Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Lehet igazad van, nem tudom. Pár éve átment a kezemen egy Faller kőhíd, az részben volt lézervágott. A most tapasztalt negatívumokkal én ott nem találkoztam, de pl tavasszal vettem egy cseh kisszériás állomásépületet. Lézervágott és ugyanabból az anyagból van mint a Noch acélhíd.
Vakolatot nem bírná ki, úgy gondolom átázna és esetleg deformálódna száradás közben. Össze sem raktam...
Ez a kis őrház műanyag, stabil bőven bírta ahogyan rákenem az anyagot majd vasreszelővel "nekimegyek", hogy a megfelelő lepukkant, elhagyatott formát kialakítsam.
Pandémia idején unaloműzéskor készült, még azt sem tudom hol lesz a helye. De visszatérve, az eddigi saját tapasztalataim alapján nem hiszem, hogy egy laser kit struktúrálisan bírta volna.
Ettől függetlenül értem amit mondasz, lehet éppen egy műanyag szett is lézervágott... viszont a gyártók a konkrét anyagot nem tüntetik fel, csak a "laser cut" feliratot :(
Sokfele anyagot lehet lezervagni, lehet retegelt lemezt, papirt, plexit.
A lezervago gepek nem csak vagasra alkalmasak, hanem gravirozasra is, ilyenkor kisebb teljesitmenyu lezersugar nem elvagja az anyagot, hanem megvaltoztatja a felületi minöseget.
Sok esetben utomunkara lehet szükseg, amit pl egy plexin gond nelkül el lehet vegezni, lehet homokfuvatni, hogy a felület matt legyen es jobban tapadjon ra az alapozo.
Szerintem ne add fel, es ne ird le ezt a technologiat, a nyersanyaggal volt a gond inkabb.
Összeraktam a tervezett hidamat és megosztanám a tapasztalataimat, mivel ez az első eset, hogy 100%-ban laser cut elemekkel dolgoztam.
...hol is kezdjem, most úgy érzem soha többet lézervágott épület, műtárgy vagy bármi. Míg egy sima épületnél szabadabban válogathat az ember, egy hídnál ez nem egészen igaz... köt a méret, a szerkezet, a korszak és a tervezett táj amibe bele kell majd illenie. Ezek alapján nem találtam más alternatívát a jelenlegi kínálatban, mint a Noch 67020-as acélhíd modelljét.
Szóval némi kényszer hatására lett Lase Cut: Én mindig is ferde szemmel néztem ezt az új trendet a kiegészítők tekintetében és mint (számomra) kiderült nem alaptalanul. A kivágott elemek, az öntött társaikkal ellentétben csiszolhatatlanok, reszelhetetlenek. Lényegében vékony farostlemez vagy vastag kartonpapírhoz hasonló... szóval bármi forma igazítás csak az anyag szőrösödéshez, hámlásához vezet. Csak vágni lehet! Ha valami el lett rontva csak roncsolással bontható, vagyis jobb nem bontani. Tagadhatatlan előnye, hogy könnyű és ehhez mérten viszonylag stabil. ...és még egy: anyagában megfelelő színre színezett, jelen esetben matt "igazi libafoszöld" , így munkafázisonként nem kellett alapozót, majd kikevert festéket használnom. Előállítása olcsóbb és egyszerűbb így az ára is kedvezőbb a műanyag társaiknál. Na ezzel számomra minden pozitívum ki is fújt, illetve még megjegyezném, hogy a fa imitáció tökéletes. Így azt nem kellett balsafából vagy kartonból vagdosnom.
Az óhatatlan ragasztófoltokat én általában matt finishel tüntetem el, ez itt nem működik. A laser cut ragasztó esetleges foltjait a matt spray felerősíti, ahelyett, hogy elfedné. A matt spray számomra tökéletesen bevált a rozsdafoltok rögzítésére is... mivel ez itt szóba sem jöhetett, így Humbrol Decal Fix-et használtam. Nem igazán erre való, de bevált. Az rozsdát amúgy sem akartam túlzásba vinni, bár hajlamos vagyok belelovalni magamat... a fotókat elnézve lehet most is több lett a kelleténél. Írtam hogy viszonylag masszív... ez való igaz, a korlátok felszerelése előtt egy liter ásványvizet(!) elbírt deformálódás nélkül, ennek ellenére a lábakat megerősítettem. Összességében úgy gondolom a lézervágott kiegészítők inkább olyan modellezőknek való, akik megelégednek a sima összeállítással és nem gondolkodnak antikolásban, alakításban. Tapasztalat szempontjából nem bántam meg, de magam részéről maradok a műanyag alapú kiteknél.
Szívesen olvasnám mások tapasztalatát is a témában. Laser Cut, műanyag kit vagy saját barkácsolás. Ki mit preferál és miért alapon stb.
Hat, csavarral nem olyan egyszeru elkerulni a hanghidat (meg aztan latszik is, ugye), szoval nalam egyertelmuen (PVA) ragaszto a nyero. Persze kerdes az is, hogy "ezmiez", pl vmi modulos asztal, vagy rejtett taroloallomas?
Én a filcet nem ajánlom, mert a sínleszorító csavarok miatt szinte lehetetlen szép eredményt produkálni vele.
Ellenben, én is spray-t használtam ez előző asztalom fújásához. Nekem nagyon bevállt a Humbrol 160, remekül visszaadja a rozsdabarna színt.
(H0 méret Humbrol 160 flakonos spray)
Egy bibi van vele, a Humbrol leállította ennek a színnek a flakonos gyártását 2 éve. De van két alternatíva erre a színre:
1# Tökéletesen helyettesíthető a Tamiya TS-1 Red Brown (rozsdabarna) flakonos festékkel.
2# Humbrol 160 kapható sima festékként, csak air brush kell hozzá. Én vettem erre a célra egy mini air brush-t, nem egy eget verő összeg, kisebb feladatok ellátására (pl a sínfestés) teljesen alkalmas. Beépített mini kompresszor van benne akkuval ami USB-n keresztül tölthető akár számítógépről, akár adapterről. Ezzel fújható tetszőleges szín.
Én simán ecsettel szoktam festeni Revell matt 82 és 83 megfelelő keverékét. Azt nem állítom, hogy gyors, de olcsóbb és kevesebb takarítással jár mint a fújás.
Igen, tételezzük fel, mert addig nem tart a dioráma...:)
Igazság szerint a mintaként szolgált átjárótól örökölte a vonóvezetéket, de pl. alakjelzőm még nincs hozzá, vagy venni, vagy csinálni kellene.
Nem lett olyan látványos maga a vonóvezeték rendszer mint ahogy azt elképzeltem. Valószínű más megoldást is ki kellene próbálnom.
De kellett egy kis kreatívot is belevinni, sokmindenben eltértem a mintától. Pl. őrház is van ami a minta átjáróban nincs, csak az nem lett lefotózva és sokat agyalok az elhelyezésén is. De az még nincs rögzítve.
Most egy estifotó lenne a lényeg, nátriumlámpás, sárga fénnyel, de telefonnal eddig eléggé sansztalan a dolog. Még próbálkozok...
Peco-ból csak a 2,1mm-es az ami az amerikai rendszert modellezi. A Code streamline (code 100/2,5mm) és a setrack 2,5mm-es az európai jellegű talpfakiosztással, és sínrögzítőkkel van ellátva.
Mondjuk azt vedd figyelembe, hogy a Streamline (és talán a Setrack is, ezt nem tudom) amerikai vágányt mintáz, ezért a nálunk szokásosnál sűrűbben vannak a talpfák.
Úgy tervezném, hogy 1-1 helyen lenne köztük kapcsolat, szóval nem akkora probléma ... Piko start készlet a régi mozdonyok mellé, meg Peco sínek (főleg flex)
Egyéb gyártótól startkészlet van valahol? Mondjuk az említett két sín legalább egyforma magas.
Melyik webshopokban érdemes turkálni? Itt felénk semmi nincs ...
Azt meg meg sem említem, hogy van több mint 3 méter U profilos egyenesem, meg 7 méternyi kanyarsínem gyerekkoromból, illetve elektromos váltók, Piko bloksignal hegyek ... :)
A két sín szélessége különböző. Lehet kapni olyan sínpapucsot, amivel összekapcsolható, de látszik a különbség. Másik lehetőség a Peco reszelgetése hogy belemenjen a Piko papucsba. Egy-egy átmenet még elmegy főleg nem látható helyen, de szerintem nem érdemes variálni, jobb egyféle rendszert használni.
Nekem van szigetelt is meg polarizált is. A Peco szigetelt váltónál a szívrésznél a 2 polaritású sín néha túl közel van és némelyik mozdonyom kereke zárlatot okoz (Roco BR64, Fleischmann BR103) ami kellemetlen. A polarizáltat bonyolultabb bekötni (illetve ha elég a csúcssín tősín kontaktus mert nem akarsz festegetni, akkor csak 2 szigetelt sínpapucs kell pluszba a szív után és úgy használhatod, mint a szigeteltet), viszont utána tökéletes és jobban is mutat. Szóval én nem ajánlom a szigeteltet.
