Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
De, abban igazad van, hogy minél inkább eltérítődik a gáz hátrafelé, annál kisebb a hátrasikás. Viszont már a 90 fokos, oldalirányú eltérítés is szép teljesítmény. Az intenzívebb eltérítés szorosabb, szőkebb csőszájféket igényelne, gondolom, van egy határ ami alatt már nem ildomos. Nagyon nem igazán érdemes görcsölni a gázeltérítéssel, mert igazából a lövedék tömege a döntő. Ezt könnyű belátni, hiszen vaklőszernél nincs érdemi hátrasiklás, pedig a gázmenyiség ugyanannyi, mint az éles lőszenél.
A különböző lövegeknél a csőszájfék szerepe, hogy csökkentse a reakcióerőt. Hogy tudják ezt megoldani akkor, ha a csőszájfék "réselései" nem hátrafelé, hanem oldalra néznek, merőlegesen a lövedékpályára. Így csak stabilitást, de nem reakcióerő csökkenést okoznak.
A Nyeva működési ellenőrzés 3. és 4. pontjához néhány rajz. Az UK-47-esen az ellenőrzés főkapcsolót kapcsolgatni kellett az 1. és a 2. R csatorna közt (SZIGNÁK R1 - SZIGNÁL R2.) és a szögeket is cserélgetni kellett az indikátorok közt. Erre azért volt szükség, mert a 3km megjelenítést csak a bal indikátor tette lehetővé, és ott "kinagyítva" jobban látszottak az esetleges csatornék közti különbségek.
És megpróbálom felrakni az i-re a pontot: a funkcionális ellenőrzés legösszetettebb pontjának az EV-nek grafikus bemutatása. Ez talán tisztábbá teszi a homályt amit a szövegemmel okoztam a fejekben :-).
Egy kis helyesbítés. A csatolt képen (3409 hozzászólás) a működési ellenőrzés főkapcsoló 6. pozícióját hibásan jelöltem meg. A leírásban már jól szerepel. Tehát a helyes megjelölése ЧУСТ. А/Ф (CSUSZT A/F - antifeding érzékenység) és nem , mint ahogy az eredeti rajzon jelöltem (ЧУСТ. PK). Azért már kopik a memória :-)))
5. és 6. pont - A vevő berendezés (cél és antifeding csatorna) érzékenységének ellenőrzése.
Mit ellenőriztünk: A teljes vevőberendezést.
Az UK-47 blokkon a rod rabóti kapcsolót a CSUSZTV. C kapcsolni - kép 5. megjelölés (csusztvítyelnoszty celej - cél ézékenység, pontosabban a vevő célcsatornájának érzékenysége). Ezt a feladatot egy előre elkészített táblázat alapján kellett végezni, amit a poszt technikusa a vevőberendezésen végzett mérések alapján állított össze. A lényege az volt, hogy a vevő csatornákba egy ún. GS (generátor sumu - zavargenerátor) felélesztésével zavarjeleket küldtünk és azoknak meg kellett felelnie a táblázatban előírt értékekkel. Tehát a kapcsoló először a CSUSZTV. C pozícióban, az UK-47-esen meg kellett nyomni a PUSK GS gombot és a vevő érzékenységének ellenőrzésére szolgáló kijelzőn (lásd rajz jobb oldalán) figyelni kellett, hogy a táblázatnak megfelelően futnak fel az értékek (egyébként μA-ban mutatta a műszer és az értéknek kb 80-100μA-nak kellett lennie a C csatornában). Ha a CSUSZTV. C-ben rendben volt átkapcsolni a CSUSZTV. AF (a vevő csatorna antifeding része) és ebben a pozícióban is meg kellett ismételni a folyamatot (GS-t megnyomni - a μA leolvasni - táblázattal összehasonlítani, az értéknek kb 60-80μA-nak kellett lennie az AF csatornában). Ezekben az ellenőrzési pontokban tehát az indikátorok kijelzései nem nagyon érdekeltek. Ami fontos volt a a μA mérő mutatójának kilendülése volt. Az indikátorokon egyébként a felderítési üzemmód jelent meg és aminor a GS-t elindította az embeg az egész képernyőn a zavarás megnőtt (mint amikor a TV-ben nincs műsor és a sok kis hangya futkos ide-oda :-))). Mehetünk az utolsó pontra.
7. pont - Az adó berendezés és az SZDC működésének ellenőrzése. Az UK-47 blokkon a rod rabóti kapcsolót a TRENAZSÉR - rajz 7. pozíció kapcsolni. A megnevezés azért volt ilyen (TRENAZSÉR - gyakorlás, kiképzés), mert ebben a pozícióban történt a kézikövetők és a kezelőszemélyzet mindennapi kiképzése X imitált célindításssal, elfogással stb. Tehát az UK-61-es pulton (a rávti melletti szekrény vízszintes pultján) kapcsoltuk a magnetront (vf) és az ekvivalensből antennára kapcsoltunk. A vf felfutását e kis mérőműszeren (a h1, h2 és a μA mérő közti kis műszer - lásd rajz) ellenőriztük. Helyszögben az antennákat lefelé vittük, hogy az indikátorokon (ja, azok felderítési üzemmódban voltak - lásd indikátor bemutatásom) megjelenjenek a földfelszíntől visszaverődött zavarjelek a bal oldalon. SZDC 1-et kapcsoltunk (az álló célok, föltől visszaverődő zavarjelek nagyjából eltűntek - lásd indikátor bemutatásom) és a rávti pulton a KOMPENS. VETRA potmétert a bal szélső pozícióból átcsavartuk a jobb szélsőbe. Ekkor annak kellett történnie, hogy a kitörléseknek 3 maximumának kellett lennie. Magyarul, bal szélső pozíció és tekerem a potmétert, nagyjából megjelennek a passzív zavarjeleg, eltűnnek és a teljes eltűnésnek 3x kellett megismétlődnie, amíg a potméter jobb szélső pozíciójába nem jutottunk. Ugyanezt meg kellett ismételni az SZDC 2 pozícióban is. Utána az antenna-ekvivalens kapcsoló ekvivalensbe.
Ebben az ellenőrzési pontban a 2 kézikövető közben ellenőrizte a TV működését. Bekapcs, beállítás és amint az alacsony helyszöghöz értünk az antennákkal a megjelenítést a 150 és 500 fókusztávolságokban, és jelentette hogy O.K. láthatóság rendben, vagy ha még precízebbek akartuk lenni, ellenőrizni kellet a Nap pozícióját. Ezt egyébként az egyes napszakokhoz igazodva az UK-31-es APP indikátor peremén felrajzoltuk.
Ezzel gyakorlatilag befejeztük az alap működési ellenőrzést, és jelentettük (vagy megjegyeztük az eredményt). Ennek az egész folyamatna maximum 3 percig kellett tartania, de az ehhez közelítő idők már nem minősültek túl jónak. A rávtik közt mindig komoly versengés folyt, hogy ki mennyi idő alatt nyomta le a működési ellenőrzést, persze ami még nem ment a minőség rovására. A lövészetek (éles, vagy AKKORDon végzett gyakorló) eredményébe beleszámított a működési ellenőrzés megfelelő elvégzése és azt hiszem ez a 3 perc volt a határ, ami felett nemmegfelelőnek minősítették és rontotta a lövészet végeredményét. Tehát ez így egyben lenne az általam alap működési ellenőrzésnek nevezett feladatsor. A kibővített ellenőrzés kb. 20 pontból állt, ami persze ezeket a pontokat is tartalmazta. Ott tényleg minden rendszer ellenőrzésre került. A pontos megfigyelő biztosan észlelte, hogy az alap ellenőrzésből kimaradt pl. a P-15 VIKO ellenőrzése, vagy az AVR adatátvitel, illetve a kilölvőállványokkal vcaló kommunikáció. Ezeket mind a kibővítettban kellett ellenőrizni. Oda tartoztak pl. az EV (alap 2. pont) elvégzése az egyes rávezetési módokban + a föld üzzemmódban is. Ja, az alapnál az EV 1/2ET-ben lett végezve. Az említett ±30 vonásnál (±15m a térben) a rendszer persze mindig jobban volt beállítva, gyakorlatilag (persze ha valami nem volt rendesen beállítva) a ±5 vonásba.
Na ennyi! Várom az esetleges kérdéseket. Valahogy mindig úgy érzem, hogy nem olvassátok végig, mert nem jönnek a kérdések, pedig én itt vért izzadva küzdök a dolgok bemutatásán! :-))) (poén). A keményebb falat a kibővített ellenőrzés bemutatása lesz, ha valakit érdekel :-))).
3. Nálunk a CU2 (mivel más felderítő lokátor nem volt) a tájolt P-18 Vikóján megjelenő célra vitt marker jel oldalszögére állította a PV antennáját,sajnos helyszög nélkül. A CU1 komlex célmegjelölés.
5. Az RSZ-TV-hez annyit, hogy H>5 esetén a PV-t nem emelte meg 3 fokkal, mert ezzel elvesztette volna a célt TV követés esetén.
9. F0/2 -re nem biztos,hogy jól emlékszem, de mintha mögöttes légtérből zavaró célok ellen esetén kellett volna használni (sosem használtam), úgy, hogy az indikátoron csak a cél 35 km-es környezete jelent meg. Ez közel sem biztos, hogy így volt.
Az elnöki különgép landolásáig a honi légvédelem ellenőrzi majd hazánk légterét, ezalatt semmiféle repülőeszköz nem emelkedhet magasba. A földetéréstől a rendőrség helikopterei veszik át a légi biztosítást, ebben NATO-helikopterek is segítenek, hétfőn már ilyenek tűntek fel a Deák tér és a Kossuth tér fölött. A Köztársasági Őrezred a legmagasabb - egyes fokozatú - intézkedéseket lépteti életbe Bush ittléte alatt, teljes körű útlezárásokra, kiterjesztett helyszíni ellenőrzésekre, az elnöki konvoj útvonalainak tűzszerészeti átvizsgálására, mesterlövész tűzfészkek felállítására lehet többek között számítani. A dunai vízi rendészet, a gázművek, a vízművek, a BKV és a közterületesek együttműködésével biztosítják, hogy se a földről, se a levegőből, se a föld alól, se a víz felől ne érhesse fenyegetés az elnököt.
Erre több válaszom is lenne, de józan parasztésszel belegondolva azt mondanám, hogy az amúgy sem könnyű kábelt Xkg sáros földdel kiegészítve, ráragadva szedje fel és tekerje a dobra az aki védelem nélkül a földbe ásta. De tényleg. És a katonaság az egy érdekes intézmény, ott ha valami elő van írva azt be kell tartani. A kábelek karbantartására pedig vonatkozott néhány előírás. A glicerinhez mi még egy kis grafitport is kevertünk (hogy legyen még koszosabb az aki hozzá mer nyúlni :-)))
Belekezdek a Nyeva működési ellenőrzés bemutatásába. Lehetséges, hogy a dolog nagyon hosszúra fog nyúlni, de majd megpróbálom érthetően leírni. Az az igazság, hogy minden egyes pontról X oldal lehetne írni, de majd megpróbálom a léányeget kiszűrni. Ha valami esetleg nem lenne érthető, vagy kiegészítésre szolrul kérdezzetek (ha tudok válaszolok is), illetve egészítsétek ki a mondókámat (ha esetlegesen valamiféle fogalomzavar keveredne be a leírásba). Az ellenőrzések segítségével meg lehetett találni az esetleges hibákat, be lehetett azonosítani a beállításra szoruló rendszereket. Az ellenőrzés a koplexum minden egyes részegységére, rendszerére kiterjedt.
A működési ellenőrzésnek 3 fajtáját kellett ismerni:
1. Az alap működési ellenőrzés - a komplexum minden be- és kikapcsolásakor végre
kellett hajtani (persze gyakrabban is lehetett :-))
2. A rövidített működési ellenőrzés - abban az esetben, ha a komplexum
bekapcsolásakor a harci helyzet nem tette lehetővé az alap ellenőrzés teljes körű
elvégzését, akkor az alapból ki lehetett hagyni néhány pontott (pl. a rakéta
válaszjelek ellenőrzésekor csak az egyik rakétacsatornát kellett ellenőrizni)
3. Kibővített működési ellenőrzés - a hosszabb periodicitású előírt karbantartási
munkák (havi, féléves, éves) befejezését ezzel az ellenőrzéssel kellett lezárni.
Ad 1.- Alap működési ellenőrzés
Miután a komplexumot bekapcsoltuk (lásd 2856 és 2858 hozzászólások) és helyet foglaltunk a "kényelmes" székünkben az UK-30-as rávti szekrény előtt a szemünkkel végigzongoráztunk a kapcsolók alaphelyzetén. Ez egyébként egyszerű volt, mert a rávti pulton (UK-62 blokk) minden kapcsolónak felénk kellett mutatnia a távolsági (40km-80km) kapcsolón kívűl, aminek befelé a szekrény felé kellett mutatnia. Az alap ellenőrzésnek (az indikátorok beállítását leszámítva) nagyjából
7. pontja volt, amelyeket az UK-47-es működési ellenőrzés blokk segítségével végezhettünk el. A blokk egy nagyon roszz minőségű képét némi kis kiegészítésekkel csatoltam. (Ha esetleg valakinél vannak, jó minőségű fotók szívesen venném!). A működési ellenőrzést az UK-47-es blokkon elhelyezett ún. ROD. RABÓTI kapcsoló segítségével kellett végezni. Az ellenőrzés megkezdésekor a képen jelölt UV-343 kapcsolót célszerű volt bekapcsolni. Ez au UNV-n egy pici teljesítménydiódát izzított be aminek a felfutási ideje kb 60s volt. Ha ezt az ellenőrzés elején valaki elmulasztotta kapcsolni, az ellenőrzést az előírt időintervallumban biztosan nem teljesítette! (az UV-343-nak az 3. és 4. pontokban lesz jelentősége!)
Az ellenőrzést a kapcsoló bal oldali (BЫKЛ) pozíciójában (a képen 1. jelöltem) kellett kezdeni.
1. pont - Kis magasságú üzemmód ellenőrzése (a kis magasságú rendszerek megfelelő működésének ellenőrzése).
Mit ellenőriztünk: UK-90-es szekrények, SZOPA + UNV egyes rendszerei, szelzin átvitelt, helyszög mozgató amplidinek, motorok, MV1 és MV2 kapcsolók helyes beállítása az UNV-n stb... Az amlidinek, UNV mozgató motorok bekapcsolása után a posztot helyszögben 0° és 1° közé kellett állítani és a helyszög kereket (bal oldali -kihúzni - az alaphelyzet a betolt állapot volt). Az UK-61M pult függőleges paneljén az MV1-MV2 (máloje viszóti 1-2 - kis magasságok 1-2) kapcsoló helyzete alapján az antennarendszernek 1°-ra kellett ugrania (MV1 pozícióban) és ezt a helyzetett tartania. Ezután át kellett kapcsolni MV2-be, amikoris az antennarendszernek -0,5°-ra kellett ugrania. Ha a helyszögek ültek (1° és -0,5°) azb UK-90-es rendszer és a többi itt elllenőrzött rendszer megfelelően működött. A pont lezárása után a kapcsolókat és a helyszög kereket alaphelyzetbe kellett állítani és léphettünk tovább.
2. pont - EV (elektronícseszkij vipúszk - elektronikus "imitált" kilövés). A rod. rabóti kapcsolót video pozícióba - a képen a 2. pozíció. Ezt a pontot nem tudtam egyszerűbben megnevezni. Ez volt a működési ellenőrzés legfontosann eleme. Ebben a pontban került ellenőrzésre a legöbb rendszer, az ún. teljes videotrakt. Teljesség nélkül: rakéta és cél koordináta rendszerek, SZOPA, ARZ, APP, követési és rávezetési üzemmódok megfelelősége, a rakéták elfogása és irányított rávezetése, az RPK, az antifedding csatorna, stb... Amint átkapcsoltunk VIDEO-ba az indikátorokon a rávezezetési üzemmód (Ф1, Ф2) jelent meg az imitált céljel 26-28km-en. A bal indikátor 3km-be, a jobb 40km-be kapcsolva. A helyszöget 7° és 8° közé kellett állítani. A horizontális jelet 1-2cm re kellett állítani az imitált céljel alá, majd az UK-47-esen a céljelet el kellett indítani, ami XXXm/s sebességgel kis paraméterrel (P) közeledett a felénk. Amint a céljel elérte a hirizontális jelet az oldalszög és távolság kerekeket be kellett tolni, amitől megtörtént a cél automatikus befogása, elkezdődött az automatikus követés (ASZ) minden koordinátában (Ф1, Ф2 és D). Világítani kellett a megfelelő tablóknak a Ф1 és Ф2 kézikövetőknél az ASZ valamint a rávti pulton az ASZ D-nek. A horizontális jelen megjelent az antifeding zavarsáv az APP elkezdett dolgozni (lásd Nyeva APP bemutatásom). A bal indikátort 40-km-be kellett kapcsolni és ellenőrizni a stabil automata követést. Amint az APP-n a R és C találkozási pontok elérték a megsemmisítési zóna külső határát megtörtént az 1. imitált rakétakilövés, majd 5s után elindult a 2. rakéta is. Itt ellenőrizni kellett a rakéták befogását a követésbe (a R jelhez odaugrott az ún IZSSZ jel, ami a rakéta stabil befogását jelentette - lásd indikátorok bemutatása rajzaim). Elkezdett dolgozni az RPK a h1 és h2 műszerek az UK-47-esen a rávezetés során a rakéta kilengéseit mutatták a kinematikus pálya körül (Úgy mozogtak mint az ablaktörlők a kocsin. A rávezetés első fázisában nagyobb kilengéssel, majd egyre kissebbel.) és lényegében a rávezetés pontosságát rögzítették a találkozási pontban. Amint a R és a C találkoztak a h1 és h2 műszereknek nem szabadott többet mutatnia ±30 vonásnál ami ±15 méter jelentett a valóságban. A műszerek a találkozáskor kb. 2s-re rögzítették az aktuális kilengést, ami biztosította a szemvillanással való leolvasásukat. Figyelni kellett továbbá a harci rész robbantásának elindítására irányuló parancsokat (K3). Amint a 2. rakéta is találkozott a céljellel ezt a pontot is le lehetett zárni. Itt most nem zárom ki, hogy több apróságot kihagytam, de ez egy aránylag bonyolult ellenőrzési pont volt amiben néhány másodperc alatt kellett ellenőrizni nagyon sok rendszert. Majd esetleg pontosítok. Kapcsolók és kerekek alaphelyzetbe és megetünk a 3. pontra.
3. és 4. pont - Rakétacsatornák időbeni regulációjának (VRU) ellenőrzése 1. és 2.rakéta csatornában. Ezt nagyon laikusan úgy mondanám el, hogy a komplexumnak biztosítania kellett a távolodó rakéták válaszainak megfelelő erősségű vételét. A rakéta mindig egy hangon ismételgette, hogy itt vagyok, itt vagyok - viszont ahogy nőtt a távolság ezeknek a jeleknek a megfelelő erősségű rendelkezésre állását biztosítani kellett. Erre szolgált az ún. VRU (vrémennaja reguljácija uszilényija - erősítés időbeni regulációja). Az orosz ennek vizuális megjelenítését szerintem zseniálisan oldotta meg. A rod rabóti kapcsolót a SZIGNÁL R1 és R2-be kellett kapcsolgatni (3. és 4. pozíciók a rajzon). A megjelenítéshez nyújtott segítséget az UNV-n elhelyezett teljesítménydióda (az UV-343-ban), amit a működési ellenőrzés megkezdésekor bekapcsoltunk. A horizontális jelet 10km-re kellett állítani. Amint a dióda feléledt a horizontális jel alatt egy kb. 1-1,5cm vastag sűrű zavarsáv jelent meg - ez jelentette a nagy erősítést.
Ezeknek a pontoknak az volt a lényege, hogy a horizontális jelet lefelé mozgatva a zavarsávnak egyre ritkulnia kellett (az R1 és R2 pozíciókba kapcsolgatva ugyanolyan erősségűnek) majd a min. távon teljesen el kellett tűnnie (pici erősítés, mert még közel a rakéta). A horizontális jelet távolságban növelve a sávnak fokozatosan meg kellett ismét jelennie. Az ellenőrzés után a kapcsolók alaphelyzetbe + az UV-343-ast is ki kellett kapcsolni.
És maradt az 5. 6. és 7. pont, amit majd folytatok, mert ígyis már nagyon belemerültem és nem akarok nagy zavart kelteni a fejekben!
Miért? Csak. Mert valaki így találta ki. A kábeleink többrétegű gumiszigetelése szerintem csak a sokáig tartó napsütést és az időjárás más összetevőit viselte nehezen. Mi például szorgalmasan kenegettük glicerin 1 - 10-es vizes oldatával. Azt nem tudom, hogy a kábellel mi lett volna a földön vagy a földben. Mert ki sem próbáltuk. Elő volt írva a kábelek meghatározott módon történő vezetése, és fel sem merült, hogy másképpen is lehetne. Az viszont biztos, hogy ezek nem földkábelek, mert lévén erősáramú "szakember?" olyant már láttam.
Viszont állítólag nagyon finom volt a kábel szigetelése, mert az egerek szerették.
Szia Patrick! Egy picit félreértetted a dolgot. Csatolok egy képet, amin jól látni a kábelezés föld feletti, villákon (vagy ágasokon) vezetetését.
Ezen kívül mi még alkalmaztunk "négy lábú ágasokat" is. Ezt 2db "H" alakú vas középen történő heggesztésével gyártottunk le. Ezek biztosabban álltak a földön, mint a leszúrt villák. A kébelezés földbe beásott vezetésére (mert így is lehetett) nálunk "U" alakú kb. 1 méter hosszú vas fémhengerek voltak rendszeresítve, amit a H alakú tartókra fektetett kábelek takarására használtunk és utána simán mehetett rá a föld, ami így nem került közvetlenül a kábelekre.
A mesterséges elektromágneses sugárzás élettani hatásait sok rejtély övezi - lásd mobiltelfon-mizéria, nagyfesz-vezetékek, monitorok problematikája! Mindenesetre célszerű kiindulni abból, hogy amely külső behatásra evolúciósan nem vagyunk "felkészülve", az nem nevezhető kedvező behatásnak. Márpedig a radarnyalábok krétakori felbukkanásáról nem olvashatunk a szakirodalomban, tehát az intenzív, ráadásul nagyfrekvenciás sugárzás nem szolgálja a jóegészséget.
Népi megfigyelésekre hagyatkozó legenda szerint, aki lokátorközelben dolgozik, annak nagyobb eséllyel születik lánya mint fia. Ennek alátámasztására (vagy cáfolására), esetleg, összegyűjthetnék ismeretségi körünkből a gyerekeseket, táblázatba foglalhatnák a nemi arányt, valamint a beható sugárzás hatását.* Szerintem száz dolgozó utódaiból képzett adatbázis alapján némi homályos összefüggés kimutatható lenne, ha lenne.
Felvetődött az is, hogy az ilyen behatásnak kitett szülőnek nagyobb eséllyel születik autista gyermeke. (Ezt itt Kecskeméten hallottam, szintén legendaszinten.)
Vannak ún. egészségügyi határértékek a témakörben. Egyébként, túrót sem érnek ezek, mert genetikus hatásuk révén az utódokra hatnak elsősőrban, tehát évtizedek kellenek egy-egy eset, jelenség megítéléséhez, az is alapos vizsgálat után történhet csak. (Természetesen Marconi óta rengeteg tapasztalat gyűlt össze, de marketingokokból (és más okokból) ezek nem publikusak.) Azt is meg kívánom jegyezni, hogy a végletes ellenkezés e nyaláboktól téveszméken alapul a legtöbb esetben.
Lakossági határértékek:
dolgozói határértékek:
-----------------
* Egy lokátorkezelő nagyobb dózist kap mint egy, a lokátordombok között olykor elsétálgató delikvens. Meg, hány évig kezelte a technikát, az is fontos.
Szia Hpasp! Bár Volhovot nem üzemeltettem az általad kért kapcsolókról mégis tudok néhány infót. Egy kis orosz nyelvtudás és a Nyeva üzemeltetés emlékei alapján meg lehet határozni hogy mi-micsoda. Hasonló funkciók ugyanis a Nyevánál is voltak. Ja, a Nyeváról nincsenek ilyen szép részletes képeid, ott még úgy-ahogy "kenem" a kapcsolók funkcióit? Akkor nézzük a kép kapcsolóit és kijelzőit balról-jobbra. Mindet sajna nem ismerem fel, de lehetséges, hogy a leírásom alapján a Volhovosoknak beugranak a kapcsolók használatai és biztosan fűznek hozzá néhány gondolatot.
1. A narancssárga kijelző (CИXP ПУ HET) - "nincs szinkronizáció a kilövőállvánnyal". Ez a kijelző szerintem szorosan összefügg a jobbra mellette lévő három pozíciós kapcsolóval.
2. A kijelző alatt lévő két nyomógomb (BKЛ. CИXP - BЫKЛ. CИX) - "szinkronizáció bekapcs. - szinkronizáció kikapcs". Az alkalmazásának bemutatását a Volhovosokra hagyom :-)
3. A következő kapcsolót (BKЛ ЦУ II - BЫKЛ - BKЛ ЦУ I) - "CU II bekapcs - kikapcs - CU I bekapcs I. abban az esetben kellett használni amikor a célok elosztása az AVR-től (Szenyezs, Vektor) jött. (A LETVIS bemutatásánál már érintettem ezt a funkciót). Magyarul a mások által felderített célt az AVR továbbította, a kabinban a CU (celoukazányie) kapcsolása után az antennák a célirányra fordultak. És itt a Volhovosok segítségét kérem, mert a Nyevánál csak egyszerű CU volt és nem volt CU I, CU II. A különbségeket sajna nem tudom.
4. A következő három pozíciós kapcsoló, pontosabban nem is kapcsoló, mert fel le tologatva mindig a középső pozícióban állapodott meg (-∆Д - OTKЛ - +∆Д) a Nyevánál is megvolt. Ez a kapcsoló a kibővített működési ellenőrzésnél az AVR által megadott cél pontosságának ellenőrzésekor segített. Az AVR-ből megjött a cél - CU bekapcs és figyelni kellett, hogy az antennák milyen pontossággal dolgozzák le a kapott koordinátákat (helyszögben ±10°távolságban ±600m - ezek az adatok a Szenyezs AVR-re vonatkoznak!). A kapcsoló segítségével ellenőrizni kellett a távolsági korrekció lehetőségét ±1600m (∆Д).
5. Kis piros kijelző az alábbi felirattal BKЛ. COПP. PC-TB - "kézi követés TV üzemmódban bekapcsolva", és a kapcsolódó, alatta lévő fehér kapcsolóhoz azt hiszem nem kell többet fűzni.
6. A piros nyomógobot (ПP. П) sajna csak találgatni tudom. Mivel a nyomógomb azok közt a kapcsolók és kijelzők közt van amelyek az AVR-en keresztüli célfelderítést segítik elő, én a PAROL saját-ellenség kérdezőgombra gondolok. A ПP. lehetne akár a prijóm - vétel is. Ebben nem vagyok biztos, itt egy Volhovos szaki kellene!
7. A T/T-УПP-T/T-И87B megint csak a T/T rávezetési üzemmód kapcsolója. Találgattátok itt az előzőekben a rávezetési mód kapcsolói. Én itt abból indulnék ki, hogy melyik blokkon is vannak ezek a kapcsolók, mert pl. az APP műszer blokkjain is lehettek hasonlók (és most megint csak nem mentegetőzöm, de a Volhovnál nem tudom)
8. A ПEPEMEH. ЧACTOTA - "változó frekvencia". Itt megint csak a Nyevából indulok ki. Az aktív zavarások ellen a λ1 és a λ2 frekvenciákat váltogatni lehetett. Volt egy kapcsoló, amely a megfelelő pozícióban (λ1-λ2) automatikusan 2-3 másodperces váltással váltogatta a frekvenciákat. Úgy gondolom, hogy ez a kapcsoló a Volhovnál hasonlóképpen működött. Volhovosok adjatok igazat!!!
9. A PAБ. HA fo/2 (rabóta po fo/2) kapcsoló az efnulla félen (a frekvencia felén?) való munkát kapcsolta. És gyerünk Volhovosok, mert itt nekem megállt a tudomány :-))
10. A BKЛ. OTKP. KAHAЛA kapcsoló szerintem az ún. "nyitott csatorna bekapcsja volt". Ez a berendezés vevőjével függött össze. Bármennyire is erőlködöm, részletesebben nem megy.
11. A KPУГ.-CEKT. kapcsolót Volt tüzér kolléga már leírta.
Teljesen igazad van. De Kuruc azt írta, hogy repültek (akár a fő irányon, akár a szirmokon keresztül), ezért a rövid hatásidő. Semmiképpen nem célszerű a környékére költözni!
A VEGA (K-1) esetében ez úgy mutatkozott meg, hogy a környező nyárfák a sugárzó vonalától felfele elszáradtak.
Az orosz szabályzatban az volt, hogy teljes teljesítmény esetén a teljes személyi állománynak fedezékben kell mennie. Pedig az orosz nem nagyon foglalkozott az egészséggel. Természetesen nálunk mindig ekkor gyakoroltak a kannibálok, amikor kisugárzás volt. Hülye orosz... nem ért hozzá...
Azt tudom mondani, hogy a K-1 kb. 100-150 m-es körzetében megéreztem, amikor teljesre kapcsoltak. Pedig csak oldalszirom volt...
Eszemben sincs kötözködni, de a mikrohullámú technika nevű tantárgyból az az emlék ötlik fel, hogy minél erősebben irányított egy antenna, annál nagyobb oldal és hátsó szirmai vannak. Paraboloid metszet reflektorokkal ez a hátsó és oldalsó szirom csökkenthető, de teljesen meg nem szüntethető. Annak idején a keskeny nyalábú antennáimmal (1,5 fok) kísérleteztem, és a hátoldalán néhány 10 méteres távolságon nagyszerűen meg lehetett mérni az adófrekit. Pedig csak egy kis mérőszondát dugtam ki a kabin tetejére.
Azzal egyébként nagyjából egyet értek, hogy a keskeny nyaláb miatt csak rövid ideig hat a sugárzás - felderítő lokátornál. Ám egy tűzvezető lokátor huzamosabb ideig mutat egy helyre, vagy egy szűk területre.
Teljesítmények: Volhov tűzvezető lokátor 2 x 1 MW impulzus üzemmódban.
Vega alávilágító lokátor 3 kW folyamatos üzemmódban. Az azért nem kevés.
Ha pontosan benne voltatok a sugárnyalábban, akkor is csak rövid ideig hatott, tehát gond nem lehet. Ha meg nem voltatok benne, akkor semmi hatás, lévén irányított antennákkal (igencsak élesen irányított antennákkal) vannak ellátva ezek az eszközök. A ballisztikus rakéta figyelő óriás lokátorok okozhattak érdekes dolgokat a rengeteg-rengeteg megawatt hatásos teljesítményükkel, de itt ugye nem ezekről van szó :) .
