Kedves ZSB!
Sok a luk az érvelésedben.
Előszöris az, hogy a felsorolásodban a könyörög ige igekötős változatait írtad, és az igekötő ilyen értelemben változtat. Aztán az, hogy én nem mondtam, hogy nem létezik, hanem rövidel elmondtam, mit kell tudni róla. A nyelvtörténetet a nyelvhasználathoz nem kell ismerni.
Aztán a végigkönyörögte, az szerintem locativus, locativus raggal.
Kis Ádám
Aazért, mert egy alaknak vmilyen stílusértéke van ("régies"), még nem kéne nem létezőnek nyilvánítani. A könyörög - a kér-hez hasonló jelentésben és szerkezetekben (~ vkt, ~ vmt vktől) - bizony lehet tárgyas. Aminthogy a Németh-példa sem a "tárgyesetre" hozatott fel, hanem a tárgyas ragozásra.
Kedves Tova Szilárd!
Igazad van, és jó is a kiegészítés, de én csak a köznyelvi alakokkal foglalkoztam, a felszólító mód elkülönült alakjai ma már választékosnak tekinthetők.
Ami a könyörgömöt illeti, ez valóban egy elterjedt modorosság, azonban nem az a baj, hogy nem ikes, hanem az, hogy tárgyatlan. Úgy gondolom, azonban nem mindig volt az. Ha megfigyeled, akkor ez az alak lényegében önálló mondatként szokott előfordulni: "könyörgöm, kössük fel", éppen ezért a minősítéssel nem kellene sietni, tény, hogy nem szabályos, de azért még nem biztos, hogy helytelen. A Nyelvművelő Kéziszótár szerint a kérem hatására keletkezhetett.
Kedves Kis Ádám, talán a „dióhéj" miatt a felszólító módú ragozás eltérését nem említetted.
Igyék (igyon), váljék (váljon), következzék (következzen), stb.
Laslow:
az ikes igékről teljes bizonyossággal nem mondhatunk mást, mint hogy jelen idő, kijelentő mód, E/3 alakjukban „-ik" rag járulhat az igetőhöz. Itt van pl. a „válik" ige, amelyet jelen időben iktelenül ragozunk. („válok", és nem „válom"; „válsz" és nem „válol"...).
Ja, a „válol": ha jól tudom (nagyom amatőr vagyok ám!), az ikes igék E/2 ragja tipikusan „-l", nem „-sz". De majd erről inkább egy hozzáértő szóljon...
Még egy dolog eszembe jutott: a „könyörgöm" alak elterjedt, de helytelen - nem ikes szegény.
Na tehát akkor ikes ige az, amit lehet úgy mondani E/3-ban, hogy ik-re végződjön, pl iszik, és akkor az ilyen igéket E/1-ben nem úgy kell mondani, hogy iszok, hanem hogy iszom.
Helyesen gondolom a dolgokat?
Pontosítsunk!
Az ikes igeragozás csak a jelen idő egyes számában különbözik az iktelentől.
Kijelentő módban
iktelen: várok, vársz, vár
ikes: iszom, iszol, iszik
A mai nyelvállapotban, a köznyelvben kb. ennyi. Hogy melyik ige ikes, melyik nem, azt a magyar anyanyelvű tudja, az idegen anyanyelvűnek szótárból meg kell tanulnia.
Vannak kétalakú igék, pl. omol, omlik, dohányoz, dohányzik.
Dióhéj.
Kis Ádám