> A számítógép-programozó tíz év után megunja a monoton
> munkát, és elköltözik Tasmániába, az Isten háta mögé.
> Teljesen egyedül él, kéthetente egyszer jön a posta, ételért is
> csak hetente egyszer jár be a távoli városba. Három hónap múlva
> az egyik este kopognak, belép egy nagydarab szakállas ember, és
> azt mondja:
> - Helló, Joe vagyok a szomszéd, itt lakom 10 km-re, a hegy másik
> oldalán. Szombaton bulit rendezek, gyere el.
> -Rendben, köszönöm - feleli a programozó - úgyis ideje
> megismerkednem a helyiekkel.
> - Akkor viszlát szombat este - mondja Joe. A programozó kikíséri.
> Joe visszafordul az ajtóban:
> - De azt még el kell mondanom, hogy ezeken a bulikon elég nagy
> ivászat szokott lenni.
> - Ó, az nem baj, bírom én a piát.
> - Szinte biztos, hogy verekedés is lesz ám.
> - Ó, én általában elég jól kijövök mindenkivel.
> - És még valami - mondja Joe. - Kemény szex is szokott lenni.
> - Azt se bánom - válaszol a programozó. - Már három hónapja
> élek itt egyedül. Jut eszembe, hogyan öltözzek?
> - Az mindegy, csak mi ketten leszünk.
