KerTV: Vendégünk a stúdióban Gipsz Jakab. Kedves Jakab, talán nem véletlenül jött ma el hozzánk... GJ: De igen, mikor elindultam otthonról csak a kutyámat akartam megsétáltatni, azután valahogy idekeverdtem a stúdióba...
Az informatikus szakmaelnevezés mindenképpen szerencsétlen. Igazából azt kellene informatikusnak nevezni, aki az információval foglalkozik. Mára már önállósulgat egy ilyen szakma: nevezik információmenedzsernek, információbrókernek meg hasonlók. A ma használt informatikus nyilvánvalóan az informatikából, mint tudományelnevezésből ered, és csak félig jelöli meg a tárgyát, ezért szokás kiegészíteni, pl. mérnök-informatikus. Használata amiatt is terjedhetett, mert kb. a 80-as évek második felében nyilvánvalóan önállósult a szakma.
Maga az informatika szerintem azért jött létre, mert egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy a számítástechnika elnevezés teljesen téves. Maga a szó francia mintára alakult ki (NB - a szocialista táborban először a lengyelek használták).
Azt, hogy a szakmai képzettség széles skáláján használják - hát, mérnök is van mindenféle szinten. Végsősoron mindenkinek kijár ez az elnevezés, aki informatikával foglalkozik.
Az informatikus szerintem olyan személy, akinek magas szintű informatikai (számítástechnikai) ismeretei vannak, a szakmája az informatika (számítástechnika).
Ide tartozhatnak olyan emberek, akik programozással, rendszergazdasággal, vagy szoftverrendszer tervezéssel foglalkoznak, de azok is, akik mondjuk specifikációkat, szabványokat írnak.
adatrögzítőtől a rendszergazdáig mindenki informatikusnak nevezi magát
Az, hogy magukat minek nevezik az emberek, az nem igazán szokott mérvadó lenni, az a mérvadó, hogy mások minek nevezik őket:) Mindenesetre az adatrögzítőket kevesen sorolják be az informatikusok közé:) (Pl. informatikus diploma szerzéséhez nem adatrögzítést kell tanulni.)
Egyébként a számítástechnika és az informatika, illetve a számítástechnikus és az informatikus gondolom nagyjából ugyanazt jelenti, bár szerintem a számítástechnika kicsit szerencsétlenebb szó, hiszen az 'számítástechnikával' foglalkozó emberek 99 százaléka inkább információ feldolgozással, mint a számítás technikájával (numerikus algoritmusok?) foglalkozik.
Nekem még mindig az a gondom az informatikussal, hogy az adatrögzítőtől a rendszergazdáig mindenki informatikusnak nevezi magát, tehát egyszerűen "számítógépekkel kapcsolatos foglalkozás" értelemben használják ezt a szót, holott igazából a "folyamatszervező", "rendszertervező" vagy hasonló szó lehetne az igazi jelentése
informatikus a logisztikusnak: a humánpolitikus szerint menedzser iszik-tema:
Szerintem ez termeszetes velejaroja a piacgazdasagnak - vetiteni kell, hogy milyen kegyetlen nagyszeru az allas. Keltse fel a hirdetes a figyelmet! Legyen meno a megnevezes!
Mert ha en nem teszem, a masik ceg megteszi, aztan milyen ciki, ha a humanpolitikus (huuu, de komolyan hangzik) egy szemelyzetissel all le targyalni (nem sokkal lehet az illeto Marcsi neni, a titkarno folott...) :-)
Apropo titkarno : Ki akarna manapsag ilyen megalazo szerepbe elmenni? Meneddddzzser asszisztens, aaaz igen!
Jellemző, hogy a mérnök szóval másképp alkot összetételt, mint az eddigi alszakma-jelölések: nem gépészmérnök, építőmérnök stb., hanem mérnök- informatikus. Pedig ma már főszak. Szerintem viszont kicsit mast fejez ki a ket dolog.
A gepeszmernok nem egy olyan gepesz, akinek mernoki kepzettsege van, hanem egy olyan mernok, aki gepekkel foglalkozik. A hangsuly azon van, hogy mernok, persze megmondjuk, hogy milyen, ezert az alarendelo viszony.
A mernok-informatikus viszont (bar annyira nem ismerem, de az ugyanerre a kaptafara letrejott mernok-fizikust igen) elsosorban informatikus (fizikus), viszont megvan neki a mernoki szemlelet is, konyit egy kicsit a gyakorlathoz. (Van fizikus-mernok is, es az mast jelent!)
Tegnap vehettem volna "lógyulai kolbászt" ... Az semmi, én meg "ló vastag kolbász"-t láttam hirdetni... szerintem ez valami verseny: melyikük tud nagyobb butaságot írni :-)
A topic eredetileg a hivatalos nyelv, illetve a nyelvhasználat, mint politikai állásfoglalás apropóján indult (lásd rendzerváltás - liebrális, rendszerváltozás - konzervatív). Ebben aíz a legnagyobb tlévedés, hogy ez új dolog lenne. Már Kosztolánmyiék is elég sokat csemegéztek hasonló dolgokon.
Engem az gondolkoztat el, hogy lassan megszűnőben van az üvegbetét, így a visszaváltás szó is kezd tért veszteni. Talán ezért kell a rendszert....
Valami olyasmiről szól a topik, hogy hogyan "gazdagodott" a nyelv az elmúlt évtizedben (vagy azelőtt), azáltal, hogy az ujdonsült közszereplők egymástól tanulnak fogalmazni...
Persze nem új jelenség ez, régen is a televízióból tanultak az emberek nyilatkozni, pl meghoztam a tejet... a tej hazaszállításra került.
Ha vhol túlzó az okfejtésem, az azért lehet, mert nem akartam stilisztikailag belebonyolódni egy ilyen egyszerű mondatba. Valóban, néhol egyszerűsítettem egy kicsit, talán többet is a kelleténél.
Azt semmiképpen sem mondtam, hogy a "biztos, hogy nem zöld" mondat hibás. Csak azt állítottam róla, hogy lényegében azt jelenti: "nem zöld".
Igazad van, az optimális nem egyértelműen 'legjobb'; ezzel nem akartam megtekerni az egészet. Lehet 'legkedvezôbb', 'legkecsegtetôbb' stb. A mondanivalótól függôen általában találni helyette megfelelô magyar szót.
Hogy álláspontom világos legyen: mondatunk szerintem mind tartalmában, mind árnyalatában azonos a "Ez (talán) nem a legjobb megoldás" vagy a "Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás" mondatokkal, ahol a "legjobb" szó helyére alkalomadtán egy-egy odaillôbb jelzô is kerülhet (a fentieken kívül még: legmegfelelôbb, leginkább célravezetô, legkézenfekvôbb, legkevésbé fárasztó, legügyesebb, legfrappánsabb stb. Itt szinte minden pozitív tulajdonságot föl lehet sorolni, attól függôen, hogy az optimumszámításban mi a célfüggvény.)
Vagy hagyjuk az egész stilisztikát a fenébe, s tegyük fel a kérdést: tárgyalt mondatunk miben különbözik ettôl: Nem biztos, hogy ez az optimális megoldás. Semmiben. Ezért fölösleges a kettôs fokozás.
Kedves phls!
Ne haragudj, de okfejtésed helyenként túlzó.
Szerintem kissé egyszerűen kezeled a nyelvet. Ugyan már, miért hibás az a mondat, hogy "biztos, hogy nem zöld"?
Más. A legjobb és az optimális nem ugyanazt jelenti. Nemcsak stilisztikai szempontból. Kell a latin szót használni, mert többletet ad.
Ne haragudjatok, de kicsit az az érzésem, hogy ez a minden kákán csomó tipikus esete.
Kis Ádám
Kedves Teve!
Sajnálom, de nem értek veled százszázalákig egyet.
Részint azért, mert végletesen fogalmazol. Szerintem ezek a kifejezések nem jelentik feltétlenül az ellenkezőjüket. Ez önkényes értelmezés. Lehetséges, hogy van ezeknek a kifejezéseknek ilyen használata is, azonban ez csak nagyobb szövegkörnyezettel igazolható.
Másrészről az "elkenés" is indokolt lehet adott helyzetben.
A "nem értek százszázalékig egyet" számomra inkább azt jelenti, hogy van, amiben egyetértek, van, amiben nem.
A "nem a legoptimálisabb" nem azt, hogy rossz (pesszimális), hanem azt, hogy "lehetne jobb is".
Semmiképpen nem ellentétet érzek bennük, hanem csak a felsőfok hiányát.
Lehet, hogy ezzel a nézetemmel egyedül állok, de én azt furcsállom, hogy ez a lehetőség fel sem vetődött benned.
Kis Ádám
Bocsánat, hogy beleszólok a vitátokba, melyet a "Nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás" mondatról folytattok.
Ádámnak szerintem igaza van abban, hogy mert általában hibás a kétszeres felsôfok, attól egy-egy (állandósult) kifejezésben még megállhatná a helyét. Az ilyesféle – a legkülönbözôbb eredetű, okú – "kivételekre" jó néhány példa található: az "összes művei" többes száma, a "pápább a pápánál" és "a fa legtetején" kifejezésekben a fônévnek melléknévként való fokozása stb.
Az ominózus kifejezéssel inkább az a baj, amit NevemTeve sejtet: egy terpeszkedô, tudálékos és eufémisztikus kifejezésrôl van szó. A "nem biztos, hogy..." ilyen esetekben sokszor a (szórendben) fordítottját szokta jelenteni ("biztos, hogy nem..."), ami egy kicsit erôsebb, szókimondóbb, egyenesebb beszéd. Ráadásul ez utóbbi változat – az egésznek a fômondata! – el is hagyható: ha vmi "biztos, hogy nem zöld", akkor az egyszerűen "nem zöld" és punktum. (Most már itt tartunk a nagy átszabászatban: "Nem ez a legoptimálisabb megoldás.") A "legoptimálisabb" helyett pedig sokkal helyénvalóbb az egyszerű "legjobb" szó. Mégpedig fôleg azért, mert teljesen fölösleges ide a latin szó, hiszen semmi többletet nem ad. S csak másodsorban azért, mert így vesztünkre dobálózunk idegen szavakkal, "kettôs duplicitást" követünk el (az egyik szomszéd rovatban vkinem a kedvenc szava járása). Úgyhogy mondatunk szikárabb alakban a "nem ez a legjobb m." alakot ölti, s ezt esetleg lehet enyhíteni a "nem biztos, hogy..." forma visszaállításával vagy egy "talán" szó elétoldásával. Ebben bôven benne van az az árnyalás, hogy "vszleg így van, de azért ez nem 100%".
Hasonló "hibákat vét", aki a legideálisabb feltételek közt sem teljesíti a legminimálisabb követelményeket.
Ezek a (szerintem nagyon szerencsétlen) példamondatok az ellentétek udvarias elkenését, szépítgetését szolgálják (mondja: nem optimális - gondolja: nem jó, mondja: nem százszázalékosan értek egyet - gondolja: nem értek egyet)... furcsállom, hogy neked ez nem tűnt fel...
(Lehet hogy eljuthatunk a japán udvariasság szintjére, valahogy így: "Talán elmondhatjuk, hogy tévedés azt állítani, hogy a problémák megoldásának akadályait nem lesz lehetséges elhárítani"... és akkor találjuk ki, hogy most megígért-e valamit vagy sem...)
Errata!
"Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintem "nem szükséges". "
Helyesen:
"Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintÜK "nem szükséges". "
