Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Miért? Csak. Mert valaki így találta ki. A kábeleink többrétegű gumiszigetelése szerintem csak a sokáig tartó napsütést és az időjárás más összetevőit viselte nehezen. Mi például szorgalmasan kenegettük glicerin 1 - 10-es vizes oldatával. Azt nem tudom, hogy a kábellel mi lett volna a földön vagy a földben. Mert ki sem próbáltuk. Elő volt írva a kábelek meghatározott módon történő vezetése, és fel sem merült, hogy másképpen is lehetne. Az viszont biztos, hogy ezek nem földkábelek, mert lévén erősáramú "szakember?" olyant már láttam.
Viszont állítólag nagyon finom volt a kábel szigetelése, mert az egerek szerették.
Szia Patrick! Egy picit félreértetted a dolgot. Csatolok egy képet, amin jól látni a kábelezés föld feletti, villákon (vagy ágasokon) vezetetését.
Ezen kívül mi még alkalmaztunk "négy lábú ágasokat" is. Ezt 2db "H" alakú vas középen történő heggesztésével gyártottunk le. Ezek biztosabban álltak a földön, mint a leszúrt villák. A kébelezés földbe beásott vezetésére (mert így is lehetett) nálunk "U" alakú kb. 1 méter hosszú vas fémhengerek voltak rendszeresítve, amit a H alakú tartókra fektetett kábelek takarására használtunk és utána simán mehetett rá a föld, ami így nem került közvetlenül a kábelekre.
A mesterséges elektromágneses sugárzás élettani hatásait sok rejtély övezi - lásd mobiltelfon-mizéria, nagyfesz-vezetékek, monitorok problematikája! Mindenesetre célszerű kiindulni abból, hogy amely külső behatásra evolúciósan nem vagyunk "felkészülve", az nem nevezhető kedvező behatásnak. Márpedig a radarnyalábok krétakori felbukkanásáról nem olvashatunk a szakirodalomban, tehát az intenzív, ráadásul nagyfrekvenciás sugárzás nem szolgálja a jóegészséget.
Népi megfigyelésekre hagyatkozó legenda szerint, aki lokátorközelben dolgozik, annak nagyobb eséllyel születik lánya mint fia. Ennek alátámasztására (vagy cáfolására), esetleg, összegyűjthetnék ismeretségi körünkből a gyerekeseket, táblázatba foglalhatnák a nemi arányt, valamint a beható sugárzás hatását.* Szerintem száz dolgozó utódaiból képzett adatbázis alapján némi homályos összefüggés kimutatható lenne, ha lenne.
Felvetődött az is, hogy az ilyen behatásnak kitett szülőnek nagyobb eséllyel születik autista gyermeke. (Ezt itt Kecskeméten hallottam, szintén legendaszinten.)
Vannak ún. egészségügyi határértékek a témakörben. Egyébként, túrót sem érnek ezek, mert genetikus hatásuk révén az utódokra hatnak elsősőrban, tehát évtizedek kellenek egy-egy eset, jelenség megítéléséhez, az is alapos vizsgálat után történhet csak. (Természetesen Marconi óta rengeteg tapasztalat gyűlt össze, de marketingokokból (és más okokból) ezek nem publikusak.) Azt is meg kívánom jegyezni, hogy a végletes ellenkezés e nyaláboktól téveszméken alapul a legtöbb esetben.
Lakossági határértékek:
dolgozói határértékek:
-----------------
* Egy lokátorkezelő nagyobb dózist kap mint egy, a lokátordombok között olykor elsétálgató delikvens. Meg, hány évig kezelte a technikát, az is fontos.
Szia Hpasp! Bár Volhovot nem üzemeltettem az általad kért kapcsolókról mégis tudok néhány infót. Egy kis orosz nyelvtudás és a Nyeva üzemeltetés emlékei alapján meg lehet határozni hogy mi-micsoda. Hasonló funkciók ugyanis a Nyevánál is voltak. Ja, a Nyeváról nincsenek ilyen szép részletes képeid, ott még úgy-ahogy "kenem" a kapcsolók funkcióit? Akkor nézzük a kép kapcsolóit és kijelzőit balról-jobbra. Mindet sajna nem ismerem fel, de lehetséges, hogy a leírásom alapján a Volhovosoknak beugranak a kapcsolók használatai és biztosan fűznek hozzá néhány gondolatot.
1. A narancssárga kijelző (CИXP ПУ HET) - "nincs szinkronizáció a kilövőállvánnyal". Ez a kijelző szerintem szorosan összefügg a jobbra mellette lévő három pozíciós kapcsolóval.
2. A kijelző alatt lévő két nyomógomb (BKЛ. CИXP - BЫKЛ. CИX) - "szinkronizáció bekapcs. - szinkronizáció kikapcs". Az alkalmazásának bemutatását a Volhovosokra hagyom :-)
3. A következő kapcsolót (BKЛ ЦУ II - BЫKЛ - BKЛ ЦУ I) - "CU II bekapcs - kikapcs - CU I bekapcs I. abban az esetben kellett használni amikor a célok elosztása az AVR-től (Szenyezs, Vektor) jött. (A LETVIS bemutatásánál már érintettem ezt a funkciót). Magyarul a mások által felderített célt az AVR továbbította, a kabinban a CU (celoukazányie) kapcsolása után az antennák a célirányra fordultak. És itt a Volhovosok segítségét kérem, mert a Nyevánál csak egyszerű CU volt és nem volt CU I, CU II. A különbségeket sajna nem tudom.
4. A következő három pozíciós kapcsoló, pontosabban nem is kapcsoló, mert fel le tologatva mindig a középső pozícióban állapodott meg (-∆Д - OTKЛ - +∆Д) a Nyevánál is megvolt. Ez a kapcsoló a kibővített működési ellenőrzésnél az AVR által megadott cél pontosságának ellenőrzésekor segített. Az AVR-ből megjött a cél - CU bekapcs és figyelni kellett, hogy az antennák milyen pontossággal dolgozzák le a kapott koordinátákat (helyszögben ą10°távolságban ą600m - ezek az adatok a Szenyezs AVR-re vonatkoznak!). A kapcsoló segítségével ellenőrizni kellett a távolsági korrekció lehetőségét ą1600m (∆Д).
5. Kis piros kijelző az alábbi felirattal BKЛ. COПP. PC-TB - "kézi követés TV üzemmódban bekapcsolva", és a kapcsolódó, alatta lévő fehér kapcsolóhoz azt hiszem nem kell többet fűzni.
6. A piros nyomógobot (ПP. П) sajna csak találgatni tudom. Mivel a nyomógomb azok közt a kapcsolók és kijelzők közt van amelyek az AVR-en keresztüli célfelderítést segítik elő, én a PAROL saját-ellenség kérdezőgombra gondolok. A ПP. lehetne akár a prijóm - vétel is. Ebben nem vagyok biztos, itt egy Volhovos szaki kellene!
7. A T/T-УПP-T/T-И87B megint csak a T/T rávezetési üzemmód kapcsolója. Találgattátok itt az előzőekben a rávezetési mód kapcsolói. Én itt abból indulnék ki, hogy melyik blokkon is vannak ezek a kapcsolók, mert pl. az APP műszer blokkjain is lehettek hasonlók (és most megint csak nem mentegetőzöm, de a Volhovnál nem tudom)
8. A ПEPEMEH. ЧACTOTA - "változó frekvencia". Itt megint csak a Nyevából indulok ki. Az aktív zavarások ellen a λ1 és a λ2 frekvenciákat váltogatni lehetett. Volt egy kapcsoló, amely a megfelelő pozícióban (λ1-λ2) automatikusan 2-3 másodperces váltással váltogatta a frekvenciákat. Úgy gondolom, hogy ez a kapcsoló a Volhovnál hasonlóképpen működött. Volhovosok adjatok igazat!!!
9. A PAБ. HA fo/2 (rabóta po fo/2) kapcsoló az efnulla félen (a frekvencia felén?) való munkát kapcsolta. És gyerünk Volhovosok, mert itt nekem megállt a tudomány :-))
10. A BKЛ. OTKP. KAHAЛA kapcsoló szerintem az ún. "nyitott csatorna bekapcsja volt". Ez a berendezés vevőjével függött össze. Bármennyire is erőlködöm, részletesebben nem megy.
11. A KPУГ.-CEKT. kapcsolót Volt tüzér kolléga már leírta.
Teljesen igazad van. De Kuruc azt írta, hogy repültek (akár a fő irányon, akár a szirmokon keresztül), ezért a rövid hatásidő. Semmiképpen nem célszerű a környékére költözni!
A VEGA (K-1) esetében ez úgy mutatkozott meg, hogy a környező nyárfák a sugárzó vonalától felfele elszáradtak.
Az orosz szabályzatban az volt, hogy teljes teljesítmény esetén a teljes személyi állománynak fedezékben kell mennie. Pedig az orosz nem nagyon foglalkozott az egészséggel. Természetesen nálunk mindig ekkor gyakoroltak a kannibálok, amikor kisugárzás volt. Hülye orosz... nem ért hozzá...
Azt tudom mondani, hogy a K-1 kb. 100-150 m-es körzetében megéreztem, amikor teljesre kapcsoltak. Pedig csak oldalszirom volt...
Eszemben sincs kötözködni, de a mikrohullámú technika nevű tantárgyból az az emlék ötlik fel, hogy minél erősebben irányított egy antenna, annál nagyobb oldal és hátsó szirmai vannak. Paraboloid metszet reflektorokkal ez a hátsó és oldalsó szirom csökkenthető, de teljesen meg nem szüntethető. Annak idején a keskeny nyalábú antennáimmal (1,5 fok) kísérleteztem, és a hátoldalán néhány 10 méteres távolságon nagyszerűen meg lehetett mérni az adófrekit. Pedig csak egy kis mérőszondát dugtam ki a kabin tetejére.
Azzal egyébként nagyjából egyet értek, hogy a keskeny nyaláb miatt csak rövid ideig hat a sugárzás - felderítő lokátornál. Ám egy tűzvezető lokátor huzamosabb ideig mutat egy helyre, vagy egy szűk területre.
Teljesítmények: Volhov tűzvezető lokátor 2 x 1 MW impulzus üzemmódban.
Vega alávilágító lokátor 3 kW folyamatos üzemmódban. Az azért nem kevés.
Ha pontosan benne voltatok a sugárnyalábban, akkor is csak rövid ideig hatott, tehát gond nem lehet. Ha meg nem voltatok benne, akkor semmi hatás, lévén irányított antennákkal (igencsak élesen irányított antennákkal) vannak ellátva ezek az eszközök. A ballisztikus rakéta figyelő óriás lokátorok okozhattak érdekes dolgokat a rengeteg-rengeteg megawatt hatásos teljesítményükkel, de itt ugye nem ezekről van szó :) .
Igen, lehetséges. A szektoros harcrend szerint az indító állványok a fő lőiránytól jobbra-balra 800-800 vonásra (a 3. és a 4.között400-400) helyezkedtek el, ami kb 48 fok.
Más a H<5 valóban a rakéta rávezetésében segít, a rakéta röppályát emeli meg(antenna függőleges jel +3 fokkal a koordináta függőleges jelhez képest) a képlet meg van, csak már értelmezni nehéz.
Csak az volt a követelmény, hogy a kábel ne a földön menjen. Általában tábori körülmények között is, és megerősített tüzelőállásban is egy vasból hajlított kábelvillán futott a kábel. A '70-es évek végén épített új tüzelőállásoknál ezt beton kábelárokban oldották meg, de ott is valamiféle vas tartók voltak. Az árkok többnyire le voltak fedve betonlapokkal. A régi tüzelőállásokban csak ki volt ásva a kábelárok, de a kábeleket ott is védtük. Börgöndön például az összes kábel hosszában félbehasított tűzoltó tömlővel volt beburkolva.
Tábori körülmények között nem volt árok, ott a kábel villákon ment. Csak ott volt némi kavarás, ahol a gyalogos forgalomnak jelöltek ki utat. Ehhez az utóbbihoz hozzátartozik, hogy egyetlen egyszer láttam ilyet az "ezer" évem alatt.
Az a 70 darab csak egyfajta szállítójárművet jelent. Ezen felül még volt különféle egyéb jármű is.
Egy közepes osztály manőveréhez a régi szép időkben mintegy 110 darab jármű kellett. De akkor tokkal vonóval minden kerékre került.
A P-14 antennaszerkezetét mindössze 2 félpótkocsira lehetett málházni. Igaz, ezek a félpótkocsik KrAZ méretűek voltak. Ebből az egyik volt az, amelyikre az antennát telepíteni kellett. Az a 45 darab Ural elég alapos túlzás.
Aha akkor ez lesz a Neva07 által említett UAZ. Ezek szerint a kábelek csak tartós (hosszabb) telepítés esetén mentek a föld alá (kábelcsatornába) vagy ez egy tartalék TÁS esetén is követelmény volt?
Köszönöm! De 70 gépjármű egyetlen harci osztály számára és ez csak szállításra...elképesztő mennyiség. Tudom hogy a Vega hatalmas méretű, de ilyen szállítókapacitás...
Még keresgélem az állam egy kicsit:-)
Bár nem értem magam, mert a P-14 lokátorról láttam egy német oldalt a neten, ha jól emlékszem az antenna alkatrészeit úgy 45 Ural vitte... Akkor lehet hogy nem is írtak akkora hülyeséget.
Amúgy mi az a biztonsági távolság ahol már "elmegy" a sugárszint.
Konkrét példa : Kaposmérőn száltunk fel illetve le egy Budoggal, és mind a két esetben 100-150 méterre lehettünk 2 db működő " Bólogató, illetve egy távolfelderítő lokátortól " ???
Hát hasznos nem volt, annyi szent. Képzeld el, hogy ez egy mikrohullámú sütő, csak ennek a lokátornak kicsit magasabb a hullámhossza, lényegesen nagyobb a teljesítménye, és ráadásul nincs körülötte az a doboz. Bent a kabinban nem volt veszélyes - legalábbis ha rendesen volt összerakva - mert a tápvonalak ólomtömítésein nem sugárzott. Kint meg nem volt célszerű lenni. Olyan helyeken, ahol több nagy teljesítményű lokátor ment - lásd érdi dandárharcálláspont - lépten nyomon kis lámpákba botlott az ember, amik azt jelentették, hogy tűnés onnan. Ezek parázsfény izzók voltak, és a rájuk vetődő lokátor kisugárzás képes volt őket begyújtani. Ilyenkor érdemes volt vagy a készenléti épületben, vagy valamelyik fedezékben lenni. A néhány felszíni épület mindenhol dróthálóval volt burkolva, még az ablakok is.
Ez a csirke dolog marhaság, hiszen akkor a mikrohullámú sütőt is elég lenne egy pillanatra bekapcsolni.
Velem egyébként egyszer előfordult, hogy az antenna hátoldalán matattam, és az ökör rávezető tiszt antennára kapcsolt minden figyelmeztetés nélkül. Első felindulásból a parancsnokunk szeme láttára hatalmasat rúgtam a valagába. Más következménye nem lett a dolognak, csak a hapsi valaga fájt egy darabig.
A képen lévő (KRUG - SZEKT) kapcsoló a kutatás üzemmódjai kiválasztásában csak az egyik tényező.
Széles sugárnyaláb üzemmódban körkörös kutatás esetén a PV kabin folyamatosan forgott 18 fok/sec sebességgel. Magasságban nem változott a dolog, csak ha helyszögben mozgattuk a komplexumot. Széles sugárban szektoros kutatás esetén oldalszögben oda - vissza mozgott a PV, de a szögre már nem emlékszem. (Lehet, hogy +/- 10 fok?) Helyszög nem változott. Jó gyomor kellett hozzá.
A maradékot a keskeny - széles átkapcsoló gombokkal tudtad produkálni. Ekkor mindkét síkban mozgott az antennarendszer, mégpedig úgy, hogy az addigi antennaközép maradt a kutatás szektorának közepe, és akörül mozgatta a keskeny sogárnyalábot. ekkor oldal és helyszögben a rávezető kerekekkel lehetett a kutatás középpontját megváltoztatni.
(A francba! Már megint nem tudtam cirill betűket beszúrni. Pedig a múltkor már ment.)
Ha jól emlékszem, akkor a harci rész üzemmódjait (magyarán a robbantás irányát) a parancskidolgozó berendezés a cél és a rakéta egymáshoz viszonyított mozgásparaméterei alapján magától kiszámolta. Ez persze nem jelenti azt, hogy így is van. A 21 év nagy idő.
A kapcsoló jobb állását 1000 méter alatti célmagasságnál kellett használni. A Volhov elméletileg 100 méter felett már használható volt. A Kapcsoló bal állása érdekes volt, nem véletlenül volt lekorlátozva. A komplexummal elméletileg lehetett földre is lőni - na persze nekem ezt soha nem tudta senki bebeszélni, hogy mi értelme - ez az állás akkor kellett.
Második kép:
5 km-nél kisebb magasságon kellett használni. Emlékeim szerint a parancsképzésben volt valami szerepe, de hogy mi, azt ne kérdezd.
Harmadik kép:
A Volhov optimális magasságtartománya 5 - 18 km közé esett. Tehát ha a célmagasság nagyobb volt, mint 18 km, akkor ez a kapcsoló kellett. Az alul lévő jelzőlámpa pedig ADA (sodródó léggömb) üzemmódot jelentett.
El tudod képzelni, hogy egy indító állvány fél kábelkészlete milyen nehéz volt. képzelj el egy kábeldobot, amin mintegy 100 méternyi kábelköteg van. Itt persze ne háromerű félnehéz vezetékre gondolj, hanem néhány - egymás mellé fektetett - csukló vastagságú kábelre. Egy indítóállvány teljes kábelkészlete két dobra volt feltekerve, de azokat csak daruval lehetett megmozdítani, mert darabonként több mázsásak voltak. A kábelfektető kocsi egyébként egy UAZ platóra szerelt féltonnás mechanikus darucska volt.
