Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
A közép-európaikkal mindig is szigorúbbak voltak.Az USA ilyen-olyan példákkal bír, van olyan állam ahol túlságosan konzervatívak és olyan is, ahol meg már nagyon szabadszelleműek...
Érdekes, az USA-ban is az összes elnökjelölt példás családapának vetíti magát, a kampánygyűléseken kötelező felvonultatni az asszonyt és a gyereket... (lásd pl. Clinton), szóval a Newsweek akár otthon is seperhetne :)) az USA konzervatívabb, mint a lengyelek? ( a középnyugat, Biblia övezet tuti, de lehet még az össz is). Csak mást mindig könnyebb cseszegetni, pláne az amerikaiknak :)
Egy nemrég készült felmérés szerint a lengyel társadalom lényegében toleránsabb a mássággal szemben. A kutatás arra irányult, hogy mennyire fogadnák el, ha egy vezető beosztást egy magát homoszexuálisnak valló ember töltene be.
A felmérés, amelyet Gemious intézet végzett a Newsweek lengyel kiadása számára megállapította, hogy mindössze 30 százaléka a válaszadóknak nem tartja lehetségesnek, hogy homoszexuális bármilyen vezető posztot betöltsön, illetve ellenzi ezt.
"A lengyelek lassan megtanulják megkülönbözteti a magánszférát a közélettől'-állítja Slawomir Sowinski szociológus.Aki azt is megállapította, hogy habár toleránsabbnak mutatkoznak a lengyelek, mégis nem feltétlenül jelenti azt, hogy a választásokon ne lennének kevésbé elfogadóbbak az olyan jelöltekkel szemben, akik nyíltan felvállaják a másságukat.
Ha egy politikus feleséggel, és gyermekkel mutatkozik a sajtó előtt, akkor még mindig nagyobb esélye van nyerni Lengyelországban.Robert Biedronnak, a 'Kampány a homofóbia ellen' szervezet vezetője hasonló nézeteket oszt: " Ha a lengyeleknek nem lenne bajuk a melegekkel, akkor nem kellene rejtőzködniük a másságuk miatt a lengyel parlamentben bizonyos politikusoknak."
A teljes cikk a fenti linken olvasható. Vélemény?:)
Pont most volt a Históriában egy hosszú cikk a magyar önkéntesekről. Horthyék is csak 300, jól megválogatott embert küldtek ki a több ezer (!!!) önként jelentkezőből.
Magyarán az oroszokat a spájzba beengedni sose' éri meg, mert beköltöznek a hálószobába is:)
Amúgy a németek később ugyebár a semleges Svédországon keresztül mégiscsak becsörtettek Finnországba.
Eleve ezért indították a szovjetek a téli háborút a finnek ellen, amit szemforgató megrendezett provokációval a finnekre kentek ( szovjet bázist tüzérségi csapás ért, a probléma csak az volt, hogy a finnek jó előre teljesen visszavonták a tüzérségüket a hátár mögé, messze lőtávon kívülre). Egyszerű stratégiai okokra visszavezethető területrablás volt. Ráadásul a lengyelek felosztása után, ugyan csak a németek aktív támogatásával (pl. nem engedték át a németek a finneknek szánt hadianyagot, sőt még az önkénteseket sem, ezért mentek a magyarok olasz kerülővel!)
Mondjuk Finnországból sem maradéktalanul vonultak ki -még akkor sem, ha 1955-ben speciel visszaadták a Porkkala Udd támaszpontot a finneknek a Hanko-félszigeten. Pl a finneknek így szűnt meg a közvetlen kijárásuk a Barents-tengerre.
Ne feledjük, hogy a jugókat nem a szovjetek szabadították fel, erre kínosan ügyelt Tito, hanem csak kis részben, amennyi a magyarországi hadművelethez szükséges volt ( egyébként még a testvéri, szövetséges szlávokkal is olyan barátságosak voltak, hogy Belgrád felszabadítása után Tito követe, Gyilasz diszkréten tiltakozott a szovjeteknél a sok megerőszakolt nő miatt), Korea és Kína az amerikaikkal folytatott sakkjátszma függvénye volt, megjegyzem mind a kettő a közvetlen befolyásuk alatt maradt. Annyira, hogy a koreai háborúban közvetlenül részt vettek a szovjetek is. Ausztria pedig ugyancsak a nagypolitika játéka, a nyugatiak ugyan annyit "beáldoztak" mint a szovjetek - cserében Bécs volt a szovjetek első számú külföldi kémparadicsoma.
Nem véletlen, hogy Japánba nem engedték be őket 45 őszén, pedig szerettek volna szovjet zónát. Amit megszálltak, Dél-Szahalin és Kuril szigeteket a Szu-hoz csatolták, ma is Oroszország szerves része és egy centit se adnak vissza a japoknak.
Mint láttuk a lengyelektől is elvették fél országukat, több millió embert lakhelyük elhagyására kényszerítettek, aki maradt annak nagy része meg hátrányos megkülönböztetésre számíthatott. Nem használhatták semmilyen hivatalban anyanyelvüket, nem voltak anyanyelvi iskoláik...
Kb ennyi - de egyik se hasonlítható semmilyen tekintetben sem Kelet-Lengyelországhoz, amelyet a szovjetek szerettek volna megszerezni, s első adandó alkalommal meg is tették. egyébként, ha utána olvasol kellően izgultak is például a felszabadított norvég területek miatt... ( + a dán sziget esete), lehetett sakkozni, ne feledjük az amerikaiak mélyen betörtek a németországi szovjet zónába és a csehszlovákiai Szudétavidékre. Tehát igen botor dolog lett volna ezeket a stratégiailag fontos területeket kockáztatni egy kis balti szigetecskéért és néhány norvég halászfaluért, meg egy kisvárosért. Irán meg egészen más téma, s ha az angolokat nem akarták az olajban gazdag déli perzsa területeken bebetonozni akkor kölcsönösen ki kellett vonulni...
hölgyek, urak - megemlíteném, hogy ez lengyel-magyar barátságról szóló topic, s nem a nomád vagy keleti népek geneziséről. a nem ide tartozó témát, ha megoldható inkább más topicban vitassátok meg.
A Sodan a régi Iráni hierarchiában a fejedelem testőrsége. Ezek voltak a legképzettebb és legkíválóbb savaranok. A szó jelentése halhatatlanok és azt az igyekezetét prezentálja a szaszanidáknak, hogy magukat az achaemenidákkal kapcsolatba hozzák, ebben az időszakban a pártus időszakkal szemben a turáni-iráni vezetőréteg már válságot élt meg, manicheizmus, társadalmi feszültségek, miatt előtérbe került az iráni karakter a szaszanidák trónszerzésével párhuzamosan. A kisebb pártus hercegségek torzsalkodása és a pártus trón körüli intrikák felőrölték a pártus arszakok erejét ezért bár a nagy pahlavi famíliák megőrizték fontos pozícióikat a központi hatalom jócskán megerősödik.
Elég sok iráni tisztség, hadi terminus van meg a magyarban a méd-pártus-szaszanida időszakokból: kapkan (kphn), horka (arg, hrk), ezer, száz, huszár (aswar), kincsőr, kincstárnok (ganzabara), had (gund), arszak (ország), sereg, szer (sar-dar), aspa-pati (lófő). Emellé társulnak kusán(fehér-hun) tisztségek mint jobbágy, canizauci, kuszal.
Ezt kérdezd meg egy avar nehézlovas Sodantól (Zsadány, pahlavi nyelven Zhayedan)....
A híres lovagi erényekről meg az arab krónikásokat kérdezd, mi szépet leírnak a nemes keresztesekről...
Szerintem kicsit túldimenzionálod azokat a nemes erényeket. Egy kis keleti luxus és ugyanabba a 'posványba' süllyedtek mint a pártus és szaszanida arisztokraták. Ami abban az esetben azt jelentette, hogy rendszeresen fürödtek és nem sz@rtak az utca közepére. A nép viszont ugyanúgy nyomorgott, sőt a szaszanida időszakban emiatt több olyan felkelés is kitört amelyek már különböző európai eretnek mozgalmakat vetítenek előre.
A nemesi címerek legszorosabb előképe a sztyeppei szarmata stb. népek tamgáiban található meg, ezeknek finomodott változatai pedig a szaszanidáknál. És igen, a szaszanida hadszervezet legmagasabb fokán álló Savaran lovagokra teljes joggal rá lehetne húzni a lovagi eszményről szőtt nyugati 'ábrándokat'.
Ebben a forrásban nekem gyanús az "óorosz", miért lenne ez a szavunk az óoroszból...nem sok alapot látok benne, több évszázada a lengyel, az lengyel, később honosodott meg a magyarban a polák, vagy pollyák, ha jól tudom.
Állítólag a szarmata-hunok prémvadászai is így erőltették rá finnugor nyelvüket munkáltatóikra...csak ők jóval kevesebben voltak, de úgy látszik a medvekultusz megigézte a lovasokat...
A római lovasság kezdete kelta, de a késő-római hadseregekre a legnagyobb hatást a pártus, szaszanida és szarmata nehézlovasság tette. Ilyen szinten még a középkor jellemző fegyverneme is keleti eredetű.
Minden bizonnyal teljesen véletlen, hogy az utolsó nagyobb szarmata-hun vándorlással párhuzamosan egyszerre jelenik meg a szaszanida-pártus 'feudális-anarchia' és központosító királyi hatalom együttese Europában, de pl Indiában is a rajputoknál, gujjaroknál(kazárok). Ugyanígy a germán népekre sem fejtettek ki erős hatást a hun-alán konföderáció törzsei. A kardkultusz sem keleti eredetű, csak véletlenül tisztelték vallásos áhitattal a szarmaták az isteni kardot, a hadisten jelképét. A magyarok pedig mindezt a nyugatiaktól vették át, az Atilla-legenda egy germán kompilláció.
Régi sztereotípia, hogy ezek az un. 'lovasnomádok' valami primitív államelötti államszervezetet képviseltek volna. Turán és Irán évezredes szimbiózisa már azelőtt létrehozta a 'lovagkort', hogy Rómában meghallották volna az első keresztény mártír segélykiáltásait a Circusban.
Nem mondom, hogy egyenes út vezet a "perzsáktól" a crécyi csatamezőn sárban fetrengő, lenyilazott francia lovagokig. De ezt a hatást is ki kell vizsgálni. Lehet, hogy túloztam, várom az ellenvetéseidet.
Arra utalt, hogy a keletről érkező onugor bolgárok meghódították a Bulgária területén található szláv törzseket. Később összeolvadtak, s a sok lúd disznót győz alapon az onugorok váltottak nyelvet ( most a bulgár és a makedón nyelvek kapcsolatába ne menjünk bele, ez nem nyelvészeti topic, pláne nem a bolgárokról szól, hanem a magyar-lengyel barátságról).
Miben térnek el a szomszédos szerbektől, macedónoktól, románoktól, vagy görögöktől antropológiailag, vagy genetikailag? Főleg, ha hozzávesszük azt, hogy a különböző délszláv nyelvjárások még a huszadik század elején sem formálódtak teljesen különálló nyelvvé, lásd a macedónok, és a bolgárok esetét.
A lovagi kultúrának, lovagi eszménynek milyen elemei erednének a Szászánidáktól? Pl. a szüzesség, az önmegtartóztatás, mértékletesség, stb. (ezek gondolom általad is jól ismert lovagi erények), számomra nehezen férnek össze a többnejűséggel operáló keleti társadalmakkal.
Erősen kétlem, hogy a lovagi kultúrában bármilyen eszme perzsa eredetű lenne, inkább tipikus, a késő antikvitásból kinövő, keresztény ideálról van szó.
