Én szvsz az ale* nevű cégtől szoktam rendelni, (és mert volt a városunkban üzletük, és jó viszonyt ápoltam a lányokkal) szoktam rendelni, csak a különleges, például az orvosi könyveket rendelem máshhol. valahogy így alakult, Ők mindig mindent (ami szerepelt a raktáron) megküldtek pontosan, és max 2 nap alatt.
Még 3 nap Karácsonyig (ha nem jön el a világvége) :D
Nekem is megvan mindkettő kétszer :) ajándékba is lesz.
Még csak az Időtolvajt kezdtem olvasni, LeGion lehetett volna Le Gió nyugottan magyarban szerintem, van annyira női név mint a Gion :) és jobban kijön a szójáték.
Mindenesetre aki még nem olvasta volna ez a két könyv kb a csúcspontja TPnek szerintem.
VINKÓ SZILÁRD AZ ÉLETÉÉRT ROHAN. Ő, AKI TEGNAP MÉG HERCEG VOLT, A VÁROSŐRSÉG PARANCSNOKA ÉS A REJTÉLYES, HÁJBAN GAZDAG ÜBERWALDI BIRODALOMBA KINEVEZETT NAGYKÖVET.
Ma azonban már nem támaszkodhat másra, csupán természetes józan eszére és Ványa bácsi nyomasztó nadrágjára (ne is kérdezzék…). Havazik. Dermesztő a hideg. És ha nem sikerül az erdőn átvergődve lakott területre jutnia, akkor kirobban egy rettenetes háború.
Ráadásul szörnyek loholnak a nyomában. Okosak. Gyorsak. Mi több: vérfarkasok – és mind jobban beérik.
AZ IDŐ TERMÉSZETI KINCS, OKOSAN KELL BÁNNI VELE.
Mindenki több időt szeretne, és ezt a Korongvilágban csak a képzett szakemberek tudják biztosítani: a történelem tiszteletreméltó szerzetesei. Akik képesek az időt eltárolni; kiszivattyúzzák onnan, ahol csak kárba veszne, mondjuk a tenger fenekéről (mégis, mennyi időre van szüksége egy tőkehalnak?), és átpumpálják például a nagyvárosokba, amelyek lakói állandóan amiatt siránkoznak, hogy hová tűnt az a sok idő.
Míg mindig mindenki arról beszél, hogy ideje lenne lassítani egy kicsit, egy ifjú órásmester éppen valami elképzelhetetlent készül tenni: le akar állni. Jobban mondva az időt akarja megállítani, méghozzá úgy, hogy elkészíti a világ első valóban pontos óráját. Ami azt jelenti, hogy a történelem nagyra tartott szerzetesének, Lu-cének, és tanítványának, Ludd Lobsangnak fel kell gyorsítaniuk egy kicsit, hogy megállítsák az időmérőt, még mielőtt elindulna. Ugyanis amint a Tökéletes Óra elüti az időt, az megáll.
Sajnos nyomdai kapacitáshiány és egyéb okok miatt ebben az évben csak két új Pratchett-kötetet tudunk kihozni, és erre december elején került sor. De jövő évben igyekszünk pótolni az elmaradásokat.
Shalina! Értem én, hogy piaci ár, meg ritkaság, meg felkapott, de ez a mesterséges felárazás
nekem akkor is felháborító. Tudom, lehet , hogy ha nem nyúlok mélyen a zsebembe sosem lesz meg a kiszemelt könyv, de nem mindenki (sajnos én sem) tudja megfizetni azokat a horror árakat, amiket néha elkérnek egy-egy regényért.
Ezért is örvendetes, hogy néhány kiadó (mint pl. a DV a Korongvilág történetekkel) újra nyomja a régi, ma már szinte fellelhetetlen sikerkönyveket.
Régen minden angol kiadás sokkal drágább volt, mint a magyar. Ma szinte minden magyar kiadás (most az újakról beszélek) sokkal drágább, mint az angol... Mondjuk, a kiadókat sem irigylem, nem véletlen kerül egy könyv annyiba, amennyibe, nem hamar kerülnek pénzükhöz ők se.
Amúgy pedig, ha drágának találsz valamit, egyszerű a megoldás, nem kell megvenni. :)
Ja, hogy amúgy nem tudsz hozzájutni? Én azért látok némi összefüggést. :)) Anno szerettem volna megvenni a Végjáték című könyvet, akkor még nem volt új kiadás, a régit meg nem lehetett már kapni. Bementem egy antikváriumba, aztán másik hatba kb., ahol egyáltalán tudtak róla, kivétel nélkül mindenhol (és egymástól teljesen függetlenül) az mondták, hogy az eredeti árán 150(!) forintba kerülő könyvre kb. 6000-ért számítsak... Mondjuk, én nem gondoltam, hogy pofátlanok, ezt hívják úgy, hogy piaci érték. Viszont nekem nem ért annyit, megvettem inkább eredeti nyelven. :)
A magyar könyvpiacon a kvázimonopol helyzetben lévő nagyterjesztők árrése (legalább) 50%. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden könyv kiskereskedelmi árának (több mint) ötven százalékát azonnal zsebre teszi a nagykereskedő. (Amely egyébként bizományosi rendszerben dolgozik.)
A maradékból kell kifizetniük a kiadóknak
~ a jogdíjat,
~ a fordítást,
~ a nyomdaszámlát,
~ a borítóképet,
~ a szerkesztést,
~ a korrektúrát,
~ és a tördelést.
Ma hazánkban egy fantasy-könyv átlagos fogyott példányszáma alulról közelíti az ezret. Ez azt jelenti, hogy egy kötet, ami elfogy 1000(!) példányban, már kifejezetten sikeresnek számít.
Másképp megfogalmazva: az ezen a területen dolgozó kiadók úgy tesznek szert egy-egy címmel (legfeljebb) 10-20%-os haszonra, hogy minden egyes "sikeres" címre jut néhány olyan, ahol még a beruházott költségek sem térülnek meg.
Azért nem semmi, hogy a magyar kiadás duplájába kerül az eredetinek. Az pedig, hogy az eredetileg 998 forintos könyvet 400%-os haszonnal adják, felháborító!
