I. tudomásom szerint semmilyen hivatalos bajnokságot nem írtak ki. Azt viszont el tudom képzelni, hogy mondjuk a Győr környéki csapatok önmaguk számára kiírtak valami kisebb bajnokságot vagy kupát.
Helló! Tudna valaki segíteni, három dolog érdekelne I.: 1945 tavaszán a vidéki csapatoknak rendeztek-e valamilyen bajnokságot és ha igen akkor tudnátok -e valamilyen tabellát erről adni? II.: Igaz -e hogy a másodosztályú bajnokság 8 csoportban zajlott (csak Bp-i csapatok résztvételével) III.: 1945-46 NB.II. végeredménye
Győri ETO: Pécsi Béla, Selmeci Béla, Bányik István, Kovács I Imre, Farkas Imre, Hrabovszky Albert, Hannich József, Kiss István, Kovács II István, Nyíregyházki Pál, Nehéz.
Ajánlották számomra korábban a Széchényi Könyvtár gyászjelentés gyűjteményét. Ha van időd és kedved, böngészd át. Lehet, hogy a teljes társulat számára is találhatsz benne érdekességeket.
Épp csak belenéztem, de az alapján jó kis oldalnak tűnik. A megjelenése szebb mint az rsssf-é (bár nyilván kevesebb információ van rajta), és még regionális bajnokokat is feltüntet. Szóval: Kösz!
Oké, 38. november 1. A Sporthírlapban bizonyára benne lesz. Sajnos most megbíztak egy hosszabb tanulmány megírásával, nem biztos, hogy a héten eljutok könyvtárba.
A telekonferencia megoldható, ameddig a laptop telepe bírja. Meg kellene egy mikrofon és egy kamera. Amúgy meg, ha valami olyat mondasz, ami nem tetszik, egyszerűen bontjuk a kapcsolatot...:)))
A harmincas évek a végén a Budafok szerintem minimális fizetést adhatott játékosainak, ezért sem élt Szeder a fociból. Bár nagyjából bevett szokás volt, hogy a játékosoknak van valamilyen civil munkája is.
Azért gondolom a heti 32 pengőhöz még jöttek a prémiumok. Ami a Fradi esetében elég jó lehetett (a sok pont miatt, és nem azért, mert rengeteg prémiumot fizettek - ennek felső határa ugyanis szabályozva volt). Szeder hol is játszott pontosan? (sajnos ezen a téren komoly lemaradásaim vannak:))
OFF Üdv a topicnak, Debrecen helyett ezúttal Óbudáról! Hamarosan aktivizálom magam, egyelőre ideiglenes lakhelyem otthonosabbá tételével foglalkozom, illetve egy gprs-s laptoppal kínlódom (ez nem igazán fórumozásra van kitalálva). De lesz ez majd rendes mobilnet is hamarosan. Amiért ezt az abszolút nem a külvilágra tartozó hozzászólást megejtettem, annak két oka van. Az egyik, hogy majd egy találkozót összehozhatnánk valamikor az ősz folyamán, valahogy úgy, hogy ezúttal nem csak lg-vel ülnénk le kettesben diskurálni. A másik: ahogy a munkám majd engedi, ezentúl újra gyakrabban fogok feltűnni az Széchényi Könyvtárban. Sajnos nem annyit, mint szeretnék, azaz, miként a régi szép időkben (hetente négyszer, napi nyolc órában:)), de az elmúlt egy évinél mindenképpen többször. Ezért ha a topic törzstagjainak lesz majd egy-egy kérése (természetesen nem udvariatlanul sok, illetve nagy:), hogy nézzek meg pár apróságot 45 előtti NS-ekben, akkor igyekszem majd segíteni. Természetesen más sportlapról is lehet szó, de az NS szabadpolcos.
Végül: aki belenéz a héten megjelent Magyar Narancsba, az találhat egy cikket a Hakoah Wienről. Hétvégén majd beszkennelem és felrakom ide. Vagy akár átkopizom most ide a topicba, de az elég csúnyán nézne ki.
Sziasztok! A napokban találtam rá erre a topicra, nagyon jó! Az 1852 számú hozzászólásban TEMPÓ VASUTAS! feltette az NB-s tabellákat 37-44-ig, de nálam valamiért nem látható ha valaki tudna segíteni esetleg újra fel tennétek vagy e-mail-ban elküldenétek azt nagyon megköszönném!!!
1 Újpest FC Budapest 22 15 5 2 66 17 49 35 2 Ferencváros FC Budapest 22 14 5 3 72 32 40 33 3 Hungária FC Budapest 22 13 3 6 63 32 31 29 4 Szeged FC 22 11 5 6 44 44 0 27 5 Kispesti FC Budapest 22 8 7 7 41 50 -9 23 6 Phőbus FC Budapest 22 8 5 9 48 46 2 21 7 Soroksár AC 22 7 7 8 35 47 -12 21 8 Budai "11" Budapest 22 7 6 9 36 36 0 20 9 Bocskai FC Debrecen 22 6 5 11 35 39 -4 17 10 III kerület TVE Budapest 22 6 5 11 35 44 -9 17 11 Attila FC Miskolc 22 6 3 13 24 57 -33 15 12 Somogy FC Kaposvár 22 1 4 17 24 79 -55 6
264 102 60 102 523 523 0 264 Promoted: Budafok FC Budapest, Törekvés SC Budapest, Salgótarjáni BTC Soroksár AC + Eszsébeti TC => Erzsébet-Soroksár
HUNGARY 1935-36
Played Won Drew Lost For Against Diff. Points
1 Hungária FC Budapest 26 22 4 0 87 21 66 48 2 Újpest FC Budapest 26 19 5 2 86 29 57 43 3 Ferencváros FC Budapest 26 19 1 6 103 46 57 39 4 Phőbus FC Budapest 26 16 3 7 76 50 26 35 5 Kispesti FC Budapest 26 12 5 9 60 56 4 29 6 Bocskai FC Debrecen 26 9 6 11 55 51 4 24 7 Szegedi FC 26 9 5 12 35 52 -17 23 8 III kerület TVE Budapest 26 10 3 13 38 57 -19 23 9 Budai "11" Budapest 26 9 4 13 43 53 -10 22 10 Budafok FC Budapest 26 8 5 13 57 73 -16 21 11 Erszsébet-Soroksár 26 7 6 13 52 71 -19 20 12 Törekvés SC Budapest 26 6 3 17 40 86 -46 15 13 Salgótarjáni BTC 26 4 5 17 39 84 -45 13 14 Attila FC Miskolc (-2) 26 1 7 18 31 73 -42 7
364 151 62 151 802 802 0 362 Promoted: Nemzeti SC Budapest, Elektromos SC Budapest, Sabária SC Szombathely Sabária SC Szombathely => Haladás VSE Szomabthely
HUNGARY 1936-37
Played Won Drew Lost For Against Diff. Points
1 Hungária FC Budapest 26 20 3 3 95 34 61 43 2 Ferencváros FC Budapest 26 20 2 4 102 32 70 42 3 Újpest FC Budapest 26 17 3 6 101 39 62 37 4 Phőbus FC Budapest 26 17 2 7 54 31 23 36 5 Nezmeti SC Budapest 26 14 4 8 48 42 6 32 6 Bocskai FC Debrecen 26 13 3 10 57 49 8 29 7 Elekromos SC Budapest 26 11 6 9 52 48 4 28 8 Szegedi FC 26 8 10 8 40 51 -11 26 9 Budai "11" Budapest 26 8 7 11 44 59 -15 23 10 Kispesti FC Budapest 26 8 5 13 62 78 -16 21 11 Budafok FC Budapest 26 8 5 13 47 87 -40 21 12 Haladás VSE Szombathely 26 6 4 16 38 79 -41 16 13 III kerület TVE Budapest 26 3 2 21 16 90 -74 8 14 Erszsébet-Soroksár 26 0 2 24 14 51 -37 2
364 153 58 153 770 770 0 364 Promoted: Taxisok Budapest, Törekvés SC Budapest, Győri ETO ETO = Egyetértés Torna Osztálya
HUNGARY 1937-38
Played Won Drew Lost For Against Diff. Points
1 Ferencváros FC Budapest 26 23 1 2 95 38 57 47 2 Újpest FC Budapest 26 21 2 3 90 32 58 44 3 Hungária FC Budapest 26 18 4 4 86 32 54 40 4 Kispesti FC Budapest 26 15 1 10 72 59 13 31 5 Elekromos SC Budapest 26 11 6 9 51 49 2 28 6 Phőbus FC Budapest 26 11 3 12 57 56 1 25 7 Nezmeti SC Budapest 26 9 6 11 61 71 -10 24 8 Szegedi FC 26 10 3 13 42 49 -7 23 9 Taxisok Budapest 26 8 6 12 56 63 -7 22 10 Budafok FC Budapest 26 10 2 14 43 49 -6 22 11 Bocskai FC Debrecen 26 9 2 15 43 57 -14 20 12 Törekvés SC Budapest 26 7 4 15 49 80 -31 18 13 Győri ETO 26 3 5 18 24 83 -59 11 14 Budai "11" Budapest 26 3 3 20 28 79 -51 9
364 158 48 158 797 797 0 364 Promoted: Szolnoki MÁV, Zuglói SE Budapest, Salgótarjáni BTC
HUNGARY 1938-39
Played Won Drew Lost For Against Diff. Points
1 Újpest FC Budapest 26 20 4 2 107 26 81 44 2 Ferencváros FC Budapest 26 19 5 2 121 44 77 43 3 Hungária FC Budapest 26 18 5 3 74 32 42 41 4 Kispesti FC Budapest 26 15 4 7 62 42 20 34 5 Szegedi FC 26 12 7 7 58 42 16 31 6 Nezmeti SC Budapest 26 10 8 8 57 53 4 28 7 Budafok FC Budapest 26 9 7 10 44 52 -8 25 8 Phöbus FC Budapest 26 9 6 11 61 63 -2 24 9 Szolnoki MÁV 26 10 3 13 44 59 -15 23 10 Elekromos SC Budapest 26 7 7 12 45 51 -6 21 11 Taxisok Budapest 26 7 6 13 62 70 -8 20 12 Bocskai FC Debrecen 26 4 5 17 33 80 -47 13 13 Zuglói SE Budapest 26 2 5 19 31 97 -66 9 14 Salgótarjáni BTC 26 3 2 21 28 116 -88 8
364 145 74 145 827 827 0 364 Phőbus FC Budapest expelled Szegedi FC => Szegedi AK Budafok FC Budapest => Gamma FC Budapest Promoted: Törekvés SC Budapest, Haládas VSE Szombathely, Kassai AC
Nem tudom hallottatok-e már róla, hogy az 1926-ban átadott újpesti Phőbus pálya játéktere az országban a legnagyobbnak, Európában pedig - a Slavia pályája után - a második legnagyobbnak számított 110 x 72,5 méteres méretével. Ez még a harmincas évek közepén is így volt, nem tudom később megdőlt-e ez a "rekord"...
Néhány húszas-harmincas években kiírt kupa után érdeklődnék (ezek is a Phöbushoz kapcsolódnak).
Tungsram Díj
Ulrich Díj
Aschner Serleg (mindhármat a Phöbus nyerte 1930-ban)
Görgey vándordíj (három éven keresztül elvitték így véglegesen az övék lett)
Azért ne nagyon bízz annak az oldalnak a tartalmában. Egyrészt bazi hiányos, másrészt bazi téves, harmadrészt bazi összeollózott. Pipa is vagyok a szerkesztőre, de nagyon... főleg a "lopott" anyagokért...
Tóth Zoltán, Erdélyi , Jurácsik Mátyás, Dunai Ede, Sarlós András, Tóth József, Kolár Endre, Schumann Péter, Tóth András, Gyöngyösi János, Fazekas László, Fekete László, Kiss Sándor, Nagy László, Bodnár László ez a keret utazott 1979-ben Spanyolországba nyáron. Én a Toth Zolin kivűl más kapust nem látok a keretben, innen gondoltam hogy Erdélyi az volt.
Nem ismerős valakinek ez a jelvény? Bizonyosan '45 előtti, de nem tudom melyik csapaté lehet. A KTE rövidítés alapján elég sok variáció lehetséges! Ötletek???
"Ki gondolta volna, hogy harminc év után végre győzni tud a magyar csapat Prágában (155. mérkőzés). Pedig ez történt, 1932. március 20-án 3:1-re nyert a válogatott a Sparta-pályán. Különösen jól játszott, gólt is szerzett Závodi-Zavadszky István, a MÁVAG újonca, a később Montpellier-ben is futballozott jobbszélső, a Ferencváros mai csatárának, Zavadszky Gábornak a nagypapája."
Dénes Tamás, Rochy Zoltán: A 700. után (A magyar labdarúgó-válogatott története)
Közben eszembe jutott még egy "bőrös" egylet. A fúzió kapcsán gyanús lehet még a szintén 49-körül "eltűnt" Pannónia-UTSE csapata is. A Pannónia Báránybőrnemesítő és Kereskedelmi Rt. vállalati egyesületéről szó esett már itt régebben (a háború után egyesültek az Újpesti Törekvéssel). Érdekes lenne, ha az UTSE-nek, az UMTE-hez hasonlóan, a Bőripari DSE lett volna a "temetője"...
Én mindig is úgy tudtam, hogy a Zava nagypapája játszott a MÁVAG-ban, nem véletlenül ő is a Ganz-MÁVAG-ban kezdte a pályafutását. De sohasem kötöttem őt össze ezzel a Zavadszkyval
Köszönöm az infókat az UMTE-ről! Ha jártas vagy a témában, akkor még egy kérdésem lenne. Azt írtad, hogy az UMTE-t 1949-ben egyesítették az úpesti bőrös EGYESÜLETEKKEL. Tehát fúzionált az UMTE, a Wolfner SE és a ??????. Ezekből alakult meg a BDSE.
Nem véletlenül volt ott a szmájli...:))) Azt írtad, hogy 12 500 korona volt 1 pengő, én meg azt, hogy egymillió korona 80 pengő. Tehát...:) Mondom, hogy hülye váltás volt, az ember csak összekeveredik.
Most olvastam: az 1872-es skót–angol mérkőzésen, amely a történelem első válogatott találkozója, és 0:0-s eredménnyel zárult, az angolok 2-1-7, a skótok 2-2-6 felállásban játszottak. 13 csatár nem bírt egy gólt sem rúgni.:)
Próbálom elképzelni, milyen lenne ma egy meccs, ahol hat, illetve hét csatár játszik - de nem megy...
Én úgy tudom, hogy 1 millió korona 80 pengőt ért.:)))) (Ennél hülyébb váltást elképzelni sem tudok. Ennél csak az lesz rosszabb, amikor átállunk az euróra. Igencsak fel fog lendülni a számológép-kereskedelem.)
Nincsenek sajnos régebbi valutaárfolyamaim. Pedig kerestem őket. Ilyenem van, ha segít:
A megélhetési költségek alakulása Ausztriában 1914. I. félév 86 1921. július 6189 1922. január 38000 1922. augusztus 275000 1922. november 823000 1923. január 769000
lásd: Thirring Lajos 1923: A megélhetési költségek alakulása Német-Ausztriában. Közgazdasági Szemle 3. 260.
1913 1925. május Sertéshús 1,98 39000 Tej (teljes) 0,31 5800 Kenyér 0,3 7200
Váltóárfolyamok az 1930-as évek elején 1 Pengő= 0,9 svájci frank; 1,24 osztrák schilling; 0,087 angol font; 0,74 német márka; 0,174 USA dollár; 3,32 líra
lásd: Kádas Kálmán 1936: Fogyasztásra szánt jövedelmek összehasonlítása reálértéken. Közgazdasági Szemle 1. 25–55.
Egyébként ezekre hivatkoztam: Kovács Norbert 1923a: Adalékok az ipari munkabérek hullámzásához. Magyar Statisztikai Szemle 3–4. 79–83. Kovács Norbert 1923b: Ipari munkabérek. Magyar Statisztikai Szemle 9–12. 324–332. Kovács Norbert 1928: Ipari munkabérek. Magyar Statisztikai Szemle 8. 872–907.
Egyébként jó pár órám ráment a könyvtárban, míg ezeket megtaláltam...
Szakmunkások órabére és havi keresete (heti 48 órával, havi 26 munkanappal; Kovács csak az órabéreket adta meg) (Kovács 1923a, 1923 b, 1928)
1914. I. félév 0,71 148 1919. év vége 4,6 957 1920. év vége 12,43 2585 1921. év vége 23,27 4840 1922. év vége 122,6 25500 1923. február 136 28288 1923. április 149 30992 1923. július 1067 221936 1923. augusztus 1533 318864 1923. november 2184 454272 1927. év átlaga 0,63 131
1927 decemberi órabérek és (abból számolt) havi keresetek, az állami munkaközvetítő adatai alapján
Budapest Vidék órabér Havi kereset órabér Havi kereset Lakatos 0,64 133 0,54 112 Szabó 0,68 141 0,5 104 Kőműves 0,82 170 1 208 Szobafestő 0,96 200 0,7 146 Segédmunkás 0,42 87 – –
Tanári fizetések pengő/hó (a 7000/1937 ME rendelet alapján) (előző rendelet: 1932 – az adatok között lényeges különbség nincs)
Középiskolai tanár Polgári iskolai tanár Elemi iskolai tanár 1–3 év után 172 149,5 126,5 4–5 év után 184,5 158 133,5
Szerintem ha Csirkéről van szó, meg a magyar futballról, akkor talán lehetett volna Kakasra magyarosítani.:)
Ha igaz volt: "A Vasas kapusa, Kakas dobja ki a labdát, amely Farkashoz kerül, aki jól passzol Nyúlhoz. Ha hozzáteszem, hogy a játékvezető Maczkó, akkor itt az egész állatkert." (Vass István Z.) További sportriporteri aranyköpések
Vagy fél éve véletlenül vettem észre Kürti esetét valamelyik sportlapban. S ha már így alakult, végigkövettem, mi történt vele. Elég gyorsan elvitte a fertőzés. Mikor történt ez egyébként? Sajnos nem emlékszem erre. Ha jól emlékszem, a cipő feltörte a lábát és kb. egy hét múlva már halott volt. Talán húszas évei elején járt.
A hatvanas években volt egy Csirke Ferenc nevű motorversenyző. Amikor még a Népligetben versenyeket rendeztek, ő is rótta ott a köröket. (Lehetne poénkodni, hogy miért nem változtatta a nevét pl. Sólyomra vagy Fecskére, de nem teszem.)
Foglalkozási ártalom lehetett ez a kapusoknál. 1928. VIII. 12-én a Kispest FC - BAK FC előkészületi mérkőzésen Dénes József kapus megsérült. Az orvosok vesefal-repedést állapítottak meg. Szerencsére Dénes felépült. A meccsen a jobbhátvéd, Wégner Jakab állt Dénes helyére és 11-est védett. A bajnokikon azonban Kutrucz volt a helyettes.
Ez tetszett: Szebb jövőt!-re egy Barátság! szocdem köszöntés a válasz.:) 1939-ban először ifjúsági csapatok mérkőzéseire vezették be ezt a köszöntést, 1941 őszétől az MLSZ kiterjesztette bajnoki meccsekre. Persze a válasznak nem Barátság!-nak, hanem Adjon Isten!-nek kellett volna lennie. Az előírt koreográfia szerint a vendégcsapat köszön először Szebb jövővel, erre felel a hazai gárda és a közönség Adjon Istennel. De a felemelt jobbkézről nem tudtam. Vajon milyen tartásban volt? Esetleg csak egy épp fellendített karról van szó, vagy fasiszta köszöntésről? (én az elsőre tippelek). Illetve szerintem az ökölbe szorított kéz is inkább jobb lehetett, nem bal. Például ahogy Dolores Ibarruri csinálta.
Sziasztok!
A Tizennégyes által réges-rég kért UMTE -történelemből néhány mozzanat:
Az 1890-ben alakult Újpesti Munkásképző Egylet sporttal foglalkozó "részlege", az Újpesti Munkásképző Torna Egyesület (benne a futball osztállyal) 1912-ben alakult.
Színe az egykori alapszabályok szerint piros-fehér volt (bár olvastam olyan visszaemlékezést, ahol piros-kék színkombinációt említenek).Tag csak az lehetett aki valamelyik szakszervezetnek is tagja volt. Székházuk az Újpesti Munkásotthonban volt. 1918-ig nem rendelkeztek saját sportteleppel, ekkor Újpest városától megkapták az újpesti tűzoltóság mellett lévő területet (ma OBI és Kaiser's található a helyén), melyet 1919 márciusában az UTE elleni mérkőzéssel (1:6) avattak. A két világháború között érthető okokból végig politikailag "elnyomott" csapatnak számítottak (1924 körül egy évre el is tiltották őket a másodosztályú küzdelmektől). Állandó vizsgálat alatt álltak és tagjaikat bebörtönzés fenyegette. Mérkőzéseik többször is politikai demonstráció számba mentek. Amikor a negyvenes években a kezdőkörben az ellenfél játékosai a jobb kezüket feltartva "Szebb jövőt" kiáltással köszöntötték a közönséget, akkor az UMTE-futballisták balkezüket ökölbe szorítva "Barátság" felkiáltással válaszoltak.
A háború után a káposztásmegyeri lóversenytéren kialakított pálya volt az otthonuk.
1949 augusztusában tűntek el, amikor egyesültek az újpesti bőripari sportegyesületekkel Bőripari Dolgozók Sport Egyesülete (BDSE) néven, mely klub 1951 nyarán szintén megszűnt.
Üdv.
Ben
Megnéztem néhány embert a húszas évek elejéről, és nincsenek rajta a honlapon. Pl. az első Olaszországban játszó magyar, Ging József, vagy megnéztem Weisz Árpádot, Hirzer Ferencet, Hajós Árpádot, és nincsenek. Pedig ezek igazán nagy csapatokban játszottak (Juventus, Milan, stb.)
Szerintem akire Te gondolsz, az Domenico D'Alberto. Ő volt maglódi, aztán Cagliari, Roma... Manapság mennyi esélye van egy maglódi játékosnak kis kitérővel a Rómába kerülnie?:)))
Nem vagyok egy nagy olasztudós, de szerintem oriundo az egyesszám, és oriundi a többesszám. Vagyis magyarul vagy oriundi vagy oriundók néven kell rá hivatkozni. Aztán lehet, hogy tévedek :)
1981/82 Tavasszal felemelték kettőre az igazolható külföldiek számát. Még tart a bajnokság, amikor eldől, hogy a Juventus megválik Bradytől (a Sampdoriába ment), és leigazolja Platinit és Bonieket. Az utolsó fordulóban Brady lövi azt a tizenegyest, aminek köszönhetően újra bajnokok lettek. Közben tudta, hogy ez az utolsó meccse a csapatban.
1980/81 "Az olasz szövetség úgy döntött, hogy hosszú évek után engedélyezi a külföldi játékosok igazolását és a Seria A-ban szinte minden csapat meg is vette a maga légiósát: a Juventus az ír Bradyt, a Napoli a holland Ruud Krolt, a Roma a brazil Falcaót, az Inter az osztrák Herbert Prohaskát, a Fiorentina az argentin Daniel Bertonit, és így tovább." Misur Tamás: Nagy olasz futballkönyv I. 80. oldal
Azt egyelőre nem találtam meg, hogy a "bojkott" pontosan mikor és miért kezdődött.
Ugye az 1966-os vb-n Olaszország az ún. futballnagyhatalmak történetének legmegdöbbentőbb vereségét szenvedte el. Az Inter 1964-es és 65-ös BEK győzeleme és a kitűnő játékosok (Albertosi, Riva, Rivera, Mazzola, Facchetti, stb.) miatt az olaszok a VB egyik legnagyobb esélyesének számítottak. Ennek ellenére a csoportmeccsek során 1:0-ra alulmaradtak Észak-Koreával szemben, és így nem jutottak a legjobb 8 közé sem. (Észak-Korea bezzeg a győzelemmel továbbjutott).
Erre az illetékesek azt az intézkedést hozták az 1966/67-es idénytől, hogy egyetlen külföldi játékost sem lehet igazolni! Kizárólag olaszok játszhattak a bajnokságban, bár a már Olaszországban lévő játékosok továbbra is maradhattak az országban. Egészen addig maradt érvényben a rendelkezés, amíg az olaszok világbajnokok nem lesznek.
Az intézkedésnek gyorsan hatása lett, ugyanis az 1968-as EB-t megnyerték, az 1970-es VB-n pedig döntőt játszottak. De ez sem enyhítette meg a döntéshozók szívét, csak az 1982-es VB győzelem után engedélyezték újra a külföldiek leigazolását az olasz kluboknak!
Azt tudjátok, hogy 1966-ban újra betiltották a külföldiek igazolását Olaszországban? Annyiban volt más akkor, hogy a már Olaszországban játszó külföldiek maradhattak!
Megnéztem Ottávit a jegyzeteimben. Először is: ketten voltak. Selmeci szerint: Ottávi I Ferenc (1910) 1933-ban lett a Fiorentina játékosa, Ottávi II László 34-ben szerződött a Hungáriából a Lucchesebe. Továbbá: Nemzeti Sport 1933. 07. 28. Edzőmeccs a Hungária körúton. A Hungária egy próbajátékosokból álló csapattal játszik. Olaszországban élő magyar edzők állították össze olyanokból, akiknek valamilyen olasz kötődése van (a cikk a Testvériség játékosát, Ottávit, és a terézvárosi Kontardót említi). „Amíg itt vannak az »olaszok«, jelentkezik minden futballjátékos, akinek csak valami köze van Olaszországhoz.”
De fiumei gyökreiről nem találtam semmit. Vagy nem jegyzeteltem ki, vagy összkeverdenek az emlékek. Mert egy ilyet viszont találtam: Nemzeti Sport 1933. 07. 18. A Somogy játékosát, Miklósit, a Genova akarja leigazolni. Miklósi Fiuméban született Mikulics néven. Így az átigazolásának nem lehet akadálya. A Genova edzőjének, Nagy Józsefnek figyelmébe ajánlották a nagyváradi Bodolát, aki szintén mai olasz területen született.
Továbbá visszaolvasva kiderült, hogy Viola már 26-ban olasz állampolgár volt.
Viola már 22-ben kiment, de őt nem küldték haza. Nem tudom, miért. Talán a neve alapján ő is igazolta, hogy olasz? Vagy tényleg az volt? Talán közben olasz állampolgár lett? Nem tudom. (Egyébként Ottávi is gyanús azért - ilyen névvel, és fiumei születéssel éppenséggel nem kizárt, hogy volt valami köze az olaszokhoz, bár ezt az NS nem említette.)
Nagypapám a 60-as évek elejétől a 80-as évek végéig a Videotonban (persze az újpesti fejlesztő részlegben :D ) volt tévéfejlesztő mérnök. Apámmal elég sokszor voltak kint Videoton meccseken is. Kint voltak például 1968-ban azon a Videoton - MTK meccsen is, amit először közvetítettek idehaza színesben, a 2-es kísérleti, színes adásán.
Te jó ég, nem is tudtam, hogy vidéki másodosztályú tabelláid is vannak! Ráadásul nem csak sorrend... Úgy rémlik, hogy a húszas évek elején volt veszprémi alosztály is.
Viszont Fiuméról eszembe jutott egy sztori. A húszas évek végétől Olaszországba nem engedtek be külföldi játékosokat, kivéve, ha igazolta az illető olasz származását. Sokan lettek ekkoriban olaszok Dél-Amerikában... De nálunk is akadt példa. Ottávi a Fiorentina játékosa lett, amit annak köszönhetett, hogy Fiumében született. Aztán Olaszországban már Ottavionak hívták.
A Videoton a Vadásztölténygyári Vasasból alakult :D
A Videoton elnevezést 1967 őszén a cég egyik dolgozója találta ki, aki élete végéig valami magas díjazásban részesült és egyből kiemelték valami igazgatónak. Azért dícsérték ennyire meg, mert gyakorlatilag nem kellett lecserélni a logót! Ugyanis a Vadásztölténygyár VT TV néven elkezdett tévét gyártani. Ami ugye Vadásztölténygyári Televíziót jelent :D És a Videoton elnevezés is rímelt a VT rövidítésre.
1. Dunántúli Sport 1921. 08. 16. Sátoros cigányok – álarcosok meccset rendeztek Fehérváron (1:1 lett a vége). „A cigányok nemzeti viseletükben, de football cipőben játszanak.” Ellenfeleik gimnazisták, álarcban. A cigányok csapatkapitánya elmondta, hogy a „randa cipő miatt legalább is tíz gól maradt a lábában”.
2. Ez nem annyira színes... Alig egy évtized alatt két fehérvári kapus is meghalt sportbalesetben. 1924 novemberében a 18 éves Vanek László veséjét megrúgták, 25 elején meghalt (feltételezem szövődmények miatt, ezért lett újsághír belőle, sajnos a jegyzeteimből nem derül ki egyértelműen) 1935. novemberében, a profi másodosztályú ARAK-Budatétény mérkőzésen Végh Miklóst szintén vesénrúgták. Két nappal később az erősödő fájdalmak miatt a játékos orvoshoz ment, ahol megállapították, hogy meghasadt a veséje. Már eszméletlen volt, mikor műtőasztalra került, de már nem tudtak segíteni rajta, a 22 éves kapus meghalt.
Sajnos nagyon-nagyon keveset tudok, azért egy kis bajnoki áttekintést összeszedek. A lényeg: nyugati kerület, számottevő eredmények nélkül. Volt egy sportlap is Fehérváron, a Dunántúli Sport (nem tévesztendő össze a Dunántúli Sporthírekkel, mert az Nagykanizsán jelent meg - bár ez nyilván közismert:))).
Vidéki bajnokságokat 1907-től rendeztek, fehérvári klub 1909/10-ben indult először:
DUNÁNTÚL (akkor épp így hívták a délnyugati kerületet, a nyugati kerület központja Pozsony volt) 1. Kaposvári AC 2. Székesfehérvári TC 3. Fiumei AC
1920-ban került Fehérvár nyugathoz, ami először háromcsoportos volt (Győr, Szombathely, Kaposvár). Utána Kpaosvárt Délnyugathoz rakták, és fehérvári alosztály lett Pl. 1921/22 Győri alosztály 1. Tatabányai SC 2. Dunántúli AC (ezt hívják most Integrál-DAC-nak)
Szombathelyi alosztály 1. Szombathelyi AK 2. Soproni FAC 3. Szombathelyi Haladás VSE 4. Szombathelyi SE
Székesfehérvári alosztály 1. Székesfehérvári TC 2. Nagykanizsai TE 3. Nagykanizsai VAC 4. Székesfehérvári Előre
1922-től már egycsoportos volt a nyugati bajnokság (és talán ez volt a legerősebb vidéki bajnokság). Ha jól emlékszem háromcsoportos volt a nyugatimásodosztály pl 23/24 1. Szombathelyi AK 2. Győri ETO 3. Szombathelyi SE 4. Tatabányai SC 5. Dunántúli AC–Hungária 6. Szombathelyi Haladás VSE 7. Székesfehérvári DVETK 8. Soproni FAC 9. Győri AC
A húszas évek közepétől a DVETK (Előre) mellett a Székesfehérvári TC is elsőosztályú volt.
Az vasutas Előre (DVETK-Déli Vasút Előre TK) 1909-ben alakult, a polgári SZTC pedig 1904-ben. Sóstói pályájukat maguk építették városi telekre, amit a város 1920-ban adott nekik oda (azzal a kikötéssel, hogy csak sportcélokra használhatják). Hogy ez a pálya a mai Vidi-stadion helyén volt-e, azt nem tudom.
1924-ben alakult meg a harmadik fehérvári klub, az Alba Régia (ARAK). A tagok az SZTC-ből léptek át, a Nemzeti Sport 24-ben azt írta, hogy az SZTC élén "baloldali fordulat" történt, emiatt léptek ki és alapítottak új klubot. (Egerben hasonló történt, ott az Egri TE ellenében alakult meg a MOVE ESE. Gyanítom, hogy valamiféle keresztény-nemzeti - liberális-konzervatív-zsidó ellentét mentén alakultak ki ezek az új klubok.) Ahogy a Magyarság írta a maga "sajátos" stílusában: Az SZTC „vezetését a tüntetően liberális ellenzék ragadta magához, amely természetesen nem késett az egyesületnek addig követett sportpolitikáját is a maga göndör képére átformálni” (a korabeli antiszemita sportsajtóban a göndör a zsidó szinonimája volt) A keresztény tagok ekkor kiléptek és megalapították az Alba Regiát. Tudok továbbá egy Székesfehérvári SE nevű klubról, de kizárólag a nevét ismerem...
Nyugati bajnokság 32/33
1. Szombathelyi Haladás VSE 2. Tatabányai SC 3. Dunántúli AC (Győr) 4. Soproni VSE 5. Győri ETO 6. Székesfehérvári MÁV Előre 7. Pápai Kinizsi 8. Soproni FAC 9. Győri AC 10. II. ker. SC (Győr) 11. Veszprémi TC 12. Várpalotai MOVE
A harmincas évek elején az ARAK profi csapatot alapított (ami azért meglepő, mert meglalkulásakor a klub politikai hovatartozása miatt az amatőr eszmeiség tántoríthatatlan híve volt). Az NB másodosztálya felállításakor az ARAK ebben a bajnokságban indult.
38/39 NBII Nyugati csoport NYUGAT
1. Szombathelyi Haladás VSE 2. Lampart 3. Soproni FAC 4. UTE 5. Tokodi ÜSC 6. Egyetértés 7. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 8. BSZKRT 9. Postás 10. Tatabányai SC 11. Vasas 12. PTBSC (Pénzügy - Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC) 13. Rákoskeresztúri TE 14. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC)
Utána ahogy szélesítették a másod és harmadosztályú csoportok számát, úgy kerültek le-föl a fehérvári csapatok. pl. a 43/44-es, utolsó idényben az ARAK a négycsoportos másodosztály nyugati csoportjának 5. helyén végzett, az Előre pedig a 11 csoportos harmadosztály Budavidéki csoportját nyerte meg.
Egyébként nem ismerem a nyíregyházi játékosokat, az biztos, hogy a húszas években a legjobbjukat Guttmann-nak hívták. Az FTC ifjúsági játékosa volt korábban, a beceneve Gólem.
Egyébként a klub múltja jobban megismerhető egy kis kutatómunkával (ami nem olyan kis munka persze:)) Nyíregyházán egyetlen napilap volt, a Nyírvidék, amit valamikor a 20-30-as évek fordulóján Nyírvidék-Szabolcsi Hírlapra kereszteltek át. A húszas évek közepén rövid ideig jelent meg a Szabolcs c. hétfői lap. Illetve ebben a kerületben jelent meg (igaz, főként debreceni hírekre koncentrálva) a Keletmagyarországi Sporthírlap. 20-38 között jelent meg, ez a leghosszabb életű vidéki sportlap Magyarországon, ha nem tévedek.
Igen lehet tudni. 1926-ig külön bajnoksága volt a budapesti és a vidéki csapatoknak. Budapesten 5 soztályban (+előkészítő csoport) játszottak, vidéken kerületekbe sorolták a klubokat (nyugati, délnyugati, pestkörnyéki, északi, déli, keleti). A kerületi bajnokságok egy-három csoportosak voltak (kisebb kerületekben egy, a nagyobbakban többnyire kettő volt). Természetesen működött kerületi másodosztály is, ez szinte mindehol 2-3 csoportos volt. Keleten egycsoportos első, és háromcsoportos másodosztály működött. Az NYTVE első osztályú volt. 26-ban a főváros-vidék törésvonalat profi-amatőr megosztás váltotta fel. A profi csapatok első és másodosztályban játszottak (egy évig volt harmadosztály is). Az amatőr osztályok vidéken ugyanazok voltak, mint 26 előtt, illetve értelemszerűen 26-ban alakult egy új alosztály, aminek a rövidítését azt hiszem, mindenki ismeri itt: BLASZ. A legfontosabb változás, hogy a legjobb vidéki klubok profi csapatokat hoztak létre, amelyek az országos bajnokságban játszottak. Az NYTVE ekkoriban a KLASZ (Keletmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége) első osztályában szerepelt.
Azt hangsúlyoznám, hogy a mai fogalmainkkal nem tudjuk leírni, hogy pl. az NYTVE milyen osztályban játszott (ez főleg a húszas évek elejére igaz: 2-3 vidéki klub elérte a fővárosi (országos) bajnokság első osztályának színvonalát). Az NYTVE szerintem, ha "igazi" országos bajnokságot rendeznek, akkor a másodosztály középmezőnyében szerepelt volna. De hivatalosan a klub a keleti kerületi első osztályában szerepelt.
Köszi szépen, és azt lehet tudni, hogy milyen osztályba játszottak?
Itt játszott anno 3 nagybátyám, apám szerint az egyik arról volt híres, hogy ő alkalmazta először a becsúszó szerelést Nyíregyházán és kurva kemény volt.
Szia! Igen tudok egy keveset az NYTVE-ről, bár inkább csak nagyvonalakban ismerem a klub történetét.
Az első, és hosszú ideig egyetlen nyíregyházi sportegyesületet 1887. október 24-én alapította „44 intelligens férfi: orvosok, bírák, tanárok, ügyvédek, állami tisztviselők”. Az egyesület alakulását egy vívómesternek köszönheti, akit a nyíregyházi ágostai evangélikus gimnázium ideiglenesen alkalmazott. Miután állása megszűnt, az egyesületi élet szünetelt. A klubot 1905-ban alapították újra, a későbbi díszközgyűlések szerint hivatalosan ezt a dátumot tekintették az alapítás évének. Az első években torna, vívó, atlétikai és birkózós szakosztályokat működtettek. 1909-ben épült a város első sporttelepe a Bujtoson, klubházzal, tribünnel, és ötözőkkel. Tudomásom szerint az első, nyíregyházi és debreceni csapatok közötti futballmérkőzést 1908. július elején rendezték Debrecenben: DTE-NYTVE 10:0 A tízes évektől a klub két fő vezetője Sasi Szabó László elnök, és Krómy Károly titkár volt. 1914 után 1919-ben tarottak közgyűlést, ahol újraválasztották a régi vezetőket, és (ezt érdeksségképp jegyzem meg) néhány felvidéki egyesület vezetőjét díszelnöknek választották. Így Tahy Endrét, az Ungvári TVE titkárát és az Ungvári AC elnökét, illetve Dvorcsák Győző országgyűlési képviselő, az Eperjesi TVE volt titkárát, akit a Nyírvidék úgy jellemzett, mint „a magyar állameszméhez hű tótság Európa-szerte ismert vezére” 1932. tavaszán az NyTVE teljesen eladósodott, 10000 pengővel tartozott hitelezői felé. 1932. júniusában új vezetőséget választottak. 1932. december 5-én megnyitották a nyíregyházi tornacsarnokot (nem tudom, hogy ez a klub, vagy a város beruházása volt-e). Az NyTVE elnöke ekkoriban Mikecz Ödön főispán volt. 1935 tavaszán a futballcsapat a nagy rivális NYKISE Bethlen utcai pályáján játszott, mert bujtosi pályájukat füvesítették. 1941. októberében az NyKISE és az NyTVE fuzionált a MOVE-val (vagyis egy politikai szervezettel), megalakult a MOVE Szabolcs Társadalmi és Sportegyesület. Színe kék-fehér, a vármegye színe. Az új egyesületben mindhárom egyesület tisztikara szerepet kapott. „A MOVE Szabolcs megfelelő segítséget kapott és így rendezi a volt egyesületek anyagi ügyeit.” - írta a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap
Lenne egy kérdésem, ha már a nyíregyházi foci szóba került. Tudsz valami infót egy Nyetve (gondolom NYTVE lehet) nevű csapatról? Van róluk esetleg forrásod is?
Egyébként a két háború között hosszú éveken át volt vezetőségi tagja a Nyíregyházi KISE-nek bizonyos Führer Adolf. Egy zsidó kereskedő (ha jól tudom). Ilyen névvel mit érezhetett 33-ban...
Szerintem a maiak nagy részének van érettségije, az más kérdés, hogy mit ért 30-ban egy érettségi... Viszont a két diplomás egy csapatban, 1930-ban nem rossz. (egyébként Dr. Baik, és Dr. Fejér jogászokról van szó)
Volt egy másik letartóztatás is a Bocskai történetében: 1928. március 4-én, a Kispest-Bocskai mérkőzés után a kispesti rendőrség letartóztatta Molnár I. Ferencet, mert évekkel korábban "kommunista bűncselekmények miatt" egy évre elítélték. Semmi többet nem tudok erről az esetről sem, de az biztos, hogy 13 hónappal később, 1929. április 21-én játszott újra a Bocskaiban. Mivel korábban rendszeresen pályára lépett, alighanem börtönben tölthette ezt az időszakot. Elég szélsőséges összeállítású volt a csapat, alighanem itt játszott a két háború között a legtöbb elítélt, de a legtöbb magasabb végzettségű játékos is. A Sporthírlap írta azt 1930-ban, hogy a Bocskaiban két diplomás és öt érettségizett szerepelt, ami egyedülálló a magyar csapatok között (később még egy diplomás labdarúgója volt a csapatnak).
Persze, persze, csak a részletekbe kötöttem bele.:) Egyébként erről nem tudtam, hogy a Nagyvárad ilyen formációban játszott, úgyhogy külön köszönet az információért!
A Ferencváros-Bocskai mérkőzést 1939. június 11-án rendezték, a 12:3-as eredmény kétszeresen is negatív rekord a Bocskai szempontjából: itt kapták a legtöbb gólt, és itt szenvedtek legnagyobb különbségű vereséget. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Kertes, a debreceniek kapusa nem jelent meg a mérkőzésen, így a kapuba az egyik hátvéd, Elek Béla állt. Hírek szerint Kertest a mérkőzés előtt a rendőrség letartóztatta, hogy miért, azt nem tudom. Az biztos, hogy a Bocskaiban soha többé nem védett.
Tudom, de a WM-ben még 5 csatár van! Nagyváradon meg 4
Egyébként a WM-hez tankszerű center kellett, és olyan idehaza alig volt. A cselezgetős-passzolgatós, a kreativitásra és a játékosok egyéni zsenialitására építő magyar futball alkalmatlan is volt erre a formációra.
Erről a korszerű angol stílusról jut eszembe: még szinte sehol sem olvastam róla semmit, de nemrég a kezembe akadtak 1944-es lapok. Ezek alapján pedig a Rónay Ferenc a NAC edzője akkoriban korszakalkotó, meglepő ötletekkel állt elő. Mégpedig azt csinálta a csapat, hogy az idegenbeli mérkőzéseken nem a szokásos 2-3-5-ös vagy 3-2-5-ös felállásban álltak fel! Hanem - bár 2-3-5-ben adták meg az összeállítást, azonban Lóránt hátrament középső védőnek! Így 3-3-4-es felállásban szerepeltek! A 4 csatáros játék kialakítását mindenki Bukovihoz és az MTK-hoz, illetve Sebeshez és az aranycsapathoz köti. Hát nem! Azt Rónay Ferenc találta ki, és minden korábbinál nagyobb különbséggel nyerte meg vele a magyar bajnoki címet!!!!
"Bar nyilvanvalo hogy neveltetesedre a szuleid nem sok penzt, illetve idot szenteltek, latszik hogy nem kimeled magad es igyekszel lekuzdeni hianyossagaidat, komolyan foglalkozol a temaval."
Az öreg sohasem a tényleges véleményét mondja, mindig csak kötekedni akar, és felvett egy ilyen művi alpári stílust. Ez a topik pl. régóta a bögyében van, amiért ilyen okos és tájékozott emberek járnak ide, rengetegszer bepróbálkozott már a tönkrebaszással, hagyjuk rá a dolgot :D
Maradjunk annyiban, hogy 50 évig gazdálkodtatok jól, aztán 50 évig gazdálkodott helyettetek a magyar állam, és 6-8 éve, amióta ismét a magatok urai vagytok, folyamatosan csődöltök.
Hidd el nekem, hogy a Franzstadban senki sem irigykedik, Dózsára, libásokra, parasztokra. A faszunkban sem vagytok.
Azt mondod, hogy 100 évig jól gazdálkodtunk, és az elmúlt néhány évben elfelejtettük, hogy kell jól gazdálkodni ? Vagy csak az van, hogy nem tudta benyelni a zsinagóga, hogy van egy csapat, akit túlszárnyalni nem lehet, csak kivéreztetni ?
Szerinted ti, meg a többi faszszopó csapat szurkolói, hogy vonulnak be a történelembe? Úgy, hogy részesei vagytok egy unfair játéknak ? Egy szavatok sincs az inkorrekt futballbajnokság ellen.
Megtanulhattátok már rég, a Geréb szivarja nem elég az utcákon, tereken a győzelemhez.... Oda kell állni és le kell győzni minket. A pályán, és nem a zsinagógában. Csak a patkányoknak öröm, az a győzelem, amit a mi jogtalan kizárásunkkal értek el.
Hogy te milyen jóságos vagy... Ha mész az utcán és látsz egy elmebeteg részeget aki szidja a pékeket a magas kenyér árak miatt, akkor te leállsz vele és megpróbálod meggyőzni, hogy nincs igaza? Itt is erről van szó. Az öreg csak a te életedet akarja
rövidebbé tenni azzal az idővel amit rápazarolsz.:)
Szűcs az Újpest játékosa volt akkoriban, Kovács Erzsi énekesnő meg a szerelme. Dokumentumfilm is készült róla. Egyébként 1989-ig senki nem tudott róla, hogy mi történt vele. Az Alberttől Zsákigban is azt írják, hogy "Súlyosan vétett hazánk törvényei ellen." Hogy emiatt bebörtönözték vagy mi lett, az nem szerepel. 1989-ben aztán volt egy "forradalmi" ankét Újpesten, ahol a szurkolók követelték, hogy legyen újra UTE a klub neve, és a Balogh Sándor (a 40-es, 50-es évek válogatott klasszisa) mesélte el Szűcs történetét... aztán az NS is lehozta.
A soroksári labdarúgásról szóló könyvben az olvasható, hogy a soroksáriak eladták Dudás Gyulát. Ez akkor történt, amikor a Soroksárból B. Zugló lett. Találkozott-e valaki Dudás nevével ezután?
Még gyerekkoromban, amikor a KISTEXT-ben mozgolódtam. Ha mesélt is valamit, mára elfelejtettem. Mindig a fontos dolgok törlődnek. Az agyból is, a számitógépről is.
Esetleg egy keresést úgy lehet a már digitalizált formára ráaggatni, hogy minden címet kigyűjtesz, párosítasz hozzá egy (vagy több) csapatnevet, egy évszámot, hónapot, napot, oldalszámot. Ennél bonyolultabbat csak több hónapos munkával tudsz megoldani.
Újpesti részről én mindenképpen, és szerintem Ben is benne lenne!
Persze ha a vízilabda, atlétika, motorsport, stb. rovatokat kihagyjuk, vagy éppen a hétfőnként megjelenő "fényképes szám" esetleg futballal abszolút nem kapcsolatos címoldalát nem fénymásoljuk le, akkor az összeg kb. a felére, kétharmadára redukálható.
Nem jártam, de emlékeim szerint vagy 12, vagy 16 oldal egy szám, és egy héten háromszor jelent meg. Vagyis egy teljes évad lefénymásolása 38-50 000 Ft közötti összeg lenne A4-es méretben.
Ha jól emlékszem, kb. 1926 és 1932 közötti Sporthirlap számok vannak meg bent. Az több, mint 300 ezer Ft költség, ha fénymásoljuk...
Kis kiegészítés. Rátkay gondolom azonos az FTC Rátkaijával. Fejből nem ugrik be a keresztneve, de bármelyik Nagy Béla könyvben megtalálod.
Somlai (Stolpart) keresztneve: Rezső:
amatőr FTC, Kispest, Lampart, Újvidék, ill. francia csapatok voltak az útja. Ha nagyon érdekel részletezhetem, de szerintem Bozsik Stadionnak megvan :) Egyébként 1934-ben kerettag volt a VB-n, el is utazott Itáliába, de nem játszott egy meccsen sem.
Kalocsay keresztneve Géza, ő az a Kalocsay Géza dr., aki csehlszovák és magyar bajnok is volt. 1934-ben szintén ott volt a VB-n, csak csehszlovák színekben, és tényleg nem játszott.
Egy ismerősömnek kellene segítség. Az 1936 os olimiai csapatról van szó. Néhány játékosnak nincs meg, hogy akkor melyik klubban játszott. a hiányzókat keresem. Valószínűleg, alacsonyabb osztályban szereplő amatőr klubokról van szó.
REGI Laszlo GK BSZKRT Budapest SIMON Janos GK KEAC Kecskemet KOVACS Kalman KEAC Kecskemet BERTA Jozsef Tokodi Banyasz LAGLER Pal Magyar Pamutipari BOHUS Lajos Attila FC Budapest KIRALY Gyula BSZKRT Budapest SCHELDI Jozsef Soproni FAC KISS Gyula Ferencvarosi TC KLAUBER Lipot Ujpest TE BERCES Andras Pecsi Vasutas SC CSUTORAS Mihaly Herminamezei AC KOLLATH Ferenc Szolnoki MÁV POCH Bela Ferencvarosi TC TOTH Matyas Békéscsabai AK HORVATH Gyula Törekvés KOMUVES Imre KRESCEMERIC Gyula KRIVITZ Gyula BEER Itsvan HONTY Giorgy KESZEI Lajos - Coach: OPATA Zoltan
A fradisták és az újpestiek könnyű helyzetben vannak. Meg a soroksáriak és a PVSK-sok. A Vasasról is van legalább egy összefoglaló (erről jut eszembe: Bundzsák Dezső góljainál a két utolsó számot fel kell cserélni, úgy jön ki alul az összesítés). Valamikor régen az MTK-ról is jelent meg könyv, bár azt nem láttam még. A Kispest meccseiről hiányzik, de nagyon!!!
1945-46-ban a négycsoportos BLASZ első osztály csoportgyőztesei: Testvériség, KISTEXT, KPSE, III. ker. TVE MADISZ. A négy csapat körmérkőzésen döntötte el a feljutást. A Testvériség nyerte, ők jutottak az első osztályba. Azt nem tudom, vidéken mi történt.
1946 nyarán a másodosztály nyugati csoportjába beosztottak 12 csapatot. Megindult a bajnokság, ezután még helyet szorítottak a Szombathelyi Barátságnak és a Nagykanizsai MTK-nak. Az első sorsoláskor volt még egy kérdőjeles hely, oda a Győri MÁV DAC került.
Így van, mert 1947-ben visszajött a Vasasba, ahol 1949-ig játszott, majd kiment Olaszországba, végül Svédországban telepedett le. Ha minden igaz, még ma is ott él.
Tóth III. előbb volt magyar, mint román! Békési származású, onnan került fiatalon Újpestre, majd Phöbus, Újpest, Nagyvárad, Vasas volt az útja, majd a háború után, immáron magyar válogatott játékosként újra kiment Romániába játszani, és ott román válogatott is lett.
- Az MLSZ 1945-ben 28 csapat részvételével kiírta a vidéket is bekapcsoló országos bajnokságot. A nyugati és keleti csoport 1.-5. helyezettjei a Legjobb 10-be, a 6.-10. helyezettek a Második 10-be kerültek. A 11.-14. helyezettek kiestek
- tehát első körben kiesett a Herminamezei AC, a Békéscsaba, a Budai Barátság, a Törekvés, az Újpesti Munkásképző TE, az Erzsébeti Munkás TK, a Budafoki Munkás TE, és a Dózsa MADISZ csapata.
- Ezután a legjobb 10 és a második 10 külön bajnokságot játszott, gondolom 1946 tavaszán. Majd az legjobb 10 csapatai és a második 10 1-4. helyezettjei bennmaradtak, míg kiesett 6 csapat: Kiesett másodok körben a Pécsi VSK, a Zugló, az SBTC, a Diósgyőr, a Kőbányai Barátság és az Elektromos csapata
- a következő évi bajnokságot (1946-47) viszont már 16 csapat kezdte meg, tehát valahonnan felkerült a Perecesi Bányász és a Testvériség csapata!!!!
Igazából "csak" az kellene, hogy mely csapatok játszottak ekkor a másodosztályban. 1944-ig megvannak a tabellák, utána pedig 1951-től. Csak a 45-46, 46-47, 47-48, 49-50 és az 1950-es bajnokságok hiányoznak. Ha belinkeled őket, előre is köszi!!!!
Pont offos a kérésem, de nincs valakinek kéznél az 1945-46-os, '46-47-es, '47-48-as, 48-49-es és a '49-50-es bajnoki év másodosztályainak végeredménye. Vagy esetleg tanács, hogy hol tudok utánanézni.
A kevésbé ismert települések közül amúgy Muzsla ma Szlovákiában, Krasznokvajda pedig Magyarországon (Borsod megye) található. Bricsen viszont Románia nem-erdélyi részén
A Nagyvárad bajnokcsapatának tagjai: Minden meccsen játszott: Vécsey Adolf kapus (Kispesten született,28 éves), Mészáros Ferenc jobbhátvéd (Muzsla,25), Sárvári-Spielmann Ferenc középcsatár (Nagyvárad,27), Bodola Gyula balösszekötő (Brassó,32), Tóth Mátyás balszélső (Békés,25) 29-szer játszott: Onody Andor jobbhátvéd (Krasznokvajda,23), Deményi-Demetrovics Rezső balfedezet (Paks,29) 26-szor játszott: Juhász Gusztáv középfedezet (Temesvár,32) 25-ször játszott: Lóránt Gyula jobbösszekötő (Kőszeg,21) 23-szor játszott: Perényi-Petschovszky József jobbfedezet (Temesvár,22) 20-szor játszott: Barna János jobbszélső (Resicabánya,20) 12-szer játszott: Kovács II János jobbszélső (Temesvár,25), Szegedi-Simatoc Miklós fedezet (Bricsen,24) 3-szor játszott: Ferenczi Antal fedezet (Nagyvárad,19) 2-szer játszott: Csapó György csatár (Temesvár,20)
Na várjál, ki számít Romániában született játékosnak? Ugyanis Táncos Mihály pl. 1905-ben, a Magyar Királyság (Osztrák-Magyar Monarchia része) területén született, és csak 15 éves korában, a határmódosítások miatt lett román állampolgár...
Ép testben ép lélek = Mens sana in corpore sano. Nagyon sok sportegyesület tűzte zázslajára. Gyakorlatilag a modern sport egyik legfontosabb jelszava. Igaz, az eredetit kicsit átírták, így "kiforgatták" eredeti értelméből. Juvenalis eredetileg ezt írta: Orandum est ut sit mens sana is corpore sano. Vagyis: Imádkozzatok, hogy legyen ép lélek az ép testben.
Így kicsit mást jelent, a neten utána lehet nézni.
Tényleg nagyon jó ez a román oldal, pedig nekem sem tisztem dícsérni kedves szomszédainkat. Az I. osztálytól a harmadik vonalig az összes bajnokság szerepel benne. Magyar oldalak között még csak hasonló színvonalú sincs. Eddig a legszinvonalasabb oldal a magyar fociról a www.foot.dk volt, legalábbis nálam és ez nem csak irónikus, hanem szomorú is... persze ebben szerepet játszik labdarúgásunk jelenlegi "béka segge alatti" helyzete is. De ha már olyan büszkék vagyunk a futball múltunkra talán komolyabban kéne ápolni.
Ex-nagyváradi barátomnak köszönhetően megvan az FC Bihor honlapján lévő szöveg inkriminált mondatának fordítása.
„Pina in anul 1910 fotbalul bihorean se disputa numai intre echipe de pe plan local sub tutela de amatorism, iar din 1910 se pun bazele CLUBULUI ATLETIC ORADEA (CAO) care va deveni celebru in lumea fotbalulul romanesc."
kb.:
1910-ig a bihari futball leginkább helyi amatőr csapatok között folyt, majd 1910-től alapozzák meg a CAO-t (Nagyváradi Atlétikai Club), amely majd híressé válik a román futballban.
Így már egyáltalán nem olyan durva.
Egyébként bizonyos Billy Hunter után kutakodom. Skót volt, a Bolton Wanderersben Jimmy Hogan csapattársa. A Lausanne edzője volt valószínűleg 1921/22-ben, de lehet, hogy 1922 őszén is. Innen ment a Hakoah Wienbe, később 1924-től a Galatasaray edzője lett (28-ig). A török válogatott szövetségi kapitánya is volt.
Egyszer módszeresen össze kellene szedni annak a néhány angol és skót edzőnek a pályafutását, akiknek nagy szerepe volt a közép-európai, továbbá az olasz és a francia futball felfuttatásában. A két legnagyobb név mindenképpen Jimmy Hogan (MTK) és John Madden (Slavia). Aztán Johnny Dick (DFC, Sparta), William Garbutt (Cracovia, Genoa, Roma), vagy a kisebb nevek, mint Fred Burgess (MTK, Spezia, Milan), George Kimpton (DFC, Polonia, Le Havre), vagy épp Billy Hunter (Hakoah)
A román válogatott mérkőzései 1922-2003 között összeállításokkal: http://www.srcf.ucam.org/~nfm24/football/rom.html
Van ilyen oldal a magyar válogatottról valahol? (ami egyszerű, egy lapon bejön, és ömlesztve megvannak a válogatott meccsek, összeállításokkal - a lényeg az lenne, hogy egy egyszerű keresővel lehessen játékosok után kutakodni)
1900 előtti válogatott meccsek gyűjteménye (helyszínnel, napi pontossággal): http://www.srcf.ucam.org/~nfm24/football/1870-1900matches.html
Egyébként ha azokat néznénk, akik közül a futballisták rekrutálódtak (ahogy említettem: kispolgárság, szakmunkások, esetleg hivatalnokok), akkor szerintem olyan 60-40 százalék lenne a német-magyar arány. De ez csak tipp.
Állítólag ez a bánátiság lényege... míg egy kolozsvári vagy bukaresti ember (hangsúlyozom, állítólag) úgy határozza meg önmagát, hogy "elsősorban román vagyok", addig egy temesvári az első sorban temesvári, másodsorban bánáti, és esetleg haramdsorban számít hogy román, magyar, szerb, sváb, vagy mi a szösz...
Jellemző, hogy az 1986-os BEK-győztes Steauaból kik voltak bánátiak:
Helmuth Duckadam (kapus), aki tökéletes sváb és Miodrag Belodedic (középhátvéd), aki echte szerb...
De a linkből szerintem talán ezek a legfontosabb mondatok:
The republic was an attempt to preserve the integrity of the multi-ethnicBanat region in the face of claims from rival nations.
On October 31, 1918, military councils were established by nationalities: Romanian, Hungarian, German, Jewish and Serb. At a meeting, Dr. Otto Roth, a member of the Social Democratic Party, proposed the creation of an autonomous Banat People's Council with representatives from each ethnic group.
Én nem hallottam. Kicsit sokszínű volt: The population of the Republic was 1,582,133, of which 592,049 (37.42%) were Romanians, 387,545 (24.50%) Germans, 284,329 (17.97%) Serbs, and 242,152 (15.31%) Hungarians, with smaller numbers of other ethnic groups such as the Slovaks, Croats, and Rusins.
Köszi, kár hogy nem sokat értek belőle. Pedig ránézésre nagyon sok jó anyagot összehoztak. Nézegetem a Poli összeállítását a húszas években - úgy látom, ez egy igazi román csapat lehetett (látok néhány német és magyargyanús nevet, de nem sokat). Ha jól értem, az 1920-ban alapított Politechnikum klubja volt. Megemlítik párszor a Kadimát is, az a klub jópár budapesti ifjat szerződtetett a húszas évek elején. A Jakabfi-féle kasszagyár finanszírozta a csapatot.
most nézem, hogy a mai napig Teleki Pál a debreceni labdarúgás történetének legeredményesebb játékosa. Igaz, Sándor Tamás már csak 4 gólra van tőle. Idén ünnepli a debreceni labdarúgás élvonalbeli szereplésének 80. évfordulóját, úgyhogy ez a rekord azért nem semmi!
Szóval hogy fociról is legyen szó: ami a Ciaba-Debreţin keleten, az az Ödenburg-Raab vagy az Egersee-Steinamanger nyugaton, netán a Ruppertiberg-Fünfkirchen rangadó délnyugaton:)
A földrajzi nevekkel óvatosan kell bánni. Szorosabb történelmi kapcsolatoknál szokás adni "saját neveket". Érdekességképp néhány lengyel név: Debreczyn, Budapeszt, Ostrzyhom (Esztergom), Siedmogród (Erdély - ez Erdély német nevének Siebenbürgen tükörfordítása). Amikor tudatosan adnak nevet, az nagyon vicces tud lenni. (Kappanhágó és Istókhalma avagy Koppenhága, Stockholm:)
Egyébként Közép-Európában szerintem a legtöbb nagyobb településnek van német neve. Szóval: ki járt már Stuhlweißenburgban? Egy kis segítség.
A Clubs -> Chinezul Timisoara alatt meg is lehet találni Táncost. Sok erdélyi magyar játékosról pedig a players menüpont alatt lehet adatokat találni. Számomra hihetetlen módon gyakorlatilag mindegyik játékosnál közli a pontos magyar nevet is!
Ezt a Segedint használják a szlávok is, pl. a knédlis marhapörköltet cseh-szlovákiában úgy hívják, hogy segedinski gul'as. Egyébként Bpestre is kitalálták, hogy Budimpesta...
Ahogy látom (google), elég sok helyen van róla utca elnevezve. Egyébként nagyon irritál a nevek megváltoztatása. Szerencsére mi csak keresztneveket magyarosítunk (Bem József, Marx Károly, de a kedvencem Budán a Kosciuszko Tádé utca, meg a Városligetben a Washington György sétány:))).
Szerintem is nagyon furcsa név az MSG Wal egy magyar csapatnak. A román példán okulva arra gondoltam, hogy az MSG a "Magyar" Soldaten Gruppen vagy Magyar SereG válogatott (vál. = WAL) lehet. Az is lehet, hogy elírás. Jó lenne látni egy eredeti szöveget, lehet hogy mi egész másként olvasnánk. Próbálok valami infót megtudni a Hadtörténeti Múzeumtól is, hátha létezik valami dokumentum erről a csapatról. És megkeresem a régi SZAC-os öregfiúkat, a háború után talán nekik is mesélt valamit a nagyapám. A német televízió néhány éve készített egy dokumentumfilmet Die Todeself címmel, de csak az elején említik a magyarokat. http://www.wdr.de/tv/dokumentation/dietodeself.html
Szerintem simán senki sem tud arról, hogy Kinizsinek lenne román neve. Mint ahogy nekem, Neked, vagy éppen Michael Schumachernek sincsen román neve... miért lenne egy magyar történelmi szereplőnek román neve?
Szerintem néhány dákorománon kívül senki sem hívhatja Kinizsit Chinezul-nak...
Mi sem mondunk Csaufalvi Miklóst a kondukátorra...
Pedig cáfoltál, és nagyon jól tetted! Ezt most komolyan mondom. Szeretek utánajárni a dolgoknak (lásd az előző bejegyzéseimet). Az pedig sajnos benne van a pakliban, hogy amit leírunk, abban vannak hibák, pontatlanságok.
Ha engem kérdezel, a hót szokásos román történelemhamisításról van szó! Nem cáfolni akartalak, hanem a román hülyeség egy példáját bemutatni.
Ráadáasul bár nem vagyok egy nagy nyelvtudós, de a Knyaz és a Chinezul hangtanilag is totálisan eltér... úgyhogy szerintem ez egy abszolút utólagos belekamuzás, román szokás szerint.
A névadás szabályos, megfelel a román nyelv törvényeinek. A chinez szó ugyanis nem csak kínait jelent, hanem a tájnyelvbõl az irodalmi nyelvbe is átment értelemben falusi bírót (primar), vezetõt, elöljárót is (Dicþionarul explicativ al limbii române). A szó szláv (szerbhorvát) eredetû, akárcsak a neki megfelelõ magyar kenéz szó, amely a Kinizsi név alapjául szolgált. Ebbõl származik több magyar helységnév is: Kiskinizs, Nagykinizs, Nagykanizsa, Balatonkenese (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 341. oldal). Nem találtam adatot arra, milyen korból származik a Chinezu elnevezés, de mivel Kinizsi temesi ispán volt, a hadaiban lehettek románok is, akik így hívták. Esetleg a szláv katonái nevezték knyáz-nak, ebbõl lett a román chinez, ami eredetileg vezetõ tisztséget jelentett, mintha magyarul Pál vezért mondanánk. Ilyen a Bánk bán, vagy a János vitéz név is. A Chinezul családnév a jelenkorban is megtalálható, Ion Chinezul a XX. század közepének jeles irodalomkritikusa.
Francba, az egyik cikkemben is utaltam a "kínaisított" Kinizsi sztorijára. Ráadásul az egyik erdélyi lapban jelent meg az írás, és nem szóltak miatta. Sőt, az egyik fórumon kaptam is némi kritikát, de nem erre vonatkozott. Talán egy románul beszélő erdélyi magyarnak elsőként a kínai és nem Kinizsi Pál jut eszébe a Chinezulról? Valami ilyesmire gondolok: "Mert hogy (a „félig román”) József Attila vagy a kínaisított Kinizsi Pál annak idején nem tiltakozhatott a Iosif Atila és a Paul Chinezul utcanévtáblák ellen, az érthetõ." Vagy: évekkel ezelőtt, amikor fogalmam sem volt még, hogy a Chinezul egyáltalán jelent bármit is, említettem egy erdélyi évfolyamtársamnak ezt a klubot. Ő mondta, hogy ez kínait jelent, Kinizsit meg sem említette.
Azt szeretném megkérdezni, hogy lehet-e tudni valamit az 1942-ben Kijevben focizó magyar csapatról? Van valakinek valami infója, vagy ötlete?
...1942. július 19-én és 1942. július 26-án, egy magyar katonákból létrehozott válogatott labdarugó csapat is megmérkőzött az FC Start (Dynamo Kiev+ Lokomotiv Kiev) csapatával. A magyarok az első mérkőzést 5:1-re elveszítették, de a második találkozón 3:2-re tudtak szépíteni.
From the report on that match: "... Despite the final score, the teams can be considered almost equally strong"
Ami egy olyan nagynevű csapat ellen, mint a Dynamo Kiev, igen jó eredménynek számított, hiszen a németek és románok sem tudtak ilyen eredményt elérni. Úgy hívták őket, hogy MSG WAL.
Nagyapám a SZAC-ban focizott kb. 1941-ig. A II. Vh. ideje alatt 1942-ben egy magyar katonai válogatott tagjaként focizott. Elképzelhető, hogy pont Kijevben.
Az első gondolatom az, hogy a klubot a két háború között Chinezul-nak hívták (ami hangzásában hasonlít a Kinizsire, de egyébként Kínait jelent...) Nem ismerem az akkori erdélyi viszonyokat, de kétlem, hogy valaki bevállalta volna a Kinizsi-jelvényt. Bár az is lehet, hogy pl. csak a húszas évek végén vették fel a Chinezul nevet, addig meg Kinizsinek hívták a klubot (bár ez is elég valószínűtlen). Az két S nem tudom mit jelent.
Ha vannak még ilyen ritkaságaid, tehetnél be egyet-kettőt.
Egy bécsi jelvénygyűjtőnél találtam őket sok más érdekességgel együtt!
Nem is olyan régen volt szó a romániai magyar érdekeltségű fociklubokról. Tessék egy érdekesség:
Temesvári Kinizsi SE
Három gondolat és észrevétel:
1. A jelvény valószínüleg két háború közötti lehet, mert szerintem a '10-es években még nem nagyon volt mindennapos a jelvénykészítés egy sportklubnál
2. Az is megerősít ebben, hogy a jelvényen látható felül az S. S. jelzés (nem tudok románul, de nem lehet a sport egylet tükörfordítása?) és alul magyarul az SE.
3. A színek nagyon gyanúsak! A Politechnica Timisoara ugyanezt a színkombinációt használja ma is! Talán jogelőd a Kinizsi?
Ja, és nagyon köszönöm! Tényleg honnan vannak? Még soha nem láttam ilyeneket. A Bocskai "hagyatéka" elvileg 1940-ben a Déri Múzeumba került. Több tucat zászló, érem, kupa - senki sem tudja mi lett vele.
Csak az első tulajdonképpen Debrecen/Református Egyház címere. A DMVSC-é meg egy szocreál főnix. Már-már pulykakakas.:) De az is alapjában véve a szocialista városcímerre hasonlít.
jut eszembe, lehet hogy a közeljövôben még nekem is szükségem lesz a ti szakértôi segítségetekre. egy oldal felépítésén dolgozok a Magyar labdarúgásról, korábbi / eltûnt és mai klubbok egyaránt, stadionok / pályák stb... egy-két technikai munkálatot még el kell végeznem, de ha eljön az idô, bôvebben is írok hogy miröl van szó. kb 1-2 hónap még.
1934-ben román "barátaink" két csapatnak, a Kispest FC-nek és a Szeged FC-nek, engedélyeztek túramérkőzéseket. A kirándulás a két csapat kiutasításával végződött. Az indoklás szerint Dénes, a kispestiek kapusa, homokot szórt ellenfele szemébe. (Itt javítom a korábban leírtakat, Dénes méd 1934-ben is Kispesten volt.)
A Kispest kiutasítása és a Szeged FC aradi szereplése Budapesti sportkörökben olyan híreket terjesztettek, hogy a Kispest erdélyi kiutasítása összefüggésben van a Szeged FC aradi szereplésével. Azt hangoztatják, a Kispest kiutasítására az adott okot, hogy a Szeged FC Aradon nem vendéghez illően viselkedett. Ezek a hírek a legnagyobb megdöbbenést váltottak ki a Szeged FC-nél, ahol élénken tiltakoznak az ilyen gyanúsítások ellen. Markovics Szilárd ügyvezető a leghatározottabban kijelentette, hogy a budapesti sportkörökben terjesztett hírek minden alapot nélkülöznek, rosszakaratú híresztelések. - Egyesületem nevében – mondotta – a legnagyobb felháborodással visszautasítom a vádakat. A Szeged FC éppen olyan szenvedő fele a román terrornak, mint a Kispest. Köztudomású az a nyilatkozat, amelyet az AMTE és a Gloria vezetősége a Szeged FC-nek adott, és amelyben a leghatározottabban megállapítják, hogy az Erdélyből történt kiutasításra a Szeged FC nem szolgált rá. (Dél-Magyarország, 1934. IV. 21.)
Egyébként két éve Nagyváradon voltam a Rhédey kertben. A 10-es évek elején ott volt a NAC pályája, volt olyan meccsük, ahol a tudósítások szerint 5000 néző volt kint. Később a terület a katonasághoz került. Amikor ott voltam, látszott bent valamilyen sportpálya, a kerítéshez közel nagyon régi épületek voltak. Talán valamilyen klubház lehetett régen.
Budapesten 1891-ben a Svornost Cseh Munkásképző és Segélyegyletben megkezdődtek a tornafoglalkozások. 1895-ben pedig megalalkult a Vorwarts Német Munkásképző Egylet. Ebbe beletrafáltál:)
Jelzem, Nagyváradon 1910-ben a 64,169 lakos 91,1%-a volt magyar, 5,6%-a magyar. Szerintem nagyobb eséllyel alakult 1910-ben német vagy szlovák nyelvű focicsapat Pesten, mint Váradon...
azt ugye tudjátok, hogy a fia, Imi Markos ma is aktív svédországi újságíró? A legutóbbi magyar-svéd előtt a Nemzeti Sportba is írt egy összefoglalót a svéd válogatottról, meg a sajtó várakozásairól, stb.
Egyébként érted valamennyire? Sajnos csak pár "nemzetközi" szót fogok fel belőle, de azt mégiscsak furcsállom (kicsinyes dolognak tartom), hogy nincs megemlítve a klub eredeti neve, illetve érdekelne, hogy milyen összeffégésbe került a mondatba a futbalul romenesc kifejezés.
Az Aknaszlatinai Bányász játékosedzője lett (komolyan), és én is úgy tudom, hogy 45-ben játszott az MTK-ban. Valamikor Svédországba ment ki, ott is halt meg a 60-as évek elején. Fejből, hirtelenjében ennyi.
Tudjátok milyen néven alakult a NAC? Egyszerű a válasz: Clubul Atletic Oradea. Ezt írja a wikipédia. A klub honlapján is csak a negyvenes évek kapcsán említik a NAC nevet. Ha valaki érti, ezt a mondatot lefordíthatná: Pina in anul 1910 fotbalul bihorean se disputa numai intre echipe de pe plan local sub tutela de amatorism, iar din 1910 se pun bazele CLUBULUI ATLETIC ORADEA (CAO) care va deveni celebru in lumea fotbalulul romanesc.
egyszerűen a világon sehol sem találom a profi bajnokság másodosztályának eredményeit, pedig valamelyik szakember egyszer már bemásolta ide! Mintha az UTSE-nak 1933 körül lett volna profi csapata, lehet, hogy erre utal az évszám?
Ez egy régi UTSE címer egy jelvényről másolva (elég gyenge minőségű), de jól olvasható rajta két évszám 1908 (alapítás), 1933 (????? talán akkor készült a jelvény?))
Végignéztem a BLASZ mind a 4 osztályát, de nem találkoztam Újpesti Törekvéssel, csak az Újpesti Haladással (lila-piros). Lehet, hogy én voltam figyelmetlen. Te melyik osztályban találkoztál velük?
A BLASZ-ban játszik most egy Újpesti Törekvés nevű klub, nem tudom van-e valami köze az elődökhöz. Nem nagyon hiszem, mert 1997-es az alapításuk és narancs-fekete színben játszanak...
Tisztelt Ben!
Közkinccsé lehetne tenni azt a bizonyos UTSE címert, amelyben benne van az 1908-as alapítási dátum?
Seiden távozása. Az egyik kedvenc idézetem, vitriolos hangneme miatt.
Nemzeti Sport 1923. 08. 27. Rosner az olmützi Hakoahban játszik, a klub két vezetőjével Budapestre érkezett, s magukkal vitték Seident az UTSE-ből. „Mikor kitudódott, hogy Seiden műszerész: a felfedezőtársaság megállapította, hogy az olmützi Makkabeába úgy kellene egy műszerész, mint egy falat kenyér. Belátta ezt Seiden is, s tekintettel az olmützi nagy műszerész-szükségre szombaton este elutazott.”
Seiden Jenő a a Vasasból 1927-ben szerződött a Bocskaiba. Egy szezont játszott Debrecenben (bajnoki: 13/1, MK: 2/1)
A korábban említett Groszmann Sándor 1926 őszén az Újpestből érkezett Debrecenbe, az akkor profi másodosztályú Bocskaiba. 9 bajnoki meccsen 5 gólt rúgott, aztán eltűnt...
Pontosítok. Seiden 1923/24-ben a Hakoah Olomouc játékosa volt, 1923. decemberében az olasz túrára kérte kölcsön a Brno. Tudomásom szerint Seiden végig sérült volt (pedig úgy került a keretbe, hogy miatta hagyták otthon Breuer II-t), szóval lehet, hogy Seiden nem is lépett pályára a Brünnben.
Szia Ben! Ugye a Te cikkedet olvastam az Újpesti Helytörténeti Értesítőben? Épp a napokban gondolkodtam, hogy megkérdezem lg-t, ismered-e egyáltalán ezt a topicot. Szóval: üdv itt!
Az 1902-ben alakult Ujpesti Törekvés Football Club, mely az "Ép testben, ép erőben, egyesült erőben" jeligét tűzte (lila-fekete) zászlajára, 1907-körül megszűnt, majd 1908-ban Ujpesti Törekvés Sport Egylet néven alakult újjá, megtartva korábbi színeit. Vasutas kapcsolatokról nincs információm, a klub székhelyei a húszas-harmincas években újpesti vendéglők (Wágner, Hontvári stb.) voltak. A harmincas-negyvenes években az egyesület ügyeit ifj. Olajkár József titkár, majd később főtitkár intézte. A háború után a Váci úti Pannónia Szőrmegyár vállalati csapata lettek Pannónia-UTSE néven (a címerükben megmaradt az 1908-as alapítási dátum). Az utosó infóm 1949-ből származik, akkor még ezen a néven szerepeltek.
A DVSC-ben három Bihari is volt. Meg három Antal... Ráadásul ha jól sikerült kiderítenem, akkor az Antalok között volt egy saját nevelés, kettő meg a Textilből került át. Lehet, hogy nem is voltak mindhárman testvérek.
Ja persze, erről a járműjavítóról már volt szó. Az Istvántelki az egyik legnagyobb főműhely volt. És Rákospalotán. Tehát náluk a Testvériség működött. Egyébként Nyíregyházán az iparosok sportegyesületét hívták Törekvésnek.
Hmm. Most így utánagondolva lehet, hogy hülyeséget írtam :D
De az Újpesti Törekvés SE tutira vasutas gyökerekkel rendelkezett. Újpesten a Landler Jenő járműjavító volt, leánykori nevén Istvántelki főműhely. Viszont így visszagondolva, az csak 1950-ben került a IV. kerülethez, amíg Újpest különálló város volt, addig (bár a vasúton innen volt), de Palotához tartozott. Akkor nem tudom... utána fogok járni.
És hogy mutatnád meg az 57-es zsenmint a babelfishnek?:) Ellenben az újság ma is létezik (természetesen), és van neki (természetesen) angol és orosz nyelvű oldala. Bocs az offért, csak eszembejutott ez a lap, hogy a rendszerváltás előtt hányszor hallottam a hírekben... (na nem annyit, mint a Trybuna Ludut:)
Mivel csak egy vacak kis járműjavítócska állt mögötte ("Törekvés" - az is szinte csak az alapítás környékén), így gyakorlatilag társadalmi egyesületnek számított (pl. az 1917-es díszelnök Wolfnerék is bőrgyárosok voltak, nem vasutasok). És az 1940-es, 50-es évek nem kedveztek az ilyen kluboknak. Gondolom a szokásos történet: "nem találtak bázisszervezetet" maguknak, így szép lassan kimúltak...
Az nem nehéz, mert a http://babelfish.altavista.com/ tud kínaiul :D de héberül már nem. Sőt, kínaiul és japánul beszélő kollégám is van (pedig az anyja német, az apja tót származású magyar, ő pedig az NDK-ban született, és nagyon jól beszél angolul)...
Na ehhez azért hozzátenném, hogy talán ez az egyszerűbb megoldás. Ha az Újpest 57-ben kínai túrára indul, akkor a Zsenmin Zsipaot kellene kijegyzetelned.:D
Nem lehetett, mert Grossmann Sándor volt, nézd csak meg a Bocskay-s jegyzeteid között 1926-nál :P :P :P
Egyébként meglestem az UTSE tablómat 1917-ből, azon sincsen Gulyás. Pedig elég sok később ismerté vált focista van benne. A Vasasos Laukó testvérek, a válogatott Seiden Jenő, a későbbi UTE-s Liszák Béla. Na meg a díszelnök, újpesti Wolfner Tivadar, és a dísztag újpest Wolfner György...
A barna könyv ugyanazt írja Gulyásról mint sjose (24/25 - Újpest). A másik focistáról: Hibling 1922-27 Savona. Ennyi, még keresztnév sincs.
Gulyás esetében négy dolog fordulhat elő: - hibázik a barna könyv - nem UTE, hanem UTSE vagy UMTE játékos volt - UTE játékos volt, de nem lépett pályára bajnoki meccsen (pl. ifjúsági játékos volt) - az Újpestben nem ezen a néven focizott. Pl. Grossmann nem lehetett?
Nos, egyikről sem tudok. Sőt, a másodiknál nem is jelöl Újpestet.
1924/25-ben bajnokin vagy kupameccsen ilyen nevű játékos nem lépett pályára Újpesten (sőt máskor sem).
névsor szerint, Újpest, 1924/25:
(...)
Fogl III.
Grossmann
Hermann
Jeszmás
(...)
Vagyis nincs Gulyás ebben az évben. Meg máskor sem. Két Gulyás nevű focistánk volt. Az első Gulyás Géza kapus volt az 50-es években (később FTC), a másik, Máté pedig jelenleg Pécsen szerepel kölcsönben, sajátnevelésű játékosunk.
Még a barna könyvet meg fogom nézni.
Esetleg elképzelhetőnek tartom, hogy az 1923/24-ben első osztályú UTSE kavar be, azt keverik az Újpesttel. De sajnos az ő játékosaikról nem sok információm van... még egy tablón megpróbálom azt is megnézni majd, de ne számíts túl sok jóra :D
Gyakorlatilag reménytelen feladat lett volna megtudni, hogy a nemzetközi meccseken milyen összeállításban lépett pályára a csapat. Sokszor az eredmény és a pontos időpont kiderítése is nagyon nehezen ment.
Leginkább Wilhelm I. érdekelne. Ugyanis vele kapcsolatban már a következő neveket olvastam:
Ferenc, Gyula, János (ez utóbbi elég sok helyen szerepel, holott egyértelműen a Víg II. volt a János). Egyes információk szerint 1927-29 között a Lugano játékosa volt, más információk szerint meg a Vasasé. Egyáltalán azonos-e az 1926-os újpesti Wilhelm I. a 20-as évek elejének ferencvárosi Wilhelmi I-ével?
Esetleg még utána lehetne járni annak, hogy Mándi Gyula nem ekkor volt-e kint Izraelben edzősködni. Mert akkor gondolom az ő meghívására mehetett ki az Újpest.
Ha jól tudom, akkor az első meccsen védett az a legendás izraeli kapus, aki most nemrég hunyt el. De ha megvernének se jutna eszembe a neve. A Wikipedián biztos fent van.
Nekem is elküldenéd? És honnan van? Valakinek a saját gyűjtése? (és nincs itt a fórumon az illető?:))
Olyan szép lenne egyszer egy magyar futballista és egyesület kataszter. Egy nagy gyűjtemény az összes eddigi futballklubról (teljes névvel, névváltozásokkal, helyezésekkel), és mondjuk azoknak a játékosoknak a pontos pályafutása, akik az első osztályban pályára léptek. Úgysem lesz ilyen soha, csak álmodozom.:)
Sajnos erre nem tudok válaszolni. Emlékeim szerint erről Turczel Lajos sem írt (a csehszlovákiai magyar sportéletről szóló könyvében). Ráadásul hogy tudja valaki igazolni, hogy pl. német? Azért ez más, mint a felekezet. "Normális" esetben egy cionista klubnál fel sem merülne, hogy ott nem zsidók is sportolhatnak. Ez épp olyan, ahogy egy sokol egyesületben csak szlávok voltak, és gondolom az RMDSZ-be sem igyekeznek tömegesen belépni románok. Merthogy minek. A "problémák" akkor kezdődnek, amikor egy ilyen szervezeti tagság előnyöket biztosít. Más dimenzióból: amikor egy szervezet már nem deklarált céljainak megfelelően működik. A cionista sport lényege értelemszerűen a cionista eszmére vezethető vissza. Azaz: hiába az emancipáció, sok zsidó elnyomásban él, tehát szükség van egy új (régi) hazára. Akik biztonságban érzik magukat, azoknak sem árt ha kilépnek "az elnyomott zsidó" szerepéből (tulajdonképpen a "világi öntudat" [azaz nem vallásos] megerősítése a cionizmus lényegéhez tartozik). Így aztán a cionisták a kongresszusaikon éppolyan nagy tornabemutatókat tartottak, mint a fasiszták, a sokolosok, a leventék, vagy később a kommunisták. Hiszen ezen erődemonstrációk lényege, hogy megmutassák egy (politikai/nemzeti) közösség erejét és összetartozását. Az egész akkor vált érdekessé, amikor 19 után a futballban megjelent a pénz, és néhány cionista klubnál úgy gondolták, ők is bekapcsolódnak a futballgazdaságba. Amennyire látom, ez a VAC-nál is megjelenhetett (talán nem véletlen, hogy pont a húszas évek elején szerepeltek olyan jól). A Makkabi Brno volt az, amelyik nagyon túllőtt a célon (pl. a Hakoah Wien és a Haggibor Praha is szerződtett Budapestről labdarúgókat, de a Brno tudomásom szerint kb. négy év alatt 42 játékost vitt el...) És köztük jó pár keresztény is volt (pl. Zsigmond, Obitz, Hirzer).
Most néztem meg a papírjaimat, rosszul emlékeztem, a rendőrségi bejelntőlapokon nincs feltüntetve felekezet, de ezen kívül vannak cseh és német rendőrségi, meg egyéb levéltári anyagaim. Annak idején mindkét nyelv esetében kértem segítséget, és emlékszem, hogy valamelyik anyagban leírták néhány játékosról, hogy milyen felekezetűek.
de nem volt valami olyasmi, hogy elméletileg igazolniuk kellett, hogy zsidó származásúak? Valamilyen kamu papírt sem adtak be?
Egyébként ez feltételezi azt, hogy a cseh, a szlovák, a magyar és a német (meg a nem működő lengyel) szövetség is származási igazolást kért az ott játszó játékosoktól vajon?
Sehogy. A klubot többször is elítélte a Csehszlovák Zsidó Sportszövetség, mert szabályellenesen szerződtettek játékosokat. A végén ki is léptek a szövetségből. Van néhány adatlapom a brünni rendőrségről, ahová bejelentkeztek a játékosok, ott egyértelműen fel van tüntetve a felekezetük. De írtam én már erről egy hosszabb tanulmányt, amelynek nem véletlenül lett az a címe, hogy "A cionizmustól a futballgazdaságig": amikor keresztény játékosokat szerződtettek, hogy sikeresek legyenek, az épp erről szólt (bár Bécsben a Hakoah ragaszkodott a zsidó játékosokhoz). Napokon belül meg kellene ennek írnom a rövid verzióját, szerintem legkésőbb szeptember közepére megjelenik a Magyar Narancsban.
Ez a magyarosítás igen valószínű. A Selmeci féle könyv szerint Mór, zárójelben: (Izidor?)
1921-ben a sao paulói Sport-Club Germania szerződést kínált az Ékszerészek játékosának, de végül csak 23-ban igazolt a Makkabi Brnoba. A Makkabi legjobban fizetett játékosai közé tartozott, volt egy-két nagy meccse.
Real Madrid - Makkabi Brno 1:3 Madrid, 1923. május Makkabi: Zsigmond – Feldmann, Fischer – Tomson, Reiner, Weisz – Rázsó, Schwartz, Obitz, Nikolsburger, Czeisler
Rapid Wien – Makkabi Brno 1:4 Bécs, 1923. november, 30.000 néző (Zárójelben a Makkabi játékosainak előző csapata) Zsigmond (KAOE) – Menczer (Pozsonyi TE), Feldmann (MTK) – Reiner (Vasas), Hajós (Törekvés), Obitz (FTC) – Rázsó (Ékszerész), Schwarz (FTC), Nikolsburger (FTC), Hirzer (Törekvés), Weisz (Törekvés)
Valószínű, hogy a Juventus ellen is játszott Juventus - Makkabi Brno 0:1 Torino, 1924. január Tervezett összeállítás: Zsigmond – Feldmann, Zvolenszky – Menczer, Hajós, Obitz – Rázsó, Nikolsburger, Eisenhoffer, Hirzer, Weisz.
Rázsó 25 májusában tért vissza Magyarországra az Ékszerészekhez, egy hír szerint 26-ban a Hakoah Wienhez készült. 27 tavaszán a Fradiból válogatott, egy 27 szeptemberi Sporthírlap a "hazatérő játékosok" között említi (tehát valamennyit mégiscsak lehetett a Hakoahban, és onnan szerződött a Fradiba).
Azt hiszem, hogy az, hogy a 30-as éveket még nem dolgozta fel. "Csak" a 10-es, 20-as, 40-es, 50-es, 60-as, 70-es, 80-as, 90-es, 2000-es évekkel végzett :D
Ez is érdekesség, de egészen más jellegű:) Nemzeti Sport 1938. 01. 07. Cikk a portugál futballról Herzog Edvin: „Portugália futballja hangos a magyar befolyástól, ezzel van telítve. Éppen úgy, ahogyan Skandinávia futballja angol, vagy ahogyan Svájc osztrák, vagy Dél-Franciaország csehszlovák, úgy Észak-Franciaország és Hollandia angol imádat hatása alatt áll, ugyanúgy imádják Portugáliában a magyar futballt.”
Ehhez egy kis saját gyűjtés. Portugál bajnokcsapatok magyar edzői, 1931-45. Remélem, pontos a lista. Elég durva.
1931 - 1932 Porto SZABÓ JÓZSEF 1932 - 1933 Belenenses (Lisboa) - 1933 - 1934 Sporting Lisboa JENNI RUDOLF 1934 - 1935 Porto SZABÓ JÓZSEF 1935 - 1936 Benfica (Lisboa) HERTZKA LIPÓT 1936 - 1937 Benfica (Lisboa) HERTZKA LIPÓT 1937 - 1938 Benfica (Lisboa) HERTZKA LIPÓT 1938 - 1939 Porto - 1939 - 1940 Porto - 1940 - 1941 Sporting Lisboa SZABÓ JÓZSEF 1941 - 1942 Benfica (Lisboa) BIRI JÁNOS 1942 - 1943 Benfica (Lisboa) BIRI JÁNOS 1943 - 1944 Sporting Lisboa SZABÓ JÓZSEF 1944 - 1945 Benfica (Lisboa) BIRI JÁNOS
Akkor én is hozok egy adatot. Az 1930-as Bajnokok Tornája teljes bevétele (8 játéknap, összesen 15 mérkőzés) kb. 500 ezer svájci frank, azaz kb. 550 ezer pengő volt. Csak a 6 kg színezüstből készült kupa értéke 3000 frank, azaz 3300 pengő volt. Az állóhelyi jegy 2.30 Fr volt (2 pengő 60 fillér), az ülőhelyé 6.35 Fr (7 pengő), a páholyé pedig 15 Fr (16 pengő 50 fillér).
A három nagy pesti klubnál ekkor 10 pengő volt egy páholyjegy, és állandóan drágállották. A mérkőzéseken összesen kereken 200 ezer néző látta, ám több meccset egy napon rendeztek, így kb. 120 ezer eladott jegyről beszélhetünk.
Egy kis érdekesség. Anglia 1931 óta minden télen fogad egy kontinentális csapatot. 1931: Spanyolország 7:1 1932: Ausztria 4:3 1933: Franciaország 4:1 1934: Olaszország 3:2 (Monti a 4. percben megsérült és kiállt) 1935: Németország 3:0 1936: Magyarország 6:2 1937: Csehszlovákia 5:4 1938: Norvégia 4:0
Nemzeti Sport 1933. 10. 06. Lista arról, hogy az Arsenal „arany” csapata mennyit költött nyolc – kiemelkedő tudású – játékosára. A nyolc játékos 38.000 fontba (közel 700.000 pengő) került. A két legdrágább Jack (10.340 font) és James (8000 font). Vagyis a két játékos több mint 300.000 pengőbe került.
Magyarországon a csúcsigazolások 10 ezer pengő körül voltak.
Néhány jegyzet. (A Magyarságban leírtak kéretik fenntartásokkal fogadni, az ős-kurucinfóról van szó:))
Magyarság 1931. 07. 17. A profiklubok megegyeztek abban, ha a jövőben a profi labdarúgásra kivetett adókban kedvező változás nem történik, úgy meghatározatlan időre szüneteltetni fogják tevékenységüket.
Sporthírlap 1931. 08. 20. Hat egyesület döntése: ha az egész első liga úgy dönt, akkor nem vállalják tovább a deficites működést, és egyszerre fogják tevékenységüket beszüntetni. Aláírók: Hungária, Vasas, Kispest, Nemzeti, Budai, Bocskai. Rövidesen a többi hat egyesület csatlakozása is várható.
Nemzeti Sport 1932. 03. 04. A profiegyesületek egy része nehéz anyagi helyzete miatt vissza akar lépni a bajnokságból. Schreiber Mátyás a Vasas intézője bemutatja a Vasas–Újpest mérkőzés elszámolását. Tiszta bevételük 190 P volt. Bruttó jegybevétel (már őszhöz képest is rohamosan apad a nézőszám): ülőhely után 13 P, 1 pengős állóhely után 749 P, 70 filléres állóhely után 365 P, 50 filléres gyermekjegy után 106 P.
Sporthírlap 1932. 03. 05. 1929-től 1932 márciusáig 18 profi egyesület szűnt meg.
Nemzeti Sport 1932. 03. 09. A profiszövetség megkezdi a profizmus lebontását. A terv szerint akár 11 amatőrjátékossal is ki lehet majd mérkőzésre állni.
Sporthírlap 1932. 03. 12. A PLSZ javaslata: eddig 3 amatőrjátékos játszhatott proficsapatban, ezt szeretnék felemelni nyolcra.
Sporthírlap 1932. 06. 30. Létrehozták a „klubházasság” intézményét: a profi csapatok anyaegyesületük játékosait bármikor betehetik csapatukba. Ez azt jelenti, hogy a profiknak elég 11 játékost szerződtetni. Akiknek eddig nem volt amatőr elődjük, azoknak most kellett „anyát” választani.
Alapból egy világvárosban talán nem is lehet az egész várost átfogó klubot alapítani, így pl. Londonban abszolút természetes, hogy van zsidó csapat (Spurs), munkás csapat (West Ham), nagypolgári csapat (Chelsea), a sorba abszolút belefér az Arsenal esetleges ágyúöntödei szerepe is. Ám egy kisebb városban már sokkal könnyebb átfogni a város teljes lakosságát.
Itt vetem közbe, hogy talán két olyan világváros van az egész világon, amelyiknek rengeteg nagymúltú klubja van, és egy sem viseli nevében a város nevét - Budapest és London. Tudom, nálunk a szocalizmusban ráaggatták a klubokra a Bp. jelzőt, de a tradícionális elnevezésükben ez nem szerepelt. Egyébként jellemző Párizs esete is, ahol rengeteg kis klub volt, ám egyik sem tudta az egész várost képviselni. A francia futball viszont az angolnál sokkal gyengébb lábakon állt, így a fővárosi klubok állandóan "bedőltek". 1970-re sikerült csak a rengeteg egyesülés révén létrehozni a PSG-t, ami végre elég stabil lett. Egy gond van csak vele: a város nem érzi magáénak. Londonban az ember minden sarkon klubmezekben flangáló emberekbe botlik, az összes bizbaszárus roskadozik a mezektől. Párizsban viszont alig-alig találni PSG-sálat is, futballszurkolónak kinéző ember pedig csak a stadion környékén lakozik :)
Mondtam, hogy nem értek a témához :D Úgyhogy nem is nagyon tudok hozzátenni. Csak annyit, hogy a Liverpool történetéről van egy eszméletlenül szép könyvem (Kozma István dedikálta a nevemre, ha érdekel, majd megmutatom), őket egy közismert liverpooli vállalkozó alapította, aki eredetileg egy sörgyár tulajdonosa volt, majd belefogott az egyébként jól jövedelmező labdarúgásba. Először úgy, hogy volt egy telke, amin felépített egy pályát, lelátóval, stb. és bérbeadta azt az Evertonnak. Néhány év múlva összevesztek, az Everton elköltözött, és hogy ne maradjon parlagon a pálya, Houlding (merthogy ez volt a manus neve) alapított egy profi klubot a pályájához. Ennyi a Liverpudlik sztorija.
Azért nehéz ehhez hozzászólni, és nyilván azért vagy Te is bizonytalan (miközben ezeket én is hasonlóan látom), mert ugyan e topicban melyikünk ismeri jól a nyugati klubokat? Nyilván Te az Újpestről tudsz legtöbbet, de szinte biztos vagyok benne, hogy a Fradi, az MTK, vagy akár a DVSC tízes-húszas évekbeli dolgairól sokkal többet tudsz, mint pl. a Liverpooléról. Konkrétabban: a FIAT és a Juventus között vajon egészen pontosan milyen kapcsolat volt? A Sochaux-nak a Peugeot-hoz volt némi köze. Na de pontosan milyen is? Az Arsenalt egy ideig Woolwich Arsenalnak hívták, ott volt az ágyúgyár (ezért lettek ágyúsok). A klubnak volt valamilyen komolyabb viszonya is a gyárral, vagy csupán annyi, hogy egy helyen működtek? A másik probléma az, hogy a nyugati klubok egészen más társadalmi közegben működtek. És ennyiből a történet jócskán visszanyúlik a diktatúrák előtti korba. Nyugaton van egy jóval népesebb polgári réteg és egy tehetősebb munkásság. Van néhány adatom Angliából, Olaszországból - hihetetlen jegybevételeik voltak, és fantasztikus összegek forogtak a futballban. Nálunk, amikor gazdasági válság volt, az első osztályú klubok azon gondolkodtak, hogy beszüntetik a bajnokságot... Ebben a közegben a gyári klubok nyilván jó helyzetben voltak. Másrészt az egész mögött ott volt az a feltevés is, hogy a sport - a futball különösen - jó eszköz a munkások szabadidejének lekötésére. A futballmecenatúra mögött volt egy ilyen paternalista-szociálpolitikai megfontolás is. Erről még Aschner is beszélt egy interjúban. Nálunk volt egy Tanácsköztársaság is. És ha emlékszünk a Bethlen-Peyer paktumra, az pont arról szólt, hogy a szociáldemokraták bizonyos állami intézményekben nem szervezkedehettek. Ezt voltak hivatva felváltani a különféle egyletek, és részben a sportegyesületek is. Mindezen túl a vasútnál még ott volt a háttérben, hogy adott volt egy döntően nem magyar eredetű "massza", akiket szerettek volna összekovácsolni (igaz, ez főként a 19. századra igaz).
De összességében, amit írsz, az szerintem döntően helytálló. Viszont én a gyári klubok szervezkedésének jelentőségét már a kezdetekre visszavezetném (lásd: Törekvés). Dióhéjban ennyi.:)
1912-ben született, MTK nevelés, 1932-ben kapott profi szerződést a Hungáriától. Később a Kispestben, a Soroksárban és a Szürketaxiban játszott. 2004 körül hunyt el.
Odry Ferenc
1908-ban született. Magyarországon a Nemzetiben szerepelt. Franciaországban a Troyes (?), az OSC Lille (1934-36), a Cannes (1936), a St-Étienne (1937-40) és az Olympique Lyon (1940-?) edzője, illetve a Lyon játékos-edzője is egyben.
Egyébként én valószínűleg tök hülye vagyok a szociológiához, de van egy sejtésem. Úgy gondolom, hogy Nyugat-Európában jellemzően a "város csapata" jelleget viselő társadalmi klubok váltak ismerté és sikeressé. Az egy-egy városon belül is csak egy réteget érintő (pl. vasutas, postás, munkás, bányász, kohász stb.) klubok kelet-Európában azért tudtak sikeresebbek lenni, és váltak a város csapatává, a mert a diktatúrák előszeretettel futtatták fel a gyári klubokat (lásd 40-es évek első fele és az 50-es évek első fele Magyarországon). De volt még egy oka is: alapvetően egy jóléti társadalomban (szerintem) a társadalmi kluboknak kell több bevételhez jutniuk (nagyobb népszerűség). Azonban a szegényebb országokban a nagyvállalatok által futtatott klubok könnyebben ki tudnak emelkedni a társadalmi klubok közül.
Leegyszerűsítve a mondandómat: ahol "nem nyúltak bele" felülről a dolgokba, és a gazdasági helyzet is kedvező "klímát" jelentett a futballnak, ott a társadalmi klubok megőrizték az egész várost képviselő szerepüket, míg a csak bizonyos rétegeket képviselő klubok marginalizálódtak, és megmaradtak az adott gyár munkásait foglalkoztató szabadidő egyesületnek.
Szerintem :D
Persze ez csak egy vélemény, mindenféle tudományois alapot és információt nélkülöz.
Lenne egy kérdésem. Tudja-e valaki, hogy Európában hol, milyen vasutas sportklubok működtek? Gondolom, hogy ez valamilyen tipikus közép-európai képződmény lehet, bár ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Nálunk az első osztályban több vasutas klub is megfordult (a legjelentősebbek: Törekvés, Haladás, DVSC, BVSC, Nyíregyháza), és már a századfordulón - lévén, hogy igen mobil csoportról van szó - a futball elterjedésének egyik legfontosabb tényezői voltak ezek a klubok. Nem vagyok igazán járatos az európai futballban, baráti kapcsolatok révén tudom, hogy pl. a Lech Poznań vasutas klub volt (a nevük sokáig KKS [Kolejowy Klub Sportowy] Lech Poznań volt, a kolej lengyelül vasutat jelent, a klub beceneve kolejorz [tk. vasutas - ahogy valamikor a Lokit is becézték, lásd a nickem:)]). Szóval: ki tud még vasutas klubokról?
Ez alapján tényleg úgy tűnik, hogy két különböző játékos. Pedig eskü alatt mertem volna vallani, hogy egy és ugyanaz! 2002, vagyis a 90. születésnapja környékén még a Telesport is csinált vele egy interjút.
Ha jól emlékszem, akkor az "A"-t kivéve minden létező és nem létező válogatottban szerepelt (B, C, Budapest, stb.)
Ezek szerint viszont akkor a Nemzetiben más Ódry volt?
A Soroksárban, Kispestben, Szürketaxiban, ill. a Hungáriás indulásban biztos voltam. Ez Ódry Lajos életútja. De a Nemzeti is gyanús volt, ezek szerint tévedtem... bocs :D
2001-es cikk:
legidősebb labdarúgó Hírforrás: - NB1.hu Budapest, február 6. A 89 éves Ódry Lajos is köszöntötte a születésnapján Grosics Gyulát. A legidősebb magyar futballista 69 éve, 1932-ben írta alá első profi szerződését a Hungáriához. Itt együtt játszhatott Sebes Gusztávval, Cseh „Matyival” és Titkossal. Innen Kispestre került, ahol együtt játszott Puskás „Öcsi” édesapjával, aki később edzője is volt Ódrynak. A 89 esztendős egykori futballista jó egészségnek örvend.
A fene megette, a megváltoztatott Kispest-honlapon már nem találom a fotót. A Farkasrétiben temették el, és a Kispestiek minden halottak napján meg szokták koszorúzni a sírját.
1912-ben született, talán MTK nevelés, ha jól tudom, és a Hungáriában, 1932-ben lett profi játékos. Majd a Kispest következett és a többi felsorolt klub...
Tudna valaki segíteni abban, hogy milyen színei voltak a Nemzeti Sportkedvelők Clubjának? Találtam tőlük egy jelvényt, de csak fekete-fehérben van meg, így nem tudom a színeket. Régebben volt már róluk szó, de a csapatszíneket nem említette senki...
Magyarság 1940. 03. 02. 20 éve kormányzó Horthy Miklós Gidófalvy rendelkezése: minden mérkőzésen a 20. percben megáll a játék, a két csapat a játéktér közepére vonul és 3 szoros éljent kiált Magyarország kormányzójára.
A most életbelépett MLSZ szabályok kapcsán összegyűjtöttem, hogy az 1939 júniusában a szövetség élére kinevezett, később népbírósági perben elítélt, egyértelműen nyilasbarát hatósági biztos, Gidófalvy Pál milyen (a mostanihoz hasonló) rendelkezéseket hozott.
Magyarság 1939. 08. 29. Gidófalvy Pál utasítása „A múltban elszomorító szokássá vált, hogy a közönség egy része a játékvezető személyét egyes ítélkezések után sértegette. A játékvezetői tekintélyt minden körülmények között meg kell óvnunk. A nézőközönségnek be kell látnia, hogy a játékvezető is ember, tévedhet, ezért a tévedéséért azonban nem járhat részére a gyűlölködéstől telített magatartás, amelyet a múltban többször tapasztaltunk. Felkérem a rendező egyesületeket, azoknak vezetőit és rajtuk keresztül az egyesületekhez tartozó komoly nézőközönséget, kövessenek el mindent az esetleg előforduló jelenségek azonnali elfojtására. A játékvezetőknek utasításként meghagytam, hogy ha előfordulnak sértegetések, a szabályok alapján a mérkőzést szüntessék be. Az ebből származó minden felelősséget a rendező egyesület tartozik viselni. A következmény a pályaválasztási jog haladéktalan megvonása. Azt akarom, hogy a magyar futballpályákon rend, fegyelem legyen minden tekintetben.”
Magyarság 1940. 04. 25. Gidófalvy rendelete: „A jövőben nemcsak azokat a durvaságokat fogja szigorúan büntetni, amelyek testi sérülést okoznak, hanem a játékból azonnal eltávolítják azokat, akik játék közben társaik felé káromkodnak, szitkozódnak, vagy trágár kifejezést használnak. Minden ilyen sportszerűtlen és minősíthetetlen magatartást a fegyelmi eljárás megindulás esetén úgy bírálják el, mintha az illető játékos szándékos testi sérülést okozott volna.”
Magyarság 1940. 05. 11. - ha a közönség fegyelmezetlen, a lelátót karhatalommal kell kiüríttetni, vagy a mérkőzést be kell szüntetni - az ilyen egyesület pályaválasztói jogát örökre fel kell függeszteni - ha a játékosok levonulnak, a csapatot a bajnokságból törölni kell
Magyarság 1940. 11. 09. „Az MLSZ fegyelmi bírája felhívást intézett a ferencvárosi közönség egy részéhez, hogy a jövőben a mérkőzések ideje alatt tartózkodjék a szövetség vezetőinek és a játékvezetők gúnyolásától és ne sértegesse a játszó csapatokat. A felhívás megszívlelendő, mert hasonló eset miatt egy ízben már felfüggesztették a csapat játékjogát.”
Hát ezt elképzelni nem tudom, mi történt ott 1897-ben. Pozsonyban lehet, hogy volt valami mozgolódás, amiről mi nem tudunk. Az ottani németek... Bécs közelsége... csuda tudja. De az osztrákok sem kezdtek lényegében hamarabb focizni, mint mi. Prágában német hatásra kezdtek el focizni, a Monarchiában ott hódított leghamarabb a futball. Tehát elvileg lehetett volna valamilyen szláv kapcsolat, de szerintem ahhoz Pozsony messze volt. Egyébként egyre kiváncsibb vagyok, hogy miről szólhat a könyv első fejezete:)))
Én a 60-as évek csúcskönyveit (9 klub, Alberttől Zsákig, Bajnokságaink története) vettem meg 6-800 forintért! 1250-ért már minimum aranyozott bőrkötés jár :D
A Benéről szóló könyvet (hogy a 80-as éveknél maradjunk) egy piaci árusnál vettem meg 100 Forintért. Aztán otthon, olvasás közben vettem észre, hogy van benne egy 15x10-es, 1970 körül készült Bene fotó is... már a fotó megérte volna a tízszeresét is :-)
Amúgy 1897-ben mi történt a szlovák futballban? Vagy az akkor éppen Szlovákiához tartozó Budimpestában ebben az évben rúgtak először labdába? :D
Ha jól tudom, a PTE és az Eperjes voltak, ahol legelőször rúgták a bőrt, de ez 1899 táján történhetett. Legalábbis az Eperjes tuti 1899 november környékén jött létre.
No azért ugye ez ezt jelenti, hogy két és fél korsó sör egy könyv. Ha 500 forint/korsóval számolunk (ennél többet sörért nem szívesen fizetek ki, bezzeg könyvre évente 70-80 ezer körül költök:), akkor 1250 forint/könyv. Ennél valamivel kevesebbért lehet kapni antikváriumokban a 80-as évek sportkönyveit, amelyek színvonala azért némi kívánnivalót hagy maga után.
jelzem, Szlovákiában a legjobb színvonalú sör is maximum 20 koronába kerül, úgyhogy a tótoknál 50 koronát adni valamiért már bizonyosan minőséget jelent :D
Egyszer Érsekújváron ültünk egy kocsmában. Az itallapon minden szlovákul volt a dämenovkától a borovickán át különböző pivokig. És volt rajta egy olyan tétel, hogy "Kevert, 5 cl, 7K". A nemzeti kerítésszaggatónk világhírű lett :D az ára meg aztán főleg csúcs :D
Láttad is őket? Jók? Én augusztus végén átutazom. A Zlata kniha... 1988-ban jelent meg. A cím szerint 1897-től tárgyalja a szlovák futball történetét. Amit az első húsz évről ír, az elég bájos lehet.:) Illetve nem hiszem, hogy könnyen be lehetne szerezni, 20 éves. A másikat egy kassai antikváriumban 50 koronáért meg lehet venni. Milyen lehet a színvonala, ha csak ennyibe kerül?
Persze, hogy kettő volt. De amikor a Főv. TC nevet változtatott, már működött a Főv. TK is. Bár nekem nyilvánvalónak tűnik, hogy a Főv TC az FTC miatt változtatott nevet. De itt a pálya az érdekes. Esetleg ez a mátyásföldi valami kezdetleges dolog lehetett, amit pár év múlva otthagytak? És miért pont Mátyásföld? Talán ott volt olcsó telek? Nekem ez nem megy a fejembe: hogy került egy terézvárosi klub Mátyásföldre. Amikor ez a pályaavató volt, szerintem max. kétezren élhettek ott. Vagy a HÉV miatt volt praktikus ott pályát csinálni?
A 36-os BLASZ-könyvben található térkép szerint (lg szkennelése) a Főv. TK pályája helyén ma a Teve utcai rendőrpalota áll. Vagy a nyugdíjfolyósító.
Abszolút valószínűnek tartom, hogy 1921-re otthagyták a szegényes Mátyásföldi pályát és beköltöztek Pestre. Az Amerikai úti pálya (eredetileg a Bp. SC építette, ma ha minden igaz, a Földalatti garázsa van a helyén) egyébként is rengeteg bérlő csapatnak adott helyet. Itt játszott sokáig az Újpest (pl. a legelső bajnokit is 1901-ben, vagy az I. világháború alatt, amikor a Népsziget le volt zárva, stb.)
Elképzelhetőnek tartom, hogy ahogyan az Újpestnek 1900 és 1903 között a Mező utcai pálya, ugyanúgy a Főv. TC-nek is a saját pályája csak edzésre szolgált. A meccseket pedig bérelt pályán játszották.
1903-ban pl. a Lehel úti, szintén sok klub által bérelt pályán játszották a Főv. TC - UTE meccset (ülőhely 60 flilér, állóhely 40 fillér).
Még eszembejutott, hogy a klub talán 1905-ben játszotta a legfontosabb szerepet a magyar futballban. Ugye emlékszünk, hogy az 1905-ös Postás-FTC bunadügynek melyik klub volt a harmadik szereplője?
Ez egyre érdekesebb... Úgy rémlett, hogy ez a klub nevet változtatott, gondolom azért, mert két másik klubra is hasonlított a rövidítése (FTC, Főv. TK).
És igen: Nemzeti Sport 1909. 07. 24. A Fővárosi TC nevét Terézvárosi TC-re változtatta.
Gyakorlatilag a TTC egy belvárosi "zsidó klub" volt. (A klub elnöke Vázsonyi Vilmos volt, a választmány tagja volt többek között Dömény Lajos, a VAC alapítója is. 1920 után sok TTC játékos ment az elcsatolt területek cionista klubjaiba. Pl. a temesvári Kadimába egyszerre öten) 1921-es hír szerint a TTC meccseit az Amerikai úti Testvériség pályán játssza.
Barátságos mérkőzés, a Fővárosi Torna Club első mérkőzése
Gólok:
36.perc Schwarcz jobbszélső (1:0)
85.perc Meskó, Ludvig passza után (2:0)
„A Főv. TC fiatal csapatának első szereplése volt e mérkőzés, mely Mátyásföldön, kellemes időben és nagyszámú közönség előtt folyt le. A két csapat egyenlő képessége következtében a játék érdekes és változatos volt mindvégig. Hol az egyik, hol a másik támadott. Néha-néha szép összjátékot is produkáltak. Győztes a régebben összeszokott játékosokból álló UTE lett, mely mindkét félidőben egy-egy goalt lőtt; ennyit ugyan a Főv. TV is elérhetett volna, ha egy kis szerencse is kísérte volna egyik-másik szép támadását.
Bíró Horváth Ferencz volt, kinek vezetése alatt mindkét csapat mintaszerű viselkedést tanusított; egyetlen ítélet ellen sem protestáltak, s végül hatalmasan megéljenezték egymást és a bírót.”
Lejjebb:
„Múlt vasárnap, pályaavató volt Mátyásföldön”. Atlétikai versenyek után következett a pályaavató Főv. TC – UTE meccs.
(Sport-Világ)
Megjegyzés: a játékosok neveit az újságban közölt helyesírásnak megfelelően írom le, a gyakorlatban némelyik játékos másképpen használta (pl. Hänisch, Barcsay, stb.)
Ráadásul fogalmam sincs, hogy a Zsolna mikor milyen bajnok volt. 1939-ben, a szlovák bajnokságban találkozom először a nevükkel, de 1. helyen egyszer sem végeztek. Gondolom valami másodosztályú bajnokságra kéne gondolni...
A Cinkotai TK az 1924/25-ös bajnokság háromcsoportos Középkerületének pestkörnyéki alosztályában indult, és azonnal a 10., azaz utolsó helyen végzett. A klub nyilván régebbi, ámbár talán ekkor indult először kerületi elsőosztályban (nem teljes a listám a kerületi bajnokságokról). Aztán az 1928/29-es bajnokságban a Corvin TC nevével találkoztam, ez szintén cinkotai egyesület volt. Ekkor kétcsoportos volt a Középmagyar kerület, a Corvin a Tibor Lajos csoport 12. helyén végzett. Ez megintcsak utolsó hely volt. 30-31-ben újra a Cinkotai TK tűnt fel, a középmagyar kerület ezúttal háromcsoportos, a CTK ezúttal a Barcza csoport 8. helyén végzett (12 csapat volt). Aztán találkoztam még a CESE nevű csapattal (a hangzatos nevű Cinkotai- Ehmanntelepi Sport Egylet rövidítése). De csak a rövidítés van meg, bajnoki helyezés egy szál se. Aztán lehet, hogy ez a három csapat ugyanaz. Meg az alsóbb osztályokban lehetett akár több is.
Cinkota a jegyzeteimben egyszer fordul elő: Nemzeti Sport 1925. 07. 09. Egy cinkotai mérkőzésen az egyik játékos ellenfelével ütközött, a mája megsérült, és belehalt sérüléseibe.
Egyébként Cinkotán a negyvenes évek elején kb. 6800 ember élt. Volt egy állami leány elemi népiskolai tanítóképző, ahonnan 1948 előtt 5-6 ember került a TF-re. Hát ez már itten eléggé off volt.:)
Hidasival kapcsolatban kihagytam, hogy ha minden igaz, akkor 1942 környékén az URAK-ban játszott. Szerintem ide ment Kispestről! Talán a Pluhárban van benne
De azért én is villognék egy picit! Ha minden igaz, akkor Szeder Cinkotán született, és különböző cinkotai csapatokban nevelkedett (tényleg, ismer valaki cinoktai csapatokat?)
Ez azért érdekes (így, másodszorra már beugrott), mert 1939. szeptemberében Zsengellér lábát törte! Legközelebb valamikor április környékén játszott. Vagyis elméletileg ekkor könnyű lett volna bekerülni az Újpest csatársorába
1937 körül: Kispesti AC (1937 őszén a Kispesti AC-ból amatőr válogatott) 1939-41 Törekvés 1941/42: Újpest 6/3 1942 vagy 1943-tól Vasas 1944-ben elvitték a frontra, ahol hadifogságba esett. Nagymarosival együtt Focsaniban tartották fogva. 1945: Buhusi (ROM, a hadifogságban, Nagymarosival) 1945-47: SK Zilina (TCH) 1947-50: Prato (ITA) 1950/51: Rimini (ITA) 1951-53: ?????? 1953-55: Sporting Lisszabon és FC Porto (POR)
edzőként: 1971: Montijo 1978/79: Olhanense
Ha bárhol bármelyik játékost ki tudod egészíteni, kérlek tedd meg!
Ha minden igaz, ZSTSE=Zsolna! Ugyanis 1940-ben vagy mikor Hidasi játszott pár meccset Zsolnán! De ő már előtte, még a Budafoki korszak előtt is volt újpesti, de csak 2 meccsig jutott.
Talán egyszer volt kint egy válogatott meccsen, amikor viszont jól leégtünk. Ha emlékeim nem csalnak, ez talán az olaszok elleni 0-5 lehetett, de utána kéne nézni.
Az egyik fia azonban a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke volt - ha jól emlékszem.
Klubszinten sokkal jobbak voltunk, ez tény. Minden meccset Spanyolországban rendeztek:
Az FTC meccsei spanyol csapatok ellen:
1914 Sociedad Reale 6 : 1 1914 AC Bilbao 5 : 2 1914 AC Bilbao 2 : 0 1923. Barcelona 2 : 0 1923. Barcelona 2 : 0 1923. Real Madrid 2 : 2 1923. Madrid válogatott 2 : 1 1923. Real Sociedad 1 : 1 1923. Racing Santander 3 : 2 1923. Racing Santander 2 : 1 1928 Barcelona válogatott 0 : 4 1928 Barcelona válogatott 3 : 3
Az MTK meccsei spanyol csapatok ellen: 1922 Barcelona 0 : 0 1922 Barcelona 0 : 0 1922 Real Madrid 4 : 3 1922 AC Bilbao 2 : 1 1923 AC Bilbao 3 : 1 1923. AC Bilbao 2 : 1 1923. RS San Sebastian 3 : 1 1923. RS San Sebastian 3 : 2 1924. Real Sociedad 4 : 0 1924. Barcelona 1 : 0 1924. Barcelona 2 : 2 1926 AC Bilbao 1 : 2 1927 AC Bilbao 1 : 6 1927 AC Bilbao 2 : 2 1927 CD Europa 2 : 2 1927 CD Europa 4 : 4 1931 Madrid válogatott 0 : 3 1933 Katalán válogatott 1 : 3
Még valamikor a húszas évek elején nyilatkozta Meissl, hogy három nagy csapat van a kontinensen: az MTK, a Sparta és a Barcelona (na, ez sem mostanában volt:)). A válogatottjuk nem játszott túl sok meccset, de igen figyelemreméltó eredményeket ért el. Viszont lehet, hogy el voltak foglalva a Barcelona-Bilbao-Madrid versengésükkel. Itt vannak a spanyol válogatott 45 előtti meccsei:
1921 10 9 Spanyolország Belgium 2 0 1921 12 18 Spanyolország Portugália 3 1 1922 4 30 Franciaország Spanyolország 0 4 1922 12 17 Portugália Spanyolország 1 2 1923 1 28 Spanyolország Franciaország 3 0 1923 2 4 Belgium Spanyolország 1 0 1923 12 16 Spanyolország Portugália 3 0 1924 3 9 Olaszország Spanyolország 0 0 1924 12 21 Spanyolország Ausztria 2 1 1925 5 15 Portugália Spanyolország 0 2 1925 6 1 Svájc Spanyolország 0 3 1925 6 14 Spanyolország Olaszország 1 0 1925 9 27 Ausztria Spanyolország 0 1 1925 10 4 Magyarország Spanyolország 0 1 1926 12 19 Spanyolország Magyarország 2 4 1927 4 17 Spanyolország Svájc 1 0 1927 5 22 Franciaország Spanyolország 1 4 1927 5 29 Spanyolország Portugália 2 0 1927 5 29 Olaszország Spanyolország 2 0 1928 1 8 Portugália Spanyolország 2 2 1928 4 22 Spanyolország Olaszország 1 1 1929 3 17 Spanyolország Portugália 5 0 1929 4 14 Spanyolország Franciaország 8 1 1929 5 15 Spanyolország Anglia 4 3 1930 1 1 Spanyolország Csehszlovákia 1 0 1930 6 14 Csehszlovákia Spanyolország 2 0 1930 6 22 Olaszország Spanyolország 2 3 1930 11 30 Portugália Spanyolország 0 1 1931 4 19 Spanyolország Olaszország 0 0 1931 4 26 Spanyolország Írország 1 1 1931 12 9 Anglia Spanyolország 7 0 1931 12 13 Írország Spanyolország 0 5 1932 4 24 Spanyolország Jugoszlávia 2 1 1933 4 2 Spanyolország Portugália 3 0 1933 4 23 Franciaország Spanyolország 1 0 1933 4 30 Jugoszlávia Spanyolország 1 1 1933 5 21 Spanyolország Bulgária 13 0 1934 3 11 Spanyolország Portugália 9 0 1934 3 18 Portugália Spanyolország 1 2 1934 5 31 Olaszország Spanyolország 1 1 1934 6 1 Olaszország Spanyolország 1 0 1935 1 24 Spanyolország Franciaország 2 0 1935 5 5 Portugália Spanyolország 3 3 1935 5 12 Németország Spanyolország 1 2 1936 1 19 Spanyolország Ausztria 4 5 1936 2 23 Spanyolország Németország 1 2 1936 4 26 Csehszlovákia Spanyolország 1 0 1936 5 3 Svájc Spanyolország 0 2 1941 1 12 Portugália Spanyolország 2 2 1941 3 16 Spanyolország Portugália 5 1 1941 12 28 Spanyolország Svájc 3 2 1942 3 15 Spanyolország Franciaország 4 0 1942 4 12 Németország Spanyolország 1 1 1942 4 19 Olaszország Spanyolország 4 0
Fogalmam sincs, mikor és hogy működött a cenzúra, de gondolom a korszak túlnyomó részében főként a Népszavára, másodsorban a Magyarságra szálltak rá. Azt tudom, hogy pl. a Magyarságot a harmincas évek vége felé többször is hónapokra betiltották. Amit én láttam, látványos cenzúra Debrecenben a román megszállás idején működött. Ilyenkor a cenzúrázott rész helyén csak fehér folt volt (úgy rémlik, mintha egyszer lett volna ilyen a sporthírekben is).
Hát, ha cenzúra nem is volt, öncenzúra mindenképpen!
Nemzeti Sport, 1944. szeptember 19-i szám.
Miért maradt el a Csepel-SzMÁV és a KAC-Újpest mérkőzés
Az Újpest nem tudott leutazni Kolozsvárra, a Szolnok másodszor már nem indult útnak Csepelre.
Ismeretes, hogy vasárnap délután a zavaró körülmények miatt két bajnoki mérkőzés maradt el az NBI-ben: a Kolozsvár-Újpest és a Csepel-Szolnok találkozó.
Hétfőn délig még semmi biztosat sem lehetett tudni a két mérkőzés sorsáról. Hétfőn délután aztán távbeszélőn tudtunk összeköttetést kapni Soóky Imrével és Kozák Istvánnal, a Szolnoki MÁV ügyvezető elnökével, illetve főtitkárával. Soóky Imre ezeket mondta a Szolnok - Csepel mérkőzésről:
- Szombaton a közbejött akadályok miatt a már útnak indult csapatnak vissza kellett térnie Szolnokra, vasárnap pedig csak estére értünk volna fel Budapestre. Hétfőn ismét nem utazhattunk fel s most a szövetség döntését várjuk, hogy mikor játsszuk le az elmaradt mérkőzést.
Az Újpestnek Szolnokon keresztül kellett volna elutaznia Kolozsvárra, a KAC elleni bajnoki mérkőzésre.
- A lila-fehérek nem tudtak tovább menni - közölte velünk Kozák főtitkár -, s vasárnapra virradó hajnalban visszafordultak Budapestre, így a Kolozsvár-Újpest mérkőzésre nem kerülhetett sor.
Itt a címet elolvasva arra gondolna az ember, hogy megtudja, miért is maradt el ez a két meccs. Aztán a cikkből kiderült, hogy az újságíró mégsem írja le, hogy (valószínűleg) légiriadó volt...
Lehet, hogy ezt nem Kolozsváry-Borcsáék cenzúrázták, de mindenesetre elég egyértelmű, hogy kerülgetik az akadályok és zavaró körülmények részletezését...
Ez mondjuk furcsa, mert azért annyira nem emlegetik a spanyol futballt a két világháború között a magyarral, csehszlovákkal, osztrákkal egys szinten...
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy három, négy ,öt ,10-15-20 fős csapat portyázik szanaszét, lehet a nagy dolgok akkor történtek, miközben a tömeg nagyrésze békésen vár a 3-as villamosra és nem történik semmi. Melyik könyvtárban lehet erről olvasni?
Hát épp ez az. 45 előtt volt több sportlap, eltérő politikia beállítottságú lapok, és a sportról elég szabadon lehetett írni (én cenzúrázott részekkel - amikor még nyilvánvaló volt, hol húztak ki valamit - sporthírek között nem is igen találkoztam). Maradnak a szurkolói beszámolók (de a viszonylag hiteles képhez jó sok interjút kellene csinálni), rendőri jelentések (ha egyáltalán fennmaradtak és hozzáférhetők). De a balhékon túl egy csomó érdekes dolog lenne, ám tartok tőle, hogy normális forrásokat nehéz lenne találni. Néha kacérkodom az ötlettel, de szerintem nem igazán fogom átlépni a 44-es határvonalat.
A spanyoloknál még az a furcsa, hogy a britek, dél-amerikaiaik és közép-európaiak mellett már a húszas években is ott volt a legfejlettebb futballkultúra. Ez csak azért érdekes, mert máshol mindnütt ott állt a fejlődés hátterében a nemzetek közötti rivalizálás, ami a labdarúgás fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje. Náluk viszont ilyen nem volt. Esetleg a spanyol-katalán-baszk rivalizálás volt a háttérben? Nekem egy talány a spanyol futball...
Mit lehet róla írni, az újságíró még telefon vonalra vár a stadionban, amikor már vége is volt. Vegyünk csak egy akkori normál helyzetet.
Mondjuk a régi Dózsa-pálya óra alatti állóhelyéről meccs végén hazaindul a Fradi -tábor, 3-4 ezer ember. Az eleje odaér a Baross sarokra és kikap a már ott lévő dózsásoktól. Kiér a tábor közepe, szétüt Újpesten, mindenki rohan. Mire a vége odaér már csak azt látja, hogy nincs semmi történet, tele az utca rendőrökkel. Akkor most melyik könyvtárban találjátok meg a sztorit?
Pl. a Clasificacion historica alatt ki lehet választani valamelyik csapatot, majd fel van sorolva minden szezonjuk, a szezonra klikkelve pedig kiderül, hogy abban az évben kik játszottak náluk, milyen statisztikákkal. Sőt, a játékos nevére klikkelve születési dátumokat, további csapatok neveit is megkapjuk. Nem rossz...
Ez egy jó kérdés, el is felejtettem, hogy ők ekkoriban háborúztak :D Vagy legalábbis a futballal kapcsolatban sohasem jutott eszembe!
Egyébként ezt találtam róla:
Civil War The seasons 1936/37 to 1938/39 were cancelled due to Civil War. Only a cup final
was played between regional champions at the end of 1938/39.
Cup Final 1939:
25/06/1939 in Barcelona, Estadio de Montjuic: Sevilla FC - Racing de Ferrol 6-2
Referee: Arribas. First Cup played under the name of Copa del Generalísimo
and awarded as property to Sevilla FC by a special concession of General Franco.
Azért köztünk van egy különbség, mi azért vagyunk másodosztályúak,mert a zsidó magyar futball törvénytelenül kizárt minket. Ti meg hol kiestetek magatoktól, hol Hatvan meccset vettetek az NBI-ért.
Azt kellene megtudni, hogy ez mit jelent: "Tras disolverse la selección de Euzkadi, Regueiro decidió asentarse en México tras un breve periodo en el Racing de París."
A Nemzeti Sport szerint 37 nyarán szerződött a Racinghoz. A wikipéda nem ír arról, hogy hol volt 36-38 között.
A lényeg nagy vonalakban. Az újpesti szurkolók egy dugig megtelt különvonattal érkeztek Debrecenbe, kb. 1000 fővel. A lilák a vendégkispad mögött helyezkedtek el a stadionon belül.
A II. félidőben, az 58. percben egy első bajnokiját játszó 19 éves újpesti hátvéd, Schumann-Sólyom János kicsit keményebben szerelt egy debreceni játékost a hazai kispad közelében. Ezt a debreceniek zokon vették, és a kispadon ülő (!) egyik játékos odarohant és belerúgott az újpesti focistába. Perszei a két csapat játékosai egyből összeálltak, lökdösődni kezdtek, és mintegy 20 debreceni szurkoló is bemászott a pályára. Ez a liláknak nem tetszett, mintegy 35-40 főnyi vendégszurkoló is bemászott, majd rendetraktak a debreceniek soraiban, jól elverték a hajdúságiakat. (hja, az újpestiek melós, vagány suhancok voltak, a debreceniek meg puhány cívisek :D ) Aztán mindenki visszament a helyére, de addigra kiderült, hogy a zűrzavar közepén a játékvezető lefújta a meccset. Az, hogy a meccs után egy debreceni játékost két meccsre eltiltottak, szerintem elég jó bizonyíték arra, hogy tényleg így történhetett a dolog. A (minden meccsen) jelenlévő, máskor olyan brutális civilruhás rendőrök állítólag azért nem avatkoztak közbe, mert tudták, hogy valahogy haza kell juttatni az újpestieket, és a vonaton is bármi történhet velük... persze a következő napokban a főkolomposokat bevitték, jól elverték az örsön, majd mehettek a dolgukra...
Kb. ennyi a sztori. Tényleg hihetetlen, hogy a Rákosi rendszerben szurkolói balhé legyen, ráadásul a pályán... de ezt a már általam sokszor idézett jegyzőkönyvön kívül ez az interjú is bizonyítja: http://www.violaveterani.hu/index.php?name=news&id=872
(Az 1949-es dátum viszont tévedés, egyértelműen 1950-ben történt)
Ide nem tudnád leírni? (elfogulatlanul persze:)) Amit eddig írtál arról a meccsről, az nagyon érdekes, gondolom, nem sok meccsen volt balhé a Rákosi-korszakban. Talán olyanok is olvassák itt, akik maguk is hozzá tudnak tenni valamit. Vagy ha lenne több szemtanú, én szívesen utánajárnék az ügynek, és meg is írhatom - ha tényleg érdekes. Bár ez úgy lenne érdekes, ha kiderülne, mit kezdett az üggyel a rendőrség.
A Magyarság foglalkozott a Szeder-Barcelona ügylettel. Például abban a cikkben, amire nemrég hivatkoztam (Herzog, Cseh Matyi, stb.) A cikk szerint tényleg volt Szeder a Barcelona játékosa, de nagyon rövid ideig.
Magyarság 1939. 01. 21. A dél-amerikai játékoscsábítás mögött – a lap szerint – Herzog Edvin és Fábián Pál áll. „Fábián Pál neve először akkor vált híressé, amikor évekkel ezelőtt a soroksári Szedert »kiárusította«. Az FC Barcelona volt a vevő, 18.000 pengőért. A vételárból Szeder 500 pengőt (!), a Soroksár mint eladó 3500 pengőt, Fábián pedig 14.000 pengőt tett zsebre. Két hónap múltán Szedert mint használhatatlan »árut« menesztette a Barcelona, s Fábián, aki akkor tréneri állást töltött be a romantikus Spanyolhonban, hanyatthomlok menekült a botrány és a következmények elől. Párisban ütötte fel tanyáját s néhány év alatt körülbelül húsz élvonalbeli játékost szipkázott ki Franciaországba az akkor még Budapesten tartózkodó Herzog Edvin segítségével.”
Ezért "büntetésből" elárulom, hogy tegnap beszéltem egy emberrel, aki ott volt az 1950-es Loki-Újpest balhén, és elmesélte az egészet. Akkor volt 9 éves, apukájával mentek a meccsre. Majd megírom és elküldöm :D
Biztos, hogy a Nemzetibe ment? Én úgy tudtam, hogy Franciaországba, Antibes-be!
Nálam:
1932/33 Nemzeti SC ???: Soroksár, Budai 11 1934/35 FC Barcelona (? - a barna könyv szerint, az lfp.es-en nem találom....) 1935-38 Budafok 1938 ősz Újpest 1938/39 Antibes (FRA)
Hiden: az osztrák Wundermannschaft kapusa, 32-ben az Arsenal is szerződtetni akarta Pleyer: talán osztrák Schwartz: Fábián Pál egy 35-ös Prága-Párizs meccs után említett egy elszászi német Schwarth nevű játékost, gondolom róla lehet szó Andre: passz, talán dél-amerikai lehet Jordan: bécsi játékos volt Povolny: minden bizonnyal osztrák, 1926-27-ben az Attilában és a Sabariában játszott egy Otto Povolny nevű osztrák játékos Szegő (Szukits) Ferenc: Az MTK-ból ment ki 35-ben Beck: jugoszláv Simonyi II. András: az Attilából ment ki 33-ban, 19 évesen Sikló (Schmidt) László: az Attilából ment ki, 1934-ben Presch: gondolom osztrák lehetett
Játszott néhány kiváló külföldi a franciáknál. 32-ben vezették be a profi bajnokságot, és a klubok bevásároltak, főleg angol, magyar, osztrák és cseh játékosokkal. Pl. a Racing Parisnak Jimmy Hogan volt az edzője, Berkessy és Opata mellett hét angol játékost szerződtettek. 37 proficsapat alakult, bajnoki mérkőzésen legfeljebb 4 külföldi szerepelhetett, kupamérkőzésen 3. 2–3 külföldi szerepelt az egyesületek nagy részében, viszont az US Suisse-nek, és a Deportivo Espagnole Bordeaux-nak minden játékosa svájci, illetve spanyol volt.
Néhány nagyobb név a Franciaországban játszó külföldiek közül (a magyarokat most hagyom, több mint száz játékosunk ment ki Franciaországba) - Josef Silný a Sparta Praha 49-szeres válogatott játékosaként szerződött a Nimesbe - Finamore (urugauyi) - Duhart (eredetileg francia, de uruguayi állampolgár, korábban a Nacionalban játszott) - Stabile, a 30-as VB argentin gólkirálya a Napoliból ment Párizsba - Backhuys holland gólkirály, a Reims játékosa - Luis Regueiro, 25-szörös spanyol válogatott csatár
Azóta én is rájöttem... A cikk, ahol őt is megemlítik, a Magyarságban jelent meg, szokásos antiszemita írás. Arról szól, hogy Herczog Edvin meglépett az országból és Párizsból intézi kis ügyleteit. Ő viszi ki Korányit, Sast és Cseh Matyit.
Úgy tűnik, ezen a hétvégén rosszul azonosítom a neveket:)
"Nézzétek el légyszi, ha kicsit bonyolult a mondatszerkesztésem, pár sör már van bennem :D"
Azt próbálod megemészteni, hogy csapatod történelmet írva, egy napon kétszer kapott ki?:DDD (Bocs, ezt nem tudtam kihagyni, majd visszakapom - remélem nem ma este:))
Vidor 1943. január 16-án, a Voronyezsi áttörésnél került orosz hadifogságba... egy Moszkva melletti hadifogolytáborban halt meg, utolsó szavai: "Utolsó percig a szüleimre gondoltam és a magyar futballra"...
rajtuk kívül még a Nagymarosiról tudom biztosan, hogy fronton harcolt. A többiek vagy hadiipari dolgozóként (Tungsram) mentességet élveztek, vagy pedig Pest László a vöröskereszthez vitte őket betegápolónak 1944 végén... Nagymarosi és Schönberger volt a kivétel, mindketten már középkorú (25 körül jártak 1944)-ben játékosok voltak, de mindketten amatőr szerződéssel rendelkeztek Újpesten. Sem betegápolónak nem lehetett őket "benyomni", sem pedig a Tungsramnál nem dolgoztak (ott csak a profik kaptak állást)
Desiree néven még francia válogatott is volt a III. ha jól emlékszem! Simonyi pár éve halt meg, róla írtam is egy rövidebb szösszenetet pár ezer hozzászólással ezelőtt...
Teljesen offtopic, de nem tudom, olvastátok-e a Tolnay Világlapja c. újság legelső, 1901-ben megjelent számát. A főoldalon található cikk tanulsága szerint egy Kohn Náthán nevű 102 (!) éves ember halt meg az előző héten villamos balesetben. Egy XVIII. században (!!!!) született ember úgy hal meg, hogy vénségére elüti a villamos.... hihetetlen :D
Vidor József (ex-MTK), aki szovjet hadifogságban hunyt el 1944 -ben
Mészáros István (Sabaria, majd Újpest, később edző), aki talán a délvidéki vérengzések során halhatott meg (?). Elvileg 1944-ben még ő volt az Újvidék edzője, és több könyv szerint is "a világháború egyik első sportló áldozata". Ezért gondolom a fentieket
Széphegyi-Schönberger Gyula fedezet (Phöbus nevelés, majd Újpest, Haladás, megint Újpest), aki frontkatonaként vesztette életét 1944-ben, többet nem tudok róla sajnos
Ők az aktív és korábbi játékosok.
Edzők:
Tóth-Potya István, akit 1945. februárjában a budai várban kivégeztek
Kertész Géza, akit az Újpest aktív edzőjeként tartóztattak le zsidók mentéséért 1944 decemberében, és Tóth-Potyával együtt végeztek ki
Továbbá a barna könyv szerint Szeder-Silberstein György, aki a 30-as években pár meccset az Újpestben is játszott, 1944-ben halt meg, míg az erdélyi származású Teszler-Temesi János, aki a 20-as években két bajnokit játszott Újpesten, 1942-ben halt meg. Nem tudom, hogy az ő haláluk összefüggésben van-e a világháborúval.
Rajtuk kívül 6 egykori, a háború idején aktív ill. addigra már inaktív klubvezetőről tudom, hogy a háború alatt életüket vesztették (1944.-ben pl. a klub elnöke öngyilkos lett, úgyhogy közvetlenül nem is kapcsolódik a halála a háborúhoz, míg egy másik pedig egyértelműen természetes halállal hunyt el.)
Egyébként kifejezetten gyűjtöm az újpesti áldozatok neveit, mert régi álmom, hogy a második világháború hősi hallotjainak a nevét is emléktábla őrizze Újpesten, mint az első világháborús hősi halottakét...
A Magyarországot elhagyókról nem sokat tudok. Azt tudom, hogy van pár játékos, akinek 1944 után egy az egyben nyoma veszik. Más NB1-es csapatnál nem található meg, a barna könyv sem említi... gyanús, hogy ezek külföldre távoztak, de ott nem fociztak...
Nézzétek el légyszi, ha kicsit bonyolult a mondatszerkesztésem, pár sör már van bennem :D
Így is történt, csak 39-ben játszott a Sete-ben. Mátyást meg a Lille-ből küldték haza. Egyébként minden külföldit hazaküldtek, csak azok maradtak, akik állampolgárságot kaptak (pl. az egyik legismertebb, Simonyi András, neki a felesége is francia volt). Illetve a barna könyv szerint Korányi III Dezső is a Sete játékosa volt 35-50 között, tehát vélhetően ő is francia állampolgár volt.
Korányi (Kronenberger) Lajos (1907–1981) a Bástya, a Ferencváros, a Phöbus, a Nemzeti, és a Csepeli WMFC 40-szeres válogatott játékosa 1939-ben szerződött az FC Séte-hez. A Fradi szurkolók miatta rendeztek gyűjtést (hangverseny a Zeneakadémián, 5000 pengő bevétel)
Sas (Sohn) Ferenc (1915–1988) a Hungária 17-szeres válogatott játékosa. 1940-ben szerződött a Boca Juniorshoz, játszott az Argentinos Juniors és a Makkabee Buenos Aires csapatában is.
Egy "kedves" ügy Cseh és Korányi között: Sporthírlap 1938. 04. 13. Ferencváros–Hungária 1:0 A mérkőzés után „Cseh László taxin robogott vasárnap éjfélkor a Ferencváros kedvenc vendéglőjéhez. Sürgős dolga volt. Nem akarta másnapra halasztani Korányi Lajossal függőben levő ügyét. Kihívatta a vendéglőből a játékostársát. […] Néhány szó, néhány ütés. Utána felháborodott kifakadások.”
1938-ban még nem volt olyan szabály, ami alapján betilthatták volna. Szerintem akkoriban még nyomásgyakorlás sem volt. Ekkor tiltották be viszont a Hakoah-t Ausztriában. Talán az történt, hogy nyilvánvalóvá vált, ez az időszak nem a cionista sportról szól... De az is lehet, hogy emigrált néhány fontos klubvezető. Nyilván nem véletlen, hogy 38-ban Párizsba költözik Herczog Edvin "menedzser", ekkor megy Brüll Nizzába, és ekkor, 39 elején szerződik külföldre Sass és Korányi.
Bozsik Stadionnak Pótlás a tegnapi anyaghoz. Nem vettem észre a jegyzeteimben, most meg, ahogy a VAC ügyét néztem, rátaláltam.
Nemzeti Sport 1925. 11. 28. A KAC vesztegetési ügye (a KNAFC fúzió ügye) A lap szerint a problémák ott kezdődtek, hogy 1924 őszén ismét Mayer Béla lett a KAC futballigazgatója, a régiek Vigh Dezső alezredessel az élen visszavonultak (Mayer idején volt a profiper). Több WSC játékos bevallotta, hogy Mátéfi még 1924 októberében játszott a WSC-ben (tehát nem lehetett volna leigazlni). A KAC behívatta Zemaneket, a WSC játékosát. A labdarúgó azt állította, hogy megvesztegették, és az ETC-től másfélmilliót kért, hogy az MLSZ előtt is bevallja mennyit kapott a KAC-tól. Zemanek a bizottság előtt azt mondta, hogy a KAC kétmilliót ígért, ha hamisan tanúskodik, amiből 600.000-et meg is kapott (vagyis ha azt vallja, nem Mátéfi játszott 24 októberében a WSC-ben).
Nemzeti Sport 1925. 12. 02. A KAC-ot felmentették bizonyítékok hiányában. A tanút viszont (Zemanek) – mivel pénzért tett vallomást – törölték az igazolt játékosok sorából.
Tudtommal igen, bár ami 44 után történt, arról nem sokat tudok. Egy-két kivételtől eltekintve minden játékos vasutas volt, nem vitték őket a frontra. Csokai Imre jobbhátvéd viszont a háború közvetett áldozata volt. A debreceni egyetemen végzett, játszott a Bocskaiban majd a DVSC-ben. Ő tehát nem vasutas volt, a karcagi gimnáziumban tanított. Szovjet fogságba esett, 1946-ban jött vissza, de a gyomra tönkrement. 1947. március 28-án, harminc évesen halt meg gyomorrákban.
Én ezt nem tudom, de a legelképesztőbb haláleset szerintem ekkoriban Kenyeres Árpád főtitkáré volt. A háború után nem sokkal villamosbalesetben halt meg.
És akkor a VAC bunda. Már 25 végén lehetett látni, hogy valami nem stimmel a klubnál (most arról nem is beszélek, hogy 25 elején bezáratták a klubhelyiségüket tiltott hazárdjáték miatt). 25 decemberében az FTC 8:0-ra kiütötte a VAC-ot. A VAC az utolsó pillanatban kénytelen volt négy tartalékot beállítani, mivel többen sérülésre hivatkoztak. Grosz II. azt nyilatkozta később, hogy Fischer (válogatott kapus) „boldog-boldogtalannak is mellét verve meséli, hogy addig nem játszik, amíg a pénzt előre nem kapja meg.” A játékos Léby és Grünblatt Ferenc nevét említi a zsarolók között. A Nemzeti Sport szerint a VAC is fizette játékosait, de elfogyott a pénzük. A csapat kieső helyen állt, és a bajnokság végén egymás után jöttek a nehéz meccsek. Az utolsó három fordulóban először legyőzték az Újpestet, utána a Fradit, végül döntetlent játszottak a Hungáriával, és így bentmaradtak az első osztályban. Azonban már az Újpest meccs után az UTE feljelentette a VAC-ot vesztegetés miatt. Egy volt válogatott játékos, Deutsch Árpád több újpesti játékosnak 1–1 millió koronát ajánlott fel. Egy héttel később arról írt a Nemzeti Sport, hogy Deutsch Árpád, a VAC trénere (a BAK-ból volt válogatott) hat millió koronát ajánlott fel az UTE négy játékosának (Török, Búza, Markó, Szulik), ha azok lelazsálják ellenük a meccset. Győzött a VAC, Búza vette át a pénzt. Töröknek és Szuliknak (aki már korábban bejelentette az elnökének a történteket) 500 ezret adott, Markó és Búza 2,5 millió koronát kapott. Szulik és Markó azonnal odaadta a pénzt az UTE elnökségének. Az UTE Búza és Török ellen vizsgálatot indított, amely után Búzát és Törököt kizárták a klubból. Az MLSZ vizsgálata szerint a VAC első vesztegetési ügye a VAC – III. ker mérkőzés volt: Breuer II-t örökre eltiltották (ő az egyik III. ker. játékost akarta megvesztegetni). Eltilották a VAC–UTE vesztegetési ügy szereplőit is. Deutsch Árpádot és Csángó Jenőt (a VAC tagját) örökre, Búza Lajos és Török Józsefet (UTE) két, illetve másfél évre. Leitner Hermannt (VAC) egy évre. Az MLSZ Fellebbviteli Tanácsa az ítéletek nagy részét helyben hagyta, egyes játékosoknál enyhít is. Buzát csak másfél, Törököt egy évre tiltották el. A VAC összes pontját elvette az intézőbizottság, játékjogát pedig egy évre felfüggesztette az MLSZ tanácsa. Viszont ekkor vezették be a profi bajnokságot, ahol Városi AC néven a VAC csapatot indított. Tudomásom szerint viszont amatőr csapatuk nem volt, mert a BLSZ első osztályában soha sem találkoztam a nevükkel. A később VAC FC néven működő klub 1938-ig a profi másodosztály stabil tagja volt.
Szociológusok foglalkoznak a labdarúgással. Genetikusról még nem hallottam. Lenne pedig vizsgálati lehetőség. Például a Purczeldek, apa és fia a Kispestből. Szerepelt még egy Purczeld Pataki néven az ErSo MADISZ-ban is. A 20-as években a Köztisztaság FC-ben volt Olajkár I és Olajkár II, akik nem azonosak a válogatott Károllyal és Sándorral. Ráadásul ez nem is olyan gyakori név, mint a Kovács István. Éppenséggel rokonok is lehettek.
