy volt az átmérője és mégis egy picikét (kb: egy tizedet) ütött - de eleve ezzel számoltam, azért is kerestem egy picikét nagyobb kereket - ezt a finírgépen gyönyörűen le lehetett hozni megfelelő fogméretűre és átmérőjűre, miközben a körkörös ütést is eltüntette.
A váltókeréknél már nulláról kellett megcsinálni keményre kalapált rézlemezből az új koszorút - de azt inkább vállaltam, jóval nagyobb modulú-fogméretű kerékről volt szó (8.3 mm fejkörátmérő 26 foggal, tehát alig kisebb kerék, mint az órakerék - de majd harmad annyi foggal, ez már nem volt annyira macerás.
Hali!Ezt most nem érzem, mert a kėpen lévő osztotárcsán nincs 72 .Vagy van olyanod is? Ha kivettél 2 fogat és azt huztad össze akkor élből tojás lett belőle. Vagy ugy tudtad felforrasztani egy magra a fogaskoszorut hogy az renbehozta?Vagy a maras hozta rendbe? Jó tudom ,hogy ez kekeckedés,hiszen ezredekről lehet csak szó.De izgat ,hogy hogyan csináltad.Vagy van valami kilincsműves akasztó szerkezeted amivel fogat lehet másolni egy másikról?
Ezt mindenképp megéri megcsinálni gyönyörű darab .Ezeknek a nagy mestere APT,amint látod. És ha legközelebb ilyen problémád van ne a (Nagy) (szakik) által látogatott facebookos fórumon érdeklődj :D Oké ott is van egykét szakember de a legtöbbjüknek fingja sincs a szakmáról,csak a szájuk nagy ahogy megfigyeltem :)
Hát igen eléggé legatyásodott szegényke,de mindenesetre remekül rendbe hoztad :) Gondolom azért annyit nem kértek érte anno hogy ne érje meg foglalkozni vele :)
Nem, nem hibátlan, a váltókerékből például egy verziót el is dobtam - de mindenesetre működik, egész pontos, és mindene funkcionál. Pillanatnyilag azt nem tudom eldönteni, hogy volt-e belső rámája eredetileg, vagy sem - mert hely annyira nincs a magas naptármodul alatt, hogy ha volt is, nagyon precízen kellett illeszkednie. Mégis gyanítom, hogy lehetett - még ezzel talán egyszer nekifutok még egyszer.
Valahol azt fájlalom a legjobban, hogy egy ennyire minőségi, komoly, a maga korában nyilván értékes órát hagytak ennyire tönkremenni.
A számlap szerintem sem rossz, én is csak igazgatnék legfeljebb rajta. De a leírás alapján szerkezeti gondok vannak. A váltókerék meg ezeknél az ütősöknél sokszor komoly feladvány, gyakoriak az amúgy nem a megszokott fogszámok, így készletből, keresgéléssel kis esély van akár több darabból összerakhatót is találni. Pont most az ünnepek alatt fejeztem be egy 8 éves projektet - még anno vettem a Vaterán egy romhalmaz állapotú A.Lugrin/Lemania "belépő" korai acél tokos Grande Complication zsebórát - stopper, negyedütő, teljes naptár (nem örök, de nap-hónap-dátum-holdfázis), riasztóan berozsdált és hiányos állapotban. Sem órakerék, sem váltókerék nem volt, nem volt horony-körmös kerék, általában semmi a felhúzó-állító szerkezetből, persze korona-tengely sem, kezelőszervek sem, se üveg, se ráma, se nyomógomb, se tolókar az ütéshez, egy darab mutató sem, csaptörések, hiányzó csapágykövek, rozsda, rugótörések mindenütt. Évekig hozzá sem nyúltam azzal, hogy ebből úgysem lesz az életben már óra, aztán pár éve nekikezdtem, és amikor kedvem volt, legyártottam egy-egy hiányzó alkatrészt - és mostanra összeállt. Nem tökéletes, vannak tákolt megoldások is, amit másodszorra már nem így csinálnék, de mivel végül is megfelel, nem futok neki még egyszer - de minden működik - pár képet beteszek, hátha tetszik... ;-)))
No az órakereket és váltókereket itt is le kellett gyártani, bár az órakeréknél annyit csaltam, hogy a nagyon sűrű fogazású 72 fogú kereket inkább nem nulláról martam le, hanem egy majdnem megfelelő (jó modulú, csak éppen 74 fogas..) kerék-koszorúból szépen felforrasztottam a kerékkoszorút a készített alap óra-kerékre, és finírrel készre munkáltam. A váltókerékhez kis kereket a fogastengelyhez még tudtam találni, a koszorút itt nulláról kellett legyártani. Mert biz itt is olyan fogszámok vannak, amik sehol máshol nem fordulnak elő.
Ha szabad beleszólnom A számlap a kép alapján eléggé rendben van, viszont bármiféle tisztítás jó eséllyel viszi róla a festéket. Én inkább csak retusálnám a számok hibáit - 0.00 lakkfilc vagy a legfinomabb csőtoll és sellakbázisú tus. Bocsánat, ha nyitott kapun dörömbölök :)
Köszönöm az információt, nekem már ez is sokat jelent, ha tudom, hogy egy legalább 70-80 éves szerkezet van a birtokunkban. A piaci értéke sosem érdekelt, de szeretem érezni a "történelmet" :)
Alig vártam a karácsonyi szünetet, végre nekiugorhattam e szép szerkezet rendberakásának.
Előtte:
Közben:
És végül a karácsonyfa árnyékában vígan ketyeg:
Itt-ott vannak még rozsdafoltok, a kilincskeréken és az ankeren is de ezek nem befolyásolják a működést, majd szépen polírozom még őket.
Ami érdekesebb, az a számlappal felfelé megállás volt. Egy ideig eltartott mire rájöttem, hogy a bilegőhídban cserélték a lyukas követ, a másodperc kerék hídjában is cserélt kő van. Nem szép de jól pozicionált és megfelelő méretű. Na tehát a billegő csap vége nem ért a fedőkőig, a tengely kiszélesedő része felfeküdt a lyukas kőre. Fedőkő nélkül ellenőriztem, hogy a csap kilóg-e a billegőhíd síkja fölé. Ez után úgy tudtam lentebb vinni a fedőkövet, hogy a kompasz karikát átvágtam és így a csavarokkal szépen le lehetett húzni egy síkba a billegőhíddal.
Azon gondolkodom, hogy ezekből a nagy 43mm-es szerkezetekből nem nagyon lehet karórát csinálni, zsebórát pedig szinte senki se használ már. Inkább megcsinálom asztali órának.
Pubi Úr köszönöm szépen a szegecselőkészletet, nagyon hasznos ;) Ennél a javításnál is sokszor használtam.
Sokat nehéz róla mondani - ránézésre az 1910-193x közötti időszakban, feltehetően a két világháború között készült "szokásos" Doxa zsebóra, szinte biztosan a megszokott FHF1 alapú szerkezettel.
Egyáltalán nem eladni akartam, szóval lehet, hogy félreérthetően írtam. Ez az óra, ugyanúgy, mint a korábbi Gallet, családi "örökség", és ahogy annál is, most is az érdekelne, hogy mikori darab lehet, meg ilyesmi. Abból, hogy "nem ér sokat", mondjuk van sejtésem, de azért hátha megtudhatnék többet róla :)
A topictársnak igaza van - ezek az órák szép, szervizelt, kicsinosított állapotban 15-40eFt között szoktak elkelni - a 15 nagyjából biztosra vehető, a 40 az már kifejezetten szerencsés végkimenetel, kis eséllyel.
Apró gond, hogy ebből az órából 15-20 ezernél kisebb ráfordítással nem lesz szép és szervizelt óra, de lehet ez akár több is... Jelen, fellelt állapotában 5-15 ezer között lehet érte kapni, és ha a "gyors pénz" a cél, akkor ezt is kellene megcélozni... Sajnos ezek az órák nem ritkák, nem különlegesek, az ezüst érték meg szinte jelentéktelen, 20-30 gramm legfeljebb az ezüst tartalom, ami tört ezüstben 1500-3000 közötti érték - legfeljebb...
Pedig amit küldtem link, azt meg kéne tudni nyitnod, aztán a felsorolt listából kimásolod a kíválasztott elérhetőséget és pl. a címsorba beillesztve simán megnyithatod a letöltés lehetőségét.
Ha nem akarsz a letöltésért fizetni, választhatod az ingyenes lassú letöltést, ott is lecsorog az anyag.
Bocs, lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet és nem akarok okoskodni, de így mennie kellene.
20 mm-es genfi D ágyazatod van a géphez. A főorsó azért fordítható, mert jobbos és balos keresztszán is készült hozzá. Kinek mi volt a kézreálló. A fix főorsós az vagy jobbos vagy balos.
Én is 6mm-es Lorch-ot használok :) Sajnos mivel support nincs hozzá így nem tudom kipróbálni milyen :) És mindent meg lehet oldani szabad kézből,késtartó segítségével . Tán nem a Jófogásról van a 6 mm-es készlet ? :D
Én keresztapám emléke iránt érzett tiszteletből kezdtem el órákkal foglalkozni és evés közben megjött az étvágy! Egy "komolyabb" szerszám vagy alkatrész halom megvásárlásakor soha nem az jut az eszembe, hogy mikor hozza vissza az árát, mert valószínűleg soha vagy nagyon sokára. Mégis, mivel nem állok úgy anyagilag, hogy a konyhapénzből tudjak erre a hobbira is költeni, így néhány felújított, megjavított órát el kell adjak. Bár megtarthatnám az összeset, mert mire elkészülnek nagyon a szívemhez nő 1-1 darab. Ha valaki ezért elítél tartom a hátam. Most biztos lesz aki rám süti, hogy megélhetési órás, de nem érdekel. Máshogyan nem tudok fejlődni és én minél magasabb szintre akarom fejleszteni a műhelyem és a tudásom! A kupecokat én is rühellem, aki nem ért a dologhoz semmit, csak az jár a fejében hogyan szakítson minél nagyobban más tudatlanságán, vagy szenvedélyén...
Nem tudom hany oras lehet szerte hazaban? A bajt abban latom,hogy a szakma nem ismeri azokat akik meg vallalnakoras esztergalyos munkat. Legalabb is az en kornyekbeli orasaim nem tudtak ilyent ajanlani.
Két ok miatt nem teszik meg: egyfelől azért, mert többségük tényleg csak "egyszerű iparos", és nem olyan elkötelezett, "megszállott", mint közülünk sok "bolond hobbista". :-)))
Másfelől - és ez talán még nyomósabb - azért nem, mert ez üzletileg egész egyszerűen nem éri meg. A tisztelt megrendelők ezt nem fizetik meg, alig van ilyesmire igény. Egy pechesebb vidéki órás leélheti szinte az egész életét úgy, hogy komolyabb órát nem is lát, az az ő környezetében nincs, ha mégis akad, azt nem hozzá viszik majd be, vicik-vacakok piszkálásából meg elemcseréből kellene megélnie...
Egyebb irant minden tiszteletem az ifju olvtarse aki egyaltalan bele mer vagni ebbe a dologba.vajon mert nem teszik ezt meg a magukat orasnak mondo iparosok? Jo,tudom,hogy egy millat siman bele lehet olni ezekbe a gepekbe,de vajon ezt mert nem teszik meg?Ugy tunik a lelkes(nem) amatorok jobb orasok lesznek,mint az ezzel penzt keresok.En is sajat szorakozasomra vettem egy muszeresz esztergat,meg internet elotti idoben.Orast is szerettem volna de nem volt.Most meg mar 60 felett mar keso.Ifju olvtarsunknak meg ajanlanam az e-bay.com ot,ahol meglepo modon vannak kifejezett oras esztergalyozassal kapcsolatos szakkonyvek.Talan neki nem gond az angol.
Nagyon szépen köszönöm a tanácsaitokat és a képeket! Igen mindenképp előbb-utóbb magam szeretnék késeket készíteni, de ehez még fejlődni kellm a szerszámozottsággal. Nagy lépés volt most az eszterga és aztán szépen lassan meglesz "minden" Egyébként a vídiás kézi késeim eddig kopott kőzetfúró szárból készültek és nagyon bevált. Pubi úr nagyon érdekes ez a késtartó megoldás, hogy a használni kívánt gépen fúrod ki és akkor vonalban lesz!
Abban egyetértünk, hogy mind a kézi kés, mind a szánszerkezet elengedhetetlen, de szerintem válasszuk ketté a kézi késeket és a szupportban használt késeket.
A kézi késeket gyakorlatilag úgy állítod ahogy a legjobb, érzésre. 3 különböző kézi késsel bármit meg lehet oldani.
A keresztszánban használt kések viszont stabilan állnak, ezért számít egy hozzávetőleges él kialakítás, hogy forgácsoljon is, ne csak túrja az anyagot. A felületi minőségről nem is beszélve.
Úgy látom, Péter erre volt kíváncsi, hogy merre induljon. A végeredmény úgy is az lesz, ha majd letisztul és belelendül, hogy szupporttal előkészíteni is elég lesz 3-4 kés.
De nézhetjük úgy is, hogy javítás vagy alkatrész gyártás; és akkor már több késre lesz szüksége.
Én is úgy gondolom, hogy ne vegyen forgácsoló szakkönyvet. :-)))
Szigeti Péter!
Egy dolog kimaradt. Ne mással készíttess késeket, hanem mutassa meg Neked, beszéljetek a köszörülés veszélyeiről és készíts magadnak. Ha később szükséged lesz egyedi dologra ne függj mástól, hanem old meg magad ott és akkor. (meg hát élezned is kell majd)
Annyival árnyalnám a dolgot, hogy el ne vegye semmiképpen a kedvedet a kísérletezéstől az esztergályozás magasiskolájáról szóló kiadványok egyike sem. :-)))
A helyzet az, hogy tulajdonképpen nagyon más malomban őröl az egyedi javításokat végző órás - és a "profi esztergályos". Ez utóbbinak ugyanis nagyon jól definiált feladatot kell maximális hatékonysággal és jellemzően "sorozatban" megoldania - az órásnak meg egy nagyon sokszor riasztóan alul-definiált, nem ritkán többféleképpen is ugyanolyan jól megoldható problémát kell egyedileg valahogy megoldania, alkalmasint nem az optimális, hanem az egyáltalán rendelkezésre álló eszközökkel.
Például az élszögek és előtolások alapvetően arról szólnak, hogy egy adott anyagot hogyan tudunk a leghatékonyabban megmunkálni (pl: sorozatgyártásnál). Míg nekünk legtöbbször az sem teljesen egzakt, hogy egyáltalán pontosan miből van a munkadarab, és nem "nagyon hatékonyan" akarjuk megoldani a problémát, hanem "egyáltalán, valahogy" - ráadásul nagyon sok esetben a gyorsaságnál összehasonlíthatatlanul fontosabb például a biztonság (pl: törött csap fúrásánál, újra-esztergálásánál semmiképpen nem sérülhet a meglévő tengely, ha emiatt ötször annyi idő piszmogni vele, hát akkor ötször annyi idő).
Nem optimális élszöggel és előtolással is meg lehet oldani egy feladatot - legfeljebb lassabban... Szóval első körben bőven megnyugtató az is, ha egyáltalán sikerül megoldani a problémát. Arra hamar rá fogsz érezni, hogy milyen profilokkal és szögekkel tudsz egyáltalán dolgozni - a többi meg talán annyira nem is fontos. ;-)))
Igen, azt sejtem, hogy sok gyakorlásra lesz szükség, de valahol el kell kezdenem... Nagyon örülök, hogy elérhető áron találtam egy szinte kompletten felszerelt esztergát, még ha 6 mm-es is. De kezdetnek biztos jó lesz ez is. Az előző G. Boley 8 mm-es gépemhez a 20 patronhoz kellett 3 féle behúzó csavar és egy istennek sem kaptam hozzá supportot. Ebayon szemezgettem a kínai gyármánnyal, de amennyiért azt adják vettem egy komplett gépet és mégsem kínai...
Ha beutod a Din szamokat egy keresobe,megkapod a szabvanyos kesek mindenfele szogeit.Es sajnos azt kell ,hogy mondjam az esztergalas egy kulon szakma, es a szerszamelezo is.De az esztergalyos kisuzembe vagy privatban maga elez.Az oras meg mind a 3 szakmat kell ,hogy tudja es meg hozza a marast is. Sokat kell majd gyakorolni,viszont nagyon bele lehet szerelmesedni.
A kések profilja annak a függvénye milyen művelethez szeretnéd használni. Az anyagokat most inkább hagyjuk, mert a mai szemlélet már az, hogy különböző anyagokhoz(bronz, alu, acél...stb) is más élkialakításra van szükség a szerszám élettartama, sebessége miatt. Itt ugye nem szériagyártásról van szó, ahol minden másodperc számít egy-egy darabnál.
Tehát van itt egy ábra, hogy mihez milyen profil való.
Ebből nagyjából látod a kések kialakítását. Kis mértékben eltérhetsz a profiljától, mert az órások tapasztalat után "szemre" alakítják ki. Nem egy ördöglakat ez. Ami fontos, hogy legyen jó éle és legyen jól beállítva a magassága.
Használok én is rapid késeket ritkán, mert már jó ideje a VHM (vídia) késeket használom.
Minden géphez készítettem egy késtartót. Azért fontos a saját késtartó, mert magán a gépen készül, a főorsó vonalában van fúrva. Ez azért jó, mert gyárilag élvonal alá vannak köszörülve pár századdal, így sokkal pontosabb és egyszerűbb a befogás. Nem kell bejlagolni, kés ki, kés be és szalad a forgács.
Rapid késekből is néhány darab, talán segítség lesz.
Mindenképpen célszerű picit utána nézni a dolognak - ugyanakkor kis, órás esztergán dolgozva szerintem a tapasztalatszerzés a legfontosabb. Vegyél gyorsacél késeket (minél kisebbekre is érdemes törekedni, extrém finom munkához, például csapok kézi esztergálásához 2*2, 1*1 keresztmetszetű kis szálak a legjobbak), mindenképpen érdemes vídiákat is beszerezni, mert az órás praxisban teljesen hétköznapiak az olyan minőségű finomacél tengelyek, amelyek gyakorlatilag ugyanolyan kemények, mint a gyorsacél kés, és az önedző ötvözetek sem ritkák, amelyeket kilágyítani sem lehet - ezeket csak keményfémmel lehet megmunkálni.
A kések kialakítását meg azért nem érdemes túllihegni, mert úgyis állandóan után-élezésre szorulnak, és kézi munkánál az olyan alapvető fogalmakat, mint élszög meg előtolási sebesség sem lehet értelmezni - majd rájössz, hogy milyen szögben, hogy tartva dolgozik legjobban a kés, és milyen tempót tudsz egyáltalán tartani. Ennek a tapasztalataiból lehet aztán építkezni akkor is, amikor egy-egy szálat a szupporthoz élezel meg - a megmunkáláshoz meg a korábban már emlegetett gyémántporos korongokat javaslom, azokkal pillanatok alatt a szükséges formára élezhető a kés, és ha gyorsacél, lehet tükrösíteni a kövön is, ha vídia - akkor ez sem megy...
Arra úgyis rá fogsz hamar jönni, hogy a szupport ugyan jó dolog, de tulajdonképpen csak viszonylag nagyobb átmérőig alkalmas, például egy tengelyt "kinagyolni" elég kényelmesen lehet vele, de aztán a készre munkálás, főleg a csapok kialakítása kézzel megy a legkönnyebben. Igazán aprócska, 0.1mm és alatti csapoknál elvileg is csak úgy lenne esélyed, ha a szupportba fogott kést úgy tudnád beállítani, hogy az éle teljesen (legalábbis pár ezred pontossággal...) zéróra, tengelyvonalra zárható lenne - ez gyakorlatilag képtelenség, csavarosan állítható gyorsbefogó nélkül hozzá kezdeni sem érdemes (a szokásos lapkás alátétezéssel ez képtelenség...), de ennek sincs sok értelme, hosszabb idő a kést bejátszani, mint a csapot kézzel kimunkálni...
Bár van három szupportom is az AZ-hez, jobbos-balos mikrométer-csavaros és karos "schnellsupport" is, de én személy szerint a feladatok kb: 90%-át mindig kézi késsel oldom meg, és ma már azt mondanám, hogy a szupport nem is nélkülözhetetlen, egyes esetekben kényelmes és hasznos, de amit kézi késsel nem tudsz megoldani, azt szupporttal sem tudod, fordítva viszont ez nem igaz... ;-)))
Erre csak azt tudom mondani,hgy egy alapfoku esztergalyos tankonyvben benne van. Vegyel egyet. Esetleg, a Magyar Szabvanyokat bongezd at. De ha nincs kifejezett szerszam koszorud, kezbol csak nagyjabol lehet,plane ilyen kicsit. Va n forgacsolas forum az indexen.Ott is probalkozz,Csuhas olvtarsnak,van jo dokumentacio gyujtemenye.
Hali! Nem vilagos a kerdes.Kezi kest akarsz vagy kestartoba foghatot?Ez utobbit keresd a KGST piacokon. 8x8 mmes vagy kissebb meretben aruljakaz ukran szerszamosok.En a gyali piacon veszem a kicsiket.Kezi kesnek meg ugyan ez jo csak nyelezni kell.(bocs de tabletemen nincs ekezet)
Nemrég meglepett a Jézuska egy Lorch esztergával, amihez vérre van support is! Viszont nincsenek késeim hozzá. Van egy puskaműves barátom, aki elvállalta, hogy legyártja őket, de mintára lenne szüksége. Arra szeretnélek kérni benneteket, hogy ha tudnátok képeket küldeni a jellemző méretek megadásával a leggyakrabban használatos késekről az nagy segítség lenne! Előre is hálásan köszönöm!
Én anno a Conradtól vettem, most pont a legfinomabb náluk sincs, csak a teljes készlet részeként (bár egy ilyen készletet amúgy is érdemes venni, mert acéllal, kemény dologgal való munkához a gyémántporos reszelőnél jobb dolog a világon nincs). De gondolom előbb-utóbb lesz.
Nagyon köszi az infót,igen emlékszem egyszer már említetted ezeket a finomabb gyémántporos reszelőket,meg hogy csináltál belőle korongot a proxxonhoz,csak amikor rákerestem,mintha már nem láttam volna az eladónál.(szerintem akkor is linkelted)Van amúgy nekem is ilyen gyámántporos vágó korongom,és tényleg szuper,de én is azt vettem észre,hogy elég durva felületet hagy maga után,de akkor ez a finom poros cucc már tuti jó lesz,köszönöm még egyszer!
Huhh... No, szóval vedd meg nyugodtan ezt az olcsóbb Arkansast - mert elég sok feladatra tényleg jó, illetőleg kellhet (finomítani dolgokat).
De igazándiból a csavarhúzók élezéséhez nagyon-nagyon macerás (inkább csak utolsó simításokra alkalmas), a vídiát meg egész egyszerűen nem viszi és kész, arra nem jó...
A vídia kések, de a csavarhúzók élezéséhez is vegyél a Proxxonhoz való kis finom gyémántporos vágókorongokat, és pár szilíciumdioxidos bakelit korongot (ez csavarhúzóhoz való) - ezekkel pillanatok alatt lehet élezni. A csavarhúzókhoz még rendben is van teljesen a dolog, a vídia késeknél szembesültem azzal a gonddal, hogy a kapható gyémánt korongok mind elég durva szemcseméretűek, a bakelit, szilíciumos stb.. korongok meg a vídiát annyira nem viszik, hogy még nyomot sem nagyon hagynak rajta, a vídia kés/fúró/maró eszi meg a korongot...
Ebből a legfinomabb 1000-es (a kék színű), most éppen nem, de általában lehet külön csak azt is kapni, nem is drágán, 1500 pénz körül. Vettem párat, használom reszelőként is, de az egyikről leszedtem a reszelőfelületet - vékony acéllemezre van felhordva a finom gyémántpor, lemezvágóval kivágtam belőle egy korongot, és csináltam egy pici, Proxxonba fogható gyémántkorongot belőle. Ez már elég finom szemcseméretű ahhoz, hogy gyakorlatilag sima felületet adjon, és a vídia kések élezését ezen be lehet úgy fejezni, hogy már finomabb apró munkához is simán megfelelő a késélek simasága.
Végül csak beruháztam egy olyan proxxon gépsatura ami neked is van,meg nem bírtam magammal,megrendeltem én is egy ilyen proxxon állványt és koordináta asztalt,plusz egy rahedli vídiás fúrót,viszont most egy újabb kérdésem lenne,biztos tudsz benne segíteni.
Eszterga késhez,meg a csavarhúzóimhoz milyen Arkansas követ ajánlanál?
Annyi félét látok színben és szemcseméretben,nem tudom melyiket lenne érdemes megvenni.
Igazán finoman beállítani csak ezzel lehet a dolgokat, enélkül pontosan oda és úgy fúrni-marni, ahogy szükséges nem nagyon lehet, én legalábbis nem tudok...
Nekem kellene egy kereszt, ha a párja is meg lenne az meg kész orgia lenne :) holnap írok méreteket.
Én is ezeket a widia fúrókat használom, amit lent linkeltek. Nagyon szuperek. Lágyítatlan billegőtengelyt simán viszik. Van két sorom 0.1-1.0-ig és egy 1.1-2.0-ig. Meg 5-ös csaomagok 0.2, 0.15, 0.3 is.
Csak ajánlani tudom. Ami meg eltört, abból ki lehet esztergálni a widia betétet és ki lehet hegyezni késnek. Van olyan csomag, amiben az egész fúró, még a szára is teljesen volfrám-karbid!
És ha kiesztergáltuk belőle a volfrám-karbid hegyet, akkor a megmaradt szár pont jó nekem a csapfúróhoz bármilyen kúpot készíteni, mert 1/8 col-ra készíettem azt a furatot :)
Eddig egy Junots női óra rugójával próbálkoztam,mert méretbe az stimmelt vele ,csakhogy túl gyengének minősül,legalább is én úgy vettem észre hogy gyenge a rugó és nem hajtja meg a járatot .
Igazából alkatrésznek vettem ,rugó csavarok stb :) Egy saját készítésű beépítésen munkálkodok a nagy unalomba :) Ezt a rugóházat bele próbálom és ha jó bele írok :)
A Máltai kereszt tolvajok ismét lecsaptak. komolyan nem értem mi értelme volt kiszedni . Oké rendben kicsit megjő a járástartalék de akkor se értem Miértttt ? :D
Wolfram-carbide illetőleg Tungsten keresőszavakkal próbálkozz, de van olyan is, aki simán csak "carbide" jelzővel illeti ezeket.
És igen, meglepően nehéz fellelni - pláne normális áron. Ha bemész a Nóniuszhoz, gond nélkül rendelhetsz (készleten nekik sem lesz) pl: Guhring vídiákat 0.1-től akármeddig, csak éppen 3-5 ezerbe kerül egyetlen egy fúró, ami igen könnyen törik, 2-3 darabot célszerű mindegyikből beszerezni -egy rendes méretsor negyedmilliós összeg alatt nincs meg - ez nyilván értelmetlen...
Én úgy vásárolgattam össze dirib-darabokból, évek alatt sokfélét, vídia lapkákat, rudacskákat, szálakat esztergáláshoz is így tudtam szerezni, rendelni gyakorlatilag nincs mit és honnan, ezek valahogy nem forognak a publikum előtt...
Valahogy éreztem,hogy nem lesz egyszerű ez a Vídia dolog.Próbáltam utána nézni,de ilyen kisebb méretekben nem is találtam magyar oldalon.Ebay-on meg nem tudom mi a kereső szó.Hogy hívják angolul a vídiát,azt olvastam,hogy a német wie diamant-ból ered,talán így keressek német béjen?
Pici segítséget ha tudsz esetleg ebay-ről esetleg egy link ha van még néhány méretben...bárhonnan.
Szép lett az az UN,nem kritizálni akartam a hattyúnyakat.Még mindig jobb ha egy másik van rajta,mint semmilyen.
A vídiákat innen-onnan-összevissza veszegettem össze. Piacon, Vateráról, Nóniusztól, ebayról is. Tényleg nem egyszerű egyébként, gyakorlatilag nem létezik olyan forrás, ahonnan egyben és pláne, ahonnan elviselhető áron lehetne méretsort venni. A Proxxon koordináta-asztal egyébként tényleg nagyon hasznos és szükséges is ilyen apróbb feladatokhoz.
Az UN számlapja P.Kiss (az eredeti katasztrófa volt már), a tok amúgy ukrán, és igen, a hattyúnyak úgy,ahogy volt hiányzott a szerkezetről (meg tengelytörött is volt, stb...) - azt én pótoltam, ilyet tudtam keríteni - azért jól néz ki, és a feladatát is kiválóan ellátja. :-))
Köszönöm APT,pont én is a menetrögzítőben gondolkodtam,ha minden kötél szakad,bár egyszerűbb lett volna egy méret azonos metszővel gyorsan rávágni a menetet.
Van egy proxxon kisgépem,de akkor meg ahhoz kellene egy ilyen szuper állvány mint neked van.Gondolkoztam ám a proxxon maróban is,de kicsit napolom még,mert sok volt mostanság a kiadás.
Néztem én is ezeket a kis gépsatukat,bár a zöld tényleg elég gagyikának néz ki,de a másik elég masszívnak,csak kicsit nagyobbat szerettem volna.
Ilyen kis vidia fúrókat itthon veszed,vagy ebay-ről?
Acél/vas fúráshoz már jó ideje csak vídiát használok, még az esztergán és csapfúrásra is, elegem lett a vég nélküli és nem haladó furkálásokból, meg a munkadarab helyett elfogyó fúrókból - a keményfém fúrókat csak rézhez, lágyabb anyagokhoz használom, ott problémamentesek. A vídia az edzett acélokat, de még az üveget is gond nélkül viszi - cserébe óvatosnak kell lenni, mert törik, mint a fogpiszkáló.
Megjegyzem, az UN-hez is kellett tengelyt rövidíteni és menetet vágni, és elvileg ott is M1.5 lett volna a korona menete, ehhez képest az M1.4 ment bele, az lett a jó... Amúgy, ha van menetfúród is az adott méretben, sokszor jóval egyszerűbb a koronába tekerni gyorsan egy megfelelő menetet, mint a jóval keményebb tengelyre.
Elkezdtem egy omega beépítést,a tokgyűrűt már bele esztergáltam a 3 részes tokba,de most jönne a tok megfúrása és a felhúzó tengely méretre igazítása.
Sajna mindkettőnél elakadtam.
A felhúzó tengelyemen tovább kellene metszeni a M1.5 menetet és méretre vágni,de itthon egyszerűen nem találtam M1.5-ös menetmetszőt. Rendeltem Kínából,mert az Ebayen volt 3 találat kb.
meg is jött villám gyorsan,de egyszerűen még a menetre sem tudom feltekerni.
Nagy nehezen az elejére felhajtottam,de ott lemérve már csak 1.4-es az átmérő.
A korona meg a tengely menete pedig 1.5 kellene hogy legyen.Ezzel nincs gond,mert úgyis vágni kell belőle,de mit tehetek ilyenkor?A metszőre M1.5 van írva,mégsem 1.5-ös.
Találtam készletben is M1-M2.5-ig itthon is,(két félét wolfram acél és HSS.)Egyik 8500,másik 17e. házhoz szállítva,csak sajna pont 1.5-ös nincs benne(M1,1.1 1.2,1.4,1.6 stb.)
Ti mit csinálnátok?Lehet még beszerezni órás menetmetszőt valahol?
A másik problémám a tokkal van.316L acél.
Van egy kis állványos fúróm,de nem kapok hozzá megfelelő gépsatut,mert a felfogató hornyai,8cm-re vannak egymástól,és csak nagyobbat találok. Valakinek nincs esetleg egy eladó ilyen kis méretű gépsatuja?Milyen fúróheggyel tudnám megfúrni?(kobalt esetleg jó lehet,vagy inkább maróval kellene intéznem?
Ahogy APT írta az olajok élettartama (kenőképessége) ideális esetben 10 év. A gyakorlatban ez úgy néz ki nagy óráknál, hogy a helység levegőjében szálló porral keveredve csiszoló masszává áll össze az évek során. Nincs légmentesen záró óratok, így ez borítékolható.
Én azt szoktam javasolni, hogy 5-7 évente legyen elvégezve egy tisztítás és olajzás. A sűrűbb ellenőrzések alkalmával a kisebb, kezdetleges kopások még megelőzhetőek.
Azt gondolom, hogy egy revízióval kezdj, onnantól tiszta lappal indul nálad.
Az autót sem akkor visszük a szervizbe mikor már megállt, hanem megelőzünk gondokat.
Elrettentő példa, mikor már megáll az óra, ilyen mértékű kopásokkal is találkozhatunk.
Ha addig járatod az órát, ameddig problémás nem lesz - akkor pontosan ugyanazzal fogsz szembesülni, mint egy autónál, amit sosem vittél el olajcserére-karbantartásra, ehelyett addig nyomtad, míg meg nem állt végül az út szélén... Egy sima karbantartás-olajcsere helyett bizonyosan sokkal nagyobb problémákra kell készülni - könnyen lehet a vége motorgenerál, de akár bontó is...
Az órában használt olajak kb: 10 év után elveszítik a kenőképességüket, az óra elkezd kopni. Mivel egy faliórában komoly erőhatások-nyomatékok vannak, így erősen kopott és kenetlen állapotban is jól működhet évekig - de a végén valami olyan kopás-törés fogja megállítani, amit kis "simogatással" már nem lehet rendbe tenni.
Ha az óra állapota és előélete nem garantáltan tisztázott, felmért, ismert - akkor pont úgy, mint egy frissen vett használt autónál, célszerű a karbantartással (autónál olaj-szűrő-hajtószíj-cserékkel) indítani.
Első hallásra valószínűleg szétugrott a felhúzó-szerkezet. Nem nagy ügy, nem is ritka eset, vannak szerkezetek, különösen karórában, ahol annyira üzemszerű (pl: ETA2824/36, több Rakéta), hogy eleve a tokon belül célszerű összerakni a felhúzószerkezetet.
Zsebóránál elvileg le kell kapni a számlapot és könnyen megigazítható, de sok esetben a tokon belül, a rugóház-felhúzószerkezet hídját levéve is hozzáférhető - látatlanban nem tudni.
véleményeket szeretnék meghallgatni antik faliórák karbantartása kapcsán.
Egy ónémet 100 év körüli Gustav Becker felesütős faliórában gondolkozom. Kinéztem egyet, amelyet saját részre kívánok megvásárolni. Német magánember hirdeti, kifogástalan állapotban, minden elem gyári benne, tökéletes működő óraszerkezettel. Elvileg csak hazahozni kell és a falra felakasztani.
Ezzel szemben viszont valahol azt olvastam, minden mechanikus faliórát érdemes szakemberrel 10-15 évente átnézetni, a szerkezetet kitisztíttatni, mert egy megfelelően és rendszeresen karbantartott óra jóval hosszabb ideig életképes (az autók motorjához hasonlóan).
Kérdésem: egy pontosan és jól működő órát érdemes elvinni átnézetni, felújítani vagy használjuk mindaddig, amíg problémamentesen üt és jár?
Örököltem egy Monard Remontoir arany női fedeles zsebórát. A fedele festett (volt). A sorozatszáma: No 124928. Tiszta rozsda az óra belseje, az üveg le van esve (de megvan), a felhúzója természetesen nem működik, hiányzik a karika róla. Bele van írva a fedélbe, hogy 14K, felette 56-os szám. Érdemes megjavíttatni? Ki ért hozzá? Tud valaki tanácsot adni? Előre is köszönöm.
Nem, az utolsó előtti képen látható összetett kerék belsejében lévő kis spirálrugó a tulajdonképpeni hajtórugó - és ez a görgős-emelős-rugós kis karocska oldja ki a futóművet, ami fél fordulatonként utána húzza.
A két utolsó kép alapvetően ezt mutatja - egy plusz rugót, amit a szigorúan lineáris szakaszában fél percenkén utánahúz a főrugó, és így gyakorlatilag állandó hajtónyomaték jut a gátszerkezetre. Ami végül is egy "spindli", csak erősen módosítva, kicsit más geometriával, zafír emelőfelületekkel és nagyon finoman kidolgozott acél gátkerékkel.
DE szépek... Az eredeti forrást meg tudnád adni - háttérképnek? ;-))) Van jó pár képem, de ezek között több is van, ami nincs meg.
Amúgy különösen érdekes és szép részlet az állandó erőt biztosító ("constant force") rendszer, amit még a kiegyenlítő csigán túlmenően is szükségesnek vélt Harrison - a nyomatékra egyébként tényleg nagyon érzékeny gátszerkezet miatt.
Ha jól tudom kezdetben ráadásul rézből gyártották a gátkereket. Harrison No 4 kronométeréről létezik valahol szerkezeti ábra vagy fotók a szerkezetről? Szívesen megnézném!! Láttam a filmet, ami erről a sztoriról készült, nagyon jó!!!!
A cilinderjárat adottságai semmiképpen sem kedvezők. Nagyon pontosnak a zafír cilinderesek sem mondhatók, simán csak valamivel jobbak - általában ott a billegőre-hajszálrugóra is jobban odafigyeltek. Van ilyen zsebórám, zafírbetétes cilinderrel (még negyedütős is), de pontosságban az sem olyan extra. Inkább az tényleg feltűnő, hogy jóval kisebbek a gátszerkezet súrlódási veszteségei, sokkal kisebb erőre, könnyebben indul.
Hajókronométerben meg igazándiból sosem alkalmazták, inkább csak próbálták alkalmazni - például Berthoudnak voltak ilyen kronométerei. Eleve kedvezőtlen a pontosság szempontjából, hogy a lengésszög eredendően korlátozott - de ha a hőkompenzációt jól megoldják, és elérik azt, hogy a gátszerkezetre szigorúan állandó hajtónyomaték érkezzen - akkor azért jó pontosságot tud ez a járat is. Berthoud ezért súlyhajtású (kardanikus felfüggesztésű, vezetősínek között csúszó súlyt használó) hajókronóval is próbálkozott - de igazándiból sosem tudta az a pontosságot elérni, ami az órát ténylegesen alkalmassá tette volna. Bár ez ab ovo nem lett volna megoldhatatlan - ugyebár Harrison önmagában beváltnak mondható No4 hajókronométere végül is egy erősen újragondolt, de lényegét illetően orsós/spindlis gátszerkezettel működött (mégpedig napi pár tized másodpercnél nem nagyobb eltéréssel !) - pedig annak még kedvezőtlenebbek a jellemzői, mint a cilinderjáratnak.
A cilinderjárat alapvető problémája valahol az volt, hogy a gátkerék készítése a korabeli technológiákkal több, mint bonyolult volt, és mire ezt sikerült tömeggyártásra olcsón alkalmassá tenni - addigra már kiforrottak lettek a sokkal jobb jellemzőket nyújtó, nem sokkal drágábban gyártható horgonyjáratok is. Ezzel együtt nem véletlenül tartotta magát egészen az 1940-es évekig, bár akkor már jó ideje csak a legolcsóbb kategóriában.
Rá kellene szokni nekem is a fotózásra. Jó lenne évekkel később visszanézni mit ügyetlenkedett az ember! :-) Egyébként tényleg meglepő ezeknél a cilinderjáratoknál, hogy mennyire eltűrik a kopást és a "nem mérethelyes" alkatrész beépítését. Meg az is, hogy mennyire nehéz pontos járást kicsikarni belőlük. Amikor olvasok a szakirodalomban, hogy hajókronométereknél is alkalmazták el sem akarom hinni... Azért szívesen megnéznék egy ilyen járatot. Breguet féle zafírcilinderes órát járni már láttam videón, gondolom azok nagyon pontosak lehettek.
Hát, csak megerősíteni tudom, hogy fotózva dolgozni kb: kétszer akkora macera, de én már nagyon rászoktam. :-))
A cilinderjárat egyébként a geometriájából adódóan egészen meglepő toleranciával bír a cilinder átmérőjének változására, kis túlzással minden jó, ami már- vagy még elfér (belefér a fogfej, de bőven nem ér bele a következőbe sem - nem akad sehol, az működni fog). És mivel eredendően nem egy túl pontos járat, és általában nem is túl precíz billegővel-horgonnyal párosítják, így a járásra is minimális a ráhatása egy, a számított optimumnál kis mértékben nagyobb vagy kisebb betét alkalmazása. A mindössze 3 század eltérés ennek tükrében annyira kevés, hogy gyakorlatilag odavalónak tekinthető, ez akár gyári szórásnak is elmegy.
Sokszor elhatároztam már, hogy fotózok munka közben, hogy dokumentálva legyen 1-1 felújítás, de mindig elmarad, mert úgy belemerülök, hogy eszembe sincs fotózni. :-) De egyébként ugyanúgy csináltam, mint ahogy a szakkönyvekben illusztrálva van. Ez annyival volt bonyolultabb, hogy nem találtam ugyanolyan átmérőjű cilindert. Ami benne van most az 0.03 mm-el nagyobb átmérőjű, ezért a réz agyat egy leheletnyit meg kellett dörzsárazni. Gondoltam ez nem akkora differencia, hogy ne működjön vele az óra és így is lett. elindult szépen. Ma nekiálltam egy másik kulcsosnak és abban is sikerült a cilinder csere. Csak ennél volt pont ugyanakkora alkatrész. Egyébként a kiütőket én is magamnak készítettem el, mert nem volt...
Nah úgy néz ki sikerült találnom egy megfelelő váltókereket az alkatrészesben . Egy Pobda 2602-es váltókerék tengellyel együtt . A beletört csap kiütésére készítettem egy megfelelő kiütő szerszámot . Viszony annyi problémám lenne hogy a pobeda tengelyes kicsit nagyobb mit az omegáé. Az lenne a kérdésem hogy hogyan lenne egyszerűbb vagy szakszerű a csere. Az első gondolatom az hogy kiütés után fel dörzsárazom a megfelelő méretre és bele ütöm . A 2. elképzelésem hogy a vastagabb váltókerék tengelyének végét kissé kúposra esztergálom és úgy ütöm bele . Abban kérném a segítségeteket hogy melyik megoldást válasszam . A válaszokat előre is köszönöm :)
Ha megadod a fogszámokat holnap megpróbálok keresni. No meg átmérők is kellenének. Amíg nincs váltókerék szerintem ne is pótold a csapot, mert a váltókerék furtához kell majd igazodnod úgy is a csap átmérővel.
A márkanév ismert - átlagos jó középkategóriás, amúgy semmi különös korabeli zsebóra, ránézésre elég tipikusan a két világháború közötti időszak termékének tűnik. A különböző pozíciókban jelentős járás- és amplitúdó eltéréseket okozó hibát a legnagyobb valószínűséggel a billegőtengely csapjainál vagy csapágyainál kell keresni. Görbült vagy sérült csapvég, törött lyukas- vagy fedőkő, ilyesmik. Persze lehet más is, egy lötyögő horgony-gátkerék is képes ilyet produkálni, de a billegő a legvalószínűbb.
Ha eltört, a maradékot üsd ki, befelé, ha nem vagy biztos a dolgodban inkább fúrd ki. Esztergálj egy másik tengelyt és bentről kifelé szegecseld el. Mikor még be van fogva, tudod illeszteni a váltókerékhez és a csapágylemez furatához is.
Nem értem, hogy tud eltörni egy aránylag vastag és túlméretezett tengely, ami gyakorlatilag nulla terhelést kap.
Ha jól látom, a váltókerék fix, álló csapját törték le. Nem olyan nagy probléma pótolni - de a furatból a beletört csonkot kipiszkálni már igen, lehet, hogy csak kifúrni lehet, tehát a szerkezet teljes szétszedése elkerülhetetlennek tűnik (egy rendes szerviz keretében úgyis sor kerülne rá).
Régóta figyelem áldásos tevékenységeteket. Jó látni, hogy régi roncsokat milyen szépen helyrehoztok. Most szeretnék kérdezni tőletek. Hozzám került egy zsebóra, amiről nem találtam semmi információt. Szeretném tudni, kb. mikor gyárthatták? Eléggé leharcolt állapotban van. Watch-o-scope -l vizsgálva a pontosságát, eléggé pontatlanul jár. Vízszintesen néhány másodperc eltérést mutat naponta, viszont koronával felfelé 8-10 perc késést produkál. Az amplitúdó 270 fokról 110 fokra csökken. Ezt mi okozhatja?
Az biztos, hogy ezt a számlapot (tokot, egészet) azért ennél sokkal szebbre is lehet varázsolni. Látszani fog, hogy ott sikerrel kitörték a számlapot - de nem lesz nagyon zavaró. Eddig még megoldható. A szerkezet szervizelése meg nyilván nem űrtudomány, egy normál hárommutatós, ami a jelek szerint azért nincs romokban. Nagyjából arra számíthatsz, amit korábban írtam.
Igen, ez a "chinese-duplex" egyik jellegzetes képviselője. Kínainak meg azért nevezték, mert egy időben Kínában nagyon népszerű volt, és a gyártott darabok túlnyomó hányadát oda exportálták, egy időben majd mindet - amikor itt Európában már elavultnak számított, de ott ezt a hosszú, kettős lépegetésű középmásodperces kivitelt nagyon kedvelték - a szerkezet vésése is jellegzetesen keleti igényre történt.
Tényleg nagyon hasonlít egymásra a két megoldás! Ez egy "kínai" duplex? Egyszer láttam egy ilyen szerkezetet Pintér Károly (Carlo) órásnál és úgy emlékszem ő így nevezte. De mitől kínai ezt nem tudta megmondani.? Gondolom nem Kínában gyártották... :-)
Ez valóban nem egy gyakran használt, de azért előforduló megoldás - funkcionálisan ugyanolyan máltai-keresztnek minősül, mint a "megszokott".
Volt még egy elterjedt változata, ahol meg egy külső rugózó fogasívvel oldották meg - ez utóbbit főleg a XIX. század elejének laposabb cilinderes és duplex óráiban használták:
Ha régi, és mechanikus óra - akkor semmi különös, egy normál nagyszerviz. A porcelán számlap hibáinak korrigálhatósága mindig esetleges - javítani jellemzően lehet rajta, teljesen, nyomtalanul eltüntetni a kipattanásokat nem nagyon - az a számlap teljes restaurálásáról szólna, ami nem kivitelezhetetlen, de ilyen óránál általában nincs ok értelme. Nagyszerviz, tisztítás, számlap korrekció szinten mondjuk szakembertől függően 25-40 ezres költséggel számolhatsz.
Minap beszélgettünk a rugóházak állítró szerkezeteiről. Itt egy számomra érdekes példány. Az Eppner kulcsos zsebóra rugóháza. Sajnos a közepe mindenestől ki volt törve, így forrasztani kellet, ami nem lett túl esztétikus, de működik és szerencsére a számlap felől van, tehát nem látható helyen. Valaki látott már hasonlót?
Érdekes, ez ügyben felhívtam egy híres győri órás céget azt mondták ,hogy vegyem fel a kapcsolatot a márkaszervizzel mert ilyennel ők nem foglalkoznak...
A szerkezetszám alapján 1914 körüli lehet (ha a második tokszámot néznénk, az 1960-as évek, és az nem valószínű zsebóránál).
Ha pedig ez egy 14-es "hagyományos" Zenith, akkor negatív felhúzószerkezetű, tehát a szerkezetet kibillentve a tokban marad a korona és a felhúzótengely négyszöges csonkja. Ilyenkor a csonkot fogóval megfogva le lehet a koronát tekerni, és a lépcsős felhúzótengely befelé, a tok irányába húzható ki. A torpedó ilyenkor is benne marad a toknyakban, azt megfelelően köszörült lapos csavarhúzóval vagy célszerszámmal lehet kitekerni - de sima tisztításhoz ez nem is szükséges.
Köszönöm a jó tanácsokat, mindenképp beszerzek egy hőlégfúvót, úgyis láttam valamelyik nap a LiDL-ben! :-) Az engem is érdekelne, hogy ilyenkor mire teszed a csavarokat? Közvetlen a csavarokra fúvod a meleg levegőt, vagy a tartó edényre? Most egyenlőre újra políroztam a csavarokat filc koronggal. és gyűjtöm a bátorságot az újabb nekifutáshoz!
A rugóacél huzal a szegecsnek nem biztos, hogy nyerő - én kilágyított sima acélból esztergálom ki ilyenkor a szegecseket. Ugyanis el is kell tudni azokat a végén szegecselni, az edzett acélok meg nem képlékenyek, csak széttörnek, de szó szerint. De talán a rugóacél is jó lehet - de akkor ereszd ki mindenképpen, izzítsd fel, és hagyd jó lassan kihűlni.
No, ez egy egészen remek ötlet! Főleg a nagy mutatós (pl: falióra) történeteknél nagyon más, mint ez, vagy a kemence - nem is jöhet szóba. A kis csavarokkal még elvagyok...
Ez de jó ötlet! Ilyenkor a kékítendő tárgy mire van téve? Ezzel lehet csak hőmérsékletet is mérni? Régóta szemezek egy ilyen kütyüvel, más barkácsoláshoz is nagyon jól jött volna már.
Feltétlenül dokumentálom! :) 0,15mm vastag az ép horog, a másik meg van csavarodva is azon nem tudtam pontosan lemérni. Nemrég javítottam egy főrugót, a vége tört le, na a letört darabból pont meg tudom majd csinálni az új horgot, ugyan olyan vastag az anyaga.
Fogalmam sincs milyen anyagúnak kell lennie a szegecsnek, viszont van 0,25mm vastag rugódrótom, elsőnek erre gondoltam. Azt nem tudom hogy fogom lemérni az eredetit, talán a lyukat fogom lemérni... majd meglátom.
Nem muszáj kemence. Engem is bosszantott, hogy az egyenletes anyagminőség ellenére is változó volt a végeredmény. Beszereztem egy szabályozható hőmérsékletű hőlégfúvót. 660 °C-ig dolgozik, különböző méretű fúvókákkal jól koncentrálható és egyenletes a hő.
100 csavarból 100 egyforma és a nagyobb mutatók is összefüggően, átmenet és folt nélkül kékülnek. Nekem bevált.
A lánc javításást - a horog pótlását - ha dokumentálnád, az igen értékes volna. Kilágyított varrótűhegyet ajánlott valaki a stift elkészítéséhez Mennyire szabad annak lágynak/keménynek lennie, hogy szegecselni is lehessen, de azért tartson is? A lánc mindig kézzel készült, és eredetileg acéldrótot használtak - kihegyezte a végét, lecsippentette - egyenként.
Került hozzám pár szerkezet ibolya-lila színű csavarokkal. Nagyon tetszik, mintha azok is kövek lennének. Illetve a sárga meg nagyon jól mutat az ezüst színű szerkezeteken. Mintha aranyból lennének :) Ilyeneket is csinálok majd.
Szerintem egyszerűbb lesz itt a megoldás: a hőkezelés kritikus és lényeges része az, hogy adott futtatási színt az acél adott hőmérsékleten vesz fel, az alábbi módon:
200°C világossárga
220°C szalmasárga
240°C barna
260°C bíborvörös
280°C ibolya
290°C sötétkék (ez a leggyakoribb)
300°C búzavirágkék
320°C világoskék
350°C szürke
A kék meg a sárga, vagy éppen a fakó szürke között erős melegítéskor pillanatok alatt átfut a hőmérséklet, te valószínűleg egyszerűen vagy túl-, vagy alulmelegítetted a csavarokat. Én úgy szoktam egyébként kékíteni, hogy nagyon hegyes-vékony csipeszbe fogom a csavart, aztán borszeszégő lángjába "mártogatom". Szépen addig nyúlkálok a csavarral ki-be, amíg a szimpatikus árnyalatot nem kapom. Ha egyszerűen betolom és ott tartom, pár másodperc alatt már szürke vagy fekete lesz - túlmelegszik. Persze, így nehéz teljesen egyforma csavarokat készíteni, de az igazán profi munkához úgyis hőtartó kis kemence kell, amit beállítasz konkrétan valahol 280-320 fok közé a kívánt színhez, beteszed a csavarokat, és pár percig ott hagyod. Akkor egyformák lesznek. A rézporban sütögetés problémája, hogy nem egyenletes még így sem a hőeloszlás - és nem látod, mi van "odabent", ha már tényleg izzott a kanál - akkor nyilván réges-régen túlmelegítetted. Ez sem nagy baj egyébként, újra le kell csiszolni, és újra lehet futtatni.
Igen gázlánggal. De egy ~0,5mm vastag rézlemezbe fúrok lyukat, abba teszem a csavart. A lemezt meg a másik végén kezdem el melegíteni, így szépen lassan melegszik.
Nagyobb dolgokat szoktam rézforgácson, pl. felhúzótengelyt.
Letisztítottam én is gondosan. Én akárhány videót láttam sehol nem dobták olajba. Végig nagyítón figyeltem, de ez nem kékült semmit. Te gázlánggal csinálod réz forgácsban??? Egyébként pici zsebóra csavarok.
Tökéletesen tisztára is kell mosni a csavarokat. Én két edényt használok erre, mindkettőben sebbenzin van. Az elsőben nagyjából tiszta lesz, a második után pedig azonnal lefújatom róla az oldószert ilyen kézi pumpás fújóval.
Nem tudom mekkora csavarok de ha egész picik, akkor érdemes nagyítón át figyelni, mert alig látni amikor átcsap a színe. És persze ott kell lenni készenlétben, hogy ha elérte a színt azonnal le tudd hűteni. A csipeszt már ilyenkor odatartom és azonnal átdobom olajba. Az olajtól nem nagyon látszik a színe, akkor tényleg feketének tűnik. Lemosás után látszik az az igazi kék.
Viszont az enyémek közül meg néhány mintha rozsdásodna.
Csavar kékítéssel kapcsolatban kérném a tanácsaitok. ma próbálkoztam vele először, sikertelenül... Felpolíroztam a csavarfejeket, majd egy közönséges rozsdamentes kanálba sárgaréz forgácsot tettem és ebbe helyeztem a csavarokat. Alulról gázlánggal melegítettem. A kanál már pirosan izzott, de a csavarok csak elsárgultak, meg elfeketedtek, de kéknek semmi jele... Mit ronthattam el????
A forgórészt le tudod ütni a magtengelyről óvatosan, csak előtte szedd szét a rugóházat és a rugóház fedelét gondosan támaszd alá, hogy meg ne görbüljön. Ma elkezdtem csinálni az Eppner kulcsos zsebórát. Na azon érdekes állító szerkezet van a rugóházon. Ha tisztítás után összeraktam teszek föl képet. Gyakorlatilag a rugóházon belül oldották meg a szabályzást félig-meddig. Könyvben sem láttam még hasonlót.
Sajnos nem passzolt rá a kereszt. Ráadásul a forgórész mintha rá lett volna sajtolva a magtengelyre, meg se próbáltam leszedni. Inkább visszatettem a helyére szépen.
Kénytelen leszek készíteni egy kerékpárt ha megmarad a szerkezet.
Kulcsos az óra, tehát így nincs korona. Bár átgondolva csak a magtengely teljes fordulatainak száma lenne mérv adó,de ezt meg nem számoltam meg.:-) A máltai kereszt 5-ös osztású és 1 teljes fordulat előfeszítést adtam neki. Szépen jár az óra és már az is siker, hogy sikerült a máltai keresztet pótolnom és végre láthattam ilyen szerkezetet működés közben! Az apró örömök, amiért csinálom! :-) Remélem te is tudod pótolni majd a te szerkezeteden és ha tudom alkatrésszel segíteni szólj!
Elvileg a rugó erejének közepét kell kihasználni, ami nincs semmilyen összhangban azzal, hogy mennyit tekersz a koronán. Biztos van olyan óra, amin 5-öt kell tekerni, a teljes felhúzásig de lehet hogy 20-at. Igazából a magtengelyt kéne megfigyelni, hogy mennyit fordul míg teljesen felhúzod. Aztán pedig megnézni, hogy a máltain hány osztás van (4 vagy 5 általában).
Például ha a koronán 21-et kell tekerni és a magtengely közben 7-et fordul a teljes felhúzás alatt, és 5 osztás van a kereszten. A magtengely első és hetedik fordulatát nem használjuk fel, ezért a tengely első fordulatáig hármat kell tekerni a koronán.
Lehet, hogy túllihegem :) A kisebb előfeszítés talán annyiból szerencsésebb, hogy jobban kíméli ezeket a régi rugókat.
Tegnap jött postán egy kis törött billegős FHF szerkezet, van rajta máltai kerékpár. A LeCoultre szerkezetről meg hiányzik, ma megnézem, hogy át lehet-e rakni és akkor teljes lesz a kis djágaszááág :) Nagyon reménykedem, mert egyforma méretű a két szerkezet 29-30mm méretűek.
Tulajdonképpen nem is teljesen egzakt, hanem az adott rugótól függ, de a valóságban kis túlzással elmondható, hogy nem tévedhetsz, ha kereken egy fordulatot tekersz rá, és így teszed rá a keresztet. Elvileg ugyebár fel kellene venni a rugó nyomatéki görbéjét, és a lineáris szakasz elejére kellene tekerni a rugót, persze úgy méretezve, hogy a végállapot meg a szakasz végén legyen - de ez csak néhány ritka esetben nem arról szól, hogy a rugó első és utolsó fordulatát korlátozza le a máltai-kereszt. És még ezen esetekben is csak extrém precíz óránál van a járásra kimutatható hatása. Nem véletlen, hogy a legtöbb esetben a hiányából sincs semmi kézzelfogható probléma (azért is hiányzik...).
Tanácsaitokat kérném! Egy kulcsos zsebóra felújítása közben azzal szembesültem, hogy a rugóházról hiányzik a máltai kereszt. Ezt végül sikerült pótolnom, de most nem tudom mekkora előfeszítést illik adni a rugónak összeszereléskor?
Nem, mert ma már olyan ragasztók is elérhetők, amelyek megfelelő felület-előkészítés esetén szó szerint jobban, de legalább ugyanolyan jól tartanak, mint egy lágyforrasztás.
A zománc számlap körüli forrasztgatástól én leginkább a kockázata miatt ódzkodom, és kerülöm, ha csak lehetséges - persze nem mindig az.
Ha nagyon zehernyés a láb pótlása, akkor még mindig megoldás a mindkét oldalán ragaszatós csík. Gyűjteményi darabok úgysincsenek akkora mechanikus igénybe vételnek kitéve.
Későbbi javításhoz pedig szépen le lehet választani a szerkezettől, tehát nincs véglegesen szétbarmolva (helyesebben összebarmolva :-) az óra.
A zománc felett valóban elsiklottam. Egyébként az ilyeneket eredetileg nem forrasztották, hiszen 800 fokon lestek volna. Először a rézlapba fúrt lyukon elkalapálták a számlapláb végét, majd jött a dupla zománcréteg.
Egy nagy rézlapon vagy akár rézporban lassan felmelegítve egyenletesen melegedne fel az egész. Csak az a kérdés, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a réz és az üveg hőtágulása. De 300 fok nem tűnik olyan vészesnek.
Urak - kerámia, tehát zománcbevonatú számlapról van szó, aminek a hátlapja is - az elhúzódás ellen - kerámia bevonatú.
Ezen nem lehet csak úgy átforrasztgatni egy számlaplábat, eleve le kell a megfelelő helyen a rézig köszörülni a hátul lévő zománcréteget, és utána jöhet szóba a dolog, de a lánggal forrasztás szinte garantáltan a zománcréteg megpattanását fogja okozni, így óvatos tűpákás forrasztást, vagy megfelelően "trombita", kiszélesedő tap-végűre esztergált láb esetén kétkomponensűvel ragasztást tartanék biztonságosnak.
Lehet simán gázlánggal és lágyforrasszal is. Egyszer már sikerült :) Egyébként van egy számlapom, amit 90 fokkal el akarok forgatni, lehet, hogy csinálok belőle videót, had lássa mindenki hogy égetem le róla a festéket :)
Igen észrevettem, de még csak most leltem ezt a témát, egy fotóm van az óráról, de ígérem, ha kisüt a nap, többet is a szerkezetéről:) Bocs a fordított képért, de elszúrtam.
Ja és van egy francia Brocot szerkezetes kandalló órám is, érdekesség képpen teszem ide a blokkoló mellé.
Köszönöm a megtekintéseket, és az esetleges kritikákat.
Hiszen nam fáj:) Elfogadom:)
A képeket forgassák kedvük szerint tisztelt órás-társak:)
Ez nagyon jó Peti:) Az egyik kedvenc márkám. Apámnak volt néhány MB tolla, amiből egyet sajnos tőlem elloptak még a fősulin a '8a-as évek legelején. Az 4 színű golyós toll volt, "amelyik színre ránézel, azzal tudsz írni" típusból. Nekem az volt akkor a sláger - meg hasznos is - , nem a töltőtollak. Évek óta csak MB parfümöt használok, érdekes módon órám MÉG nincs. Egyelőre egy Omegára spórolok, de ha szembe jön egy kedvező árú, akkor hamarabb lesz. Szóval nagyon tetszett a reklámfilm:)
Itt forgatták nálunk egy Fóti stúdióban, az órás műhelyt én rendeztem be, 1:12-nél látszik az asztal szélén egy zsakó, meg az egyik finírgépem - a zsakón egy sima (kerítésdrótból hajlított, damilhúros !! - amúgy nagyon jól használható) íj lóg, és ami külön vicc, hogy egy modern, a szerszámokhoz nem illő gömbsatuban áll, azt csak azért vittem, hogy megmutassam, hogy kellene elvileg a satuba fogható szerszámokat (van ott még pár az asztalon) használni, aztán amikor mondták, hogy tegyük be a filmbe, akkor ajánlottam, hogy viszek egy korhűt, meg egy faszárú, szintén korhű kinézetű íjat, de legyintettek, hogy nem számít, pár pillanatig fog úgyis csak látszódni... Így az sem feltűnő, hogy mindenféle ládából gubizott zsebóra-roncson matekolnak a statiszták. Úgyis Hugh Jackman volt a lényeg. :-)))))
No hát ez a bajom nincs se csapfúró cse csap polírozó feltétem még az esztergára . Ez a zsakó kicsit hiányos kicsit viharvert a doboza ,de majd kezelésbe veszem ha ide ér . Szépen kifényesítem a zsakót meg a tőkéket ,rendbe rakom a dobozát, készítek íjat és örülök mint majom a farkának . Illetve gyakorolok vele rengeteget :) Az esztergámhoz pedig szerezni fogok mert vagyok olyan elvetemült :)
Az íj a legkevesebb, fogsz valami erős, rugalmas anyagot (vastag kerítésdrót, hosszú légycsapó nyele, erősen rugalmas 6-8mm-es gömbfa, akármi), és vastagabb (50-70-es) damillal felhúrozod (vagy akár erős cérnával, ha éppen nincs más kéznél, legfeljebb néha elszakad - no és...) - tökéletesen megfelel. Már a régi órások is "tákolt" íjakat használtak ezekhez, van ezekből pár jópofa... De megoldható a motoros meghajtás is, ámbátor nagyon nem érdemes túllihegni - a jól felszerelt eszterga végül is kiváltja a zsakót is, pláne ha van hozzá megfelelő betét (Jacot-dob).
Köszönöm Mester az útmutatást. Mivel interneten vásároltam apró pénzért nem is gondolkodtam nagyon . Kettő töke meg van meg maga a zsakó . Képen nem tűnt vészesnek így remélem pénteken már kézbe véve is ilyen nagy lesz az öröm mint most hogy megvettem . Sajnos az íj az hiányzik belőle. Ezt miből tudom elkészíteni ?
A betétek (tőkék) különböző mélységű fészkeket tartalmaznak - a különböző átmérőjű csapokhoz. Az a fontos, hogy az összes, az adott zsakóhoz tartozó meglegyen (van olyan készlet is, ami 4-5 tőkét is tartalmaz, de általában ezeknek is nagyjából akkora az átfogása, mint a 2 betéteseknek - csak kisebb, finomabb lépcsőkben).
Ami viszont fontos, hogy a fészkek legyenek mind épek, ne legyenek durván kikopva, ez viszont csak alaposabb szemrevételezéssel állapítható meg. A jó készleteknél még van a betétek végén kis lyuktárcsasor is, a csapvégek legömbölyítéséhez - ezek nagyon gyakran töröttek, nyilván ezek épsége is figyelendő.
Sziasztok :) Érdeklődnék hogy egy zsakónál mire kell odafigyelni vásárláskor ? Gondolok itt a három nem tudom sajnos hogy hívjákra ami a készletbe van . Nekem sikerült egyet vennem de abba csak 2 ilyen van . A 3-nak valamilyen más funkciója lehet ? Bocsánat hogy bután fogalmaztam de sajnos tényleg nem tudom hogyan nevezik azokat a betéteket amiket lehet benne cserélgetni
Én akkor jártam így, amikor a fogastengelyeknél a fogközök nem lettek tisztességesen kipucolva tisztítófával. Oda úgy be tus "kövülni" a kosz, hogy az ecset-benzin összeállítás édes kevés lehet.
Ezen a ponton a gond már az, hogy az állandóan egyirányú oldalterhelés miatt a lyukak féloldalasan koptak ki, vagyis hiába húzod őket összébb, javul ugyan a helyzet, de akkor sem lesznek központosak. A tökéletes megoldás elvileg központosan felfúrni nagyra a lyukat, és megfelelő perselyt, esetleg rendes követ foglalni beléjük. Javításnál pedig inkább vezet célra a kopás irányából történő, hegyes szegecselővel pontozás (közel a csapágyfurathoz pontozva a kopás felől zömíti az anyagot, egészen addig, ameddig már nagyjából helyre kerül a furat - és azt dörzsárral kitisztázni.
Megjegyezném ugyanakkor, hogy Roskopfok esetén ennyi kopástól még egész jól eljár a vas, meglehet, más probléma okozza a leállást.
Én az egyik lyukas kúpossal csináltam, az passzolt bele. Alulról egy lapos végűvel megtámasztottam. Persze ilyenkor nem egyenletesen szűkül, ezért fúróval ki is kellett tágítani.
A lapos alátámasztást kell óvatosan megválasztani, mert ha az egészet egy lapra teszed, akkor kipúposodik, ha pedig túl keskeny, akkor benyomódik. Mindkét esetben változik a tengely irányú holtjáték. De inkább a kipúposodást válaszd, azt le lehet csiszolni. De majd a szakik elmondják a helyes eljárást :)
Csak hogy én is kicsit beleszóljak és tanácsot kérjek :) Szereztem egy másik Roskopfot . Pont ugyan ilyet amilyen neked van Szabolcs. Faszán megy is pár percet aztán megáll. Fogpiszkálóval meglökve a fogaskereket újból pár perc járás után megáll . Ennek szerencsére nem törött egyik csapágyköve sem. Minden fogaskerék megvan . Ám erre a hibára akadtam az alaplemezen . A kérdésem az lenne hogy melyik szegecselőszárral tudom összehúzni ezt a két csapágyfuratot . Mert rengetegszer átnéztem a szegecselő készletemet és azt tapasztaltam hogy nincs benne csapágy összehúzó . Csak egy ilyen érdekes háromszög alakú hegyes akármit találtam . Ez lenne az ?
Igen, eléggé olyan sufnituning érzésem volt közben.
Amikor a gyurmával súlyoztam nem csökkent le a billegési szög. Gyanítom, hogy a hosszabb rugóval is több lett volna az csak valamihez hozzáért, ami ezt megakadályozta. A mérőprogramon is össze-vissza hullámzik, ami ugyancsak valami koszra utal.
Már nem bolygatom, kap egy végső komplett tisztítást és kész :) Úgyse ezzel fogok időt mérni :) Viszont a tanácsot megjegyeztem, alkalmazom ha kell. Köszönöm szépen!
A lengésszög viszont nem a kosztól esett vissza - hanem attól, hogy ugyanakkora energiát a gátszerkezet egy már megnövekedett tehetetlenségi nyomatékú keréknek ad át. A kerék tömegéhez van elvileg méretezve a nyomaték (persze elég tág határok között), és minél nehezebb kerékkel párosítod - annál kisebbet fog tudni rajta lendíteni (miközben a megfelelő hajszálrugóval párosítva ettől még a lengésidő lehet jó).
Ilyenkor egyébként az is megoldás, ha inkább a rugón gyengítesz, ami réz hajszálrugónál (Roskopfoknál nem ritka) nem is olyan nehéz - a szalmiákszesz enyhén oldja, így betéve a hajszálrugót egy időre meggyengül a rugó. Acélnál le lehet venni a tőkéről-gyűrűről, és nagyon finom (1600-2000-2500-as) csiszolópapíron óvatosan áthúzkodva lehet picit vékonyítani a rugón, amivel lágyabb lesz, nő a lengési állandó.
Meggyűlt vele a bajom de végül sikerült a művelet. Először csak két kis darab ónt folyattam a billegő aljára. Aztán kiderült, hogy a billegő nagyon közel van a gátkerékhez, így a nagy részét le is kellett reszelni. Mondjuk Dremellel csináltam így hamar ment. Végül még két pár cin darabot kellett rátenni.
Egy ilyen nagy réz blokkon olvasztottam rá, nehogy túlmelegedjen és meglágyuljon a tengely. Meg se sárgult úgyhogy talán nem változott meg a keménysége.
Alulról nézve nem egy szép látvány, viszont egész jól kiegyensúlyoztam.
A billegő felső oldalát ki is políroztam, innen nézve semmi sem látszik. A szabályozó képen látható állásában jár a pontos tartományban. Viszont sikerült valami koszt belevinnem, mert a kezdeti 180 fok billegés helyett most csak 150 van, pedig a beat errort 1ms alá sikerült állítani.
Abban szeretném kérni a tisztelt topiktársak segítségét, hogy tudna-e Valaki ajánlani nekem egy oldalt, ahol lehetőségem lenne egy kicsit utánaolvasni a billegőmotoros karórák műkődési elvének?
A mai nap vettem egy ilyen szerkezettel szerelt viharvert Timexet a piacon. Nem vagyok biztos benne, de talán Q62 a szerkezet típusa. Szerencsétlen óra elég mostohán volt kezelve. A plexinek csak a pereme van meg, ebből kifolyólag a számlap már nem hibátlan és hiányzik a másodperc mutató is. Ugyanakkor a szerkezet nem kapott nedvességet, ami maga a csoda, és az elem se folyt bele. 500 forintba került csak az óra, amit még akkor is belefér talán, ha nem működőképes, viszont úgy néz ki, hogy működik. Tettem bele elemet, és a billegő először csak remegett, majd néha mozdult egyet-egyet, végül elindult... Pár percig járattam majd kivettem az elemet. Remélem az órásom elvállalja a tisztítását, és a plexi és mutató pótlást...
Csak óvatosan .Réz vagy rezezett felületre ,pláne folyatószerrel nagyon szalad az ón. Használj tühegyű pákát.Megjegyzem én rádiomüszerész vagyok ,nem órás. Csak szeretem őket.
Jó a kihívás, amíg van értelme! :-) Komolyra fordítva szót vaklóban bele lehet akadni nem agyon kopott szerkezetekbe amikkel van sikerélmény, de a legtöbb nem milyen. Mondhatom sok ilyen órám van, de majd ha már nagyon nem lesz más, akkor veszem őket elő. Fárasztó a sikertelenség.... Meg lesír róluk, hogy a gyárak azon versenyeztek, hogy ki tud olcsóbban "órát" előállítani. Sokszor látom a lelki szemeim előtt, hogy a gyári munkás reggeli után kidobja a a paradicsomos halas konzervdobozt, az élelmes főnök meg aznap délután kikukázza és horgonyt sajtoltat belőle! Meg azóta eltelt pár évtized és a sok szakszerűtlen javítgatás, toldozás, foltozás... Sokszor abban sem lehet biztos a sikerre kiéhezett lelkes amatőr, hogy amit javítani akar abban mennyi az eredeti alkatrés és mi lett pótolva esetleg.
Addig alakítgattam a hajszálrugót, míg egyszer véletlenül megcsúszott a kezem és csináltam bele egy 90 fokos kanyart. A visszahajtáskor eltört.
Eddig napi 15 perces késése volt. Teljesen újraformáztam a rugó végét. Az alakja most példás, a rugó szép vízszintes, az állító szakaszon szépen ugrál a peckek közt.... de sajnos közép állásban napi 58 percet siet. A leglassabban "csak" 37-et. Mivel aránytalanul erős így a rugó a billegő súlyához képest a billegési szög is csökkent kicsit.
Valahogy egy kis súlyt kéne rá aggatni :)Van itthon blue tack, majd abból teszek galacsinokat a billegőre és kimérem mennyi súly kell, hogy jó legyen.
Addig ha van valakinek ötlete, hogy tudnám megnövelni a kerék súlyát az ne tartsa vissza! :)
Mivel elvitték előlem a komplett óramosót ezért most ezzel kell beérnem :) Oszlopos fúróba befogva ez is tökéletesen ellátja a feladatát . Az üvegeket meg manuálisan cserélgetem . De jobb mint ha ez se lenne :)
Ez sajnos annyira helytálló, hogy komoly órás pecekjáratú karórát be sem vesz javításra, egyáltalán - talán néhány sorból kilógó jobb minőségű kivitel (pl: pár Oris werk) kivételével. De nem hálásak a régi Roskopf zsebórák sem, bár azok azért legalább tényleg igen robusztusak voltak. A legnagyobb gond talán az, hogy már anno is az olcsó órák közé számítottak, és nem a nagy pénzűek vették - és ezek után rájuk különösen jellemző, hogy karbantartás nélkül addig nyúzták őket, míg végleg meg nem adták magukat - jellemzően a kopások okán. Ilyenkor ez pedig már nem egyszerű tisztításról szól - sőt, sokszor tisztítás után még rosszabb a helyzet, még nagyobbak a holtjátékok, a koszosan kínlódva, hébe-hóba járó szerkezet tisztítva már el sem indul...
Köszönöm Szabolcs ettől csak még jobban meg akarom javítani és meg is fogom :) Le a kalappal előtted :) Akkor én is dicsekszem kicsit . Ma igen értékes befőttet vettem a bolhapiacon rizsáért :)
Ez a forgács hajszálrugó tökéletes hasonlat :) Az egy dolog, hogy a sajátomat sikerült kigubancolni és jár az óra de a fülemhez téve hallom és a programban is nézve a hangprofilt látni, hogy valamihez dörgölődzik a rugó. Ráadásul még mindig nincs a szabályozható tartományban. A napokban fogom rendbe rakni a hajszálrugóját.
Tegnap lemértem a "lift angle"-jét, nem tudom hogy van magyarul.
Nem tudom mekkora tapasztalatod van az ilyen pecek gátszerkezetű zsebórákkal kapcsolatban, de ha elfogadsz egy jó tanácsot messziről kerüld el őket! Bírom mikor a szakkönyvekben leírják, hogy "KÖNNYEN JAVÍTHATÓ!"! Persze! Amelyiket csak tisztítani kell. De általában össze-vissza van hajligatva bennük a horgony, a hajszálrugó meg jobban hasonlít egy eszterga forgácshoz és általában az egész egy kalap sz.r! Értem én, hogy kihívás meg minden, de többszörösét szenveded vele, mint egy valamire való szerkezettel, amit már úgy hívnak, hogy óra és nem egy ipari hulladék!
Azért a dolgok néha tényleg elkeverednek. Apám az 50 -es években pilóta volt. Volt egy Angelus karórája . (az akkoriban szolgálati volt) Mikor én nősültem még megvolt. Mármint nálunk. Raktam ide -raktam oda ,végül ugy elraktam ,hogy meglegyen,hogy nincs meg. Sajnos.
De én vagyok . Azon kívül hogy az összes csapágykő törött ,a fogaskerekek ilyen ramaty állapotban vannak.Valaki perselyezte és ügyesen átkalapálta a másik oldalra. Ha javítható lenne már régen megcsináltam volna. Ezért is keresek mindenhol 47mm donort . Pont ugyan olyat ami neked van Szabolcs :)
Nekem van egy fegyvermester barátom, ő szokta a nagyobb darabokat esztergálni, marni. De a 40 éves tervben van előbb-utóbb egy nagyobb eszterga beszerzése. :-)
Éppen ezért akarok teljesen saját tokot készíteni. Olyan Hublot-szerűt. Nem bonyolult, csak össze van húzva pár csavarral az egész. Még az is lehet, hogy a középső része műanyag lesz, mint annak. Nem hosszú távú hordásra, inkább csak tárolni a szerkezeteket, de akár lehet is majd belőle valami.
Nekem sincs nagy esztergám, a rugós patronosba 13mm-es a legnagyobb befogó. Egy előlap tárcsát kéne csinálnom ilyen nagy darabok forgatásához de eddig nem volt rá időm. De talán majd most hétvégén...
Sziasztok :) A következő kérdésem lenne felétek . Adott egy Roskopf Patent zsebóra 47mm-es szerkezettel. Működőképes 47mm-es donort keresek,még a billegő törés is belefér ha akadna valakinek donor szerkezete :)
Szebb, ha a 3-asnál van a felhúzó szerintem. én is gondolkodom beépítésben, de félek is tőle kicsit.... Órás hagyatékból vettem két gyönyörű szerkezetet hibátlan számlappal és mindkettőnél a 3-asnál van a felhúzó tengely. Az egyik egy márkanév nélküli stopperes szerkezet, asszem ezeket hívják kronográfnak. A másik egy működő Brauswetter János szerkezet, ami ha jól tudom igazából Omega. Ez a két esélyes a projektre, de még gondolkodom a dolgon... Drága nyers tok is, meg tuti rengeteg gépmunkát igényel és csak kis esztergám van.
Igen, annak ellenére, hogy a fedőköveket se szedtem még le csak hegyes oldószeres fogpiszkálóval töröltem és áztattam egészen lendületesen billeg. Nem mértem de a "beat error" (a platókő nem pont az anker felé néz alaphelyzetben) is nagy lehet. A billegőkerék is deformált egy kicsit a síkban és a síkon kívül is, ez a videón is látszik, szóval van még mit állítgatni rajta.
Saját karór tokot és számlapot akarok készíteni hozzá. Az eredeti számlap nem lenne jó karóra tokba vagy esetleg 1-2 óra közé forgatva a felhúzót.
A hatágú csillag nagyon sok termék logójában megtalálható - ez egyes esetekben utalhat a gyártó vallási/kulturális hátterére, más esetekben nem. (PL. ötágú csillag ugyanúgy előfordul, mégsem tételezzük fel, hogy a gyártulajdonos kommunista lett volna ). Egyvalamit biztosan nem jelent, hogy az így jelölt órák lefoglalt zsidó tulajdonban lettek volna. (Amit lefoglaltak, az le volt foglalva minek babráltak volna a SZERKEZETNEK ilyen alapos, a gyári jelzéstől megkülönböztethetlen jelölgetésével ?) Az értékét szerintem nem befolyásolja, hogy ott van-e a csillag, és az esetleges előtörténet miatt se aggódj. Örülj az órádnak! :)
Amennyire én tudom,a Dávid-csillaggal megjelölt órák lefoglalt zsidó tulajdonok voltak. Szomorú azért,mert a volt gazdája nagy valószínűséggel a koncentrációs táborba került.
Ugyanakkor ez a jel akár dobhat is az óra értékén,mivel ez teszi bizonyos szinten egyedivé.
Mindenesetre én nagyon örülök hogy most már az én tulajdonom,12 éves álom vált valóra:)))
A horgonynak ugye húznia kell. Amikor figpiszkálóval át akarka bilenteni az ember, akkor kis kitérítés után még vissza kell ugrania az eredeti helyére. Akkor bilen át, amikor a gátkerék foga lecsúszik az ankerkő oldaláról.
Ma reggel amúgy bepróbáltam a rugót. A perckeréknél rásegítve már működik. Holnap tisztítom.
Az ankerról jut eszembe. Nemrég jártam úgy egy zsebórával, hogy összeraktam, csak a billegő nem volt benne. Felhúzom és azt tapasztalom, hogy nem "'dob" a horgony. Gondoltam, hogy valami baja lehet. Viszont mikor beletettem a billegőt olyan dinamikusan és pontosan járt, hogy el sem akartam hinni. Azt hittem túl sok olajat tettem a horgony köveire, ezért pár nap járatás után újra kivettem a billegőt, de a horgony még mindig nem akar szépen dolgozni. Úgy kell áterőszakolni egyik végállásból a másikba. Az óra azóta is szépen, pontosan jár... VCalaki járt már így????
Nagyon ügyes munka! A videón úgy látszik, hogy mintha olajos lenne a rugó. Vagy ez csak optikai csalósás? Én ma kevésbé voltam ügyes.... Tisztításra szorult egy Molnija zsebóra és csaptörés lett a vége... Nagyon haragszom magamra!
Egyszerűen és remekül működik. :-)))) De rá kell érezni.
Az elv rém egyszerű, szükséges ugyebár a kézi forgattyús cellapvágó (nálunk főleg Horla-féléket lehet még felhajtani, ha sikerül egyáltalán - jó állapotban azok tökéletes szerszámok). Fontos a késél kb: 45 fokos és borotvaléles leköszörülése, hogy szép, tiszta és ferde élet metsszen. Belefogsz egy darab (én kockára vágom) lapot, és a befoglalandó ráma méreténél picit nagyobb átmérőjű körlapot vágsz ki vele.
Ezek után kell egy, a ráma méreténél éppen, hogy csak kisebb betétpár, és beletéve a korongot megnyomva gyönyörűen domborúra tolja, ami szerencsés esetben úgy belefeszül a rámába, hogy egy gyári plexi sem különb. Nem kell melegíteni, semmi ilyesmi sem szükséges hozzá, teljesen hideg és ragasztásmentes technológia.
Viszont ami manapság buktató, az az, hogy celluloid lapot egyáltalán nem lehet már kapni (gyúlékony és egészségre veszélyes). Pedig a cellap nagy előnye volt, hogy a celluloid nagyon erősen megfolyatható (domborítható) úgy, hogy nem opálosodik be, átlátszó marad. Hátránya, hogy napfényben akár pár év alatt is teljesen besárgulhat.
Amit mostanság kapni lehet, az vékony polikarbonát lap, én a Pantone dekorboltjaiban szoktam venni nagy táblában víztiszta 0.5 és 0.3mm-es (főleg az előbbi a használható, az utóbbi például dupla fedeles zsebórák belső üvegéhez jó) lapokat. Ez is meglepően jó, de van egy gonosz tulajdonsága - csak egy viszonylag szűk határig domborítható (azért ez aránylag rendes, szép domború "üveget" lehet belőle csinálni) - és ezt a határt túllépve opálos, átlátszatlan gyűrűkben megfolyik és így már nem használható (bár fizikálisan szerintem akár közel félgömböt is lehetne húzni belőle - csak az már teljesen átlátszatlan lenne). A mértékre nagyon rá kell érezni, ki kell kísérletezni, mert a túl kevéssé domború (túl kis átmérőjű) lap nem feszül be rendesen, könnyen kipattan, és sokszor a mutató sem fér el alatta - a túl domború meg, mint írtam, gyűrűsen megfolyik. A mai napig jellemző, hogy általában csak a második, de néha csak a harmadik-negyedik kivágott lap lesz jó...
Sziasztok :) Egy érdekes kérdést tennék fel nektek ha nem probléma. Hogyan működik a celluloid lap domborító ? Tehát azt nem értem hogyan lesz a sík plexi lapból domború. Mert tervezem egy domborító készletet meg egy vágót venni . A válaszokat előre is köszönöm :)
Jó kérdés, én sem értem pontosan mitől van, valami frekvencia hangolás dolog. Szóval a Watch-O-Scope programmal (de szerintem a többiben is lehet ilyen hiba) PC-n mérve lehet egy állandó hiba, ami az adott hangkártya sajátsága. Állítólag nem csak a hangkártya gyártója de az azonos típusok közt az elvileg azonos chip-ek sem teljesen egyformák ebből a szempontból. Szóval a teendő az, hogy először ezt az állandó hibát ki kell mérni. Ehhez érdemes egy kvarc órát használni, aminek tutibiztosan ismert a járása. Például GPS-hez vagy atomórához hasonlítjuk egy hétig. Ha ismert a pontos járás, akkor egy hosszú mérést kell végezni PC-n is valamelyik programmal. A Watch-O-Scope-ban 600 másodperces átlag a legtöbb amit választani lehet. AZtán a kettőt össze kell hasonlítani és az eltérést az összes későbbi óránál figyelembe venni. A Watch-O-Scope-ban van erre hely, csak be kell írni a különbözetet és utána már ezt a program is figyelembe veszi és méréskor a tényleges értéket írja ki. Szóval eddig állandó hibáról volt szó.
Van egyedi hiba is. Ez szimplán abból adódik, hogy elég jó-e a jel/zaj viszony ÉS felismeri-e a program a három jellegzetes hangot ÉS nincs-e egyéb zavaró állandóan jelen levő mechanikus zaj (például a hajszálrugó hozzáér valamihez és ennek a zaját is tik-taknak veszi a program). Ezekről meg kell győződni, figyelni kell először a hangmintát. A Watch-O-Scope-ban be lehet állítani manuálisan is, hogy milyen intenzitású csúcsokat vegyen csak figyelembe, amivel a halkabb zajokat ki lehet szűrni.
Ó köszönöm szépen :) Már megvásároltam mindent az erősítőhöz szóval az lesz :) Illetőleg kettő kérdésem lenne feléd kedves Szabolcs. Az első hogy véleményed szerint mennyire megbízható ez a ketyere ? illetőleg abban a videódba amibe üveget csiszolsz a Roskopf-ba ott milyen tárcsát használsz ? Mert gondolom valami gyémánt poros korong lehet :)
Sziasztok :) Gondoltam megpróbálkozok ezzel a Biburo programmal. Van valakinek valami tapasztalata vele ? Honnan töltsem le és honnan szerezzek megfelelő bekötési rajzot ? A segítséget előre is köszönöm :)
...egy kis nosztalgia. 70-es évekből egy EDOX (ST 1686) szép számlappal acél tokban. A szerkezet jó állapotú, a tok csak egy kis csinosítást, és új hátlaptömítést kapott. A javítás után ismét mindennapi használatra alkalmas.
Összehasonlítottam a sellakkal, hát ez is megfolyik hő hatására de nincs igazán ragasztó hatása . Kihűlés után ilyen ragacsos massza.A sellak pedig rideg és törékeny .
Nekem viasznak, pecsétviasznak, esetleg sellakos viasznak tűnik - azt elterjedten használták munka közbeni ragasztáshoz is, például megmunkálásnak be nem fogható alkatrészek síktárcsára ragasztásához. De kézbe kellene venni, meg kellene melegíteni - akkor kiderül.
Nem nem az :) Tényleg úgy tudom leírni mint a gyertyaviasz csak sokkal keményebb. Órás hagyatékban volt szóval gondolom a szakmánkhoz kapcsolódik de lövésem sincsen hogy mi lehet :D
Jaja, ezekről mind volt szó a videókban. Pl. a Hermes óráknak van szuper videója, amiben egy csomó dolgot elárulnak, hogy mit mért csinálnak. Abban is elhangzik, hogy nagy a selejt arány.
A honlapon amit linkeltem ilyen ráégethető festék is kapható de én máshogy tervezem elkészíteni az indexeket.
A számlap zománcozásnál óvatosan kell eljárni. Nagyon nem mindegy, mire van a zománc futtatva - és az sem véletlen, hogy ha megnézel egy porcelán/zománc óra számlapot, akkor azt láthatod, hogy az amúgy jellemzően tiszta vörösréz alaplemez mindkét oldalát zománcozzák (a hátlapot értelemszerűen "ipari" minőségben). Ellenkező esetben ugyanis a kemence hőfokán már nagyon nagy hőtágulást mutató, bőven a kilágyulási hőfok fölött lévő rézlemez elhúzza az egész számlapot, görbe, hullámos lesz.
Ami ma már szintén nem ismert és nem evidencia - még a kimondottan óraszámlap-készítő műhelyek is anno kifejezetten nagy selejt-aránnyal dolgoztak. Teljesen általános volt, hogy a beégetett számlapoknak végül csak a fele felelt meg, és még azon belül is válogatták a minőségi, drága órákba menő "kifogástalan", első osztályú számlapokat.
Egyedi daraboknál ez könnyen visszaüthet - kikenik a zománccal a sérült, beégetésre szánt számlap sérüléseit, berakják a kemencébe - és esetleg teljesen selejtes számlap jön elő, amivel már nem is lehet mit kezdeni. Külön probléma a feliratozás - ezt minden esetben újabb beégetéssel, második-harmadik menetben, egészen más, sokkal alacsonyabb hőfokon megfutó festékkel (nem is olyan nagyon ritkán nem is beégetett, hanem "sima" festékkel) feliratozva készítették, ami azt is jelenti, hogy az alapzománc beégetéséhez szükséges hőfokon a kemencében a meglévő feliratozás teljesen szétfuthat, leéghet, tönkremehet - meg az is lehet, hogy nem lesz semmi baja. És ez nem számítható ki előre... Nem véletlenül még a restaurátorok is inkább hideg anyagokkal, festékekkel, emaillal dolgoznak, olyan technológiával, ami a még meglévőben biztosan nem tesz kárt.
Hát igen, elég nagy kavarodás van az elnevezésekben főleg nálunk. Vígan olvasztgatják ezeket a tűzzománc porokat gázégővel is (torch enameling). Ezeket a videókat bújom már egy ideje. Nem tűnik bonyolultnak. Mindenképpen ilyen számlapot akarok csinálni. Ha nem is lesz tökéletesen sima a teteje nem baj, mert úgy is egy szintbe kell majd csiszolni az egyéb részekkel. Aztán majd meglátjuk mit csinál.
A Roskopfom számlapját UV fényre kötő lakkal javítottam. Bőven kitöltöttem a hibát az anyaggal, celofánt nyomtam rá, hogy egy szintbe kerüljön a számlappal, majd 1-2 perc világítás UV lámpával és kész is :)
Egyfelől így van, a valódi "zománc", "enamel" az technikai értelemben üvegpor. Viszont ezt semmilyen praktikával sem fogod alacsony hőfokon megolvasztani, és amit te rendelni szeretnél, azt csak kemencében fogod tudni ráolvasztani a felületre (az adott lapról mellesleg lehet azt is rendelni, de ezzel számlapot javítani már kérdéses, mennyire lehetséges).
Az órás tematikában használatos "hidegzománc" vagy email viszont technikailag valamilyen viasz-féleség, egész alacsony hőfokon megolvad (80-90 fok körül már olvad), igazándiból meg is lehet gyújtani (nem ég túl jól, de ha túl sokáig tartja az ember a láng fölé, forr és meggyullad) - ugyanakkor megszilárdulva megközelítőleg sem olyan kemény ám, mint maga a zománc, nem is említhető egy lapon, praktikusan lágy, puha anyag marad így is, leginkább a megszáradt gitthez tudnám a keménységét hasonlítani, így még feliratozáskor is óvatosan kell vele bánni, mert könnyen torzul, karcolódik, nagyobb javításból könnyen kipattan - igaz, újra pótolni is könnyű, és ha jól sikerült a javítás, szinte észrevétlen. A jellegéből adódóan nagy felületű, összefüggő sérülések javítására nem igazán alkalmas (leginkább egyáltalán nem alkalmas), kis maximum körömnyi, de inkább még kisebb kipattanások, számlap széli sérülések eltüntetésének az eszköze.
Ha jól emlékszem, a telefonközpontok számlázásánál ez volt az elszámolási egységidő, ennyi időnként generált a rendszer egy-egy újabb "tarifa-impulzust".
Rengeteg féle márka létezett. Tegyél fel képeket. Lehetőleg a szerkezetről is. Utána lesz itt pár sokat látott szaki, aki egyből tud véleményt alkotni. Nekem is sokat segítettek már!
Ez nem antik darab, inkább csak néhány évtizede nem használt időmérő. Nyilván tartalékként volt polcon egy telefonközpontban, de mire sorra került volna, eljárt az idő a központ felett...
A plexin látszik egy kicsit az öregedés, de a szerkezet kitűnően működik!
Nekem nagyon tetszik ez a szerkezet! A tok is szép lehetett valaha mert bár csak nyomokban látszik, de a pereme rózsaarannyal volt futtatva. Nem akarok hozzá neten kapható csájníz kulcsot, inkább beszerzek valahonnan egy autentikus darabot. ha elkészülök a felújítással teszek föl képet. A hiányzó mutatót már beszereztem hozzá. A billegő kerék úgy tűnik nem az eredeti már, remélem a cilinder legalább bele való.... Ha nem bajban leszek! :-)
Az Eppner inkább "tokozó" mint gyártó volt, valójában a svájci órák elsöprő többsége már a XIX. században is típus-szerkezetekre épült, bár akkoriban még jellemzően több volt a házon belüli hozzáadott-érték, mint például ennek a werknek a sajátos hídkiosztása.
Megesik az ilyen, akkor lesz majd izgalmas, ha a kimaradt alkatrészekből össze tudsz még egy órát rakni, és közben az eredeti is működik. Ha ez összejön, érdemes elkezdeni a víz borrá változtatásával is.. ;-)))
Svájci típus-szerkezetre alapuló megoldás, a XIX. század második feléből. Valójában ez egy egészen hétköznapi cilinderjárat, csak a hidakat rendhagyó módon osztották fel - voltaképpen ez "optikai tuning". A kulcs biztosan pótolható, de próbálgatni kell - ilyen régi órán az is előfordul, hogy valami korábbi kendácsolás miatt nem is azonos méretű a két négyszög.
Íme a képek a kulcsos szépségről! Kérdésem az lenne, hogy melyik országban készülhetett és kb. mikor? Ha esetleg valakinek lenne hozzá felesleges, korban hozzá illő kulcsa az érdekelne!
Tíz éves műkedvelő praxisom alatt második alkalommal fordult elő, hogy kimarad egy alkatrész.
Egyszer egy vekkerben nem találtam egy alátét helyét, most egy automata SLAVA -ból kimaradt egy egy kis csavar :-))). Nem tudok rájönni, hogy honnan hiányzik. Valamelyik számlap alatti rögzítő lemez kellene hogy legyen, de nem hiányzik.
Tud valaki infót az A. Eppner & Co által gyártott zsebórákról? Ráakadtam egy cilinderes, kulcsos felhúzású darabra és menthetőnek tűnik, de pár képen kívül semmi infót nem találtam a neten. Viszont érdekes hidazású szerkezet, jó lenne életre kelteni és többet tudni róla! Előre is köszönöm a segítséget!
Ez biztos hogy Email ami úgy gondolom nem azonos az általad leírt üvegporral.Szimpla öngyújtó láng hatására megfolyik majd kihűlve kemény nagyon. Gondolj csak bele amikor kerámia számlapot javítasz vele hogyan melegíted 800 C anélkül hogy totálisan tönkretedd a számlapot ? Nagyon régóta vadászok ilyen anyagra amikor kipróbáltam nagyon mosolyogtam hogy bizony ez az mit régóta keresek :)
Ha email (vagy magyarul tűzzománc vagy magyarul enamel) szimpla üvegpor. 800 fokra melegítve folyik, utána meg természetesen kemény mint az üveg :) Épp most ismerkedem a témával.
És megérkeztek az apróságok :) Ez a fehér anyag lenne a Email ? Hőre lágyul és utána nagyon kemény :) Ezekbe a fém tégelyekbe ilyen viaszszerű valami van erről fogalmam sincsen hogy mire valók . Az olajok közül a jobb szélső kettő az egyértelműen halottak de a többi az biztató :) Van Moebius 8000/4 Novostar Type B meg egy jelzés nélküli bontatlan kis fiola . De a többi akármiről nem tudom hogy micsoda :D Aki tud kérem segítsen :)
Nem egyértelmű. Egyáltalán nem végtelen ezen olajok élettartama és felhasználhatósága, lezárva is 15-20 év nagyjából az az idő, ameddig felhasználható (ahogy egy motorolaj sem tart örökké, sőt, még az üzemanyag is idővel "megromolhat"). Ha sanszos, hogy ennél régebbiek, inkább ne használd őket. Különösen a könnyű (1-2-es) olajok kockázatosak, mert idővel savasodhatnak, és ez akár kárt is tehet a csapokban.
Sziasztok :) Tegnap hozzá jutottam órás hagyatékból pár kincsere. Van köztük pár üveg bontatlan órás olaj : 1,2,3 és 5-ös . Érdeklődnék hogy ezeket még tudom használni ? Mivel bontatlanok ezért én gondolom hogy bajuk nem lehet de azért megkérdeznélek titeket efelől :)
Viszont most, hogy nézem a képeket szemet szúrt a billegőcsap lapos vége. Úgy emlékeztem, hogy a másik végét kellett csapolni de minden képen a számlap felőli vége van a fúró felé.
Elég kicsi a billegési szöge, lehet, hogy nem is a perckerék tengelyével vagy a vezetőkővel van a probléma.
Még a törött billegővel és eredeti ellipsenstein-al.
Köszönöm szépen az ismertetőt! Én is sokat olvastam ezek után mikor hozzám került. Úgy látszik, hogy a kismillió manufaktúrában a legváltozatosabb módosításokat csinálták, hogy egyedi vagy jobb legyen de mindenki hajazni akart a Glashüttére.
Sok hasonlót találtam. Ugyan ilyen hidakkal szerelve de teljesen svájci gátszerkezettel, aztán ugyan ilyen hidakkal és öszvér gátszerkezettel de teljesen más díszítéssel.
A vezetőkő az enyémben vezetőtárcsán van, ami egyben biztosítótárcsa is. Mint az angolnál, annyi különbséggel, hogy a horgony rúdjának billegő felőli vége játssza a biztosítópecek szerepét. A képen látszik is, hogy a horgonyvilla a horgonyrúd számlap felőli oldalán van.
Azt az egy határoló pecket a Glashütte szerkezetben még nehezebb is lehetett pontosan beállítani, mert közelebb volt a horgony forgáspontjához.
A perckerék melletti és mindkét lyukas billegőkövet újra kellett foglalni, mert töröttek voltak. Ebben a szerkezetben a kerék felől kellett foglalni mindegyiket. Mindhárom követ magam csiszoltam méretre :)
Ez van nálam:
Közeli a horgonyról és a vezetőtárcsáról, illetve az általam csiszolt Ellipsenstein-ról :)
Nem, ez önmagában még nem "Glashütte-szerű", ez egy sima korabeli angol mintájú, "láthatatlan köves" horgony - elég gyakran alkalmazták. Egyébkén annyiban valóban kapcsolódik a Glashüttei-horgonyjárat megoldásához, hogy ott is jellemzően ilyen módon foglalták a követ. Szigorúan véve egyébként ez nem egy olyan jó megoldás - könnyebben elmozdul a kő, és sokkal, de sokkal nehezebb beállítani is, elvileg sablon kellett hozzá, hogy biztosan precíz egyen a beállítás. Ami miatt a korai horgonygátszerkezetekre mégis jellemző volt, az az, hogy ebben a konstrukcióban a kőnek csak két síkját kellett igazán pontosan megmunkálni, a klasszikus horonyba foglalt svájci horgonynál meg az összeset, csak az emelőkő hossza adott minimális - de ott sem sok - "játékteret". Egyébként abszurd módon a ma értéknövelőnek tekintett csavaros-foglalatos, "chatonos" kövek is ennek köszönhetők - a még természetes kövekből egyenetlen méretben megmunkált csapágyköveket sokkal könnyebb volt befoglalni ilyen kis csészékbe, mint minden egyes foglalatot a csapágylemezen egyedileg igazítani - a tömeggyártott szintetikus precíziós kövek korával ez okafogyottá vált - viszont szép...
A Glashüttei-horgonyra visszatérve, azt onnan lehet megismerni, hogy a határolópecek magának a horgonynak az egyik, szinte mindig a bal karjába ütött, lefelé néző pecek, és a csapágylemezben lévő lyukban van határolva. A másik jellegzetesség a billegő küllőjébe foglalt kő. A horgonyba ráadásul az előbb említett módon oldalról foglalták a követ. Geometriailag viszont ez egy normál kampósfogú svájci horgony gátszerkezetnek tekinthető, működése, munkaszögei mind azzal megegyezőek, ez csak formai variáció.
A másik nagyon jellegzetes Glashüttei megoldás (ami első ránézésre is látszik) a háromnegyedes híd, tehát amikor a billegő és a horgony kivételével egyetlen nagy híd alatt van a járat összes kereke, abban van foglalva az összes csapágy. Amúgy a kövek foglalása is más a Glashüttei rendszerben, alulról foglalták és felülről peremezték el őket, emiatt kisebbnek is tűnnek, és a látható peremezés miatt csúnyább is sokszor - viszont ez a megoldás kevésbé érzékeny a kövek magasságára.
Ezt a háromnegyedes hidat utánozták sok svájci szerkezetben is, ezeket titulálták általában "System Glashütte" jelzővel, de ezek szinte mindegyike teljesen normál svájci horgonyjárattal készült, angol/svájci "normál" kőfoglalással, és valójában ezek változtatás nélkül más korabeli típus-szerkezetek, csak a felosztott helyett egy nagy "egybe" hidat kaptak. Nem ritka az sem, hogy a híd még sincs egyben, a motorrugót külön, de szorosan illesztett, egységesnek látszó hídrész alá tették - ami miatt egyébként ezt könnyebb is szerelni.
Abszurd amúgy mai szemmel nézve (hiszen a Glashüttei szerkezetek drágábbaknak és különlegesebbeknek számítanak) - de bizony ezeket a megoldásokat kifejezetten spórolásból csinálták, az egybe hidas rendszert egyszerűbb és olcsóbb volt gyártani, elég három pontos illesztés három csavarral a rögzítéséhez is - viszont sokkal rosszabb szerelni, könnyebb a csapokat eltörni, jobban el tud szennyeződni - egyáltalán nem nevezhető műszakilag olyan jó megoldásnak, sőt... A horgony ilyen kialakításának sincs igazán műszaki előnye, viszont ezt is olcsóbb volt így gyártani - később meg védjeggyé vált, és nem változtattak rajta már akkor sem, amikor az eredeti megfontolások már okafogyottá váltak.
Még egy jellegzetes Glashüttei megoldás volt a kilincs, ami a normál, megszokott svájci kilincsszerkezet kis módosításával a kilincs tengelyirányú elmozdulását lehetővé tette - így a "pattanásig" felhúzott óránál is picit visszaengedve kímélte a rugót - ez viszont műszakilag jó ötlet, sok minőségi óragyártó is átvette más szerkezetekben is.
Mindent összevetve nagyon sok a "Glashütteinek látszani akaró" szerkezet, de kevés a valódi, ezzel együtt érdemes tudni, hogy ezek a megoldások a gyakorlatban különösebben nem előnyösek (sőt, szereléskor inkább hátrányosak), és ettől önmagában sem jobb, sem rosszabb nem lett egy-egy óra.
A Nachtigallomban van olyan Glashütte-szerű gátszerkezet, hogy a határoló az alaplapban van a horgony pedig ilyen:
Nem oldalról fogja a köveket a két kar, hanem alulról és felülről. Először azt hittem, hogy tömör acél, csak amikor olvasgattam ezekről láttam egy közelebbi képet és tényleg ott a két kő a horgonyban. Ki se lógnak sehol, össze vannak csiszolva.
Érdemes lehet még a gátkerék fedőkövét tartó kis harmad kör lemezt megnézni. Az enyémben is van ilyen lemez de a fedőkövet már kispórolták belőle :) A számlap felőli oldalon sincs.
A vezetőkövet/stiftet nem ritkán rögzítették a billegő küllőjében. Hogy mást ne mondjak, a kis orosz 23 köves, vegytisztán svájci horgony Vimpel szerkezetnél is így van - igazándiból nincs ebben a megoldásban semmi különleges, vannak előnyei, vannak hátrányai, mindent összevetve a külön vezetőtárcsás megoldás tömeggyártásra valamivel alkalmasabb.
A Roskopf szerkezeteknél eleve, gyárilag is sokszor alkalmazták a cilinderes szerkezeteknél ismert sima billegőket, tehát lehet, hogy eredeti az a koszorú (ettől még összevissza lehet máshol barkácsolva persze). Egyébként is, ezeknél az öreg, és már anno sem minőséginek, drágának számító szerkezeteknél rettenetes kókányolásokkal lehet néha találkozni, életben akarták még őket tartani egy ideig, bármi áron, és persze lehetőleg szinte ingyen, aztán olyanok is lettek...
Én most egy Kienzle zsebóra szerkeztet élesztek fel éppen. És az az érdekessége a járatnak (legalább is számomra ) , hogy teljesen Svájci horgonyjárat, de a vezető stift. a billegőkerék küllőjébe van sajtolva, mit a Glashüttei járat esetében. Tehát nincs abszolút vezetőtárcsa. Ilyen létezett, vagy utólagos barkácsolás? A múltkor meg olyan Roskopf szerkezet akadt a kezembe, amibe cilinderes billegőkerék volt belekókányolva és itt is a billegőkerékre volt ónnal forrasztva egy vezetőstift. A horgony biztosító peckét meg nemes egyszerűséggel levágták. Innen gongdolom, hogy a fentebb leírt megoldás is lehet esetleg utólagos kényszermegoldás..? Egyébként szépen jár így is.
Persze, köszönöm! Már így is sokkal többet tudok az óráról, mint eddig. Ha esetleg abban tudnátok még segíteni, hogy hova fordulhatok a billegő tengely ügyében, azt megköszönném. De ha ez túl kényes a kérdés, és akkor nem is kérdeztem.
Ebből sajnos pont a "lényeg" nem látszik, de igazándiból a billegő kivétele nélkül nem is látszódhat, ez már csak egy ilyen dolog. De ez alapján is gyaníthatóan Glashüttei a járat, kis barkácsolás biztosan van már benne, például a fedőkő két tartócsavarja nem egyforma - de ez még nem különösebben gond.
Igazándiból ennél többet így nem lehet egy óráról "szakérteni", olyan ez, mint egy ismeretlen autót külső képekről (még a motorháztetőt sem kinyitva) minősíteni - komoly szakvéleményt nem lehet így adni, ehhez az összképet kellene látni, kézbe venni, szétszedni, feltárni minden részletet.
Mindegyik "igazi" Glashüttei szerkezet pont így néz ki. A jobb kivitelűek között minőségi különbség sincs sok (és igen, a Lange brutálisan túl van hájpolva ezen a téren).
Hogy valóban Glashüttei-e a járat (a kép alapján egyébként annak néz ki, de a lényeget azért nem látni) a horgonyt és a billegőt kell megnézni, a vezetőkő a billegő küllőjébe van elvileg foglalva, és a horgonynál nem külső határolópeckek vannak, hanem magának a horgonynak a villájánál vagy egy lefele néző pecek, ami az alsó csapágylemez megfelelő méretű furatában mozoghat - ez a határolás. Ezek a Glashüttei-járat jellemző eltérései a svájci horgonyhoz képest (működésében és működési szögeiben amúgy azonos).
Teljesen mindegy, mert igen erősen zéróhoz közelítő esély van akár típusszám alapján is találni ehhez új tengelyt. De készíteni egyet minden további nélkül lehet, ha csak ennyi baja van...
Az alábbi óra típusának azonosításában szeretném kérni a segítségeteket. A billegőtengely sérült benne, de nem tudtam kisilabizálni a mechanika típusát az alkatrész kereséshez. Valami Glashütte-i jellegű, de itt megakadtam. Köszönöm!
Köszönöm, de nem én találtam ki. Facebook-on írta Csergöffy Andrei.
Az eredeti tok krómozott és nagyon leharcolt állapotú. Már a fiókomban lapul egy 44-es kínai acéltok. Azon meg alakítani kell egy kicsit, amihez meg egy előlap tárcsát kell készítenem az "esztegámhoz", mert a nagy karikát nem tudom mire shellak-al felragasztani. Addig az eredeti tokjában méri az időt. A hajszálrugót kell még igazgatni, a rozsdafoltokat fogom eltávolítani és a csavarokat szépen színezni. Kell egy új számlap is, mert az eredeti nem csak csúnya, de karóra tokban 9 óránál lenne a kis másodperc és 90 fokkal elforgatva minden szám.
Nekem is eszembe jutott lehetőség gyanánt a lakkozás, de lehet nagyon szembetűnő egy zsebórán.... Puding próbája az evés, majd kipróbálom agy gyatrább tokon legfeljebb.
A réz tárgyakat szinterezni szokták. Az elektrosztatikus úton műanyag filmet visz fel a felületre, amit ráégetnek.
Én színtelen akrill aerosol lakkot szoktam ráfújni. Ez mondjuk zsebórára nem biztos, hogy használható, de egy nagyobb réztárgy pl. ingaóra lencse esetében tökéletes.
Van valakinek tapasztalata, hogy felpolírozott alpakka vagy réz óratokot hogyan kell felület kezelni, hogy ne mattuljon meg és az ujjlenyomatok helyén ne kezdjen gyakorlatilag azonnal oxidálódni? Főleg az alpakka a kényes. felpolírozom és 1-2 nap után narancssárgás árnyalatúvá válik a levegő páratartalmától és iszonyat csúnya.... Köszönöm előre is a tanácsaitokat!
- vagy mégiscsak van valamiféle bemarás a paláston, amin feltámaszkodik a rugó vége
- vagy az a "szakáll" nem ugyanolyan, hanem erősebb rugóanyagból van, mint a főrugó, és akkor ez egy "törhetetlen" kialakítású, gyakorlatilag rugósfékkel szerelt kivitel (igazándiból annyira nem volt rendkívül ritka már régebben sem, a relatíve nagy rugóval szerelt 8 napos és Roskopf zsebórák többsége már a XIX. században ilyen rugóvégződésű, csúszófékes volt) - ahol ez az utolsó menet jól befeszül a rugóházba, és csak a rugó teljes megfeszítettsége után, további erőre csusszan meg, nem engedi a rugót túlterhelni.
Idehaza P.Kiss István (Népszínház u.43), ekkora számlapot szerintem mostanság olyan 10-20 ezer között valamennyiért vállalhat el - és azért nagy csodára ne számíts, de vállalható a végeredmény. A lengyel-olasz-ukrán vonalakon jobb eredményt is tudnak produkálni, viszont drágábbak, és sokkal bizonytalanabbak, kockázatosak, ha egy ilyen vonalon például elvész valahol menet közben a számlap - mit csinálsz? Semmit, leírod veszteségként...
Nyertél, ilyen szerkezet van benne. Kapott új üveget és szíjat, és belsőleg is rendbe lett téve, az előzetesen jósoltakkal szemben szemérmetlenül alacsony összegért :)
Adott az alábbi ramaty állapotban lévő Gustav Becker számlap. Hol lehetne felújíttatni, illetve milyen kiadásra számítsak? Találtam egy lengyel mestert, szép munkája van így a galéria alapján. Van valakinek tapasztalata vele kapcsolatban? Köszönöm.
A hétvégi kalandom. Ez a Roskopf motordob melletti kerekének egyik csapja....
volt, és ilyen lett :)
0.3mm vastag volt és végül 0.2mm lett. És mivel Uri Gábornak köszönhetően van nálam egy szuper szegecselőkészlet, ezt és még néhány csapágyat is össze tudtam szépen húzni. Bár még mindig sok macera van vele de legalább ennyivel kevesebb :)
Jobb, ha kipucolod. A horgony tengelye nem körforgó, nagyon kis szögben mozog - és megáll-elindul. Itt az olaj csillapító-fékező hatású, és mivel nincs megfelelően "kavarva", általában hónapok alatt elkezd beállni, és végül megfogja a szerkezetet.
A vezetőtárcsa, emelőkő-nyúlvány, biztonsági pecek és tárcsa kenése szigorúan tilalmas, ebből lesz a szinte biztos leragadás (nem csak Roskopfra, de minden horgonyjáratra igaz szabály). A kisebb szerkezetekben, pláne, ha kövezett, a horgony tengely-csapjait sem kell/szabad kenni. Viszont a horgony emelő-peckeit (illetőleg köveit) kell, sőt, muszáj olajozni-zsírozni, mérettől-jellegtől függően.
Tudna-e segíteni nekem abban valaki, hogy Roskopf gátszerkezet mely részeit kell olajozni zsebórában? Kell-e a billegő vezető nyelvét, biztonsági tárcsát, valamint a horgony peckeit? Előre is köszönöm!
Az első rugómag törés javítása. Szerintem kiváló lett ,szépen működik . De csak a második próbálkozás hozott eredményt,mivel nem lágyítottam ki rendesen és tört mint a ropi :)
Igen, ezekből van a 3.5 (3000-res) és a 0.5 (10000-es) jelű. De azt olvastam, hogy régen "króm port" is használtak. Ami valójában Cr2O3, zöld por. Ilyenem is van itthon, az valahol a kettő között van.
Igen, 8x1-es sárgaréz cső. A motor tengelye 6mm, így csak rá kellett kalapálnom. A peremét pedig forgás közben reszelővel kör alakúra és keskenyebbre egyengettem. Olyan fél mm vastag lehet a perem. Vettem hozzá egy kis darab 10x1-es csövet is, amit meg erre tudnék húzni de így pont jó a minta.
Úgy néz ki megoldódott. Enyhe csapgörbület okozta, ami vízszintes helyzetben nem okozott akkora problémát. Óvatosan igazítottam rajta. Ahogy te is írtad, ha függőlegesbe állítom a szerkezetet lecsökken a lengésszög így is, de nem áll le.
Az én Roskopfom is hasonlóan viselkedik bár már csak csökken a billegési szög. A billegő csapágyakat húztam össze, az sokat segített. A vezetőlemez sem eredeti, és amiatt is akadhat. Illetve a horgony csapágyát is le kell ellenőrizni. De szerintem a horgony kiegyensúlyozással is gond lehet, ezt gyanítom a fő problémának. Orvosolni nem nagyon tudom, mert ha súlyt teszek a könnyebb végére (egy kis darab gyurmát raktam oda próbának), akkor alig jár. A billegő felőli oldalról meg nem merek reszelni.
A billegő csapok holtjátékát tengely és oldal irányban is ellenőrizni kell. Illetve ha ovális alakban van kikopva akkor összehúzni és megfúrni vagy dörzsárazni. Ja igen az enyémnek az alaplapban egy pár lyuk a billegő csapágya :) kő nincs.
Újabb rejtéllyel sikerült találkozni. Pecek gátszerkezetű zsebóra szerkezet vízszinten helyzetben (mindkét oldalára fordítva) gyönyörűen jár, de amikor függőleges helyzetbe állítom a szerkezetet néhány lengést követően lassulni kezd, majd megáll. Csapokat zsakóban felfényesítettem, billegő kerék ki van egyensúlyozva. Csap a csapágyban nem lóg. Mi lehet a hiba? Valaki találkozott már ilyennel?
Rugóvéget már "csináltam", de csak úgy autodidakta módon... Ha kikeresed azt megköszönöm! Ruhla zsebóra rugóim vannak itthon bőven, de az sajnos sokkal szélesebbek. 2-3000 ft-ért lehet venni ilyen romos állapotú Roskopf zsebórákat, de az is zsákba macska... Vagy jó benne a rugó, vagy nem.
Sajnos nem tudok segíteni rugó ügyben. Csak ez az egy van, aminek az üvege és egy számlapláb tartó csavar hiányzott. Ezeket legyártottam :)
Érdekes ez a rugótörtés, elvileg tovább kéne csúsznia túlhúzáskor. Ezekben ilyen volt, az enyém is ilyen. Viszont éppen ezért talán speciális, egy sima méret szerint keresett rugó nem biztos, hogy jó lesz. Illetve a könyvben az is le van írva, hogyan kell a végét alakítani. Ha érdekel kikeresem.
Igen, pont ugyan ilyen! esetleg ilyen szerkezethez nincs motorrugód? Nekem van három ilyen zsebórám és mindháromban törött. Ez egyikből kivehető egyben a gátszerkezet, de annak a szerkezetnek nagyobb is az átmérője és a számlapon Messaggero felirat szerepel. Az egyiket sikerült ugyan életre kelteni, de alaposan meg van rövidítve a motorrugó... Ja és az egyik szerkezetben cilinderes billegő van, melynek a gátkerekére forrasztottak egy pecket. Nem hittem a szememnek, mikor megláttam! Biztos magyar ember követte el, mert nagyon kreatív! :-)
Roskopf-ot ugye szinte mindenki gyártott. Illetve Roskopf rendszerűt. Mivel a név védve volt ezért Gre. Roskopf vagy Syteme Roskopf néven mentek ezek a "hamisítványok" :) Aztán voltak olyanok is, amiknek semmi köze sem volt a Roskopf-hoz kialakítás szempontjából de valami olcsó rendszer volt és akkor már olyan nagy név volt, hogy azért is ráírták, hogy könnyen eladható legyen.
Ha a gátszerkezet egy külön alaplapon van, egyben kiemelhető, akkor eredeti.
A logóról tegyél fel képet, vagy a mikrolisk.de-n nézz utána a gyártónak
Sziasztok :) A mostani nagy projektemhez keresek alkatrészt . Remélem valakinek akad egy Csehszlovák gyártmányú Kienzle feles ütős faliórához motorrugója dobba együtt. Rugótörése volt és szépen kenődtek a fogak is :(
Édesapám dolgozott ott. Onnan van egy pár járat (ramsli) alkatrésznek, ha érdekel.
volt, és ilyen lett :)
