Módosított kedvezménytörvény
NOL • 2003. június 23. 18:03
Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében hétfőn elfogadta a kedvezménytörvény módosítását. A változtatás szerint Magyarország - ha az érintett állam igényli - kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást.
-------
Ezt szépen csinálták a H.Kovácsék...:(((((
"Magyarország - ha az érintett állam igényli - kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt"...
Szóval a szlovák/román állam stb. kell igényelje hogy kétoldalu megállapodás keretében Magyarország oktatási és kulturális támogatást nyújthasson a határon túli magyarságnak?
Neked valaki azt mondta, hogy csak annak van értéke, ami anyagiakban kifejezhető? Mert akkor nagyon átb..tak.
1. A határon túliaknak fontos magyarságuknak az anyaországtól való elismerése erkölcsi alapon.
2. Az utazásokhoz való anyagi hozzájárulás, az egyszeri 20.000 Ft-os juttatás, mind fontos.
Hogy mennyire sikerül majd "kifehéríteni" az erdélyi munkavállalókat az más kérdést, de attól még a státustörvény értékes.
A mostani státustörvány - meggyőződésem szerint - azért tartalmaz ilyen kevés konrétumot, hogy át tudják passzírozni a román és szlovák "magyarbarát" ingerküszöbön. Ha egyszer sikerült, utána már tetszés szerint és anyagi helyzetünk szerint lehet pumpolni bele a kedvezményeket. Utána már nem fognak tudni úgy tiltakozni, hiszen mind az ottani, mind a hazai közvélemény megszokja.
Tudják ezt birkapásztoréknál is, nem véletlenül visítanak.
Kedves armagnac!
A státusztörvénnyel foglalkozó topicokban korábban többek között medve olvtársunknak is kifejtettem, hogy miért tartom helyesnek HT magyarok támogatását, illetve miért tartom rossz ötletnek a státuszigazolvány bevezetését.
Most nincs időm ezt itt újra leírni, de a későbbiekben szívesen kifejtem Neked is.
Üdv.
K.
Az idénymunka kész tény. Törvényide, vagy törvény oda, van és lesz. A törvény csak lehetőséget teremt esetleges kifehérítésére.
A törvény nem határoz meg fix kereteket. Tehát egészségügyre is annyit kellene költeni, amennyi a magyar költségvetés teherbíró képessége. Alanyi jogon csak a legális munkavállalás idején vállahatják, de akkor a járulékot is fizetik, mint mi.
Geszthy! Nem a kormány nemzetárulózott. Amúgy 92%-os törvény, és tényleg nagyon fontosnak érzem, hogy az MSZP is megszavazta. Soha nem léeszek MSZP szimpatizáns, de ennek más üzenete van: mindegy, hogy ki van kormányon, a nemzetpolitikai kérdésekben gyökeres változás nem lesz. És ez nagyszerű. Ami pedig az SZDSZ-t illeti, engem nem érdekel, mert minimális tényező, és szerintem ellenszavazatukkal túl sokat foglalkozunk, ahhoz képest, hogy milyen komoly dologról van szó.
A magyar kormány sokat és folyamatosan egyesztetett. A fejünk tetejére állhatunk, akkor is baszogatni fogják a nacionalisták a magyarokat. Az RKP utódpártja egyetlen megoldást tud elfogadni: ne legyen törvény és a magyar asszimilálódjanak.
Te Geszthy! Ha jól látom, neked nincsenek komolyabb ellenérzésed a törvény ellen, csak nem érthetsz vele egyet, mert presztízsvesztesének éreznéd.
Kedves geszthi!
Ha azok a pontok amiket kifogásolsz, kimaradtak volna a törvényből, akkor a HT magyarok támogatása könnyedén megoldható lenne a "státuszigazolvány" bevezetése nélkül is.
Ez pedig bizonyos politikai erőknek nyilvánvalóan nem áll érdekében.
Üdv.
K..
Na, ez a magyar filmek meg könyvtarak tamogatasa nagyon jo ötlet. Hozza lehetne meg tenni a magyar sajto terjesztesenek tamogatasat is. Meg biztos van meg egy csomo dolog, amivel javitani lehet a mostani törvenyt. Csak azt nem ertem, ha azon filozol mit lehetne javitani rajta, akkor minek vagy a törveny ellen??? Jo, nem tökeletes. De legalabb van!! Egy tökeletlen, amde letezö törveny is jobb a nem letezö tökeletesnel!!!!!
“Nagyon egyszeru az oka, hogy miert nem ugy van ahogy irtad. Abban az esetben ugyanis tomegesen atjonnenek ide (foleg Romaniabol) elni.
Ebben az esetben viszont ket olyan dolog tortenne ami a jobbodalnak nem erdeke.”
Az, hogy a hatarontuli magyarok ne hagyjak el a szülöföldjüket az nem a jobboldalnak, hanem a magyar nemzetnek erdeke. Szomoru lennek, ha a magyar nemzetet te a jobboldallal azonositanad. Föleg most, hogy az MSZP is megszavazta a törvenyt.
“mi a fenének nem kapták meg ugyanazt a munkavállalási lehetőséget, mint a magyar állampolgárok. “
Valszeg azert, mert a törvenynek az is szandeka, hogy a hatarontuli magyarokat a szülöföldjükön maradasra ösztönözze. Ugyanolyan munkavallalasi feltetelek mellett tul nagy lenne az ösztönzes a vegleges attelepülesre, ez pedig nem erdekünk.
De kedves geszthi, az időzítés - túl azon, hogy tényleg 80 évet késett - az adott körülmények között a lehető legjobb volt. Ezt támasztják alá a mérsékelt vélemények:
- Romániának - akár tetszik neki, akár nem - végül is le kell majd nyelnie ezt az apró kis békát, ha fenn a karja tartani a demokrácia hazug látszatát ...
Ha arra gondolunk, hogy határon túli magyarjainknak ennél tényleg több anyagi, jogi, politikai támogatásra lenne szüksége, akkor meg végképp nem értem a hisztérikus farizeuskodást és fintorgást. A törvény - esetleges gyengéi ellenére is - tényleg korszakos jelentőségü. Persze lehet még javítani rajta, különösen, ami a 3 hónapos munkavállalási korlátozást illeti, de nagy dolog, hogy egyáltalán létrejött.
Kedves Geszthy!
Tudod azért nem ezzel kezdték 98-ban a dolgukat (hanem az egész pájás letámadással - imádom ezt a lózungot!;-), mert először az egész közéleti páját betöltő hiszterolibsi társaságot kellett a valós sújának megfelelő helyre rakni. Mostanra úgy kinéz, hogy hála Istennek a hejükre kerülnek.
98-ban 8 évvel a rendszerváltás után még sokak felyében ott üldögélt a kopasz cenzor, aki rögtön összevonta a szemöldökét, ha a határon túli magyarok ügyét kezdte pedzegetni valamej kószan gondolat odabent.
3 év nemzeti identitástudatot fejlesztő munkályával elérhetővé vált, hogy a határon túli magyarok ügyének egészséges és normális kezelését a magyar társadalom nem a hiszterolibsi szekta szívének oj kedves nemzeti bűntudattal, a következetesen és céltudatosan belenevelt paranoiás félelemmel, hanem megértéssel, szeretettel és örömmel fogadlya.
Persze a nemzet még távolról sem épült fel a szadeszos agyvelőgyulladásból, de határozottan a gyógyulás útlyán lyár.
Pl. kezdi érezni, hogy nem csak kenyérrel él az ember.
Hali,
Pirítós
Nem azt mondtam, hogy sikerulne meggyozni a roman nacionalistakat - azokat nem lehet -, de legalabb peldat mutattunk volna (EU fele is), nem lehetne hivatkozasi alap.
Masreszt ez jelezte volna, hogy mennyire komolyan gondolja a kormany (hisz mar az elejen volt biralat, hogy hogyan dontik el - ugye volt meg az egyhazi igazolasos elkepzeles is - stb, gondolniuk kellett ra!).
Ha mar egyszer annyira egyedulikent sziven viseli a sorsukat, mint allitjak akkor elebe menne a dolgoknak. Lathattuk mire kepesek (Suto Andras sajna tud rola meselni, meg meg jo paran) szoval nem ertem, hogy jozan esszel ez hogy nem merult fel? Persze ha csak PR (belfoldre szolo) az egesz - mi is volt Orbanaek velemenye Antall 15millios miniszterelnoksegerol anno? No persze nem ez az egyetlen 180fokos fordulatuk - akkor ertheto.
Arrol nem is beszelve Derek, mas oldalrol nezve a dolgot, hogy ugyan kiknek van ideje/lehetosege 2-3honap idenymunkara atjonni ha van rendes foglakozasa odaat?
Ez nem "szedd magad" akcio, hogy hetvegen csinalom. Majd a roman/szlovak (de akarmilyen es akarhol) munkaado megertoen fog helyeselni ekkora tavolletre...ja.
Ki teheti meg? Diak (ez eddig is megtehette ha itt tanult. De ugye ez az itthoni diakoknak is eleg gond) es munkanelkuli (no ok meg, barmennyire is sajnalatos a helyzetuk, de nem Magyar o. feladata)
Nem ertem tovabbra sem, hogy mertek az attelepulesei hajlandosag-statusz torveny osszefuggest(pontosabban, hogy e torveny hatasara mitol gondolna meg barki is magat aki gondolkodott az attelepulesen) de ok elfogadom, hogy ezt kozoltek.
Az EU es vizum ugyben teljesen igazad van, de ez ellen en meg nem hallottam ellenvelemenyt. Itt nincs vita.
Idenymunka. No itt vitatkoznek, ugyanis pont a lenyegi kerdesre nem valaszoltal. Ki tudja igenybe venni? Magyar o. feladata megoldani a Romaniai munkanelkulisegi problemakat? Masreszt ugy vettem eszre, hogy te is latod, e juttatas igazi celja nem az, hogy de jo keressetek meg itt a megelhetesetekre valot, hanem egy letezo problema megoldasi probalkozasa, nagy nemzeti juttatas mezebe bujtatva.
A hataron tuli juttatasokkal szinten nincs baj (leven az az oktatasra kerul - ha nagyon nagyon attetelesen is -, en eppen hogy azt mondtam itt mindig is, hogy arra es a kulturara kellene kolteni es nem az itteni ingyen utazgatasokra stb)
Egeszsegugy. Tudom, hogy most is van alapitvany, de azzal sem ertek egyet. Azzal termesztesen nincs semmi gond, hogy ha egy mutetet nem tudnak romaniaban elvegezni de itt igen akkor megcsinaljak egyes esetekben. De tomegesen ezt a magyar EU helyzetet tekintve nem lehet megcsinalni.
Mi baj vele? Hat az ami mindenutt a vilagon (meg az EUban sem jarkalhatsz at egyik orszagbol a masikba igenybe venni az orvosi ellatast, mert ott jobb mint nalad). Sajna qrva draga, sehol sincs ra eleg penz (persze nekunk legyen mondva mondjuka nemet szinvonal), es ez nagyon erzekenyen erinti az embereket (a betegseg, a kezelesek). Lehet onzo, de vallalom, hogy ezen a teren nem vagyok hajando ingyen jutattgatni mas orszagok polgarainak. Ha itt el akkor oke. De az, hogy dolgozok "kethetet" vagy annyit sem aztan majd ezzel el van intezve a kotelezettseg, aztan atjarok ha baj van, no azt nem. Egyszeruen nem igazsagos a hazai lakossaggal szemben (nyugi az sem ha mi csinalnank es jarnank Nemetbe kezeltetni magunkat).
Jobboldali torveny vagy sem. Tekintve, hogy melyik oldalrol hangoztatjak a nemzetarulas vadjat azok ellen akik mertek nem egyeterteni vele, vagy tekintve mennyire vettek figyelembe a torveny iranti kifogasokat...
Az azert kisse bájos, hogy a mindig gonosz, mindig vadolt komcsik (mszp) most mennyire hivatkozasi alap lett, hogy lam ok is...csak mert igy meg jobban lehet az szdszt szidni.
Kezdenek fejlodni, egyszeruen elebe mentek a vadaknak (addig sem oket b..gatjak hanem a libsiket).
Vegul a PR dolog. Ha ez a torveny annyira de annyira oriasi jeletosegu meg surgos nemzeti sorskerdes mint a kormanypartok allitjak, meg hivatkoznak ra, akkor hogy a csudaba lehet, hogy nem ez volt az elso dolguk kormanyra keruleskor? Hogy hogy eddig csak az egeszpalyas letamadasokkal es lenyulasokkal torodtek, most valasztasok elott meg hirtelen meghoztuk a torvenyt?
Anyagiak nem lehetett akadaly, hisz allandoan azt halljuk mennyire jol megy a kormany politikaja miatt a gazdasag.
Masreszt, ha tenyleg komolyan gondoljak semmi koze a valasztasokhoz, akkor boven lett volna idejuk a kornyezo orszagokkal targyalasokat folytatni, hogy jo elore kioltsak az ottani nacionalista ellenzok dumait. Ez legalabb jelezte volna, hogy annyira torodnek az ott elo kisebbsegunkkel, hogy minden alkalmat megragadnak, hogy nehogy ellenuk lehessen valamit is forditani miatta, leven ok isszak meg a levet nem mi. No persze ennyire mar nem volt nemzeti sorskerdes, ugye.
hát az is lehet. Én nem néztem utána a számnak, de valamikor 1999-ben, két évvel a törvény megszületése után, olvastam egy kesergő cikket a helyi sajtóban és abban 37-es szám állt. Lehet, hogy az utóbbi időben - közben volt egy kormányváltás is liberálisabb vagy népszerűbb lett a szlovákigazolvány.
Krónika(Erdélyi magyar közéleti napilap)/Belföld - Június 21, Csütörtök
Kibillent egyensúly
A státus elleni kampány árthat az országnak
Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes
elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu szerint helyre kell állítani a
Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache
úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia
NATO-tagságát.
Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, közismert
román értelmiségiek, a civil társadalom jeles személyiségei a Krónikának nyilatkozva
az árnyalt, pozitív megközelítést szorgalmazzák.
Az ismert publicista és politikai elemző, a Deutsche Welle munkatársa, Emil
Hurezeanu szerint Budapest nézőpontjából tekintve teljes mértékben legitim egy
olyan törvény, amely a magyar állam határain kívül élő magyarok támogatását tűzi
célul. Viszont ha Magyarország EU-integrációja felől tekintjük e kérdést, akkor a
határon túli magyarokkal szembeni politikában tükröződnie kellett volna egyfajta
európai szellemnek is. Az a tény, hogy a státustörvény megszavazása előtt a
burgenlandi magyarok vonatkozásában az Európai Unió – tehát nem is annyira
Ausztria – világossá tette, az uniós térségen belül nem lehetségesek a törvény által
előírt megkülönböztetések – szintén egyfajta európai normának tekinthető. Ha olyan
országok, mint Szlovákia és Románia, jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy az
etnikai békét megteremtsék és intézményesítsék, s ha ezek az országok is
bekapcsolódtak az európai integrációs folyamatba, akkor elvárhatják, hogy az
egyesített európai térség homogenitásának szellemét partnereik, tehát Magyarország
is tiszteletben tartsa.
A kérdés, fejtette ki Hurezeanu, nem a törvény legitimitása: Magyarországnak
törődnie kell a maga két és fél millió, környező országban élő magyarjával. Gond a
törvény másodlagos hatásaival van. Arról a nehezen visszaállítható egyensúlyról van
szó, amely Magyarország, Románia, Jugoszlávia és a többi szomszédos ország
között kialakult. Ez az egyensúly felborult anélkül azonban, hogy Magyarország a
törvény megszavazása előtt gondot fordított volna a szomszédok gondjaira,
frusztrációira – legyenek azok mégoly túlzottak vagy alaptalanok is. Ha a jelenlegi
konstellációban az integrációs versenyben levő államok közül a legerősebb – s
világos, hogy jelenleg Magyarország a legerősebb – nem kellő ügyességgel jár el,
akkor olyasmit követ el – még ha igaza van is –, amit a németek „az erény
arroganciájának” neveznek. Vagyis nem a finom alkuk, hanem a kész tények logikája
került az előtérbe, s ez nem jó, ha gyengébb, félelmek közt vergődő felekkel
szemben érvényesül – mondta az ismert publicista.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a
kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos – tette hozzá –, a romániai
közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán
megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román
állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A
romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek
a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat
pedig nemzetközi szervezetek segítik. Eközben a hozzánk tanulni érkező moldovai
állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Ami lényeges: olyan
különbségtételről van szó, amely nem sérti az egyenlőség alapvető rendjét, az
alapvető emberi jogokat. E megkülönböztetések olyan egyéni és közösségi jogokat
jelentenek, amelyek kiegészítik az emberi jogokat. Úgy vélem, mondta Smaranda
Enache, hasznos lenne, ha Románia is elfogadna egy, a státustörvényhez hasonló
jogszabályt a határon túli románok támogatására.
A státustörvény heves politikai elutasításának Enache szerint több oka van. Az egyik
ok a szakértelem, a szakértői háttér hiánya a kisebbségvédelem kérdéseiben. Erre a
civil társadalom nevében a Pro Europa Liga rég felhívta a figyelmet. Van ezenkívül
egy sajátos belpolitikai helyzet, amelyben a kormánypárt magyarellenes érzelmek
felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. Smaranda Enache úgy véli, a
kormánypártnak is kezdeményeznie kellett volna a párbeszédet a magyar pártokkal,
amennyiben e törvény tényleg érdekelte.
Harmadsorban, tette hozzá Smaranda Enache, aggasztó, hogy erre a vitára most
kerül sor. Máris napirenden van Románia NATO-tagságának a kérdése.
Magyarország NATO-tag, szükségünk van tehát Magyarország támogatására.
Romániának viszont bizonyítania kell, hogy olyan ország, amely a demokrácia és a
kisebbségvédelem elveit tiszteletben tartja. A mostani kampány ezért teljesen káros
NATO-tagságunk szempontjából.
