A The National Geographic Magazine -ban 1940 szeptemberében megjelent cikk
részlet:
"Mi késztette a lakosságot arra, hogy elhagyják ezt az ősi várost? Szinte az összes nagy kőoltárt és emlékművet jelentős erőfeszítések árán összetörték és megrongálták. Nem véletlenül történt, és nem is indokolt azt gondolni, hogy az eredeti készítőik tették. Valószínűnek tűnik az a feltételezés, hogy valami hódító csoport rombolta le őket, hogy elpusztítsa az itt élők és isteneik emlékét is.
Amikor eljött az indulás ideje, minden konyhai edényünket és tartalék felszerelésünket Ubaldóra és feleségére hagytuk vendéglátásuk jutalmául, a csákányokat és lapátokat a dolgozóinknak adományoztuk. Miközben felpakoltuk a megmaradt készleteinket, nagyon elégedettek voltunk az elért eredményekkel, rövid időn belül fontos új fejezetet tártunk fel az amerikai őstörténetben."
A természeti katasztrófák mellett azért igazából a legnagyobb pusztítást az emberi tényező okozta.
Ez a régió, amely a történelem során sok civilizációnak adott otthont, folyamatosan változott az építészet szempontjából, mivel a legtöbb esetben egy alapos rombolással járt a hatalom átvétele.
A keresztesek voltak akik a legtöbbet rombolták az építményeket, és hosszú a sor.
Török, tatár és császár is dúlta.
Ha valaki kételkedik a platform, a terasz létezésében, akkor az oldalaknál állítólag ez jól látható, főleg ott, ahol egy meredek lejtő van.
Lehetne egy átfogó talajradar-vizsgálat.
Mínuszjelért még egy hipotézis:
"Az Elohim - fiak azokkal az angyali fajokkal egyenlőek, akik az Énok apokrif könyvében a Figyelők néven ismertek.
Ők valamikor az utolsó jégkorszak után telepítettek gyarmatot Délkelet-Törökország, Kurdisztán hegyei közé, mielőtt befolyásolták a nyugati civilizáció felemelkedését. Utódaik, a nefilimek félig halandók voltak, félig figyelők, és a Sumer és Akkád írásokban vannak bizonyítékok arra, hogy a mitikus királyok és a madárembernek öltözött démonok között vívott nagy csaták beszámolói talán a halandó hadseregek és a nefilimek vezette törzsek közötti tényleges konfliktusok torz emlékei."
Akkor összegzésként:
Egy mínuszjel a hipotézis (ez jogos is, a nyugat említése miatt)
2., a terasz (ha mazohista lennék leirnam ide S és D nevét, de neem!)
3., Ez itt éppen a legendák és meglepetések piramisa. (hűtött italok, fűtött medencék, pihentető alvás)
A dioritember is az isteni nemzedékek műve ahogy Baalbek is, az ősi hely.
Nézzük meg, hová vezet az, ha a mítoszok nyomában járunk:
- Félig démoni és félig angyali lények építették?
Vagy az óriások, a legendás Nimród király alatt egy nagy árvíz után? *
Más történetek Salamon királyról beszélnek, és dzsinnekről. -
Én beérem annyival, hogy az istenek hatodik, vagy hetedik generációja még belekeveredett itt is a történésekbe.
Erre vonatkozóan semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezem, de ez itt éppen a legendák és meglepetések temploma!
Illetve fóruma.
Lehetetlen (még a németeknek is) teljes biztonsággal rekonstruálni a múltat, hiszen azt nagyon jól tudjuk, hogy a földindulások, (áradások) miatt folyamatosan újra kezdtek és használták fel a köveket ismét.
Rengeteg földrengés pusztított a területen. Ennek külön unalmas szakirodalma is van (pl.a római korban feljegyzett történelem), de a romok rétegei alatt talán Gilgames és Enkidu lábnyomai is ott vannak, na inkább mondanám biztosra, mint nem, és a cédrusok is tisztelegnek most, tudom.
Baál, Bacchus és Athéné az utolsó záróakkordjai egy ősi szimfóniának;
nekünk pedig innen indulnak az ismereteink,
az előzményeket csak sejtjük: föníciaiak, meg mindenféle hódító,
és kellett, hogy legyen itt egy megalitikus kultúra is, mert mindig ez előzi meg az archaikus magaskultúrákat.
*
"Egy arab kézirat szerint Nimród óriásokat küldött Baalbek újjáépítésére az özönvíz után. Egy másik legenda szerint Nimród fellázadt Jahve ellen, és itt építtette fel Bábel tornyát, hogy felmenjen a mennybe és megtámadja Istenét. Vannak olyan történetek, amelyek Baalbeket Káin – Ádám fia – bibliai alakjával hozták kapcsolatba, és azt állítják, hogy menedéknek építette, miután istene megátkozta.
– A hagyomány szerint Baalbek erődje... a világ legősibb épülete. Káin, Ádám fia építette a teremtés 133. évében, egy tomboló őrület idején. Fia, Énok nevet adta neki, és óriásokkal népesítette be, akiket az özönvíz megbüntetett gonoszságaikért."
"Avagy Nimródot a Nephilim-Anunnakik által épített Baalbek-templom helyreállítójának is nevezik."
(Az űrhajós teoretikusok és gigantológusok elátkozott törzse szerint.)
"Továbbá valamely ókori arab írások azt mondják, hogy Ba'al-Astarte első templomait nem sokkal az özönvíz után építették ott, a legendás Nimród király parancsára az óriások."
"Mindenki tudja, hogy Baalbek volt az a palota, amelyet Salamon (varázslatos szolgái segítségével) épített."
"Először is úgy tűnik, hogy erős kapcsolat van az Isis-Osiris legenda és a Baalbektől északnyugatra fekvő hegyek között.
. . .
Többet mond azonban a látszólagos testvérvárosi kapcsolat, amely az egyiptomi Heliopolis és a libanoni Heliopolis között létezett. Az ötödik századi latin nyelvtanító, Macrobius kifejezetten erről a témáról írt munkájában: szaturnáliák. Kijelentette, hogy egyiptomi papok rituális módon „szobrot” vittek az egyiptomi Heliopoliszból annak libanoni helyére. Hozzáteszi, hogy megérkezése után inkább asszír, mint egyiptomi szertartásokkal imádták.
Néhány szerző azt javasolta, hogy ez a szobor az egyiptomi napisten, feltehetően Re, míg mások szerint Ozirisz ábrázolása volt. A szobortörténet mellett volt egy erős hagyomány is, amelyet Macrobius és mások meséltek, hogy az egyiptomi papok valójában templomot emeltek Baalbeknél, amelyet a nap imádatának szenteltek. Ha igen, akkor milyen különleges helyet foglalt el ez az ősi, Baal számára szent hely az egyiptomi heliopoli papságban? Lehet, hogy ez a vallási eszmék Egyiptomból Baalbekbe való továbbítása valamilyen módon összefüggésben áll egy egyiptomi ‘fej ’ egyszeri megérkezésével Byblosban, és Ozirisz sorsdöntő útjával egy lezárt koporsóban?"
Hát mennyivel érdekesebb ez mint az, hogy a nagyobb kövek egy átlagos támfal részei, ami a görögöknél és a rómaiaknál is megszokott volt.
Mivel azt feltételezik, hogy képesek voltak mozgatni és elhelyezni ilyen méretű köveket is...
Valószínűleg a legrejtélyesebb a pharoszi Világítótorony. Ennek tervezőjét sem igazán ismerjük, ami pedig sok görög templom esetében megmaradt. Ráadásul ez még csak nem is "templom", hanem egy hajózásbiztonsággal összefüggő épület volt. Annyit tudunk, hogy Ptolemaiosz Philadelphosz király i.e. 280 körül egy ünnepség keretén belül adta át.
Szósztratoszt írják többen az építésznek de ebben is kételkednek egyesek. Ugyanis ő egy gazdag ember volt akkoriban, a király barátja, aki inkább a fő szponzor lehetett. A legendák szerint évekig kutatott olyan építőanyag után, amely a tengervíznek legjobban ellenáll, s végül hatalmas üvegtömbökre állította a tornyot.
"Lehetne ez egy mítosz alap is, ahol leírják, mint a nagy uralkodó tetteit, hogy a nagy Khufu építőmesterei megoldották a királykamra tehermentesítését, de mégsincs ilyen leírás."
Vedd figyelembe, hogy ez egy korabeli "titkos" projekt volt. Egy király sírja. Hogy milyen gondosan lezárták gránitdugókkal a felvezető járat elejét. Az arabok egy szerencsés véletlennek köszönhetően találták meg a felvezető folyosót. Hogy a Nagy Galéria felső végén csupasz fal volt a temetés után. A sírrablóknak ki kellett vájni Királyi kamrába vezető fal egy darabját (a csákányai nyoma most is ott van). A kopt időkből vannak homályos mítoszok a piramis belsejéről. Bizonyos civilizációkban még a király temetését végzőket is lenyilazták, nehogy mítoszokat mesélgessenek a helyéről.
Tehát a Nagy Piramis esetében sem maga a király, sem az uralkodó osztály (a királyi család vagy a héliupoliszi papok) sem akarták a piramis belsejéről szóló információkat kiadni, bár valószínűleg megőriztek tervrajzokat biztos helyen. Ilyen téren Hufu piramisa magyarázható.
Viszont Baalbek az más, hiszen ezek nem egy elzárt templomok voltak, itt teljesen jogos a felvetésed. Baalbekben templom-komplexum állt, aminek az volt az érdeke, hogy minél többen látogassák (a városban színház és fürdők is voltak!). Ragette is ezen csodálkozott. Traianus, majd Hadrianus császár is járt Baalbekben: ez utóbbiról az életrajzai ezt meg sem említik, hanem egy helyi felirat tanúskodik róla. Maga a város paraméterei, jelentősége nem igazolják ezt a nagyfokú figyelmet figyelmet, amit kapott a római időkben. Ez egy hatvan milliós birodalom volt, s nyilván nem minden templomot maga császár finanszírozott, de itt, Baalbekben az építési projekt töretlen Augustustól Philippusig: mintegy 13 császár alatt folytak a templomépítések, vagy 300éven át. Ezek közt vannak olyan császárok, akik megölették elődjüket, de a baalbeki-terv ettől soha nem volt felfüggesztve, haladt tovább.
A terasz kibővítése még a római korszak elején volt: ekkor húzták oda a 7-800 tonnás Trilithon hasábjait. Tehát a régészek előtt is rejtély ilyen formán az állami hatalom hiánya, a templomok fő építtetőjének megnevezése (mert akit megnevez egy bizánci krónika, az tévedés). Egyszerűen a római történetírók semmit nem hagytak hátra erről, pedig azért maradtak évkönyvek, történeti könyvek. Olyan nagyszábású volt a projekt, hogy a Juppiter templom szentélyudvarának gránitoszlopait a sok száz kilométerre lévő egyiptomi Asszuánból kellett hozni: előbb a Níluson, majd a tengeren, aztán fel a hegyekbe...
Az rendben, hogy nem volt építési napló (talán nem is írtak ilyent), nincs tervrajz
Nem; nincs rendben, hogy a világ ókori csodáihoz, olyan megalitikus gigantikus. szakrális, kultikus és híres építményekhez, mint piramisok, nagy világítótorony, Baalbek, Pantheon stb... egyikhez sincs még csak nyomokban sem leirat vagy tervrajza ill. hasonló...
Az rendben, hogy nem volt építési napló (talán nem is írtak ilyent), nincs tervrajz (titkos volt, eldugták, csak a beavatottak ismerték), nem maradt fönn logisztikai tervezés, utólagos napló (talán valami hasonló Merer naplója), de az a furcsa, hogy dicsőítő leírás sem maradt fönn, amiben konkrétumok szerepelnének. Nincs leírva részletesen, hogy miért építtették Baalbeket, a Nagy Piramist. Lehetne ez egy mítosz alap is, ahol leírják, mint a nagy uralkodó tetteit, hogy a nagy Khufu építőmesterei megoldották a királykamra tehermentesítését, de mégsincs ilyen leírás. Persze az is lehet, hogy léteztek/léteznek ilyenek, csak elpusztultak vagy magángyűjteményben vannak...
"Érdekes, hogy a legtöbb ókori (pl sumer) civilizáció is már írkált kőtáblákat... mégis a legnagyobb és legfurcsább építményekről szinte semmi...sem a piramisról, sem a nagy világítótoronyról, sem a római Pantheonról, sem Baalbekről, sem a nagy Arthemis templomról...miért van, hogy minél ősibb, minél nagyobb, minél megalitikusabb az építmény, annál kevesebb, vagy éppen semmi feljegyzés nincs róla..."
Az előttem író már elmondta a lényeget. De a kérdésedben benne volt a válasz is. Azok a kőtáblák drágák voltak, igazából nem erre tartogatták: listák, összeírások, vallási szövegek, csillagok állásai kerültek rájuk. Főként a papok tudtak írni azokban az időkben, ezt vedd figyelembe. Nem találsz leírást arról sem, hogy épült egy híd, szövőszék, fémöntvény, hogy szabták a ruhákat (a papokat ez nem érdekelte különösebben). Nem csak a nagyobb építményekről nincs leírás, hanem a kisebb templomokról sem. Vagyis esetlegesen maradt fenn ez-az (tervrajz, makett, kisebb leírás). És nem csak a feljegyzések elkallódása/elpusztítása miatt, hanem valóban az építőcéhek miatt sem, akik inkább szóban adták át tudásukat. Ez a titkolózás ma is meg van egyébként az iparban. Van olyan római üveg, amiről ma sem tudjuk, hogyan készült. Egyszerűen nem írták le.
Régi épületeket emlegetsz, de a középkori gótikus székesegyházak építői sem hagytak hátra semmilyen építési leírást, s éppen a legszebbről, a chartresinek építőiről semmit nem tudunk. Ezt pedig nyilván nem egy rejtélyes civilizáció építette, hanem a gótika mesterei, akik építkezésről építkezésre vándoroltak. De írtam már róluk: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=162086269&t=9000303
Én nem a "szakmabeli", tehát ókori építők/mérnökök (mint Héron vagy Vitruvius) beszámolóit hiányolom, mert lehet le sem akarták a szakmai fogásaikat írni, hanem az akkori utazók, költők, histográfusok leírásait, akik éppen az építés idején tartózkodtak Baalbekben vagy Alexandriában (a Világítótorony). Hiszen látniuk kellett (mint pld. mikor az ifjabb Plinius látta Róma kikötőjének építését, mert pont ott járt, s le is írta). Ilyenek viszont valószínűleg voltak, csak éppen a könyvek elvesztek. Egyébként sokkal jobban érdekel más dolgok ezekkel.
Mert annyira nem is érdekel, hogyan épült a Nagy Piramis vagy Baalbek, nyilván megvoltak a módszerek, s ezekre rá is jöhetünk, tehát pótolható! Viszont Baalbek esetében nem maradtak fenn mítoszok sem a helyről, sem az ott folyó szertartásokról, Zeusz Heliopolitanus ünnepléséről. S ez már soha nem lesz pótolható! Az egyszerű embereket csak (!) ezek építése érdekli, mert azt hiszik ez az ókor igazi rejtélye, de szerintem nem különösebben lényeges, sokkal érdekesebb az a szellem, ideológia és tudomány, amit ezekbe beleépítettek, amit ezek képviselnek...
"miért van, hogy minél ősibb, minél nagyobb, minél megalitikusabb az építmény, annál kevesebb, vagy éppen semmi feljegyzés nincs róla... nemhogy szakmai iratok, terv, költségvetés stb, de beszámoló vagy krónika sem az építésükről... ez nem véletlen nyilvánvalóan... már leírtam, a nagyegyházak tudatos sunyi történelemrombolását látom főleg magyarázatnak, de bizonyos titkos társaságok is gyanúsak"
Miért, a kevésbé megalitikusak után maradt valami leirás? Nem maradt.
Az talán nyilvánvaló, hogy azokban a korokban is folyt versengés az aspiránsok között. Az lett volna hülye, aki bármilyen dokumentumot hagy maga után. Akkoriban a céhek iparosok féltve őrizték tudásukat, szakmájuk titkait, mesterfogásait. Ez biztositotta a monopolhelyzetüket, a továbbélésüket és a szakmai minőség alapja is ez a titoktartás volt.
Érdekes, hogy a legtöbb ókori (pl sumer) civilizáció is már írkált kőtáblákat, aztán az asszírok is, Egyiptom is, a hellének pláne, meg a rómaiak végképp stbstb....rengeteg irásos anyag volt az ókori nagykönyvtárakban, aztán megsemmisültek... mégis a legnagyobb és legfurcsább építményekről szinte semmi...sem a piramisról, sem a nagy világítótoronyról, sem a római Pantheonról, sem Baalbekről, sem a nagy Arthemis templomról...miért van, hogy minél ősibb, minél nagyobb, minél megalitikusabb az építmény, annál kevesebb, vagy éppen semmi feljegyzés nincs róla... nemhogy szakmai iratok, terv, költségvetés stb, de beszámoló vagy krónika sem az építésükről... ez nem véletlen nyilvánvalóan... már leírtam, a nagyegyházak tudatos sunyi történelemrombolását látom főleg magyarázatnak, de bizonyos titkos társaságok is gyanúsak...
Már megfogadtam többször, hogy ilyen stílusú filmeket nem nézek meg többet. A kommentekből látszik, hogy a hülyék játékszere, bolondok cirkusza. Már ismertem ezt a stílust. Indiana Jonesnak beöltözött amerikai turisták hol Tiahuanacóban, hol Egyiptomban, hol a maja piramisoknál bukkannak fel, de úgy látszik Baalbek is a képbe került. Gyakorlatilag régészeti analfabéták. Semmit nem olvastak a tárgyban, rendszerint "nagy" köveket keresnek vagy lyukakat szimatolnak a kövekben (tolómérő, mérőszalag is van náluk). Majd prófétálnak, kijelentenek, 10-15 ezer évekről beszélnek. Sima köznapi félcédulások, akik azt hiszik valami titkot tudnak a múltból, Baalbekről (de azt se tudják kik voltak a rómaiak, vagy mi az, hogy "bronzkor").
Találtam egy képet, talán egy orosz nő épp mérőszalagozik a baalbeki Dél Köve mellett, bizonyítva, hogy ez a világ legnagyobb köve. Talán blogot ír, ahol megsúgja a titkot, hogy 15 ezer éves a "terasz" (ami nem is terasz)?
Vannak titkok Baalbekkel kapcsolatban, de ezek az amerikai önjelölt régészeknek fogalmuk sincs róla, mik ezek a titkok. Rendszerint lefotóztatják magukat, előnyös pózban a Trilithon vagy a Dél Köve mellett, majd prófétálnak...
Az egyik ilyen titok, amit Fridrich Ragette építészettörténész tár elénk: „Baalbek igazi rejtélye az írott feljegyzések teljes hiánya az építményekről. Melyik császár ne alapozná erre hírnevének megteremtését? Melyik építész ne gondolna rá büszkeségében, hogy a számtalan kőtömb egyikére ne írná fel nevét?” (Baalbek, 1980). Ragette azon kevesek egyike, akinek adok a véleményére Baalbek ügyében (de az nem jelenti, hogy egyetértek vele mindenben, pld. a templomok építésének finanszírozásának kérdésében eltérően vélekedek).
Egy olvasója még ezt fűzte hozzá: "A másik dolog, ami Baalbekkel kapcsolatban lenyűgöz, az az, hogy erről a csodás szentélyről hiányzik az írásos dokumentáció, ami arra utal, hogy az építész és az építők nem tartották fontosnak, hogy építési titkaikat megosszák a világ többi részével!"
Ragette ebben a kisfilmben a libanoni régiségekről beszél és a 10. perctől Baalbekről, s belelapoz a városról írt könyvébe, tele van illusztrációkkal, na igen, ez tudás!
Maundrell több mint 300 éve, 1703-ban így látta Baalbek arab erődjét:
A baalbeki "terasz" nagy oldalkövei az északi és a nyugati oldalról:
Hancock és más hasonló szerzők könyveiben irkálják, hogy ezek a nagy kövek sokkal ősibbnek tűnnek a felettük levőknél. Az évezredek nyomán már el is sötétedtek, stb. Az előző, 16872-es hsz-ben mutattam térképeket, hogy a terasz északi és nyugati oldalán az arabok a 12-13. században 4-5 méter mély vizesárkot vájtak ki, hogy az erődre törő idegeneket visszatántorítsák. Nem lehet, hogy ezért sötétebbek a 3-400 tonnás kövekből rakott külső falak? Az indiana jones-ok mit sem tudnak erről a középkori képéről Baalbeknek...
Baalbek több száz éven át egy arab erőd volt, körben magas fallal, amit a római templom anyagából zsákmányoltak. Később meg már hagyták pusztulni, mert nem volt szerepe. 1898-ban egy gazdag német expedíció érkezett ide. Több évig ásattak, sok minden helyreállítottak, vagy középkori arab falakat eltávolítottak. Máig ez volt a legjelentősebb feltárás itt. Találtam egy képet 1891-ből. Ezen még a terasz kövei mellett a vizesárokban van még víz (amit gondolom a németek pár év múlva elvezettek):
A terasz déli oldalán lévő, ugyanolyan 300 tonnás kövekből rakott kősor van, de láthatólag világosabb, mint az északi párja (viszont itt nem volt vizesárok). Hozzáteszem, a német expedíció megjelenéséig a Bacchus templom felé ez a kősor teteje volt a talajszint (a 2. képen épp ezért nem is látszanak). A földet itt el kellett távolítani. Itt ugyanis az arabok megemelték a szintet vagy 4 méterrel:
"Amikor kijött a templomból, egyik tanítványa így szólt hozzá: Mester, nézd, mekkora kövek és micsoda épületek! Jézus pedig azt mondta: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának." (Márk ev. 13/1-2)
Ezen a képen jól látszik a Bachus templom mögött a középkori arab fal, vagy a templom előtt az a hatalmas arab torony:
Az valóban lehet penész. A Nagy Templomot mutatja, aminek 3 korszaka volt: római, bizánci és arab. A bizánciban a Juppiter templom lépcsőire és elé egy bazilika épült (ezt a 30-as években eltávolították), de a 12-13. században az arabok erődé alakították a két nagy templomot (Juppiter és Bacchus). A kapukat befalazták, ahogy az oszlopközöket is. A szélső sorokat a terasznak meghagyták, mellőle a kisebb köveket kibányászták az erőd falaihoz.
Amikor a Trilithont mutatja a film (35:10 körül) a nyugati oldalon, az alsó kis lapokból rakott 3 sor eredetileg az alapot képezte, a teteje volt a talajszint. Erre raktak 3-400 tömbökből az alsó sort, amire a 3 egyenként 800 tonnás tömb került. Az alatta lévő sor felső oldalát ferdére vágták, és a trilithon tömbjeit ehhez húzták a rómaiak (a fentebbi képen be van húzva az egykori talajszint jobbról, míg balról azon áll az a két emberke).
Hogy így ferdére vágták a felső sort, az jellemző sok más római templom alatti teraszra. Az alap kövei azért látszanak ki, mert az arabok csúnyán kivájták mellette a talajt, hogy nagy és mély vizesárkot képezzenek a falak körül, ami egy sajátos eleme volt a középkori váraknak (az árok oldalai is kővel voltak kirakva). Még egy kis hidat is építettek rá. Akkoriban nem is Baalbek néven, hanem Al-Qualaa ("Erőd") néven ismerték.
A korai európai látogatók még mind egy arab erődöt látták Baalbekben, ami ráépítkezett a római romokra. Később ezekből sokat eltávolítottak, és a rekonstrukciók is a római kori képét mutotgatják. Az alábbi képen jól látszik a nagy vizesárok, ami a Trilithonok felől (Ditch for the Arab Fortress) is volt. Szóval, amíg a középkorban erőd volt, mellette (vagyis a nagy építőkövek mellett) víz volt, azok vízben álltak (s talán ezért színeződtek el, míg a fentebbi tömböket csak a nap égette). Jobbról egy rajz mutatja a középkori Baalbeket, a templomok körül magas arab fallal, tornyokkal, barbakánnal, mecsetekkel...
A német expedíció rajza az arabok átalakításáról. Láthatóan a nagy terasz mentén körbeásták azt vizesároknak (Graben). A római templom körzetben különböző védelmi épületek, bástyák, alagutak, járatok épültek.
A Nap Templom északnyugati sarkához nagy ormótlan tornyot emeltek, ez őrizte volna a vizesárok feletti átjárót, amit Rézkapunak neveztek. A képen éppen felnyitják az árok felett (mögötte látszanak a római Juppiter templom oszlopai):
miszerint a kőpuhítás jelei lennének a fekete csíkok, a sötét elszineződés.
Igen, ez régi nagy kérdés, hogy az őseink képesek voltak-e meglágyítani a követ, valamiféle eljárással, vagy valami más módon alakították ilyenre a köveket. A jelen esetben talán valamiféle műkövet vagy betont használtak volna? Ehhez szakértő kellene, de ha kettőt hívsz, már azok is vitatkozni fognak rajta.
Nézegettem a képeket, s némelyiken a szabályos kőelemekre, mintha "ráfolyt" volna a felette lévő szikla. Ez elég érdekes, de ugyanezen az oldalon, csak az első részben kiszúrtam egy képet, mintha "nem odavaló" lenne, legalábbis ellentmond valamennyire a mesének: https://geolines.ru/eng/publications/ONWARD-TO-THE-PAST/sigiriya-rock-1.html
Ezen a képen a modern vaslépcső lemeze megy bele a sziklafalba, de az valahogy olyan módon, akár a több százéves olvadt kövek: mintha itt is ráfolyt volna egy idő után a vaslemezekre a sziklafal? Ez miként lehet?
Nem lehet, hogy az ottani monszun esők, savas esők csinálják ezt a csapadéknak több száz éven át teljesen kitett sziklákkal? Lehet ott is váltakoznak a sziklarétegek erőssége (mint Gizában is láttuk, pld. a Szfinx árkában)? Egyszerűen így szétmosta a gyengébb rétegeket az eső?
De inkább mégis szakértői véleményeket olvasnék, mint odalátogató turisták sóhajtozásait...
Kasyapa király palotája a sziklatetőn gyönyörű. Igazából sokkal inkább érdekelt, az amit Arthur C. Clarke említett, hogy a királynak volt egy távcsöve (több mint ezer évvel Galilei előtt!), de csak arra használta, hogy a háremét szemmel tartsa egy másik sziklatetőről...
Ezt is azon bizonyítékaim közé raktam, hogy valamikor az ókor mélyén, talán az i.e. 3. évezredben már feltalálták a távcsövet, méréseket végeztek vele, égtérképeket rajzoltak, majd sok évszázadra eltűnt, akár az egyiptomi tengeri hajózás. Egyszerűen már nem volt rájuk szükségük. Afféle cargo-tárgy lett. Vásári mutatványosok vitték tovább, ahogy a régi szárazelemet az arab "varázskannák" a középkorban...
Erről volt már szó, de: " Around the formation, the Maya left offerings of ceramic jars, stone tools, shells and miniature manos, metates, and spindle whorls." Vagyis ez inkább kultikus tárgyként viselkedik és jelenik meg, ahogy Kínában is.
