"A Stirling-motorral az a baj, hogy eléggé körülményes házilag elkészíteni úgy, hogy a hatásfoka is megfelelő legyen, de természetesen nem lehetetlen (én magam is szeretnék építeni egyet, csak hát az anyagiak...)."
Az nem lenne baj szerintem, ha nem olyan magas a hatásfoka, ezt később lehet javítani. Az elinduláshoz szinte akármilyen hatásfokú Stirling ill. gőzmotor jó, egyrészt mert a betáp energiánk igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt mert azután, hogy kiderült, hogy az elgondolás jó, tömegével fognak jelentkezni tőkeerős és technológiailag is erős résztvevők, akár olyanok is, akik már gyártanak jó hatásfokú Stirlinget és gőzmotort.
Az elv, amit kigondoltam, az a lényeg, ugyebár, tehát hogy a jármű számára a levegő sürítése vagy inkább cseppfolyósítása olyan nagy energia-betárolást jelent, aminek a segítségével így vagy úgy menet közben Stirlinget ill. pneumatikus motort lehet meghajtani és ezzel mechanikai energiát lehet előállítani. A levegő előkezelése pedig történhet megújuló energia közreműködtetésével, otthon, és így az eredő gazdaságosság messze jobb lehet, mint a mostani belsőégésű motoros meghajtásnál, arról nem is beszélve, hogy a megújuló energia mennyivel távlatosabb ("magyarul": perspektivikusabb...), mint a most használt fosszilis energia-hordozók...
Arra kérlek Benneteket, olyanok jelentkezzenek magán-emailben, akik (mint pl. gondolom, ACdrian), akik képesek ilyesfajta gépezetek gyártására, ill. akik ha esetleg nem is, de jónak tartják az elgondolást és valamilyen módon elő tudják segíteni a téma kifejlesztését. Hamarosan olyan anyagi helyzeben leszek, hogy a kezdeti beruházásokat meg tudom tenni akár egyedül is, és komolyan gondolom az egészet.
A Suzukiék is egy garázsban kezdték...
Egyedül is el tudnám kezdeni, de szerintem sokkal gyorsabban lehet haladni összefogással, és a gyorsaság is fontos...
Így van :). A Stirling-motorral az a baj, hogy eléggé körülményes házilag elkészíteni úgy, hogy a hatásfoka is megfelelő legyen, de természetesen nem lehetetlen (én magam is szeretnék építeni egyet, csak hát az anyagiak...). -Hozzávalók: Pneumatikus munkahenger(, mint munkadugattyú), csapágyak, főtengely, lendkerék(lehet akár kerékpárból, vagy szekér kerékből is :D ), acélcső (átmérő 300-1000mm), műgyanta+üvegszál, jó sok acélháló feltekerve terelődugattyúnak és regenerátornak, rézcsövek a hőcserélőnek, hűtőgépkompresszor a nyomás alá helyezéshez stb... Az alkatrészekből látszik, hogy rendszeres ócskavas-telep látogatással be lehet szerezni őket. Ha ismer az ember egy jó esztergályost, aki jól és olcsón dolgozik, akkor precíz minőségben is legyártható :). Fontos a jó kiegyensúlyozás, így igazán halk és üzembiztos gépet kapunk.
-Természetesen nem azt mondtam, hogy az idiai autogyártól vásárold meg a pneumatikus motort (én sem tenném), hanem azt, hogy építs egyet. Munkahengerekből és útváltó szelepekből össze lehet dobni.Ugyanaz a működési elve, mint a gőzhajtású motoroknak. (-Kizárólag a ferde lapátos turbina felépítésű típust nem ajánlom, mert ott nagy a veszteség, ennél még a Bánki-turbina is jobb ötlet-) 2-4db munkahenger már elegendő lehet, mivel a mindkét irányban képes erőt kifejteni (ez volt a gőzautók nagy előnye). Én 3db-ot építenék be, hogy jó legyen átfedés az ütemek között, illetve csekély mennyiségű rezgés keletkezzen...
Nem butaság ám amit írtál. Miért ne lehetne kihasználni mindekét energiát, kombinálni a kettőt? Először egy stirlinggel a folyékony levegőben lévő "hidegenergiát", majd az elpárolgott és felmelegedett levegő nyomását hasznosítani egy légmotorral. A ciklus akár többszöreösen eljátszható, hiszen a légmotorban kitáguló levegő újra lehűl.
Talán így visszanyerhető a csepfolyósítás veszteségének egy része.
Igen, talán elég nagy energia-sűrűséget jelent a sűrített lev. is, nem kell a cseppfolyósítás.
Az indiai sűrített levegős autó azt gondolom nem az én "ötletem" alapján működik, hanem valamiféle légmotorral. Eredetileg én is valami ilyesmire gondoltam, létezik pl. ún. gőzmotor is, egy német nyelvű kereséskor akadtam rá régebben, a gőzős-gázos motorok sokféle fajtája létezik, node általában külön nem adják el..., csak gyártmánnyal együtt, jó qrva nagy haszonnal, úgy már nem kell.
Nem akarlak erről lebeszélni, de összeszedtem pár gondolatot az ötleteddel kapcsolatban (kisebb módosításokkal már használható az alapötlet): 1. -100C-fok hőkülönbség max.5-10%-os hatásfokot jelent(kb.25bar nyomáson), de böhöm nagy Stirling motort kéne hozzá építeni - Nem kocsiba való méret, kivéve, ha feláldozod a fél utasteret. 2. -Más dolog: Hogyan cseppfolyósítod a levegőt? Tudomásom szerint csak nagyon alacsony hőmérsékleten lehetséges,de ha a szél ingyen elvégzi.... A Stirling motor egyébként megfordítható,a tengelyt megforgatva hűteni/fűteni is lehet vele :) Mindenesetre a sűrített levegő jóval egyszerűbben előállíthatő, mint a cseppfolyós. 3.Ha már egyszer rendelkezésedre állna "végtelen" mennyiségben a sűrített/cseppfolyósított levegő, akkor jobban járnál, ha pneumatikus motort építenél a járműbe, így az eredeti 5-10%-os hatásfokból 80-90%-ot csinálhatnál :D. A sűrített levegő tárolása több szempontból is jó ötlet lenne: (Én is gondolkodom egy szélkerék-kompresszor-légtartály rendszeren). -A sűrítéskor keletkező hőt felhasználhatnád melegvíz készítésre, vagy fűtésre, -Jóval olcsóbb, mint az akkumlátor, mert a tartályt csak egyszer kell megvenni, -nincs tárolási veszteség -bármikor nagyobb energiát lehet kivenni belőle (terhelésváltozásnál, pl. autoban gyorsításkor) -Gyorsan 1-2perc alatt fel lehet tölteni, ...........és még sorolhatnám.......... Tartályként használhatnál nagyméretű üres Nitrogénes,Oxigénes, vagy esetleg pb.gázpalackokat, persze alaposan kiöbítve. A "hegesztőgázos" palackokat nem ajánlom, mert gázmegkötő anyagot tartalmaz, és túlnyomás hatására berobbanhat!. kb.3-5db-ot ha beteszel a kocsiba, az már elég nagy távra elegendő.
A sűrített levegőnek egyetlenegy problémája a levegő páratartalmából kicsapódó kondenzvíz, ezt időnként ki kell engedni, nehogy felteljen a rendszer.
-Egyébként egy indiai cég foglalkozik sűrített levegős autókkal, ott 300bar-os levegőt használnak, így elég jó a megtehető távolság. Ennél zöldebb megoldást aligha választhatnál :D -Jó barkácsolást.
A hatásfok akkor nem lenne gond, ha napból lenne az energia. Nyáron minden négyzetméteren 1kw körül is van a teljesítmény. Egy 10-50négyzetméteres felület óriási energia. Ebből ha valamennyit lehetne cseppfolyósítani valahogy az szerintem nyerő lenne.
Nem vagyok szakértő, de azt tudom, hogy a levegő cseppfolyósítása nagyon energia igényes. Szóval sajnos akármilyen kedvező is lenne(nem lesz az) a hatásfok, a nagy hideg miatti tömítési gondokat is megoldanánk, nem lenne gazdaságos, vagy környezet kímélő ez a technika.
Van egy spanyolviasz-ötletem, és ehhez szeretném megtudni, hogy egy manapság gyártott Stirling motor nagyon durván kb. hány %-os hatásfokkal üzemel, ha
a. a hőfok-különbség a két hőtartály között 5o °C, és
b. a különbség 1oo °C.
Tehát konkrétan arra gondolok, hogy ha mondjuk a hideg oldal --6o fok és a meleg oldal O fok (télen) és 35 fok (nyáron) között változik, akkor mekkora hatásfok tartozik ezekhez az állapotokhoz.
A hideg oldalt rendkívül primitív módon a cseppfolyósított levegő expandáltatásával állítanám elő, amely így elképzelésem szerint akár minusz 6o-7o fokC is lehet, a meleg oldal pedig a szabad, környezeti levegő felhasználása révén adódnék, amely a rövid idejű szélsőségeket leszámítva télen O fok, átlagban úgy emlékszem, még ennél is melegebb, nyáron pedig 2o-35 fokos szokott lenni.
Elnézést kérek a valóban hozzáértőktől, ha ez a gondoolat már felmerült itt, nem volt türelmem az egész topicot végigolvasni...
Tehát az ötletem az, hogy egy nagy tartályt teletöltünk cseppfolyósított levegővel, amelyet akár autóba is szerelhetünk. A cseppfolyósítás, tudom, sok energia, de azt lehet szélkerékkel is végeztetni, és akkor már nem olyan vészes a komprimálás hatásfoka, mert a szélerőmű nem olyan drága, azután meg már szinte ingyen van a teljesítés, ha persze fúj a szél. A komprimálás közben keletkező meleget pedig pl. HMV-termelésre lehet használni meg szezonális hőtárolóba lehet tuszkolni, és ezáltal a folyamat eredő gazdaságosságát jelentősen fel lehet javítani.
Menet közben a környezeti levegőből előállítjuk a meleg oldalt a Stirling motor számára, és ez az egész bizonyára működik, csak hát a gazdaságosság, szóval számolni kéne, de annyira én nem értek a gáztörvényekhez meg azoknak a főtt ételeihez...
Kérdés persze, hogy ilyen alacsonyra tolva a működés hőfok-tartományát, lehet-e találni olyan munka-közeget, amellyel működik a Stirling. Gondolom, igen.
Akkor pedig innentől kezdve megoldottuk az óccsó és környezet-tudatos autózást, meg mindenféle más, stabil mechanikai energia-keltést is, a környezeti levegő hője felhasználásával.
A helyzetet javítja, hogy a cseppfolyósításra szánt levegőt az altalajon átvezetjük, szóval előhűtjük, ezzel is jelentősen csökkentjük az energia-ráfordítást, vagyis a gazdaságosságot.
Ja most olvastam vissza, hogy egy szigetelt épületben lenne (ezek szerint akvárium?) így napi 1m3 vizet kell felmelegíteni, ha jól értem, és mindössze 5 fokkal. Ehhez: 1000l*4200J*5C=21000000J energia kell, ami 5,83kWh (plusz az akvárium hőveszteség és a párolgáskor elvont hő), így kb.7-8kWh.
A 40000Liter 19fokos víz 4C-os külső hőmérséklet esetén
40000L*4200J*19C=3192000000J=886,6kWh potenciális energiaforrás, de a Stirling motor alacsony DeltaT-je miatt (és mert 2db van összekötve) a hatásfok 1-2% körül lehet légköri nyomáson, ami pont fedezni tudná a fűtést. (886kWh 1%-a 8,86kWh)
:)
A helyedben 1-2m átmérőjű vascsövekből építeném meg (kis apróságok) :D
Ez egy halastó lenne? Mert ha igen, akkor a párolgási hő nagyon le tudná hűteni, és ekkora vízmennyiséget visszamelegíteni saccra napi 50-100kWh energiát igényel. Ehhez egy nagyon nagy méretű motort kéne építeni legalább 15-20bar-os túlnyomáson tartva. Munkatérfogatban viszont m3-es nagyságrend (szép nagy jószág lenne :D). Lendkeréknek talán megtenné egy szalagfúrész öntvény kereke (ami a fűrészlapot vezeti meg).
A probléma csak annyi, hogy kapásból kettőt kéne építeni....(az egyik feldolgozza a hőkülönbséget, a másik meg létrehozza, persze más hőmérséklettartományban).
Ha csak fűtésre kell, akkor egyszerűbb egy napkollektort építeni (akkorát, hogy télen is elfogadható hőmennyiséget tudjon előállítani, de ehhez alacsony hőveszteség kell). Az ötlet viszont tetszik, hogy amikor a leghidegebb van, akkor csinálná a legtöbb meleget :) .
40000Liter víz honnan van? Mert ha egy nagy sodrású patakból, akkor annak a mozgási energiáját felhasználva egy Stirling motorral lehetne fűteni (a Stirling motor működése megfordítható, régebben belőle csináltak hűtőszekrényt). Egy kicsit részletesebb leírás kellene.
Egyébként legalább 15-20 fok különbségnek kell lennie és itt még elég rossz a hatásfoka, de a nagy számok miatt akár használható is lenne.
Szevasztok
Még csak kb fél napja tudom hogy van olyan a világon, hogy stirling motor. Nagyon megtetszett nekem, mert lehet pont erre lenne szükségem
Ha tud valamelyikkőtök lsz segítsen, tehát:
Amim van: töménytelen mennyiségű 19 fokos vizem (kb 40.000 liter / nap)
Ami a cél: kb 5000 liter vizet legalább 22 fokosan tartani egy szigetelt épületben télen
Gondolatom:
A stirling motor működtetéshez felhasználnám a 19 fokos vizet és a kinti pár fokos (legyen átlagban kb 5) kinti hőmérsékletet.
A motor meghajtana egy dinamót, az táplálna egy fűtőszálat.
Lehetséges ez?
Elegendő ekkora hőmérséklet különbség? Adna akkora energiát, hogy egy generátort meghajtson?
Csövi
vakrep
Sziasztok! én régóta vmi kisérleti motor leirást keresek ---amit könnyű megépiteni. hiába olvastam az ittenieket nem találtam ,,VKINEK ötlete hol nézzek szézt? köszi.
OFF. kollektor témához: Ne bízz benne, hogy nem lesz semmi baja. Erőssen túlmelegszik üresjárásban, ami nem tesz jót a szerkezetnek, öregednek az anyagok, mozgás van, könnyen idő előtti vákumvesztést okoz, ami elég problémás, mert jelentősen csökkenti a hatékonyságot. (Érdemes végignézni a csöveket a gumiharangnál a vákum miatt.)
Összeségében az egész szerkezet élettartamát csökkenti a dolog, bárki bármit mond. Ez azért kényes kérdés, mert gondolom számoltál te is megtérülést, nem kellemes, ha ezen idő előtt kuka lesz a rendszer, vagy leromlik a hatékonyság a felére. :-/
Időszakos tárolód van mellette, hogy ezzel fűtesz? November-> Február nem sokat ér napkollektor szempontból.
A medence jó dolog, felfűtheted akár 30 fokra is ennyi csővel, még egy nagyobbat is. Már április közepétől használható lenne egészen októberig, fedés nélkül is. Túlfűtéstől nem kell félni, max. éjszakára nem takarod, visszahül szépen. Normális hőszigeteléssel, fedéssel pedig használható időszakos tárolónak.
A csöveknek semmi baja sem lesz ha nem dolgoznak, évek óta igy van, hogy nyáron le van kapcsolva. Egyszerüen leürül és akkor már csak a levegő melegedik. Medencének sem lenne sok értelme mert max egy nap után fel lenne melegítve és utána már a vegyszerezéssel lenne a gond, mert megvadulna a víz......És akkor megint jönne a kérdés hogy mit lehetne kezdeni evvel a rengeteg hővel. Amiket te emlitettél azokkal nem tudok áramot előállítani igaz? (Hacsak a gőzturbinával kapcsolatban nem tudsz megdobni egy kivitelezhető változatban) A napkollektor pedig azért ekkora mert nem szeretek gázt fizetni vagy fát vágni. Fűtésre használom. (még van hely 40db-nak, valószínüleg tavasszal meg lesz az is)
Én is agyaltam már ilyesmin. Szerintem hatalmas gépet kéne építeni hozzá, hogy elég energiát kivegyél, túl alacsony a hőmérséklet.
Érdemesebb lenne egy abszorpciós elvű hűtőt csinálni vele. Kérdezz rá egy hozzáértőnél.
Vagy alcson nyomáson gőzturbinát hajtani vele (alkohol-víz keverék, vákumban). Még az is jobb talán. Ott van hatalmas fordulat, könyebb kivenni generátorral és nem is tűl nagy berendezés.
Ez rettentő sok cső, minek raktál ennyit? Egy hatalmas medencét ki lehetne (és kellene is!) fűteni vele. Jobban járnál, szerintem így üresjárásban legyilkolod.
Csak egy kérdésem lenne, hátha valaki tudna segíteni. Van egy 240 vákuumcsöves napkollektorom ami nyáron max 1 óra alatt megcsinálja a melegvizet, utána lekapcsol. Biztonsági és egyéb okokból folyamatosan max 70c'-os vizet tudnék biztosítani elég jelentős mennyiségben. Szerintetek erre építve lehetne egy olyan stirling generátort csinálni ami már használhatónak minősül? (Ugy értem hogy a szivattyú a napkollektoron kb 60W-ot eszik, ennek legalább a dupláját szeretném megtermeltetni.) Bocsi ha zavartam, és előre is köszi minden hozzászólást.ű Üdv:3921
Amit most belinkeltél az egy termoelektromos cella. Mozgóalkatrész nélküli hőátalakítás közvetlen elektromosságá félvezető alapon.
Amit én linkeltem, az egy alacsonyhőmérsékletű stirling, rátéve egy sz. gép procira, ahol a hajtott tengelyre egy ventit tesznek, ami a prociról hőcsővekkel levezetett hűtőbordákra jutó hőt tolja le. Amint a hő csökken, a motor is lassít, ha növekszik, ismét begyorsít. Aranyos megoldás. De a kép többet mond.
Több gyártó van belföldön is, házilag ezzel nem szabad foglalkozni. Ha valakinek fa van, esetleg egy fa elgázosító jöhetne szóba hőforrásnak, az tud nagy teljesítményt, viszonylag gyorsan leadni. De ott is probléma a koszolódás és a manuális üzem.
Hasonlóan oldanám meg, mint ahogy megoldják most a kazánok utólagos pellet égőfejét. Csak itt magát a Stirlinget dugnánk be az égéstérbe kívülről egy átalakított ajtón át. Simán megoldható.
Sztem érdeklodja Fagoszosoknál, a honlapjukon is találhatsz linket valamelyik masinisztához. Ui. a pelletet elsősorban nagyüzemi méretekben gyartjak a fureszporbol, mert ugy a leglcsobb, de tudom, hogy vannak kisuzemi pellet előallitó kisgépek. De azt nem tom, hogy itthon ezek elérhetőek-e. (Ha igen, akkor egy mg-i de mindenképpen egy vidéki vállalkozó még akár ejus táogatást is kaphatna, ha ráállna a pellet gyartasra, szigoruan kisüzemi szinten.)
Nem tudom mennyibe kerülhet. Inkább az érdekelne, hogy hasábfából hogyan lehet házilag pelletet csinálni? :) Mert ha sehogy akkor semmire nem megy az ember vele olyan körülmények között ahol ilyen ketyerével kell magát az áramot is megtermelni, pl. tanyán.
Ez szép és jó, de mibe kerülhet a készülék? Nekem pelletes fűtésem van. Nagyban függ az égés és a karbantartás gyakorisága a pellettől. Kizárt, hogy ne kelljen tisztítani. Ezt nem látom a képek alapján megoldottnak. Egy gáz égőfejjel problémamentesebb a dolog. Ahogy az újzélandiak is csinálják. Igaz az nem megújjuló.
Na, itt egy kereskedelmi megvalósítása a doilognak. Várható volt, hiszen marhaegyszerű és passzí-aktív módja a hűtésnek. Hiszen minél melegebb a proci, annál jobban hűti a bordával a venti. :)
Ha a topicnyitó nem tenné meg, kérjük helyette mi a moderátort, törölje innen az alábbi hozzászólást! Hacsak nem tudja bizonyítani a reklámozó, hogy a versenyzők Stirlingmotorral hajtott járművekkel indulnak.
Pár napja láttam egy kis demo stirling motort egy kiállításon. Egyszerű, de nagyon precízen kivitelezett kis szerkezet volt, egy kb 15 centi átmérőjű szeparátoros hengerből és egy 1,5 cm körüli munkahengerből állt.
A motor alapja két kör alakú fémlemez volt, a szeparátor henger egy talán másfél centi magas plexi csődarab volt a két lap között, benne egy hungarocellnek tűnő szeparátor koronggal. A munkahenger pedig a felső lap felett egy kis szintén plexi cső.
A felső korong tetején állványon volt a tengely 90 fokban eltolt hajtókarokkal és egy lendkerékkel, precízen csapágyazva.
Egy notebook billentyűzetére tették, az a kis hő elég volt neki a pörgéshez, amit a notebook termelt.
Sorozatban gyártott demo/dísztárgy célú cuccnak nézett ki.
Egy új külsőégésű enetgiaátalakító módszer jelent meg (azaz használati példák vannak már). Ez a Kalina ciklus. Ez a klasszikus Rankine ciklusnál 10-20%-kal megdobja hatásfokot. Vajon ez nem fogja csökkenteni a stirling motor használhatóságának területét (ahová a kalina rendszer túl nagy).
Itt van a stirling motor fejlesztésem története. Az első működő kismodelltől a mostani nagyteljesesítményű motorokig.
És kész van a legújabb motorom. Béta stirling motor, elég ramaty még de a váz már kész van és működik is, ezen a vonalon megyek tovább, mert lényegesen előnyösebb, mint a gamma változat. Tehát irány e motor továbbfejlesztésére...
Átnéztem a bejegyzéseidet, és egy apró hozzáfűzni valóm lenne. A membrán-stirlingnél írtad, hogy kitüremkedett a gumi. Ezzel én is szembetaláltam magam és némi fixálás után megtaláltam az ellenszerét is. A gumi akkor türemkedik ki, ha túl kicsi a munkadugattyú átmérője és túl nagy a hézag. Kétféleképp javítható a dolog, vagy a gumi vastagságát növeled vagy pedig a dugattyú átmérőjét növeled meg.
a munkadugattyúk lábpumpából vannak, gumigyűrű a duggatyúgyűrű és remekül tömít. A kiszorító tolórudak 2mm.esek és a lyuk is 2mm.es amin kijönnek, tehét az a minimiális kis rés ami van ott nem okoz jelentős nyomásveszteséget, de szimmering van azért a biztonség kedvéért rajtuk. Egy bicajbelsődarabot lyukasztottam ki, ez a szimmering.
