"nomadizáló életmódot itt nem igazán lehet folytatni Éppenséggel lehetett volna, csak a klasszikus nomadizálásra nem volt szükség. A legelők szinte egész évben használhatók, a tél is elviselhető ugyanott, nem volt szükség nagy vándorlásra, majdhogynem helybenlakókká váltak. A kisebb mozgás, meg a biztonságos környezet miatt kevesebb pásztor kellett. Az így felszabaduló emberek vagy katonáskodtak (ha volt, aki felfogadja őket), vagy földet túrtak, hogy megéljenek.
már leírtam korábban: a közkeletű vélekedéssel szemben az alföld egyáltalán nem volt nagy pusztaság, csak bizonyos kisebb részei. az alföld nagy része ugyanis a tisza ártere volt, az év jelentős, vagy akár nagy részében vízzel borított, mocsaras terület.
A magyarok letelepedéséről:"Maga a folyamat már közvetlenül a honfoglalás után beindult." (Az adott természeti környezet hatására.)
És szted a folyamat nem a honfoglalás előtt indult be? Ugyanis Besszarábia egész Ogyesszáig hasonló természeti adottságokkal rendelkezik, mint a KM. A nyilt sztyepp csak onnan kezdődik.
Akkor viszont kérdés, hogy hogy tudtak itt megtelepedni a hunok, meg az avarok.
Nehezen (a hunok nem telepedtek meg, ők el se jutottak idáig, legalábbis a köznép!) és szükségszerűen beindult a letelepedés, mivel nomadizáló életmódot itt nem igazán lehet folytatni. Mi magyarok se azért váltottunk nomádról letelepedettre, mert felvettük a kereszténységet, stb. Hanem mert nem volt más választásunk. Maga a folyamat már közvetlenül a honfoglalás után beindult.
Ja igen, a lovak nem fogytak ki, a kalandozások meg a vereségek miatt maradtak el. Viszont a kalandozásokban azért volt szerepe azon szabadok rétegének, amelyeknek már talán akkor ez jelentette a kiutat a elszegényedésből (értsd: nomadizálás elmaradása lehetőség hijján!).
Asszem Kristónak van ezzel kapcsolatban tanulmánya.
"egyébként az egy mítosz hogy a kárpát medence belseje ne lett volna erdős."
Ez valószínűnek tűnik. Akkor viszont kérdés, hogy hogy tudtak itt megtelepedni a hunok, meg az avarok. Miért a Kárpátok lejtöin alakult ki a gyepüöv. Ezzel szemben viszont választ ad, hogy miért maradtak el a kalandozások. (Mert kifogytak a harcosok alól a lovak.) Hova tüntek az avarok? Itt maradtak, csak az irtásokon gazdálkodó földművesekké váltak. Kérdés, hogy miért maradtak a szlávok a Km-ben övszerüen, és miért nem jöttek a medence közepére. Na szóval ez sokmindent megmagyaráz, és sok új kérdést vet fel, amivel érdemes lenne foglalkozni.
"Az kétségtelen, hogy mind a monys, mind a manys IE eredetű, de ott van az ugyanolyan (ember, férfi) jelentésű ERI szó.Tehát mind a manysi, mind a magyar népnév jelentése: "férfiember""
A "man" kizárólag férfit jelent, vagy van egy általános "ember" jelentése? (Én így tudom.) Akkor viszont a manysi azt jelenti, hogy emberember. Ez azért érdekes. Még az is kérdés, hogy ha a magyar azt jelenti, hogy férfiember, a nők milyen nemzetiségüek votak:-)))
"A feltételezések szerint a "magyar" népnév eredeti alakja MOGYS-ERI, ebből lett MOGYERI, majd MOGYER (ennek krónikában fennmaradt változata is van, a HETUMOGER -Hétmagyar)"
Ez a feltételezés kb. annyit ér, mint a türk Madzsar városnév átvétele.
"csupan jozan paraszti esszel vegiggindolva, melyiknek valoszínubb a. egy 10 millios apro kisnemzet nyelve dominal a sokszazmillios indoeuropai nyelvek folott, akikrol a vilag legtobb reszen meg csak nem is hallottak"
Azt ugye tudod, hogy a latin latium nyelve volt. Azt is tudod, hogy ez kb. két (kettő) megye területe volt? Azért elég rendesen kinőtte magát kicsisége ellenére.
"Avari sive hunni". Nemcsak a frankok, hanem a bizánciak is. Menander Protektor, Ioannes Ephesinos elbeszélése is a hunok körébe sorolja az általuk látott avarokat, Justinianus császár idején. Lehet, hogy az uar-hunok nevezték magukat a félelmetesebb hírű "rokonok" nevén.
Nem, a szülők ma is magyarul szólnak hozzájuk, de a gyerekek már más nyelven válaszolnak. Hogy őszinte legyek, nem vagyok benne biztos, hogy a szülők egyáltalán társalgási szinten beszélik az adott nyelvet.
(Ezt a hozzászólásod tekinthetem úgy, hogy te is beálltál a "beszélt nyelv örökölhető" táborba?:>>)
"Az avar birodalomban beszélt nyelvek tekintetében ( a szlávot és a germánt mellőze) láttuk, meg kell elégednünk a hipotézis szintjét alig elérő sejtéssel."
"Ott akontinuitás egész különös esete fordult elő, mivel van a temetőnek egy karoling kori része is"
Vörs-Papkertben a XI.sz elejéig folyamatosan temetkeztek. Az ország több pontján is találkozhatunk ilyen temetőkkel, ahol a népesség minden jel szerint megélhette a magyarok bejövetelét.
Szia! Először bocs, hogy hibásan írtam a nicked. És még inkább azért, mert félreértettem a mondandódat. A nyelvtudomány e tekintetben (nyelvtöri) valóban egzakt, és én nem tudok róla, hogy komoly nyelvészek hatáskörüket túllépve genetikai következtetésekre vetemedtek volna. Történelmiekre is csak annyiban, hogy a nyelvrokonság minimum együttélésre utal, a nyelv maga pedig az életmódra, környezetre. Ami a szókincset illeti, annak elemi része a magyarban mindenképpen finnugor, de már ezek közt is van indoeurópai jövevényszó (amit finnugor eredetűnek mondunk, pl. arany vagy száz, mert ezt még a szétválás előtt vette át a nyelvcsalád). A későbbiekben természetesen csak nőtt a számuk. Engedd meg, hogy beírjak egy idézetet Bárczi Gézától, ami sok kérdésre választ adhat, ami itt a topikban felmerült: "Az alkalmi szófejtők rendesen úgy vélik, hogy ha két nyelv egy-egy szava hangalakjában és jelentésében hasonlít, a két szó azonos eredetű, sőt ezeken a tudománytalan elgondolásokon akárhányszor délibábos nyelvrokonsági elméleteket építenek fel. Pedig hát nincs két olyan nyelv a világon, amelyben 100-200 egymáshoz hasonló, hangzásra összecsengő szót ne lehetne találni. Hiába hasonlít azonban egymáshoz a német "ich esse" és a magyar "eszem", a német "Haus" meg a magyar "ház", a mende-néger "en" és a m. "én", az oláh "ev" és a magyar "év" , e párhuzamba állított szavak egymástól teljesen függetlenek." ÜDV
Elnézést, valóban túl rövid volt a hozzászólásom. Először is arra gondoltam, hogy ha egy ökröt szemből tekintünk, akkor a szarva mintegy kört alkot, így az öKöR szó is kapcsolódhat a gyökhöz. Viszont ha minden K-R-t tartalmazó szó idetartozhat, akkor túl sok szó kerül ebbe a KöRbe. Pláne ha a K helyett jó a G is meg a Cs (church) és az Sz (circle). Persze némelyeket meg lehet magyarázni a hagyományos nyelvészet hangmegfelelési törvényeivel, de akkor annak összes konzekvenciáját is figyelembe kellene venni. Szóval ha - egyetértek: túl rövid - postomból arra jutottál, hogy kételkedem a gyökelméletben, akkor jól gondoltad.
Visszaolvasva saját hozzászólásaimat, gyakran rájövök, félreérthető voltam. Nem kérdőjelezem meg a finnugor nyelvtudomány eredményeit, nyilván ez valamilyen szinten egzakt dolog. A problémám, hogy bizonyos nyelvtudományi eredményekből rekonstruáltak nekünk egy egész őstörténetet, más eredmények mellőzésével. Ha a finnugor emléletet bírálom, nem az ugor népek nyelvrokonságát vonom kétségbe, hanem hogy egyéb régészeti és antropológiai bizonyítékok nélkül, más nyelvészeti ill. írástörténeti adatokat figyelmen kívül hagyva, a középkori saját írott történelmünket teljesen mellőzve, önmagában a finugor nyelvelmélet eredményeire egy új történelmet ad nekünk, ráadásul ezen elmélet megalkotói politikailag és érzelmileg elfogultak voltak a magyarsággal szemben. Arról sem vagyok teljes egészében meggyőződve, hogy módszereik teljes egészében alkalmazhatóak-e az indoeurópaitól lényegesen eltérő szerkezelű nyelvre.
" a nyelvrokonságot nem a szókincs alapján lehet igazolni, hiszen ez minden nyelvnek a legváltozékonyabb része"
Ennek alapján csak azt lehet állítani, hogy amennyiben nincs is szókincsegyezés, még beszélhetünk rokon nyelvekről, ugyanakkor ha szóegyezéseket találunk ez még nem bizonyítja, hogy rokon nyelvekről van szó, de a nyelvi hatás egyértelmű. Én sem állítom hogy a magyar rokon nyelv lenne bármelyik indoeurópai nyelvel, csak azt hogy az általa gyakorolt nyelvi hatás felfedezhető, bizonyítható.
Kedves Teletabbi! Ne törd magad tovább: a nyelvrokonságot nem a szókincs alapján lehet igazolni, hiszen ez minden nyelvnek a legváltozékonyabb része. Pontosan az efféle etimologizálásokról ismerszik meg az amatőr ködevő. A finnugor nyelvrokonságot szerkezeti (képzési, ragozási, mondatszerkesztési) továbbá szemléleti egyezésekkel bizonyítják, amelyek állandó részei egy nyelvnek - az állandóság persze nem örök változatlanságot jelent, hanem rendszerbe foglalható változásokat, és többek között e változásokból (szó végi magánhangzó lekopás, hangváltások stb.) is le- ill. visszavezethetők a kapcsolatok, a szétválás ideje, menete. ÜDV
Nem, én ismerek olyat, akivel Svájcban horvát helyett németül beszéltek a szülei. A gyerek otthon is meg az iskolában is németül beszélt, és az akcentus - nos, az iskolatársai akcentusa ragadt rá, mivel azt hallotta gyakrabban.
