...vagy a SASOL, az parafines szénhidrogének, gázolaj a terméke. Nyomás, hőmérséklet (de nagyon nagy! 1000 barok akár, Pétfürdőn volt vagy van is a MOL nagynyomású kutatóintézete) ilyen olyan amolyan katalizátor, ezeket lehet variálni. Na de ezek monumentális létesítmények, főleg a biomassza kezelésével, logisztikájával együtt. Évek óta készül a mol-tissengrupp 200mrd huf költséggel egy műanyag hulladék feldolgozó is. Szóval lehet, de egy rémálmot vetítettél előre, ha csak pár % ot tenne is ki az összes jármű üzemanyagban.
Lehet, de nem így, amikor egy tucat ember a sivatagban 1-2 hét alatt lenyom egy olajkutatat, ami ott marad anyag pár teherautót tett ki aztán évtizedekik spriccel vagy 200barral a finom olaj, meg lehet gyújtani, kész létesítményekben finomítgatni benzinnek gázolajnak, azzal nem lehet versenyezni. Lehet, de egészen másként gondolkodva, 6 ló ereje bőven elég kell legyen valaminek amivel át lehet menni egyik faluból a másikba, vagy akár 1000km re is eljutni vele, tovább tart kicsit az utazás.
a biomasszát pirolízissel CO + H2 ( + CO2, N2, CH4) eleggyé kellene gázosítani
majd ebből a Fischer-Trops eljárással szintetikus benzint csinálni, aminek a nettó CO2 egyenlege egy nagy kerek nulla*
(*feltéve persze, hogy a biomassza előállítása, és szállítása során sem használnak fel fosszilis eredetű energiát)
ha elektromos áram termelése helyett ez történne, akkor gyakorlatilag nem kell a járműparkon semmit változtatni, legfeljebb downsizing, de a karosszériára hogy kevesebbet fogyasszon, mert ez a cucc azért valószínűleg drágább lenne
elektromos áram előállítása, és elektromos járműflotta kialakítása + infra együtt sokkal kevésbé hatékony mint ez
különösen ha azokat az autókat nézzük, amelyek egyhuzamban órákat vannak országúti forgalomban, amit akkuval kiszolgálni drága és hatékonytalan, a hagyományos dízelmotor meg remek megoldás
A mennyiség fontos, mert az határozza meg a tárolt energia mennyiségét. Pl a Visegrádra tervezett SZET max kapacitása a felső tározó térfogatától függ, ami biztosan nem végtelen.
Összességében a SZET egy jó megoldás, de Magyarországon kevés jó hely kínálkozik az építésére, és aránylag drága is megépíteni egyet, mert nagy térfogatú tározó (jó esetben csak a felsőt kell megépíteni) kell hozzá. A környezet megváltoztatása, drasztikus átalakítása is probléma, bár ezt a békát lehet, h le kell majd nyelni.
Én azt pl nem értem, hogy a szélenergia ilyen hasznosítása zavar - de pl. tudod hogy mi történik és milyen módon a hazai biomassza jellegű erőművekben és milyen áron?
Na az brutál, és az tényleg a felháborító kategória szerintem. És mellette még önti a füstgázt és meleget CO2-t meg sokmindent magából hegyoldalnyi fák elhordásával.
ez speciális adottságú helyhez kötött, a felszínen rombolni kell valamit ami vagy épített és azért értékes, vagy természetes, és akkor azért
nekem az szúrja a csőröm, hogy a szélenergiát a szélkerék egyből egy kb tárolhatatlan elektromos árammá alakítja
ehelyett abba az irányba kellene elindulni, hogy a szélerőgép egyből levegőt sűrít, vagy akár vizet emel, az eredetileg is mechanikai teljesítményt mechanikusan használja fel
elektromosságot meg majd a betárolt cuccból lehet csinálni, de azt már az igényekhez igazodva
A szintkulonbseg lehet 50-400 meter, a mennyiseg meg akarmennyi. Ausztria legregibb szetje ket foldalatti tartaly kozott pumpalgatott es kevesebb mint tizegawattos es meg ma is mukodik, igaz feltehetoleg nem a termelt arambol hanem az uvegfal mogott nezelodo turistakbol el. Visegradnal kb 300 meteres azintkulonbsegu szetet terveztek vegtelen sok dunavozzel, es a mashol tervezettek is 100-300 meteresek, megfeleloennyisegu potvizzel a parolgas potlasahoz.
a fő probléma, hogy a sűrített levegőnek kicsi az energiasűrűsége, tömegre is meg térfogatra is
emiatt járműben csak nagyon kis hatótávokat lehet elérni vele
ha nagyobb mértékű a kompresszió, tehát nem egy háztartási kompresszor 8 bar nyomását célozzák meg, hanem jönnek a 200 bar-os kompozit tartályok (mint pl a győri alternatív hajtású járművek versenyén, a pmeumobilokban), annak meg borzasztó rossz lesz a hatásfoka, kompresszió során keletkező hő egyszerűen csak elvész
egy sűrített-levegő gazdaságot úgy lehetne ésszerűbben működtetni, hogy szerény kompresszió, max 8-10 bar, és évszakos tárolás:
- télen működnek a kompresszorok, föld alatti tározókba nyomja be a levegőt
- a kompresszió során keletkező hő mellékterméket lakások/irodák fűtésére lehet felhasználni
- nyáron történik a dekompresszió, amit meg lehet támogatni napkollektorokban nyert alacsony hőmérsékletű hőforrással, a folyamat végén keletkező hideg levegővel pedig lehet lakóteret hűteni
Csak szamolja ki a wiki meg a pedia hogy mennyi energia veszik el a kpmpresszalaeskor, es mennyit kene nyerni a dekpressziokor. Ezeknel meg a trabant is energiagazdasagosabb, bar ketsegtelenul picit fustolobb:-)
Lehet meg racsnis kereket hatra kitolo es jarmuvet eloremozdito, vagy bolygomuves/fokozatmentes nyomatekvaltos legmotor, a megindulashoz szukseges atteteli arany beallitasaval.
