Biztos annak is örülne Petőfi, hogy a 12. pont szellemében (unió, vagy unió Erdéllyel) a Gyurcsány kormány az erre hajazó kérdésre NEM-et mondott december 5-én.
Jó, ez a véleménye, de akkor ne mondjon beszédet március 15-én.
Ez azért mégiscsak egy fontos ünnepe a magyarságnak. Miért mocskolja be Gyurcsány a jelenlétével?
Ez egy népképviseleti demokrácia, és abszolút alkotmányosan muködik, pl. hetente ülésezik a parlament, ahol az általunk választott képviselok hoznak döntéseket. A legtöbb képviselo mögött álló pártok adják a kormányt. És négyévente lehet váltani, ha a népnek nem tecc. Ezt pl. szerintem örömmel néznék Petofiék.
A mai Nemzetből (március 9), egy erdélyi író cikkéből: „A nemzetkufár kolozsvári kiűzetése” cím alatt
„… December ötödike óta egyfajta magyarság utáni állapot fekszi meg a maradék Magyarországot. Kintről, a megtagadottak felől, protomagyarok, posztmagyarok népe látszik csupán, amelynek láttán nehéz nem arra gondolni, hogy a herderi jóslat mégiscsak beteljesedetett. Nem úgy, ahogyan elképzeltük, nem egy általános és egyszeri holokausztban, nem úgy, hogy az Országháza helyett a szél lenget a fényben vadvirágot – hanem lassan, észrevétlenül, kicserélődött, elcserélődött a nép….
… Ha van még egy cseppnyi józan ész, egyetlen cseppnyi tisztelet Gyurcsány Ferencben, akkor szándékával ellentétben, az idei nemzeti ünnepen nem gyalázza meg jelenlétével Erdélyt. Mert a nemzeti ünnepnek nem arra kell szolgálnia, hogy kifütyüljék, elkergessék a nemzetet megjelenítő állam miniszterelnökét. Nem arra kell szolgálnia, hogy egy, a Székelyföldön mindenkor szakrális tisztelettel kezelt embert, Magyarország első emberét kelljen megnevelni.
Az miért is ízléstelen, h Magyarország miniszterelnöke beszédet mond bárhol? Szó sincs róla. Akkor és ott beszél, ahol akar. Ha a tömegnek meg füttyögni támad kedve, hát szvsz tegye, amíg ezzel nem zavarják a rendezvény rendjét.
