Oké, vállalod? :-) Értem én, hogy II. kerületi felár (pedig itt se parkolási, se rakodási probléma nincs), de azért ezt kicsit erősnek tartottam. Konkrétan kiszámolva, a mai gázárak mellett ez kb. 20 év múlva térülne meg, de ha felmegy a duplájára, akkor is 10. Akkor inkább a tetőtéri hőszigetelést csináltatom meg "befújással".
Mindig szoktak itt kérdezősködni emberek, hogy nagyjából mennyi az annyi? Na, most tudok árat mondani: 102 m2 hőszigetelése 15 cm grafitossal, kétharmadában állványozva (1. emelet), egyharmada terasz felett állvány nélkül, felületképzéssel, műanyag párkányokkal, midösszesen 4,7 MFt bruttó, tehát több, mint 45 eFt/m2. Ööö..., hát nem kértem. Értem én, hogy nem az építés drága, hanem én keresek keveset, de azért ez szíven ütött.
Van benne valami, Mo.-on dúl a vas és cement/beton mánia.
kb. 35 éve az egyik fivérem épített magának un. tenisz falat.n Az egy edzést segítő építmény egyedül csapkodta hozzá a tenisz labdákat.
3 m-re 2. db vb. piillér / kb 25 x 25 -ös oszlop / Ez azért vasalt. Közé bontott téglából egy 6-7 cm fal. A téglák élére állítva és csak az egyik felén vakolva szép simára. Mint edző fal működött vagy 5 -6 évig aztán mivel az é n fennhatóságom alá került lett a dilema bontani vagy nem bontani.
Nem lett elbontva. egy 3,5 x 1,5 alapterületű favázú eternit lemezes sufni - tároló. Az óta is áll. Magassága 2,1 és 2,3 m között.
Korábban kerítéseket építettek fagyálló téglából un. katona kötéssel. a téglák élére állítva a fal kb. 6-7 cm vastag.
Épül a kerítés zsalutéglából, de rámszóltak, hogy túl sok a vas benne.
Alapozás kész, pillérek kb. 3,5 méterre vannak egymástól, 4x12-es vasalás rendesen kengyelezve, 25-ös zsalukőből. Közé 15-ös zsalukőből épül a fal. Alap felől függőleges vasakkal bekötve kb. 3 sornyi. Vízszintesen 2 db 8-as vas a pilléreken is átfűzve. Tényleg elég lenne ide 1 szál vagy kell a 2?
Függőlegesen (az alsó 3 soron kívül) nem terveztem vasakat. Ha elég egy sor vízszintesen, akkor érdemes átcsoportosítanom a maradékot függőlegesen?
A múltkor egy ismerősömet kérdeztem, nem meleg-e a polikarbonáttal befedett rész. Eg yoldalról nyitott. Azt mondta, van valami általa hőstopposnak nevezett fajta, ami jóval kevesebb energiát enged be alá, és egész elviselhető.
Pont ezt olvasgattam, miután feltettem a kérdést. Pénztárcabarát(abb) megoldásnak tűnik nekem első körben a polikarbonát lemez, bentről valamilyen vászon anyagú árnyékolóval.
Van egy kb. 20 nm-es teraszunk, ami K-Ny irányból épülettel határolt, É-i irányba van egy kb. 1,6m magas fal. D fele "nyitott". Ezt szeretném lefedni úgy, hogy napfényes legyen és ne kapjunk hőgutát nyáron alatta :) A polikarbonátos megoldás jó lehet? Mit javasoltok?
Sajnos azt nem tudom. Volt aki azt javasolta, hogy rakosgassam bele a kukába és hosszú idő alatt elfogy, mert úgy is a végén elássák, akkor is, ha mint veszélyes hulladék adom le. Ez nem egy kivitelező volt, hanem egy építész. De ez nálam nem megy, mert a szemetet műanyag zsákban kell kirakni.
A kertben elásni meg nem fogom, nincs is rá hely. De én is azt gondolom, hogy túl van tolva ez a dolog, mert nem tudok róla, hogy a tetőfedők között több lenne a rákos épp az egyik tetőfedő is ezzel érvelt.
"abban biztos vagyok, hogy nem az erdő szélén fogja végezni az anyag, de nem tudom, hogy hol."
Én sem tudom. Beépíteni látható helyre tilos. Nem látható helyre is, de ott nehéz megtalálni. Ha feltöltésnek beépíti és bebetonozza az elméletileg nem nagyon veszélyes az egészségre. Viszont nem tömöríthető. Ha feltöltésnek építik be az az építménynek árt. Gondoljon mindenki amit akar.
Tetőt cserélnénk a jelenlegi házon, több kivitelezővel is beszéltünk. A jelenlegi tető sík pala plusz tetőzsindely van sajnos még rárakva. Tudom, hogy a pala veszélyes hulladék, azonban az egyik kivitelező azt mondta, hogy ő el tudja intézni, hogy valamelyik másik építkezésénél felhasználja, eltemeti, így nem kellene elvinni a lerakóba, ami azért jelentős összeg, több százezer forint. Tudtommal a lerakónál is eltemetik, a pala akkor veszélyes, ha porlik és a szálak kijönnek belőle, ha nincs törés, akkor a temetés teljesen rendben van.
Az ember olyan szempontból megbízható, hogy abban biztos vagyok, hogy nem az út szélére, erdő szélére fogja kidobni, tehát ne olyan embert képzeljetek el, aki teljesen felelőtlen, azonban hogy végül fel lehet-e ezt használni másik építkezésnél vagy "okosban" megoldja, hogy mégis lerakja egy szemétlerakóban valahogy "kedvezménnyel" vagy "okosban", nem tudom.
Mi a véleményetek erről, mi lehet ilyenkor a pala sorsa a gyakorlat szerint érdemes-e ilyenbe belemenni vagy teljesen felejtős? Ahogy mondtam, abban biztos vagyok, hogy nem az erdő szélén fogja végezni az anyag, de nem tudom, hogy hol.
Csak ezért kell neki alap, hogy a faszerkezetet és a tetőt támasza alá.
50cm mély sávalap, elég két réteg 5mm-es hegesztett haló távolságtartókkal, zsalukó lábazat 20cm kiemelve a talajszinttől, belül tömörített sóder 40 cm és térkő, az zsalukőre ráragasztva a széleken.
Keress olcsó terkővet, mert létezik, 30x15x6-os.
Azért kell kiemelni a talajtól 20cm, mert fából lesz a felépítmény és egy nagyobb havazás tönkreteheti.
Az oszlopoknál az sávalap öntése után szúrj be a betonba 80cm hosszú M12. menetes szárakat, aminek lent a végére szerelj egy jó nagy alátét két anyával.
Felszívja a járdáról a csapadékot a kerítés. Verd le a vakolatot és tiszta cementes homokkal javítsd ki a betont, ha szükséges.
A járdára fektess le egy 2cm deszkát lapjára. Vegyél egy 10cm magas es 2cm vastag andezit kőcsikot és ragazd fel a kerítésre, utána a díszkövet. Az legyen vastagabb min. 3 cm-es, vagy használj vastagabb réteg ragasztót, hogy legyen egy negatív profilod a kerítésen.
A két centis rést a kikened Bizon Rubber seal vizszigetelővel.
Az andezit nem szívja fel a vizet és a víszigetelő tömítés miatt a beton se fogja felszívni.
A beton kerítés lábazatára kell öntezni egy csepegtetős fedlapot, vagy venni egy előregyártottat, esetleg megcsinálni kőből, de az elég drága.
Ja hát nem lesz kicsi, két autónak lesz, plusz kell egy 6x4 méteres zárt tároló-műhely is. De ennél olcsóbb megoldást nem találtam. A térburkoló lett volna az ideális megoldás, mivel azt nem bántja úgy a sólé, de az már tényleg megfizethetetlen:(
Régen az MSz szerint betonalapot nem kellett vasalni. Az Eu-s előírások szerint igen. A vasak kiosztását meghatározza a zsalukő lukainak mérete, általában 25 cm.
Tanácsokat szeretnék kérni. Csinálnom kell egy beton placcot, aminek a mérete 11x7 méter kb. Erre egy kocsibeálló menne fából. De a telek lejtős, a hosszabbik oldal két vége közt kb 50 cm a szintkülönbség. Kiástam körben az alaphoz az árkot, igaz csak 60 cm mélységben a mindenkori talajszinthez viszonyítva. A tervem az, hogy ahol a felső végen csak 10 cm beton megy rá, de tölteni nem kell, ott a talajszint fölé 5 cm magasságig eresztem le a zsalukövet, alatta meg sima beton.(A vízszintes beton vastagsága 10 cm lesz, betonhálóval a közepén.) Azzal a szinttel megyek addig, amíg elbírja az egy zsalukő magasság, utána 23 cm-rel mélyebben alapozok, és két sor zsalukő megy rá. Ha van jobb ötlet, szívesen várom!!
A kérdéseim, hogy pl. kell e vasalni vízszintesen a betont a földben? A zsalukő kötéséhez a függőleges betonacélok, amik az alapból állnak ki, hány centinként legyenek egymástól?
Nagyobb (kb 4-5m széles) részekből áll, közötte pillérek. (=jó sok sarok... :)) Ez egy kerítés +garázs. A simítóval felhordás is opció, igen. Vakolosín helyett inkább anyagából húzott vezetősávra gondoltam, de jó az ötlet - van néhány profilom, kipróbálom azzal is, melyik a szaporább. Azt mondjuk nem értem, hogy a profil a végén hogy tűnik el, hogy nem fog ott elrepedni...
Milyen vastagon csináljam? Hallottam 1cm, 2cm... Vagy legyen inkább 1.5? ;)
Nem csak fánglival felcsapkodva lehet felvinni az anyagot, bár ekkora felületen bele lehetne jönni éppen.
Veszel vakolóléceket, felfogatod méterenként, aztán glettelővas, vagy valami hasonlóval felkened szaporán, simitóléccel lehúzod. Kérdés, milyen vakolóanyagot használsz, kevergeted a mész-homok-cement dolgokat, vagy mondjuk zsákosból dolgozol.
Amiket linkeltél. azokért nem adnék pénzt, meg kell tanulni használni őket egy szép eredményhez.
Ha natúr, akkor létezik folyékony fa, amit színezni is lehet, ezt egy jó festékboltba kevernek neked. Több rétegbe kell behúzni, mert beszárad.
A natúr újra festése elég bonyolult.
Ha festett, akkor sima fának való fehér festék gittet kell vásárolni, azt is festékboltba. Ezt is több rétegbe kell alkalmazni.
Mind a két esteben, a lényeg az, hogy a újra festés elött az egész szekrényt át kell csiszolni, 120-220- as csiszoló papírral. Utána nagyon alaposan kell portanitani.
A Tikkurila forgalmaz olyan festéket, amit ecsettel szépen el lehet teríteni. És hozzá való gitet is.
Egy konyhaszekreny festesen probalok javitgatni. Van rajta lepattogzott festek. Csiszolas utan ez a resz kb 0.5-1 mm-el beljebb van. Arra gondoltam festes elott valamilyen atvono tapasszal athuznam a rossz reszeket. Mi a velemenyetek? Pontosan mit ajanlanatok?
Hát igen, értem én, és meg is tanulnám a full kézi vakolást. Viszont itt most limitált az idő, plusz a gyerekek is be lennének vonva, tehát csinálnám szaporán. Felcsapni (még) nem tudok, persze hogy meg lehet tanulni, de ha meg tudom úszni könnyebben, akkor hajlok rá. (mondjuk testedzésnek nem lehet rossz.. :)
De azt is tudom, hogy van sok "csodaszer", amik a való életben nem működnek - mert vagy spéci körülmények / anyag kell hozzá, vagy szimplán csak átverés.
Ezért kérdem ezt a levegős cuccot (mert ha jól értem, a kőporszóró nem lesz a barátom alapvakolat felhordásánál). Persze bennem van, ha ez ilyen csudajó lenne, akkor valszeg már mindenki használná...
Persze az is simán lehet, hogy jó ez a levegős cucc, DE gépi zsákos vakolat kell neki...
Betonkeverőt már kértem kölcsön, az van, és saját keveréssel vakolnék - egyrészt az ára miatt, másrészt pedig minden porcikám tiltakozik 80-100 zsáknyi anyag felhasználása ellen. Kicsit "ásványvíz" érzete van (olyan értelemben, hogy ott a csap, minek hozatni 300km-ről vizet?)
Az is előfordulhat persze, hogy túlgondolom az egészet, és kezdőként sem több idő maga a felcsapkodás 80nm-en mint mondjuk 4-5 óra, és akkor persze nem érdemes ezen sokat rágódni...
80nm-t kéne levakolnom (menne rá anyag bőven...). Nem baj ha nem lesz tökéletes. Viszont gyakorlatom nincs benne egyáltalán, márpedig az anyagot felvinni elég nehéznek tűnik.
Mivel lehetne ezt házi körülmények között megoldani?
Ezek használhatók, vagy felesleges pénzkidobás? Van vele tapasztalata valakinek?
A levegőshöz ahogy nézem, elég nagy kompresszor kell, de gondolom ha 1-2 lukat letakarok rajta, akkor elviszi a kisebb is - vagy rosszul okoskodok, és ezt nem lehet megoldani?
10 cm-es dryvit szigetelés van a házunk homlokzatán, a korábbi 2 cm-es EPS lábazati szigetelést egy brigáddal leszedettem és 6cm-es EPS-t rakatok fel. A szigetelést ma ragasztották fel, holnap hálóznak vakolják, viszont észre vettem, hogy az EPS teteje és a vezető sín amin a dryvit van és az EPS teteje között 1-1,5 cm-es rést hagytak körbe a háznál. (Nem tudom, miért nem tolták teljesen alá a sín aljához a lábazati hőszigetelés). Az lenne a kérdésem, hogy ez így nem lesz masszívan hőhidas a télen? Mit lehet ellene tenni? Pur habbal kifújni a lukakat stb. Mi a véleményetek?
Tisztességes festőnek nem megy el egy házba kifesteni. Annak van elég munkája, több ezer négyzetmétert fest le géppel hetente, nem vagytok tisztába a piaciról.
"Természetesem létezik statisztikai esélye a következő két lehetőségnek:
1. Az egyik festőnek a spaklija 30-szor kiesett a zsebéből és az mindig az éle sarkán landolt a padlón.
2. Az egyik festőnek az volt a hobbija, hogy eldogja a spaklit az élétől fogva, megpörgetve és az beállt a padlóba. "
Azért ezek eléggé életszerűtlenek, de ami simán előfordulhat, hogy a festőlétra lába ugye általában dupla fa, a két láb közé beszorult szeg/csavar/vasdarab, esetleg éles kavicsdarab is okozhat ilyet.
Idevágó story:
Fényes kerámia járólap, teljesen karcmentes állapotban lerakva, majd jönnek a festők, de előtte a biztonság kedvéért kartonpapírok leterítve + létrázható fólia is rá. Mikor levonulnak a festők, majd felszedésre került a fólia és kartonok, utána egyből szembetűnő karcok a csempén, ráadásul tömegesen. Azóta sem értem, hogy történt, de vélhetően apró kavicsdarabok vagy hasonló került be a fólia és a kartonok alá és a festők a létra lábával ezt masszírozták bele a csempébe.
Ez képről masszívnak tűnik, valamilyen tölgy, felületkezelés fehér patina és a finisz színtelen PU lakk vagy keményítős olaj. Sajnos ez ragasztva van.
Lehet, hogy csal a kép és mégis egy laminált utánzat, az nincs leragasztva, akkor cseréld ki.
Ami biztos:
A kapcsolók, aljzatok, lámpák beszerelése az utolsó munkálat egy háznál, utána a festők mindig visszajönnek javítani és 30 év alatt soha nem láttam hibákat vagy karcolásokat padlón, miután levonultak, pedig min. 100 festőcsapattal már dolgoztam.
Alu létrát, aminek a lábán van műanyag védő és az idővel megsérül és ilyen éles nyomot hagy, a festők nem használnak, mert jók drágák, az olcsóról leesnek.
Csak fa létrát használnak, ami kétágú és tudnak vele járni. Azok puha fából készülnek mert könnyűek és nem tudják megkarcolni a keményfa padlót még ha fullba tele vannak festékkel, akkor sem.
Az sem valószínű, hogy bútorozás közben történt, az egy - két hosszú karcolás lenne.
Természetesem létezik statisztikai esélye a következő két lehetőségnek:
1. Az egyik festőnek a spaklija 30-szor kiesett a zsebéből és az mindig az éle sarkán landolt a padlón.
2. Az egyik festőnek az volt a hobbija, hogy eldogja a spaklit az élétől fogva, megpörgetve és az beállt a padlóba.
De nagyon nagy a valószínűségé a következőnek:
A fába lehetnek hibák, minden lábán álló lombhullató kérgét megkóstolják a faférgek és a gombák, mert van benne cukor.
Pl. a kivágása után egy-két hónapig állt a rönk, közbe a faférgek és gombák jobban megkóstolták- most már törzset is, mert abba több a cukor volt.
Ebből kivágták a blindet, amit most látsz. A blind átment az egész gyártósoron. Az első lépés egy gombaelleni fürdetés, ami kiöli a gombák spóráit. De a kostolások nyomai ott maradnak. Aztán a blindeket összefugolták, felvágták és rápréselték az aljzatra.
A minőségi ellenőrzésnél a rendszer kamerái kiselejtezték a kész hibás lapokat.
Olyat rájbot kever a kémikus a gyárba, hogy nem lehet észreveni, ha a felületkezelés előtt megtörténik a művelet.
A hibákat gondosan kirájbolták a munkások és átették a harmad osztályra, megtörténik a felületkezelés és a csomagolás -palettázás aztán odaadták bónusznak a nagykereskedőknek, a megvett 21 palettából feltettek még egyet, a szállítólevele nem jelenik meg, talán max. 22 paletta fér fel a nyerges platóra.
Kaptál véletlenül te is néhány dobozt ebből a hibás palettából, néhány lapból kiszáradt a rájb, amiután a paletta légzáró fóliája alatt kiszáradt lassan teljesen a felületkezelés.
Szakszerű javítási módszer masszívra:
Be kell szerezni részben színezhető folyékony fát (spéci vizes alapú természetes gyanta -Nige gyártmány- 3 dl-es kiszerelésben- bútorokra használjuk), amit azonos fajta fából kapott fűrészporral keverve, egy ilyen jellegű sérülést ki lehet javítani, síkba húzva, de újra kell lakkozni az egész felületet-picit beszínezett lakkal- olajjal, mert ha nem, a pötty látszani fog.
Ezt, hogy tényleg ne vedd észre, azt nem tudja megcsinálni senki, csak egy restaurátor- aki csak ilyesmivel foglalkozik, de azt nem tudod megfizetni.
Az előttem válaszolóhoz:
Ha nem volt nagyon részletesen dokumentálva (írásban, képekkel és tanukkal) a padló felület a festő kivitelező felvonulása előtt és rám akarná bizonyítani a kárt, akkor kell egy bírósági szakértő, hogy bizonyosodjon meg a bíró a sérülés tényéről. Én kifizetem a legdrágább bírósági szakértőt a témában- kimegyünk a helyszínre és leírja nekem nagyon részletesen, hogy nem a festők sértették meg. Akkor a bírónak van két irómánya, de az enyém részletesebb és ezt elfogadja. A felperes veszít és kifizeti a perköltséget is.
Közben nekem csinált egy nyert ügyet a süket.
Elmegyek a legjobb polgári ügyvédhez, a bírósági döntéssel és rágalmazásért beperelem az felperest, de akkor összeget követelek, hogy az új házát és a régit is el kell adja, ha még a tulajdonába van. Az ügyvéd összeszedi a legjobb referenciáimat és pénzért megkéri őket, hogy tanuskodjanak nekem. A pert a felperes el tudja húzni mindenféle aprósággal évekig- halasztani a megjelenéseket a bíróságon, stb.- utána megpróbál megegyezni velem az ügyvédje, de szóba se állok vele. A végén oda kerülünk, hogy ugyanaz a bíró fogja kézbe venni az ügyet, aki felperese ügyét is tárgyalta, ezt el lehet intézni hivatalosan és megnyerem a pert- a felperes fizet, vagy bemegy az adósok börtönébe. Visszanyalt a fagyi.
Üdv mindenkinek! Lakásfelújításunk során sajnos a festők a létrázással nagyon durván megrongálták a vadi új parkettánkat annak ellenére, hogy többször kifejezetten kértük őket, hogy nagyon vigyázzanak rá.
Le vagyunk sujtva... egy vagyonba került és ráadásul gyönyörű volt. Tele van ilyen sérülésekkel. Azt sejtem, hogy ezek nem javíthatók tökéletesen. Mit tehet ilyenkor az ember?
Még nem fizettem.
Megköszönöm, ha megkíméltek a gúnyos hozzászólásoktól.
Az a része rendben van, az itteni javaslataitok alapján csináltam. Vannak 60x60x110-es oszlopalapok, az oszlopok bevasalva, kb. 3,5 méterenként elhelyezve. A sávalap is úgy készül, hogy -80 cm-től -23 cm-ig lesz kiöntve betonnal, a teteje már egy sor zsalukő lesz, ahogy korábban írtad U vasakkal az alapba kötve.
méretezni kéne. Talajmechanika függő. Megtörténhet, hogy megcsúszik.
Megkeresném a jó lapozási réteget és öntenék 3.5 - 4 méterenként egy mélyebb és legalább 60x60cm vasalt alapot, pohárnak hívják nálunk.
Ha arra letámasztom a keritést, akkor talán nem is kell a 40x80-as sávalap, hanem elég lenne egy 40x50-is, abba kevesebb vas is kell, ha bekötöd a jól megvasalt poháralapokba.
Megnéztem egy terméksimertetőt. A bedolgozás szempontjából sokkal jobb lenne mint a cementesztrich, de azt nem írtam, hogy fürdőszobáról lenne szó. Kicsit fázok a gipszes dolgoktól vízes helységben. Persze vízszigetelve lesz az épített zuhany, de mégis.
Sziasztok! 10nm szeretnék padlófűtés csövek fölött Estrich betonozni, de nehezen találok ilyen kis felületre embert/céget. Ha magam csinálnám a zsákos estrich-el milyen tapasztalatok vannak? Olvastam olyat forumon, hogy az "gyenge" keverék. A repedések elkerülése miatt szeretnék szálerősítést is belekeverni, ha ezzel kapcsolatban van tapasztalat azt is szívesen várom. A műszaki adatlapon azt írja a gyártó, hogy "gravitációs keverővel" keverhető, ez köznyelven ismert sima betonkeverő, ugye?
Igen, 1-1,5 cm-rel magasbbra rakom az ágyzatot apró bazaltból, alatta poros murva lesz. CKT betonra nem akarom rakni, szeretném ha átengedné a vizet. Nagyobb részt le tudok menni 30 cm-re, de akkor nagyon egyenetlen lesz. Elég macerás az egész, nem tudom máshol ezt hogy oldják meg.
A földet békával döngölöm le, ahol eddig jártam az autóval ott csákányozni kellett a földet.
Abban a formában rakhatom betonba a szegélyt ahogy a fényképen a próbán látszik? A szegély külső részét meg tudom támasztani mélyebben.
Sziasztok. Építenem kéne egy 4*4 méteres műhely-tárolót. Legnagyobb magassága maximum 3 méter. Féltetős (max 20° dőlésszögű), egyik fala a jelenlegi ház fala lenne mivel hozzáépíteném. A kérdés az lenne, hogy melyik lenne a költséghatékonyabb megoldás. Könnyűszerkezetes (fa) szerkezet vagy ytong? Én építeném egyedül, esetlegesen haverral mint segédmunkással. Csak úgy nagyjából kérdezem, nem kell belemélyedni a részletekbe.
Azt írtam, hogy belül egyáltalán ne gletold a falakat. Vegyél molott meszet és abból készits mészpasztát, azzal elég síma felületet lehet kihozni.
Ha tényleg nincs vízszigetelése a tartófalaknak, akkor a vizesedés oka nem szűnik meg.
De a korabeli házaknak sem volt és nem nedvesedtek a falak, mert a vakolatban a mész teljesen páráteresztő és mészpasztával simítottak, hiszen más nem volt, majd mésszel festettek.
De most olyan zsákos meszes glet nincs a kereskedelembe, amibe valamilyen tapadás segítő szert ne kevertek volna.
Kívül kőzetgyapottot kell használni, de legalább 12-es vastagságot, hogy valamit érjen is a B30-as falra.
Tehát egy több hónapos vakolat nélküli szellőztetés mutatná meg, hogy valóban alulról jövő vizesedés van?
Illetve ha bent meszes festés javasolt, akkor kint is csak szellőző szigetelés jöhet szóba, mint a vályogházaknál?
Meszes festés előtt is lehet glettelni, mészalapú glettel? Nem volt eddig ezzel szerencsém találkozni és arra lennék kíváncsi, hogy itt is ellehet-e érni olyan felületi minőséget mint a gipsz alapúnál? (súrlófény miatt Q3 minőség)
ameddig felújítod verd le a vakolatot belül kb. 50cm magasan mindenhol. Akkor meglátod, hogy a tégla nedves vagy nem.
Ha igen, vésd ki a fugákat 3 cm mélyen és hagyd úgy. Csinálj meg minden átalakítást és figyeld, ha a tégla kiszárad. Közbe szellőztess.
Azt is figyeld ha a nedvesség közbe nem megy feljebb a falakon.
Ha 3-4 hónap alatt a falak nem száradnak ki, magyarán a tégla színt kell váltson, akkor be kell injektálni belülről. Egy jó minőségű rendszer anyagára egy 30-as falra kb. 35euró, megcsinálni meglehet SK, csak
nagyon oda kell figyelni a beépítési technológiára. Van egy részletes leírása a gyártónak. Én Remmers-t használok.
Ha kiszárad, le kell vakolni egy szellőző vakolattal és meszes simítást kell alkalmazni. Ne gletold a falakat. Le kell kaparni a gletet és le kell símitani mindent, utána mész alapú festékkel lefesteni.
A laminált padlós részen látható repedés lenne? Az kimaradt a leírásból, hogy ott egy épített "media fal" készült téglából. Tehát a fal még mögötte van, viszont vizes a "media fal" alja is ezért gyanakszom padló szigetelés hiányára is. Ugyan meglepő, hogy a laminált jó állapotban van és nem mai darab az sem. Egyébként a többi helységben a fal tövében fut a radiátor cső, a vakolat/festés nem vált le, de látszik hogy hólyagos.
Sajnos nem egyszerű még ma sem jó környéken megfizethetőbb áron családi házat venni. Sokat megnéztünk és több további hiba mellett még mindig ez emelkedik ki a mezőnyből. Házméret, lokáció, telekméret számunkra megfelelő és pár millió tartalék még maradna javításra, ha lehetséges. Elképzelés egy utólagos fal és padló szigetelés, fűtés korszerűsítéssel, de ez kb minden megtekintett ingatlannál felmerült. Kérdés, hogy ez a hiba és a károsodás mértéke van-e olyan kismértékű,hogy érdemes belevágni.
A csatorna elvezetés rendben van, külső kép mellékelve. A bejárati ajtó mellett emelkedik a térkő és a talajszint, egy szoba mellett van a külső térkő és a belső padlószint egymagasságba, gondolom hogy ne legyen lépcső amikor belépünk a házba. A ház mögött, a keretet közelítve van két lépcső a térkőben és onnantól körbe a lábazat egyforma magas.
A padlóvonal fölött vízszintes repedés van. Egyébként nem volt szokás a padlót rávinni az alapra, mert így időt és pénzt spóroltak. Ha ráviszi a padlót az alapra akkor azt vasalni is kell, az meg pénz. Ha a szomszédnak jó volt akkor itt is jó. Tipikus kivitelezés. Egyébként ez csak valószínű, de nem biztos. Mivel nincs kívülről fénykép ezért csak valószínűségi alapon kérdezem: Az esővíz elég messze van vezetve a háztól? Ha eddig nem dőlt össze akkor még egy darabig nem is fog, csak ronda lesz. A vizesedés ellen meg lehet próbálkozni szárító vakolattal, de a víz a szobában fog elpárologni. Ha eddig nem dohos akkor remélhetőleg nem is lesz. A víz befelé fog párologni továbbra is. De ez már igazából épületgépész téma.
nagyon köszönöm a visszajelzést! A ház valószínűleg családi körökben épülhetett...Miről ismerhető fel, hogy a padló nem fekszik fel az alapra? A vizesedés magasságából? Illetve a tudmásulvételen milyen következmények lehetnek? Azért gondoltam az injektálásra, mert ha másra nem, de állagmegóvásra jó lehet. Vagy ez a vizesedés egy nagyon lassú folyamat?
Ránézésre a fényképek alapján a padló nem fekszik föl az alapozásra. külön mozog. Így olcsóbb volt. A fal vizesedik. Nem nagyon. Nem hinném, hogy kátrány került a falak alá bitumen helyett, ennyire nem lehetett mekmester a kivitelező.
Csinálni három félét lehet:
Nem megvenni
Tudomásul venni
Lebontani a házat és újá építeni.
Vannak injektálások, de ezek nem az örökkévalóságra készülnek. Amire lehet számítani az tíz év jó esetben. Valószínüleg a padló alatt sincs szigetelés, az csak új padlóval oldható meg (vagy egy több évtizedes szárazsággal). De utána is külön fog mozogni a faltól és képes elszakítani a szigetelést.
családi ház vásárlás előtt állok és egy vizesedés témában kérném a véleményeteket:
A ház építés éve 1980-1990, elvileg vasbeton alap,amibe kövek is kerültek. A falak alá szurok vagy kátrány került az eladó szerint. (látta csak nem ismeri) A fal pedig B30-as blokk tégla. Rajzdokumentánció nem készült vagy nincs?!
Probléma: A falak aljánál kis mértékű vakolat leválás, illetve egy ablak alatt repedés, ami évek óta nem növekedett.
A festés legalább 5-6 éves lehet, a laminált padló szintén, ami nem dúzzadt / púposodott ki. A fal alsó 20-30 cm-e kézzel is hidegebb, mint a fal közepe. Sajnos nedvességmérővel nem tudtam megmérni és már nem is lesz rá alkalom.
Kérdésem, hogy mennyire látszik ez komoly vagy súlyos hibának? Illetve mit lehet ezzel kezdeni? Injektálás + szárító vakolat?
Tehát csiszolópor + faipari ragasztó + lakk? A lakk ugyanaz a kétkomponensű, mint ami a fedőréteg lesz? Keverési arány? Gondolom a csiszolópor a lényeg, azt kell a ragasztóval egyenletesen elkeverni. Mennyi lakk kell bele?
Köszi. Meglátjuk. Elég sok a nagy rés, egy szakambernek, aki már sokszor csinált ilyet, annak biztos eg yóra, nekünk ...nem. :) Dehát a pénz nagy úr...
Ilyen tölgyfa lécet lehet kapni elvileg, vagy keressek bontott parkettát?
Nem, mert a ragaszto es a fureszpor beszaraz es zsugorodik, azok 1-2mm hezagokra valo.
Az a baj, hogy nem mindegyik sor szaradt egyforman, mert akkor kis resek lennenek, hanem 10-15 sor egyszerre.
Kell egy kezi gyalu is, mert a res nem egyforma szeles, tehat a lehasitott lecet meg kell a lapjat gyalulni, es ek alaku lecet kell beutni oda, azt is gyaluval kell kidolgozni.
Aztan egy eles vesovel levagni hosszaba, utanna lehet csiszolni sikba az egesz felulettel egyutt.
Nem olyan nagy munka, 1 ora alatt kesz, nem nagy a felulet.
Sziasztok! Van egy felülvilágító ablakom, amit most szeretnék belülről árnyékolni. Méghozzá lehetőleg teljes fényzárással.
Nézegettem (manuális) fényzáró rolókat, sima (elengedem és felhúzza magát) rugós alig van, ami elengedésre megáll, attól félek, hogy vízszintesen nem fog működni, főleg, hogy "lefutó" sínekben akarom vezetni. A gyöngyzsinóros pedig szerintem nem opció itt.
Van ezzel kapcsolatban tapasztalatotok, netán valami jól bevált megoldás?
Azt tuti nem csinálják meg. Még ez is kétséges, ki akarják adni, volt már olyan tanács is, hogy úgy is kiveszi valaki...
Valószínűleg korábban is így csinálták, mert kulcsal ki tudtam piszkálni a hézagokból az anyagot. De ha rendesen beeresztjük, hogy teljes keresztmetszetben ki legyen tömve akkor sem jó? Az a faipari ragasztó jó keményre tud száradni.
Ez a leírt keverék egyébként jó? Tehát faipari ragasztó + a 2. csiszolás pora + rétesliszt? A liszt minek bele? Kb. milyen arányban kell keverni?
Kollégámnak próbálok segíteni. VEttekegy 2. emeleti lakást, 2 helység (35-40 m2) parkettázott, de elég ramaty állaptban van, ezért az egyik lehetőségként felcsiszolnánk és újralakkoznánk. Ez egy 10 éves hozzászólás, jó ez így, vagy van esetleg jobb módszer a hézagok kitöltésére?
"parkettacsiszoló. a szélekhez meg kisflex, rugalmas gumitányérral.
először dúrvával csiszold át.
majd egy finomabbal mégegyszer, ezt a csiszolóport tedd el.
a parketta hézagaihoz faipari ragasztóból és réteslisztből álló tapasszal tapaszold át, ez az esetleges mozgásokat rögzíti, a nagy hézagokat kitölti.
ezt a "glettelt" felületet csiszold át újra. végül nitrólakk és a parketta porát keverd össze és tapaszold át az egészet, ezzel minden rés, minden hézag kitöltődik.
ez kb 30perc alatt megszárad. erre jöhet még egy utolsó csiszolás. ha kész van akkor össze kell seperni, porszívózni. Ablakot nyithatsz a helyiségen, és parketta alapozóval kezdheted a lakkozást. ha kész ez kb 30-60 perc alatt megszárad.
Következő feladat:
ablakot bezárni, valakit felhívni a lakásba akiben van annyi erő hogy kihuzzon ha elájulsz.
ha megjött akkor el lehet kezdeni a 2komponensű parkettalakkal a lakkozást.
ha az első lakkozás kész akkor a szobát le kell zárni, várni kell 8-10 órát és lehet jönni a következő réteggel.
1 alapozó és 2lakk réteggel gyönyörű tartós felületet lehet kapni. de ha szeretnéd átkeneheted 3x is."
A szegőket érdemes csiszolás előtt felszedni? Vagy jobb, ha lent hagyom, védi kicsit a falat a csiszológéptől?
Alapot kiástam, oszlopvasalást megcsináltam, beállítottam a helyére és bebetonoztam az alját. Még a sávalap vasalását kell megcsinálnom. Utána jöhetne a mixer. Van kéznél betonvibrátor, amit nem félek használni. Milyen állagú betont rendeljek, amivel ez még használható?
Másik, amit persze a betonos cégtől kell elsősorban megkérdeznem: kötéskésleltetőt csak a keverőtelepen tudnak hozzáadni? Olyat nem lehet csinálni, hogy kiöntik amit ki lehet, a maradékba pedig kevernek késleltetőt és úgy borítják ki? Azt gondolom nem lehet, mert már elindul a kötés, de hátha rosszul tippelek...
Nekem is valami ilyesmit javasoltak a szakik (itt és itt), nagyjából ennek megfelelően csinálom. Nálam viszont telibe zsalutéglás betonkerítés lesz, így kicsit nagyobb talán a terhelés, bár csak függőlegesen. Szóval: 110x60x60-as oszlopalapok, közte 40x70 cm sávalap bevasalva, de nekem csak kb. 4 méterenként lesz oszlop.
A spórolás 3-szoros, mert nem kell kiásni, nem kell elvitetni a földet, nem kell betonozni, ezért próbálkozom, de ha öngól lesz belőle, akkor nem erőltetem.
Szóval a kérdés az, hogy egy ilyen jellegű kerítésnél, ha a pillérek alatt van normál fagyhatáros alap, közötte pedig egy jó 50cm-es alap és az egészet egy bevasalt gerenda összefogja, akkor aludhatok-e nyugodtan?
Kerítés alapozásnál lenne kérdésem: az elképzelés az lenne, hogy 30x30-as oszlopzsalu pillérek lennének kb 2 méterenként, közötte 15-ös zsalukőből két sor, mint kerítés lábazat, a kerítés mezők meg valami nem zárt fa deszkázatot kapnának, tehát súlyban és szélterhelésben sem jelentős.
Az első elképzelésem a kerítésalapozásra az volt, hogy munkagép kiszedi a teljes kerítésvonalon 30cm szélességben 1 méter mélyen a földet, bele egy 4x12-es betonvasból álló 30 cm-enként kengyelezett vasalás, az alaptest felső harmadában elhelyezve és az egészet kiöntjük mixerbetonnal.
Szerintem ez így tuti lett volna, viszont a mai brutál árak miatt szeretnék spórolni 1-2 ponton. A betonvas már adott, azon nem változtatnék, de mi lenne, ha az alapárkot csak a pilléreknél engednénk le 1 méterre, a kerítésközöknél meg lenne kb 40-50 cm, így a már meglévő vasalás beleférne, plusz a pilléreknél természetesen függőlegesen is lenne vasalás teljes alapmélységtől a pillér tetejéig.
Ezzel egyrészt kevesebb munka lenne az alapásás, másrészt kevesebb kitermelt földet kellene elvitetni, harmadrészt pedig a lényeg, hogy kevesebb beton kellene.
Megfelelően időtálló lenne szerintetek így is a szerkezet?
Mindent megvettem amit kért, ellenben van egy dolog ami még eszembe jutott bár ő nem kérte. Ez pedig a szegtömítő szalag. No most elég húzós az ára, elvileg kellene nekem úgy 200 méternyi ami olyan 40 ezer forint körül volna kb.
Eléggé nem hiányzik már a további kiadás... Kérdés: Mennyire kritikus ezt kihagyni, illetve van e olcsóbb megoldás rá? (mondjuk vmi kenhető anyag az ellenléc aljára?)
A probléma az, hogy a térkő átengedi a vizet a fugákon keresztűl. Az a víz le kell szivárogjon a talajba. Csakhogy, ha télen a talaj megfagy, akkor a terasz alól a víz nem tud leszivárogni, vagyis felfagy.
Ha felfagy, feldobja a terasz lejtbetonját. Külső lépcsőknél jártam meg többszőr, mert nem készitettem a lépcsőnek elég mély alapot, aztán egy köves mester, aki már háromszor ragasztotta vissza a lépcső burkolatát (aminek a lejtbetonját újraöntöttem és elláttam a legjobb kétkomponenses kenhető vízszigetelővel), szólt, hogy legközelebb készitsem a lépcső alapozását legalább 1,2 méterig.
Persze ez attól is függ, hogy milyen rétegződése van a talajnak a telken. Szerencséd kell legyen, hogy létezzen egy olyan réteg, ami elvezeti a vizet a terasz alól, kifele a háztól- a fagyhatár felett.
Neked most van egy beton felületet- amit egy tömörített sóder feltöltésre fektettél le, a zsalukő eleváció belsejében.
A szakszerű megoldás a következő lenne:
1. Készitesz egy 2%-os lejtbetont, a zsalukőre is rávezetve.
2. Leszigeteled az egésszet két réteg kenhető szigeteléssel (létezik zsákos, az nem drága).
3. Felszerelsz egy festett alu lemezből késztett csepedtető profilt, 12cm széles, 6 cm lelógás csepegtetővel, 3 cm rés kell maradjon a terasz vakolt oldalától. Másképp lefolyik a víz a terasztól és összekeni a terasz oldalát (elevációját).
4. A lejtbetonra szerelsz egy 8mm vastag drénlemezt, a gombákkal lefele, alája egy geotextilt. Ilyet gyárt a Masterplaszt, bírja a terhelést.
5. Egy 10x10-es kék vakolóhálót lefektetsz a drénlemez tetejére és áthuzód végkonyan kültéri csemperagasztóval.
5. A térkövezést a terasz kerületéről kezdve, telibe ragasztod az egész teraszon, kültéri csemperajasztóval. Kifugázva homokkal.
A terasz peremén, az eleváció tetején, meg fog jelleni a drénlemez és a lejtbeton. A lejtbeton takarja az alu csepetető, de a drénlemez és a csemperagasztó látszik.
Van 5 -6 cm széles térkő szegő a gyalogjárdáknak. Abból kivágsz egy csíkot a térkő vastagságára és felragasztod a térkő mellé végig a külső peremen.
Tehát a térkő burkolásnál a külső peremtől 6.5 cm el kell kezdeni, majd a végén a térkő oldalára felragasztani a szegőt.
Elvileg ez a rétegrend a következő képpen kell működjön:
Az esővíz le fog folyni a térkövek fugáin a lejtbetonig és szép lassan kiszivárog a drénlemez gombái között és lefolyik az alu profilon a terasz mellé.
Én a teraszon a térkövezés alá csinálnék egy lejtbetont kifelé, arra homok terítést és abba a zsalukövet. A lejtbetonon összegyűlt vizet a zsalukövön kivezetném és a zsalukövet egy kő/gresh lappal fölül lezárnám. Ha a gresh/kőlap túlnyúlik a zsalukövön akkor lehet neki vízorrot is csinálni.
Sziasztok zsalukőből épített terasz esetén hogy oldanátok meg a térkövezést? a terasz fel van töltve a zsalukő szintjéig le betonozzuk az egészet és úgy térkövezzük, vagy hagyjuk így de a szélekre hogy rakjunk térkövet?
Passzolom, mi is feltettük ezt a kérdést :) A fűtéskörben a nyomás 1,1 bar-ra állítottuk, de 1 nap alatt semmit nem mozdult. Bár nagyon kis szivárgás esetén lehet ennyi idő alatt nem is látszódna.
Segítséget szeretnék kérni, hogy megértsem mi lehetett gond a házunk hidegburkolatának tönkremenetelénél.
Igyekszem röviden leírni az előzményeket.
2016-ban új építésű házunk aljzatbetonozását követően a burkolók önterülőztek, majd hidegburkoltak. Már az első évben észrevettem, hogy néhány helyen üregesen kopog a járólap. Ez az idő múlásával egyre több helyen jelentkezett.
Egy-két lap a garázsban az autó kereke alatt meg is repedt.
Most alakítjuk ki a mosókonyhát, így eldöntöttük, hogy ott felszedem a járólapot és újra burkoltatjuk.
A felszedés könnyen megy, mert alányúlok a lapoknak vésővel és könnyedén feljönnek.
Azt figyeltem meg, hogy a járólapokon masszívan rajta van a csemperagasztó, és az önterülő ajlzatkiegyenlítőn pedig nem marad semennyi ragasztó.
Az önterülő pedig masszívan tapad a betonhoz, nincsenek rajta repedések, nem kopog üregesen.
Van esetleg tippetek, hogy mitől lehet az, hogy gyakorlatilag az egész lakásban szép lassan elvált a ragasztó az aljzatkiegyenlítőtől?
33 fokosnál melegebb vízzel sosem fűtöttem a padlót és abban a helyiségben is fellépett a jelenség, ahol nincs padlófűtésünk.
Az alábbi anyagokat használták a burkolók:
- Baumit Nivello Quatro önterülő aljzatkiegyenlítő (bár nem írja az adatlap, de úgy tudom ez gipszes anyag)
- Baumit Flex Uni csemperagasztó
- Baumit Grund alapozó
Az anyagok friss gyártásúak voltak, a portalanítás alapos volt a burkolás előtt.
Van valami ötletetek esetleg, hogy mi okozhatta a fenti problémát?
Szeretném elkerülni, hogy mégegyszer ugyanígy járjak.
10 éves ház tetőterében cserélnénk a szalagparkettát és pár helységben nedvesebb a felbeton. A parketta alatt fólia volt párazárás miatt.
Itt szivárgás állhat a háttérben, vagy elképzelhető az is, hogy a felbeton nem volt kellőképppen kiszáradva, mikor ráfektették a párazáró fóliát és a 15 mm-es szalagparkettát?
Beázás sehol nem látszódott egyébként, falak teljesen szárazak, az alsó szintről sincs semmi nyom.
Szomszed fele nezo furdoszoba ablaknal uvegteglat kell beepiteni epitesi eloirasok miatt.
Elkepzeles szerint lesz egy jol hoszigetelt normal ablak + a kulso falsikban az uvegtegla.
Hogy minnel nagyobb legyen az uvegfelulet, gondolkozom fix ablakon (szelloztetes megoldott, amiatt nem kell nyithato).
Szerintetek az ablak es uvegtegla kozti resben mennyire realis problema a peneszedes, lehet e ellene tenni? (Esetleg valami szellozot beepiteni uvegteglaba?)
Igen, csak a fűtött faházak páratechnikai részleti annyira bonyolultak, hogy kevesen képesek jól kivitelezni.
Kell egy spéci fólia ide, aztán egy másik oda, közbe az szerkezeti gerendák nem szárazak, meg kell oldani azt, hogy idővel kiszáradjanak, mert 18% nedvességtartalom felett rettenetesen gombásodnak.
Az első faházam egy 270 nm-es földszintes iskola volt (vagy 20 éve), elrontottam a paldószerkezet kiszellőztetését, egy év után visszahívtak, mert beszakadt a padló.
Sávalap volt készitve, 120cm mély, az egész feltöltve sóderrel, rajta egy 15 cm vasalt lemez, vízszigeteléssel, arra fagerendák fektetve, rajta vakpadló és hajópadló, meg 20cm közétgyapott.
A gerendák egy része elkorhadt, egy év alatt, mert körbe az alap le volt zárva.
Két réteg gerendát kelett volna szereljek, az első rétegre szegezzek egy deszkapadlót, rá keresztbe egy másik réteg 20cm magass gerendavázat, abba a hőszigetelést, utána a vakpadló és hajópadló, egy páraáteresztő fóliaval a vakpadló alatt. Így csinálják az északi országokba.
Ha a faház szerkezetét egyenesen a betonalapra építed (amit leszigetelsz vízre és hőre is), akkor kell egy talpgerenda, amibe becsapolod az oszlopokat. Aztán amikor kiöntöd az aljzatbetont, a talgerenda csak kap nedvességet, akkármilyen figyelesen zárod le. Kivölről nem tud kiszáradni, mert le kell zárni, így azok fognak lassal elkorhadni.
Sóder helyett kavics is jó:))) egyik lényeges dolog, hogy ha a beton nem közvetlenül érintkezzen a a talajjal, akkor nem szívja fel a nedvességet, onnan nem lesz fagykár.
Átm.6mm-nél vékonyabb az nem betonvas, hanem drót.Ha autó is lesz benne akkor fi8/150/150-es célszerű alul-fölül.Ha nem lesz benne autó akkor elég ugyan ez a vasalás középre.
" Valaki azt mondja elég a 10-15 cm de valaki azt mondja 20 cm is lehet! " igen minden vastagság lehet.
Válaszd a közép utat. Egy 15 cm -es vastagág biztos megfelel.
Főleg ha csak 5 x4 m-es.
Azt a betonrácsot nevezd inkább betonacél hálónak. Nem árt ha van benne.... habár néha anélkül is elmegy az ilyen betonlemez.
Nos ha a közép vastagságot veszed - 15 cm -t, annak a tömege úgy 8-9 tonna. Nincs az a szél ami elvinné azt a házat. Ha jól van rögzítve az alaplemezhez.
Olyan vastagot, hogy nevigye el a szél. A beton alaplemez és az épület súlya tart ellent a szélnek. A házat is,meg az alapot is méretezni illik...
Mi a betonrács?
Feltehetőleg nem lesz szükség egy egész mixerre.
Legjobb a földnedves, de kicsit nehezebb vele dolgozni.Kissé képlékenyet javaslok.ha a "szakember" vizet akar önteni hozzá és nem akarod,hogy össze repedezzen (a beton) akkor hajtsd el jómesszire a "szakembert". Nagyon jó minőségű betonra nincs szükség. A gyári betont plasztifikátorral rendeld.
A pala egyébként csak egy réteges kőzetlemezt jelent.
Pl. a tűzállóanyag gyártásnál használják a samott pala kifejezést.
A tető fedésre használt egy speciális képződmény a pala kőzetek között.
" és nagyon gondosan ki kell égetni, hogy szinte teljesen tűnjön el az anyagából a nedvesség (kiégetéssel, amik drága),"
Hát az a nedvesség akár 300 fokon is eltűnik.
Amugy a kerámiákat 800 és max. 1200 fok között égetik. Különféle kőagyag cserép és egyéb kerámia termékek. A porcelán nagyjából az 1200 foknál lehet égetni.
A kerámiák.... így a kerámia cserép... égetett cserép kicsi - majd semmi porózussága miatt fagyálló. A téglák kevés kivételtől eltekintve nem fagy álló, mivel a falban szárazon tarja a gondos tulaj.
Ez is érdekes állítás :
" 1800 fokon égetve 3-4 tömegszázalék alá esik a nedvessége, ezt hívják klinkernek."
Vegyél le belőle kb. 200 fokot és tényleg klinker keletkezik. A klinker a majd olvadásig égetett kerámia és cement anyaga..
És a porozítása a majd nulla.
Az az 1800 fok nagyon nagy csak a speciális tűzállóanyagok birják.
Nem olyan drága a pala. Csak ritkasága miatt drágább mind az agyagcserép. Elég nehezen lehet találni egy kemény, nulla vízfelvételű kőzetet, amit lapokra lehessen hasítani, - hiszen pont rétegek közé bejutó víz miatt (ami megfagyott) lehet lapokat hasítani belőle. Termék megmunkálása olcsó, fel kell vágni gyémántozott fűrészlappal. De van két hátránya: nem lehet makkor készíteni rá és rettentő nehéz tetőhéjazat.
Ellenben az "olcsó" kerámiacseréphez nagyon jó minőségű (szennyezésmentes, mész nem lehet benne) agyag szükséges és nagyon gondosan ki kell égetni, hogy szinte teljesen tűnjön el az anyagából a nedvesség (kiégetéssel, amik drága), igy 5-7 tömegszázalék alá esik a nedvességtartalma. Akkor 100-150 fagyási ciklust kibír és tart legalább 50-80 évet.
1800 fokon égetve 3-4 tömegszázalék alá esik a nedvessége, ezt hívják klinkernek. Ami térfogba számolva 3..5x drágább mind a tégla. Csakhogy legyen egy viszonyítási alap, hogy mennyire drága a kiégetés.
Mivel az agyag kizárólag üledékből származik, 6-8 méternél vastagabb réteg nem létezik - illetve létezik- de az a márna (tehát nem létezik belőle egy egész hegy, mind a kőbányáknál, amit nagyon lassan lehet kimeríteni), csak egy mart egy a folyóvölgybe, így gyorsan kimerülnek a bányák- hiszen a tégla, padlólap és homlokzati burkolatra is gyártására is használják.
De cserép és tégla mindenképpen kell, így a szennyezett agyag is kibányászatra kerül, az ebből készített termék ha vízzel érintkezik és megfagy, a szennyeződések (főként mész) térfogata megnő és megrepeszti a terméket, pl. a cserép esetében elkezd hámlani és bevezeti a vizet a tetőn keresztül, mert a falcolás tönkremegy- vagy a síkja elgörbűl, a tégla esetén elveszti a szilárdságát és a falazat a saját súlyától megereszkedik.
" de semmi infot nem találok a neten, pala tábla árra, mindenütt csak a vékony tetőfedőket meg a hullámpalákat..... "
Hát kicsi a valószínűsége, mivel már vagy 30 éve veszélyesnek nyilvánították az egyik fő adalékát az azbesztet.
Pedig valamikor tömegtermék volt az ilyen lemez. Pl. konyhaasztalok borítására is használták.
A pala az egy fantázia név, akár az eternit.
A betonyp faforgács +cement,
a" pala " azbeszt + cement .
Mind a kettőhöz víz és erős sajtolás kell.
El akarod adni , Add ajándékba.
Maga hogy pala az erős lemezes szerkezetet jelent.... pl. a pala kőzetek. Valamikor régen még jóval az azbesztcement fedés előtt is fedtek épülteket palával. De csak a gazdagok, a nagyon gazdagok.
Egy kastély fedése többe került mint az egész falu éves jövedelme.
Van egy régi , szerintem valamilyen kőzetből, talán palatáblából készült barkács-munkaasztalom, 1 méter *1.5 méter-es tábla, és 2,5 cm vastag. Állati nehéz egyedül fel sem bírom emelni, de szerintem pala lehet. Szerintetek mennyit ér kb. most egy ilyen, illetve mennyit reális érte kérni? El akarom passzolni, de semmi infot nem találok a neten, pala tábla árra, mindenütt csak a vékony tetőfedőket meg a hullámpalákat listázza ki. Csak az asztal tábláját akarom elpasszolni, régen talán ilyesmiből csinálták a kültéri ping-pong asztalokat , de ez nem betonnak tűnik, hanem "egybe kőzetnek".
253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (ismertebb nevén OTÉK)
37.§. (4).
"Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek."
Egy 10 éves ház fürdőszobáját szeretnénk felújítani. Az előző csempének szerkezetileg semmi baja, nem kotyog, nem reped, nem törik. Ilyen esetben érdemes bajlódni a csempe (és gondolom vele együtt valamelyest a vakolat) leverésével, vagy nyugodtan használhatóak az erre rendszeresített tapadóhidak?
Sziasztok! Külső fedett terasz lebetonozása után mennyit kell várni, hogy a járólapot le lehessen tenni? Lehet az 1-2 napos friss betonra is járólapot ragasztani?
Köszi! Tisztítónyílás nyilván kell, különben szagolhatom a belesett döglött galambot is. :-) Erre az ablak szellőztetőre rákeresek, úgyis tervben van az ablak felújítás is, köszi! Szagelszívó van a szomszéd helyiségben, közös légtérben, szóval arra figyelek. Anno ezért nem kötöttem be az előző lakásunkban, mert ott még gázos Héra volt a cserépkályhában, nem szerettem volna "hibázni". Itt kondenzációs van, eddig nem volt gond, most majd lesz. :-)
Elhiszem, mert a kb. 30 éves SOFA? / DUFA? (nem tudom, a lakással jöttek) ablakainkban csak most kezd elhervadni a vasalat. Épp ezen rinyálok, hogy kéne költséghatékonyan felújíttatni őket. Mert a fa részeik jó állapotban vannak, csak hát az üveg nem biztos, hogy megfelel a mai kritériumoknak.
A tisztító nyílás szerintem előírás, tehát ha rádugsz valamit és a katasztrófavédelem észreveszi, akkor szintén cumi.
De ne ezt nézd, hanem a saját életedet: fűtési szezon előtt azért illik legalább 1x belenézni egy tükörrel, hogy ne érjen meglepetés (+ égésterméket ki tudd belőle szedni.).
Ha meg aktívan megy, akkor belenézhetsz sűrűbben is.
Nálunk szerencsés (?) az elrendezés, a tüzelő nyílás a bejárati ajtó mellett van, aminek nem túl jó a szigetelése, így a folyamatos, friss levegő ellátás megoldott.
Egy CO érzékelőt mindenképp tennék a helyiségbe.
Ha meg bent van a lakásban a kandalló, akkor az ablakra lehet beömlőt szerelni utólag (aereco v mi a neve), esetleg rés nyitva állásba tenni az ablakot, vagy bukóra, amikor tüzelsz.
Szoktak még rinnyantani a szagelszívó miatt is, ha az van, akkor az elvileg nem mehetne, ha megy a kandalló.
Ha alkalmira fűtésre kell és tényleg jó a minősége (kémény v jó minőségű tégla), akkor nem béleltetném, mert minek?
Azok a csoda műanyag ablakok valóban légtömörek voltak 1986 ban és Német kivitelben.
A mai "utángányoltak" már kisebb huzat hatására is jól szellőznek/mozognak.
pl; a redőny gurtni kivágása?
S a remek felkészült ablakosok ? Apurhab drága , spórolni kell vele --egy ablakot 5-6 tappancs is megfog !
Ha alaposan megnézed a "magyar épitő ipart " csodákat láthatsz.Néha az az érzésem , hogy 1890 ben sokkal komolyabb minőségi épités folyt , komolyabb átvétellel.
Igazából az, hogy ha használatba akarom venni, akkor kell-e béleltetni, vagy alkalmi fatüzelésre jó-e így is, csak csináltassak egy tisztító nyílást? Meg még egy gondolatom támadt: hogy kell megoldani a levegő utánpótlást egy mai lakásban? Van a kályháknak/kandallóknak valami csatlakozásuk, és oda kell vinnem a falon kívülről a levegőt? Tudom, hogy tök primitív kérdés, de ahol eddig vaskályhát láttam, ott nem volt gond, mert maga a ház nem volt "légtömör", de mit csinál az ember most, ha nem akar bekerülni a hírekbe?
Az előbb rosszul írtam, szóval negatív a lábazat. De nem a falat ugratják ki, hanem a lábazatot vissza, az előbb mondottak miatt. Tudom miért van, a szigetelés is elfér ott (meg vastagabb hőszigetelés is, ha már nem tégla, hanem beton a lábazat és egyébként is tereppel érintkezik, szóval másak a hőtechnikai adottságok), de bent helyet nem nyernek vele.
Köszi mindkettőtöknek a véleményt, én is a 15 centire, és ezzel a 0,17-re hajlok, de így legalább kaptam megerősítést. Nekem is az volt a szempont, hogy mi lesz, ha az oroszok elzárják a gázt, és mehetek az erdőre rőzsét gyűjteni. Remélem, nem kapunk rá nagyon elvetemült árat. (Már ha kapunk egyáltalán, és nem mondják azt, hogy álljak be a sor végére, majd 2028-ban jövök én. :-) )
Tényleg, ha az embernek van egy tartalék kéménye (persze csak egy klasszikus, 14 centis, falazott), abba mit érdemes/kell rakni, ha tartalék, illetve kiegészítő fűtésnek használnám? Szintén "mi lesz, ha elzárják a gázcsapot" gondolkodás. Jelenleg egy letapétázott füstcső lyuk van meg belőle, még tisztító ajtaja sincs. Kell azt bélelni ilyenhez, vagy ennyire azért ne parázzak rá? Sokan mondták, hogy a kandallót az ember az első évben használja, aztán megunja az állandó takarítást, úgyhogy előrelátóan mi már nem is csináltattunk, igaz, pénzünk se lett volna rá. Szóval kell bélelni, vagy csak egy kamin ajtó kell?
Nem ritka dolog, bevett megoldás sok esetben, hogy "lelógatják" a téglát az alapról, hivatalos Porotherm csomóponti rajzok is vannak, amelyek ezen alapulnak.
Alápincézett épületnél így KELL, a szigetelés befejezése miatt. Ha nincs alápincézve akkor sem hibás, a lábazat a régi falusi házak kivételével beljebb vannak a fal külső síkjánál.
Sziasztok! Olyanról hallott e már valaki, hogy a 30as téglát túllógatják az alapon pár centivel? Ráadásul kifelé és ez főfal.Inkább menjen el a derékszög, jól gondolom? Vagy van ilyen tűréshatár? Nem láttam még ilyet idáig.
Elhiszem, de legalább látok benne olyanokat, amiket Mo-n még sosem :) milyen precízen figyeltek arra, hogy a föld alatti részek is függőbe kerüljenek, ilyesmi. Jó tudom, biztos a videó miatt volt :)
Itt legutóbb azt néztem, hogy jött az árokásó, kiásta az alapot, utána össze vissza láttam beledobálva a vasakat, majd másnap már ott állt kiöntve az egész, nagyjából lehúzva.
Talán itt írta valaki: ha nyugaton egy 5 lépéses munkát valaki le tud dokumentálni (= minden fázis után nyom egy fotót a telefonjával) akkor azt tárt karokkal várják.
A legtöbb magyar kivitelező (itthon biztosan) ezt a szintet nem képes megugorni.
Olyasmit sem, hogy megállapodsz mondjuk vele, hogy x átmérőjű vezetékkel köt be valamit, de ő y-t használ (kisebb), és amikor ezt felhozod neki, akkor jön a nem emlékszem, így szoktuk, nem volt a kocsiban másik, csak ez, és tsai.
Az hogy elnézést kérek, és mindjárt, (holnap) cserélem, fel sem merül.
(És ez a példa olyan kivitelező, aki a jobbak közé tartozik.)
Véletlen valaki nem látott egy lengyel (?) videót, ahol házalapot tűznek ki, majd zsalukő sorokat emelnek, megy rá valami vízzárás + pár cm-s vízzáró nikecell.
Vagy láttam valahogy a youtube-n, vagy betette valaki a linket valahová, és nem tudom előhívni az előzményekből.
(nagyon profinak tűnt az egész, azért szerettem volna még 1x megnézni és menteni)
a játékba elég lassan mozognak a társzekerek és a hajók is (a lovas-tevés katonák sokkal gyorsabban), ha nem változtatsz irányt a hajónak, kilövi az elleséges hajó. A hajóba értelemszerűen csak embereket, katonákat és fegyvereket lehet szállítani, ha kilövik, odavesz minden.
Bár a nevét már hallottam, az első gépemet is 25 éve vettem, de egy percet nem játszottam vele, szóval nem ismerem. Ahogy a tankosról is csak a nevét tudom. Nálam megállt a világ a Heroes3-nál. :-)
---
mert az erőforrások szállítása sebessége sokkal magasabb
Age of Empire, szerintem mindenki játszotta, akinek volt számitógépe...
A legmagasabb nehézségi szinten, a civilizáció fejlődésével nagyon nehezen lehetett egyensúlyba tartani a rendelkezésre álló erőforrásokat (illetve azok újratermelési ütemét) a folyamatosan rádtörő ellenségek védekezési ráfordításik ellenében. Pedig voltak csaló kódok is: vagyis lehetett kémkedni az ellenséges területeken.
Most is pont ez folyik, csak egy kicsit felgyorsítva, mert az erőforrások szállítása sebessége sokkal magasabb, mind a játékba. És a kémkedés is fejlődött.:)
Csatlakozó kérdés: meddig érdemes lemenni a k (U) tényezővel a falon? Nálunk az eredeti tervek szerint k=0,7 W/m2K a falazat hőátbocsátása (1991-es építés), és tulajdonképpen el is hiszem, mert a havi gáz átalányunk 22 eFt/hó a 150 m2-re. Igaz, ez nem ház, csak lakás, tehát alattunk, és az egyik oldalunkon is egy másik, fűtött lakás van, nem a szabad föld/levegő. Néztem szigetelés kalkulátort, és 10 centi grafitos EPS-sel 0,23-ra, 15 centivel 0,17-re vihető le az érték. Hasonlót ad az ugyanilyen vastag Rockwool is, csak azt is közölték velem, hogy kőzetgyapot legközelebb Lengyelországban van. Hajtsunk fel kőzetgyapotot "kost was kost", vagy jó az EPS is? És ha igen, akkor mennyi?
A hőszigetelés függ a szigetelőanyag szigetelő képességétől, a vastagságától és a felület nagyságától.
A külső falak hőszigetelése lényegesen drágább mint a födémé. Fajlagosan.
A padlás födémé ( és nem a térré ) lényegesen egyszerűbb és így olcsóbb is.
A külső falakra nagyjából 20 cm a max vastagság, azt rögzíteni kell a ragasztáson kívül, hálózni és vékony vakolattal ellátni és legtöbb eseteben állványozni is szükséges .
Komoly szakmunka, ráadásul csapatmunka.
A padlás födémen ennél vastagabb hőszigetelést is elhelyezhet az ember. Pl. 30 cm-t. Néha járófelület kell.
ettől függetlenül szükséges a külső hőszigetelés. A felület is nagyobb mint a padlásfödémé.
A ferde támaszokat be kell csapolni oszlopba és a födémgerendákba is, nem elég az acél heveder, az csak biztosít.
Egyszerűbb bevállazni az oszlopokat a fogópárok közé, de ennél a változatnál is csapolni kell az oszlopokat a gerincszelemen aljába.
Szóval egy ilyen felfüggesztőműnél oda kell figyelni a csomópontokra.
Elcsavarodott 8 méteres 15x15-ös gerendákkal nincs mit kezdeni egy ilyen szerkezetnél. 4.5 méteres 15x15-ös gerendákat meg lehet toldani, ha egy 60cm feles lapolást készítesz- négy menetes szárral biztosítva, pont a közepén.
Nem, de kell készíteni egy függesztőművet a gerincszelementől.
Ami a következő szerkezet:
a gerincszelementől leereszteni egy oszlopot (12x15-ös), azt átengedni (bevállazva) a fogópárok közé (min. 5x15- kell legyenek), a végét felkötni egy U alakú laposvassal a födémgerendákra.
Fogópárok nélkül is meg lehet oldani, de több anyag kell és laposvas acélhevederek is, a.) eset.
Sziasztok! Hozzáértő segítségére lenne szükségem! Adott egy 7,5 méter X 7,5 méter konyha- nappali bővítmény 30 nf főfalból. A födém 60 cm- ként 15x 15 fa gerenda lenne. Kontyolt nyeregtető lesz felette betoncseréppel. A kérdés, kell a gerendáknak ennél a falköznél alátámasztás? Ha kell hogyan oldanátok meg? A válaszokat előre is köszönöm!
Ez 6 cm, alatta 8 cm vasháló nélküli beton van. 10 cm kell nekik csak, de rakták már le térkőre is honlapjuk szerint.
Az eporipet ( 1,5 kg) megvettem, majd kipróbálom. ( 100 db lemezzel) 115-ös korongom van. A legszélesebb repedésem 1,7 mm, egyik repedés sem megy a 3 cm alá ( ott van a háló) / hézagmérővel néztem/
A kőműves / 50 éve a szakmában!/ - aki csinálta, én csak talicskáztam - be akarja kenni kültéri csemperagasztóval, hogy ne látszódjon a repedés, de már nem endegem ide. Jövő héten - ha száraz lesz az idő és lesz rá két napom is, - nekiállok eporipezn és bevágom a dilatációs csíkokat. Állítólag a Mapei cuccok nagyon jók.
A repedésjavítás után - tél előtt - valamivel le kellene kenni a betont, ami nem ereszti át a vizet.
6 cm vastag betonba vasat rakni utolsó fillérig kidobott pénz. Szerintem ennél a sz.rrá repedt betonnál két lehetőség van. Betonjavítóval javítani vagy ráhúzni újabb 5 cm vastag beton réteget. 250kg/m3 cement adagolással és alacsony víz-cement tényezővel. Ha nem kap nagy terhelést akkor nem kellett volna a betonba vas. Persze akkor még jobban repedezett volna. Azt csak halkan kérdezem, hogy a mobil garázs hogyan rögzül, hogy el ne vigye a szél?
Kültéri szerelőbetonra ( mélyalapozás és tapadásjavító felkenése után) került 6 cm vastag, 0,4-es sóderrel köbméterenként 400 kg cementtel aljzatbeton, amibe 2 cm magasságú támasztó műanyagokkal 15*15 cm-es 6-os vasbetonháló került.
Másnapra tele lett - valószínűleg- zsugorodási repedéssel.
Erre a betonra egy mobil lemez garázs lesz téve, és tároló helységnek lesz használva.. Ez a garázs azonban nem szigetelt, ezért a repedt betonba befolyik a víz, télen tovább fog repedni.
Az agyvérzés után most keresem a megoldást, mivel szüntessem meg a repedést, majd mivel kenjem le a betont, ami vízzáró.
Ötletek esetleg?
A repedés javításhoz Mapei ( Eporit és Epojet) műgyantát néztem, jó drága…
Baromi sok, vagy 40-50 repedésem van.
Ajánlottak kültéri csemperagasztót is a repedés kitöltéshez, mondván nagy terhelés nem lesz rajta, de most tanácstalan vagyok
Új ház építésén gondolkozunk, ahol tetőtér is lesz és azon agyalunk, hogy milyen vastag legyen a tetőszigetelés. Egy mostanában épült háznál mennyi a "megszokott" vastagság? 20 centi kőzetgyapot vagy esetleg több?
A https://vasarlocsapat.hu/_kalkulator/_hoszigeteles/hoszigeteles-kalkulator.shtml# oldalt használtam (sajnos fóliákat nem tudtam beírni) a kalkulátorba, ez alapján 0.15 W/m2K lett az érték. A kalkulátor szerint ez a 2019-es szabályok szerint már gyenge. Tényleg így van ez? Illetve tud valaki pontosabb kalkulátort? Itt nem lehet megadni a fóliákat. A neten főleg falszigetelés kalkulátorokat találtam
Van értelme tetőre szánt faanyagot lekenni/beáztatni favédő szerrel? Nem a bepréselős nagyüzemi megoldásra gondolok. Ezeknek a gyantás anyagoknak, gondolom csak felületi kezelés lenne, még ha be is áztatom, feleslegesen nem akarok vele dolgozni. A fa adott, ahonnan vettem, ott nem foglalkoznak ilyennel, így ha szükséges, nekem kell megoldani: cserépléc (3x5-ös), ellenléc (5x5 és 5x10), szarufa (7,5x15), lambéria, gerenda (12x20 ragasztott).
Ma volt előttem egy árajánlat, családi ház ereszcsatornára, ott 2400 ft méterenkénti anyagköltséggel és (nettó, katás-számlás) 1500 ft/folyóméter munkadíjjal számoltak.
Az egyik nagyvárosba- ami a legnagyobb szállítási csomópont volt Erdélyben- a vasút a 20 század elején (még a magyar világban) egy egész háznegyedet épített az alkalmazottainak- egyforma parcellákra osztva egy viszonylag sík területet- az utcafront elég keskenyre sikeredett- de a hátrafele a parcella 70 méter volt- hogy legyen hely istállónak és veteményesnek is. Ezek mind párba, egymásnak fordított félnyereg tetőkkel építették- aztán a 90-es években nagyon felkapott negyed lett. Vagy 20 darab ilyen házat újítottam fel, alá falazással és készítettünk manzárdot mindenhol, megemelve mind a két összeépített ház gerincét. Mindenhol vasbeton födémet húztunk a tartófalakra, aztán egy 3.5 méteres tűzfalat. Néhányan megvettek egymás mellett két telket, lebontották a házakat- és felhúztak rá egy palotát.
Van egy betegségük a félnyereg tetőknek. 13 méter hosszú fal nagyon sok.
Ilyenkor szokás szerelni 3.5méterenként vb oszlopokat is, komoly alappal. De nem hiszem, hogy készítettetek-???? hiszen 3.6 méteres az ablakod, mellette egy téglapillérrel.
Mindegy milyen széles a nyílás a két tartófal között, a szarufa nyomja a tartófalat kifele és az egy dolog, hogy ki akarja forgatni a horgolás a talpszelement- de ha be van ütve a 12-es fordított ácskapocs- akkor nem tudja, de a végén repeszti a falat - vagyis nyomja kifele a két ablak közötti pillért, ami a régi falazási szabvány szerint min. 2.5x a falvastagság kell legyen (tömör kisméretű téglából- nem üregesből), hiszen áthidaló- koszorú nincs lehorganyozva a téglafalba.
Önts egy 25cm magass vasalt koszorút , fúrj be néhány tüskét a megöntött áthidalóba, azok lehetnek a tőcsavarok is és benne és szerelj rá egy 20x15-os talpszelement. Fúrj fel egy 15x15-ös gerendát a szemközti tartófalra, át a falon, M14-es menetes szárakkal és egy 400x200x8-as alátettél, kb. 2 -2.5 méterenként és csapolj bele (feles beeresztéssel- fentről egy 8-as szerkezeti csavarral rögízítve) három 15x15-ös gerendát. Ha a meglevő ház koszorúját meg tudod fúrni, akkor jó a beragasztott menetes szár is, csak vegyél téglanak való ragasztót.
A három gerendáról támaszaszd vissza a szarufákat, három rövid oszloppal és szerelj be egy 15x15-ös köztes szelement. Gyalult gerendákkal még jól is fog kinézni. Ha a külső falon a talpszelem egy része is látszik, akkor képződik egy jól mutató keret a gerendákból.
Köszönöm a válaszokat! Annyit hozzáfűznék, hogy nem én vagyok a kivitelező, hanem a megrendelő, aki már a saját (eddigi) házamat is részben saját magam terveztem és részben saját magam építettem az akkori kivitelezővel együtt (aki tényleg becsületesen mindent szépen megépített). Persze nem én építettem, de részt vettem minden mozzanat megvalósításában valamilyen módon - mert egyszerűen érdekelt a dolog (nem beleszólni akartam). A most elkészült eredményt én nem így készítettem volna el. Viszont ennél munkafázisnál nem tudtam jelen lenni. Nekem kifogásaim vannak a megvalósítással. Ezért kérdeztem tőletek, hogy mi erről a munkáról a véleményetek. Köszönök minden kritikus és egyéb gondolatot! A régi ház falától a képen látható fal egyébként 3m-re van, és maga a hozzáépítés 13m hosszú (bár ez nem látszik a felvételeken). Betoncserép menne rá, és a tetőszigetelés 15cm szarufák közti szigetelés + 10cm allulról dagasztva. A beltér 250-re lenne az adott falnál - és a térdfal, aminek a talpszelemenjéről a tetőt eresztenék 400-ra van a 0-tól.
Veszem észre, hogy egyre nagyobb a gányolás, amióta megdrágultak az anyagárak.
Egy félnyereg tetőt akar építeni arra az áthidalóra és megkérdi, ha kell-e koszorú a talpszelem alá, de födém nincs.
Majd a szarufák kötik össze a ház tartófalait.
A kiváltó többtámaszú, de sokkal hosszabb mind 3.6 méter, mert egy 360x180-as ablakot akar beszerelni. Nem biztos, hogy a húzott a felső fele lesz.
És a 3 sor tömör tégla is felejtős, egy vagyon lett a kisméretű tömör tégla, minden héten veszek vagy 8 palettát, nem is nézem meg a számlát, hogy ne idegeskedjek fel.
Egyértelmű választ adni a terhek ismerete nélkül nem lehet. Léteznek olyan kiváltók amiknél a vasbeton a húzott részt adja, a nyomott rész pedig kisméretű, tömör tégla ráfalazás adja. Legalább három sor. Itt a fénykép alapján úgy tűnik, hogy a kiváltó többtámaszú. Ebben az estben a húzott rész (ahová a vas kell) alulról átkerül fölülre (tégla!). Túl kevés az adat a biztos válaszhoz, de a kérdés föltevését nem érzem indokolatlannak.
A saját építkezésemen a kivitelező egy 3,6m széles nyílászáró fölé olyan "áthidalót" tett, amely 12 cm magas, s az alsó részébe egyszerűen 4db 12-es vasat helyezett (a linken - 1 , 2 - elérhető a jelenlegi állapot). Kérdés, hogy ez elegendő-e? A második kérdés azzal kapcsolatos, hogy az ábrázolt ablak (360x180) egy bővítés része, amelynek a teteje egy fél nyeregtető (galériás belső térrel - nincs vízszintes födém). Kell-e az áthidaló fölé koszorút építeni ebben az esetben, vagy nem?
Az volt a kérdés hogy tégla vagy ytong? És ezt csakis és kizárólag a súly terhelés miatt kérdezem! Nem érdekelnek más előnyei és hátrányai a téglának versus ytongnak. (Ismerem majd mindegyik előnyét hátrányát)
A Google kereső szavakkal az a baj, hogy nem feltétlenül kapom ugyanazokat a találatokat, mint aki ajánlotta nekem. Hiszen ugyanazokra a keresőszavakra az én telefonomból gyűjtött böngészési szokásaimat hozzátéve lehet hogy nekem kotongumit fog kínálni a Google motorja. (Sarkítottam az értés miatt....🙂)
Üdv ! Szerintem bármelyik 30 -as tégla használható ,de ha ezen belül is promotájak ,akkor a poroterm lenne a befutó !:-) Ha nem ez volt a kérdés ,akkor a testes villányiból tényleg kevesebb is sok már !:D
Egy 5 X 10 méteres vert vályogfalú családi ház felújítása során főfalakat cserélünk. Két helyen feltártam az alapot, ami egyöntetűen 70cm mélységben rakott kő (leöntve mésztej vagy valami hasonló...) alapnak mutatkozik, a felszín felett átlagosan további 40 centivel van kiemelve a talajszinttől. Az 50cm vályogfalat harmincas falra cseréljük. Eldöntendő kérdés hogy a tetőzet változatlanul hagyása mellett alkalmazható e valamelyik harmincas tégla típus, vagy ytongot (esetleg porfix) alkalmazzunk a további faltömeg csökkentésre?
3d kerítést kellene leraknom 10 méter hosszban térkövezett részre. (Az elején és a végén tudom falhoz rögzíteni fixen akár az oszlopokat). A kérdésem az lenne, hogy mi a legegyszerűbb módja az oszlopok rögzítésének? Ha nem muszáj a térkövet nem szedném fel, hogy ebből később ne legyen probléma, jó lenne olyan megoldás, amit térkőre lehet rögzíteni, vagy rakni, ha egyáltalán van ilyen...
Kavics vagy zúzottkő az kell alája. A 15 cm vastag vasalatlan beton lemez elég, ha nagyon jól van tömöríive a sóder. Ha nem, akkor kell a 20 cm. Vasalás nem föltétlenül kell. (kivitelezők utálnak a tömöríteni, mert nem látszik rögtön a hiánya, a díját azt már nem utálják)
A másik amit a kivitelezők utálnak az a tervező, mert ha van terv akkor nem csinálhatnak amit akarnak.
Kavics vagy zúzottkő az kell alája. A 15 cm vastag vasalatlan beton lemez elég, ha nagyon jól van tömöríive a sóder. Ha nem, akkor kell a 20 cm. (kivitelezők utálnak a tömöríteni, mert nem látszik rögtön a hiánya, a díját azt már nem utálják)
A másik amit a kivitelezők utálnak az a tervező, mert ha van terv akkor nem csinálhatnak amit akarnak.
Én meg marhára raknék a beton alá kavicsot, illetve a sajátom alá tettem is....nem hátrány, ha nem szívja fel a vizet a talajból, illetve az esetleg ráeső csapadék meg átszivárog rajta.
Az alvállalkozó egy 5mx2m méretű vasalt 20cm vastag betont készítene, de ez a kiásott talajra (sima föld) menne közvetlen. Gépjármű fog állni rajta. Kérdeztem, hogy ez alá nem szükséges még kavics réteg? Azt mondta nem szükséges. Kérdés, hogy szakszerű ez így?
Úúúútálok festeni. :-) Bár ennyit meg lehet csinálni a földön is, aztán a helyére emeljük egyben. (Ha meg nem festem, meddig marad fent, ha arra jár egy fémgyűjtő, és meglátja a szíp alaménijumot?)
Apropó, ha már eresz... a műanyag ereszcsatornák összepattintósak, vagy ragasztani kell őket? Apámék nyaralójának 40+ éves ereszei mentek tönkre, és mivel egy közönséges létráról is elérhetők (nem Erdért, de olyasmi faház, kb. 2,5 méteres magassággal és két tök egyenes, darabonként 7-8 méteres eresszel, plusz ejtőcsővel), szerintem megpróbálkoznék vele. Fémmel nem vacakolnék, bár tudtommal már azt is csak szilózzák, nem forrasztják, de a műanyaggal csak egyszerűbb dolgozni, festeni sem kell, és mivel a szüleim 85 évesek, szerintem az is kitartana, amíg még ők telekre járnak.
Igen, kalkuláltam, mert az interneten elérhetőek a különböző csatornák és kiegészítő elemek, rögzítők. 54 fm-rel számolva szerintem max. 300-400 eFt-nél megállhat az anyagköltség. De vajon kb. ugyanennyiért felrakják? Sima, egyenes a talaj, úgy 3,5 méter magasa kell felszerelni a csatornát.
Tudom, hogy ami építőipari termék és munka, annak az ára nagyon felment manapság. De mennyire? Aki csináltatott mostanában vidéken ilyesmit, meg tudná mondani, hogy kb, de csak tényleg hozzávetőleg mennyibe kerülhet egy komplett ereszcsatorna kiépítés egy kisebb, régi családi házon? Ott, ahol még soha nem volt csatorna. A ház egy kisebb ún. kockaház, kb. 90 nm, mondjuk úgy 10x10 méteres.
Fürdőszoba felújításba kezdtünk A ház, vegyesfalazatú, jórészt régi kisméretű téglából falazva. A mesterrel úgy beszéltem meg, hogy ha lehet, a régi csempéket leütve, rakjuk fel az újat. Természetesen tudom, hogy a régire is fel lehet ragasztani. Beszélve lett, ha a leválasztás nem jön be, az utóbbi történik. Sajna a végeredmény az, hogy a vakolat felemásan leütve és az újravakolás helyett, ragasztott gipszkartont akar csempealapnak. Nem zárkózom el eleve a számomra "új" megoldástól, de vannak kétségeim. Az egyik, hogy a ragasztás céljára való gipsz mennyisége kb azonos lehet vakolás anyagával, tehát a leginkább " kidomborodó" olcsóbbnak számítás,- sántít... Azon kívül, támasz nélküli mosdótálakat vettünk, azok rögzítése is problémás lehet... -Van tapasztalatotok hasonló esetre? Minden hasznos véleménynek örülnék és megköszönném!
annyival egészíteném ki a kérdést, hogy nem csak 2 alaptestet kell készítenem, hanem egy árokban a kocsibejáró mellé beton "támfalat" is....esetleg erre is használható?
Sziasztok, teraszfedéshez kell kettő beton alaptestet készítenem, kérdésem, hogy az 1 éve egy másik munkából megmaradt pár zsák Baumit szárazbetont felhasználhatom-e még vagy nem használható mivel lejárt a 6 hónap amit írnak a felhasználásra? Száraz fedett helyen volt tárolva, kibontottam egy zsákot és nincs megkötve, por állapotú mint "új" korában.
Hidegburkolt lépcsőre van-e egyszerűbb technológia, amivel esetleg ki lehet cserélni faburkolatúra? (Semmi baj a hidegburkolattal, csak a fa jobban illene a házhoz). Rá lehetne ragasztani esetleg?
Ámde drénlemez nélkül kent vízszigeteléssel nem tudna működni a talajon fekvő terasz rétegrend? Valami olyasmi talán, hogy csak a faltól 1m csíkban rakni hőszigetelést, hogy ne legyen hőhidas az épület...
Valahogy így:
Vagy ha van hőszigetelés a rétegrendben, akkor abszolút kötelező a drén, aminek ráadásul még lejtésben is kell lennie?
PIR lap, vagy 1.5x jobb a hőszigetelési képessége mind az XPS-nek. Vékonyabb is elég belőle. Persze, kibaszooooot drága, de bírja a vizet is. 100%-ban zárt a cella.
Illetve van még egy kis trükkös helyzet, amiben segítséget szeretnék kérni.
Van talajon fekvő terasz is, ahol lehet, hogy egy szigetelés réteg nem ártana a rétegrendbe, mivel a falban levő beton pillérek eléggé hőhidasak lesznek. Az aljzat-tégla sarok nem annyira, mert okostégla van.
Ilyen esetben mindenképpen a szigetelés felé kell drénlemez nem? És maga a drénlemeznek is lejtésben kellene lennie felteszem, hogy jól ki tudjon folyni a víz a légréséből nem?
Igen, valahogy így gondoltam. Csak nem 2 métert, hanem legalább egy "értelmes szobányit", mert 2 méteren nem fogsz tudni se dolgozni, se tárolni, az tuti. (A fűtetlen gardrób nagy előnye, hogy a télire kitett dolgokból kifagynak a molyok. :-) Mi a gyapjú szőnyegekkel csináltuk ezt.)
A majd beépítjük a tetőteret témához: Építész ismerős mondta vagy 30 éve, hogy a későbbi beépítés miatt nem érdemes a térdfalat, meg a 40 fokos tetőt előre megcsinálni, ha csak távlati terv a beépítés. Majd, ha kell, akkor le kell szedni a tetőt, és feltenni a térdfalat, koszorút, új tetőt, de ne költs pénzt 20 évre előre, főleg ne bizonytalanra. Legyen meg a födémben a felmenő vezetékek, meg a leendő lépcső helye, oszt' kalap-kabát. Addigra lehet, hogy már a harmadik házadban fogsz élni.
Igen, gyakorlatilag belül a szerkezeti lemezen van 10cm szigetelés meg 6cm esztrich, tehát 16cm van maximum a terasz rétegrendjére, így kicsit meg vagyunk szorulva. Persze a legegyszerűbb az lehet, hogy a teraszra csak lejtesztrich, arra kenhető vízszigetelés, aztán kerámialapok. Ez a hőhídleválasztós emeleten jó kb minimumra.
No de a probléma durvább a talajon fekvő terasznál, ahol azért akarunk minimum szigetelést is a talaj felé, mert másképp hőhidas lenne kicsit a teraszcsatlakozás vonalában a beltéri fal-aljzat csatlakozás.
Viszonylag egy hosszabb telek, aminek az utcafrontnál van egy 200-300m2-nyi mélyedése. Ha fel van töltve ez a lejt rész, már 80, 100cm-vel is, akkor már 3 utca szintjével is megegyező magasságba lenne a szint.
Erre vagy a pince, vagy egy feltöltés.
Csokis #
Hát lenne mellette pro és kontra is.
"Ezt a gépészeti részt" úgy érted, hogy legyen még hosszabb pl. 2 méterrel a ház és ott legyen a kazánház műhely?
Kicsit abba asszociáltam, hogy egy szint csak a lakrészé.
Mondjuk a pince árából egy szerény tetőtér is kijönne (későbbi "plusz lakótér").
Kocsibeállónak, meg egy 99m3 paneles garázst is össze lehetne hozni engedély nélkül az udvar végébe.
Ha pl. valahol a terasz betonja beázik, mert megszakad a bitumenes membrán, pl. a ház falánál fel volt fordítva és nem volt divatálla (13-as PVC cső), akkor az nem fog tudni kiszáradni és a fal mellett elválik a szegő, talán vagy két sor burkolat is felfagy.
Van egy módszer, ami működhet- lejt beton nélkül. Kültéri kőburkolat alá, elég kis eséssel sokszor használtuk.
Leszigeteled a betont egy 4kg bitumenes membránnal, plusz alapozó. A teraszra széleire előzőleg szerelsz egy csepegtetőprofilt- lefúrva, arra is ráhúzod a membránt.
Erre 8 mm vastag drénlemezt, lefele a bütykökkel- ez egy nagyon kemény lemez, bírja a terhelést. Arra ráburkolsz egy geotextilt.
Aztán ráhúzol egy réteg csemperagasztót- nagyon kevés eséssel, hagyod kiszáradni. Ha van egy téglalap alapterületű teraszod, akkor három vízbe húzod a csemperagasztót. Vezetőlécekkel meg lehet oldani.
Veszel egy kerámia burkolólapot, ezek általában 1.5 cm vastagok- ez bír legalább 100 fagyási ciklust is, mert nagy hőmérsékleten van kiégetve és kevés a vízfelvételük- ez kb. egy jól kiégetett kerámia cserépnek felel meg- nem klinkerlap- ebből létezik mechanikus sajtolású és kézi vetésű is. Leburkolod 1.5cm-es fugával, a burkolólapoknak van saját fugája. pl. Leier Terra rustica, 300x150x15mm.
A víz be fog jutni a burkolólapok alá a fugákon keresztül a bitumenes membránra és onnan egy kis szerencsével kiszivárog a drénlemezen a terasz szélein.
Hát igen, ez azért a 30m2 teraszra egy olyan 300 ezer extra... Lehet valahogyan a szerkezeti betonból kellett volna a lejtést megoldani vagy itt vékonyabbra venni a szerkezeti lemezt, hogy jobban elférjen a rétegrend...
Pár hete lett kész a teraszlemez. Ám akkor itt a lejtésképzésnél nincs olyan anyag, mint az önterülő aljzatkiegyenlítőknél, hogy pár mm vastagság a minimum vastagság?
Attól is függ, hogy mikor volt kiöntve a beton és hogy volt lehúzva. Ha a pólusok nyíltak, akkor a zsákos anyag 4cm -ben is jól hozzá köt és nem málik-reped.
Ha nem (azaz olyan mint az üveg), akkor fel kell csiszolni a betont, plusz alapozni is.
Teraszoknál/erkélyeknél lejtésképzésre van más megoldás is, mint a lejtett esztrich (az minimum 6cm vastag) vagy a gyárilag lejtésképzős szigetelés (minimum 2cm)?
Az abszolút minimális minimál vastagság érték lényeges lenne... van olyan anyag, amivel akár pár mm-ről indulhatna a lejtésképző réteg vastagsága?
Menj fel a marketplace-re, nézd meg a kismillió eladó komplett ablakot, majd pedig dobd fel próbából 1ft-tal a vaterára. Erősen kétséges, hogy kelleni fog bárkinek is.. egyrészt, mert nincs hozzá tok, másrészt meg mert minden méret egyedi. Én kidobtam az enyémet inkább..
hA A TELEK MÉLYEBBEN VAN MINT AZ ÚT AKKOR A PINCE HELYÉRŐL KIEMELT FÖLDDEL FÖL KELL TÖLTENI A TELKET, AZ ALAPOZÁSi És padlósíkokat annak megfelelően kell megállapítani. A pince igazából vb. lemezalapozást és teknő szigetelést kíván. Ha jó minőségű a pince az sok mindenre használható és ha van rá pénz megéri. Ha nem jó minőségű akkor egy kisebb is elég.
Bocsánat, nem vettem észre, hogy az elejénbe volt kapcsolva a nagybetű.
Itt a topikban már többször kifejtették, hogy egy pince annyiba kerül, mint ha vízszintben terjeszkednél, kivéve, ha még drágább. Cserében kapsz egy rosszabban használható területet. Akkor van értelme, ha:
- szempont a fagymentes termény tárolás, mert minden évben van 3-3 mázsa almád, krumplid, téli körtéd;
- hosszabb távon borászatban gondolkodsz :-) ;
- kicsi a telek, és máshogy egyszerűen nem férsz bele a szabályokba a szükséges négyzetméterrel;
- a talajviszonyok adják, mert úgyis lejtős a telek.
Ja, és ha csinálsz a házban egy "műszaki részt", ami a garázs, kazán, tároló, akkor oda nem kell ugyanolyan kiépítettség, mint a lakórészre. Gépészetből kell a villany, esetleg egy csap a kerti ágból, hogy télire vízteleníteni tudd, oszt' kalap-kabát. Nem viszel fűtést, nem teszel külső hőszigetelést, olcsó burkolatot használsz, és kész. (Csak akkor a ház és az ezen rész közötti hőszigetelés legyen szabályosan, tisztességesen megoldva, különös tekintettel a hőhidakra és a páraviszonyokra. Illetve alul legyen hőszigetelve, mert ahhoz többet nem fogsz nyúlni.) Se a kocsi, se a tűzifa nem fog reklamálni a glettelés hiánya miatt. Aztán ha bővül a család, vagy bármi miatt szükséged van plusz lakótérre (pl. idős rokon odaköltöztetése), ebből megoldod, míg a pincéből nem.
"egy telek 1 méterrel mélyebben az útszinntöl, szomszéd szintektől."
A víz nem kér engedélyt ha úgy tartja kedve és még a 6. 12. telekről is befolyik majd.
Volt egy rokon aki szintén nagy pince fan volt. A 120 nm -es házát teljesen alápincézte. A telek a környék legmélyebbje volt, így egy nagy esőzéskor minden víz hozzájuk folyt.
Aztán a másik véglet a ház indokolatlan meg emelése. Pl. 5 -6 lépcsővel. Szintén hülyeség, anyagpocsékolás.
Hogy mi lenne az ideális ?
Hát mondjuk a kétlépcsős megemelés. 2x 16 cm kb. 32 cm.
A nagy vízingadozások által okozott károk már ezzel is kivédhetők.
Mert bizony akadnak amik csak 30 vagy 50 évente fordulnak elő.
De az esedékes 50. év éppen jövőre lesz. Akkor befolyik a víz a házba, nem beszélve a pincékről.
Aztán akadnak csökönyös pince ellenesek is.
Szintén egy rokonnál.
Örököltek egy házat, bővítették, rendbe rakták.
Volt egy kb. 15 . 16 nm -es pince is a hagyatékban. Tégla boltozatos .
Hát mit csináltak !
A lejáratot kb. 15 cm-es vb. lemezzel lezárták. Kimondott pince fóbiásak voltak.
Pedig ideális körülmények voltak. Laza homokos talaj, talajvíz kb. 6 -8 m mélyen, belvíz 150 évente sem.
A magyarázat . Koszos, szénporos volt az a pince.
Pedig egy elhanyagolt pincét egyszerű rendberakni. A régi meszes vakolat le ( nem pince falra való ), aztán mésznélküli fehércementes kőporos szórt vakolat és semmi más. Vagy a modern un lélegző -porusos vakolat.... ha valaki sima falat szeretne.
Anno dolgoztam a belvárosban is . Az ebédlő a korábbi szenes pincében volt.
Vagy a József körúton a belső íven az Apáczai Könyvkiadó - könyvesbolt minden szociális helyisége a pincében van. Nagyon szép.
A pince befalazó rokon pedig épített egy garázst... csak a kapu volt 2 milla... a garázs vagy 5-6 milla. Autó nem áll bent, csak némi lom.
Amúgy szerencsés vagyok. Van 15 nm-es pincém, van tégla sufnim, van fészerem és van padlásom is.
Van egy telek 1 méterrel mélyebben az útszinntöl, szomszéd szintektől. Talajvíz 5m, homokos talaj, elvileg felázás, beázással nagy gond nem lenne. Pl. 100m2 ház 100m2 pince lenne a terv.
Gépi földmunka nem jelentene nagy gondot.
Jó lenne a pince, mert egyből kiemeli a házat, meg megvan a kocsi helye, kis műhely, kazánház.
Igen fűtünk fával, már eleve nem gond, ha nincs 10m2 elvéve a kazánhelységnek a lakószintből. A sávalapot 1 méterrel így is ki kéne emelni zsalukővel.
Mások meg azt mondják, hogy egy lakószint ára szinte megegyezik a pinceépítés árával. Mai árakon nem tudom mibe kerülhetne egy 100m2 pince?
Maga a kivitelezés nem lenne gond, de mégis olyan 50-50%-ban hajlok is a pince mellett meg nem is.
A húzott beton mindíg reped ha nem I. feszültségi állapotban van. Az erő egyik vasból a másikba a betonon keresztül megy. A toldási hossz megállapításánál figyelembe veszik a vas és a beton minőségét (nyíró szilárdság). Jobb betonban rövidebb a toldási hossz.
Azért tiltotta a hídszabályzat a toldott vasak egymáshoz drótozását mert az erő az egyik vasból a másikba NEM A DRÓTON KERESZTÜL MEGY, hanem a vas felületén átmegy tapadással a betonba és onnan vissza a vasba.
ha szar ragasztóval ragasztották, akkor igen, de már eléggé régen feltalálták a kültéri ragasztót. szóval inkább nem. nekem a 8 év alatt legalábbis nem mutatná jelét, hogy készülődne szétesni.. :)
A vasúti hídszabályzat tiltotta, hogy az egymást toldó vasakat egymáshoz drótozzák.
A szabvány azt mondta ki, hogy ha az összes vasat egy keresztmetszetben toldják akkor háromszoros toldási hossz kell. A régi magyar szabvány nem írt elő vasat a beton sávalapba, csak a sávalap tetején egy koszorút.
A homorú sarkot úgy kell érteni, hogy vasat (pl. "T" keresztmetszet) nem hagyunk abba az érkezési oldalon. Másképp: ha a "T" szárán megy a vas alulról fölfelé (a"T" kalapja felé) akkor az át kell vinni a "T" kalapjának fölső oldalára.
Kollégám rámijesztett a BSH gerendával kapcsolatban, hogy ha kint van (időjárásnak közvetlenül nem kitéve, de mégiscsak kint), akkor idővel a ragasztás elengedhet. Ezt kicsit hihetetlennek tartanám, de van-e benne igazság vagy sem?
Minden részlet ki van számolva. 92-be kaptam tőlük.
Íves hidaknál nem lapjára ragasztanak, hanem élere és gerendának számolják. Összefugolják a változó keresztmetszetű íveket pallóból, kivágják, ledolgozzák síkra és összeragasztják őket.
Olyat tervezni, hogy ragasztott gerenda kell és az ne látszodjon, szerintem hülyeség, meg lehet csinálni fémgerendák+fagerendák kombinációjából. Beteszek egy két 12 méteres HEB 300-as, ráhegesztek papucsokat és azokba keresztbe felfüggesztem a fa elemeket, megoldom az technikai mennyezet és a magastetőt is- a hőszigetelést, ha rászerelek egy fa szelement és szélállásokat. Ott van a 500nm-es terem, 5 méter belmagassággal.
Ragasztott fát csak oda érdemes beszerelni, ahol látszik. Fel akarsz dobni egy épületet azzal, hogy megcsinálsz egy bazi nagy látszó magastettőt, íves gerendákkal- ala organikus építészet.
Vagy egy nagy épületnél egy előtetőt, ami csak úgy lebeg a semmibe, kialakul egy piactér, ahol az emberek találkoznak és beszélgetnek néhány percet, mielőtt bemennének az épületbe.
Na de azok nem 16x16 ragasztottak, hanem 25x50-ek, 40x70-ek. Vagy ívesek, aminek a keresztmetszetük változik, a nyomaték függvényében.
Vagy két emeletes háznál a nappali fele nem készítesz vb födémeket, hanem felviszed a nappalit belmagasságát 8 méterre, beszerelsz bevilágítókat és 10db. ragasztott torokgerendát, két ragasztott szelement, a többi mehet gyalulva.
Még egy normális lakóháznál sem szükséges, ha pl. nem szeretném, hogy oszlop legyen a manzárdon, elég átkötni a tűzfalakat két HEA 200-as gerendával (szelemennek) és arra kell lehet húzni egy sátortetőt, kontyolva is. Pont egy ilyen ház tervét néztem át, a telek szűk, betettek egy 14x40m telekre egy 10x24 méteres házat, három emeletes, két vasbeton födém és belülről beburkolt sátortető oszlopok nélkül, 3 tűzfallal.
A :manzárd: belmagassága is 2.7 méter, 2.4 méter magass ablakok vannak a "térdfalakon", vasbeton oszlopok jönnek fel az alapoktól, koszorúval lezárva, onnan a HEA szelemenek egy kicsit feljebb mind a koszorúk.
Sziasztok. Kérdésem az lenne, hogy 2014-ben lejárt szavatosságú por Metylan tapétaragasztó használható-e még most szerintetek? Lenne egy kis tapétáznivalóm (3 tekercs) és ha ezt még tudnám használni, nem vennék meg egy dobozzal.
Nem akarom átvágni. Arra gondoltam, hogy 5 cm-t beengedem a gerenda végét, így a gerendára merőlegesen, kidőlés ellen megfogja.
A fa gerendát a beton oszlopra hogyen rögzítsem? 1 (vagy 2?) tőcsavart (16-os jó?) bebetonozok a tetejébe és arra engedem a gerendát? Vagy az U alakú bebetonozható oszloptartó vas jobb lenne?
"12x20-as BSH ezek szerint, ha nem függőlegesen van összeragasztva, akkor nem is biztos, hogy elég lesz?"
Az asszimetrikus BSH gerendák értelemszerűen mindig úgy vannak összerakva, hogy állítva fogják használni és úgy maximális a teherhordó szerepe, úgyhogy attól ne félj, hogy nem jól van összeragasztva.
A szimmetrikusokat kell úgy forgatni, hogy jók legyenek.
12x20-as BSH ezek szerint, ha nem függőlegesen van összeragasztva, akkor nem is biztos, hogy elég lesz?
Megnéztem a szomszédnál ma a hasonló megoldását, ott csak 4,5 méter áthidalás van 20x25-ös gerendával.
Ráadásul jó lenne minél alacsonyabb gerenda-megoldást találni. A meglévő épületen fekvő gerenda teteje 247 cm magasan van. Ha ez 20-as gerendánál is már csak 227, 30 magasnál már csak 217 cm.
Ez az utólagos bővítgetés hátránya. Most esett le, ahogy méregetek, hogy ha a meglévő épületre akarom terhelni a gerendát, be kell a koszorúba vágnom 10-20 cm mélységbe és legalább 20 cm hosszan a fészket. Ez gyakorlatilag a koszorú átvágását jelentené. Ami nem akkora baj, mivel csak egy kis kazánházról van szó, de akkor is kétséges... Lehet, kell egy másik oszlopot állítanom a fal mellé. Ebben az esetben kicsit csökkenthető a fesztáv is, olyan 5 méter körülire.
Ha felhúzok egy 30x30-as oszlopot a fal mellé, és azt nem tudom bekötni közvetlenül a falba (mert van a falon 12 cm szigetelés), az mekkora gond? Esetleg ha csinálok egy kisebb fészket az eredeti falba a gerendavégnek (mondjuk 5 cm mélyet) és a falon kívül még alátámasztom egy oszloppal a gerendát, az úgy stabil lehet?
Gerenda hajlítási teherbírásának meghatározó része
szélxmagxmag.
Élére állítva a fenti képlet alapján a teljes szélességet és magsságot egyben lehet beírni, lapjára fektetve az egyes pallók vastagságát kell beírni és összeadni. Nagy különbség...
Ezzel együtt sem értem, hogy egy összeragasztott gerendánál miért nem mindegy a terhelés iránya.
Ha jól értem úgy gondolta sr1, hogy a 30x15 gerendát nem úgy csinál, hogy 6db 15-ös pallót egymásra ragaszt, hanem 3 db élére állított 30-as pallót ragaszt össze.
Nekem BSH-val van csak tapasztalatom, de pl a 12x12-es BSH 6m-es hosszban saját súlya alatt behajlik, ha nem nézed hogy fogod és nem "élben" állnak a 4cm-es ragasztott darabok. Aztán fordítol rajta 90 fokot és máris nyílegyenes. Érdekes módon a 16x16 BSH-t mindegy hogyan nézed, saját súlya alatt már nem hajlik, mindenhogyan nyílegyenes, de természetesen beépítésnél figyelni kell nagyon, mert terhelésnél rögtön kijönne a különbség.
Egy fagerenda szálára nagyon nagy terhelést bír nyomásra és húzásra is, de kevesebbet, szálara keresztbe (nyirásra) nagyon keveset.
Megterheljük a gerendát két alátámasztás között középen egy pontszerű terheléssel.
A középtengely alatt a gerenda húzott lesz, felette nyomott. Csakhogy egy egyenes tartónál a középtengely alá kerül a nagyobb feszültség.
De mivel a fa egy amorf szerkezet, ha pl. faragott gerendát használnak, aminek benne van a bele, az nagyon nagy pontszerű terhelést elbír, mert a bél összetartja és sehogy se tud elcsúszni a rétegek a gerenda keresztmetszetében.
A 300 éves faragott gerendákból összeácsolt szerkezetek most is állnak, pedig hosszú ideig kaptak nagy terhelést, hiszen a dupla fedésű hódfarkú a legnehezebb cserép- és akkoriba csak olyat tudtak készíteni.
A rétegelt gerenda, mivel kereszt-bogmentes, tökéletesen egyforma nyirást, húzást és nyomás bír a teljes hosszába.
Egy gáteren készített épületfán lehet egy keresztbog (görcs), ami egy adott pontján a hosszán, alig bír húzást és nyírást. Nyomást bír, ebben az esetben a keresztbog nem számít.
Namost, ha egy ácsolásnál, úgy fordítják a gerendát (pl. egy szarufát), hogy felfele legyen a keresztbog, akkor annyit bír, mind egy rétegelt gerenda.
Egy szelemennél nem számít annyira, mert az általában egyenletes terhelést kap és ott vannak a karkötések is. De azt is a boggal felfele kell beépíteni.
Azért állítják az a mérnökök, hogy +30% több terhelést bír a rétegelt gerenda, mind a vágott, mert annak mindegy, hogy melyik fele van fent vagy lent.
Csak BHS gerenda létezik az ácsszerkezeteknek, az elemek vízszintesen vannak egymásra ragasztva.
Azokat el lehet rontani, hogyha egy olyan ragasztót használnak, ami nem ragaszt tökéletesen vagy a darab nedves.
Húzás esetén, megnyílhatnak a ragasztások és elcsúszhatnak a darabok egymáshoz képest, a gerenda ettől még tart, de lehajlik.
Én is készítek rétegelt gerendákat, mert a látszó ácsmunkáknál szépen mutat, de nekem nincs olyan erős tömbősitő présem, mind a BHS gerendákra szakosodott cégeknek (azaz nincsenek elég sűrűn szerelve a nyomóhengerek- mert az enyém ablakprofil tömbösítő prés). Ezért fordítva ragasztom (így keresztmetszetbe függőlegesen vannak a darabok ragasztva, tehát ha kell egy 30x15 gerenda, akkor 3 db. 30cm pallót ragasztok össze, nem 6 db. 15-ös pallót) és nagyon erős kézipréseket is használok, mert nekem csak 12cm fog a prés, hiszen az rétegelt ajtóprofil szélessége 11.5 cm.
Ilyen esetbe a békebeli urelitet használok, nem D4-es ragasztót, mert az kűltéren soha nem adja meg magát. Így szemből megnézve, egy darabnak látszik a szelemen.
Köszi. Ez alapján a 12x20-as biztos elég. A feltámasztást szeretném elkerülni, bár a szomszéd felől akár meg is oldható, ott talán nem annyira zavaró. Az ács is rábólintott, Ő még kisebbet is mondott, de szeretek informálódni, ha már az én pénztárcámról van szó.
A pontos szükséges keresztmetszet kiszámításában nem tudok segíteni, de egy konkrét példát tudok mondani BSH gerenda esetén, ami hasonló kaliber, mint a Tiéd:
Fedett terasz, 5,5 méter szélességben, kb 2,5 méter a hossza, cserépfedéssel. Az 5,5m fesztávot egy 16x16-os BSH gerenda oldja meg, de van két karpánt kb 1-1 métert benyúlva, így nettó 3,5méter csak a fesztáv. A két szélen 30x30-as zsalukő oszlop van, de csak "félmagasságig", utána 16x16 BSH az oszlop tovább és erre támaszt vissza a 2db 12x12-es BSH karpánt.
A méretezés az ács brigád saccolása alapján ment, tehát nincs statikus a történetben, de véleményem szerint sem túlméretezve, sem alulméretezve nincs (mondom ezt most, hogy jelenleg áll szépen...)
A BSH-ról annyit kell tudni, hogy nagyobb a teherbírása, de ennek mértékéről pontos adatot nem találtam sehol annó, mikor ezeket beszereztem, de 30-50% körülre becsülhető a plusz kraft.
A másik különbség még, amit figyelembe kell venni, hogy sokkal szebb, görcs és repedésmentesebb, mint egy hagyományos fa gerenda, de ez csak akkor érv, ha "látszó" lesz.
Az alábbi témában kérnék segítséget. Ki szeretném szélesíteni a gépkocsibeállót, hogy mellé férjen egy másik gépjármű és szabad legyen a garázs kijárata. Bonyolítja a helyzetet, hogy itt fut a csapadék elvezetés, de valami megmagyarázhatatlan ok miatt van egy törés benne és ebből kifolyólag csak pang a víz benne. A pirossal karikázott helyen egy 80-as műanyag cső vezeteki ki az esővizet az árokba a nyilak mentén, de az árok alja és a talajszint között nincs 40-50 cm se. Zúzott kő lenne a másik gépjármű parkoló helyén, de a csatorna elvezetést ki kell építeni úgy, hogy elbírja az autó súlyát, de a lejtés miatt a talajban kell futnia továbbra is. Fölötte kb 10cm lenne a feltöltés. Az egészet nem szeretném lebetonizni, mert másik házba tervezzük ölni a pénz, egy egyszerű, gyors és olcsó kivitelezést akarunk, de hogyan lehetne ezt kivitelezni?
A középső hosszvasakat nem muszáj toldani. Ha nem túl rossz minőségű a talaj akkor maradhat 30-40 cm-ként a kengyel. A kengyel nem lehet távolabb mint a magasság 2/3-a.
A toldásokhoz berakott 120 cm hosszú vas az rendben van, drótozás nem kötelező, a vasúti hídszabályzat tiltja is, a magasépítési nem. A sarkokba berakott kampózás jó, de úgy kell berakni, hogy a vas szempontjából homorú sarok ne legyen, mert különben többet árt mint használ.
elkövettem azt a hibát, hogy kiadtam kőmüvesnek egy kerítés és terasz alap vasalását, betonozását. Sajnos a vasszerelés sem ment neki így el kellett küldeni, és rendbe kellene hoznom amit elcseszett.
30 centi széles, 80 centi mély alapba, 8-as vasból lehajlítattam a vastelepen 70x20-as kengyeleket. Ebbe 12-es vasak mennek. A megbeszélés szerint 25 centinként kellett volna a kengyeleket berakni, és a kengyel 4 sarkába szálvas, plusz a felső vastól 20 centire 1-1 szál oldalanként, toldásoknál pedig 60 centi átfedés.
Ebből az lett, hogy 30-40 centire vannak a kengyeleket ahogy sikerült alapon, a hosszvasakból a 4 sarok oké, a másik kettő kb középen, de a legnagyobb baj, hogy nincsenek toldva a vasak, csak egymás után kötve. Mi lehetne a legkisebb munkával járó javítás?
Én arra gondoltam, hogy a kengyelek maradnak így, a középen lévő vasakat sem bántanám viszont a toldásokhoz beraknék 120cm hosszú vasakat és összekötözném a bent lévőkkel. Plusz a sarokba is tennék behajlított vasakat, mert most csak össze van kötve az egyenes vas, nincs behajtva.
Utánanéztem, az I gerenda kb. 61-2ezer Ft kb. Mivel sóder van itthon elégséges mennyiség, max. betonvasat kell venni, illetve meghajlítani a megfelelő méretre. A munkadíjat megspórolom, szerencsére nem vagyok elveszett ember, mindenhez hozzá tudok nyúlni 🙂
"talán Jenő I gerendája a másik véglet,de egy duplasoros(össze kengyelezett) 8 mm -es periodikussal csinálnék egy masszív alapot"
Valamivel olcsóbb, de macerásabb megcsinálni. Érdemes összevetni a betonvasas és az "I" tartós megoldás költségeit. Vas, vashajlítás, több beton. Biztosan többre jön ki a merev vasbetétes megoldás, de mennyivel? Ha nem sajátkezűleg csinálja akkor még a munkabér többletet is hozzá kell adni.
Üdv ! Nálam ez a majdnem "felseprhető"beton minőségű! :-( Hát ......, meggondolandó,talán Jenő I gerendája a másik véglet,de egy duplasoros(össze kengyelezett) 8 mm -es periodikussal csinálnék egy masszív alapot ha már hozzányúlnék ,és persze a fő és a válaszfalakba is sűrűen bekötném az új falat !:-) Szerintem.
Ne rágd a sza.t. Ha arra a "betonra" ráépítesz hamar tönkre fog menni a fal súlyától, hiszen még saját maga alatt is megrepedt. Föl kell vágni 20-25 cm szélességben és kell csinálni egy normálisan teherhordó alapozást. Eredetileg jól csinálni olcsóbb lett volna. 20 cm vastag az meg is felel. Nem a legolcsóbb, de a legegyszerűbb: alulra kb 5 cm beton, arra egy 100-as "I" tartó faltól falig (ha végével fölfekszik a teherhordó falra az még jobb is), betont mellé és rá. Betont tömöríteni KELL!
Nincs alatta semmi, csak homok. A ház a 70-es években épült, akkor ilyenre még annyira nem figyeltek. Linóleum van rajta, egy helyen felszedtem, ott meg is van repedve a beton....
Az egyik tartófal, a másik válaszfalnak tűnik, bár elég vastag, vakolattal együtt 23 cm. Illetve be kell építeni egy ajtót is a falba. Csatoltam egy gyors vázlatot az elképzelésről. Ebben az esetben is működhet a szögvasalásos variáció?
Ha a két fal főfal amire támaszkodik akkor egy rendes szögvas párral indítod az első sort és két soronként hilti szalagot fektetsz a két főfalba bekötve rendesen, semmi gondot nem okoz a jelenlegi aljzatnak.
Adott egy 5x5m alapterületű szoba kb.8-10 cm vastag vasalatlan aljzatbetonnal. Le szeretnék választani válaszfallal kb. 1.40 m részt gardróbnak. Gipszkarton vagy ytong válaszfalban gondokodom, de az ytong alá vasalt aljzat kellene. Milyen megoldas jöhetne szóba? A fal helyénél kivágni egy sávban az aljazbetont és készíteni egy vastagabb vasalt aljzatot, vagy egy 10x10 cm vasalt betont a meglévő aljzatra a fal alá? Vagy maradjak a gipszkartonnál? Súlyban az kevesebb, kevésbé terheli meg az aljzatbetont? Köszönöm
Ilyen faanyag árak mellett 100 nm-es nettó alapterületre számolva mennyivel lenne még drágább nagyságrendileg egy E gerendás betonfödém? 5 éve még jelentős különbségek voltak, de nem tudom el már elolvadt-e már a 200.000 Ft+-os köbméteres faanyag árak mellett.
Konkrétan az Erdért forgalmaz is BSH gerendát és annó a fa-mizéria elszabadulása előtt nem sokkal még tartották is készleten, nem tudom azóta mi a helyzet.
Viszont alapesetben szálban szeretik csak eladni, ami 13,5méter, de szokták méretre szabni is felárért, kérdezz rá!
A nyomástól függ. Min. 1.2-1.8N/mm2 , ami szükséges kemémyfánás, fényőnél elég a 0.8 is. Elég nagy.
Kalibrált deszkákat használsz, akkor valamivel kisebb nyomás is elég, fenyőnél pl. 0.6, A szakszerű eljárás a hidraulikus vagy egy trapézmenetes spinlikkel készített tömbösítő prés.
A hidraulikus max. 20 cm anyag szélességig működik (BSH maximális szélessége is ennyi), a spinglis 14cm-ig. Ennél szélesebb anyagot csak levegős présekkel lehet ragasztani, de azok spéci rendelésre gyártott gerendák.
Nekünk van oszlopos hidraulikus présünk, 1.4x3.2 asztallal, 6 oszlopos az 3.5-4 N/mm2 tud, furnérra és blindre használjuk, tömbösítésre nem lehet. Nagyon oda kell figyelni, hogy ne kapjon excentrikus terhelést az asztal, mert könnyen elgörbül és többet nem lehet rakta préselni. Ez egy meleg prés, de lehet hidegen is használni. A fűtése meleg vízzel történik, van egy külön köre (egy szivattyúval) a hőközpontból és legalább 85 fokos víz kell neki.
Egy másik megoldás a vákkumos, azokkal még nagyobb felületű munkadarabokat lehet préselni, de abból meleg változat nincs.
30 cm-es pallókra gondolsz? Az még lehet, hogy kapható. Élére állítva én is jobbnak gondolnám, de ott meg attól tartanék, hogy éppen melyik részére fekszik fel egy-egy szarufa. Hétfőn elmegyek a helyi erdértbe, megkérdezem.
Zártszelvényt néztem, 150x150x4,0 6 fm - 130e Ft, azt hiszem keresgélek még fa gerendát... :)
Én sem tudom, hogy létezik-e ilyen, csak hozzávetőlegesen kiszámoltam a minimumot. Fában kevésbé vagyok jártas mint sr1. Ha két-három-négy deszkát összehuzatsz - főleg ha élire vannak állítva - ugyan annyit érhet mintha egy darabból lenne. HA KELLŐ SŰRŰSÉGGEL ÖSSZE VAN HUZATVA. A távolságot a nyíróerő függvényében kell megállapítani, számítással.
Na ez az, hogy ilyen keresztmetszetet hirtelen nem találtam (a neten legalább is), de majd elmegyek személyesen, és megérdeklődöm.
Épp ezért kérdeztem, hogy ezt össze lehet-e hozni kettőből? Pl. két 15x15-ös egymáson? Biztos nem ugyan olyan, mintha egybe lenne, de ha össze is húzom pl. menetes szárral?
BSH-ból (hossztoldott ragasztott tartó) van vastagabb is és az jóval erősebb, mint egy normál gerenda. Az ára is erősebb.. Nekem 7.2m-t hidal át 1db 16x26-os BSH, de nem a legszélén van alátámasztva, hanem úgy, hogy középen 4.3m a szabad köz.
Köszi. Én a gerendára gondoltam, hogy középső alátámasztás nélkül hogyan lehetne megoldani. A két vége adott, ott a meglevő koszorúra és az új beton oszlopra fekszik majd.
Lehet, csak jól kell összeilleszteni. Ilyen (volt?) a gyűrűs illesztés is.
Egy 30x30-as oszlopnak elég nagy a teherbírása, 10 tonna fölött, ha kihajlást is számolok akkor is közel járhat a 7-8 tonnához. Föltéve, hogy nincs gyengítve.
Csak a neten keresgélve nem nagyon találok ilyen keresztmetszetet. Lehet ezt 2 fából is összerakni, vagy az már nem úgy dolgozik? Jellemzően 15x15 a legnagyobb, egy helyen találtam 15x20 és 20x20-ast.
Lehet, jobban járok, ha beletörődök az alátámasztásba. Esetleg nem középen, hanem kicsit eltolva.
Ha csak max 3 métert kell áthidalni, akkor mennyivel lehet vékonyabb a fa?
Esetleg zártszelvény vagy vasbeton gerenda?
Az oszlop elég a 30x30 (annak a magja 24x24), vagy kell a 40x40? Oszlopalapnak 60x60, vagy a terhelés miatt érdemes nagyobbat csinálni?
A végét nem nagyon tudom kiengedni, ott a szomszéd van. Ez egy ikerház. Tehát a rajzon jobbról a folytatódik az épület. Mondjuk a szigetelést is ráengedtem kicsit a házukra, de nem akarok túlzásba esni.10-15 centi biztos lesz azért.
Ez a sík az eredeti tető csendesítő részének folytatása (majdnem). A rajzon bal oldalt már kész van évek óta, nincs gond vele.
kék gerenda 15x25- 18x25- két karkötés sem ártana, de a új falon a koszorúba kell készteni neki egy vízszintes síkot/ amire támaszkodik (tőcsavarok is kellenek, négy). Mindenképpen kiengednem a végét 50 cm új fal külső síkjától és szerelnék még egy szarufát, az régi tetőre is, ha nincs.
Felléphet torlónyomás is, ha az új tető síkjának a szöge kisebb, mind az eredetinek. Nem szeretem ezeket az toldásokat. Meghosszabbítasz egy vízet.
Újabb kérdéseim vannak. Tetőfelújítás lesz, és a képen lila színnel jelölt terület felett most nincs tető, ezt befednénk, ha már csináljuk.
A kékkel jelölt gerenda a két alátámasztás között kb. 5,5 méter. Meg lehet ezt közbenső alátámasztás nélkül csinálni? Ha igen, milyen keresztmetszetű gerendával? A tető ezen a részen kb.17 fokos és cserépfedés kerül rá (~37 kg/m2).
A másik kérdésem: a sárgával jelölt fal most még nincs, milyen legyen? A házfalba nem tudom/akarom bekötni (24 cm szigetelés van), tehát magában állna, a másik oldalt már a szomszéd. A két végére 30x30 (vagy a gerenda alá legyen 40x40?) beton pillérzsaluból oszlopot és közé zsalutéglából falat, tetejére koszorú? Alap, vasalás jó lehet úgy, ahogy a kerítésnél is írták a szakik (oszlopok alatt 110 cm, fal alatt 70 cm)?
Az EU-s szabványok sokkal pazarlóbbak mint az MSz. volt. Ettől függetlenül lehet, hogy szükség van rá a talajviszonyok miatt. Statikus nem írhat le semmit sem ami nem szabványos.
Földszintes családi ház sávalapjába milyen betont szoktak tenni? Nekem a statikus kiírt C30-at (C 30/37 - XA3 - XC3 - 16 - F3) amit erős túlzásnak tartok.
Ja igen. Telek az már lenne, itt az építésre gondoltam. 6 éve építettem, ott akkor saját szervezésben kb. 20 %-kal tudtam olcsóbban megépíteni, mint ahogy a generálosok kalkulálták( le sem merem írni mennyiből hoztuk ki a téglaházat, betonfödémmel, egyedi nyílászárókkal stb stb...) ajánlották. Most abból indultam ki, hogy saját szervezéssel rendesen rászámolok a genetálosok árára... Itt a megyeszékhelyen a generálosok 410 eHuf netto nm áron építenek minimum, ezért úgy számlltam, hogy 600-ból azért biztonsággal kihozható, de ezekszerint tévedtem...
A nemzeti mintaterv katalógusban található ingatlanok bekerülési költsége szerintetek mennyire reális? Néztünk ki párat, ami tetszene (szerintem egész jól összerakott tervek is vannak, remélem nem kövez meg senki.)
"Olyan még véletlenül se csináljunk, hogy a lemez alsó X cm-ét ma, a felső Y cm-ét másnap betonozzuk! A bedolgozás legfontosabb elve a „frisset a frissre”-elv. Ez azt jelenti, hogy a beton össze fog kötni, ha még meg nem kötött betonra frisset öntünk. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a beton öntésénél kerülni kell az 1m-nél magasabbról történő ejtést, mert szétosztályozódnak a szemcsék és hiába tömörítjük a betonunk darázsfészkes lesz kizsaluzás után."
Ok, de jóval kevesebb cementtel dolgoznak a keverőüzemek, mint amit házilag csinál az ember. Összességében majdnem ugyanott vagy költségben, de jobb minőséget kapsz. Rakatsz bele késleltetőt, leöntteted és behordod, de te tudod. Persze ha már megvan az anyag...
Mekkora mennyiség kell egyébként?
Amit meg te csinálsz, az sem fog szétfolyni, simán megáll 45 fokban (feltéve, ha jól emlékszem). Csak nem hígfolyósra csinálod, az amúgy is csak gyengíti a betont.
Lehet, úgy is jó, ahogy tervezed. Vasat nem is akartál bele eredetileg?
Nem csak mixer hozhat betont, billenős valami is, vagy bármi platós, amiről le lehet lapátolni, ha nagyon muszáj.....amúgy meg ha folyik a beton, akkor túl híg.
Úgy emlékszem, hogy ferdén, pl. 45 fokban lehet abbahagyni, hogy folytathasd, de lehet rosszul emlékszem. Alapnál mondjuk nem tudom, mennyire jó ötlet. Mixer nem jöhet szóba? Én pár napja számoltam át az árakat és nagyjából hasonló összeg jött ki, mint a kézi keverésnél, a munka viszont kevesebb vele.
5 méter hosszú, és 2,5 méter magas zsalukerítést szeretnék csinálni 3 pillérrel és falazóblokkal(beton)
Sávalappal lenne gondom, mert lehet nem tudnám egy nap alatt befejezni.
Lehet olyat, hogy a feltöltését 2 részletben csinálom?
Első nap 45 centire töltöm fel, másnap talajszintig.
Tudom nem fog összekötni a beton, de nem lefelé kell nyomást bírnia?
Vagy esetleg mikor az első nap befejezem, rakjak bele kengyellel vasat, ami lógjon ki felfelé?(függesztve) és a második réteg így jobban össze lenne kötve?
Esetleg egy ilyen bádogozott oromdeszkás-szelemenes megoldásról egy képet kunyerálhatok valamikor? Még van a családbangondolkodási idő, mert újabb 1 hónapot csúszik a kivitelező, de majd valamikor el kell ödnteni, hogy hogy legyen és abban ez jó segítség volna...
Rajz kell, tudom, az többet mond, csak annyi időm nem volt.
Az a fajta elemes betonkerítés nem tetszik, amit írsz.
"Kaptál a netten egy leírást, ami zsaluköves megoldás, de az alapról egy szó sincs."
Amit a Töck Jenő írt,abban miért ne lenne alap? Onnan indul az egész, bevasalva. Amit a 100336-os hozzászólásnál betettem képet a kérdéseim mellé, az a menne az alapba, Te is hasonlót írtál, csak nem az alapba, hanem a rá kerülő "koszorú"-ba tetted a vasat. Én itt egyszerűsíteném a dolgot, tehát a Te és a Jenő ajánlását összegyúrva készülne a vasalás. Az oszlopokat úgy ahogy írtad, de a vasalást lesüllyesztve a talajszint alá.
"Lehet, hogy meg lehet csinálni úgy, ahogy valaki a netten leírta. De, hogy miként falazod a mi zsaluköveinket, az alapból (amiről semmit se ír) elindított függőleges vasakat, az rejtély marad. Mert kötésbe kell szerelni a zsaluköveket."
A zsaluköveket csakis kötésbe lehet tenni, nem? Mint a téglát. Én legalább is ezt hittem. Csináltam már belőle kocsibejárónál az árokba falat, ott is így raktam. A függőleges vasak simán futnak a sorok között, a vízszintesek pedig pont úgy, ahogy Te is írtad.
Zsaluzni nem akarsz.
Feleslegesen nem. Pont azért is használnék zsalukövet, hogy ne kelljen anyagot venni, építgetni zsalut.
Leírtam neked egy megoldást, egy olyan betonkerítésre , aminél a szomszéd fele egy szintkülönbség (max. 70cm- pl. fel kell töltsed a telkedet) és meg lehet csinálni házi módszerekkel. Amatőr kőművesmunka, részben zsalukővel.
Ezt a feltöltést nem értem, nincs és nem is lesz szintkülönbség a szomszéd felé. Na jó, van 10 cm, de az semmi.
Másképp nem látom semmi értelmét annak, amit szeretnél csinálni, mert kapukat is szeretnél.
Csak egy kiskaput.
Szerinted drága és túl bonyolult. Menj el ahhoz, aki ezt leírta a netten, magyarázza meg, hogy kell késziteni. 70-es sávalap nem elég neki, az egyszer biztos, mert felfagy. Egy nagy hideg kell, ami pár napig tart és kész.
Ezt itt megint nem értem. Te 60 cm mély sávalapot írtál, ahol 4 méterenként 110 mély oszlopalappal. Én eredetileg is 70 cm mély sávalapot akartam. Az a pár 50 centivel mélyebb oszlopalap hoz fel annyi meleget, hogy Te megoldásodnál ne fagyjon fel a kerítés?
Ebből a legkönnyebben előgyártott oszlopokkal és lapokkal lehet, oszlopok 2 vagy 2.5 méteréként, 90cm betonozva a talajba, ásni se kell, van hozzá fúró. A klasszikus szocialista kerítés. Most is gyártják.
Kaptál a netten egy leírást, ami zsaluköves megoldás, de az alapról egy szó sincs.
Oszlopot nem használ, hiszen úgy vasalva be a falat, mind egy monolit diafragmát. Ezt a módszert az USA-ban használják, van egy spéci zsalukövük és hozzá vasalás, 3-4 méteres falakat lehet készíteni belőle, egyből beöntve gyári betonnal, oszlop nélkül és koszorú se kell rá. Nagyon gyorsan megcsinálják, ez a lényege. Az a benyomásom, hogy ezt lemásolták.
Lehet, hogy meg lehet csinálni úgy, ahogy valaki a netten leírta. De, hogy miként falazod a mi zsaluköveinket, az alapból (amiről semmit se ír) elindított függőleges vasakat, az rejtély marad. Mert kötésbe kell szerelni a zsaluköveket.
Zsaluzni nem akarsz.
Leírtam neked egy megoldást, egy olyan betonkerítésre , aminél a szomszéd fele egy szintkülönbség (max. 70cm- pl. fel kell töltsed a telkedet) és meg lehet csinálni házi módszerekkel. Amatőr kőművesmunka, részben zsalukővel.
Másképp nem látom semmi értelmét annak, amit szeretnél csinálni, mert kapukat is szeretnél.
Szerinted drága és túl bonyolult. Menj el ahhoz, aki ezt leírta a netten, magyarázza meg, hogy kell késziteni. 70-es sávalap nem elég neki, az egyszer biztos, mert felfagy. Egy nagy hideg kell, ami pár napig tart és kész.
30-as zsalukövet írtál, 25-öst már keskenynek gondolod?
30-as zsalukőhöz milyen oszlop kell? A vasalásnak 25x25 centis kengyelt írtál, az gondolom nem fér be a 30-as oszlopba.
Most esett le, hogy sokadjára olvasom a leírásod, hogy az alapba hosszában nem is írtál vasat, csak az oszlopokba, ez valahogy elkerülte a figyelmemet. Akkor mégis csak oda lyukadok ki, hogy ha a vasat beteszem az alapba, akkor nem kell már még egy "koszorút" felzsaluznom.
A hosszanti vasalást persze be kell kötni az oszlopokba, ugye?
"A 20cm osztással minden zsalukőbe 2db. U vas kerül. Kötésbe falazva is rendbe lesz, készítettünk ilyen falat."
Az U alakú vasakat ugye hosszában gondolod? Tehát a kerítésbe hosszirányba nézve 1 sorban lesznek a kiálló vasak?
"Innen bevasalod az oszlopokat és szereled a zsaluköveket, két fi8-ot szerelsz minden sorban, átkötve az oszlopokon, a tetejére készítesz egy koszorút, fi 10 és 20cm fi8-as kengyelek."
Az oszlopok vasalása ugyanaz, amivel lentről indultunk átlapolva vagy 50 cm hosszan? (4 x fi 14, 8-as kengyelek)
A soronként berakott 8-as vasakat teljesen beeresztem az oszlopok vasalása közé a két végén, ott kell valami kötés is?
A koszorúnál milyen magasságra gondolsz? A vasalást írtad (fi 10 és 20cm fi8-as kengyelek), de a függőleges méretét nem. 10 cm elég? Az oszlopok vasalásába be kell kötni?
Van egy olyan elképzelésem is, hogy a kiskaput felül takarnám valamilyen módon. Itt a két oszlop távolsága 110 cm. A szomszédban egyszerűen a fedlap van átvezetve felül. Azt műköves meg tudja úgy csinálni, hogy öntartó lesz? Vagy érdemes lenne egy külön áthidalót kiönteni helyben, összekötve a két oszlop tetejét?
Közben megtaláltam a lenti vas funkcióját: hullámtávtartó. Ezt felhasználhatom a betonvas sorok közé távtartónak? Ha befűzöm közé a hosszirányú vasakat, nem kell olyan sűrűn a keresztirányúakat berakni és ez is elfogyna...
Nem a beton fagyásától félek, hanem a vakolat leesésétől. Ha van tartósan -5 -10 fok, ott nem hűl át annyira beton, hogy fagyjon? Az ok, hogy jól vezeti a hőt, de a talaj is át tud fagyni jó mélyen.
És ez csak az oszlopoknál számít, a többi helyen (a sávalapnál) nem?
"Oszlop mindenképpen kell a sarkokon, meg a kapuknál.:) És koszorú a tetejére is.
Nem egyszerűbb oszlopokat készíteni 4 méternként, mind 2 méterre felvinni a függőleges vasalást és megpróbálni ráhúzni a zsaluköveket?"
Az oszlop ok, de ha bekötöm az alapba, az nem jó? A plusz koszorút nem értem rögtön rá az alapra.
Azt, hogy melyik az egyszerűbb, nem tudom, mert még nem csináltam.
A te lírásod alapján 25 cm-től felfelé nincs szükség függőleges vasakra csak hosszirányúakra?
"Egy kis zsaluzástól nem kell megijedni. Megy az, csak neki kell állni. "
Az ok, de nincs anyagom sem hozzá, ha megveszem a deszkákat, utána csak rakosgathatom ide-oda.
Biztos, hogy bombabiztos, ahogy leírtad (lassan már szó szerint is előny lesz...), de nem tudom, kell-e ez nekem. Át kell gondolnom, hogy tudom megcsinálni egyszerűbben.
Az átkötés hossza mennyi legyen (tehát a két függőleges sík távolsága, amit a függőleges vasak alkotnak)? Ha arra rá akarom húzni a zsalutéglát, annak a belső méreténél nem lehet nagyobb. Az a betontakarással együtt lehet olyan 10 cm. (20-as zsalukő, mínusz falvastagság ~2x3 cm, mínusz betontakarás ~2x2 cm) Az lent az alapban nem soványka ott a 40 cm beton közepén?
"Ez nem csak addig kell, amíg kiöntjük betonnal? Tehát nem elég, ha összedrótozom?"
NEM!!!A nyomott vasakat ez tartja egyben, hogy ki ne hasasodjanak. A szabvány oszlopnál 12d-ben, falnál max. 40cm távolságban adja meg az átkötések max. távolságát. Ha kihajlik az teherbírás csökkenést okoz és még a betonfedést is lerepesztheti, hamarabb rohadhat a vas.
Huhh, köszi, ez elég alaposnak tűnik, és felét nem is értem.
"Leier 30-as zsalukövét használj, azoknak jó a minősége, pontos a mérete és könnyű vele dolgozni. "
Itt Frühwald van helyben, de majd megnézem az árakat.
"Kiásol egy 40x60-as sávalapot. 3.5-4 méterenként egy 60x60x110-est."
110-es? Nem túlzás az egy kicsit? Ha gyakorlatilag egy alacsonyabb falat építek egy sávalapra, ott sem szokott kelleni. Gondolom kidőlés ellen jó, de ha a fagyás miatt amúgy is lemegyek mindenütt 70 centire, akkor is szükséges lehet? Ráadásul igazán nem is szeretnék oszlopokat, legfeljebb a kiskapu két oldalára.
Igazán a zsaluzást a zsalutégla használatával szeretném elkerülni. Ezt a plusz koszorút szükségesnek érzed, ha egész az alaptól a kerítés tetejéig gyakorlatilag össze van vasalva a kerítés?
A talajszintre elegendő szerinted a kenhető vízszigetelés? Milyet javasolsz? Én eddig csak bitugélt használtam.
Az alapba hozatok betont mixerrel, a betonosok C 16/20-24-F2 minőségűt javasoltak. A zsalukövekbe otthon keverném, azzal nem tudok olyan gyorsan haladni, hogy megérje hozatni.
"Nem. Minden vas, de főleg a vízszintes átkötő kampózott mindkét végén."
Ez nem csak addig kell, amíg kiöntjük betonnal? Tehát nem elég, ha összedrótozom?
A két függőleges vas távolsága mennyi legyen? Annyi, hogy beleférjenek a zsalukőbe? Elvileg azokra rá kell húzni őket.
"Az átfedés, hogy érjen is valamit házi készítésű betonnál 50d (a vasátmérő ötvenszeresse), 10-es vasnál 50, 8-as vasnál 40 cm, stb. Kampózással némileg csökkenthető, de csak muszályból szoktunk kampózni, nagy munka."
Ok, tehát ha két sor zsalukő magasságában tolom be a vasat (és az alsót annyira engedem fel), akkor jó lesz? Vagy még jobb lenne, ha egész alulról, az alapba bekötve indítanám, kicsit macerás lesz kezelni, de biztos megoldható.
"Hol lesz szigetelve és miért, mert egy normális minőségű beton kerítés nem igazán igényli."
Kb. talajszinten lenne. Azt gondolnám, hogy ha lentről nedvességet szív fel, télen ledobja majd a vakolatot. Hálózni, glettelni szeretném, vékonyvakolattal ellátni, az nem fagy le?
"Ezt nem igazán értem."
Elég káoszosan írtam, elismerem. :) Megpróbálom még egyszer.
tehát a terv az lenne, hogy a 70x40-es alap talajszint minusz 23 cm-ig feltölteném betonnal, ebben lenne a kért vasalás és felfelé kiállnának a függőleges vasak. Erre tennék egy sor zsalukövet, ami 23 cm magas, betonnal feltöltve. Ide menne a vízszigetelés, majd jönne rá a többi sor zsalukő.
A 2 szál vasnak teljesen a tetejéig kell mennie, vagy egy idő után elég egy?
Leier 30-as zsalukövét használj, azoknak jó a minősége, pontos a mérete és könnyű vele dolgozni.
Kiásol egy 40x60-as sávalapot. 3.5-4 méterenként egy 60x60x110-est. Ezekbe teszel 10cm sódert.
Az mély alapba készítesz egy-egy oszlop indítást, 4 x fi 14, 8-as kengyelek, mérete 25x25cm. Ezeknek a magassága legyen 150cm.
Az oszlop indításoknál a négy fővasat kifele fordítod (pipázod) és szerelsz az aljába egy fi8 hegesztett halót, arra rákötöd a kifordított pipákat.
Kitámasztod őket- hogy legyenek függőlegesek, fent összekötöd őket 4 fi 10-el ideglenesen, hogy álljanak egy vonalban.
Kiöntöd betonnal kb. a talajszinttől- 0.25cm-re. Lehetőleg vízszintes felülete legyen a betonnak. Ezt a felületet leszigeteled, kenhető szigeteléssel.
Erre készítesz egy koszorút 4x fi8 és 6-ös kengyelek, 25x 25 cm. Lehajtasz U alakú vasakat fi 8, két 90cm x20cm széles a talpa.
Ezeket bekötöd a 20cm-ként a koszorúba. Ki kell zsaluzni és be kell önteni. Az U vasak értelme az, hogy valamennyire lekötik a falat az alapra.
A 20cm osztással minden zsalukőbe 2db. U vas kerül. Kötésbe falazva is rendbe lesz, készítettünk ilyen falat.
Innen bevasalod az oszlopokat és szereled a zsaluköveket, két fi8-ot szerelsz minden sorban, átkötve az oszlopokon, a tetejére készítesz egy koszorút, fi 10 és 20cm fi8-as kengyelek.
A keresztirányú átkötéseket nincs hogy beszerelni a zsalukövekbe az U vasaknál sem, az csak monolit falba lehet.
Ezt nem biztos, hogy értem, rajzoltam egyet, így jó? Pirosak a függő, sárga a vízszintes összekötő, kék a hosszirányú vasak. "
Nem. Minden vas, de főleg a vízszintes átkötő kampózott mindkét végén.
" A hosszirányú és átkötő szintén ilyen legyen?"
Átkötőből egyértelműen elég a fi6-os (átm. 6mm)
Hosszvas lehet 6-os is de 8-as valamivel megbízhatóbb, de nem létszükséglet.
"A kerítés utcafronti, az egyik szomszéd felé bekanyarodok, kicsit alacsonyabb magassággal. (7) A kerítésnek azon a végén, ahol nincs bekötve sehová, kell valami megerősítés (pl. egy oszlop) vagy felesleges?
A fronton középen van egy kiskapu. Az alapot teljesen végigviszem, itt is. (8) A két oldalára érdemes oszlopot rakni, amihez majd a kaput rögzíthetem?"
Ha van 20 cm vastag a fal, akkor statikailag nem kell ha vasalt. Esztétikai szempontból izlés kérdése, én tennék.
"a függőleges vasakat csak betolom a 2. sor zsalukőbe kerülő betonba, így lesz kb. 20 centi átfedés."
Az átfedés, hogy érjen is valamit házi készítésű betonnál 50d (a vasátmérő ötvenszeresse), 10-es vasnál 50, 8-as vasnál 40 cm, stb. Kampózással némileg csökkenthető, de csak muszályból szoktunk kampózni, nagy munka.
"Vízszigetelésnek jó valamelyik vizes alapú kenhető is vagy bitumenes lemez legyen?"
Hol lesz szigetelve és miért, mert egy normális minőségű beton kerítés nem igazán igényli.
"70x40-es keresztmetszetű alapot tervezek. Illetve a felső részére betennék egy sor zsalukövet. (4) A függőleges vasak szintén 2 sorba menjenek teljes 2 méter magasságig? Vagy elég az alján az első 1-2 sort így bekötni, aztán elég 1 szál? (5) 20-as kőnél a két sor között max 10 cm lehet a távolság, ez így jó? (6) És az alapban ugyanez a távolság maradjon a két sor között?"
Még korábban írtál a kerítéses kérdésemre kimerítő választ. Most már nagyon közeledik az idő a kivitelezésre, szerzem be az anyagokat, ezért még egyszer nekifutottam az írásodnak.
Leírom amit megértettem, és kérdezek is, a kérdéseket beszámoztam, hogy egyszerűbb legyen válaszolni.
Az elképzelésem tehát zsalukő fal, konzolosan, vagyis ha jól értem ez jelenti azt, hogy egyben van oszlopok (pillér) nélkül.
Az alap vasalásával kezdeném:
"Konzolként vasalt falnál az alapozásba min. 3 sor vízszintes, hosszirányú szerelővas kell, minden sort keresztben 40-50 cm-ként szerelővassal átkötve. Célszerűen minden második függ. vasnál, de mindhárom sorban. Lehet eltolva rakni a keresztirányú átkötéseket (első és harmadik sorban 1.,3.,5., stb, második, vagy ha van negyedik sor. is akkor abban is a 2., 4, 6. stb. függ. vasnál) legyen átkötve. Eltolt elhelyezésnél valamivel többet tud a szerkezet, de kicsit figyelni kell."
(1) Ezt nem biztos, hogy értem, rajzoltam egyet, így jó? Pirosak a függő, sárga a vízszintes összekötő, kék a hosszirányú vasak.
"Ha nincs oszlop hanem a fal konzolnak van vasalva akkor fi10-es függőleges vasak 25 cm-ként és két-két fi6-os vízszintes vas bőven megfelel."
(2) A fi10 az átmérő ugye? Tehát a függőleges vasak 10-es átmérőjűek?
(3) A hosszirányú és átkötő szintén ilyen legyen?
70x40-es keresztmetszetű alapot tervezek. Illetve a felső részére betennék egy sor zsalukövet. (4) A függőleges vasak szintén 2 sorba menjenek teljes 2 méter magasságig? Vagy elég az alján az első 1-2 sort így bekötni, aztán elég 1 szál? (5) 20-as kőnél a két sor között max 10 cm lehet a távolság, ez így jó? (6) És az alapban ugyanez a távolság maradjon a két sor között?
A kerítés utcafronti, az egyik szomszéd felé bekanyarodok, kicsit alacsonyabb magassággal. (7) A kerítésnek azon a végén, ahol nincs bekötve sehová, kell valami megerősítés (pl. egy oszlop) vagy felesleges?
A fronton középen van egy kiskapu. Az alapot teljesen végigviszem, itt is. (8) A két oldalára érdemes oszlopot rakni, amihez majd a kaput rögzíthetem?
Az alaphoz visszatérve: ha a betonozással megállok talajszint -23 cm-nél (benne a fenti képen a vasak), és ide rákerül egy sor zsalukő, a függőleges vasak ezen felül túlnyúlnak még mondjuk 20 cm-t, az így jó lesz a továbbinduláshoz? Tehát az alsó zsalukősort feltöltöm betonnal, rákerül a vízszigetelés, majd a függőleges vasakat csak betolom a 2. sor zsalukőbe kerülő betonba, így lesz kb. 20 centi átfedés. Vagy mindenképpen össze kell kötni a hosszabbítást? (9)
(10) Vízszigetelésnek jó valamelyik vizes alapú kenhető is vagy bitumenes lemez legyen?
Kicsit sok lett, de remélem pár igen/nem-el tudsz válaszolni...
Passz, sose próbáltam. Gondolom nem egy ördöglakat lerakni. Természetesen nem lenézve a szakikat, mert Én is utálom amikor az Én szakmámat fitymálják:]
Persze, ez nekem is eszembe jutott:)) Csak nem szeretnék a fürdő kellős közepén nekiállni flexelni. Persze ha nincs más mód, veszek ehhez való korongot, és nekiesik.
Megpróbálnám rávenni a csókát, hogy vízszintesen, mindig a fúgánál vágja, és kb. 30 centiként jöjjön lefele. Akkor ami leesik, az sem üti agyon, és mire leért a kívánt 20-30 centis magasságba, már talán bele is tanul a vízszintesbe. :-)
Az a combosabb festék azért kültéri zománc, autófesték stb ----a lazur vackokat el lehet feledni, vagy 2 évente festeni. (legalábbis az osztrákok szerint )
Hali! Vállalom a full idióta szerepét, ezt előre mondom:) Egy ytongból készült épített zuhanyfalat kellene, hogy is mondjam, redukált méretre alakítanom. Most kb két méter magas a fal, és ezt szeretném 20-30 centire "vágni". Nullára nem akarom, mert tuti nem találok kőművest, aki lerak nekem ~1-1,5 sor ytongot, ~1 méter hosszan. Azt tudom, hogy az ytong könnyen alakítható, vágható. Viszont van rajta burkolat is, ami azért neccesebb melónak tűnik. Találtam kézi csempevágó fűrészeket, azzal érdemes lehet nekiesni? Vagy totál reménytelen az egész? Egyelőre jussak el odaáig, hogy meg tudjam oldani, utána tovább gondolkodom hogy miként lehetne ezt SZÉPEN kivitelezni. Nyilván ha sikerülne levágnom a falat (lol), a megmaradt felső részét le is kell burkolni.
Asszony által szervezett, nem agyoniskolázott kőműves által elvégzett munkáról van szó. Nem lenne rossz, csak mindennek IS útban van ez a fal. No comment, persze Én voltam hülye:)
Másik verzió, hogy 5, max 10 évente lefeste(te)d. Harmadik a nyugati módi, hogy valami combosabb, nem lazúr festékkel átkened, hogy tovább tartson. Legyen az akár fehér, vagy valami egyéb szín, ami odapasszol.
Az persze igen, értem én. De maga a lemezzel való lefedése az, amit nem láttam a környéken. Mindenki hagyja festve, aztán évtizedeki korhad meg mállik a festése majd... Ezt kéne nálunk megelőzni végülis.
Nagyon szépen köszönöm előre is! Az nagy segítség lenne mindenképpen, hogy tudjam mutatni a családnak, hogy mire számítsanak. A környéken pont ilyen házat nem nagyon találtam, aminek lenne ilyen közé és talpszelemen megoldása sajnos...
Értem, akkor leginkább az egész oromszegély úrjagyártása lenne a megoldás...
Sajnos a Gerard nagyon csúnyán túláraz, ez nem mostani helyzet...
De esetleg nincs olyan fotó a birtokodban, amin ezt a sima oromszegély-szelemen "kupak" találkozást látni lehetne? Ilyet még sosem láttam, nem tudom elképzelni esztétikára...
A probléma ott van, hogy ez Gerard tető. Persze ez jó is, mert az oromszegély piszkáláshoz nem kell tetőfedő anyagot visszabontani, ahogy a csatolt képeken látszik majd.
Ám iszonyú drága a sima táblás anyag. 2mx45cm az 10 ezer nagyjából, ebből olyan 250000 Ft-nyi kellene, ha újra kéne hajtani egyedileg az egészet. És amúgy is 2m a max hossz, tehát elég "gazdag" lenne toldásban az oromszegély még így is. Persze lehetne alternatív anyagot is használni akár, de az meg a fene tudja hogy nézne ki.
Létezik oromszegély toldó, ahogy néztem, de az sem lenne olcsó.
Talán ha a toldást szürke lemezből csinálnám (és a most szürke részeket takarná), ami nem Gerard specifikus akkor vállalhatóbb árszintre le lehetne menni... persze függőleges és vízszintes toldások is lennének az oromszegélyben.
Amúgy nem fog csúnyán kinézni a hosszabbított oromszegély találkozása a szelemen burkoló "dobozzal"?
Vissza kell bontani két sor cserepet a oromdeszkánál és kell hajtatni egy szélesebb szegélylemezt, ami legalább 3 cm meghaladja a deszka magasságát. Hat méteresre kell lehajtani a profilt, akkor csak egy toldást kell csináljanak, de meg kell mérni és rendelni két profilt a megfelelő hosszba, legalább 30cm átfedéssel. A gerincnél a bádogos össze kell eressze a két profilt.
A szelemeneknél kell készíteni egy dobozt, nem nagy ügy, ha van egy lemezvágó ollód és nyitszeg fogód, megcsinálod (kartonból kell egy sablont). A dobozt fel kell csavarozni a két oldalról a talpszelemenre.
Egy apróságban szeretnék segítséget kérni Tőletek. A ház be lesz állvánoyzva, gondoltam jővőbiztosra meg kéne csinálni az oromdeszkázást valami bádog burkolattal. Ha már az állvány általadott a lehetőség. A meglévő részleges bádogozás alá pár csavar kihajtása után még be lehet dugni extra bádogot.
Ám a fő kérdés az, hogy volna-e akár fotótok olyan megoldásokról, hogy ezt hogy lehet kivitelezni a közép és a talpszelemennél? Az talán a legkínosabb részlet.
A bádogozáshoz lehetne akár a Gerard saját anyagát használni, jó drága, de lehet táblában venni. Persze lehet jobban megérheti valamilyen Lindab korcolt megoldás, mára az járható út...
Alapvetően a vb. gerendák talpának fúrása, gerenda vágása tilos. Nagyobb lágyvas betétes gerendák gerincét a hosszának belső harmadában a semleges tengely vonalában vízszintesen ha megfúrják nem feltétlenül katasztrófa. A feszített gerendák az más eset, nem jó piszkálni.
Előregyártott gerendákat, áthidalókat alapvetően tilos furkálni. Vannak kivételek, de szerintem az E gerenda - talán az előfeszített volta miatt - pont nem az.
Ettől függetlenül láttam már érdekes dolgokat, volt hogy levágtak belőle, mert nem volt rá szükség (ugye 60cm-es volt a méretlépcső) és láttam már többtámaszú kialakítást is (pedig alapvetően csak kéttámaszú lehet)
Üdv mindenkinek. Tavaly októberben készítettünk úsztatott szálerősített (EcoFiber) aljzatbetont a még fűtetlen házunk első emeletén (80m2), dilatációs szalaggal ahol kell, átlag 5 cm vastagságban. Felújítás alatt vagyunk, nem burkoltunk még, és vagy de megjelent a tipikus nemkívánatos probléma, 3 helyen a széleken megemelkedett 5-10 mm magasságig a felhajlás 1-1 m2 területen. Cementesztrich volt, kissé folyósra sikerült elkészíteni. Szerintem nem volt meg a helyes víz-cement arány. Volt ideje száradni...novembertől-mostanáig. De úgy 95%-ban jó lett. Az lenne a kérdésem, hogy a javítása ennek a felhajlásnak történhet-e úgy, hogy betonvágóval a felhajlott területet levágnánk a lépésállóig és új fóliával terítve újra raknánk az esztrichet, de nem cementbázisúval, hanem kálcium-foszfát bázisú, mondjuk Baumnit Alpha 2000-rel és EcoFiber szállal. Ennak sokkal kisebb a zsugorodási tényezője. Injektálás nem szeretnék...
ELMÉLETILEG (ha elég SÍMA a felület) 0mm lejtés is elég, mert amíg a víz felszíne magasabban van mint a lefolyó, addíg le is folyik. Kivéve ha megakad az egyenlőtlenségekben. Üveg pl. elég síma. Hogy hány milliméter esés kell az függ a felület símaságától és egyenletességétől. A Duna pl. kb. 1600km-en kb. 100m-t esik. Az kevesebb mint 1 ezrelék. A Duna torkolat kb. 1600km-re van és Budapest tengerszint feletti magassága 100-105m között van.
Meg kéne próbálni 3D nyomtatással mennyibe kerülne, hátha olcsóbb. Azért ez extra igény, ezért a költség is extra. A felület nagyságával hatványozottan növekszenek a kiadások....
Ahogy a posztomban is olvashattad, NEM akartunk tálcát eredetileg, mindenki azt mondta, hogy megvalósítható a tálca nélküli kivitel (a gyártó is!), így nem volt téma, hogy az esetleges tálca mérete kizáró tényező legyen. Tehát szó sincs arrról, hogy a baj onnan származott volna, hogy ne néztünk volna utána a pontos méreteknek. (Sőt, ahogy láthatod, 3D tervet is készítettem, a meglévő szaniterek hiteles, gyári modelljeit használva.)
85 ×120-as tálcákat süllyeszthető kivitelben sajnos nem találtam sehol. Minden, ami 85 ×120, emelt tálca, ráadásul kifejezetten idétlenül is néznek ki. Ha esetleg mégis tudnál linket adni 85 ×120-as, ívelt süllyesztett tálcáról, azt megköszönném.
Sziasztok! Kb. 2 méter széles áthidalóként, utólagos beépítéskor, célszerűbb egy-két I gerenda (IPE), falvastagságtól függően, és azt a hőhíd miatt utólagosan szigetelni, vagy elég egy porotherm áthidaló? A fal B35-ös téglából van, max. egy felsó szint + tetőtér épül majd az áthidaló fölé betonkoszorúkkal.
Valószínűleg "újratervezés" lesz az eredeti tervet elvetem és nem fogom engedni az ács-nak hogy szétfúrja az erkélyt, illetve azt megterhelje a tartószerkezettel.
Továbbiakban minden tiszteletem az Öné, hogy így próbál segíteni a forúmon kérdezőknek! Sok egészséget kívánok önnek!
A fürdőszoba konfigurációját úgy kell megtervezni, hogy megnézzük a katalógusba a tálca, mosdókagyló, wc csésze, kád pontos méretét és utána megrajzoljuk a körvonalakat.
Földszint, meg lehet csinálni. Nekem nincs panel gyakorlatom, csak feltételesen mondom a megoldást. A fal mellé kell két oszlop, amit a teraszra kell lealapozni, fölül a falhoz rögzíteni, figyelemmel a fal rétegrendjére!!!!! Kell két oszlop a terasz szélére is. Ezeket a fallall párhuzamosan össze kell kötni a terasz külső-belső oldalán egy-egy gerendával. Ezekre kerülhetnek a falra merőlegesen a szelemenek lejtésben. Nem sokkal drágább mint az eredeti elképzelés, de ez valószínűleg meg is építhető. Kell építész és statikus terv is, de ezt meg lehet érdeklődni előre az építési hatóságnál.
atipikus formájú és méretű, csakis csináltatott, padlószintre süllyesztett zuhanytálcát szeretnék, íme, hogyan kell kinéznie:
Eredetileg tálca nélküli megoldásban gondolkodtunk, azt nem tudták tisztességesen megcsinálni a lejtés miatt (ugye negyedkörös a tusoló) és oldalt folyik ki a víz. Mindenképp fel kell törni a padlócsempét, úgyhogy nem vagyok hajlandó még egy próbaszerencsére, tehát ez a megoldás ESIK, nem nyitok róla vitát.
A gyári tálca se megoldás, amit a 90 ×90-es Radaway Torrenta PDJ-hez adnának, mert – amint a fenti ábrábból is látható – mi az eredeti tusolót sokkal kényelmesebbre, 95 ×115 cm-esre bővítettük, így a lefolyó környéke pont a lábunk alá esne, ami piszokul zavaró.
Ahhoz, hogy az ajtónál tökéletesen zárjon, a köríves peremnek tökéletesen vízszintesnek kell lennie, így termikus formálással eleve kompromisszumos lenne a dolog, CNC megmunkálásra gondoltunk.
Az Akrilbútor.hu vállalja, de az irányár kb 250 ezer forint. (Ez Corianból, pontosabban annak testvéréből, a szlovén Kerrock-ból készülne, CNC-vel.) Ez biztos megoldás, de nem haragudtam volna meg, ha 200 alatt meg tudtam volna úszni, még úgy se lett volna olcsó.
Tehát a kérdések:
Tud valaki alternatív megoldást ill. céget, amelyik ezt hajlandó is lenne legyártani? Az Egyedizuhanytalca nem vállalja, el vannak havazva a sok munkával.
2 cm esést adtam a tálcának, mert azt olvastam, hogy ilyenkor méterenként kb. 20 mm esés javasolt. Ez rendben van? Nem haragudnék meg, ha nem kellene ilyen nagy esést adni.
Hát most még a maradék reményemet is elvesztettem, hogy lesz fedett teraszom :D.
Valószínűleg az ács megoldást elvetem, mert ezek után úgy gondolom, hogy ugyan szépen dolgozik, de őt annyira a hosszútávú következményei annak, hogy az erkélyt megreheljük nem érdekelte :|....
Az erkély valószínűleg előregyártott beton, nem szabad megfúrni.
Egy olyan szerkezetet kell kitalálni, hogy csak egy kicsit terhelje a teraszt. Ha megfelelő keresztmetszetű és fal vastagságú zárt szelvény sikerül felrögzíteni két nagyon masszív fém konzolra, a terasz belső sarka és az átellenes sarka mellett, akkor ez valószínű megoldható, a csak teraszra pár fém fület kell feltámasztani (a szélere), fúrása nélkül, hogy támassza a zárt keretet. De biztos vagyok, hogyha a falakra felszerelt fém kozolt be lehet ragasztani betonfalba legalább 25cm és a konzol talpa elég nagy, akkor nem terhel rá a teraszra szinte semmit. A két zárszervényt lehet, hogy meg kell csináltatni lemezből a méretezés után, de jó lenne egy 80x200x10mm annak a súlya is kezelhező.
Innen egy nagyon könnyű tetőt be lehet építeni oszlopokra. Acélból, alu drága, csavarokkal rögzítik, szépet nehéz csinálni ilyen szögekbe. Nálad szögek vannak, síkok találkoznak, kell egy ügyes hegesztő.
A biztonság nyilván az elsődleges szempont (az esztétika is fontos de másodlagos), de kíváncsi voltam, hogy esetleg van -e valakinek ötlete , hogy máshogy lehetne tetőt húzni a terasz fölé, főleg ha az opció ami az eredeti terv volt, hogy az erkély használjuk "tartó szerkezetnek" és onnan egy 8-10fokos lejtéssel menne a terasz széle felé a tető nem működik a potenciális terlhelés miatt ami az erkélyre kerülne.
Az izlésen nem lehet vitatkozni, de szerintem nagyon hülyén néz ki. Az viszont tény, hogy van egy nagyon halvány előnye a függőleges oszlopokhoz képest, a dőlés síkjában van némi merevítő hatása. De mivel ingyen semmi sincs, ezért van egy jó nagy hajlítás a két ferde oszlopban, ami sokkal nagyobb hátrány a minimális előnynél. Összeségében a véleményem szerint ronda is, meg hülyeség is. Két ferde vonalat bevinni egy csupa függőleges vonal közé aznagyon nem szép. Szerintem romlott halat vacsorázott aki ezt kitalálta. Arról nem is beszélve, hogy engem roppantul idegesítene az ablakom előtt egy ferde oszlop, sohasem tudnám, hogy az ablak vagy az oszlop a torz.
A 80 cm a jelen előírások szerint 120cm. A 80 cm az nem a teherbírás miatt volt, hanem a fagy miatt, hogy föl ne emelje az egész épületet a jég. A teherbírást a sávalap szélességével lehet elsősorban változtatni. A mostani telek mellett az 50-60cm is elég a fölfagyás megakadályozására, de nem szabályos.
Sziasztok! az alábbiakban szeretném kikérni a kedves hozzáértők véleményét adott egy téglagarázs mögé anno sebtiben összedobott deszka tároló kb 3x3 méteres méretben, Mivel ezen befú a keleti meg a nyugati is, ezért ezt most megcsinálnánk egy fokkal komolyabb kivitelben: 20-as ytong fal, ami a legmagasabb pontján is max 2,5m, erre pedig majd egy könnyűszerkezetes tető kerül (trapézlemezes cucc). És itt jön a kérdés: vasalt sávalapot mindenképp tolunk alá, de morfondírozok rajta hogy milyen mély legyen? Tudom hogy tisztességes sávalap legalább 80 cm mély - a fagyhatár miatt - de ezt ebben az esetben most egy kicsit túlbiztosításnak gondolom a rákerülő viszonylag kis súly miatt. Mekkora szentségtörés mondjuk egy 40-50 cm mély sávalap ehhez?Köszi szépen a válaszokat előre is!
"előzetes számításik szerint durván 80-100kg terhelés menne az egész erkélyre "
Nekem több jött ki (lényegesen) akármillyen megengedően számolok.
A piros nyíl vége takarja a fal és erkély csatlakozását, pedig érdekes lehet.
Meg lehet csinálni amennyiben a fal mellé és a terasz külső oldalára állítok (valószínűleg acél oszlop a célszerű) oszlopokat és erre teszek föl másodrendű tartókat. Másképp nem hiszem...
A meglévő erkély 10 cm-es lemeze ezt nem valószínű, hogy bírja. A nyíl vége sajnos takarja az erkély és a fal csatlakozását, de mintha hőszigetelés miatt nem érinkeznének közvetlenül. Úgy tudom, hogy engedély-köteles munka, ács nem hiszem, hogy elég lenne a tervezéshez. Tartószerkezet, nagy felület.
Segítséget szeretnék kérni. Egy ideje nézelődöm, olvasgatok itt a forumon(okon) és sok hozzáértő szakember hasznos véleményével gazdagítottam már a tudástáram, viszont lenne egy saját kérdésem is, bízva abban ,hogy kapok tőletek segítséget.
Szituáció:
Adott egy 5.6m x 3m terasz amit 2 éve raktam le és idén szeretnék fölé egy előtetőt építtetni, az időjárástól függetlenebbül való használat és egy picivel több "intimitás" megteremtése érdekében (lakótelepen vagy így legalább nem látnak oda felülről oldalról ha akarnak ha nem) :).
A térkövezett teraszom felett van egy durván 4.5-5m2 erkély, ahogy a képen is látható, mely 10cm vasbetonból készült és a kb 16nm terasz-t ezzel a mérettel le is fedi, így talál megkönnyítve, vagy megnehezítve a tető építését!
Kérdés :
Mennyire teherbíróak ezek az erkélyek (1985 építésü , 3 szintes pane ház), megvalósítható - e az általam és az ács által elképzelt terv (alább a képen).
Az ács aki vállalja a munkát,sajnos nem statikus, illetve nem feltétlen ért hozzá ilyen szinten (referenciái szépek, viszont ilyen "trükkös" helyre még nem kellett dolgozni).
Milyen szinten veszélyes a tervek alapján egy konzolt / párnafát felszerelni az erkélyre? (előzetes számításik szerint durván 80-100kg terhelés menne az egész erkélyre - konzol + polikarbonát + kereszttartók, de mivel lefelé lejt majd így az erkélyen valamivel kevesebb súly lesz mint a terasz külsején lévő pilléreken)?
(a szomszéd és a lakók + közösképviselő már írásos engedélyét adta, szóval jogi akadálya nincs)
Van esetleg valakinek további elképzelése, hogyan lehetne "tetőt húzni" a terasz fölé úgy hogy:
- Ne legyen tartóószlop a teraszon (javaslatot kaptam, hogy erkély alá meg 2 szélére is tegyek oszlopot azok tartják a konzolt)
Beszéltem 2 céggel akik aluból megcsinálják (sokkal kevésbé tetszik mint a fa, viszont könyebb) de mind a 2 ajánlat sokkal sokkal a kereten túl megy (2.8m HUF és 3.5m HUF) illetve 11nm tetőért túlzásnak is éreztem őket.
Sose lehet tudni, hogy mire lesz még jó. A biztos ha vissza bontod azt ami nincs a térképen (hang nélkül!) A bontással is vigyázni kell, tudtommal 10 év után már lekéste az önkorm. a szankciókat. De ha most bonta(t)sz engedély nélkül akkor az 10 évig újból büntethető lesz.
A gipszkarton szárazépítő szerkezet jó technológia csak be kell tartani mindent, ami műszaki leírások tartalmaznak, van elég.
Sajnos a szakik nem értik, valamikor el voltak küldve egy tanfolyamra is, vannak olyanok, akik csak ezzel foglalkoznak és azoknak vannak már hibás berögződéseik.
Nemcsak a gipszkarton réteg a fontos, hanem a szerkezeti elemek kiosztása és száma- a sarkok kiképzése(nem is lehet előtét fal sarkot kiépiteni egy réteggel), a rögzitési módszer betartása tartozékonál, stb.
Nehéz a ragasztó, főleg ha a fogadó felület nem volt teljesen sík és bele kellett javítani ragasztóval.
A csempe, a vastagsága miatt lehet nehéz, de csak a zománcos.
Szia! 30%-ig nem szeretnék visszabontani, a házon kívül semmi nem maradna akkor.
A filagória kategóriába nem tudom mennyire fér bele. Hátulról a hátsó szomszéd fala van, a jobb oldali fala a kerítés, plusz bal oldalon is van egy 2-3 méteres falszakasz. Ezek maradnának, plusz épülne egy kis mellékhelyiség a jobb oldalon előre. így igazából nem lenne teljesen zárt, de nyitott sem. A filagória beleszámít a beépíthetőségbe?
Ezekkel a képekkel, mérésekkel lehetne később érvelni, hogy nagyobb is lett a zöldfelület, nem pedig kisebb? Plusz ezzel lenne bizonyítható, hogy korábban is volt ott épület, csak felújítva, átépítve lett?
Üdv ! Akár hivatalosan is engedélyt kaphatnál, de mivel nem hivatalos a beépítés Én simán visszabontanám 30% -os beépítettségre!:-) Filagória meg nem engedélyköteles, azt meg megcsinálnám!:-)
Vagy igen, vagy nem. De hogy én bontás előtt orba-szájba fényképeznék és az ólakat lemérném az biztos. Ártani nem fog, az biztos, legföljebb fölösleges lesz.
Anyósék telke nagyjából 60%-ig van beépítve különböző épületekkel (ház, garázs, sufnik, állatoknak ólak stb.), pedig csak 30%-ig lehetne. Mivel már elég idősek az állattartással felhagytak. Az ólak teteje amúgy is bontás érett, gyakorlatilag az összedőlés határán van.
Após kitalálta, hogy ha már úgy is kell vele valamit kezdeni, akkor bontsuk le nagyjából a felét, újítsuk fel a tetőt és készüljön egy kerti kiülő belőle. Az üres részt meg füvesítenék. Ez a rész a térkép másolaton nincs rajta.
Lehet ebből később bármi gondjuk? Gondolok itt arra, hogy az önkormányzat a légi felvételek alapján később lebontatja vagy valami, mert látják, hogy hozzá lett nyúlva Nem szeretnének beleölni több milliót, hogy utána fizethessék a büntetést plusz a bontást.
A kivitelező nálam egy réteg gipszkartonra csempézett és utólag olvastam, hogy 2 réteg az ajánlott.. Kérdésem ez mennyire lehet gond, tényleg nem ajánlott 1 rétegre rácsempézni, idővel meggyengülhet, vagy milyen problémát okozhat ez?
A összes megmaradt por alakú cuccot dupla nejlon zsákba szoktam berakni, egyenként bekötve a szájukat. 10-12 év tapasztalattal mondhatom, hogy semmi bajuk.
Van, ami néha meglepően bírja a kiképzést. Apám pincéjében találtam olyan gipszet (oké, az nejlonzacskóban volt), amit akkor tett le, amikor utoljára maga festette a lakást. Mivel ma 85 éves, ez sem tegnap lehetett. Elhoztam, próbakeverés, működik. Pont az a fél-egy kilónyi, amit nehéz beszerezni otthoni javításhoz, barkácsoláshoz. Azóta csináltam belőle (meg az 5 éve álló maradék Hérából) ú.n. krétafestéket, és teljesen jól működik.
Emlékszem, anno, amikor még keresni kellett az anyagot, a "félig döglött" cementből kerti lépcsőt betonoztunk, a döglött darabok meg belementek a belsejébe "töltőanyagnak". Ez olyan 45 éve lehetett, még nem fagyott szét. (A cement addig jó, amíg por. Ha nem kapott nedvességet, lehet szerencséd is, "mintázd meg".
Lehet, hogy szarrágás, de én már öreg vagyok, nem szeretek kidobni olyan dolgokat, amik még használhatók. Másodosztályú helyre jó a másodosztályú anyag, én sem vagyok már rég osztályonfelüli minőség. :
Veszélyes hulladék mind a kettő elvileg, és nem építési hulladék. Hulladékudvar van, amelyik átveszi, van, amelyik nem. Veszélyes hulladék gyűjtéskor is meg lehet próbálni, a csemperagasztót, mivel ragasztó, át kell szerintem, hogy vegyék, a cementet nem tudom. Konténeres sittben se nagyon szólnak érte, ha kerül bele, bár van konténeres, amelyik komolyan veszi, és szól, hogyha bele teszel bontatlan zsákot, hogy vidd el onnan, mikor válogatják a konténert.
Ha látsz a környékeden konténert, esetleg megkérdezed a gazdáját, hogy mennyiségtől függően pár ezresért bedobhatod-e.
Van a pincében jó néhány zsák kb. 15 éves cement, ragasztótapasz, csemperagasztó, ilyesmi...
Rendeltetésszerűen nyilván nem lehet már ezeket használni, de amúgy jó lehet még bármire? Ha semmire nem jó, hogyan lehet tőle legálisan megszabadulni?
Egyelőre belül nem fogok hozzányúlni, a további károk megelőzésén akarok most túl lenni. De igen, köszönöm, majd az is eljön, de szerintem csak jövőre! :)
Adott egy kert szintje fölé kb 80 centivel emelkedő, alápincézett terasz, amit terasz szintjéig egy kis "dombbal" fel volt töltve. A dombból szépen a gyökérzet bemászott a bitumenes szigetelés alá, ami így elvált a faltól, meg amúgy is el volt öregedve, darabokban potyogott le. Ez után természetesen a pincében a fal ledobta a vakolatot...
Ezt akarnám megjavítani. A dombot nem akarom visszaállítan.
Ha jól sejtem, bitumenes szigetelőlapok felragasztásánál egyszerűbben meg tudom oldani ezt kenhető bitumenes szigetelőanyaggal, ugye? Főleg, hogy a terasz burkolatát nem akarnám bontani, az alá nem szeretnék befordulni a szigeteléssel.
Szinte nulla felkészültséggel az alábbi tervet szőttem. Hol van benne a hiba? Mit gondolok rosszul?
Óvatosan (a maradék szigetelést megóvva) kiásom a földet a fal körül, mondjuk a talajszint alá 30-40 centire menve Amennyi a szigetelőlemezből még lepereg, azt leszedem Bekenem kenhető bitumenes szigetelőanyaggal
A falra ragasztok XPS-t, arra háló, ragasztó
Talaj vissza épp csak annyira, hogy terméskő járdát tudjak rakni.
A járda koppra a falig megy, enyhe kifele lejtéssel
A járda fölötti részre pedig mehet lábazati színező
