Mélyen belenézett Mélyen Bele a kútba A kút mélysége meghaladta Az életét A hús apránként foszlott le róla Belezuhant a kútba Nemsokára már csak a Csontváza marad
Elhatároztam – mondta – Már elhatároztam A vízbefúltak és a leprások között fogok élni.
Van egy furulyám, testvérem, Káin csontjából faragott furulyám. Benne reszket minden madárfütty s az északi szél suhogása, hogy rajta fújjam el a béke és a szeretet dalát.
Van egy furulyám, testvérem, Káin csontjából faragott furulyám. Rajta fújom orkánok zúgásában a béke és a szeretet dalát.
Felékített hajó tart a nyílt hegyek felé Zendül „húzd meg – ereszd el”: manővereié Fenyőtoboz-közökbe dobja ki horgonyát Lüktetőn levegőzve tárja két oldalát
Fekete kő meg álom a vázszerkezete Matróza ravasz tiszta a hajómestere
Múlt mélyéből időknek feltörvén érkezik Tengernyi szenvedést rak és sóhajt rak ki itt
Fennszón „Krisztus-Uram” csak mind s mind csodálkozom Íme e bolondhajón e bolondja hajón
Fut velünk évek óta és mégsem süllyedünk Bár kapitány temérdek parancsolt már nekünk
Föl se vettünk vihart így ezernyi-mód futunk Bármibe belemenjünk mindenen átjutunk
Fennen a bástya őre árbocunkkal halad Egyre a Nap a minden-nap-áthatója Nap!
A tenger. Hogy lett ilyen a tenger? Éveken át a hegyekben tétlenkedtem, Elvakítottak a szentjánosbogarak. Most a tengerparton várom, Hogy kikössön egy-egy összetákolt Tutajon valaki.
De hát elmérgesedhet a tenger? Egyszer felszakította egy delfin Majd egy sirály szárnyhegye.
És mégis édes volt a hullám, Mikor gyermekként belevetettem magam, És akkor is, mikor legényként A kavicsok formáját vizsgálgattam, Ritmusokat keresve, A Tengeri Öreg szólt hozzám: „Én vagyok a te földed. Lehet hogy senki sem vagyok De azzá változom, amivé szeretnéd.”
"...fiatal nő bukkant elő, leült tőlem kissé távolabb, könnyű ruhában melyen át kirajzolódott teste, karcsú és kemény mint az őzé. Hallgatag férfi telepedett mellé, egy ölnyi távolságra tőle és szótlanul nézett a szemébe. Olyan nyelven beszéltek, melyet én nem értettem. A nő Dzsiminek szólította a férfit. De beszédük súlytalan volt - tekintetük zavart és mozdulatlan, mint a vakoké. Mindig rájuk gondolok azóta, mert egész életem alakjai közül ők az egyedüli teremtmények akiknek tekintetéből nem csapott ki a ragadozás vágya vagy az üldöztetés félelme. Ez a kétféle tekintet sorolja az élőlényeket vagy a farkasok falkájába vagy a bárányok nyájába. Ugyanaz nap viszontláttam őket egyikében azoknak a kis szigeti kápolnáknak melyeket elveszítünk mihelyt kiléptünk belőlük. Még mindig ugyanabban a távolságban voltak aztán közelebb léptek egymáshoz, összeölelkeztek. A nő bizonytalan képpé finomult és elmosódott, olyan törékeny alak volt... Tudták-e vajon, hogy a világ hálójából kiszabadultak?"
Szerző: Seferés, Giorgos (1900-1971) Cím: Fedélzetnapló / Jorgosz Szeferisz ; [vál. és utószó Papp Árpád] ; [ford. Devecseri Gábor, Képes Géza et al.] Megjelenés: Budapest : Európa Könyvkiadó, 1980, Terjedelem: 156, [3] p. ; 19 cm Egyéb nevek: Papp Árpád (1937-)$4utószó, Képes Géza (1909-1989) (költő, műfordító)$4ford.
A könyvhöz kapcsolódó név/nevek: Adamandiosz Koraisz (Szerző) Dimitriosz Hadzisz (Szerkesztő) Erődi Béla (Fordító) Jannisz Ritszosz (Szerző) Joannisz Vilarasz (Szerző) Jorgosz Szeferisz (Szerző) Képes Géza (Fordító) Nemes Nagy Ágnes (Fordító) Weöres Sándor (Fordító) A könyv címe: Az újgörög irodalom kistükre
Jorgosz Szeferisz (1900-1971) görög költő, diplomata. 1957-1962-ben londoni követ volt. 1967-ben felhívásban ítélte el a hazájában hatalomra került katonai diktatúrát. Gyakori témája a dicsőséges görög múlt. 1963-ban Nobel-díjjal tüntették ki.
Magyarul antológiákban jelentek meg írásai: Kövek, Újgörög líra (1966); Az újgörög irodalom kistükre (1971).
Euripidész, Athén fia Jorgosz Szeferisz (1900 - 1971) Euripidész, Athén fia
Megöregedett a trójai tüzek és Szicília kőbányái között.
A parti barlangok tetszettek néki s a tengerár képalkotásai. Az emberek ereit hálónak látta, mit istenek fonnak, és zsákmányul fognak bennünket bennük: és lyuggatta volna e hálót. Mogorva volt, barátja kevés került; és eljött az idő, és széttépték az ebek.
A Patak Könyvek a Triana Bt. fordítói és könyvkiadói vállalkozása. Egyelőre csak spanyol szépirodalmi művek megjelentetésére vállalkozik. Székhelye Leányfalun található, külső és belső munkatársai is Leányfalun illetve a szomszédságban, Szentendrén és Szigetmonostoron élnek: Sólyom Eszter designer, a könyvek arculatának és borítójának tervezője, Bazsó Gábor, a könyvek műszaki szerkesztője, Botyánszki Ilona kiadói szerkesztő és tanácsadó és Pávai Béla értékesítő.
PÁVAI PATAK Márta (Kaposvár, 1960. okt. 9. –) fordító, újságíró. Sz.: Patak Ferenc, Brantmüller Ilona. Férjezett: Pávai Béla. T.: ELTE BTK (1989) olasz-spanyol-újgörög szak. É.: Spanyol nyelvtanár, Közgazd. Egy., Bp., magyar lektor, görög nyelvtanár Alcala de Henares Egy. Spanyolország, óraadó spanyol nyelvtanár Színház- és Filmmûv. Fõisk. (1999–). Szer kesztõként dolgozott a Nagyvilág c. folyóiratnál, a Dunakanyar 2000 könyvkiadónál, kontroll szerkesztõ az Európa és a Magvetõ Kiadónál. P.: Mindhárom nyelvbõl fordít. Fordításai megjelentek antológiákban, a Nagyvilág, a Somogy, az Új Írás és a Kafenio hasábjain. D.: A Nagyvilág novellafordítói pályázatán I. és III. díj (1987). K.: 1995 óta Szentendrén él, azóta rendszeresen jelennek meg cikkei a Szentendre és Vidéke c. lapban. C.: 2000 Szentendre, Károly u. 34. T.: (26) 310-999
"Szabó Kálmán (Kassa, 1940. júl. 6. – Bp., 1990. márc. 14.): klasszika-filológus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1978). A középisk.-t Tamásiban, a Déri Balogh Ádám Gimn.-ban végezte 1958-ban. Utána az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) hallgatója lett, 1959-től Eötvös-kollégista volt. 1961-től a görög filológiai tanszék demonstrátora. 1963-ban szerezte meg m.-latin-görög szakos tanári oklevelét. Ugyanaz év júl.-ától az egy. latin filológiai tanszékének gyakornoka; gyakornoki évét áll. ösztöndíjjal Görögo.-ban töltötte. 1964-től a latin filológiai tanszék, majd jogutódja, a latin-görög filológia tanszék tanársegédje, 1970-ben adjunktusa. 1966-ban bölcsészdoktori címet szerzett. 1970-1972 között a Művelődési Min.-ban főelőadó, egyidejűleg az ELTE adjunktusa. 1972. jún. 1-jétől az ELTE görög nyelvi és irodalmi tanszékének adjunktusa. 1976. szept. 1-jétől az MTA Klasszika-Filológiai Bizottságának volt a tagja; az Európai Neogrecisztikai Társ. alapító tagja (1976. aug. 1.). Görög regényeket, novellákat fordított, görög antológiákat szerk. – Fordításai: Appendix Vergiliana (Bp., 1967); Nikosz Kazantzakisz: Zorbász a görög (társfordító Papp Árpád, Bp., 1967); Jakovosz Kambanellisz: Mauthausen (társfordító Papp Árpád, Bp., 1969); Vaszilisz Vaszilikosz: Angyalképző (Bp., 1970); Jannisz Ritszosz: Mérosz pusztulása (Bp., 1974); Andreasz Frangiasz: A vasrácsos kapu (társfordító Caruha Vangelió, Bp., 1977). – F. m. Szemelvények Ovidius műveiből (Bp., 1968); Ein Philetas-Fragment in der Tradition des Streites mit Mimnermos (Bp., 1968); Kazantzakisz-kutatások: problémák és távlatok az első szintézis tükrében (Fil. Közl., 1974); Új hullám az újgörög irodalomtörténet-írásban (Bp., 1975); Az első magyar nyelvű újgörög nyelvkönyv (Bp., 1977); Kazantzakisz regényírói művészete (Bp., 1984); A költészet forradalma – a forradalom költészete (Bp., 1984); Két adalék az újkori görögség és a magyar irodalom kapcsolatainak történetéhez (MTA Nyelv- és Irod. tud. Oszt. Közl., 1982. 1-4. sz.); Görög költők. Előleg egy költészet jövőjéről (Mozgó Világ, 1983. 2. sz.); Pannátosz Andreasz: A tűz titka. Ciprusi görög elbeszélések (antológia, vál., utószó és életrajzi jegyzetek, Bp., 1985)."
"Az 1961-es választások már megmutatták az ERE belső problémáit, visszaszorulását, hogy aztán az 1963 novemberi választásokat a Centrum Unió nyerte meg. A választások előtti provokációk egyike volt a Lambrakisz-gyilkosság, amelyről Vaszilisz Vaszilikosz "Z, Szaloniki, Szaloniki! ..." címmel könyvet írt, majd a művéből készített filmet "Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiájaként" a magyar közönség is láthatta."
"Ebben a kalandos huszadik században nem is olyan nagy csoda, hogy egy könyvnek ilyen mozgalmas előélete van, pedig a Z naplója nem par excellence politikai mű, mint a Lambrakisz-ügyről szóló, hanem amannak mintegy alkotáslélektani kommentárja. A naplót író fiatalember - az egyes szám első személy csak közlési mód - valóban a leendő Lambrakisz-regénye bűvkörében él, de látható világa a tegnapi Görögország magas-értelmiségének furcsa, belső emigrációs, belül-szuverén, Görögország határain túlmutató - és, poétikus ajándékképpen az "igazi görög színekkel", a fehérrel-feketével-kékkel olykor vakítóan felizzó világa."
70 Szaloniki III. (Egyik filmfesztiváltól a másikig)
76 Fesztivál 1962.
76 1963. Száz óra májusban
78 Fesztivál 1963.
82 "Lambrakisz él"
85 Békeáldozat (A második marathóni menet)
88 Jegyzetek egy békemenetről (A harmadik marathóni menet)
95
Vaszilisz Vaszilikosz (Szerző) A könyv címe: A falakon kívül Témakör: Történelem > Általános Kiadó: Kossuth Könyvkiadó A kiadás helye: Budapest A kiadás éve: 1972
Lyukas falú házak
95 A Lambrakisz Ifjúsági Szervezet
98 Igazságtalanság egyetleneggyel
117 Politikai foglyok
119 Ártatlanok vére (Ötven év mészárlás Örményországban)
ró(k) Vaszilikosz, Vaszilisz Fordító Nagy Géza Cím Szaloniki, ''Z'' Szaloniki!... Kiadó(k) Kossuth Könyvkiadó Kiadás helye Budapest Kiadás éve 1969 Nyomda Kossuth Nyomda - Budapest Borító tervező Würtz Ádám Könyv Illusztrátor Würtz Ádám
ró(k) Vaszilikosz, Vaszilisz Fordító Ádám Péter Cím A csodagyógyszer Kiadó(k) Kossuth Könyvkiadó Kiadás helye Budapest Kiadás éve 1986 Nyomda Alföldi Nyomda - Debrecen ISBN szám 963 09 2795 0 Kötés típusa ragasztott papír Terjedelme 245 oldal
"Az 1988-ban készült Krisztus utolsó megkísértése realista ábrázolásban kísérli meg, hogy Jézust emberként állítsa a nézők elé. A Biblia-megfilmesítések között újszerűnek számító megközelítést – a katolikus rendező, Martin Scorsese, a kálvinista forgatókönyvíró, Paul Schrader, és a ferenceseknél nevelkedett író, Nikosz Kazantzakisz közös vállalkozását – már a bemutatója előtt hevesen támadták az egyházi körök. A katolikus egyház számos befolyásos képviselője elfogadhatatlannak minősítette a „megkísértés” jelenetét. A bírálók nem is maradtak meg a puszta tiltakozás szintjén: egy párizsi moziban bombát robbantottak, számos mozitulajdonost más országokban is megfenyegettek, ha műsorukra tűzik ezt a „szentségtörő” alkotást. Ezek hatására sok országban egyáltalán nem vagy csak cenzúrázva mutatták be a mozik a filmet."
"Van fogalmad róla, mibe keveredsz, Asher Lev? Ez békétlen világ. Ha belépsz a művészet világába, ne várj megváltásra. A megváltás a művészet halála. A lelki nyugalom olyan méreg, amit a művész akkor vesz be, amikor kész feladni a művészetét."
"Egy férfinak naponta legalább egy órát kellene eltöltenie egy szoba vagy egy mező magányában, titkos párbeszédbe bocsátkozva az Örökkévalóval. És annak az embernek csak arra szabad gondolnia, hogy azon a napon mit kell Istenért tennie és az nem lesz túl terhes a számára. Az embernek nincs más a világon, mint a jelen, a nap és az óra, amelyben él, mert a holnap már egy teljesen más világ."
A könyvhöz kapcsolódó név/nevek: Adamandiosz Koraisz (Szerző)
"Ebben a kalandos huszadik században nem is olyan nagy csoda, hogy egy könyvnek ilyen mozgalmas előélete van, pedig a Z naplója nem par excellence politikai mű, mint a Lambrakisz-ügyről szóló, hanem amannak mintegy alkotáslélektani kommentárja. A naplót író fiatalember - az egyes szám első személy csak közlési mód - valóban a leendő Lambrakisz-regénye bűvkörében él, de látható világa a tegnapi Görögország magas-értelmiségének furcsa, belső emigrációs, belül-szuverén, Görögország határain túlmutató - és, poétikus ajándékképpen az "igazi görög színekkel", a fehérrel-feketével-kékkel olykor vakítóan felizzó világa."
ró(k) Vaszilikosz, Vaszilisz
ró(k) Vaszilikosz, Vaszilisz