egyébként a témával kapcsolatban azt írja Lampedusa, hogy bár a Kettős Királyságban tartott népszavazáson a többség amúgy is a csatlakozás mellett szavazott, érthetetlen, miért kellett meghamisítani az eredményt, úgy, mintha 100% körül szavaztak volna a csatlakozásra, amikor ez nyilvánvalóan nem volt igaz. Ez - Lampedusa szerint - frusztrációt okozott a dél-olaszokban, mert az egységes Itáliához fűződő első élményük egy látványos választási csalás, amely ráadásul értelmetlen is.
Hogy ebben mennyi az igazság, azt nem tudom, mert végül is ez egy regény, Lampedusa mindenesetre dél-itáliai, és nagyjából ebben a korban élt.
"Nem vagyok virginiai. Amerikai vagyok" mondta magáról egy küldött az elsö kongresszuson.
Amerikát részben amerikaiak, részben virginiaiak, pennsylvániaiak, stb... alapították. Egyetlen elem, amely amerikai protestáns vallásosságára utal a Függetlenségi Nyilatkozat "Legfelsöbb Bíróra", mint isten óvatos, a felvilágosodás korára jellemzö megfogalmazása.
Ráadásul a Mayflower érkezése és az alkotmány elkészítése közt eltelt kb. 170 év. Valamint az északi protestánsoknak is csak egy része volt menekült. Ez még részlegesebbé teszi az igazságot.
A Mayfowler utasai ténylegesen azok voltak. Jelentös volt a protestáns szekták híveinek bevándorlása az északi államokba, de a déli államokba általában nem.
Nem ismerem sajna' a szavazás részleteit (be kell valljam, a regényt sem olvastam). Ettől függetlenül a csatlakozás megtörtént.
Ami Hannibalt illeti, ugyanarról beszélünk, de Alkmaión felvetett egy másikat is, ennek viszont utána kell néznem Polübiosznál (még jó, hogy megszereztem most).
Tudom, hogy nem szabályos, de túlságosan érdekel a kérdés.:)
Elötte, tisztelt Suppiluliumas, ha jól emlékszem Polübiosznál olvasottakra, elötte. De elbizonytalanított. Nem. Mindenképp elötte!
Arról volt szó, hogy Hannibal békét ajánlott, de Scipio akinek nem volt felhatalmazásra erröl tárgyalni, csak egy korábbi igen szigorú ajánlatot tudott megismételni.
De még ha el is fogadta volna, a Karthágói "tanács" nem. Hiszen Karthágó éppen abban az illúzióban élt, hogy hazatért a rettegett Hannibál és közel a gyözelem. De Hannibál, aki éveket töltött itáliában inkább tárgyalni akart, ezért kezdeményezte a találkozót, hiszen tudta már ekkor: a háborút elvesztette.
én is úgy tudom, hogy később találkoztak, ezen arról volt szó, hogy ki a történelem három legnagyobb hadvezére. ugyanarról beszélünk?
csatlakozom ahhoz, hogy Hannibal végig gyűlölte a rómaiakat, ezért ment Nagy Antiokhoszhoz stb., attól függően, hogy ki volt éppen háborúban Rómával (vagy Róma szövetségesével), aztán miután Róma sorra legyőzte ezeket, mondig tovább kellett állnia. és a halála is jó példa.
Hoppá, most látom, hogy szerinted Zama elött találkoztak. Ilyenröl nem tudok, én csak egy jóval késöbbiröl hallottam (és megjegyzéseim is eszerint íródtak). Mi történt ezen a Zama elötti találkozón?
Ez egy tipikus beugratós kérdés, hogy ki volt az egyesített Olaszország első királya. Ha felsorolod, hogy II. Viktor Emmánuel, akkor a diák jót röhög, hogy ilyen hülyeséget azért ő nem vesz be :-)
1861. március 14.:
(II) Viktor Emánuel olasz király egyesítve a Szardíniához csatlakozott 4 itáliai fejedelemséget a nápolyi és a sziciliai királyságokkal illetve az Egyházi Állam egy részével megalapította az olasz királyságot...
A népszavazások eredményeként Szardíniával egyesülő szuverén itáliai hercegségek:
-Modena (1960. március 18.)
-Parma (1960. március 18.)
-Toscana (1960. március 27.)
-Romagna (1960. március 18.)
Azért vigyázat, azért, nert Scipiót nagyra tartotta, Rómát még ugyanúgy utálta Hannibal: akárhová menekült* a rómaiak elöl, mindig ellenük szervezkedett.
*Mert ugyanis Karthagóból azért kellett elmenekülnie, mivel a rómaiak követelték a kiadatását (ezek után miért szerette volna jobban öket?). Amúgy úgy halt meg, hogy római csapatok vették körbe a házát, és inkább öngyilkos lett.
s1: Milyen területek csatlakoztak a Szárd-Piemonti Királysághoz 1860-ban?
-Modena,
-Parma,
-Toscana,
-Romagna
és persze Szardínia, de a Napóleon által megcsonkított sardegna-savoya
monarchia béli, teljes savoyai hercegsége és az Alpes Martitimes dépar-
tementbe betagozott nizzai grófsága nyugati fele nélkül Viktor Emánuel
égisze alatt...
Capua. Lehet. Ám ereje akkor nem volt Róma elfoglalásához. Ezt az is jól mutatja, hogy Capuát se tudta volna fölmenteni, mert hiszen minek "blöffölt" volna akkor. Ekkor már egy jó ideje be volt szorítva dél itáliába...
Később ez a gyűlölete milyen szépen elpárolgott. Emlékezz személyes találkozójára Scipióval Zama előtt!
Hát erre már így fejböl válaszolni nem tudok, de azért biztosnak tünik, hogy Karthago kivette a részét a dologból (szerintem kapott utánpótlást rendszerint Hispanián keresztül, amíg lehetett).
Consulügybéli infóm szerint mindig is újraválaszthatók voltak, legalábbis törvény nem tiltotta. Csak éppen kezdetben a szokásjoggal ellenkezett, hogy többször is consul lehessen valaki - gondolom azért 'mer az má majdnem olyan mint a királyság, amit nem szeretünk' megfontolásból.
A néptribunusokat sem volt szokás újraválasztani, ezt biztosan tudom, Plutarkhosz írja a Párhuzamos életrajzokban a Gracchus fiváreknél. Tiberius Gracchus másodszor is pályázott néptribunusságra, mert abszolút nem volt biztos benne, hogy addigi nehezen összeszenvedett munkásságát a következő ciklusban nem csinálják vissza egy törvénnyel. Ez a másodszori pályázás és hogy meg is választották újra volt a fegyver az optimaták kezében, amivel felheccelhették ellene a plebst, mondván, lám ez a genyó nem akarja kiengedni a hatalmat a kezei közül, tehát egyeduralomra tör. A végkimenetelt ismerjük.
Ez a szokásjog tehát hosszan visszatarthatta az embereket a magisztrátusi pozíciók újra megszerzésétől.
ja, bocs, még valami.
Alkmaión: Hannibal biztosan el akarta foglalni Rómát. Annyira gyűlölte a rómaiakat, hogy az volt az életcélja, hogy megsemisíti őket. (emlékezz a mondára arról, hogy Hamilcar megeskette az akkor még kisgyermek fiát, amikor elindultak Afrikából Hispániába)
Köszönöm a válaszokat.
Alkmaión: szerintem az Capua volt, de erre nem mernék megesküdni, lehet hogy neked van igazad
minutus, Suppiluliumas: Hannibal tényleg próbált szövetségeseket keresni, ez Cannae után jónak tűnt, ekkor csatlakoztak a déli városok, aztán V. Philipposz is, de ezzel vége is volt. nagy csata nem volt több, Hannibal több, mint tíz évig tétlenül figyelte, hogy a szövetségeseit Róma visszafoglalja, leveri, békére kényszerítették a makedónokat is, aztán még Hispániát is elfoglalták. Hannibaltól nem telt több, mint a fenti ante portas akció.
aztán miután Hispániában győzött Scipio, Haszdrubal megpróbált átjönni Itáliába és csatlakozni a bátyjához, de nem sikerült.
Hannibal végül kénytelen volt visszamenni Afrikába.
Lehet, hogy te mondtad ki a lényeget, Suppiluliumas, egyszerűen annyira erős volt Róma, hogy Hannibal nem is győzhetett?
de hát Karthagó mit csinált ezalatt? azt hitték, ez a Barkidák magánháborúja, vagy mi? lehetetlen, hogy egy ekkora hatalom, mint Karthagó, ilyen nyertnek tűnő pozícióból veszíteni tudjon. nekem az a személyes véleményem, hogy nem vették komolyan a dolgot, a Barkidákon kívül senki nem érezte fontosnak a háborút. szemben a rómaiakkal, akik mindent bevetettek.
Nem is akarta elfoglalni. Egy római hadvezér éppen a Hannibál számára igen fontos Neapolisz városát ostromolták. Hannibál ekkor indult meg Róma felé, hogy ezzel megrémítse a rómaiakat és közvetve felmentse Neapoliszt. A római következetes volt, és folytatta az ostromot. Sajnos a neve most nem ugrik be, de ha nem felejtem el, hétfön beírom azt is.
Gyanítottam, hogy erre gondolsz. Kb. így hangzott: "Milyen kevesen voltunk, és milyen sokan maradtunk...!" (Akkor hangzott el, amikor az évforduló alkalmából rendezendö találkozó kapcsán megjelent felhívásra vagy húszezren jelentkeztek)
Jó kérdés: nem tudta volna Cannae után sem megtámadni Rómát, hiába gyözött, hiszen a várost körbevették szövetségesei (akik nem lázadtak fel a déliekkel ellentétben), és coloniái. Ezeket szépen egyesével kellett volna elfoglalnia, és Hannibal pontosan mérte fel, hogy csak fejjel menne a falnak. Késöbb pedig belebonyolódott a háborúskodásba, vonult össze-vissza Italiában, szövetségeseket, támogatókat keresve. A rómaiak pedig eröre kaptak, föleg hogy nem álltak ki újabb nagy csatára vele, nehogy kikapjanak. Aztán megfosztották Hannibált utánpótlásától: elvették Hispaniát Karthagótót. Ez önmagában is mutatja Róma erejét: miközben Hannibált Italiában több legio figyeli, kísérgeti, hogy ne tudjon akadálytalanul tevékenykedni, újabb legiokat küldenek máshova. Nyilván Hannibál is tudta már Cannae után, hogy Róma még nincs a földre küldve. Aztán persze Hann.-t szövetségesei szép sorban elhagyták, visszaálltak Róma mellé. Így esélye sem volt egy Róma elleni támadásra. A többi (Zama) már gondolom ismerös.
s3: hozzávetőlegesen kb. 1162 és cca. 1164 között...
s4: az ókori liguriai Nicaeában, ahol a hajdan Napoleonról elnevezett téren ott áll, díszes szobra...
Középiskolában úgy tanultuk, hogy a későbbi USA északi területén természtes szaporodásból futott fel a népességszám. Teljesen biztos, hogy nem becsülik alá a bevándorlás jelentőségét?
Ha jól emlékszem a csapatmozgásoknak nem kevés diplomáciai jelentősége volt. Hannibál célja az Itáliai szövetség fellázítása Róma ellen, hisz hosszú távon ez lett volna az egyetlen hatásos stratégia. Egy-két csatát megnyerni ellenük... sokat nem nyomott a latban. (Capua is a közeli pun erők hatására bátorodik fellázadni Róma ellen, nem?)
Róma elleni menetelésről tudomást szerezve a konzuli seregek hanyatt-homlok rohantak haza. Mi értelme lett volna a város és a légiók ellen egyszerre hadakozni?
De a konkrét eseménytörténetet én se tudom Canneae-től Zammáig...
Nem hét sasfiókáról vízionált, amint a vállára esnek egy fészekben/ből?
Ha hülyeséget mondtam, nem tehetek róla: az agyamra húzodott a megfázás, elnézést.
nagyon triviális ha arról szólt, hogy ő lesz Róma első embere? :)
Én úgy tudom, hogy ez nem álom volt, hanem egy jósnő. A hetedszer már elég nehezen választották újra mert akkor már erősen zakkant volt (Ceasar mint pontifex maximus és hasonló hülyeségek). Emlékeim szerint Sulla is volt ennél a jósnál (jósnőnél(?) és soha nem nyugodott bele, hogy nem lesz jobb Mariusnál, a neki szóló jóslat többek között erről szólt. Mintha Ceasar apjának is lett volna köze a jóslathoz, de lusta voltam megkeresni.
Tiszteletem. Ez egy nagyon jó topik, kár, hogy csak most láttam meg.
na de ha már itt vagyok, én is kérdezek:
én sose értettem, hogy Hannibal miért nem foglalta el Rómát. Ott volt a környéken, legalább 216-tól 202-ig rá is ért, mivel foglalkozott közben? Azt szokták mondani, hogy nem volt ostromszere, és Rómát nem lehetett volna kiéheztetni sem. na de könyörgöm, több mint tíz évig mit csinált?
Akkor néhány kérdést a hozzászólás számához igazítva:
s1: Milyen területek csatlakoztak a Szárd-Piemonti Királysághoz 1860-ban?
s2: Milyen mondás kapcsolódik a "marsalai ezerhez"?
s3: Körülbelül hányan voltak?
s4: Hol született Garibaldi?
Talán a fascesekre gondolsz, amit a lictorok vittek előttük? (Ebből jön a fasizmus kifejezés.) Ekkor viszont pontatlan a kérdés, mert nemcsak elöttük jártak lictorok, hanem már korábban a királyok elött (24, aztán megosztották a két consul között), valamint a dictatorok (szintén 24) és a praetorok (6/fö) elött is. Egyébként a consuloknál talán túlzás uralkodást említeni.
A könyvem szerint Marius 4-szer volt konzul (107, 104, 100, 86), de ezek szerint egyszer sem rögtön választották újra. Bár máshonnan úgy emlékeztem, hogy több évig volt egyfolytában...
A consulok nevével jelölték az évet, amelyben uralkodtak, ezért lehet, hogy kavarodás lett volna az újraválasztásnál? Tényleg, mi köze van a consuloknak a második világháborúhoz (ez is bónuszkérdés, egy kis asszociáció)?
Egyébként Tarquinius Superbus és az után következő időkre tippelnék, amikor a konzulság még gyerekcipőben járt... De nem tudom...
Rómából jobban szeretem a császárság idejét, mert akkor már voltak pápák... :)))
Ha jól tudom, a consuloknál aköztársasági időknben az előírás úgy szólt, hogy még hivatali idejük alatt meg kellett választani utódjukat, és ők maguk jelöltek nem lehettek, tehát az azonnali ismétlődésvolt kizárva.
A polgárháborúk korában vesztette jelentőségét ez a szabály.
Inkább csak félve kérdezem :), nem Gaius Mariusnál tört meg a "varázs", hogy újraválasztották (távollétében is) i.e. 100 után?
Te mindig szoktál tudni egy előzőt...
Annál inkább így lehet a dolog, mert az egész niceai zsinat "arra ment ki", hogy anatemaval sujtsák az ariánus szektát, akik annak idején ugyanúgy tagadták a szentháromságot, mint az unitáriusok manapság. No persze közben volt egy-két fordulat, hol visszavették őket, hol kirúgták. Aztán Konstantinápolyban véglegesítették az eltávolításukat.
Pechy? Esetleg Péchy, vagy Pécsy. Netán talán Pétsy. A manóba ezekkel a régi nevekkel.
Bucer/Buzer/Butzer-nek Cambridge-ben van siremléke. Németo.-ból dobbantania kellett, mert belefolyt valami nagykutya válási-házasodási ügyébe.
ez nem ítélet, lenézés, stb. hanem tény, ettől függetlenül lehetnek ilyen-olyan jó/rossz emberek és ilyen/olyan buzgó istenhívők - nekem ráadásul tetszenek is a tanításaik és ha nem kereesztények, akkor nem keresztények, ki nem szarja le, már bocsánat.:-) ez nem hiszem hogy sértő egy unitáriusra nézve, ha azt mondom neki, hogy nem keresztény:-) ő egy unitárius:-)
Téves. A Szentháromság-dogma, közismertebb nevén a nicea-konstantinápolyi hitvallás, 381-ben, a (minő meglepetés :-)) konstantinápolyi zsintaton került elfogdásra.
Másrészt: 381 előtt is hittek a keresztények a szentháromságban, ezt nem akkor találták ki. Ráadásul Nicea (325) és Konstantinápoly (381) hitvallása nem a Szentháromság tényéről, hanem mikéntjéről szól elsősorban. A Szentháromság hite már az ősrégi származású ún. Apostoli HItvallásban is szerepel, ill. a Biblia szerint már maga Jézus is őgy szólította fel híveit, hogy kereszteljenek az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ha nem is fogadjuk el, hogy ezt valóban Jézus mondta, akkor is evidens, hogy a szöveg leírásakor (kb. 80-90 körül) a keresztények már hittek a Szentháromságban.
Tehát az a mondatod, mely szerint a mai teológiai felfogás szerint a a szentháromság dogma előtti keresztények sem számítanak kereszténynek súlyos tévedés.
Egyébként a Szentháromság-viták lényegében a konstantinápolyi hitvallással lezárultak, utána Krisztus kettős (isteni és emberi) természetéről kezdtek vitázni, ezt a vitát hivatott lezárni az Általad is említett Khalkedóni Zsinat 451-ben.
A keresztény felekezetek egyértelmű állásfoglalása, hogy a Szentháromság-hit a kereszténység minimuma, ezért az unitáriusokat nem is tekintik kereszténynek (más kérdés, hogy politikusok pl. az egyszerűség kedvéért őket is bele szokták venni), és pl. az ökumenikus szervezetekbe sem hívták meg őket.
Nos, Strasbourgban volt lelkész és Kálvin mentora azokban az években, mikor Kálvint elkergették Genfből! /Ki tudja mikor volt ez? - aj-5/
Sztem fr. volt, de nem 100%.
hát ezen nem veszünk össze, sztem nem így van, de hát majd az okosak eldöntik az igazságot, ha van ilyen egyáltalán:-)
de finomít6ok a mai teológiai felfogás szerint az unitáriusok nem tartoznak a keresztény egyházak közé..
a Szt3ság dogma különben mióta is van? fogalmam sincs...bár lehet hogy erről már volt szó..
Mintha a Westminster apátságban temették volna el, és innen hurcolta ki Mária, hogy aztán megégesse. Egyébként német volt, még ezt sem mondtam el róla.
Szerintem a kereszténység olyan definíciója, hogy abban benne van a Szentháromság elismerése önkényesen húz határvonalat. Ilyen alapon a szetháromságdogma születése előtti időkben nem is létezett a kereszténység. Pedig természetesen létezett.
A kereszténység alapvető ismertetőjegye a jézusi megváltásban való hit.
Nos, bevallom volt ilyen szándékom, hogy kisebb
vallási-teológiai vitát provokáljak a 2. kérdésemmel:-)
A kérdés lényege pontosan az unitáriusokra vonatkozott /szektákat hagyjuk/, akik teológiai értelemben nem keresztények, mivel nem ismerik el a Szentháromságot! Történelmi viszonylatban viszont a prot. egyházak között említik őket. De érdekes volt a kis vita:-)
aj-1. stimmt
aj-3. vorganak van igaza és nekem - Bucernek írják:-) de mivel még nem volt rá kielégítő válasz, ezért még marad a kérdés!
aj-4. eksön remek választ adott, de nem válaszolt meg mindent:-) ez is marad...ha nincs rá jelentkező, majd kiegészítem egy kis aprósággal:-)
Nem, Bucer lesz az! Így írják a nevét! Igen, ő is reformátor volt, vagyis inkább közvetítő a Zwingli és Kálvin irányzatok között. Aztán a holttestét Véres Mária Angliában elégettette, I. Erzsébet meg valami emlékművet állított neki.
Úgy látom páran kenik-vágják a II.Vh témát. Ezzel kapcsolatban érdekelne Hitler öngyilkosságával v. nem öngyilkosságával, állítólagos orosz fogságbaeséséről, mindenféle egyéb hipotézisről link, könyvcím, filmcím, fórum vagy topic. Természetesen a Ti véleményetekre is kiváncsi volnék.
Ha rossz helyen tettem fel a kérdést, bocs. Nem nagyon találtam más történelmi topic-ot.
Én úgy tudtam, hoyg amonofizita keresztények sem vallják a szetháromságot, más egyéb katolikus hittételek mellett. Ezen kívül az unitáriusok sem vallják a Szentháromságot. "Egy az isten"
Nem akarok kötözködni, de a monofizitizmusnak semmi köze a Szentháromság-kérdéshez, ez tisztán krisztológiai vita. A Szentháromság-vitákat lényegében lezárták a konstantinápolyi zsinaton (381). Ez a kiindulás.
A krisztológiai viták csak évtizedekkel később bukkantak fel, és a kalkedóni (451) zsinat hozott ki rájuk vonatkozó dogmát.
2: Csatlakoznék az előttem szólóhoz. A történelmi keresztény egyházak általánosan elfogadott alapelve szerint kereszténynek tekinthető mindazon felekezet, mely hiszi a Szentháromságot, és hogy Jézus, az Isten Fia, a Megváltó.
Nem tudom, kit mennyire érdekel ez adolog, de ma 5 órakor lesz a Discoveryn egy kétórás dokumentumfil a Bismarck-ról. Múlt vasárnap már láttam és nagyon jó, ajánlom mindenkinek.
1. francia protestánsok
2. hehehe most az összes karizmatikus és baprita meg protestáns szektát is fel kellene sorolni? Azután a protestáns egyházak nem egységesek, minden országnak külön egyháza van. Szerintem erre a kérdésre nem létezik egzakt válasz.
3. passz
4. az unitáriusokból kiváló erdélyi és partiumi magyar vallási közösség, mely a mózesi könyveket tekintette az autentikus tanításnak. A múlt században kissebb csoportjuk át is tért a zsidó hitre, a szombatosság mindig támadott vallás volt Erdélyben, felszámolásuk a holocaust idején kezdődött meg, majd a Caucescu érában szétszórták a falvak megmaradt közösségeit, mára alig maradt belőlük valaki. Érdekes, hogy a szülőfalumban él három szombatos család, máig tartják hitüket.
ez a pápista túlsúly bosszantó...legyenek prot.-k is:
aj-1: Kik a hugenották?
aj-2: Melyek a keresztény egyházak?
aj-3: Ki volt Bucer?
aj-4: Kik voltak a szombatosok és legalább 1 ismert képviselőjüket kérem! Mi lett velük?
v4. pontosítás: a náci németország kapitulációját nem írták alá. Soha, sehol.
Május 4-én Friedeburg tengernagy Montgomery főhadiszállására érkezik, hogy az angolokkal harcérintkezésbe álló észak-németországi csapatok megadásáról tárgyaljon. Montgomery hajlik is amegegyezére, de szigorú utasítást kap, hogy csak kapitulációt fogadhat el. Erre Friedeburg aláírja az É-Németo-ban, Dániában, és Hollandiában lévő német erők megadását.
Frideburg ezután Eisenhowerhez megy, ahol az amerikaiakkal akar hasonló megegyezést. Eisenhower kerek perec elutasítja, és álatlános megadást követel, továbbá megfenyegeti az addig odaérkezett Jodl-t, hogy ha nem kapitulálnak azonnal minden fronton, akkor lezárja a nyugati frontvonalat, és nem enged át több német menekültet. A május 7-án és 8-én (! nem 8-án és 9-én) aláírt kapituláció a német szárazföldi, légi, és haditengerészeti fegyveres erők formális kapitulációja volt, ettől függetlenül máshol körbezárt erők ettől esetleg eltérő időpontokban adták meg magukat, legutoljára a Prágában a felkelőkkel harcoló német erők a benyomuló oroszoknak május 12-én.
A 7-i kapitulációt Eisenhower reimsi főhadiszállásán Jodl tábornok és Freideburg írta alá, és a közhiedelemmel ellentétben az oroszok is ott voltak, de mint a a többi aláíró ők is csak mint "jelen volt" írta alá, mivel ez egy egyoldalú nyilatkozat volt a németek részéről, abból kötelezettség a győztekere nem hárult. A tökéletes feltétel nélküli megadás. A szövetségesek részéről Bedel-Smith, Sevez, és Szuszloparov tábornokok írták alá.
Sztálin hisztijére másnap Berlinben megrendezett "ratifikációs" ceremónián Keitel írta alá a kapitulációs okmányt, és az oroszok részéről a berlini győző, talán a legeredetibb frontparancsnokuk, Zsukov jegyezte a dokumentumot "jelen volt"-ként, míg a nyugati szövetségesek részéről Tedder légimarsall és de Latre de Tassigny tábornok írt alá.
A szó eredeti jelentése valóban szénégető, Itália stimmel. A kifejezést az olasz szabadságért küzdő szabadcsapatokra alakalmazták, őket kigúnyolva. Ezt később felválalták az érintettek is. Hasonló, mint Hollandiában a bagerek (koldusok)Így lett a gúnynévből büszkén válalalt név.
Namost Karinthy Frigyes azért több kávéházba is járt igen sűrűn, de mondjuk, hogy Hadik. A Lágymányosi úton lakott (szintén többek között), amelyet ma Karinthy Frigyes útnak hívnak.
Sajnos ezeket a kérdéseket sikerült elég hülyén feltennem. A Maupassant-osra teljesen észvesztő választ kaptam:))) biztos igaz, kedves entresol, amit írsz és én mégis k*ra nem arra gondoltam! :)Így jár az ember, ha író személy kedvenc kávéházát meri megkérdezni.
-Hol volt Karinthy Frigyes kedvenc kávéháza? Hol lakott hosszú ideig? Mogy hívják ma ezt az utcát?
A Carbonarik nekem elégséges szinten meg lettek oldva.
Kedves vorga, köszönöm kiegészítésed a 6 kis hulláról. Hajlamos vagyok elfelejteni, hány gyereke volt annak a hóhértsegédnek. (De a naplóját imádom)
Nem a türelmi rendeletet akarta visszavonatni, hanem a szerzetesrendek megszüntetését, meg asszem hogy II. József felújította Zsoigmnd placetum regiumját.
Mauszappannal kapcsolatban én egy leharcolt, olcsó kricsmiről tudok a Montmartre-on, amit Boeuf Nature-nek hívtak, a kaja is megfelelt a hely színvonalának, csakhát ekkoriban még az író úr igen kicsi író volt, nem úgy tűnt, hogy valaha majd telik saját jachtra is. Itt találkozott barátaival hetente, Cezanne is köztük volt, és mentek tiszteletüket tenni Zola-nál.
A fordított Canossa járás, az talán nem tudom milyen nevű pápa, amikor elzarándokolt II. Józsefhez, hogy ugyan vonja már vissza a türelmi rendeletet...
Abban az időben ez teljesen szokásos eljárás volt, nem? Emlékezzünk csak mi történt szegény Formozus pápával (amit egyébként már megkérdeztem, és választ is kaptam rá).
Nem tépették szét a derék Feliciánt, mert már a színhelyen darabokra vagdosták a kissé késve érkezö testörség tagjai. Egyébként a lányt is kivégezték, miután az említett módon megcsonkítva körbehurcolták az országban, és azt kellett kiáltoznia: "Így jár, aki a király ellen lázad!", vagy vmi hasonlót.
Lehet, hogy sokkal nagyobb méretű vérengzéseknek vette elejét e kilengéssel, példát statuálva, hogy jövőbeli merényletek esetén mi várható. A szerencsétlen maakedón nép is csak akkor élt menten a polgárháborútól és trónviszálytól, mikor néha az uralkodó azzal kezdte ténykedését, hogy az összes hozzátartozóját kiírtotta. Akkor béke volt.
Nos, hát... volt némi igaza, a pletykák szerint a felséges asszony fivére megbecstelenítette Klára nevű lyányát. És valóban, Caroberto karja is megsérült a vagdalkozásban, lehet hogy ezt jobban zokon vette őfelsége, karból ti. jóval kevesebbet tudott felmutani mint feleségből. (2-4 arányban.)
Ugy tűnik, a jó Felicián nem volt a diplomáciai megoldások híve, pedig egy házassággal valszeg többre ment volna, hiszen a herceg később lengyel király lett. Így viszont a nagytermészetű uralkodó (nem csak feleségben, bosszuban is szerette a nagy számokat) leradírozta az egész családot, őt magát széttépették, fiát "lófarkon hurcolták", famíliát harmadíziglen (ez mit jelenthet?!) halálra ítélték. Asszem a leányzó élve megúszta, de ajkait, orrát levagdosták.
Igaz, igaz, todományt csak nagy precizitással kezeljünk (még ha az történelem is! :-)), szal felemelte a karját védekezésül, ÉS megcsúszott a penge a gyűrűn. Bizonyára bazi nagy gyűrű lehetett, hogy egy konzervdoboz bontására (páncél) szakosodott vitéz nem bírt vele, vagy Feliciánunk aznap nem volt a bioritmusa tetőpontján. Máskülönben jó királyunk nézhetett volna másik nej után.
Egyébként abban is igazad van, hogy a romantikus megtévesztésre - szemben egyéb megtévesztési formákkal - télleg vevő vagyok. :-))
Miért, nem úgy vesztette el a négy ujját, hogy a férje fejére irányuló csapást a kezével felfogta? Vagy a romantikus történetírás megtévesztett megint? :))
Ja, ja, ja, én is így tudom, hozzátéve, hogy a kedves mama az az Erzsébet volt, aki meg "megúszta" Zach Felicián merényletét, néhány ujja elvesztése árán természetesen, talán ez is hozzáadott valamit a legendához. Biztos megcsúszott a penge a gyűrűn.
Kedves Minutus,
én bizony azonnal Búvár Kundra gondolnék - valaha ez ált. isk. olvasmány volt. Ugyebár már III. Henrik kinézte magának kis hazánkat, belpolitikai zűrzavar, pogánylázadások miatt reálisnak is tűnt az elképzelése, 1052-es támadásához fűződik Zotmund hőstette. III. Henrik halála után nyugton lehettünk, mert a németeknél kitört a feudális anarchia (Ágnes régenssége, IV. Henrik elrablása, stb), ezeket valszeg nem tanítják. Amit megint kellene tudni az Salamon (kinek külön bejáratú tornya is lett Visegrádon) működése, ki is sógora volt IV. Henriknek (ezt megint nem kell tudni) és segítségéért cserébe felajánlotta hűbérként az országot. Henriket pont a pápa elleni küzdelmei akadályozták meg a hathatós segítségnyujtásban. A pápa viszont 1077-ben, a canossai bezárkózás idején - nyilván nem véletlenül - Salamonnal szemben Szent Lászlót ismeri el magyar királyként.
Távolabbi hatásként az 1222-es papi aranybulla említhető, valamint, hogy a király nálunk is elvesztette a püspökségek betöltésének jogát (Könyves Kálmán mondott le róla, talán nála meg kéne nézni, mit ír a töri könyv), maradt neki a consensus regius intézménye, es a (fő)kegyúri jog a saját alapítású stallumok esetén. Magyar sajátságként említhető, hogy 1161-ben II. Géza engedélyt kapott a pápától, hogy "maga adjon palliumot" (=palástot) a magyar főpapoknak. Ezt viszont hótziher nem tanítják középiskolában, hacsak nem az egyházi iskolákban.
Persze fogalmam sincs a mai történelem oktatásról.
entresol
Stimmel, az illetöt Aristodamosnak hívták. De volt egy másik is: valamiért hazaküldték egy üzenettel Spártába, így kimaradt a buliból. Mikor megtudta, mi történt, felakasztotta magát.
Ha már minden kérdésre van válasz, akkor néhány új:
Alfa) A Panathénaia nevü athéni ünnepen miért imádkoztak a plataiaiakért is?
Béta) Miből finanszírozták a Kr. e. 480-as perzsa támadás előtt az athéni flotta építését?
Gamma) Hány spártai élte túl a thermopülai-i csatát?
Delta) Miért Themisztoklész fia volt a leghatalmasabb ember egész Hellászban?
m4: alacsony termetű konzervatív kancellárokra szokták ezt a címet ragasztgatni, inkább gúnynév, mivel az alacsony termetükre is utal. Mostanában Wolfgang Schüssellel kapcsoltban emlegetik nagyon sűrűn, de a név leghíresebb viselője mégis talán Dolfuss volt.
Nem magamtól voltam ilyen okos, egy osztrák barátomat kérdeztem meg.
m1: miért? ő gróf volt, ha jól tudom... végülis tudhatott írni. de ezek szerint nem ő.
m2: kösz :))
m4: még egy tippem van (de csak tipp) Tisza István?
Én a boltban lapoztam bele, mert hirtelen azt hittem, hogy a Taylor könyv új kiadása, de persze gyorsan kiderült hogy nem. És nem is valami nagy durranás.
Egyébként nekem megvolt az mindkét könyv, de aztán az első valakinél ottragadt, és sokáig kerestem, míg a napokban a neten egy antikváriumoldalon megleletem, azonnal meg is rendeltem.
Úgy gondolta, hogy olyan csoda ez, mint Erzsébet cárnő halála a XVIII. században, ami megmentette akkor II. Frigyest a teljes vereségtől.
(Még mindig jó kis forrásmunka a Taylor :))
És csak a jegyzőkönyv kedvéért: a te Führered max... mint ahogy a Suzuki sem az én autóm...:))
m1: Most őszintén; Vecelin és az írás? Vagy nem István bajor lovagja volt?
m2: Ön az átlagnál is műveltebb
m4: Neeem, de jó fele ment időben Metternichhez képest:)))
Az m3 tényleg nehéz. De szerintem kilogikázással nem lehetetlen.
OFFMegvilágítottál. Valóban, a tanárnéni mindösszesen egy pavlovi reflexet várt el: Az "invesztitúra" és a "Magyarország" szavak egy mondaton belüli elhangzásakor, az idevágó beseggelt rész autentikus visszaadását.
Ezen túl is mindenkitől köszönöm a hozzászólását. Az általános nem-elég-tudást látva immáron biztos vagyok a fenti magyarázat helyességében.
De hogy fogom én ezután tanítani a törit? Nézzem hülyének a gyereket? Vagy a tanárt? Na jó.
ON
m1:Ki volt a császár tanácsadója, "Magyarország első írástudója"? (A magyar történelem egy idióta neve)
m2:Egy közkeletű: Mért készültek Roosevelt elnökről kizárólag ülő helyzetben fotók?
m3:Melyik író volt ott a saját könyveinek elégetésén? (Meg is írta, de mi gyerekkorból más miatt ismerhetjük)
>de kimaradt Bernát másik, a nyugati világra máig tragikusan ható kezdeményezéréből, a keresztes háborúkból.
Mire az Aranyszajú szóhoz jutott(nem az itteni:-), addigra azért a hadjáratok már elindultak. Hányadik is volt soron, aminek szervezésében a prímet vitte?
Elővettem egy Walter Mária féle II.-os törikönyvet. A 85. oldalon van egy ilyen bekezdés, hogy "Védekező és hódító háborúk" (Szent Lászlóról van szó).
"Az a fordulat, amely az európai politikában László trónra kerülésekor bekövetkezett, számunkra igen kedvező volt. Az invesztitúraháború lekötötte IV. Henrik császár erejét." Ezután leírja László hódításait. Utána jönnek az ismétlő kérdések: hogyan változtak a külpolitikai feltételek László uralkodása alatt és milyen hatása volt a változásoknak a magyar viszonyokra.
Nem tudom, ha az anyag csak ebből a leckéből állt, akkor lehet mondjuk ilyet kérdezni, de tényleg nem egy jó fej dolog, pláne témazáró dolgozatban...
Sajnos örök probléma a diák-tanár viszonylatban, amikor a diák túl okos és valóban megérti a kérdést. Erre a feladatra valszeg ezt az egy bekezdést kell visszbüfögni, amire igazi magológépek tökéletesen képesek is.
Ez az... Nagyon nagy konkrétumot én sem tudnék mondani erről a dologról, legfeljebb megemlíteném, hogy mikor volt a magyar külpolitika pápa- illetve császárpárti, s hogy a pápa befolyása hogyan növekedett/csökkent az események hatására.
Tényleg: reformáció és Gömbös-féle fasizmus kapcsolata? :))
Huhh, már nagyon nem emlékszem a részletekre, de mintha a gimnáziumi elsős törikönyv valami incifinci utalást tenne az összefüggésekre, de már nem tudnám pontosan felidézni. (Incével kapcsolatban talán?)
Maximum lehetne még általánosságban értekezni a külpolitikai lavírozásról, meg a belső magyar csikicsukiról a király és az egyház között.
OFF: Nem tudom. Kb fél éve láttam leszállni a 7-esről. Épp méltatlankodott vmin, szóval épp olyan, mint régen:)
ON: Ha megtanítja az órán, természetesen kérdezheti. Ezért inkább úgy teszem fel: Van-e értelme ilyen mélységben tanítani történelmet I. gimiben?
A kérdés megválaszolásához ab ovo tudni kell:
- Az invesztítúra harc lefolyását, a -nekem 4 db- kicsúcsosodásával -konkrét eseménytörténettel- együtt. Nevek, dátumok, okok, következmények és akkor még nem érted az egész dinamikáját, szvsz.
- Ismerni a párhuzamos magyar történelmet, a királyokat személy szerint, a külpolitikai kihívásokat. Mely kihívásnak lehetett köze az pápa-császár küzdelemhez? Brrr.
- Mindezek csak a stabil hátteret adják ahhoz, hogy konkrét eseményláncokat megbízhatóan tudjunk elemezni,magyarázni az egész folyamaton belül.
Ez egy 350-400 éves periódus. Továbbra sem tudom, mit várhatott a tanár a válaszul a kérdésre elsős gimisektől. Ha valakinek van tippe, hogyan lehet frappánsan ám de nem túl méllyen (~amúgy diákosan) megfogalmazni a kérdésre a választ, lekötelezne.
Bocs, hogy magánsóhajtozással untatom az értelmiséget, de nem hagy nyugodni ez a téma.
Valóban. Hulljon hát le a lepel!
OFF
Izé. A tanítványommal tanulunk törit rendszeresen-15 éves. A dolgozat előtt hirtelen megkérdezte, milyen magyar vonatkozásai vannak az invesztitúra harcnak. Mondtam neki széles mosollyal (még jól emlékezve arra az időre, amikor fogalmam sem volt a válaszról:))) "Nagyon szép, érett kérdést tettél fel" (önbizalom bomba neki), de nektek ez még túlon-túl nehéz; Nem lesz a doliban, most meg ne b*sszuk vele a drága időt...
Tán mondani sem kell, mi volt az első kérdés, összeségében kaptunk is egy fúrót...
Véleményem szerint ez nem középiskolai szintű kérdés, de kiváncsi voltam az általam legtájékozottabb közeg -ez a topic tagság volna:P- ismereteire. Az eredményt megnyugtatóan kevésnek tartom... szvsz ez nem gimibe való... vagy igen?
Szerintetek mi az Isten nyilát várt a kedves t.nő erre válaszul 15 évesektől?
OFF2: tracy, téged végül is a Riesz tanított a Kölcseyben?
Armaghi Malakiás gondolom a lehetséges pápajelöltekről szóló találgatásokról jutott eszedbe.
Nos ő egy XII. sz-i ír szent volt, Szent Bernát kortársa és személyes ismerője volt, részt vett a ciszterciek egyházreformjában, de kimaradt Bernát másik, a nyugati világra máig tragikusan ható kezdeményezéréből, a keresztes háborúkból.
Nevezetesnek a neki tulajdonított jövendölésekről maradt igazán, mellyel 112 jövendő páparól hagyott hátra homályos utalásokat, azzal, hogy a 112 pápa után jön el a végítélet. A követekező pápa ha jól tudom pont a 111. lenne. Az utalások azonban rettenesen homályosak, utólag mindig azonosítható az épp megválasztott pápa, de előre még sohasem volt egyöntetű vélemény. Az időpontok megahtározása ugyailyen homályos. A következő pápára utaló megjegyzés pl. a következő: Az olaj(fák) dicsősége. Egyesek úgy értelmezik, hoyg a következő pápa a szentföldi béke megteremtője lesz, mások Lustiger párizsi érsekre való utalásként értékelik, aki zsidó származású.
A jövendölésekről Szent Bernát egy szót sem szól, pedig a karjai között halt meg, azokat csak a XVI: sz. legvégén "találták meg" a Vatikánban, egy olyan korban, amikor a jövendölések megtalálása elég felkapott dolog volt. A katolikus egyház nem tartja a jövendöléseket autentikusnak.
A másik kérdéseddel kapcsolatban, itt mire gondolsz pontosan? A nyilas mozgalomra? Vagy a gömbös féle korporációs mozgalomra?
minutus, én nem értem ezt a dolgot. Nem jutnak eszembe konkrétumok (nem is különösebben szeretem azt a korszakot, asszem), de ha tényekre vagy kiváncsi, akkor szívesen utánanézek neked, vagy mi ez az egész? :))
Sőt, hát valljuk meg, hogy voltaképpen a Homo Sapiens is csupán egy degenerált válfaja a Homo Dacoromanicusnak és csupán alantas, állatias szaporaságának köszönhető, hogy ideiglenesen nagyobb egyedszámban lakja a bolygót, mint fejlettebb ősei. Ezen a problémán a dákoromán nép legnagyobb koponyái dolgoznak, s a siker immár közel van. Hamarosan a Bokanovsky eljárás (pardon, Bocanescu) segítségével szaporodhat a dicső dákoromán nép!
