Hidegburkolt lépcsőre van-e egyszerűbb technológia, amivel esetleg ki lehet cserélni faburkolatúra? (Semmi baj a hidegburkolattal, csak a fa jobban illene a házhoz). Rá lehetne ragasztani esetleg?
Ámde drénlemez nélkül kent vízszigeteléssel nem tudna működni a talajon fekvő terasz rétegrend? Valami olyasmi talán, hogy csak a faltól 1m csíkban rakni hőszigetelést, hogy ne legyen hőhidas az épület...
Valahogy így:
Vagy ha van hőszigetelés a rétegrendben, akkor abszolút kötelező a drén, aminek ráadásul még lejtésben is kell lennie?
PIR lap, vagy 1.5x jobb a hőszigetelési képessége mind az XPS-nek. Vékonyabb is elég belőle. Persze, kibaszooooot drága, de bírja a vizet is. 100%-ban zárt a cella.
Illetve van még egy kis trükkös helyzet, amiben segítséget szeretnék kérni.
Van talajon fekvő terasz is, ahol lehet, hogy egy szigetelés réteg nem ártana a rétegrendbe, mivel a falban levő beton pillérek eléggé hőhidasak lesznek. Az aljzat-tégla sarok nem annyira, mert okostégla van.
Ilyen esetben mindenképpen a szigetelés felé kell drénlemez nem? És maga a drénlemeznek is lejtésben kellene lennie felteszem, hogy jól ki tudjon folyni a víz a légréséből nem?
Igen, valahogy így gondoltam. Csak nem 2 métert, hanem legalább egy "értelmes szobányit", mert 2 méteren nem fogsz tudni se dolgozni, se tárolni, az tuti. (A fűtetlen gardrób nagy előnye, hogy a télire kitett dolgokból kifagynak a molyok. :-) Mi a gyapjú szőnyegekkel csináltuk ezt.)
A majd beépítjük a tetőteret témához: Építész ismerős mondta vagy 30 éve, hogy a későbbi beépítés miatt nem érdemes a térdfalat, meg a 40 fokos tetőt előre megcsinálni, ha csak távlati terv a beépítés. Majd, ha kell, akkor le kell szedni a tetőt, és feltenni a térdfalat, koszorút, új tetőt, de ne költs pénzt 20 évre előre, főleg ne bizonytalanra. Legyen meg a födémben a felmenő vezetékek, meg a leendő lépcső helye, oszt' kalap-kabát. Addigra lehet, hogy már a harmadik házadban fogsz élni.
Igen, gyakorlatilag belül a szerkezeti lemezen van 10cm szigetelés meg 6cm esztrich, tehát 16cm van maximum a terasz rétegrendjére, így kicsit meg vagyunk szorulva. Persze a legegyszerűbb az lehet, hogy a teraszra csak lejtesztrich, arra kenhető vízszigetelés, aztán kerámialapok. Ez a hőhídleválasztós emeleten jó kb minimumra.
No de a probléma durvább a talajon fekvő terasznál, ahol azért akarunk minimum szigetelést is a talaj felé, mert másképp hőhidas lenne kicsit a teraszcsatlakozás vonalában a beltéri fal-aljzat csatlakozás.
Viszonylag egy hosszabb telek, aminek az utcafrontnál van egy 200-300m2-nyi mélyedése. Ha fel van töltve ez a lejt rész, már 80, 100cm-vel is, akkor már 3 utca szintjével is megegyező magasságba lenne a szint.
Erre vagy a pince, vagy egy feltöltés.
Csokis #
Hát lenne mellette pro és kontra is.
"Ezt a gépészeti részt" úgy érted, hogy legyen még hosszabb pl. 2 méterrel a ház és ott legyen a kazánház műhely?
Kicsit abba asszociáltam, hogy egy szint csak a lakrészé.
Mondjuk a pince árából egy szerény tetőtér is kijönne (későbbi "plusz lakótér").
Kocsibeállónak, meg egy 99m3 paneles garázst is össze lehetne hozni engedély nélkül az udvar végébe.
Ha pl. valahol a terasz betonja beázik, mert megszakad a bitumenes membrán, pl. a ház falánál fel volt fordítva és nem volt divatálla (13-as PVC cső), akkor az nem fog tudni kiszáradni és a fal mellett elválik a szegő, talán vagy két sor burkolat is felfagy.
Van egy módszer, ami működhet- lejt beton nélkül. Kültéri kőburkolat alá, elég kis eséssel sokszor használtuk.
Leszigeteled a betont egy 4kg bitumenes membránnal, plusz alapozó. A teraszra széleire előzőleg szerelsz egy csepegtetőprofilt- lefúrva, arra is ráhúzod a membránt.
Erre 8 mm vastag drénlemezt, lefele a bütykökkel- ez egy nagyon kemény lemez, bírja a terhelést. Arra ráburkolsz egy geotextilt.
Aztán ráhúzol egy réteg csemperagasztót- nagyon kevés eséssel, hagyod kiszáradni. Ha van egy téglalap alapterületű teraszod, akkor három vízbe húzod a csemperagasztót. Vezetőlécekkel meg lehet oldani.
Veszel egy kerámia burkolólapot, ezek általában 1.5 cm vastagok- ez bír legalább 100 fagyási ciklust is, mert nagy hőmérsékleten van kiégetve és kevés a vízfelvételük- ez kb. egy jól kiégetett kerámia cserépnek felel meg- nem klinkerlap- ebből létezik mechanikus sajtolású és kézi vetésű is. Leburkolod 1.5cm-es fugával, a burkolólapoknak van saját fugája. pl. Leier Terra rustica, 300x150x15mm.
A víz be fog jutni a burkolólapok alá a fugákon keresztül a bitumenes membránra és onnan egy kis szerencsével kiszivárog a drénlemezen a terasz szélein.
Hát igen, ez azért a 30m2 teraszra egy olyan 300 ezer extra... Lehet valahogyan a szerkezeti betonból kellett volna a lejtést megoldani vagy itt vékonyabbra venni a szerkezeti lemezt, hogy jobban elférjen a rétegrend...
Pár hete lett kész a teraszlemez. Ám akkor itt a lejtésképzésnél nincs olyan anyag, mint az önterülő aljzatkiegyenlítőknél, hogy pár mm vastagság a minimum vastagság?
Attól is függ, hogy mikor volt kiöntve a beton és hogy volt lehúzva. Ha a pólusok nyíltak, akkor a zsákos anyag 4cm -ben is jól hozzá köt és nem málik-reped.
Ha nem (azaz olyan mint az üveg), akkor fel kell csiszolni a betont, plusz alapozni is.
Teraszoknál/erkélyeknél lejtésképzésre van más megoldás is, mint a lejtett esztrich (az minimum 6cm vastag) vagy a gyárilag lejtésképzős szigetelés (minimum 2cm)?
Az abszolút minimális minimál vastagság érték lényeges lenne... van olyan anyag, amivel akár pár mm-ről indulhatna a lejtésképző réteg vastagsága?
Menj fel a marketplace-re, nézd meg a kismillió eladó komplett ablakot, majd pedig dobd fel próbából 1ft-tal a vaterára. Erősen kétséges, hogy kelleni fog bárkinek is.. egyrészt, mert nincs hozzá tok, másrészt meg mert minden méret egyedi. Én kidobtam az enyémet inkább..
hA A TELEK MÉLYEBBEN VAN MINT AZ ÚT AKKOR A PINCE HELYÉRŐL KIEMELT FÖLDDEL FÖL KELL TÖLTENI A TELKET, AZ ALAPOZÁSi És padlósíkokat annak megfelelően kell megállapítani. A pince igazából vb. lemezalapozást és teknő szigetelést kíván. Ha jó minőségű a pince az sok mindenre használható és ha van rá pénz megéri. Ha nem jó minőségű akkor egy kisebb is elég.
Bocsánat, nem vettem észre, hogy az elejénbe volt kapcsolva a nagybetű.
Itt a topikban már többször kifejtették, hogy egy pince annyiba kerül, mint ha vízszintben terjeszkednél, kivéve, ha még drágább. Cserében kapsz egy rosszabban használható területet. Akkor van értelme, ha:
- szempont a fagymentes termény tárolás, mert minden évben van 3-3 mázsa almád, krumplid, téli körtéd;
- hosszabb távon borászatban gondolkodsz :-) ;
- kicsi a telek, és máshogy egyszerűen nem férsz bele a szabályokba a szükséges négyzetméterrel;
- a talajviszonyok adják, mert úgyis lejtős a telek.
Ja, és ha csinálsz a házban egy "műszaki részt", ami a garázs, kazán, tároló, akkor oda nem kell ugyanolyan kiépítettség, mint a lakórészre. Gépészetből kell a villany, esetleg egy csap a kerti ágból, hogy télire vízteleníteni tudd, oszt' kalap-kabát. Nem viszel fűtést, nem teszel külső hőszigetelést, olcsó burkolatot használsz, és kész. (Csak akkor a ház és az ezen rész közötti hőszigetelés legyen szabályosan, tisztességesen megoldva, különös tekintettel a hőhidakra és a páraviszonyokra. Illetve alul legyen hőszigetelve, mert ahhoz többet nem fogsz nyúlni.) Se a kocsi, se a tűzifa nem fog reklamálni a glettelés hiánya miatt. Aztán ha bővül a család, vagy bármi miatt szükséged van plusz lakótérre (pl. idős rokon odaköltöztetése), ebből megoldod, míg a pincéből nem.
"egy telek 1 méterrel mélyebben az útszinntöl, szomszéd szintektől."
A víz nem kér engedélyt ha úgy tartja kedve és még a 6. 12. telekről is befolyik majd.
Volt egy rokon aki szintén nagy pince fan volt. A 120 nm -es házát teljesen alápincézte. A telek a környék legmélyebbje volt, így egy nagy esőzéskor minden víz hozzájuk folyt.
Aztán a másik véglet a ház indokolatlan meg emelése. Pl. 5 -6 lépcsővel. Szintén hülyeség, anyagpocsékolás.
Hogy mi lenne az ideális ?
Hát mondjuk a kétlépcsős megemelés. 2x 16 cm kb. 32 cm.
A nagy vízingadozások által okozott károk már ezzel is kivédhetők.
Mert bizony akadnak amik csak 30 vagy 50 évente fordulnak elő.
De az esedékes 50. év éppen jövőre lesz. Akkor befolyik a víz a házba, nem beszélve a pincékről.
Aztán akadnak csökönyös pince ellenesek is.
Szintén egy rokonnál.
Örököltek egy házat, bővítették, rendbe rakták.
Volt egy kb. 15 . 16 nm -es pince is a hagyatékban. Tégla boltozatos .
Hát mit csináltak !
A lejáratot kb. 15 cm-es vb. lemezzel lezárták. Kimondott pince fóbiásak voltak.
Pedig ideális körülmények voltak. Laza homokos talaj, talajvíz kb. 6 -8 m mélyen, belvíz 150 évente sem.
A magyarázat . Koszos, szénporos volt az a pince.
Pedig egy elhanyagolt pincét egyszerű rendberakni. A régi meszes vakolat le ( nem pince falra való ), aztán mésznélküli fehércementes kőporos szórt vakolat és semmi más. Vagy a modern un lélegző -porusos vakolat.... ha valaki sima falat szeretne.
Anno dolgoztam a belvárosban is . Az ebédlő a korábbi szenes pincében volt.
Vagy a József körúton a belső íven az Apáczai Könyvkiadó - könyvesbolt minden szociális helyisége a pincében van. Nagyon szép.
A pince befalazó rokon pedig épített egy garázst... csak a kapu volt 2 milla... a garázs vagy 5-6 milla. Autó nem áll bent, csak némi lom.
Amúgy szerencsés vagyok. Van 15 nm-es pincém, van tégla sufnim, van fészerem és van padlásom is.
Van egy telek 1 méterrel mélyebben az útszinntöl, szomszéd szintektől. Talajvíz 5m, homokos talaj, elvileg felázás, beázással nagy gond nem lenne. Pl. 100m2 ház 100m2 pince lenne a terv.
Gépi földmunka nem jelentene nagy gondot.
Jó lenne a pince, mert egyből kiemeli a házat, meg megvan a kocsi helye, kis műhely, kazánház.
Igen fűtünk fával, már eleve nem gond, ha nincs 10m2 elvéve a kazánhelységnek a lakószintből. A sávalapot 1 méterrel így is ki kéne emelni zsalukővel.
Mások meg azt mondják, hogy egy lakószint ára szinte megegyezik a pinceépítés árával. Mai árakon nem tudom mibe kerülhetne egy 100m2 pince?
Maga a kivitelezés nem lenne gond, de mégis olyan 50-50%-ban hajlok is a pince mellett meg nem is.
A húzott beton mindíg reped ha nem I. feszültségi állapotban van. Az erő egyik vasból a másikba a betonon keresztül megy. A toldási hossz megállapításánál figyelembe veszik a vas és a beton minőségét (nyíró szilárdság). Jobb betonban rövidebb a toldási hossz.
Azért tiltotta a hídszabályzat a toldott vasak egymáshoz drótozását mert az erő az egyik vasból a másikba NEM A DRÓTON KERESZTÜL MEGY, hanem a vas felületén átmegy tapadással a betonba és onnan vissza a vasba.
ha szar ragasztóval ragasztották, akkor igen, de már eléggé régen feltalálták a kültéri ragasztót. szóval inkább nem. nekem a 8 év alatt legalábbis nem mutatná jelét, hogy készülődne szétesni.. :)
A vasúti hídszabályzat tiltotta, hogy az egymást toldó vasakat egymáshoz drótozzák.
A szabvány azt mondta ki, hogy ha az összes vasat egy keresztmetszetben toldják akkor háromszoros toldási hossz kell. A régi magyar szabvány nem írt elő vasat a beton sávalapba, csak a sávalap tetején egy koszorút.
A homorú sarkot úgy kell érteni, hogy vasat (pl. "T" keresztmetszet) nem hagyunk abba az érkezési oldalon. Másképp: ha a "T" szárán megy a vas alulról fölfelé (a"T" kalapja felé) akkor az át kell vinni a "T" kalapjának fölső oldalára.
Kollégám rámijesztett a BSH gerendával kapcsolatban, hogy ha kint van (időjárásnak közvetlenül nem kitéve, de mégiscsak kint), akkor idővel a ragasztás elengedhet. Ezt kicsit hihetetlennek tartanám, de van-e benne igazság vagy sem?
Minden részlet ki van számolva. 92-be kaptam tőlük.
Íves hidaknál nem lapjára ragasztanak, hanem élere és gerendának számolják. Összefugolják a változó keresztmetszetű íveket pallóból, kivágják, ledolgozzák síkra és összeragasztják őket.
Olyat tervezni, hogy ragasztott gerenda kell és az ne látszodjon, szerintem hülyeség, meg lehet csinálni fémgerendák+fagerendák kombinációjából. Beteszek egy két 12 méteres HEB 300-as, ráhegesztek papucsokat és azokba keresztbe felfüggesztem a fa elemeket, megoldom az technikai mennyezet és a magastetőt is- a hőszigetelést, ha rászerelek egy fa szelement és szélállásokat. Ott van a 500nm-es terem, 5 méter belmagassággal.
Ragasztott fát csak oda érdemes beszerelni, ahol látszik. Fel akarsz dobni egy épületet azzal, hogy megcsinálsz egy bazi nagy látszó magastettőt, íves gerendákkal- ala organikus építészet.
Vagy egy nagy épületnél egy előtetőt, ami csak úgy lebeg a semmibe, kialakul egy piactér, ahol az emberek találkoznak és beszélgetnek néhány percet, mielőtt bemennének az épületbe.
Na de azok nem 16x16 ragasztottak, hanem 25x50-ek, 40x70-ek. Vagy ívesek, aminek a keresztmetszetük változik, a nyomaték függvényében.
Vagy két emeletes háznál a nappali fele nem készítesz vb födémeket, hanem felviszed a nappalit belmagasságát 8 méterre, beszerelsz bevilágítókat és 10db. ragasztott torokgerendát, két ragasztott szelement, a többi mehet gyalulva.
Még egy normális lakóháznál sem szükséges, ha pl. nem szeretném, hogy oszlop legyen a manzárdon, elég átkötni a tűzfalakat két HEA 200-as gerendával (szelemennek) és arra kell lehet húzni egy sátortetőt, kontyolva is. Pont egy ilyen ház tervét néztem át, a telek szűk, betettek egy 14x40m telekre egy 10x24 méteres házat, három emeletes, két vasbeton födém és belülről beburkolt sátortető oszlopok nélkül, 3 tűzfallal.
A :manzárd: belmagassága is 2.7 méter, 2.4 méter magass ablakok vannak a "térdfalakon", vasbeton oszlopok jönnek fel az alapoktól, koszorúval lezárva, onnan a HEA szelemenek egy kicsit feljebb mind a koszorúk.
Sziasztok. Kérdésem az lenne, hogy 2014-ben lejárt szavatosságú por Metylan tapétaragasztó használható-e még most szerintetek? Lenne egy kis tapétáznivalóm (3 tekercs) és ha ezt még tudnám használni, nem vennék meg egy dobozzal.
Nem akarom átvágni. Arra gondoltam, hogy 5 cm-t beengedem a gerenda végét, így a gerendára merőlegesen, kidőlés ellen megfogja.
A fa gerendát a beton oszlopra hogyen rögzítsem? 1 (vagy 2?) tőcsavart (16-os jó?) bebetonozok a tetejébe és arra engedem a gerendát? Vagy az U alakú bebetonozható oszloptartó vas jobb lenne?
"12x20-as BSH ezek szerint, ha nem függőlegesen van összeragasztva, akkor nem is biztos, hogy elég lesz?"
Az asszimetrikus BSH gerendák értelemszerűen mindig úgy vannak összerakva, hogy állítva fogják használni és úgy maximális a teherhordó szerepe, úgyhogy attól ne félj, hogy nem jól van összeragasztva.
A szimmetrikusokat kell úgy forgatni, hogy jók legyenek.
12x20-as BSH ezek szerint, ha nem függőlegesen van összeragasztva, akkor nem is biztos, hogy elég lesz?
Megnéztem a szomszédnál ma a hasonló megoldását, ott csak 4,5 méter áthidalás van 20x25-ös gerendával.
Ráadásul jó lenne minél alacsonyabb gerenda-megoldást találni. A meglévő épületen fekvő gerenda teteje 247 cm magasan van. Ha ez 20-as gerendánál is már csak 227, 30 magasnál már csak 217 cm.
Ez az utólagos bővítgetés hátránya. Most esett le, ahogy méregetek, hogy ha a meglévő épületre akarom terhelni a gerendát, be kell a koszorúba vágnom 10-20 cm mélységbe és legalább 20 cm hosszan a fészket. Ez gyakorlatilag a koszorú átvágását jelentené. Ami nem akkora baj, mivel csak egy kis kazánházról van szó, de akkor is kétséges... Lehet, kell egy másik oszlopot állítanom a fal mellé. Ebben az esetben kicsit csökkenthető a fesztáv is, olyan 5 méter körülire.
Ha felhúzok egy 30x30-as oszlopot a fal mellé, és azt nem tudom bekötni közvetlenül a falba (mert van a falon 12 cm szigetelés), az mekkora gond? Esetleg ha csinálok egy kisebb fészket az eredeti falba a gerendavégnek (mondjuk 5 cm mélyet) és a falon kívül még alátámasztom egy oszloppal a gerendát, az úgy stabil lehet?
Gerenda hajlítási teherbírásának meghatározó része
szélxmagxmag.
Élére állítva a fenti képlet alapján a teljes szélességet és magsságot egyben lehet beírni, lapjára fektetve az egyes pallók vastagságát kell beírni és összeadni. Nagy különbség...
Ezzel együtt sem értem, hogy egy összeragasztott gerendánál miért nem mindegy a terhelés iránya.
Ha jól értem úgy gondolta sr1, hogy a 30x15 gerendát nem úgy csinál, hogy 6db 15-ös pallót egymásra ragaszt, hanem 3 db élére állított 30-as pallót ragaszt össze.
Nekem BSH-val van csak tapasztalatom, de pl a 12x12-es BSH 6m-es hosszban saját súlya alatt behajlik, ha nem nézed hogy fogod és nem "élben" állnak a 4cm-es ragasztott darabok. Aztán fordítol rajta 90 fokot és máris nyílegyenes. Érdekes módon a 16x16 BSH-t mindegy hogyan nézed, saját súlya alatt már nem hajlik, mindenhogyan nyílegyenes, de természetesen beépítésnél figyelni kell nagyon, mert terhelésnél rögtön kijönne a különbség.
Egy fagerenda szálára nagyon nagy terhelést bír nyomásra és húzásra is, de kevesebbet, szálara keresztbe (nyirásra) nagyon keveset.
Megterheljük a gerendát két alátámasztás között középen egy pontszerű terheléssel.
A középtengely alatt a gerenda húzott lesz, felette nyomott. Csakhogy egy egyenes tartónál a középtengely alá kerül a nagyobb feszültség.
De mivel a fa egy amorf szerkezet, ha pl. faragott gerendát használnak, aminek benne van a bele, az nagyon nagy pontszerű terhelést elbír, mert a bél összetartja és sehogy se tud elcsúszni a rétegek a gerenda keresztmetszetében.
A 300 éves faragott gerendákból összeácsolt szerkezetek most is állnak, pedig hosszú ideig kaptak nagy terhelést, hiszen a dupla fedésű hódfarkú a legnehezebb cserép- és akkoriba csak olyat tudtak készíteni.
A rétegelt gerenda, mivel kereszt-bogmentes, tökéletesen egyforma nyirást, húzást és nyomás bír a teljes hosszába.
Egy gáteren készített épületfán lehet egy keresztbog (görcs), ami egy adott pontján a hosszán, alig bír húzást és nyírást. Nyomást bír, ebben az esetben a keresztbog nem számít.
Namost, ha egy ácsolásnál, úgy fordítják a gerendát (pl. egy szarufát), hogy felfele legyen a keresztbog, akkor annyit bír, mind egy rétegelt gerenda.
Egy szelemennél nem számít annyira, mert az általában egyenletes terhelést kap és ott vannak a karkötések is. De azt is a boggal felfele kell beépíteni.
Azért állítják az a mérnökök, hogy +30% több terhelést bír a rétegelt gerenda, mind a vágott, mert annak mindegy, hogy melyik fele van fent vagy lent.
Csak BHS gerenda létezik az ácsszerkezeteknek, az elemek vízszintesen vannak egymásra ragasztva.
Azokat el lehet rontani, hogyha egy olyan ragasztót használnak, ami nem ragaszt tökéletesen vagy a darab nedves.
Húzás esetén, megnyílhatnak a ragasztások és elcsúszhatnak a darabok egymáshoz képest, a gerenda ettől még tart, de lehajlik.
Én is készítek rétegelt gerendákat, mert a látszó ácsmunkáknál szépen mutat, de nekem nincs olyan erős tömbősitő présem, mind a BHS gerendákra szakosodott cégeknek (azaz nincsenek elég sűrűn szerelve a nyomóhengerek- mert az enyém ablakprofil tömbösítő prés). Ezért fordítva ragasztom (így keresztmetszetbe függőlegesen vannak a darabok ragasztva, tehát ha kell egy 30x15 gerenda, akkor 3 db. 30cm pallót ragasztok össze, nem 6 db. 15-ös pallót) és nagyon erős kézipréseket is használok, mert nekem csak 12cm fog a prés, hiszen az rétegelt ajtóprofil szélessége 11.5 cm.
Ilyen esetbe a békebeli urelitet használok, nem D4-es ragasztót, mert az kűltéren soha nem adja meg magát. Így szemből megnézve, egy darabnak látszik a szelemen.
Köszi. Ez alapján a 12x20-as biztos elég. A feltámasztást szeretném elkerülni, bár a szomszéd felől akár meg is oldható, ott talán nem annyira zavaró. Az ács is rábólintott, Ő még kisebbet is mondott, de szeretek informálódni, ha már az én pénztárcámról van szó.
A pontos szükséges keresztmetszet kiszámításában nem tudok segíteni, de egy konkrét példát tudok mondani BSH gerenda esetén, ami hasonló kaliber, mint a Tiéd:
Fedett terasz, 5,5 méter szélességben, kb 2,5 méter a hossza, cserépfedéssel. Az 5,5m fesztávot egy 16x16-os BSH gerenda oldja meg, de van két karpánt kb 1-1 métert benyúlva, így nettó 3,5méter csak a fesztáv. A két szélen 30x30-as zsalukő oszlop van, de csak "félmagasságig", utána 16x16 BSH az oszlop tovább és erre támaszt vissza a 2db 12x12-es BSH karpánt.
A méretezés az ács brigád saccolása alapján ment, tehát nincs statikus a történetben, de véleményem szerint sem túlméretezve, sem alulméretezve nincs (mondom ezt most, hogy jelenleg áll szépen...)
A BSH-ról annyit kell tudni, hogy nagyobb a teherbírása, de ennek mértékéről pontos adatot nem találtam sehol annó, mikor ezeket beszereztem, de 30-50% körülre becsülhető a plusz kraft.
A másik különbség még, amit figyelembe kell venni, hogy sokkal szebb, görcs és repedésmentesebb, mint egy hagyományos fa gerenda, de ez csak akkor érv, ha "látszó" lesz.
Az alábbi témában kérnék segítséget. Ki szeretném szélesíteni a gépkocsibeállót, hogy mellé férjen egy másik gépjármű és szabad legyen a garázs kijárata. Bonyolítja a helyzetet, hogy itt fut a csapadék elvezetés, de valami megmagyarázhatatlan ok miatt van egy törés benne és ebből kifolyólag csak pang a víz benne. A pirossal karikázott helyen egy 80-as műanyag cső vezeteki ki az esővizet az árokba a nyilak mentén, de az árok alja és a talajszint között nincs 40-50 cm se. Zúzott kő lenne a másik gépjármű parkoló helyén, de a csatorna elvezetést ki kell építeni úgy, hogy elbírja az autó súlyát, de a lejtés miatt a talajban kell futnia továbbra is. Fölötte kb 10cm lenne a feltöltés. Az egészet nem szeretném lebetonizni, mert másik házba tervezzük ölni a pénz, egy egyszerű, gyors és olcsó kivitelezést akarunk, de hogyan lehetne ezt kivitelezni?
A középső hosszvasakat nem muszáj toldani. Ha nem túl rossz minőségű a talaj akkor maradhat 30-40 cm-ként a kengyel. A kengyel nem lehet távolabb mint a magasság 2/3-a.
A toldásokhoz berakott 120 cm hosszú vas az rendben van, drótozás nem kötelező, a vasúti hídszabályzat tiltja is, a magasépítési nem. A sarkokba berakott kampózás jó, de úgy kell berakni, hogy a vas szempontjából homorú sarok ne legyen, mert különben többet árt mint használ.
elkövettem azt a hibát, hogy kiadtam kőmüvesnek egy kerítés és terasz alap vasalását, betonozását. Sajnos a vasszerelés sem ment neki így el kellett küldeni, és rendbe kellene hoznom amit elcseszett.
30 centi széles, 80 centi mély alapba, 8-as vasból lehajlítattam a vastelepen 70x20-as kengyeleket. Ebbe 12-es vasak mennek. A megbeszélés szerint 25 centinként kellett volna a kengyeleket berakni, és a kengyel 4 sarkába szálvas, plusz a felső vastól 20 centire 1-1 szál oldalanként, toldásoknál pedig 60 centi átfedés.
Ebből az lett, hogy 30-40 centire vannak a kengyeleket ahogy sikerült alapon, a hosszvasakból a 4 sarok oké, a másik kettő kb középen, de a legnagyobb baj, hogy nincsenek toldva a vasak, csak egymás után kötve. Mi lehetne a legkisebb munkával járó javítás?
Én arra gondoltam, hogy a kengyelek maradnak így, a középen lévő vasakat sem bántanám viszont a toldásokhoz beraknék 120cm hosszú vasakat és összekötözném a bent lévőkkel. Plusz a sarokba is tennék behajlított vasakat, mert most csak össze van kötve az egyenes vas, nincs behajtva.
Utánanéztem, az I gerenda kb. 61-2ezer Ft kb. Mivel sóder van itthon elégséges mennyiség, max. betonvasat kell venni, illetve meghajlítani a megfelelő méretre. A munkadíjat megspórolom, szerencsére nem vagyok elveszett ember, mindenhez hozzá tudok nyúlni 🙂
"talán Jenő I gerendája a másik véglet,de egy duplasoros(össze kengyelezett) 8 mm -es periodikussal csinálnék egy masszív alapot"
Valamivel olcsóbb, de macerásabb megcsinálni. Érdemes összevetni a betonvasas és az "I" tartós megoldás költségeit. Vas, vashajlítás, több beton. Biztosan többre jön ki a merev vasbetétes megoldás, de mennyivel? Ha nem sajátkezűleg csinálja akkor még a munkabér többletet is hozzá kell adni.
Üdv ! Nálam ez a majdnem "felseprhető"beton minőségű! :-( Hát ......, meggondolandó,talán Jenő I gerendája a másik véglet,de egy duplasoros(össze kengyelezett) 8 mm -es periodikussal csinálnék egy masszív alapot ha már hozzányúlnék ,és persze a fő és a válaszfalakba is sűrűen bekötném az új falat !:-) Szerintem.
Ne rágd a sza.t. Ha arra a "betonra" ráépítesz hamar tönkre fog menni a fal súlyától, hiszen még saját maga alatt is megrepedt. Föl kell vágni 20-25 cm szélességben és kell csinálni egy normálisan teherhordó alapozást. Eredetileg jól csinálni olcsóbb lett volna. 20 cm vastag az meg is felel. Nem a legolcsóbb, de a legegyszerűbb: alulra kb 5 cm beton, arra egy 100-as "I" tartó faltól falig (ha végével fölfekszik a teherhordó falra az még jobb is), betont mellé és rá. Betont tömöríteni KELL!
Nincs alatta semmi, csak homok. A ház a 70-es években épült, akkor ilyenre még annyira nem figyeltek. Linóleum van rajta, egy helyen felszedtem, ott meg is van repedve a beton....
Az egyik tartófal, a másik válaszfalnak tűnik, bár elég vastag, vakolattal együtt 23 cm. Illetve be kell építeni egy ajtót is a falba. Csatoltam egy gyors vázlatot az elképzelésről. Ebben az esetben is működhet a szögvasalásos variáció?
Ha a két fal főfal amire támaszkodik akkor egy rendes szögvas párral indítod az első sort és két soronként hilti szalagot fektetsz a két főfalba bekötve rendesen, semmi gondot nem okoz a jelenlegi aljzatnak.
Adott egy 5x5m alapterületű szoba kb.8-10 cm vastag vasalatlan aljzatbetonnal. Le szeretnék választani válaszfallal kb. 1.40 m részt gardróbnak. Gipszkarton vagy ytong válaszfalban gondokodom, de az ytong alá vasalt aljzat kellene. Milyen megoldas jöhetne szóba? A fal helyénél kivágni egy sávban az aljazbetont és készíteni egy vastagabb vasalt aljzatot, vagy egy 10x10 cm vasalt betont a meglévő aljzatra a fal alá? Vagy maradjak a gipszkartonnál? Súlyban az kevesebb, kevésbé terheli meg az aljzatbetont? Köszönöm
Ilyen faanyag árak mellett 100 nm-es nettó alapterületre számolva mennyivel lenne még drágább nagyságrendileg egy E gerendás betonfödém? 5 éve még jelentős különbségek voltak, de nem tudom el már elolvadt-e már a 200.000 Ft+-os köbméteres faanyag árak mellett.
Konkrétan az Erdért forgalmaz is BSH gerendát és annó a fa-mizéria elszabadulása előtt nem sokkal még tartották is készleten, nem tudom azóta mi a helyzet.
Viszont alapesetben szálban szeretik csak eladni, ami 13,5méter, de szokták méretre szabni is felárért, kérdezz rá!
A nyomástól függ. Min. 1.2-1.8N/mm2 , ami szükséges kemémyfánás, fényőnél elég a 0.8 is. Elég nagy.
Kalibrált deszkákat használsz, akkor valamivel kisebb nyomás is elég, fenyőnél pl. 0.6, A szakszerű eljárás a hidraulikus vagy egy trapézmenetes spinlikkel készített tömbösítő prés.
A hidraulikus max. 20 cm anyag szélességig működik (BSH maximális szélessége is ennyi), a spinglis 14cm-ig. Ennél szélesebb anyagot csak levegős présekkel lehet ragasztani, de azok spéci rendelésre gyártott gerendák.
Nekünk van oszlopos hidraulikus présünk, 1.4x3.2 asztallal, 6 oszlopos az 3.5-4 N/mm2 tud, furnérra és blindre használjuk, tömbösítésre nem lehet. Nagyon oda kell figyelni, hogy ne kapjon excentrikus terhelést az asztal, mert könnyen elgörbül és többet nem lehet rakta préselni. Ez egy meleg prés, de lehet hidegen is használni. A fűtése meleg vízzel történik, van egy külön köre (egy szivattyúval) a hőközpontból és legalább 85 fokos víz kell neki.
Egy másik megoldás a vákkumos, azokkal még nagyobb felületű munkadarabokat lehet préselni, de abból meleg változat nincs.
30 cm-es pallókra gondolsz? Az még lehet, hogy kapható. Élére állítva én is jobbnak gondolnám, de ott meg attól tartanék, hogy éppen melyik részére fekszik fel egy-egy szarufa. Hétfőn elmegyek a helyi erdértbe, megkérdezem.
Zártszelvényt néztem, 150x150x4,0 6 fm - 130e Ft, azt hiszem keresgélek még fa gerendát... :)
Én sem tudom, hogy létezik-e ilyen, csak hozzávetőlegesen kiszámoltam a minimumot. Fában kevésbé vagyok jártas mint sr1. Ha két-három-négy deszkát összehuzatsz - főleg ha élire vannak állítva - ugyan annyit érhet mintha egy darabból lenne. HA KELLŐ SŰRŰSÉGGEL ÖSSZE VAN HUZATVA. A távolságot a nyíróerő függvényében kell megállapítani, számítással.
Na ez az, hogy ilyen keresztmetszetet hirtelen nem találtam (a neten legalább is), de majd elmegyek személyesen, és megérdeklődöm.
Épp ezért kérdeztem, hogy ezt össze lehet-e hozni kettőből? Pl. két 15x15-ös egymáson? Biztos nem ugyan olyan, mintha egybe lenne, de ha össze is húzom pl. menetes szárral?
BSH-ból (hossztoldott ragasztott tartó) van vastagabb is és az jóval erősebb, mint egy normál gerenda. Az ára is erősebb.. Nekem 7.2m-t hidal át 1db 16x26-os BSH, de nem a legszélén van alátámasztva, hanem úgy, hogy középen 4.3m a szabad köz.
Köszi. Én a gerendára gondoltam, hogy középső alátámasztás nélkül hogyan lehetne megoldani. A két vége adott, ott a meglevő koszorúra és az új beton oszlopra fekszik majd.
Lehet, csak jól kell összeilleszteni. Ilyen (volt?) a gyűrűs illesztés is.
Egy 30x30-as oszlopnak elég nagy a teherbírása, 10 tonna fölött, ha kihajlást is számolok akkor is közel járhat a 7-8 tonnához. Föltéve, hogy nincs gyengítve.
Csak a neten keresgélve nem nagyon találok ilyen keresztmetszetet. Lehet ezt 2 fából is összerakni, vagy az már nem úgy dolgozik? Jellemzően 15x15 a legnagyobb, egy helyen találtam 15x20 és 20x20-ast.
Lehet, jobban járok, ha beletörődök az alátámasztásba. Esetleg nem középen, hanem kicsit eltolva.
Ha csak max 3 métert kell áthidalni, akkor mennyivel lehet vékonyabb a fa?
Esetleg zártszelvény vagy vasbeton gerenda?
Az oszlop elég a 30x30 (annak a magja 24x24), vagy kell a 40x40? Oszlopalapnak 60x60, vagy a terhelés miatt érdemes nagyobbat csinálni?
A végét nem nagyon tudom kiengedni, ott a szomszéd van. Ez egy ikerház. Tehát a rajzon jobbról a folytatódik az épület. Mondjuk a szigetelést is ráengedtem kicsit a házukra, de nem akarok túlzásba esni.10-15 centi biztos lesz azért.
Ez a sík az eredeti tető csendesítő részének folytatása (majdnem). A rajzon bal oldalt már kész van évek óta, nincs gond vele.
kék gerenda 15x25- 18x25- két karkötés sem ártana, de a új falon a koszorúba kell készteni neki egy vízszintes síkot/ amire támaszkodik (tőcsavarok is kellenek, négy). Mindenképpen kiengednem a végét 50 cm új fal külső síkjától és szerelnék még egy szarufát, az régi tetőre is, ha nincs.
Felléphet torlónyomás is, ha az új tető síkjának a szöge kisebb, mind az eredetinek. Nem szeretem ezeket az toldásokat. Meghosszabbítasz egy vízet.
Újabb kérdéseim vannak. Tetőfelújítás lesz, és a képen lila színnel jelölt terület felett most nincs tető, ezt befednénk, ha már csináljuk.
A kékkel jelölt gerenda a két alátámasztás között kb. 5,5 méter. Meg lehet ezt közbenső alátámasztás nélkül csinálni? Ha igen, milyen keresztmetszetű gerendával? A tető ezen a részen kb.17 fokos és cserépfedés kerül rá (~37 kg/m2).
A másik kérdésem: a sárgával jelölt fal most még nincs, milyen legyen? A házfalba nem tudom/akarom bekötni (24 cm szigetelés van), tehát magában állna, a másik oldalt már a szomszéd. A két végére 30x30 (vagy a gerenda alá legyen 40x40?) beton pillérzsaluból oszlopot és közé zsalutéglából falat, tetejére koszorú? Alap, vasalás jó lehet úgy, ahogy a kerítésnél is írták a szakik (oszlopok alatt 110 cm, fal alatt 70 cm)?
Az EU-s szabványok sokkal pazarlóbbak mint az MSz. volt. Ettől függetlenül lehet, hogy szükség van rá a talajviszonyok miatt. Statikus nem írhat le semmit sem ami nem szabványos.
Földszintes családi ház sávalapjába milyen betont szoktak tenni? Nekem a statikus kiírt C30-at (C 30/37 - XA3 - XC3 - 16 - F3) amit erős túlzásnak tartok.
Ja igen. Telek az már lenne, itt az építésre gondoltam. 6 éve építettem, ott akkor saját szervezésben kb. 20 %-kal tudtam olcsóbban megépíteni, mint ahogy a generálosok kalkulálták( le sem merem írni mennyiből hoztuk ki a téglaházat, betonfödémmel, egyedi nyílászárókkal stb stb...) ajánlották. Most abból indultam ki, hogy saját szervezéssel rendesen rászámolok a genetálosok árára... Itt a megyeszékhelyen a generálosok 410 eHuf netto nm áron építenek minimum, ezért úgy számlltam, hogy 600-ból azért biztonsággal kihozható, de ezekszerint tévedtem...
A nemzeti mintaterv katalógusban található ingatlanok bekerülési költsége szerintetek mennyire reális? Néztünk ki párat, ami tetszene (szerintem egész jól összerakott tervek is vannak, remélem nem kövez meg senki.)
"Olyan még véletlenül se csináljunk, hogy a lemez alsó X cm-ét ma, a felső Y cm-ét másnap betonozzuk! A bedolgozás legfontosabb elve a „frisset a frissre”-elv. Ez azt jelenti, hogy a beton össze fog kötni, ha még meg nem kötött betonra frisset öntünk. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a beton öntésénél kerülni kell az 1m-nél magasabbról történő ejtést, mert szétosztályozódnak a szemcsék és hiába tömörítjük a betonunk darázsfészkes lesz kizsaluzás után."
Ok, de jóval kevesebb cementtel dolgoznak a keverőüzemek, mint amit házilag csinál az ember. Összességében majdnem ugyanott vagy költségben, de jobb minőséget kapsz. Rakatsz bele késleltetőt, leöntteted és behordod, de te tudod. Persze ha már megvan az anyag...
Mekkora mennyiség kell egyébként?
Amit meg te csinálsz, az sem fog szétfolyni, simán megáll 45 fokban (feltéve, ha jól emlékszem). Csak nem hígfolyósra csinálod, az amúgy is csak gyengíti a betont.
Lehet, úgy is jó, ahogy tervezed. Vasat nem is akartál bele eredetileg?
Nem csak mixer hozhat betont, billenős valami is, vagy bármi platós, amiről le lehet lapátolni, ha nagyon muszáj.....amúgy meg ha folyik a beton, akkor túl híg.
Úgy emlékszem, hogy ferdén, pl. 45 fokban lehet abbahagyni, hogy folytathasd, de lehet rosszul emlékszem. Alapnál mondjuk nem tudom, mennyire jó ötlet. Mixer nem jöhet szóba? Én pár napja számoltam át az árakat és nagyjából hasonló összeg jött ki, mint a kézi keverésnél, a munka viszont kevesebb vele.
5 méter hosszú, és 2,5 méter magas zsalukerítést szeretnék csinálni 3 pillérrel és falazóblokkal(beton)
Sávalappal lenne gondom, mert lehet nem tudnám egy nap alatt befejezni.
Lehet olyat, hogy a feltöltését 2 részletben csinálom?
Első nap 45 centire töltöm fel, másnap talajszintig.
Tudom nem fog összekötni a beton, de nem lefelé kell nyomást bírnia?
Vagy esetleg mikor az első nap befejezem, rakjak bele kengyellel vasat, ami lógjon ki felfelé?(függesztve) és a második réteg így jobban össze lenne kötve?
Esetleg egy ilyen bádogozott oromdeszkás-szelemenes megoldásról egy képet kunyerálhatok valamikor? Még van a családbangondolkodási idő, mert újabb 1 hónapot csúszik a kivitelező, de majd valamikor el kell ödnteni, hogy hogy legyen és abban ez jó segítség volna...
Rajz kell, tudom, az többet mond, csak annyi időm nem volt.
Az a fajta elemes betonkerítés nem tetszik, amit írsz.
"Kaptál a netten egy leírást, ami zsaluköves megoldás, de az alapról egy szó sincs."
Amit a Töck Jenő írt,abban miért ne lenne alap? Onnan indul az egész, bevasalva. Amit a 100336-os hozzászólásnál betettem képet a kérdéseim mellé, az a menne az alapba, Te is hasonlót írtál, csak nem az alapba, hanem a rá kerülő "koszorú"-ba tetted a vasat. Én itt egyszerűsíteném a dolgot, tehát a Te és a Jenő ajánlását összegyúrva készülne a vasalás. Az oszlopokat úgy ahogy írtad, de a vasalást lesüllyesztve a talajszint alá.
"Lehet, hogy meg lehet csinálni úgy, ahogy valaki a netten leírta. De, hogy miként falazod a mi zsaluköveinket, az alapból (amiről semmit se ír) elindított függőleges vasakat, az rejtély marad. Mert kötésbe kell szerelni a zsaluköveket."
A zsaluköveket csakis kötésbe lehet tenni, nem? Mint a téglát. Én legalább is ezt hittem. Csináltam már belőle kocsibejárónál az árokba falat, ott is így raktam. A függőleges vasak simán futnak a sorok között, a vízszintesek pedig pont úgy, ahogy Te is írtad.
Zsaluzni nem akarsz.
Feleslegesen nem. Pont azért is használnék zsalukövet, hogy ne kelljen anyagot venni, építgetni zsalut.
Leírtam neked egy megoldást, egy olyan betonkerítésre , aminél a szomszéd fele egy szintkülönbség (max. 70cm- pl. fel kell töltsed a telkedet) és meg lehet csinálni házi módszerekkel. Amatőr kőművesmunka, részben zsalukővel.
Ezt a feltöltést nem értem, nincs és nem is lesz szintkülönbség a szomszéd felé. Na jó, van 10 cm, de az semmi.
Másképp nem látom semmi értelmét annak, amit szeretnél csinálni, mert kapukat is szeretnél.
Csak egy kiskaput.
Szerinted drága és túl bonyolult. Menj el ahhoz, aki ezt leírta a netten, magyarázza meg, hogy kell késziteni. 70-es sávalap nem elég neki, az egyszer biztos, mert felfagy. Egy nagy hideg kell, ami pár napig tart és kész.
Ezt itt megint nem értem. Te 60 cm mély sávalapot írtál, ahol 4 méterenként 110 mély oszlopalappal. Én eredetileg is 70 cm mély sávalapot akartam. Az a pár 50 centivel mélyebb oszlopalap hoz fel annyi meleget, hogy Te megoldásodnál ne fagyjon fel a kerítés?
Ebből a legkönnyebben előgyártott oszlopokkal és lapokkal lehet, oszlopok 2 vagy 2.5 méteréként, 90cm betonozva a talajba, ásni se kell, van hozzá fúró. A klasszikus szocialista kerítés. Most is gyártják.
Kaptál a netten egy leírást, ami zsaluköves megoldás, de az alapról egy szó sincs.
Oszlopot nem használ, hiszen úgy vasalva be a falat, mind egy monolit diafragmát. Ezt a módszert az USA-ban használják, van egy spéci zsalukövük és hozzá vasalás, 3-4 méteres falakat lehet készíteni belőle, egyből beöntve gyári betonnal, oszlop nélkül és koszorú se kell rá. Nagyon gyorsan megcsinálják, ez a lényege. Az a benyomásom, hogy ezt lemásolták.
Lehet, hogy meg lehet csinálni úgy, ahogy valaki a netten leírta. De, hogy miként falazod a mi zsaluköveinket, az alapból (amiről semmit se ír) elindított függőleges vasakat, az rejtély marad. Mert kötésbe kell szerelni a zsaluköveket.
Zsaluzni nem akarsz.
Leírtam neked egy megoldást, egy olyan betonkerítésre , aminél a szomszéd fele egy szintkülönbség (max. 70cm- pl. fel kell töltsed a telkedet) és meg lehet csinálni házi módszerekkel. Amatőr kőművesmunka, részben zsalukővel.
Másképp nem látom semmi értelmét annak, amit szeretnél csinálni, mert kapukat is szeretnél.
Szerinted drága és túl bonyolult. Menj el ahhoz, aki ezt leírta a netten, magyarázza meg, hogy kell késziteni. 70-es sávalap nem elég neki, az egyszer biztos, mert felfagy. Egy nagy hideg kell, ami pár napig tart és kész.
30-as zsalukövet írtál, 25-öst már keskenynek gondolod?
30-as zsalukőhöz milyen oszlop kell? A vasalásnak 25x25 centis kengyelt írtál, az gondolom nem fér be a 30-as oszlopba.
Most esett le, hogy sokadjára olvasom a leírásod, hogy az alapba hosszában nem is írtál vasat, csak az oszlopokba, ez valahogy elkerülte a figyelmemet. Akkor mégis csak oda lyukadok ki, hogy ha a vasat beteszem az alapba, akkor nem kell már még egy "koszorút" felzsaluznom.
A hosszanti vasalást persze be kell kötni az oszlopokba, ugye?
"A 20cm osztással minden zsalukőbe 2db. U vas kerül. Kötésbe falazva is rendbe lesz, készítettünk ilyen falat."
Az U alakú vasakat ugye hosszában gondolod? Tehát a kerítésbe hosszirányba nézve 1 sorban lesznek a kiálló vasak?
"Innen bevasalod az oszlopokat és szereled a zsaluköveket, két fi8-ot szerelsz minden sorban, átkötve az oszlopokon, a tetejére készítesz egy koszorút, fi 10 és 20cm fi8-as kengyelek."
Az oszlopok vasalása ugyanaz, amivel lentről indultunk átlapolva vagy 50 cm hosszan? (4 x fi 14, 8-as kengyelek)
A soronként berakott 8-as vasakat teljesen beeresztem az oszlopok vasalása közé a két végén, ott kell valami kötés is?
A koszorúnál milyen magasságra gondolsz? A vasalást írtad (fi 10 és 20cm fi8-as kengyelek), de a függőleges méretét nem. 10 cm elég? Az oszlopok vasalásába be kell kötni?
Van egy olyan elképzelésem is, hogy a kiskaput felül takarnám valamilyen módon. Itt a két oszlop távolsága 110 cm. A szomszédban egyszerűen a fedlap van átvezetve felül. Azt műköves meg tudja úgy csinálni, hogy öntartó lesz? Vagy érdemes lenne egy külön áthidalót kiönteni helyben, összekötve a két oszlop tetejét?
Közben megtaláltam a lenti vas funkcióját: hullámtávtartó. Ezt felhasználhatom a betonvas sorok közé távtartónak? Ha befűzöm közé a hosszirányú vasakat, nem kell olyan sűrűn a keresztirányúakat berakni és ez is elfogyna...
Nem a beton fagyásától félek, hanem a vakolat leesésétől. Ha van tartósan -5 -10 fok, ott nem hűl át annyira beton, hogy fagyjon? Az ok, hogy jól vezeti a hőt, de a talaj is át tud fagyni jó mélyen.
És ez csak az oszlopoknál számít, a többi helyen (a sávalapnál) nem?
"Oszlop mindenképpen kell a sarkokon, meg a kapuknál.:) És koszorú a tetejére is.
Nem egyszerűbb oszlopokat készíteni 4 méternként, mind 2 méterre felvinni a függőleges vasalást és megpróbálni ráhúzni a zsaluköveket?"
Az oszlop ok, de ha bekötöm az alapba, az nem jó? A plusz koszorút nem értem rögtön rá az alapra.
Azt, hogy melyik az egyszerűbb, nem tudom, mert még nem csináltam.
A te lírásod alapján 25 cm-től felfelé nincs szükség függőleges vasakra csak hosszirányúakra?
"Egy kis zsaluzástól nem kell megijedni. Megy az, csak neki kell állni. "
Az ok, de nincs anyagom sem hozzá, ha megveszem a deszkákat, utána csak rakosgathatom ide-oda.
Biztos, hogy bombabiztos, ahogy leírtad (lassan már szó szerint is előny lesz...), de nem tudom, kell-e ez nekem. Át kell gondolnom, hogy tudom megcsinálni egyszerűbben.
Az átkötés hossza mennyi legyen (tehát a két függőleges sík távolsága, amit a függőleges vasak alkotnak)? Ha arra rá akarom húzni a zsalutéglát, annak a belső méreténél nem lehet nagyobb. Az a betontakarással együtt lehet olyan 10 cm. (20-as zsalukő, mínusz falvastagság ~2x3 cm, mínusz betontakarás ~2x2 cm) Az lent az alapban nem soványka ott a 40 cm beton közepén?
"Ez nem csak addig kell, amíg kiöntjük betonnal? Tehát nem elég, ha összedrótozom?"
NEM!!!A nyomott vasakat ez tartja egyben, hogy ki ne hasasodjanak. A szabvány oszlopnál 12d-ben, falnál max. 40cm távolságban adja meg az átkötések max. távolságát. Ha kihajlik az teherbírás csökkenést okoz és még a betonfedést is lerepesztheti, hamarabb rohadhat a vas.
Huhh, köszi, ez elég alaposnak tűnik, és felét nem is értem.
"Leier 30-as zsalukövét használj, azoknak jó a minősége, pontos a mérete és könnyű vele dolgozni. "
Itt Frühwald van helyben, de majd megnézem az árakat.
"Kiásol egy 40x60-as sávalapot. 3.5-4 méterenként egy 60x60x110-est."
110-es? Nem túlzás az egy kicsit? Ha gyakorlatilag egy alacsonyabb falat építek egy sávalapra, ott sem szokott kelleni. Gondolom kidőlés ellen jó, de ha a fagyás miatt amúgy is lemegyek mindenütt 70 centire, akkor is szükséges lehet? Ráadásul igazán nem is szeretnék oszlopokat, legfeljebb a kiskapu két oldalára.
Igazán a zsaluzást a zsalutégla használatával szeretném elkerülni. Ezt a plusz koszorút szükségesnek érzed, ha egész az alaptól a kerítés tetejéig gyakorlatilag össze van vasalva a kerítés?
A talajszintre elegendő szerinted a kenhető vízszigetelés? Milyet javasolsz? Én eddig csak bitugélt használtam.
Az alapba hozatok betont mixerrel, a betonosok C 16/20-24-F2 minőségűt javasoltak. A zsalukövekbe otthon keverném, azzal nem tudok olyan gyorsan haladni, hogy megérje hozatni.
"Nem. Minden vas, de főleg a vízszintes átkötő kampózott mindkét végén."
Ez nem csak addig kell, amíg kiöntjük betonnal? Tehát nem elég, ha összedrótozom?
A két függőleges vas távolsága mennyi legyen? Annyi, hogy beleférjenek a zsalukőbe? Elvileg azokra rá kell húzni őket.
"Az átfedés, hogy érjen is valamit házi készítésű betonnál 50d (a vasátmérő ötvenszeresse), 10-es vasnál 50, 8-as vasnál 40 cm, stb. Kampózással némileg csökkenthető, de csak muszályból szoktunk kampózni, nagy munka."
Ok, tehát ha két sor zsalukő magasságában tolom be a vasat (és az alsót annyira engedem fel), akkor jó lesz? Vagy még jobb lenne, ha egész alulról, az alapba bekötve indítanám, kicsit macerás lesz kezelni, de biztos megoldható.
"Hol lesz szigetelve és miért, mert egy normális minőségű beton kerítés nem igazán igényli."
Kb. talajszinten lenne. Azt gondolnám, hogy ha lentről nedvességet szív fel, télen ledobja majd a vakolatot. Hálózni, glettelni szeretném, vékonyvakolattal ellátni, az nem fagy le?
"Ezt nem igazán értem."
Elég káoszosan írtam, elismerem. :) Megpróbálom még egyszer.
tehát a terv az lenne, hogy a 70x40-es alap talajszint minusz 23 cm-ig feltölteném betonnal, ebben lenne a kért vasalás és felfelé kiállnának a függőleges vasak. Erre tennék egy sor zsalukövet, ami 23 cm magas, betonnal feltöltve. Ide menne a vízszigetelés, majd jönne rá a többi sor zsalukő.
A 2 szál vasnak teljesen a tetejéig kell mennie, vagy egy idő után elég egy?
Leier 30-as zsalukövét használj, azoknak jó a minősége, pontos a mérete és könnyű vele dolgozni.
Kiásol egy 40x60-as sávalapot. 3.5-4 méterenként egy 60x60x110-est. Ezekbe teszel 10cm sódert.
Az mély alapba készítesz egy-egy oszlop indítást, 4 x fi 14, 8-as kengyelek, mérete 25x25cm. Ezeknek a magassága legyen 150cm.
Az oszlop indításoknál a négy fővasat kifele fordítod (pipázod) és szerelsz az aljába egy fi8 hegesztett halót, arra rákötöd a kifordított pipákat.
Kitámasztod őket- hogy legyenek függőlegesek, fent összekötöd őket 4 fi 10-el ideglenesen, hogy álljanak egy vonalban.
Kiöntöd betonnal kb. a talajszinttől- 0.25cm-re. Lehetőleg vízszintes felülete legyen a betonnak. Ezt a felületet leszigeteled, kenhető szigeteléssel.
Erre készítesz egy koszorút 4x fi8 és 6-ös kengyelek, 25x 25 cm. Lehajtasz U alakú vasakat fi 8, két 90cm x20cm széles a talpa.
Ezeket bekötöd a 20cm-ként a koszorúba. Ki kell zsaluzni és be kell önteni. Az U vasak értelme az, hogy valamennyire lekötik a falat az alapra.
A 20cm osztással minden zsalukőbe 2db. U vas kerül. Kötésbe falazva is rendbe lesz, készítettünk ilyen falat.
Innen bevasalod az oszlopokat és szereled a zsaluköveket, két fi8-ot szerelsz minden sorban, átkötve az oszlopokon, a tetejére készítesz egy koszorút, fi 10 és 20cm fi8-as kengyelek.
A keresztirányú átkötéseket nincs hogy beszerelni a zsalukövekbe az U vasaknál sem, az csak monolit falba lehet.
Ezt nem biztos, hogy értem, rajzoltam egyet, így jó? Pirosak a függő, sárga a vízszintes összekötő, kék a hosszirányú vasak. "
Nem. Minden vas, de főleg a vízszintes átkötő kampózott mindkét végén.
" A hosszirányú és átkötő szintén ilyen legyen?"
Átkötőből egyértelműen elég a fi6-os (átm. 6mm)
Hosszvas lehet 6-os is de 8-as valamivel megbízhatóbb, de nem létszükséglet.
"A kerítés utcafronti, az egyik szomszéd felé bekanyarodok, kicsit alacsonyabb magassággal. (7) A kerítésnek azon a végén, ahol nincs bekötve sehová, kell valami megerősítés (pl. egy oszlop) vagy felesleges?
A fronton középen van egy kiskapu. Az alapot teljesen végigviszem, itt is. (8) A két oldalára érdemes oszlopot rakni, amihez majd a kaput rögzíthetem?"
Ha van 20 cm vastag a fal, akkor statikailag nem kell ha vasalt. Esztétikai szempontból izlés kérdése, én tennék.
"a függőleges vasakat csak betolom a 2. sor zsalukőbe kerülő betonba, így lesz kb. 20 centi átfedés."
Az átfedés, hogy érjen is valamit házi készítésű betonnál 50d (a vasátmérő ötvenszeresse), 10-es vasnál 50, 8-as vasnál 40 cm, stb. Kampózással némileg csökkenthető, de csak muszályból szoktunk kampózni, nagy munka.
"Vízszigetelésnek jó valamelyik vizes alapú kenhető is vagy bitumenes lemez legyen?"
Hol lesz szigetelve és miért, mert egy normális minőségű beton kerítés nem igazán igényli.
"70x40-es keresztmetszetű alapot tervezek. Illetve a felső részére betennék egy sor zsalukövet. (4) A függőleges vasak szintén 2 sorba menjenek teljes 2 méter magasságig? Vagy elég az alján az első 1-2 sort így bekötni, aztán elég 1 szál? (5) 20-as kőnél a két sor között max 10 cm lehet a távolság, ez így jó? (6) És az alapban ugyanez a távolság maradjon a két sor között?"
Még korábban írtál a kerítéses kérdésemre kimerítő választ. Most már nagyon közeledik az idő a kivitelezésre, szerzem be az anyagokat, ezért még egyszer nekifutottam az írásodnak.
Leírom amit megértettem, és kérdezek is, a kérdéseket beszámoztam, hogy egyszerűbb legyen válaszolni.
Az elképzelésem tehát zsalukő fal, konzolosan, vagyis ha jól értem ez jelenti azt, hogy egyben van oszlopok (pillér) nélkül.
Az alap vasalásával kezdeném:
"Konzolként vasalt falnál az alapozásba min. 3 sor vízszintes, hosszirányú szerelővas kell, minden sort keresztben 40-50 cm-ként szerelővassal átkötve. Célszerűen minden második függ. vasnál, de mindhárom sorban. Lehet eltolva rakni a keresztirányú átkötéseket (első és harmadik sorban 1.,3.,5., stb, második, vagy ha van negyedik sor. is akkor abban is a 2., 4, 6. stb. függ. vasnál) legyen átkötve. Eltolt elhelyezésnél valamivel többet tud a szerkezet, de kicsit figyelni kell."
(1) Ezt nem biztos, hogy értem, rajzoltam egyet, így jó? Pirosak a függő, sárga a vízszintes összekötő, kék a hosszirányú vasak.
"Ha nincs oszlop hanem a fal konzolnak van vasalva akkor fi10-es függőleges vasak 25 cm-ként és két-két fi6-os vízszintes vas bőven megfelel."
(2) A fi10 az átmérő ugye? Tehát a függőleges vasak 10-es átmérőjűek?
(3) A hosszirányú és átkötő szintén ilyen legyen?
70x40-es keresztmetszetű alapot tervezek. Illetve a felső részére betennék egy sor zsalukövet. (4) A függőleges vasak szintén 2 sorba menjenek teljes 2 méter magasságig? Vagy elég az alján az első 1-2 sort így bekötni, aztán elég 1 szál? (5) 20-as kőnél a két sor között max 10 cm lehet a távolság, ez így jó? (6) És az alapban ugyanez a távolság maradjon a két sor között?
A kerítés utcafronti, az egyik szomszéd felé bekanyarodok, kicsit alacsonyabb magassággal. (7) A kerítésnek azon a végén, ahol nincs bekötve sehová, kell valami megerősítés (pl. egy oszlop) vagy felesleges?
A fronton középen van egy kiskapu. Az alapot teljesen végigviszem, itt is. (8) A két oldalára érdemes oszlopot rakni, amihez majd a kaput rögzíthetem?
Az alaphoz visszatérve: ha a betonozással megállok talajszint -23 cm-nél (benne a fenti képen a vasak), és ide rákerül egy sor zsalukő, a függőleges vasak ezen felül túlnyúlnak még mondjuk 20 cm-t, az így jó lesz a továbbinduláshoz? Tehát az alsó zsalukősort feltöltöm betonnal, rákerül a vízszigetelés, majd a függőleges vasakat csak betolom a 2. sor zsalukőbe kerülő betonba, így lesz kb. 20 centi átfedés. Vagy mindenképpen össze kell kötni a hosszabbítást? (9)
(10) Vízszigetelésnek jó valamelyik vizes alapú kenhető is vagy bitumenes lemez legyen?
Kicsit sok lett, de remélem pár igen/nem-el tudsz válaszolni...
Passz, sose próbáltam. Gondolom nem egy ördöglakat lerakni. Természetesen nem lenézve a szakikat, mert Én is utálom amikor az Én szakmámat fitymálják:]
Persze, ez nekem is eszembe jutott:)) Csak nem szeretnék a fürdő kellős közepén nekiállni flexelni. Persze ha nincs más mód, veszek ehhez való korongot, és nekiesik.
Megpróbálnám rávenni a csókát, hogy vízszintesen, mindig a fúgánál vágja, és kb. 30 centiként jöjjön lefele. Akkor ami leesik, az sem üti agyon, és mire leért a kívánt 20-30 centis magasságba, már talán bele is tanul a vízszintesbe. :-)
Az a combosabb festék azért kültéri zománc, autófesték stb ----a lazur vackokat el lehet feledni, vagy 2 évente festeni. (legalábbis az osztrákok szerint )
Hali! Vállalom a full idióta szerepét, ezt előre mondom:) Egy ytongból készült épített zuhanyfalat kellene, hogy is mondjam, redukált méretre alakítanom. Most kb két méter magas a fal, és ezt szeretném 20-30 centire "vágni". Nullára nem akarom, mert tuti nem találok kőművest, aki lerak nekem ~1-1,5 sor ytongot, ~1 méter hosszan. Azt tudom, hogy az ytong könnyen alakítható, vágható. Viszont van rajta burkolat is, ami azért neccesebb melónak tűnik. Találtam kézi csempevágó fűrészeket, azzal érdemes lehet nekiesni? Vagy totál reménytelen az egész? Egyelőre jussak el odaáig, hogy meg tudjam oldani, utána tovább gondolkodom hogy miként lehetne ezt SZÉPEN kivitelezni. Nyilván ha sikerülne levágnom a falat (lol), a megmaradt felső részét le is kell burkolni.
Asszony által szervezett, nem agyoniskolázott kőműves által elvégzett munkáról van szó. Nem lenne rossz, csak mindennek IS útban van ez a fal. No comment, persze Én voltam hülye:)
Másik verzió, hogy 5, max 10 évente lefeste(te)d. Harmadik a nyugati módi, hogy valami combosabb, nem lazúr festékkel átkened, hogy tovább tartson. Legyen az akár fehér, vagy valami egyéb szín, ami odapasszol.
Az persze igen, értem én. De maga a lemezzel való lefedése az, amit nem láttam a környéken. Mindenki hagyja festve, aztán évtizedeki korhad meg mállik a festése majd... Ezt kéne nálunk megelőzni végülis.
Nagyon szépen köszönöm előre is! Az nagy segítség lenne mindenképpen, hogy tudjam mutatni a családnak, hogy mire számítsanak. A környéken pont ilyen házat nem nagyon találtam, aminek lenne ilyen közé és talpszelemen megoldása sajnos...
Értem, akkor leginkább az egész oromszegély úrjagyártása lenne a megoldás...
Sajnos a Gerard nagyon csúnyán túláraz, ez nem mostani helyzet...
De esetleg nincs olyan fotó a birtokodban, amin ezt a sima oromszegély-szelemen "kupak" találkozást látni lehetne? Ilyet még sosem láttam, nem tudom elképzelni esztétikára...
A probléma ott van, hogy ez Gerard tető. Persze ez jó is, mert az oromszegély piszkáláshoz nem kell tetőfedő anyagot visszabontani, ahogy a csatolt képeken látszik majd.
Ám iszonyú drága a sima táblás anyag. 2mx45cm az 10 ezer nagyjából, ebből olyan 250000 Ft-nyi kellene, ha újra kéne hajtani egyedileg az egészet. És amúgy is 2m a max hossz, tehát elég "gazdag" lenne toldásban az oromszegély még így is. Persze lehetne alternatív anyagot is használni akár, de az meg a fene tudja hogy nézne ki.
Létezik oromszegély toldó, ahogy néztem, de az sem lenne olcsó.
Talán ha a toldást szürke lemezből csinálnám (és a most szürke részeket takarná), ami nem Gerard specifikus akkor vállalhatóbb árszintre le lehetne menni... persze függőleges és vízszintes toldások is lennének az oromszegélyben.
Amúgy nem fog csúnyán kinézni a hosszabbított oromszegély találkozása a szelemen burkoló "dobozzal"?
Vissza kell bontani két sor cserepet a oromdeszkánál és kell hajtatni egy szélesebb szegélylemezt, ami legalább 3 cm meghaladja a deszka magasságát. Hat méteresre kell lehajtani a profilt, akkor csak egy toldást kell csináljanak, de meg kell mérni és rendelni két profilt a megfelelő hosszba, legalább 30cm átfedéssel. A gerincnél a bádogos össze kell eressze a két profilt.
A szelemeneknél kell készíteni egy dobozt, nem nagy ügy, ha van egy lemezvágó ollód és nyitszeg fogód, megcsinálod (kartonból kell egy sablont). A dobozt fel kell csavarozni a két oldalról a talpszelemenre.
Egy apróságban szeretnék segítséget kérni Tőletek. A ház be lesz állvánoyzva, gondoltam jővőbiztosra meg kéne csinálni az oromdeszkázást valami bádog burkolattal. Ha már az állvány általadott a lehetőség. A meglévő részleges bádogozás alá pár csavar kihajtása után még be lehet dugni extra bádogot.
Ám a fő kérdés az, hogy volna-e akár fotótok olyan megoldásokról, hogy ezt hogy lehet kivitelezni a közép és a talpszelemennél? Az talán a legkínosabb részlet.
A bádogozáshoz lehetne akár a Gerard saját anyagát használni, jó drága, de lehet táblában venni. Persze lehet jobban megérheti valamilyen Lindab korcolt megoldás, mára az járható út...
Alapvetően a vb. gerendák talpának fúrása, gerenda vágása tilos. Nagyobb lágyvas betétes gerendák gerincét a hosszának belső harmadában a semleges tengely vonalában vízszintesen ha megfúrják nem feltétlenül katasztrófa. A feszített gerendák az más eset, nem jó piszkálni.
Előregyártott gerendákat, áthidalókat alapvetően tilos furkálni. Vannak kivételek, de szerintem az E gerenda - talán az előfeszített volta miatt - pont nem az.
Ettől függetlenül láttam már érdekes dolgokat, volt hogy levágtak belőle, mert nem volt rá szükség (ugye 60cm-es volt a méretlépcső) és láttam már többtámaszú kialakítást is (pedig alapvetően csak kéttámaszú lehet)
Üdv mindenkinek. Tavaly októberben készítettünk úsztatott szálerősített (EcoFiber) aljzatbetont a még fűtetlen házunk első emeletén (80m2), dilatációs szalaggal ahol kell, átlag 5 cm vastagságban. Felújítás alatt vagyunk, nem burkoltunk még, és vagy de megjelent a tipikus nemkívánatos probléma, 3 helyen a széleken megemelkedett 5-10 mm magasságig a felhajlás 1-1 m2 területen. Cementesztrich volt, kissé folyósra sikerült elkészíteni. Szerintem nem volt meg a helyes víz-cement arány. Volt ideje száradni...novembertől-mostanáig. De úgy 95%-ban jó lett. Az lenne a kérdésem, hogy a javítása ennek a felhajlásnak történhet-e úgy, hogy betonvágóval a felhajlott területet levágnánk a lépésállóig és új fóliával terítve újra raknánk az esztrichet, de nem cementbázisúval, hanem kálcium-foszfát bázisú, mondjuk Baumnit Alpha 2000-rel és EcoFiber szállal. Ennak sokkal kisebb a zsugorodási tényezője. Injektálás nem szeretnék...
ELMÉLETILEG (ha elég SÍMA a felület) 0mm lejtés is elég, mert amíg a víz felszíne magasabban van mint a lefolyó, addíg le is folyik. Kivéve ha megakad az egyenlőtlenségekben. Üveg pl. elég síma. Hogy hány milliméter esés kell az függ a felület símaságától és egyenletességétől. A Duna pl. kb. 1600km-en kb. 100m-t esik. Az kevesebb mint 1 ezrelék. A Duna torkolat kb. 1600km-re van és Budapest tengerszint feletti magassága 100-105m között van.
Meg kéne próbálni 3D nyomtatással mennyibe kerülne, hátha olcsóbb. Azért ez extra igény, ezért a költség is extra. A felület nagyságával hatványozottan növekszenek a kiadások....
Ahogy a posztomban is olvashattad, NEM akartunk tálcát eredetileg, mindenki azt mondta, hogy megvalósítható a tálca nélküli kivitel (a gyártó is!), így nem volt téma, hogy az esetleges tálca mérete kizáró tényező legyen. Tehát szó sincs arrról, hogy a baj onnan származott volna, hogy ne néztünk volna utána a pontos méreteknek. (Sőt, ahogy láthatod, 3D tervet is készítettem, a meglévő szaniterek hiteles, gyári modelljeit használva.)
85 ×120-as tálcákat süllyeszthető kivitelben sajnos nem találtam sehol. Minden, ami 85 ×120, emelt tálca, ráadásul kifejezetten idétlenül is néznek ki. Ha esetleg mégis tudnál linket adni 85 ×120-as, ívelt süllyesztett tálcáról, azt megköszönném.
Sziasztok! Kb. 2 méter széles áthidalóként, utólagos beépítéskor, célszerűbb egy-két I gerenda (IPE), falvastagságtól függően, és azt a hőhíd miatt utólagosan szigetelni, vagy elég egy porotherm áthidaló? A fal B35-ös téglából van, max. egy felsó szint + tetőtér épül majd az áthidaló fölé betonkoszorúkkal.
Valószínűleg "újratervezés" lesz az eredeti tervet elvetem és nem fogom engedni az ács-nak hogy szétfúrja az erkélyt, illetve azt megterhelje a tartószerkezettel.
Továbbiakban minden tiszteletem az Öné, hogy így próbál segíteni a forúmon kérdezőknek! Sok egészséget kívánok önnek!
A fürdőszoba konfigurációját úgy kell megtervezni, hogy megnézzük a katalógusba a tálca, mosdókagyló, wc csésze, kád pontos méretét és utána megrajzoljuk a körvonalakat.
Földszint, meg lehet csinálni. Nekem nincs panel gyakorlatom, csak feltételesen mondom a megoldást. A fal mellé kell két oszlop, amit a teraszra kell lealapozni, fölül a falhoz rögzíteni, figyelemmel a fal rétegrendjére!!!!! Kell két oszlop a terasz szélére is. Ezeket a fallall párhuzamosan össze kell kötni a terasz külső-belső oldalán egy-egy gerendával. Ezekre kerülhetnek a falra merőlegesen a szelemenek lejtésben. Nem sokkal drágább mint az eredeti elképzelés, de ez valószínűleg meg is építhető. Kell építész és statikus terv is, de ezt meg lehet érdeklődni előre az építési hatóságnál.
atipikus formájú és méretű, csakis csináltatott, padlószintre süllyesztett zuhanytálcát szeretnék, íme, hogyan kell kinéznie:
Eredetileg tálca nélküli megoldásban gondolkodtunk, azt nem tudták tisztességesen megcsinálni a lejtés miatt (ugye negyedkörös a tusoló) és oldalt folyik ki a víz. Mindenképp fel kell törni a padlócsempét, úgyhogy nem vagyok hajlandó még egy próbaszerencsére, tehát ez a megoldás ESIK, nem nyitok róla vitát.
A gyári tálca se megoldás, amit a 90 ×90-es Radaway Torrenta PDJ-hez adnának, mert – amint a fenti ábrábból is látható – mi az eredeti tusolót sokkal kényelmesebbre, 95 ×115 cm-esre bővítettük, így a lefolyó környéke pont a lábunk alá esne, ami piszokul zavaró.
Ahhoz, hogy az ajtónál tökéletesen zárjon, a köríves peremnek tökéletesen vízszintesnek kell lennie, így termikus formálással eleve kompromisszumos lenne a dolog, CNC megmunkálásra gondoltunk.
Az Akrilbútor.hu vállalja, de az irányár kb 250 ezer forint. (Ez Corianból, pontosabban annak testvéréből, a szlovén Kerrock-ból készülne, CNC-vel.) Ez biztos megoldás, de nem haragudtam volna meg, ha 200 alatt meg tudtam volna úszni, még úgy se lett volna olcsó.
Tehát a kérdések:
Tud valaki alternatív megoldást ill. céget, amelyik ezt hajlandó is lenne legyártani? Az Egyedizuhanytalca nem vállalja, el vannak havazva a sok munkával.
2 cm esést adtam a tálcának, mert azt olvastam, hogy ilyenkor méterenként kb. 20 mm esés javasolt. Ez rendben van? Nem haragudnék meg, ha nem kellene ilyen nagy esést adni.
Hát most még a maradék reményemet is elvesztettem, hogy lesz fedett teraszom :D.
Valószínűleg az ács megoldást elvetem, mert ezek után úgy gondolom, hogy ugyan szépen dolgozik, de őt annyira a hosszútávú következményei annak, hogy az erkélyt megreheljük nem érdekelte :|....
Az erkély valószínűleg előregyártott beton, nem szabad megfúrni.
Egy olyan szerkezetet kell kitalálni, hogy csak egy kicsit terhelje a teraszt. Ha megfelelő keresztmetszetű és fal vastagságú zárt szelvény sikerül felrögzíteni két nagyon masszív fém konzolra, a terasz belső sarka és az átellenes sarka mellett, akkor ez valószínű megoldható, a csak teraszra pár fém fület kell feltámasztani (a szélere), fúrása nélkül, hogy támassza a zárt keretet. De biztos vagyok, hogyha a falakra felszerelt fém kozolt be lehet ragasztani betonfalba legalább 25cm és a konzol talpa elég nagy, akkor nem terhel rá a teraszra szinte semmit. A két zárszervényt lehet, hogy meg kell csináltatni lemezből a méretezés után, de jó lenne egy 80x200x10mm annak a súlya is kezelhező.
Innen egy nagyon könnyű tetőt be lehet építeni oszlopokra. Acélból, alu drága, csavarokkal rögzítik, szépet nehéz csinálni ilyen szögekbe. Nálad szögek vannak, síkok találkoznak, kell egy ügyes hegesztő.
A biztonság nyilván az elsődleges szempont (az esztétika is fontos de másodlagos), de kíváncsi voltam, hogy esetleg van -e valakinek ötlete , hogy máshogy lehetne tetőt húzni a terasz fölé, főleg ha az opció ami az eredeti terv volt, hogy az erkély használjuk "tartó szerkezetnek" és onnan egy 8-10fokos lejtéssel menne a terasz széle felé a tető nem működik a potenciális terlhelés miatt ami az erkélyre kerülne.
Az izlésen nem lehet vitatkozni, de szerintem nagyon hülyén néz ki. Az viszont tény, hogy van egy nagyon halvány előnye a függőleges oszlopokhoz képest, a dőlés síkjában van némi merevítő hatása. De mivel ingyen semmi sincs, ezért van egy jó nagy hajlítás a két ferde oszlopban, ami sokkal nagyobb hátrány a minimális előnynél. Összeségében a véleményem szerint ronda is, meg hülyeség is. Két ferde vonalat bevinni egy csupa függőleges vonal közé aznagyon nem szép. Szerintem romlott halat vacsorázott aki ezt kitalálta. Arról nem is beszélve, hogy engem roppantul idegesítene az ablakom előtt egy ferde oszlop, sohasem tudnám, hogy az ablak vagy az oszlop a torz.
A 80 cm a jelen előírások szerint 120cm. A 80 cm az nem a teherbírás miatt volt, hanem a fagy miatt, hogy föl ne emelje az egész épületet a jég. A teherbírást a sávalap szélességével lehet elsősorban változtatni. A mostani telek mellett az 50-60cm is elég a fölfagyás megakadályozására, de nem szabályos.
Sziasztok! az alábbiakban szeretném kikérni a kedves hozzáértők véleményét adott egy téglagarázs mögé anno sebtiben összedobott deszka tároló kb 3x3 méteres méretben, Mivel ezen befú a keleti meg a nyugati is, ezért ezt most megcsinálnánk egy fokkal komolyabb kivitelben: 20-as ytong fal, ami a legmagasabb pontján is max 2,5m, erre pedig majd egy könnyűszerkezetes tető kerül (trapézlemezes cucc). És itt jön a kérdés: vasalt sávalapot mindenképp tolunk alá, de morfondírozok rajta hogy milyen mély legyen? Tudom hogy tisztességes sávalap legalább 80 cm mély - a fagyhatár miatt - de ezt ebben az esetben most egy kicsit túlbiztosításnak gondolom a rákerülő viszonylag kis súly miatt. Mekkora szentségtörés mondjuk egy 40-50 cm mély sávalap ehhez?Köszi szépen a válaszokat előre is!
"előzetes számításik szerint durván 80-100kg terhelés menne az egész erkélyre "
Nekem több jött ki (lényegesen) akármillyen megengedően számolok.
A piros nyíl vége takarja a fal és erkély csatlakozását, pedig érdekes lehet.
Meg lehet csinálni amennyiben a fal mellé és a terasz külső oldalára állítok (valószínűleg acél oszlop a célszerű) oszlopokat és erre teszek föl másodrendű tartókat. Másképp nem hiszem...
A meglévő erkély 10 cm-es lemeze ezt nem valószínű, hogy bírja. A nyíl vége sajnos takarja az erkély és a fal csatlakozását, de mintha hőszigetelés miatt nem érinkeznének közvetlenül. Úgy tudom, hogy engedély-köteles munka, ács nem hiszem, hogy elég lenne a tervezéshez. Tartószerkezet, nagy felület.
Segítséget szeretnék kérni. Egy ideje nézelődöm, olvasgatok itt a forumon(okon) és sok hozzáértő szakember hasznos véleményével gazdagítottam már a tudástáram, viszont lenne egy saját kérdésem is, bízva abban ,hogy kapok tőletek segítséget.
Szituáció:
Adott egy 5.6m x 3m terasz amit 2 éve raktam le és idén szeretnék fölé egy előtetőt építtetni, az időjárástól függetlenebbül való használat és egy picivel több "intimitás" megteremtése érdekében (lakótelepen vagy így legalább nem látnak oda felülről oldalról ha akarnak ha nem) :).
A térkövezett teraszom felett van egy durván 4.5-5m2 erkély, ahogy a képen is látható, mely 10cm vasbetonból készült és a kb 16nm terasz-t ezzel a mérettel le is fedi, így talál megkönnyítve, vagy megnehezítve a tető építését!
Kérdés :
Mennyire teherbíróak ezek az erkélyek (1985 építésü , 3 szintes pane ház), megvalósítható - e az általam és az ács által elképzelt terv (alább a képen).
Az ács aki vállalja a munkát,sajnos nem statikus, illetve nem feltétlen ért hozzá ilyen szinten (referenciái szépek, viszont ilyen "trükkös" helyre még nem kellett dolgozni).
Milyen szinten veszélyes a tervek alapján egy konzolt / párnafát felszerelni az erkélyre? (előzetes számításik szerint durván 80-100kg terhelés menne az egész erkélyre - konzol + polikarbonát + kereszttartók, de mivel lefelé lejt majd így az erkélyen valamivel kevesebb súly lesz mint a terasz külsején lévő pilléreken)?
(a szomszéd és a lakók + közösképviselő már írásos engedélyét adta, szóval jogi akadálya nincs)
Van esetleg valakinek további elképzelése, hogyan lehetne "tetőt húzni" a terasz fölé úgy hogy:
- Ne legyen tartóószlop a teraszon (javaslatot kaptam, hogy erkély alá meg 2 szélére is tegyek oszlopot azok tartják a konzolt)
Beszéltem 2 céggel akik aluból megcsinálják (sokkal kevésbé tetszik mint a fa, viszont könyebb) de mind a 2 ajánlat sokkal sokkal a kereten túl megy (2.8m HUF és 3.5m HUF) illetve 11nm tetőért túlzásnak is éreztem őket.
Sose lehet tudni, hogy mire lesz még jó. A biztos ha vissza bontod azt ami nincs a térképen (hang nélkül!) A bontással is vigyázni kell, tudtommal 10 év után már lekéste az önkorm. a szankciókat. De ha most bonta(t)sz engedély nélkül akkor az 10 évig újból büntethető lesz.
A gipszkarton szárazépítő szerkezet jó technológia csak be kell tartani mindent, ami műszaki leírások tartalmaznak, van elég.
Sajnos a szakik nem értik, valamikor el voltak küldve egy tanfolyamra is, vannak olyanok, akik csak ezzel foglalkoznak és azoknak vannak már hibás berögződéseik.
Nemcsak a gipszkarton réteg a fontos, hanem a szerkezeti elemek kiosztása és száma- a sarkok kiképzése(nem is lehet előtét fal sarkot kiépiteni egy réteggel), a rögzitési módszer betartása tartozékonál, stb.
Nehéz a ragasztó, főleg ha a fogadó felület nem volt teljesen sík és bele kellett javítani ragasztóval.
A csempe, a vastagsága miatt lehet nehéz, de csak a zománcos.
Szia! 30%-ig nem szeretnék visszabontani, a házon kívül semmi nem maradna akkor.
A filagória kategóriába nem tudom mennyire fér bele. Hátulról a hátsó szomszéd fala van, a jobb oldali fala a kerítés, plusz bal oldalon is van egy 2-3 méteres falszakasz. Ezek maradnának, plusz épülne egy kis mellékhelyiség a jobb oldalon előre. így igazából nem lenne teljesen zárt, de nyitott sem. A filagória beleszámít a beépíthetőségbe?
Ezekkel a képekkel, mérésekkel lehetne később érvelni, hogy nagyobb is lett a zöldfelület, nem pedig kisebb? Plusz ezzel lenne bizonyítható, hogy korábban is volt ott épület, csak felújítva, átépítve lett?
Üdv ! Akár hivatalosan is engedélyt kaphatnál, de mivel nem hivatalos a beépítés Én simán visszabontanám 30% -os beépítettségre!:-) Filagória meg nem engedélyköteles, azt meg megcsinálnám!:-)
Vagy igen, vagy nem. De hogy én bontás előtt orba-szájba fényképeznék és az ólakat lemérném az biztos. Ártani nem fog, az biztos, legföljebb fölösleges lesz.
Anyósék telke nagyjából 60%-ig van beépítve különböző épületekkel (ház, garázs, sufnik, állatoknak ólak stb.), pedig csak 30%-ig lehetne. Mivel már elég idősek az állattartással felhagytak. Az ólak teteje amúgy is bontás érett, gyakorlatilag az összedőlés határán van.
Após kitalálta, hogy ha már úgy is kell vele valamit kezdeni, akkor bontsuk le nagyjából a felét, újítsuk fel a tetőt és készüljön egy kerti kiülő belőle. Az üres részt meg füvesítenék. Ez a rész a térkép másolaton nincs rajta.
Lehet ebből később bármi gondjuk? Gondolok itt arra, hogy az önkormányzat a légi felvételek alapján később lebontatja vagy valami, mert látják, hogy hozzá lett nyúlva Nem szeretnének beleölni több milliót, hogy utána fizethessék a büntetést plusz a bontást.
A kivitelező nálam egy réteg gipszkartonra csempézett és utólag olvastam, hogy 2 réteg az ajánlott.. Kérdésem ez mennyire lehet gond, tényleg nem ajánlott 1 rétegre rácsempézni, idővel meggyengülhet, vagy milyen problémát okozhat ez?
A összes megmaradt por alakú cuccot dupla nejlon zsákba szoktam berakni, egyenként bekötve a szájukat. 10-12 év tapasztalattal mondhatom, hogy semmi bajuk.
Van, ami néha meglepően bírja a kiképzést. Apám pincéjében találtam olyan gipszet (oké, az nejlonzacskóban volt), amit akkor tett le, amikor utoljára maga festette a lakást. Mivel ma 85 éves, ez sem tegnap lehetett. Elhoztam, próbakeverés, működik. Pont az a fél-egy kilónyi, amit nehéz beszerezni otthoni javításhoz, barkácsoláshoz. Azóta csináltam belőle (meg az 5 éve álló maradék Hérából) ú.n. krétafestéket, és teljesen jól működik.
Emlékszem, anno, amikor még keresni kellett az anyagot, a "félig döglött" cementből kerti lépcsőt betonoztunk, a döglött darabok meg belementek a belsejébe "töltőanyagnak". Ez olyan 45 éve lehetett, még nem fagyott szét. (A cement addig jó, amíg por. Ha nem kapott nedvességet, lehet szerencséd is, "mintázd meg".
Lehet, hogy szarrágás, de én már öreg vagyok, nem szeretek kidobni olyan dolgokat, amik még használhatók. Másodosztályú helyre jó a másodosztályú anyag, én sem vagyok már rég osztályonfelüli minőség. :
Veszélyes hulladék mind a kettő elvileg, és nem építési hulladék. Hulladékudvar van, amelyik átveszi, van, amelyik nem. Veszélyes hulladék gyűjtéskor is meg lehet próbálni, a csemperagasztót, mivel ragasztó, át kell szerintem, hogy vegyék, a cementet nem tudom. Konténeres sittben se nagyon szólnak érte, ha kerül bele, bár van konténeres, amelyik komolyan veszi, és szól, hogyha bele teszel bontatlan zsákot, hogy vidd el onnan, mikor válogatják a konténert.
Ha látsz a környékeden konténert, esetleg megkérdezed a gazdáját, hogy mennyiségtől függően pár ezresért bedobhatod-e.
Van a pincében jó néhány zsák kb. 15 éves cement, ragasztótapasz, csemperagasztó, ilyesmi...
Rendeltetésszerűen nyilván nem lehet már ezeket használni, de amúgy jó lehet még bármire? Ha semmire nem jó, hogyan lehet tőle legálisan megszabadulni?
Egyelőre belül nem fogok hozzányúlni, a további károk megelőzésén akarok most túl lenni. De igen, köszönöm, majd az is eljön, de szerintem csak jövőre! :)
Adott egy kert szintje fölé kb 80 centivel emelkedő, alápincézett terasz, amit terasz szintjéig egy kis "dombbal" fel volt töltve. A dombból szépen a gyökérzet bemászott a bitumenes szigetelés alá, ami így elvált a faltól, meg amúgy is el volt öregedve, darabokban potyogott le. Ez után természetesen a pincében a fal ledobta a vakolatot...
Ezt akarnám megjavítani. A dombot nem akarom visszaállítan.
Ha jól sejtem, bitumenes szigetelőlapok felragasztásánál egyszerűbben meg tudom oldani ezt kenhető bitumenes szigetelőanyaggal, ugye? Főleg, hogy a terasz burkolatát nem akarnám bontani, az alá nem szeretnék befordulni a szigeteléssel.
Szinte nulla felkészültséggel az alábbi tervet szőttem. Hol van benne a hiba? Mit gondolok rosszul?
Óvatosan (a maradék szigetelést megóvva) kiásom a földet a fal körül, mondjuk a talajszint alá 30-40 centire menve Amennyi a szigetelőlemezből még lepereg, azt leszedem Bekenem kenhető bitumenes szigetelőanyaggal
A falra ragasztok XPS-t, arra háló, ragasztó
Talaj vissza épp csak annyira, hogy terméskő járdát tudjak rakni.
A járda koppra a falig megy, enyhe kifele lejtéssel
A járda fölötti részre pedig mehet lábazati színező
Csak óvatosan, nehogy nagyon megduzzadjon, meg a fal alá is be kell csalogatni. Biztosabb a beilagolás. Acéllemezekkel aláékelni több helyen (ahol kell). Lehet, hogy nem vettem észre, de nem nagyon látok repedést a falon. Ha jól látom akkor nem igazán veszélyes. Alálemezelést javaslok.
Sziasztok! Az alábbi 10cm vastag válaszfal alapja picit megsüllyedt... volt ott egy kád, ami áztatta. Vízvezetékekkel van/volt tele, átszakadt stb... Szerintetek bontsam le, és rakassam újra ytongból? Vagy csak plusz munka... Az alsó sor tégla alatt van a rés. Köszi
Ez bizony födémlemez, 18 cm vastag. Ha benne van (ha benne van!) a szabvány által megkövetelt minimális vasmennyiség akkor 5,4m fesztávig LEHAJLÁSRA megfelel. Teherbírásra ellenőrizni kell. Ami sr1 írt az szükséges, ha nem akarsz vackot egy csomó pénzért. Meg kell oldani többek között, hogy az eső ne a fal felé follyon ha terasz is lesz.
:). Bontás, az anyagot - ha óvatosan bontasz-, elég nagy munka árán le lehet csiszolni és fel lehet használni majd az új ház ereszére, vihardeszkájára.
A faszerkezetet zsaluzni.
Egy lapos tetős téglaszerkezetre felépíteni egy faszerkezetet nem is olyan egyszerű.
A födémet szépen ki kell szintelni és végig kell gondolni az emelti padló rétegrendjét és a lépcsőt. Ehhez hasonló megoldásoknál nehéz megoldani, hogy az emeleti falakról, a csapós esőből lefolyó víz ne nyaljon vissza az alsó falakra.
Melyik lap mozdulna el, az XPS, vagy a laminált? Az XPS-nek annyira minimális a hőtágulása, hogy ha lerakod szorosan eltolásban, nem tud mozogni, annyit meg nem tágul, hogy ne férjen el, ahol van. A lényeg, hogy mélyedés ne legyen alatta, akkor nem billeg, a pozitívat felveszi. A laminált meg nem fog mozogni, ha jól le van rakva eltolásban, és jó a laminált. A laminált elég felhasználóbiztos megoldás szerintem szerintem tipikusan akkor lesz baja, ha - hidegben rakják, és túlzottan összeütik gumikalapáccsal, aztán melegben felpúposodik - eláztatják - lap sarkának környékén mélyedés van a szintben, és lefelé billeg az alsó lap, rés lesz. Mezítláb, zokniban élet érezni a két lap között a hosszú oldali illesztésnél. - nagyon domináns járásirányban rakják a hosszú oldalt, és nem arra merőlegesen. Ha olyan fajta a lap (pl. a v-alakú gumisak olyanok, a sima klikkesek kevésbé), akkor hajlamos az indítástól nézve az utolsó lap (ami mondjuk terasz vagy erkélyajtó felé megy, és nincs beregasztva) egy idő után kintebb csúszni a többihez képest. Nem csúszik szét, de a rövid oldali utolsó illesztésnél lesz rés.
Sokkal valószínűbb, hogy az egyenletlen aljzat vagy lerakási hiba miatt lenne baja, mint hogy az XPS miatt.
Van egy (kültéri) ablakrács, amit újra festenék. Nem az a komolyságú munka, ami miatt ki lehet hívni manapság bárkit. Leszerelni nem lehet, helyben kell megoldanom.
Jól gondolom-e, hogy először drótkefével kéne neki esnem, és leszedni a régi réteget?
Van-e olyan festék, amihez nem kell alapozó meg hasonló, hanem egyből festhetem vele? Inkább vennék olyat, még ha drágább is, csak minél kevesebb körből, minél kevesebb macerával meg tudjam csinálni.
Szerintem ne gondolkozz sokat tovább, az XPS hosszú oldalához képest 90 fokkal elforgatva simán rakd rá a lamináltat, akkor egy teljes hosszúságú laminált lap legalább három XPS-re fog támaszkodni, elosztja a terhelést, és nem esnek egybe az illesztések se. Ha az ajzatkiegyenlítés jó volt, és az XPS be van pontosan szabva féleltolásban (vagy le van ragasztva mint a te esetedben) akkor nem lesz semmi baja. Ha ékeled normálisan a lapokat lerakás közben, akkor mire kész lesz az egész szoba, van akkora súlya, hogy nem fog az mozogni sehová, meg sem tudod mozdítani pár sor után csak max az utolsó sort, ha gumikalapáccsal ütöd, azért kell kiékelni. Nekem 10 éve van lerakva így abban a két szobában, ahol először csináltam, és nincsen semmi baja. Egy harmadik szobában nyolc éves, ott sincs semmi baja.
Nálunk is ez a munka lesz hétvégén a szüleimnél. Kicsit aggódok én is, hogy hosszabb távon hogyan fog viselkedni a csak xps-re tett laminált.
Én direkt fózoltat vetettem, azon legalább nem látszik annyira, ha a lapok a mozgás miatt elmozdulnak kicsit.
Nálunk nem sok hely van, bár még nem bontottuk fel. Elvileg a 2 centis régi parketta lesz felszedve, annak a helyébe megy 2 cm xps, így nem nagyon van hely még egy osb rétegnek, bár én is jobban örülnék, ha lenne...
Igen, de a laminált viszonylag jól elosztja a terhelést. Ezzel együtt én is tennék alá OSB-t, mert a pontszerű zongoraláb jellegű terhelésnél lehet gond.
Valójában az derült ki, hogy a külterületi építkezés az "ahány ház, annyi szopás" kategória. Függ a terület státuszától (Má, Mk, stb.), hogy azon belül mi a minősítése (szántó, legelő, rét, erdő, stb.) hogy védett-e, hogy az önkormányzat milyen plusz szabályokat hozott, stb. Az ismerős gyorsan elengedte, mert kiderült, hogy ugyan a legelő megengedte volna, amit akart, de árvizes volt a terület, azért volt relatíve olcsó.
...és még egy trágyatárolóval is számolj, annak külön előírása van a csurgalékvíz miatt, és nem egyszerű. Tényleg jobban jársz, ha bemész a helyi ép. hatósághoz, és megkérdezed. A külterületi építkezésnek sokszor elég faramuci szabályai vannak, már, ha egyáltalán lehetségesek. (Mellesleg mit ír róla a HÉSZ? Az az esetek 90%-ában fent van a neten, mert elvileg kötelező feltölteni.)
Társalgó helyiség mosdóval WC-vel, 6x3m, 2,3m magas, + egy kicsi fedett terasz.
Ezek mind különálló "épületek" lennének egymástól nem túl messze, 10-20m.
Kb ez az elképzelés.
A szerkezetük
szeretnék a 1 lónak fából beállót egy kis társalgó helyiséget szintén fából, beton alappal, trapézlemez tetővel, wc-mosdóval. Illetve egy kis szénatárolót szintén faszerkezetből.
Ezek nem emberi tartózkodásra szogáló helyiségek..
Az emberi tartózkodásra szolgáló helyiség :
legalább 15 nm , van egy ablak a szabadra nézve, a falai és a födéme min. 25 cm tégla fal és fűthető.
Mondjuk a modern kor hőtechnikai követelményeit ez sem elégíti ki, de a kérdező építményeit ne nevezze emberi tartózkodásra alkalmas építményeknek és akkor semmibaj.
Végül is egy garázsban is lakhat bárki, de az attól még ne lesz lakás azaz emberi tartózkodásra alkalmas építmény.
" Közművek szinte a telekhatáron, csak "rá kell kötni"."
Ja ha a rákötés a szolgáltatók szabályai szerint történik.
Vizet ha van vízakna ,szerződött mérővel, csatornát ha van csatorna fogadóakna és szerződés a szolgáltatóval, villany szintén ha szerződés a szolgáltatóval és a szabályoknak megfelelő mérőhelyet alakítasz ki, a gáz szintén így.
És természetesen ha van vagy volt közmű fejlesztési hozzájárulás. Az hogy van a közelében közművezeték még nem jelenti azt, hogy egyszerűen rákötünk.
Ha egy tömbbe építi akkor abszolút biztos (túl nagy térfogat), hogy engedély köteles. Így abban reménykedik, hogy hátha megússza. A társalgó az emberi tartózkodásra szolgáló épület, ezért bejelentés köteles.
Azt gondolom. De ez nem lakóépület lenne és nem is tégla lenne. Gondolom h a helyi ill az önkormányzatnál kell érdeklődnöm majd. De hátha járt már vki hasonló cipőben. Köszi.
Sziasztok. Üvegszövet tapéta van az egyik szobában. Néhol fel van púposodva kis területeken. Hogyan lehetne ezt javítani? Az a megoldás nem jó, hogy alányomok olyan ragasztót, amivel fel lett ragasztva, mert túl merev. Valami sziló-félére gondoltam. Tudnátok ajánlani valami jó anyagot ehhez? Köszönöm.
ez bonyolultabb kérdés, de hátha tud valaki egyszerűbb támpontot adni.
Falu szélén van egy telek ami külterület. Közművek szinte a telekhatáron, csak "rá kell kötni".
Erre a területre szeretnék a 1 lónak fából beállót egy kis társalgó helyiséget szintén fából, beton alappal, trapézlemez tetővel, wc-mosdóval. Illetve egy kis szénatárolót szintén faszerkezetből.
Ehhez kellene építési engedély?
Méreteket direkt nem írtam, tudom hogy fontos, de az most legyen másodlagos. Hanem hogy faszerkezet lenne, illetve az helyiségek alja beton alapzatú.
" adott egy lakoovezeti ingatlan rajta egy 'uj" hazzal ami 2005-ben epult valamint a regi lakoepulettel ami talan 60-as evekben jelenleg mellekepuletkent funkcional. "
Nos az ingatlan nyilvántartás csak helyrajzi szám szerint ( HRSz . ) definiálja az ingatlanokat.
A helyrajzi számon a telek nm száma van rajta és hogy lakóépület és mellék épület van rajta nm -ben. Valamint a tulajdonos vagy tulajdonosok természetes törtekben. / a melléképület nem biztos.... csak annyi , hogy épület /
Tehát Budapest XXIV. kerületében a Pajtás u. 24 ben 1244 hrsz ingatlan 800 nm, rajta lakóépület még a nm sincs rajta.
Egy tulajdonosnál Józsika József 1/1 tul hányad. Ha ketten Pl. Józsikáné szül Halász Panna, akkor lehet 1/2 a férj és 1/2 a felség.
A variáció szám számos. Pl. ha a gyerekek is tulajok.
Na most a rajta lévő házakat úgy darabolják a tulajok ahogy nekik tetszik.
Viszont a lakás csak az ami rendelkezik egy db. külön bejárattal és 1 db legalább 15 nm -es szobával, aminek van egy szabadba nyíló ablaka.
Persze nem árt ha van több helyiség, pl. előszoba, fürdő WC meg ami még kellhet.
És az sem árt ha teljesen közművesítve van. Vezetékes víz, csatorna, villany és gáz. Az még előnyösebb ha ezek külön mérhetők, de ahhoz hogy lakás legyen nem kell. A telket is meg lehet osztani úgy ahogy a tulajok akarják, szeretnék... legfőképpen a tulajdoni hányad arányában.
Tehát ha 800 nm akkor 400 -400 nm akár kerítéssel is el lehet választani.
Még annyit - lakó épület az aminek a fala vakolt 25 cm -es tégla vagy annak megfelelő más szerkezet. Mondjuk a jelenlegi előírásoknak nem felel meg ( de hát nem új ház ) Többet kell fűteni vagy hőszigetelni lehet.
Egyet nem lehet . Egy helyrajzi számból kettőt csinálni-
Még külön kapuk is lehetnek. Az egyik a 24 A a másik a 24 B.
Aztán ha
Józsika József úgy gondolja, hogy a megosztott ingatlanát, annak egyik felét értékesíteni kívánja, semmi akadálya, hogy megtegye. Ő lakik a Pajtás 24 A-ban az új tulaj a Pajtás 24 B -ben. 400 -400 nm en két lakással. A közművek vagy megosztottak vagy sem. Ha nincs megosztás , mérni almérőkkel lehet, de vitára adhat okot.
Meglévőépületet /épületeket úgy alakít az ember ahogy akar és annak nevezi azokat aminek akarja.
Értékesítésnél azért a minimum szabályokat be kell tartani.
A megosztást alaposan ki kell munkálni és nem árt ha egy ügyvéd is szentesíti ( Habár az nem szentírás.... csak a munkátlan ügyvédek állítják ) Jónak kell lenni.
Ja és még annyi a megosztáshoz rengeteg pénz kell.
Én magam 30 év alatt megosztottam egy rákosmenti ingatlant. 700 nm en lett kettő lakás . Egy 95 nm -és egy 70 nm-es , ez utóbbi még bővíthető is. kb 50 nm .rel felfelé.
Csak a bejárati kapu közös + 30 nm, aztán majdnem minden külön. Ikervízmérők, villany és gázmérők külön -külön a szolgáltatókkal élő szerződésekkel.
Nos erre készül egy megosztási leírás ( majd ha több tulaj lesz, akkor lép elő szerződéssé, vagy az adásvételi szerződés mellékletévé ).
A leírás 6 oldal + alap rajzok, térképek. A telekrészek kerítéssel elválasztva.
Ugyan a munkátlan ügyvédek állandóan hangoztatják, hogy csak ők készíthetik a megosztást ( ami nem igaz ). Majd ha az egyik elkel, akkor az adásvételi szerződést készítő ügyvéd csak beleírja a szerződésbe, hogy van egy megosztási leírás, az új tulaj csak ennek elfogadásával veheti meg.
adott egy lakoovezeti ingatlan rajta egy 'uj" hazzal ami 2005-ben epult valamint a regi lakoepulettel ami talan 60-as evekben jelenleg mellekepuletkent funkcional. a kerdesem hogy a mellekepuletet felujitom akkor at lehet-e minositeni szinten lakoepulette? ill. ha at lett minositve lakoepulette akkor a jelenlegi telket ketto osztanank kulon bejarattal/ cimmel a,b,. es egyikbe laknek en masikba tesom. ez lehetseges? mi ennek a folyamatnak neve?
ill. a masik hogy adott egy lakoovezeti epitesi telek. ha en ezt a telket megvennem en mint nem epitoipari szakember epithetek-e ra lakohazat sajat kivitelezesben? sajat magam reszere? onkormanyzat beleszolhat-e ill. lebontathatja-e ha en mar felepitem? csak egy szimpla egyszeru foldszintes haz betartva a helyi epitesi szabalyzatot/ meg amit az onkormanyzat eloir.
keres egy fémdetektort, ami érzékeny. Vékony kábelt megkap a falban.
Vés ki 2.5 cm mélyen lentről, a födém be (pont a fal mellett) egy 5cm széles és 15 cm hosszú sávot, az egyik oldalfalnál.
Meg kell kapj egy 10-es vasalást, az lesz az alsó fővasa a födémnek, ha két irányba volt bekötve.
Ha nem kapsz csak 8-as vagy 6-ost, akkor nem volt bekötve, csak egy irányba.
A detektoral meg tudod keresni az alsó vas kiosztását.
Egy eszes szaki bekötötte volna két irányba. Ha az aljzatbeton nélkül a pihenő 20cm vastag, akkor a lépcső rámpa (a fokok nélkül) is annyi kéne legyen.
A pihenő alatt a vakolatot kicsit levertem és az utolsó tégla fölött átlósan felfúrtam 10cm-t. A furatok alapján (végig beton) a pihenő mindhárom oldala be van kötve a főfalba. Pirossal jelöltem a képen.
Vedd ki az egész salakot, ha már bontasz. Húzzál rá egy vastag fóliát, jól leszalagozva mindenhol, hogy ne tudjon átmenni rajta a víz.
Keress egy céget, aki habosított betont önt. Az nagyon könnyű és nagyon jó hőszigetelő is. Az EPS100 nagyon drága lett- úgy összefordítani, hogy ne legyen hőhidas elég nehéz, a habosított betonba csak cement jár és habosító +víz. Lehet, hogy most olcsóbb mind az EPS. Bármilyen vastagon ki tudják önteni és kb. magától vízszintesbe áll. Mindent kitőlt. Gyorsan ki lehet vele önteni nagy felületeket is.
A kiöntés után kell várni vagy 20napot, aztán óvatosan rá lehet lépni és folytatni a rétegrendet.
Véleményetekre lennék kíváncsi. Egy 70-es években épült ház magasföldszinti lakásfelújítása közben igény merült fel a padlófűtés kialakítására. A lakás egyik fele alatt garázs a másik fele alatt földfeltöltés van. A garázs felett Horcsik-födém van, a terveken B100-as béléselemet írnak, de felvertem egy adag aljzatot és helyben vasalt beton tálcás, salakfeltöltéssel. A G gerendák tövében 20cm, 20 cm-rel arrébb pedig már 25cm vastag salakfeltöltés van. A salak 1-2 cm-rel a gerendák fölé megy, ezen van a 7-8 cm aljzatbeton, rajta az öntött 2-3 cm terrazzo burkolattal (összesen 10 cm vastag átlagban).
Kérdésem, hogy ha kiszedem a salak nagy részét - annyit benne hagynék, hogy síkba lehessen hozni a tálca alját- síkba szigetelném a gerendák tetejével EPS100-assal, kb. 2x10cm menne eltolással, majd erre még 2x2 cm (talán elfér még + 2cm, így összesen lehetne 6cm) EPS100 tudna menni szintén eltolással, hogy kapjon a gerenda teteje is szigetelést, és erre jönne a hőtükör fóliára helyezett vasalat a padlófűtés csövekkel és a 6cm esztrich. Szerintetek a garázs feletti részben megfelelő lesz így, hogy fő fűtésként tudjon üzemelni a padlófűtés? Nem gáz, hogy a tálcák felett 20-25cm a szigetelés a betongerendák meg csak 4 cm-t tudnak kapni? Amúgy olyan egyenetlen a felület, hogy nem is lehet szerintem szépen kirakni... A fürdőszoba alatt föld van, ott ki tudok ásni a kavicságynak, szerelőbetonnak, vízszigetelésnek, 20cm EPS-nek elegendő földet, ott nem gondolnám, hogy probléma lenne. Vagy esetleg szedjem ki az összes salakot és öntsem ki perlit/thermo/öko betonnal és arra 4cm eps, vagy esetleg szórt poliuretán (nagyon drága)?
Biztos lehetett volna jobban is csinálni 1.5 éve felújítunk. Olyan szinten volt tervezés, hogy meg lett határozva a gép helye, de pld a fúrás körüli problémák nem lettek körbejárva, azért vagyok most itt. Sajnos a szuterénben van elég hely a gépnek viszont a csövezésének valahol fel kell jönnie. A lépcső az olyan kompromisszum volt, hogy jobb mintha lakó téren menne keresztül. A 4-ből 1 csövet azt sikerült a lefolyó és vízvezetékek mellett elvezetni, de maradt még 3 cső, amelynek a lépcsőházba lenne a legjobb helye. A szuterénből másik opció az lett volna, ha a földben megyek ki oldalra, és úgy vezetem a csövet, de akkor a vízszigetelést kellett volna átfúrni, pára meg higéniai problémák is felmerültek volna.
A lépcsőn és pihenőn a burkolat szép, azt nem bántanám. A lépcső alatt csak vakolva van ott a széleknél le lehetne verni a vakolatot kisebb részeken és szerintem lehetne látni, hogy be van kötve a tartófalba vagy csak mellé van öntve a beton. Van kisebb átmérőjú koronafúró (30-40mm), azzal esetleg lehetne egy sorozatot fúrni addig amíg vasat nem ér és akkor látszana a vasalás iránya.
Azt az épületet egybe kell látni. El kell dönteni, hogy mit szeretnél belőle kihozni. Szét kell verni mindent, ami nem tetszik, utána eldöntheted (a statikussal, a gépészekkel, az építésszel), hogy mi legyen.
Az nem működik, hogy jön egy szaki, aki azt mondja, hogy ide kell tenni egy fontos gépészeti berendezést, mert az neki megfelel és a többit old meg.
Lehet két (esetleg három) irányban teherviselő. Általában a legrövidebb irány a főirány. Ha a szélesség-hosszúság aránya több mint 1:2, akkor nagymértékben a főirány a rövidebb. Lehet a másik is, de ahhoz sok vas kell. A lemeznek ha van szabad (alátámasztás nélküli) széle akkor az gerendaként funkcionál akkor is ha nem látszik.
Köszönöm a részletes leírást. Az oszlopos megoldás (zártszelvény) azért nem jó, mert nem egyenletesen oszlik meg a teher rajta? Azért kérdem, mert az egyik főfalon a pihenő alatt megy a kazánházba a gázcső és nincs túl sok hely fölötte, kb 10cm. Lehet, hogy éppen beférne az I gerenda, de az egész vésés hegesztést megnehezíti.
I gerenda, két oldalt a tartófalba beépíteni egy kivésett fészekbe, abba egy 10-12cm vastag betonrétegbe beépítve egy 12mm vaslap fi12-es betonvas pipákkal, a beépítés után a gerendát lehegeszteni a vaslapokra és fém ékekkel kiékelni a pihenőt. Az gerendát méretezni kell.
Köszi, de az átmenő csavar hülyén nézne ki a szobában :-) Kisebb részben a teherbírásával kapcsolatosak az aggályaim, inkább hogy mennyire óvható meg a szigetelés. Tartok tőle hogy hiába agyalok, vigyázok, szétcseszem vele a homlokzatot rövid úton. Nézelődök eladó állványok után is, szerencsés esetben talán jobban járok ha megveszem és a végén aztán majd eladom. A bérlésre soknak találom a 400+ ezret.
Rendeltem egy testhevedert, kötelet, ilyesmit az idén elvégzendő tető, eresz stb. munkákhoz. Kérdés: Mi lehetne megbízható kikötési pont a padlástérben? Egy ilyen csúsztatható kütyüt rendeltem a kötélhez, elvileg tehát 2 méternél többet semmiképp nem kéne tudnom majd esni a 75 -80 kilómmal.
Mondjuk a talp szelemenbe belecsavart 14 mm famenetes acélkampók jók lehetnének? (ugye akárhová csavarom, hajlítás is lenne rajta ha véletlen leesnék) Vagy mondjuk a födémbe kéne inkább beragasztanom valami kiálló horgokat? (Kerámia béléstest 4-5 cm betonnal, elég szarul fúrható és csupa üreg... nem tudom mennyire volna benne megbízható egy szita dübellel beragasztott valami.)
Más hasonló: Mivel az oromfal 12 méter magas, így az állvány bérlés 2-3 hétre úgy néz ki olyan 4-500 ezer körül kerülne. Mivel ugrott a melóm nemrég és egyelőre nem is tervezek máshol elhelyezkedni így pláne nem annyira mindegy a költség. Gondolkozom rajta, hogy rozsdamentes anyagból ottmaradó akasztópontokat szerelhetnék a falra darabonként 2-2 db beragasztott 16-os menetes szárral mondjuk és ahhoz csinálhatnék felakasztható konzolokat, amire palló, meg deszka menne. Hat darab konzol és 18-20 akasztópont töredék árból kijönne és később is bármikor használni lehetne a házon szükség esetén. Itt a nehézség az, hogy 8 cm hőszigetelés van a falon, tehát az akasztópontok csavarjai mindenképp kapnának egy lehajlító erőt és a konzolok alsó felére is kell egy jó nagy, puha felfekvő felület hogy ne csessze szét a vakolatot és szigetelést.... Utóbbi nekem megoldhatónak látszik egy jó darab deszka+2cm xps segítségével, de az előbbiről nem tudom mit gondoljak. Gondolom mindenképp mocorogni fog valamennyit, a vékony vakolat át lesz ott fúrva, valamennyi víz be fog jutni... stb. Marhaság ez az ötlet?
Kicsit figyelmetlen voltam. Írod, hogy betongerendás födém, ennek többletköltsége van. Nem véletlen, hogy a padlásfödém az esetek többségében fagerenda/ragasztott fa, amire gipszkarton van függesztve.
Hasonlóképp építkeztünk mi is 2019-2020-ban, mármint, hogy tervezés, anyagbeszerzés, segédmunka, műszaki ellenőrzés az sajátkezűleg + még 50km-re a lak- és munkahelyünktől. Mivel a kivitelezésben dolgozom, ezért nem sok meglepetés ért, de amikor már a 3. földmunkás baszott jönni az elején, azért már ráncoltam a homlokom és is. Nagy rohanás volt, nem volt elég idő mindenre és mindenkire, de egy-két kisebb hibát leszámítva azért jól sikerült.
Outsiderként nem lehetetlen dolog magánszervezésben. Sokaknak sikerült már így, de fel kell kötni a gatyát, ezt még elképzelni se lehet előre, hogy mi vár az emberre, meg hogy mennyi féle-fajta dologgal kell foglalkozni.
Lehet, hogy azért itt még nem tartunk, illetve pontosabban tokkal-vonóval a végén simán lehet ennyi.
Nettó 400, inkább 450.000 Ft/m2-el lehet szerintem számolni, mint maga a ház ára, konyhabútor, gépek és külső (kert, térkő, kerítés, stb) nélkül. Szerintem ebbe az árba még bele lehet férni egy egyszerűbb házzal.
"Érdekelne generálban és magánszervezésben,ha esetleg van tapasztalat.. "
Hát magánszervezésben azért olcsóbb.
Ha van az építtetőnek állóképessége, rátermettsége és ideje.
Anno jó régen tán még a történelem előtti időkben építkeztem. Nem sokat. Egy 100 nm -es házat műszakilag megosztottam - két lakássá.
Az egyiket bővítettem + 40 nm -rel, majd amikor a másik is birtokomba került azt is felújítottam.
A tervezéstől az anyagbeszerzésig a segédmunkától a műszaki ellenőrködésig mindent végeztem. Most van egy 96 nm -es egy 52 nm -es és egy 28 nm -es lakásom. Tartott 30 évig.... közben laktam is ott.
Át nem vertek. becsúszott némi szakszerűtlen megoldás, pl. az egyik épületbádogos pancser volt... olyan harmadosztályú munkát végzett ill. egy parkettás silányat. Megalkudtunk.
Csupán kettő zsák cementtel akart egy szélhámos átverni, de mondtam, hogy most itt megöllek, erre visszaadta a cement árát.
Mondjuk egy 100 nm-es ház műszaki dokumentációja is legalább 15 oldal.
Éreztem én már akkor amikor leírtam, hogy szakmaiatlan :)
De nem érkezett megoldási javaslat a problémámra. Felmerült, hogy hívjak ki statikust, aki ugyanúgy nem tudna mit kezdeni a vasalás ismerete nélkül a helyzettel.
Másik megközelítés, hogy bárhogy kerül a pihenő alá alátámasztás akkor is ha nincs rá szükség és ezt kellene méretezni. De mivel nem ismert a vasalás akkor úgy kellene méretezni, mintha nem is lenne bekötve a falba a pihenő, akkor a tartó szerkezettől nem férne el a szellőztető gép a pihenő alatt, akkor meg minek fúrok eleve.
Igazából azt a lépcsőn a legnagyobb dinamikus terhelés akkor van, amikor párommal ketten átsétálunk rajta.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. Az lesz a a terv, hogy kisebb átmérővel a tervezett helyre fúrunk lyukakat és annak függványében, hogy a vasalást hogyan érinti majd pozicináljuk a nagyobb átmérőt.
A födém átfúrásából kiindulvam persze elkerülhetetlen, hogy ne kerüljön útba vasalat így is.
Ha a pihenő a tartófalba be van kötve végig, akkor a teljes hosszhoz arányosítva a vasalás 25% lesz átvágva ami nem kelle, hogy problémát okozzon.
Egy ilyen nem négyzet vagy téglalap alapu (lemezek) háznál a vasalás lehetősége elég széleskörű. Így megmondani elég nehéz, hogy milyen geometria szerint készült.
Néhány lehetőség:
-Az alulról érkező lépcsőkar fővasai a szemközti falra támaszkodnak, a pihenő lemeze egyik végén a falra másik végén a lépcső vasaira támaszkodnak
-Ugyan ez fordítva, a pihenőszintről induló lépcső alsó vége a falra támaszkodik, a pihenő lemeze az (fölfelé) induló lépcsőkarra és a másik vége a falra támaszkodik
-mindkét lépcső a pihenő szintjén a falra támaszkodik
-a pihenő lemezének két végén a falra van támasztva, a két lépcsőkar pedig a pihenő lemezére.
Normálban a szokásos, hogy a lépcsőkarok a falra vannak támaszva és a két lépcső (induló és érkező) közti pihenődarab a két lépcsőre terhel.
Ezeknél a torz(?), zavaros(?) nem tudom minek nevezzem alaprajzoknál a vasalás rendszere ránézésre (ha be vannak betonozva a vasak) nem, vagy csak nehezen állapíthatók meg.
Egy "apróbb" vízszigetelésileg eléggé elbantázott épületrésszel kapcsolatban szeretném a tanácsotokat kérni.
Alapvetően van egy könnyűszerkezetes ház, aminél valamit benéztek és a lábazatának van egy bazaltkő+ tégla vegyes falazat "kinövése".
Na most ez annak rendje és módja szerint salétromosodik, dobja le a vakolatot. A földben levő alap felett van valamiféle kátránypapír szigetelés (az, hogy nem megfelelő GV lemez az tuti, igazi 90-es évek eleje... de valamit tettek, a nagy vízmennyiség nem onnan jön sajnos, hanem az esőből.)
Mi volna szerintetek a vállalható, rendes megoldása ennek a helyzetnek? Ami a felső részről lecsorog az sajnos nem a talajig csorog le, hanem egy újabb párkányra... elég elrontott...
1) Kenhető vízszigetelés és szegélyprofil/cseppentők a széleken?
2) Telibe SBS lemezt rámelegíteni az egész problémás részre?
3) Netán bádoggal borítani az egészet? 4) Hagyni a fenébe, a málló vakolatot leverni és XPS felragasztás+nemesvakolattal elfedni az otrombaságot, az talán bírja magát egy ideig? Attól még persze mögötte tönkremegy a tégla és szét fog fagyni előbb-utóbb teljesen ez.... de esztétikailag megoldja talán.
Pallókból összeragasztva, préssel. Négy darab, 45mm vastagra kigyalulva. Száraz palló kell.
Öszíntén szólva, két ilyen ív egy asztalosműhelybe egy nap jó munka két szakinak, nem a világvége. Ki is kell szépen dolgozni a látszó élét, ahhoz egy marógép kell.
Vagy elviszik ledolgozni CNC-n. Nem kell hozzá a nagy asztalos.
Amit linkeltem az volt a szuterén, de linkelem a földszintet is. a fal külső oldalán nincs bejárat, ami lépcsőnek mondtatok a szuterén szinten ott a szomszédnak van a bejárata (ikerház).
A "gerenda van kötve a lépcsőnek" ez mit jelent köznyelven? Linkelek egy képet arról is ahogy én el tudom képzelni, hogy ezt megvalósították, fal kötéssel.
Illetve a tervezett áttörés szempontjából ez mit jelent ("gerenda van kötve a lépcsőnek")? Attól függően mennyi vas lesz útban, kell alátámasztást tervezni?
Természetesen koronafúróval lesz kivitelezve, nem véséssel. Mivel ez egy szuterén és kb azon a részen van ahol a lábazati vízszigetelés is még tart, kintről nem lehet feltárni.
A gerendába való bekötést nem teljesen értem és a statikai szerepét sem látom a lépcsőnek a ház szerkezetét illetően. Ebben tudtok segíteni?
Csatolok egy fényképet amelyen berajzolom azt a részt ahol a beton koszorú megy a szuterén és a földszint közötti részen. Oda nem lehet bekötve a lépcső mivel az egy méterrel magasabban megy.
Alatta meg nem látom értelmét, hogy a lépcső mint statikai elem, melyik falat tartja össze. Pirossal jelölve a koszorú.
karotázó gép? Ez mi, vagy milyen gép? Az egy dolog, hogy életemben, közel a 70-hez, nem hallottam még ilyen gépről, de hiába barátom a Google, még az sem ismeri.
Ha a pihenő gerendaként funkcionál akkor csak a két vége van a falra támasztva, Magyarországon ez nem ritka. Jó lenne ha meglennének a vasalási tervei.
Egy ilyen alakú pihenőt be szoktak kötni a mind a három falba, egy 25x 25-ös koszorúval. Szerkezeti rajzokat nem kaptál?
Csak akkor lehet kitörni a lyukakat és kizárólag karotázó géppel, ha előzőleg készítesz egy támaszt fémszerkezetből a pihenő alá.
De fel kell tárni mindent.
Mi van a pihenő alatt, a szuterén födémé? Látok egy külső lépcsőt, az kell legyen a lejárat a szuterénbe, felette kell legyen a födémbe egy gerenda.
Ha szerencséd van, 15 cm osztással szerelték be a fővasakat a lépcsőbe, ha alá van támasztva a födém, felülről meg lehet keresni a vasalást és közé befúrni, az disztribució fi8-as szokott lenni, a fővas fi10.
Ha 10cm osztással akkor el fog vágni egy fővasat.
Nekem furcsa, hogy a pihenő vastagsága 20cm.
Hívj egy statikust, nézze meg. Biztos van még a házba, amit meg kell nézni.
A fal nincs kivastagítva, összenéztem a mellette lévő helységben a fallal. Szerencsére mentek át csövek a lépcső alatt és felett is. A pihenő nincs alátámasztva oszloppal vagy gerendával. Gondolom akkor mégis be van kötve a tartófalba azon a részen ahová a furatok kerülnek.
Csatolok egy képet az alaprajzról, sárgával jelölve azt a részt ahová a 3 lyuk kerülnek.
Nincs elég információ, kéne a ház alaprajza és a metszetek.
(1). Ha ez egy vasbetonból készített lépcső, akkor a vasalása az alsó karnak és a felső karnak is be kell legyen kötve a pihenőn keresztül a tartófalba, hacsak nincs a pihenő alatt két oszlop és egy gerenda, közvetlenül a fal mellett, eszesen összevasalva a pihenő vasalásával- avagy ki van vastagítva a tartófal a pihenő alatt (befele).
Azt kéne látni a fal mellett belül, de lehet, hogy nem látod, mert ott a cipőtartó.
(2). Arra a függőleges metszetre, amit belinkeltél, készítesz egy rá merőleges függőleges metszetet, ott meg kéne jelenjen két fal, ami a lépcsőház szélességét határolja. Azok nincsenek terhelve a lépcsővel, ha az (1) állításom igaz.
Nincs rés, egészen a tégla falig van öntve a beton. De mikor hőkamerával néztük a ház problémás részeit akkor a koszorú például kivehető volt a képen kintről nézve, de azon a részen ahol a lépcső van, nem volt nagyobb hőveszteség. Ezért gondolom, hogy nincs bekötve a téglafalba a lépcső, hanem utólag öntötték ki.
ha felmész a lépcső alsó karán és megállsz a fordulón, lenézve, egy rést látsz a fal mellett a lépcső és a fal között- ott ahol lyukat szeretnél tőrni?
Igen, felújítás nem új építés. Még vastagabb anyagból is van mint a födém, amely csak 15cm vastag beton, a lépcső meg 25cm. Annyiban mégis aktuális a kérdés, hogy a három csőből kettő felmegy a tetőtérig és ott már nem beton lépcső van, hanem egy fém szerkezetes fa burkolású. Mivel a lépések hangja elég zavaró, még gondolkodás tárgya az, hogy készíttessünk egy gipszlépcsőt a mostani helyett.
Szerencsére nem olyan szűk a lépcsőforduló, jelenleg is van egy beépített cipőtároló ott, abból fog elvenni helyet. Többszintes az épület, a szellőztető gép a szuterénben lesz, itt volt a legkevésbé zavaró ahol a csövekkel fel lehet jönni. Másik opció ha oldal irányba a föld alatt vezettem volna ki vagy be a levegőt, de az felvet problémákat.
Köszönöm, nem teljesen értem, ha a horcsik födémet közvetlenül zsaluzatnak használom, akkor a födém közé betonozunk?
Így felül bordás lesz, mivel alakítok ki egyenes aljzatot? Vagy a teljes gerendaközt a gerendák föléig kiönteni? Az elég durván hangzik.
Vagy ahogy korábban írtuk nikecellel kitöltöm azt a 20-23cm-t a gerenda szintje fölé (a tálcára pakolva) és úgy betonozunk rá vasalva körbe diletációval?
Jól gondolom, hogy a képen jelölt módon a fal mellé épített, de koszorúval, födémmel nem egybeöntött lépcső esetén a zöldel jelölt részen bátran lehet három 180mm áttörést létrehozni? Tehát statikai szempontból függőlegesen veszi fel a lépcső szerkezete az erőket, nem támaszkodik a falnak? A lyukak a szellőztető géphez kellenek majd.
Ez lenne a megoldás, ami nem zavar a konyhai bejáratnál. Mindenképpen kell konzultálni egy statikussal, a koszorú terhelhetőségéről, Romániában a lakóházakat vasalt alapgerendába bekötött oszlop- koszorú-val erősített falazott szerkezetből építették, kb. 1965-tól, ott biztos, hogy egy hasonló előtető felszerelése nem okozhat későbbi statikai problémákat. Én belül a koszorúra szerelnék egy méter hosszú 120-as U profilt- oda csavaroznék fel egy M20-as menetes szárat- a felső szelemen rögzítéséhez, a terhelés osztására, ha nem lehet feltárni a koszorú vasalását.
Nekem volt olyan tákolmányom, sufni mellett tető,-most bontom és alakítom át amúgy, amiről még én is csodálkoztam, hogy nem vitte el a szél :) De tényleg, atomgagyi volt, két földbe állított deszka tartotta az egyik felét, a másik az régi vas kerítésoszlopkra támaszkodott. Most szedtem szét, csak a lélek tartotta, pala volt rajta. Kb 6 éve állt így, voltak nagy szelek.. Meg egyszer láttam amint egy nagy berni pásztor ráugrik és azon keresztül menekült.. :) (idegen kutya, bejárt a telekre )
Én szerintem ez hülyeség... Én eddig úgy tudtam, hogy a beépítésnek csak az számít, ami a földfelszíntől 50 cm fölé nyúlik fal. Tehát egy sima előtető nem számíthat bele. Épp ezzel trükköztek sokan, felénk több olyan ház van, ami alul 30m2, az emelet meg mondjuk 50, és kinyúlik a földszint felé, oszlopokon..
Terasszal kapcsolatban a másik, aminek anno utánajártam: ha már áll egy vázas terasztető, és azt akarod beépíteni(körbefalazni valamivel, zárttá tenni), ahhoz nem kell semmi engedély, stb. Itt persze már számíthat hogy belefér-e a százalékba, de egy sima előtetőnél nem kéne hogy beleszámítson.. De a te esetedben ez utóbbi mellékes, csak megemlítettem..
Nézegetem őket, mert most napok óta "üvegezze be a teraszát akciósan" hirdetéseket dob fel nekem. Hallod ezt se lehetne a ház alapterülettel egybe szabályozni. Teljesen érthető, hogy 2 év bezártság után az emberek ki akarnak ülni télen egy üvegezett teraszra. Honnan tudták volna, amikor a ház épült. De még ha tudták volna, nincsenek a beépíthetőségi százalékok annyira nagyvonalúan meghúzva. Az épülettömeget akarják vele korlátozni, nem egy üvegteraszt, ami egy terasz, és még csak nem is tömegszerű. Ugyanúgy gyereket a fürdővízzel.
A fényképezés iránya miatt lehet becsapós a szerkezet mérete. A légiesnek elképzelt oszlopok lehet, hogy csak az első nagyobb szélig mutatnak jól. Mint a szomszédom kerítése.
Köszönöm, ez nagy ötlet, ha ez így megbírja. Most nem tudom még pontosan, hogyan lehetne implementálni ezt. Nekem így jutna eszembe felszerelni a bal oldali konzolt. Ezzel egyelőre csak döntetlenre tudom kihozni a hivatallal, mert így keresztül vágná a teraszt.
A szomszéd garázsánál nem probléma, ott akár az ő falára is rögzíthetek. Itt a terasz bal felén nem tudom elképzelni a helyes elrendezést.
Mi télikertet csináltunk a teraszból. Beszéltem az építési osztállyal, ahol azt mondták, ha a terasz bele volt számolva a beépítési százalékba, akkor nem kell engedély. Arra jutottam, hogy nem volt beleszámolva, de végül a kivitelezővel beszélve lemondtam az engedélyeztetésről. Azt mondta, aki belevágott, mind megbánta. Legtöbben anélkül csináltatják... A beépítési százalékba amúgy belefér, szóval abban reménykedem, hogy ha valaki mégis beleköt, megúszom bontás nélkül, büntetéssel...
Ha a lefedés hossza 3.5 méter és a szélessége 6 méter, akkor össze lehet hozni oszlopok nélkül is és nem engedélyköteles.
Az elv ez lenne.
Ennek a tetőnek a hossza vagy 2.5 m. De készítettünk nagyobbat is.
A képen a két oszlop egy vastag tömör tégla falra van felfúrva, M16-os menetes szárakkal, beragasztva.
Ezt a szerkezetet lehet úgy méretezni, hogy megbírja a 3.5 méterest, cserépfedéssel két konzolos oszloppal a 6 méteren.
Ehhez meg kell keresni a vasbeton koszorút az eresznél és fel kell rá szerelni egy 20x15-as gerendát.
A két oszlop 18x18-as, a két csapfészek a gerendán 18x10. Tehát a 20cm széles gerendának a felét kell kivésni a oszlopok csapjának, úgy hogy a két oszlop feküdjen fel a falra. Az oszlopokat is fel kell fúrni a falra.
A többi ugyanaz, mind képen:
a ferde támaszok 18x18-as (a második léken látszik, hogy van becsapolva az oszlopba), a visszatámasztás két 12x18-as elem, bevállazva oszlopokba és a ferde támaszokba (ez látszik a harmadik képen), a külső szelemen 15x20.
Rétegelt gerendákat kell használni.
Szarufa lehet 20x10-es 80cm tengelytávval szerelve, így a külső szelemen csak kb. 2.5 méterre lesz a faltól és a szarufáknak lesz egy 1 méteres túllógása.
Ki lehet úgy szerkeszteni az előtetőt, hogy folytassa a ház tetejét, de kisebb lejtéssel, így a torlónyomás is megoldható.
Add oda egy statikusnak, ellenőrizze a méretezést, legalább 2 x többet fog kibírni, mind a szél- hó és a saját terhelés, azokkal a csomópontokkal, amit a képeken látsz. Van kivitelezési rajzom is, amit át lehet alakítani.
A bruttó felület nyilván nem változik, de a levegő nyomásának egy része elvész az apró lyukakon. Nekem így logikus. Eltúlozva: a teli lemez kerítés és drótkerítés mint példa jó lehet.
Kevesebb m2? Mert ha csak a hézagok miatt ami a szálak között van akkor kérdéses a dolog. Hogy mást ne mondjak erre jó példa a repülőgép. Orrsegédszárny és a szuperszónikus repülőgépeknél a szárnytő elöre húzása. Az első többlet megfújást ad, a második meg örvényeket generál, ami szintén stabilabbá teszi az áramlást. (az első biztos, a második valószínűleg az)
Passz, amikor vettem, körbenéztem rendesen. Ez az a fajta, amelyiken nem esik át az eső, ez nekem fontos volt, hogy legalább felülről ne ázzanak a kerti bútorok. 2 éve vettem, ez eddig bírja, persze nem is volt olcsó. Az Aldiban vettem tavaly egyet, azt 3 hónap múlva visszavittem, egyszerűen szátmáltak a tartófülek. Persze ez olcsó volt...
Ez árnyékol rendesen, nem kell két réteg. Ésszel kell felrakni, ha több van egymás mellett, jó fele follyon a víz és jól árnyékoljon.
Ez milyen anyagtípusból van? Ami alatt voltam, az nagyon átengedte a hősugarakat. Kettőt el tudsz belőle helyezni egymás fölött, tehát 2 rétegben, úgy arasznyival egymás felett?
Ott valószínűleg a társadalom nagy része is szabálykövetőbb, nem úgy mint itt (persze nyilván van kivétel itt is és ott is). Itt a kiskapukra van ráállva az ország. Megoldáskeresés, kibúvók, sunnyogás, ügyeskedés, okosba. Ilyenek vagyunk, nincs mit szépíteni.
" milyen partizán megoldásokkal van tele a nagy magyar valóság, amit a lehetetlen szabályozások és a különböző okok miatti szükségmegoldások hívnak életre."
Ki gépen száll fölébe ... az láthatja, milyen partizán megoldásokkal van tele a nagy magyar valóság, amit a lehetetlen szabályozások és a különböző okok miatti szükségmegoldások hívnak életre.
Ház, aztán toldalék, aztán nyárikonyha, aztán garázs, aztán fészer, aztán tároló, aztán ólak stbstb. Ez az ország ilyen és úgy tűnik még ilyenebb lesz.
Sorolni lehetne, az ilyen és ettől sokkal durvább vagy értelmetlenebb szabályozásokat.
Amit adott esetben a tervező és a hatóság mondjuk másképp értelmez.
Vegyük pl. az épületmagasság és egyidejűleg homlokzatmagasság szabályozását, ráadásul a kettő számításánál nem ugyanúgy kell kezelni ugyanazt a homlokzati felületet.
Anno a jogosultsági vizsgán a kamara elnöke azt mondta, hogy a szakma 90%-a jogszabály. Ez azóta csak romlott, végtelen szabályozási tervek, ezer kapcsolódó saláta mellé, szakhatóságok stbstb.
Az embernek sokszor már kedve sincs tervezni.
És mellé a parasztvakítás, hogy egyszerűsített bejelentés és nem engedély. Egyszerű mi? Csak a felelősséget rakja át teljes egészében a tervező és az építtető nyakába. Az okát mind tudjuk.
Ide szeretnék egy elöl három lábon álló, kb 3,5 x 6 méteres cserépfedésű árnyékolót. A terasz nagyjából 8 méter széles, a konyhaajtó fölé nem tervezek a nappali bevilágítása érdekében. Az eresz kb 3 méter magasan van. A terasz jobb oldalán az a szomszéd garázsa, a hozzárögzítésbe beleegyezik.
Ilyenből egy párat elhelyezel, megoldódik az árnyékolás és még szellős is. Egyszer kellett leszednem, amikor viharos szelet jeleztek, de az megvan pár perc alatt.
Tényleg feltehetnél egy-két képet, nem fog abból senki rájönni, hogy hol van. Esetleg ne ide töltsd fel, hanem pl google driveba, oszd meg és csak a linkje kerüljön ide, aztán ha kitárgyaltátok, megszűnteted a megosztást.
Pergolára is kell engedély? Úgy is beleszámít a beépítési százalékba?
Tavaly az egyik sarokba tettem fel napvitorlát, ősszel leszedem, tavasszal fel. Az nem mondható állandó fedésnek, és igen jól árnyékol, ha jól találják ki az elhelyezést. Pár oszlop kell, én kiszedhetőre csináltam, amior nem kell, elteszem. Igaz ez csak olyan 3x3 méter, de lehet/érdemes többet eltolva elhelyezni és akkor nem nagy felületet rángat a szél.
Vagy pergolát csinálni, és arra feszíteni ki a meleg időszakra napvitorlát/ponyvát (ebből is csinálnak meg nem ipari kinézetűt).
Azt gondolom, nem lehet ez egy egyedi probléma. Csak akik már befedték a teraszt, azok többnyire nem is tudnak róla, hogy ez ellentétes a szabályokkal, akik pedig most tudták meg, nem tehetnek mást, mint csöndben várják a 10 évet.
Én beépíthettem volna, de inkább pergolát tettem, tatáriszalaggal és vadszőlővel befuttatva. Elég macerás nyesni őket, tavaly félig áttértem a komlóra.
4db 70literes műanyag "cserépbe" ültettem komlót, remélem az idénre megerősödnek annyira, hogy kiszedhetem a tatáriszalagot meg a vadszőlőt.
Nem célszerű spórolni a tervezéssel (építész, statikus és a tételes költségvetéssel), mert ezek biztosítják az építtető érdekeit a kivitelező ügyeskedéseivel szemben és ezek védik a kellemetlen meglepetésektől. Kell a műszaki ellenőr is, de NEM az akit a kivitelező hoz vagy ajánl.
"akkor nem lehet nem kihasználni a beépíthetőséget, és akkor már 2 teraszt akarnak majd befedni a tulajdonosok."
A törvény úgy gondolkodik, hogy ha valaki fedett teraszt akar max. beépítettség mellett az építsen kisebb házat és akkor a fedett terasz is bele fog férni a beépítési százalékba. A magán véleményem az, hogy:
1., Nem kellett volna megelégedni a hatóságnak a bejelentéssel az engedély helyett, mert félreérthető, bár kétségtelenül megrövidíti az építkezést, hogy nem kell megvárni az engedélyt a kezdéssel. De egyértelműsíteni kellett volna, hogy az épületekkel szembeni követelmmények nem változtak, a végén kérik. Terv kell, stb.
2., Sokan van aki félreértésből, van aki ügyeskedésből visszaélt ezzel a lehetőséggel.
Nem a végén tiltották meg a fedést, hanem eleve tiltott volt, legföljebb a vevő/építtetető nem tudott vagy nem akart tudni róla. Ha szakember (ezen a területen építész) hibás választ adott a kérdésre akkor felelősségre kell vonni.
Mi az hogy a végén tiltják meg? Egy kanyit sem kell költsél előre. A telek, a beépítés jelenlegi szintje, meg a vonatkozó előírás adott. Ha így vetted meg és nem tájékozódtál vétel előtt, akkor így jártál, a legközelebbi hasonló esetben már tudni fogod. A puffogásnak-toporzékolásnak nincs sok teteje.
Ha tényleg be van már építve akkora terület, amennyit hivatalosan szabad, akkor nincs sok választásod. Vagy mégis csinálsz egy tetőt sumákolva és bízol abban, hogy nem buksz meg vele, vagy építesz például egy pergolát, amire nyáron szükség esetén terítesz valami vásznat-vitorlát például, ami ha kell, eső ellen is véd. A kecske is jó lakik, a káposzta is megmarad.
Még nem jártunk építésznél. Nem beszél szerintem senki össze-vissza építésről, nem volna itt gond, ha előírnák a statikust meg az ácsot, és legalább el lehetne készíteni bejelentéssel vagy anélkül, de itt még öt dolog kell, és a végén megtiltják a fedést.
Sajnos tudomásul kéne vennie a törvényhozóknak is, hogy ha engedélyezik a telkekre ikerház építését, akkor nem lehet nem kihasználni a beépíthetőséget, és akkor már 2 teraszt akarnak majd befedni a tulajdonosok.
Az a baj, hogy az építtetők ennyire kihasználják a beépítést, meg az is a baj, hogy aki megvesz egy ilyet, nem gondolja át, hogy ilyenkor sok mindent nem lehet csinálni, ami nyilvánvalóan jó lenne. Van kertrésze tullapon, kellene nyírni a füvet, de egy szerszámtárolót se lehet letenni a kertbe a fűnyírónak, mert a társasház koppra van már beépítve. Vagy van terasza, de nem lehet befedni. Ez ilyen, főleg ha látszik az utcáról, akkor általában ki lesz szúrva előbb-utóbb. Ha nem látszik az utcáról, akkor lehet, hogy nem.
Az igaz, hogy van olyan település, ahol simán felépítenek szabálytalanul egy garázst az előkertbe anélkül, hogy bárki szólna érte, ha meg szabályosan akarod csinálni, akkor egy kerti faházhoz, ami az utcáról se látszik, településképi véleményezést kérnek háromfajta metszeti rajzzal, műszaki leírással.
De ha megírnád a méreteket, meg hogy kiugró terasz, sarokterasz, vagy beugró terasz (három oldalom fallal határolt), akkor könnyebb lenne megmondani, hogy mik a lehetőségek.
Azt szerintem mindenki elfogadja, hogy a településképet, a szomszédok jogait és a veszélyes építményeket szabályozni kell. Megmondom őszintén, nem értem a szabályozás szükségét egy terasz előtető esetén, ami nem egy tényleges építmény, csak egy árnyékoló fedés.
A bejelntési kötelezettség magyarul azt jelenti, hogy nem kell megvárni az építési engedélyt, SAJÁT KOCKÁZATODRA elkezdheted az építést, nem kell annyit várni, de ha készen van meg kell, hogy feleljen az építési előírásoknak. Különben baj lesz.Szinte biztos, hogy ellenőrzik. Sokan azt hiszik, hogy azt építhetnek amit akarnak..., pedig ez csak az építés idejének lerövidítését jelenti.
Azt mondták, hogy bejelentési kötelezettség van. Ebből arra gondolnék, hogy nem kell várni, hogy engedélyezzék. De szólt az ügyintéző, hogy ha bejelentem, és nem felel meg a szabályoknak, akkor biztosan bontatják, mert nem tudnak rá fennmaradási engedélyt adni. Nemcsak magamtól vagyok óvatos.
Csak betelefonáltam, az ügyintéző abszolút segítőkész volt, ő sem tartja megfelelőenek ezt a szabályozást. Akkor nem, de teljesen bezárulni látszanak a lehetőségek, pedig nem akarnám az életemet úgy leélni, hogy a saját teraszomat nem fedhetem le a nap ellen, úgyhogy azóta valóban kezdek miatta indulatossá válni. Egy köztörvényes bűnöző megússza felfüggesztettel vagy 100 e forint büntetéssel. Aki meg a családi háza teraszát szeretné befedni, azt épp szivatják majdnem 1 millió ft fölösleges költséggel és bontási határozattal.
Elnézést, volt hogy következetlenül használtam a szavakat. Pontosítok, tehát a baj, hogy az építésügy úgy veszi, mintha egy szobát építenék a teraszra, amivel bővíteném a házat. Holott én nem akarok a házhoz hozzá nyúlni. A célom csak annyi, hogy rendes árnyék legyen.
Az elmúlt 55 év alatt bárhova mentem a világon, ha normálisan szóltam az emberekhez (mindig így szoktam), akkor mindig normálisan is viszonyultak hozzám.
Még olyan emberevőknek kikiáltott emberekkel is kiválón megértettük egymást, akiktől mások rettegtek.
"Ami neked bravúrnak tűnek, az lehet másnak ujjgyakorlat."
Próbáltad már? Nekem aki lassam ötven éve foglalkozom ilyesmivel nem tűnik annak, főleg családi háznál. Ha sikerül is megoldani, hogy a szél ne tépje föl (vagy le) akkor is roppant idegesítő alatta tartózkodni. A Váci úton volt ilyesmi a Balzac utcánál, érdekes volt látni, hogy az emberek nagy része nem ment át alatta, hanem inkább kiment a járda szélére.
Mi nem, de az építési hatóság valószínűleg tudta, ha azt mondta amit mondott. Lehet, hogy bürokraták, de föltehetőleg nem teljesen hülyék. Egyébként az önkormányzatok joga meghatározni a beépítési százalékot, kevesebb lehet mint amennyit az országos megenged.
Nálad az a kardinális probléma, hogy maximumra be van építve a telked, a fedett terasz meg beleszámít a beépítésbe, és nem építhetsz többet. Ezt komolyan szokták venni.
Egyébként, én úgy hallottam, hogy ez a fedett terasz beleszámítás is kétes dolog. Még nincs fixen szabályozva.
A pergola olyan előtető ahol a lamellák között nincs fedés, alatta ülve az eget látni és az ember fejére esik az eső. Ez terasz lefedés amiről itt szó van. Igen komoly terheléseknek van kitéve.
Úgy értem, hogy cseréppel borított pergola, nem tudom, annak mi a szakszerű megnevezése. Talán előtetőnek kéne mondani. De én elsősorban megcsinálni szeretném, nem volt tervbe véve az olcsóság, mint mondtam is, inkább a leghatékonyabb, cserepes megoldást választanám, ez az összes közül a legdrágább, nem is ront, inkább javít a településképen. Csak most már ott tartunk, hogy egy sima iparos munkánál lesz építész tervezői munkadíj, engedélyezési illeték, statikus munkadíj, ügyintézői kenőpénz, bontási költség, büntetés és ügyvédi munkadíj. Hogyan találhattak ki ilyet, hogy a fedés a teraszon beépített alapterület?
Tudtommal eddig terasz lefedéséről és nem pergoláról volt szó. Az egyre erősebb szelek miatt pedig a terasz lefedésénél fölöttébb hasznos ha ki van számolva és nem üti agyon valamelyik szomszédot. Főleg ha ha minél olcsóbban szeretnék megcsinálni...
A napernyők nem váltak be, a klímaváltozás nem kegyes azokkal, akiknek délre néző a teraszuk. Lehet, hogy a ponyva egy kicsit többet fog fel a hőből, de a szomszédok közül ott van jó tapasztalat, ahol cserepes fedést tettek. Ez a kis légrés amúgy egy jó elgondolás, ha tudnám alkalmazni. Csak ha egyik nap az egész fedést visszabontatják, és még meg is büntetnek.
Az ácsmunkára? De miért kell statikus, kétezer éve ugyanazon az elven készül minden pergola. Ez már nevetségesen túlszabályozott. De az építésügy azt mondta, ha a ház úgy épült, hogy a beépítési mutatót kihasználja, akkor nem is adnak engedélyt a teraszra! Két teljesen külön dolog az épület meg a terasz. Arra próbálok valamit, hogy ne számítson egybe.
Beszéltünk az építési osztállyal, a fedél alatti terület beleszámít a beépített területbe. Így egy centit se fedhetünk be a teraszból. Ráadásul ha szabályosan akarjuk csinálni, akkor meg kell terveztetni építésszel és be kell jelenteni. Egyre kétségbe ejtőbb a helyzet. Hogyan lehetne ebből kimozdulni?
Nem figyelhetnek minden apróságra - pedig csak a falban kellett volna alárakni valamit. Mondjuk valami törött téglát, hogy stílszerű legyen.
Amúgy nyilván nem atomtudósok voltak.
---
Nálunk is volt egy sztori anno. Hívtunk két Mekkelek festőt. Azt mondták a fürdőben nem jó a vakolat, raknak fel gipszkartont a mennyezetre. A boyler viszont magasan volt, így éppen elfért egy sor léc és a gk. tábla. Minden egyéb helyen befért még egy sor léc.
Mikor hazajöttem azt hittem rosszul látok. Már le volt glettelve és egy réteg festék is volt rajta.
Megkérdeztem, hogy miért is kellett az a második sor léc? Ha nincs, akkor talán sík lenne a mennyezet.
Annyi volt a válasz, hogy izé, ők a katalógusban így látták...
Óbazzz mondom, megfordultam és vettem egy nagy levegőt. :-)
De ami talán még érdekesebb - nyáron mértem fel egy cs.házat.Szerkesztéskor valahogy nem akartak egymás fölé esni a falak. Vissza is mentem, mondván ilyen nincs.
De van! :-)
A födém úgy néz ki, hogy E gerenda BH tálcával, ami a fal közelsége miatt már gerenda tengellyel párhuzamosan van beépítve- És mivel a gerendának ugye talpa van, ferdén is vannak beépítve. Valahogy így:
"Ennyire szar lenne ez a födém? Nem laknál alatta/"
Igen.Igen. Nem véletlen, hogy a háború után gyorsan kiment a divatból. Ez elég takony módon van megcsinálva. Ha lehetne tudni, hogy mit tud a gerenda akkor esetleg egy új vasbeton födém a régi gerendákRA a Horcsik födémet zsaluzatnak használva. Persze nem 6cm vastag. A Horcsik födémnek a lényege, hogy minél olcsóbb (Tesco takarékos) legyen. Főleg a háború után kedvelték, mert nagyon spórolós volt. Nem sokat tud, de legalább olcsó.
De a porosz süveges födém már a betont, söt a vasbetont legalább 50 évvel megelőzte.
Cement igaz a rómaiak találmánya, de elfelejtődött. Majd úgy az 1800 -as évek első harmadában... Angliában újra felfedezték. Portland településről kapta nevét. A vasbeton is ismert volt kb. az 1900 -as évek elejére, de nem volt tömeges.
Acélt pedig a kiegyezés után már vigan hengereltek... tehát a poroszsüveges födém már az 1800 -as évek végén Közép -Európában is létezhetett elsősorban acél gerendákkal.
Ez nem zárja ki hogy vb. gerendákkal is készítettek később.
Igen, ez a Horcsik féle téglatálca, tégla lapjára fektetve köztük 6-7 cm vasalt beton, nem a poroszsüveg féle boltíves. Gerendaköz ~80cm.
Belógása nem a tálcának hanem az egész 5x5 méteres födémnek van pár cm.
Hupogás alatt azt értem, hogy nincs úsztatott aljzat, így ha a gyerekek beindulnak majd döngeni fog az egész ház, ezen szeretnék csillapítani.
Ennyire szar lenne ez a födém? Mit értesz az alatt, hogy nem élnél vissza vele? Nem laknál alatta/felette? Vagy nem piszkálnád?
Csak rakjak rá kiegyenlítőt (abból is sok kell) és lamináltat? Eddig mindegyik "mester" így ahogy van öntött volna rá 6-7 cm estrich-et, én nem merem.
Gondoltam ha megszabadítjuk a 20 cm salaktól (meg törmelék és ki tudja mi nincs benn) és az 5-6 cm betontól akkor csak jót teszünk vele, hiszen ha nikecellel kitöltjük és megköt az estrich akkor kb. semmi tartószerepe nem lesz a tálcának, súlyban meg talán az egész födém könnyebb lesz. Mi a jó megoldás? Köszi!
Jenő a poroszsüvegesnek a lényege az acél I gerenda és a tégla íves kitöltés. A horcsik - nál szintén van tégla , de lapjára és a híg beton tartja össze... már mikor megszilárdul.De lehet rosszul tudom.
Amúgy a boltozatokról - és födémekről lehetne egy könyvet írni és még minden nem lenne benne.
A kérdező is csak max 4 mondatból szeretné megtudni az összes ismeretet, de az általában nem megy.
ja és a salakkal nincs kibékülve... mint sokan mások és ezért dolgoznak rengeteget... néha feleslegesen.
"adott egy köztes födém az emeleti szint alatt, ~80cm-es közökkel beton gerendá téglatálcával, felül bordás."
Anyja neve Horcsik födém ha alulról sík. Eredetileg barakkok, földszintes épületek födémének szánták némi hó és galamb terhelésre. Ha alulról boltíves akkor egy hajszállal jobb, leánykori neve poroszsüveg födém. Ha meggondolom, hogy 2-3 cm belógás és huppog akkor Isten végtelen kegyelme tartja a helyén. Nem élnék vissza vele.
6,0 m falközhöz Gm gerendából kétféle volt(van) beépítve. Szemre megkülönböztethetetlenek. A gyengébbik nem valami daliás, az erősebbik nem annyira gyenge.
Nekem GM gerendáim vannak és nemsokára be lesz építve a tető. Ezt írták a tervembe de ez nyilván függ a körülményektől:
"Jelenleg a földszint felett ~6,0m–es fesztávval „GM” vasbeton gerendás „BH” tálcabetétes födém van, melyben a gerendák ~100cm-enként helyezkednek el egymástól. A „GM” gerendák teherbírása a megnövekedett terheket nagy biztonsággal el tudja viselni.
A gerendák közötti részeket könnyű- (polisztirol őrleményes) betonnal, vagy lépésálló hőszigetelő anyaggal kell kitölteni. A gerendák tetejére először 2cm lépéshanggátló szigetelést, majd 6cm vastagságú - átm. 6 15/15 ponthegesztett előszerelt betonacél háló erősítésű - felbeton készül, melyre már csak a burkolati rétegek kerülhetnek."
adott egy köztes födém az emeleti szint alatt, ~80cm-es közökkel beton gerendá téglatálcával, felül bordás.
Közel 20 cm salak feltöltés és egy gyenge 5-7 cm-es betonnal fedve a gerenda fölött.
Mivel az emeleti helységek közt (kis és nagy szoba, előszoba, fürdő) szinte mindenhol van szintkülönbség és 2-3 cm belógás a nagyobbik helységben, hupog az egész, gyerekekkel borzalmas lehet,
így mindent összegezve arra felé hajlok, hogy kidobjam az összes beton salakot a tálcáig.
Mennyire tartjátok ésszerűnek? Mivel érdemes feltölteni? Nikecell egészen a gerendák föléig, (esetleg OSB) fólia, vasalás és mehet a beton, fal mentén diletációval vagy más javaslat?
Esetleg a meglévőre pár cm EPS és thermobeton a súly miatt vagy OSB? A salakotól kicsit tartok főleg gyerekekkel..
"Na de ha egybe lett kiontve az egész alap, akkor elméletileg lehetne rá építeni nem? "
Nem biztos. Az alaptestek szélességét a terhelés szabja meg (számítás) Ha nagy eltérés van az 1 cm2-re jutó terhelések között akkor a süllyedésben is jelentkezni fog. Letöri a nagyobb igénybevételnek kitett alaptestet a kisebb igénybevételnek kitettről. Igénybevétel arányos (valamennyire) a süllyedéssel. Most jegyzem meg, mielőtt valaki félreértené amit írtam ez egyszerűsítve van a könnyebb érthetőség kedvéért. Valójában az alapozásnál vannak máshol elő nem forduló jelenségek amit nehéz elmagyarázni a kívülállóknak. Ilyen, hogy kétszer olyan szélesnek nem kétszer nagyobb a teherbírása, süllyedéseknél az alaptest kihasználtságának a százaléka az érdekes (alaki tényezők, stb.)
Na de ha egybe lett kiontve az egész alap, akkor elméletileg lehetne rá építeni nem? Anno a tulajt kérdeztem, azt mondta egyben van a terasz alap a hazeval. De majd max leasunk és megnézzük.
A ház alapterületével egyezik a beépíthető terület nálunk. Gondolom, hogy ezt figyelembe véve építették. Tekerhetős napellenzőre gondolsz? Napernyőink vannak most. A cserepes pergolát már túlépítésnek vennék?
Ami sraffozva van az metszetben van ábrázolva. Ami nincs sraffozva az olyan magas, hogy nem ér föl a metszet síkjáig. Magyarul fölülről nézzük. Az egy korlát (tömör is akár) lehet. Ebből csak az jön ki, hogy az eredeti terv nem számolt nagy teherrel azon a részen. Azért jó ha ilyen kis részletecskéket tesznek föl, mert gyakorlatilag semmire vagy majdnem semmire sem jók. Sok minden sok mindennel összefügg, nem árt ismerni az egészet. Sőt a helyszínen lehet a legjobban megérteni az épületet.
fa födém látszó gerendákkal, karton mennyezet, kőzetgyapot szigetelés, van hővisszanyerős szellőzés illetve mennyezet hűtés. Plusz gondolom párazáró fólia kell még.
A nyomozati iratok szerint a probléma az volt, hogy a fedett terasz miatt az ingatlan beépítése már jelentősen meghaladta az engedélyezett mértéket, és a kerítése is szabálytalan volt.
Valószinüleg magasabb 2 m -nél és nem áttört.... nem írják a prolémát.
Nem pontosan tudom az itteni szokásokat. Melegünk van a teraszon, tavaszra van tervben a terasz fölé egy fedés. Nagyon nem várt körülmény lenne, hogy ha ez ütközik valamilyen építési előírásba. Olvassuk a sajtót, és amit a végrehajtó-elnök egyik ügyében írnak, kb egy cipő a mi esetünkkel . Én nem vágyok zár alá helyezésre és börtönre a teraszom befedéséért, de valahogy az sem járja, hogy használhatatlan a terasz májustól augusztusig. Ez lenne a cikk: https://hvg.hu/itthon/20220127_schadl_gyorgy_szabalytalan_epitkezes_kenopenz_vegrehajtoi_kar
Csak halkan jegyzem meg az OÉSz-t minden önkormányzat tetszés szerint SZIGORÍTHAJA. Könnyítenie viszont tilos. Bemenni az önkormányzatra nem kellemes, de utána még lehet spekulálni mindenfélén.
Bemenni az önkormányzathoz, megkérdezni, hogy mire vágynak és keríteni egy statikust, hogy mi a véleménye. Ha az önkorm. nem kéri akkor statikus nem kell, de ajánlatos. Építész nem erre jó. A statikus szemléje előtt célszerű föltárásokat végezni a terasz alapozására vonatkozóan ha nem ismert a mérete.
Nem ajánlom. Ha két házzal arrébb építkeznek akkor ott ellenőrizni is fognak. Amellett a B30-as fal igaz, hogy lukacsos téglából van, de azért annyira nem könnyű. Továbbá kérdéses a terasz alapozása, valószínűleg Tesco takarékos, azaz minimális vagy még annak is gyenge.
Sziasztok, külterületen lakunk, hivatalosan zártkert és gazdasági épület. Ez egy 30m2-es tégla ház. Van előtte egy terasz, aminek az alapja egyben van a házéval. Gondolkodom, hogy ennek a felét beépíteném, kb 2x1.5m2-ről lenne szó. B30 téglával gondolnám (mivel a ház is abból van). Kérdésem, megúszhatnám-e ezt terveztetés, bejelentés blabla nélkül, SK? Vagy inkább nem javasolt? Felülről nem látszana, mert tető van fölötte, szomszédokkal nincs gond. Bár lehet hogy kettővel mellettünk építkezni fognak.. Plusz anno amikor vettük ezt a házat, voltak kint a hivataltól, mivel épületfeltüntetés volt., ez jó 6 éve volt.
