Sínek, amiken a vonatok gurulnak...
Ide várjuk azokat a képeket melyek a sínekkel kapcsolatosak. Humor, sínek gyártási évszámának fotói, rossz sínheggesztés, fura váltó stb...
zúzottkövet meg 1900/tonna + szállítás (16/tonna/km), homlokrakodó 8000/óra, darus tgk 7000/óra, a 800 ft bérre számolj még rá 1200-t állambácsinak (vagy számold a büntetés összegét), +hatósági engedélyek, tervezés, és a cég központi költségei. Szerszámok, kisgépek vannak? Vágó, fúró, csavarozó... Vagy ezeket "kikölcsönzik" a pft telepről a hétvégére :) Mi átlag 3-5% haszonkulccsal dolgozunk, mint a "csúcson" lévő építőiparban mindenki más. A fizetési morálról meg annyit, hogy minél nagyobb cég a megrendelő, annál inkább nem fizet.
Igazából a négy pont helyén nem erre gondoltam, hanem vonalbezárásra... Az az érdekeltségi kör, aki dönt, az korábban azt csinálta, hogy a döntéshozóknak mondta folyamatosan a fülébe, hogy nem lehet olcsóbban megcsinálni.. Most fordult a felállás, aztán majd visszafordul. Vagy ha nem is vissza, akkor a saját maguk által kinevelt emberek fogják ugyanezt mondani. Hogy ez reális ár vagy nem? Nem tudom. Ennyibe kerül, ez legalább biztos. Lehetne olcsóbban, hatékonyabban? Lehet. El lehet érni ezt? Kétlem. Az nagy bukás lenne annak, aki ezt akarná meglépni.
A csendet megtörve itt egy képsorozat, aminek a címe az, hogyan cseréljünk új technológiával fatiplis betonaljat műanyag tiplisre. 1. kép: A fatiplibe nagyfuratú furóval belefúrnak. 2. kép: Véső és csipesz segítségével kiszedik a fatipli maradékát a betonaljból. 3. kép: A műanyag tipli a beépítés előtt 4. kép: A tipli első eleme bekerül a betonaljba 5. kép: A második elem is beépül 6. kép: A harmadik elem is a helyére kerül 7. kép: A bekerült műanyag tiplit a helyére ütik Az eljárás előnye, hogy nem kell a betonaljat kiszedni a csere alkalmával.
A gépláncz megcsinál egy éjszaka alatt (8 üzemóra) kb 3,5 vkm-t.
Nem kell a géplánchoz KIAG. Lakószerelvény meg a kivitelező gondja, engem mint megrendelőt az hidegen hagy. Benne van az árban. Önűrítős kocsik meg akkor kellenek, ha követ akarok pótolni a vonalon. Nem mindig kell.
Mérővonat díját mailben elárulom, évente kétszer jön. Gyomirtó díját nem tudom, az is kétszer jön évente.
Betonaljakat lehet 600 Ft-ért venni használtan, a vasanyagot meg 70 Ft-os ócskavas árral számold. Munkadíjat meg 800 Ft/óra, ennyiért már dolgoznak a szakmunkások is, akik igazán értik a dolgukat. De ha kft-nek adod oda a melót, akkor azok felszorozzák az árakat és béreket legalább öttel.
egy régi felszámolt iparvágány (sinek felszedve) újrafektetése kb. 800 méter hosszban mekkora beruházás lehet? +1 váltó a töltés megmaradt, de azon kívül mindent pótolni kellene
Egyrészt nem megoldás mindenre a vágányszabályozás.
Másrészt meg van olyan lassújel is kint, pont az általad említett szakaszon, amit ugyan megcsináltak már egy éve, de még mindig nincs átvéve valami miatt. Addig pedig nem adják vissza 100-ra.
Különben igazából abban sem volnék biztos, hogy folyamatosan munka nélkül lennének a gépek.
És a géplánc(mondjuk az a bizonyos 'D' típusú) mondjuk 500 métert mennyi idő alatt csinál meg? Meg ugye nem ennyiből áll a dolog, nyilván lakószerelvény, KIAG, önürítős kocsik..?
És a mérővonat meg a gyomirtóvonat mennyiért jön, és milyen sűrűn kell?
"csendben jegyzem meg, hogy itt volt kapirgálás, de a lassújel még ott van." Lehet, hogy arra ment ki a játék, hogy ne is csökkenjen tovább a sebesség?
"Volt olyan vonat, amivel lassítás nélkül mentünk át, meg sem rezdült a kocsi...." AZ a kocsi, AZZAL a forgóvázzal AKKOR... És a harmadik rossz futású szerelvény is a pályán maradna? Azonkívül gyanítom, hogy alacsonyabb sebesség esetén később kell hozzányúlni a pályához: mondjuk ha tudod, hogy tavasszal biztosan lesz pénzed rá, akkor kirakod most a 40-et, különben októberben a vörös tárcsa kerülne ki...
"(...) hosszabb a menetidő - Szesza gondja, (...)" ??? A tehervonatok menetidőtöbblete miért a Start baja lenne? :-)
"és nem lesz népszerú, amit most írok: amíg a nagyforgalmú vonalak tele vannak lassújelekkel, addig nem igazán a kisforgalmú vonalakra kellene költeni a közös pénz." Ezt már sokan megmondták: ennyi pénzből ekkora hálózat több mint luxus. Vagy több pénz kell, vagy .... :(((
Igen ezek nagy számok, de miért ilyen drága? Az nem drága, hogy állnak ezek a gépek?
Vannak olyan vonalak, ahol csak időnkénti aláverés, rostálás kellene, nem komplett átépítés. Meg sem lehet számolni, hány olyan rövid lassújeles szakasz van, ahol némi aláverés és szabályozás sokat jelentene. )kedvencem a 30-os Fehérvár-Szabadbattyán közötti két db 40-es, ahol a 29-re menő csörgők 80-10 kocsival lassítanak le naponta+ a 30-as vonatai.
(csendben jegyzem meg, hogy itt volt kapirgálás, de a lassújel még ott van. Volt olyan vonat, amivel lassítás nélkül mentünk át, meg sem rezdült a kocsi....)
Ördögi körben van ma a vasút: pályavasút nem akar költeni, mert minek, a rossz pályaállapotok miatti többletköltség nem nála jelentkezik: hosszabb a menetidő - Szesza gondja, sok lassújel miatt nagy energiafelhasználás - trakció gondja.
Szép árak vannak a Vpe honlapján, de szeretnék egyszer olyat is látni, ahol a lassújelek, pályahibák miatti korrekció is ott van.
Még vpe-ről: nem is tudtam, hogy a Mór-Pusztavám szakaszon 80 km/h a vmax!
(és nem lesz népszerú, amit most írok: amíg a nagyforgalmú vonalak tele vannak lassújelekkel, addig nem igazán a kisforgalmú vonalakra kellene költeni a közös pénz. Arra helyi forrásokat+pályázati pénzeket kellene felkutatni)
Az a szomorú, hogy nincs a máv-nak saját vasútépítő részlege. Kiszervezték, így lehet csapolni az államot. Szépen fel van ez osztva, mint az off autópályaépítés, meg minden más terület, ahol nagy állami pénzek mozognak.
Én azt sem értem, hogy éjszaka miért nem folgoznak az aláverő és sínszabályozó gépek? Ilyen lepusztult pályaállapotok mellett állnak méregdrága eszközök, igaz, nekünk volt drága, nem a tulajdonosának :(
Nem is neveztem meg céget. Sőt még arra sem utaltam, hogy csak egyetlen külső kivitelező van. Több is van, árajánlatuk között 3-szoros szorzó is előfordul.
Ugyanakkor vannak olyan (általam részletesen nem ismert) megállapodások, miszerint a MÁV-nak előnyben kell részesítenie a róla levált cégeket, így van olyan eset, mikor nem az olcsóbb nyer. De előfordul a kartell is.
Ugyanez van nálunk is: hegyekben áll a bontott 48-as és 54-es anyag, de a kivitelező olyan drágán építené be, hogy inkább hagyják a fenébe. A vasútvonalak emellett meg szétrohadnak. Olyan ez, mintha valaki a kajával teli hűtőszekrény mellett éhenhalna...
Nagyon sok fővonali vissznyereményi anyag keletkezett az országban az elmúlt kb 1 évben. Ebből a kőszegi vonalba beépült néhány vágánykm. De hol van a többi? Tudtok-e olyan munkáról a közeljövőben, amikor (a kőszegihez hasonlóan) mellékvonal épül át? (én egyet tudok: Kunszentmárton-Nagytőke vonalból kb 3 vkm használt 54-esre).
Lepsény-Enying között se pótolták őket anno, megjavították úgy, hogy kirakták a pályaszakasz két végére az 1/2-et. Fotóztam 3-4 m-es szakaszokat, ahol semmiféle leerősítés nem volt, és heti 3 tehervonat haladt át a szakaszon...
Segítséget szeretnék kérni tőletek! Aki esetleg tudja, hogy geo csavar, geo kengyellel, grower gyűrűvel mennyibe kerül, az kérem nézzen át a Hév mániások topic-jába! A ráckevei vonalon sorozatban lopják őket, jelenleg most 10-es lassújel van és a topiktársak azon aggódnak, hogy a vezetés a tetemes anyagi vonzata miatt nem fogja pótolni a lopott vasanyagot (ahogy korábbi esetekben sem tette). Szegények nagyon támadják a pályásokat, hátha tudtok jót/értelmeset hozzászólni a témához. :-) Előre is köszönöm. :)
Ja, mentem is egy oda-visszát. :-) Oda mintha gyorsabb lett volna +4 perc késéssel, de visszafelé szerintem szötyörgött. 13:14-esen Kőszeg felé voltak rendesen, visszafele is összegyűlt a nép, és a következőre is sokan felszálltak Szhelyen. Viszont megtaláltam Sankt Gotthard határszelvényét, ami 1704,54 hm. Már csak a többi kellene...
Sopron és Sopronkeresztúr között a villamosítással egyetemben átépítették a pályát, 90 km/h-s jelet láttam rajta. Sopronkeresztúrtól Haracsony-Sopronnyék állomásig csak egy 5047-es ingázik néha (csúcsban óránként), onnan Felsőpulyáig meg hajtánypálya vagyon. A hajtányosok most ruháztak be 2 db AS-re, hogy gond nélkül áthaladhassanak a nagyobb útkereszteződéseken. Röhely. Pozitív értelemben. Egyébként Sktúrtól 55-ös tábla van kint, de szerintem 30-nál nem ment gyorsabban. Messziről - amatőr fejemből nézve - első osztályú a pálya, nem is dobált, nem hullámzott. Jobb, mint nálunk egyes mellékvonal. Hétköznap 13 óráig van rajta teher, délután és a hétvégén hajtányozás ezerrel.
A 2003-as burgenlandi 40. tartományi ülés szövegkönyvéből az derül ki, hogy interpelláltak már az újbóli megnyitásért és a Kőszegig való meghosszabbításért. 53,7 km kb, és akkor volt egy tanulmány szeint 200-250 M€. Lehetne villamosítani is. Nyerhetnek vele 170 utas/nemírtákhogymi.
Sógoréknál is vannak még Monarchia-beli sínek? (de gondolom nem a nyíltvonalban).
Ausztriában megtörtént-e már a kisállomási rakodóvágányok és a nem használt ipv-ok bontása? (ugyanis Németo-ban nemrég fejezték be, nálunk meg most kezdik).
Nálam a b' az az elméleti keresztezési pont és a kitérő ág vége közötti távolság, ami gondolom szinte mindig egyenlő b-vel, csak talán az ívesített kitérőknél tér el (meg ha ideszámít a "kis" vágánytengely-távolságra befaragott hózentróger, akkor az is).
Az elméleti keresztezési pont és az utolsó közös alátétlemez közötti távolság, azaz a sraffozási hossz. Legalábbis a D.54. sz. Összeállítás I. kötetének 241. oldala alapján nekem így tűnik.
Eredetileg az I., II., III. stb. rendszerű kitérőket jelölt, ezek természetüknél fogva gyökcsaposak voltak. Ha ezt tudod az adott kitérőről (+a sínrendszert), akkor nagy bizonyossággal mindent tudsz róla: a, b, c méretét, és a b'-t, ahol van, eltérítő sugarat, végérintőszöget pl. Aztán valamikor a XIX/XX. század fordulóján kitalálták a németek, hogy milyen jó lenne a rugalmas kitérő, azok pedig a megkülönböztetés okán a XI., XII., XIII. stb. jelölést kapták. (Ezért nincs pl. X. rendszerű kitérő.) És hogy értelme is legyen, adott alfa-szögű lírához szépen sorba így kell(ett) lepakolgatni őket: a római-egyes a líra első kitérője, a római-kettes a líra második kitérője, a római-hármas pedig a líra harmadik és további kitérője. Aztán később belebonyolódtak mindenféle nagysugarú problémákba, azok már nem ilyen könnyen besorolhatóak (sőt, nincs is ilyen római-számuk).
Vki tuti jól jár a sok ipv. bontással meá llomás felszedéssel. Kiadják alvállalkozóknak és megnyernek maguknak pár színes fémgyüjtőt, ugye nemsokára választások 2009-ben lesz sok bontás eltarthat 2010-ig is, lehet vele szavazókat nyerni, a sínnek úgysincs szaga. A szníes fémgyüjtők meg ha nincs használva előbb-utóbb úgyis ellopják, nem egy iparvágányba sőt szünetelő vonalba is beleloptak már. Sőt vmelyik erdei kisvasútból a vona előtt szedték ki a sínt, látták ,h jön, de ők "dolgoztak" tovább vagyis flexelték a sínt.
Az első eset valószínűleg hülyegyerekek unatkozása, vagy "megélhetési bűnözés", de semmiképpen nem kleptománia. A második eset.. arra nem is találok szavakat.
Üdv Mindenkinek! Ez is egy rugalmas sínleerősítés? (1. kép) Ez aztán a sártenger! Nyolcvanas sebkorlát van rajta... Egy komolyabb eső után itt áll a víz a pályán. (2. kép)
Új vonal villamosításához általában pl. kell egy új alállomás(hozzá vezető távvezetékkel, szakemberekkel, közúti és vasúti járművekkel), továbbá állomási kapcsolókertekre, fázishatárokra, stb. is szükség van. Ezen kívül a felsővezeték nem csupán oszlopból és rézdrótból áll, kell rá szigetelő, általában optikai kábel, megkerülő vezeték, feszítők, földelőkábel, stb. De simán bevillamosítani mondjuk egy egy km-es kihúzót egy-két éve 70-80 millába került. A felsővezetéktartó oszlopok ~50 méterenként vannak, ívekben sűrűbben. Egy oszlop ára 500.000-2.000.000 körül mozog, de ennél persze kerülhet többe is, csak legfeljebb nem kell rendszeresen csiszolni, festeni. A réz ára 900 Ft/kg, viszont 120 km/h-ig nem kötelező a munkavezeték mellé feszítő. Most jut eszembe ez OFF.
Ha meg az megvan akkro az én kérdésemre is meglesz a válasz. Mibe kerül egy már kész pálya villamosítása km-enként? Ahol semmit sem kell csak kihúzni a drótot meg lepakolni a tartóoszlopokat. Ill. amit még kell egy villamosításnál csinálni.
Engem az érdekelne hogy 1 km villamosított pályának a kiépítése mennyibe kerül? A 150-es vonal topikban Sutam úgy értesült, hogy 1,5 milliárd Ft/km.
Engem érdekelne hogy valóban ilyen sok-e és az is hogy pontosan miből tevődnek össze az árak. Azaz mennyi betonalj kell, azok mennyibe kerülnek (és milyen típus), mennyi a sínek ára, az oszlopok ára, munkadíjak, kitérők, földmunkák, stb.. minden..
Van rá esély hogy ezeknek utána tudok járni? Vannak ezekről valami dokuk a neten?
Elvileg a hídon dolgoznak, lehet azzal indokolják. De a leendő második vágánym ég sehol, a váltó amit be kéne építeni sehol. A híd túloldalán az új vágány sehol.
Innen is látszik, ebből a példából, hogy a vasút a mellékvonalak ügyét huszadrangúként kezeli. Régen az olyan vágányzárért, amikor hetekig tényleges munkavégzés nem volt, fejek hullottak MÁV-körökben.
Az a csehek bulija, ha így haladnak, még jövőre fognak neki a második vágánynak. Addigra még lehet, hogy lesz munkám és lesz keret egy újabb mezőtúri útnak.
A vasút igazából nem "mostantól" hanyagolja az átszelési kitérő használatát. Általában eddig is helyhiány esetén alkalmazták, mert bonyolult, csak 100km/h-val járható a Magyarországon alkalmazott, belső csúcssines konstrukció egyenesben, és a fenntartása kb a háromszorosába kerül, mint a két egyszerű kitérőé. Így ha nem muszáj, nem tervezik be, azt viszont nem lehet megcsinálni, hogy hipp hopp egyszercsak kég egyszerű kitérőt teszek be az átszelési helyett, mert ahhoz az egész lírát át kell építeni.
Vannak viszont helyek, helyzetek, amikor nem lehet elkerülni az angol vas használatát. Például ha a Keleti pályaudvarról ki akarnánk őket irtani, a váltókörzet elérne Fradiig :D:D:D:D:D
Kb egy éve kérdeztem rá az árra, majd aki jobban képben van, kijavít, de akkor azt mondta a fpm ott, ahol a termelési gyakorlatomat csináltam, hogy olyan 21-22 millió körül van darabja (egyszerű).
a 120-ason zajló építkezésekről mit tudsz? Főleg a hidak érdekelnének ill. az,h a szajoli új nyomvonalat ugye bekötték de mikor lehet teljes sebességgel használni?
Kitolják a vonatpótlózást Dévaványára vagy elkészül végre az a fránya vágány? Láthatólag semmit sem csináltak a hídig az üggyben már nő ki a gaz a vágány helyén.
A fenntartás miatt használnak egyszerűt, ha helyszűke van akkor csak átszelésit, bár az elmaradt Pilis állomás átépítésnél új átszelési lett volna, pedig a helyszűke nem indokolta.
Mennyibe kerül ma egy komplett kitérő? /átszelési, egyszerű/ Igaz-e, hogy a vasút mostantól hanyagolja az átszelési kitérő alkalmazását? Állítólag ezentúl két egyszerű kitérővel oldja meg az "ilyen" problémát.
Üdv Mindenkinek! Kitérő rostálás és útátjáró átépítés ma Nagykátán a végpont felőli oldalon. Rostáló gép "körmei". A gép. Kőzuhatag. Ideiglenes sínkötés. Zúzottkővel feltöltött kitérő. Beépítésre váró útátjáró elemek.
Helyreállt a vonatközlekedés Tolnában. Rövid felvétel a platovos helyreállításról: http://video.hirado.hu/videok/hirado/20080805/hirado_vonat_080805.wmv
Az 5. és a 7. képen lévő hibás AT hegesztések helye is hibás , lévén szerencséssebb ha aljköz-középre esik. Gondolom ezek a sínek már ilyen hegesztett állapotban kerültek a helyszínre. (Azért abba a hajlított hevederbe még tennék két csavart...)
A KLOCKNER sínek érdekessége hogy az átlagnál keményebbek, így hajlamosabbak a síntörésre.
A 2. képen a sín anyaga, vagy a korábbi tárolási helye okozhatta az ilyen mértékű "rohadást". ( Ha lenne kép a keresztmetszetre merőleges irányból, valószínüleg mást is látnánk.)
Harmadik kép: itt volt az I sínek illesztése, de amikor 48-ra cserélték, akkor odébb került. Negyedik kép: ha jól látom, útátjáró alátétlemez Ötödik kép: [Klökner] sín Csongrád állomáson. Találta: Rbatka topiktárs, megtakarította: Törzsgyökeres szentesi, fotózta: szinte mindenki A hatodik képen nem a 900-as szögheveder a lényeg, hanem a hevedercsavar alátétje. Utolsó kép: százas számú sínhiba. Egy rossz hegesztés, amire a topikleírás utal :)
A vágánytologató ott pihent Gencsapáti felsőn.
Szerintem a talpfás rész nem hegesztik össze, ott gondolom a helyi Pft cserélget talpfát, most van bőven jő állapotú.
Oki !!!
Csak azt nem értem hogyha összel folytatódik a felújítás akkor minek ebbe energiát feccelni...)
Ha így hagyják ezt a részt, igaz már más hol is láttam a helyiektől, toldozgatták, foltozgatták a pályarészt aztán rá egy-két hónapra az egészet, kicserélték biztos sok a pénz.
A kibontott átjárók valyon milyenek lesznek?
nem tudom
A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére igen jól halad a kivitelező a munkával. A hegesztések (500 db ellenálláshegesztés) készen vannak, mostmár csak a feszmentesítéshez kihagyott illesztések illetve a nem jól sikerült et-k kivágása van hátra és a sínszál folyamatos lessz.A korábbi képeden látható vágánytologató szerintem néhol nem kielégítően dolgozott, olyan nagy irányhibák maradtak a vágányban hogy azt az FKG csak több fogásrs, bizonytalan eredménnyel tudja majd helyrerakni...
Szerintem a talpfás rész nem hegesztik össze, ott gondolom a helyi Pft cserélget talpfát, most van bőven jő állapotú. (Csak azt nem értem hogyha összel folytatódik a felújítás akkor minek ebbe energiát feccelni...)
Hidraulikus vágánykiemelő a gép neve, de kakukknak is szokták becézni. Többnyire a kézi vágányépítési munkáknál szokták felhasználni (lásd Civil blogját). A gép működése egyszerű: a két hidraulikus emelőtorony segítségével a vágányt maga alatt megemeli, és a vágánytengelyre merőlegesen a kellő távolságra eltolja, majd leteszi.
Gondolom ez majd több lépésben fog megtörténni, lévén az Fkg nak is van ami már sok lenne... Azok a vágány jobb (bal) oldalán látható fakarók biztosan a régi vágány helyének a biztosítására szolgálnak, egyszer egy olyant is lefotózhatnál (lehet elég lenne az eredetiböl rázúmolni...).
Háát, sok helyre kellene megint MÁVAUT, legalább saját magára ráhordana. A következő bili az osztrák szakasszal történő ismételt összekötés, akkor Sopron is elérhető. :-)
Meg nem nagyon hiszem hogy a Kőszegiek beengedik a vasutat a városba
Pedig ők akarják, ami végül is nem rossz ötlet.
De így meg a vasút nem sokat ér úgy jó 2 km-re a városközponttól.
Elvileg most a kőszegi vasútállomáson valami biciklis központot vagy mit akarnak kialakítani.
Meg nem nagyon hiszem hogy a Kőszegiek beengedik a vasutat a városba. Már most sok a sportközpontról a vita. De így meg a vasút nem sokat ér úgy jó 2 km-re a városközponttól.
Valahol azt hallottam hogy a távlati tervekben szerepel
Igen a távlatiban a kitérő és a villamosítás van és Kőszeg városába bevinni a vasutat.
A pálya felújítás az elvileg ebben az évben teljesen de vagy jövő évégére, ha jól tudom.
Fog ez látszódni a menetrendben? A mai 26-27 percen lehet húzni?
Fog látszódni igen pontosan ez is volt a cél.
Gondolom egy 60 perces ütemhez tartozó 60 perces fordulóidőhöz ez még kevés
Jó kérdés!!!
Ja, és vajh jövőre folytatják?
Lesz folytatás, hiszen a fölső része igaz, hogy jobb állapotban van de ott is elég rossz a pálya.
Gondolom ki is, kell termelni anyagot hozzá Iván és Ukk közül. "meg pénz"
Nem is terveztek/nek valahova kitérőt?
Igen lesz kitérő Gyöngyösfaluban.
Márt tervezés alatt áll engedélyek meg ilyesmik, kellenek. "meg pénz"
Valahol azt hallottam hogy a távlati tervekben szerepel a teljes vonal hegesztett sínekkel való ellátása, villamosítása, és egy kitérő építése Gyöngyösfalu mh.-nél.
A kőszegi vonal átépítésével kapcsolatban volna pár kérdésem:
- Fog ez látszódni a menetrendben? A mai 26-27 percen lehet húzni? Gondolom egy 60 perces ütemhez tartozó 60 perces fordulóidőhöz ez még kevés. Ja, és vajh jövőre folytatják? - Nem is terveztek/nek valahova kitérőt?
Síneket fektetnek a Szombathely-Kőszeg vonalon
2008. július 23., szerda 12 óra 47 perc
adásban: 2008. július 23., szerda 19 óra 00 perc
Megkezdték a sínek lefektetését a Szombathely-Kőszeg vasútvonalon. A felújításra azért volt szükség, mert a talpfák már elkorhadtak, a közlekedés pedig nagyon lelassult. A 24 méter hosszú síneket az Ukk-Zalaegerszeg vonalszakaszról hozták el, azt ugyanis átépítik. Augusztus 15-én indulhat meg a vonatközlekedés Kőszeg felé, addig autóbuszok szállítják az utasokat.
betűméret kisebb | nagyobb nyomtatás küldés e-mailben
Tíz napja keződött meg a munka a Szombathely-Kőszeg vasútvonalon. A régi, elhasználódott síneket és elkorhadt talpfákat felszedték, vágányzár lépett érvénybe. Közel hat km-es szakaszon kell a cserét elvégezni. Ma kezdték el lefektetni az új síneket, melyeket az Ukk-Zalaegerszeg vonalról hoztak át. Ott egy 120 km/h-s sebességre alkalmas pálya épül, ezek a sínek pedig erre alkalmatlanok, a Szombathely-Kőszeg közötti 80 km/h-s haladási sebesség lebonyolítására azonban épp megfelelőek. Naponta 1500 méter új sínt fektetnek le.
Danka Lajos - igazgató, MÁV ZRt. Területi Képviselet
"30 év egy vasúti szakasz élettartama, éppen ideje volt felújítani. Túl sok volt már a lassú jel, nagyon lelassult a közlekedés, ezt szerettük volna megszüntetni az új menetrend előtt."
Az új hegesztett sínek miatt a pálya nem lesz hangos, nem veszi igénybe annyira a vasúti kocsikat, és a vonal fenntartása is olcsóbbá válik. Az augusztusi vonalnyitásig vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat, a Volán járatain a MÁV-bérleteket természetesen elfogadják.
Forrás: SZTV
A Mezőtútnál fektető kékség is lassan végez múlthét pénteken mikor arra jártunk már majdnem végig megvan a vágány ( kb. a Hortobágy-Berettyó hídig). Még sétáltunk is felszedett vágány helyén végig le van már alapozva, ágyazatot is terítenek. Gyoma-Nagylapos között is végig le van dúrva simára a töltés meg homok is van már szóval elvileg lehet szórni az ágyazatot és fektetni a vágányt, mert Gyomán és Nagylaposon, sőt Mezőtúron is ott van már készen.
Ez igen. Látom nem kis időt szántál a fényképezésre.
09:30-tól 11:40-ig de nagyrészt néztem, hogy mit csinálnak, mert nem minden nap látni ilyent.
A kámoni utátjárót úgy látszik most nem szedték szét, nyilván a közúti forgalom miatt csak a vágányszabályzás idejére,
Nem hiszem, hogy szétszedik nem rég lett felújítva, de a Gencsapátit és 87 úti átjárót biztos.
Ez igen. Látom nem kis időt szántál a fényképezésre.
A kámoni utátjárót úgy látszik most nem szedték szét, nyilván a közúti forgalom miatt csak a vágányszabályzás idejére, útzárban. Egyébként szerintem a Sztrél-ek alatt új LM aljak vannak , mint a környezetében is részben, a többi meg oda van már készítve.
Ludason nem csak szakanyag szertár van? Gyöngyösön van a szigetelt sínek gyártása is, sok más mellett (kitérő alkatrészek, Geo kengyelek, biztonsági betétek stb.)!
Értem, kösz, nem tudtam, hogy Ludason van szigetelt sín gyártás. A MÁV csinálja, vagy valami outsourcing?
De miért vittek Ludasról normál, nem szigetelt, de azokkal szemre azonos hosszúságú sínszálakat? Ott szabják le őket? Pláne, hogy máshová vitték, mint a szigetelt síneket.
Na igen, nem biztos hogy a képen látszik a kérdésem:
1:20- as hajlású LM alj (54-rendszerű sínnel, geokkal) után következik rögtön az 1:40- es hajlású L4 jelű alj (60-rendzserű sínnel, vossloh leerősítés). Semmi átmenet (mondjuk LM/3 illetve LM/4), hogy szokták ezt máshol csinálni?
Tegnap Jászapátin jártam, és síneket láttam szállítani. Egy 2t-4t-2t alacsony oldalfalú kombináción szigetelt sínek, egy ugyanilyenen hasonló hosszú sínszálak. A kocsi bárcája szerint Ludasról hozzák őket, a szigetelteket Pincehelyre, a nem szigetelteket Gyékényesre (de lehet, hogy fordítva :-) ).
Ludason gyártanak szigetelt sínt? És szabnak (hengerelnek?) nem szigeteltet? És csak nem állomási vágányfelújítás lesz a Dunántúlon?