Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Háromnál több azonosság is van, amit az tesz érthetővé, hogy ha az Isten azonos a világgal, akkor minden jelenségben az Istent lehet látni. Időben bizonyosan változott az értelmezés.
Nyilvánvaló, hogy a kereszt, az X és a körbe zárt kereszt, vagy X három különböző jel és a más, pár és Föld jelentés mellett további jelentéseik is vannak. Például a dingir "isten" jelentés kötődik a kereszthez s abból a székely írás "d" betűje könnyen magyarázható.
Arról lehet szó, hogy a kereszt és az X istenjelkép s az istennek különböző tulajdonságai vannak.
Például lehet egyszerre a világ közepe (az X hieroglifa Bél isten neve, innen az X alakú jel "b" hangértéke a székely írásban) s ezt látjuk a Föld jel közepén. Azért jelenti a Bél szót, mert az isten a világ közepe.
Ha ez az isten egyúttal kettős is, akkor lehet "mas" és "par". Mellesleg Tollaskígyó ikertestvére nő? Mert ha nem nő, akkor felmerülhet a Gemini "Ikrek" csillagkép is, mint lehetséges magyarázat. Csak nem tudom, hogy ez a csillagkép szerepel-e az indián mitológiákban és hogyan. A lapp mítoszokban az Orion (Nimród) a két fiával (Gemini, azaz Hunor és Magor) üldözi a csillagszarvast. Azt is tudom, hogy az indiánoknál az Orion szintén vadász, tehát van esély arra, hogy a Gemininek is hasonló (ikrek) jelentése lehet náluk is.
A magyarázatot már nem kell keresni, már el is mondtam néhányszor. Ez a jelkészlet már a kőkorban általánosan el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Nem szükséges a sumert a Kárpát-medencéből származtatni, mert ott volt mindenütt. Ezért fontosak az Irán és környékén lévő jelkészletek (pl. Tepe Yahja), mert azok vagy ezer évvel korábbiak a sumer írás felbukkanásánál. A Kárpát-medencében persze ezeknél is korábban kimutatható az írás (pl. a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron https://cserepmadar.hu/2-uncategorised/71-a-7500-eves-szentgyorgyvolgyi-tehenszobor ), de az írást akkor sem a Kárpát-medencében fedezték fel, hanem a Közel-Keleten.
Ez az ausztrál rajz nagyon érdekes, mert az alak mellén van a szár hieroglifa, amit minden előforduláson "úr" jelentéssel kell elolvasni, ha értelmes szöveget akarunk kapni. Mivel az ausztrálnégerek kb. 60 000 évvel ezelőtt érkeztek Ausztráliába, legalább ilyen idős a székely írás "sz" betűje is (pontosabban az előzménye, a magyar hieroglif írás szár "úr" jele). Köszönöm! Ausztrália borzasztóan szegény a magyarral rokon jeleket illetően (vagy én nem ismerem eléggé), de ez éppen ezért fontos írásemlék.
"A Kárpát-medence nem lehetett ilyen központi őshaza, mert innen senki sem ment Amerikába, innen nem vihették Amerikába."
Lehet, hogy nem innen mentek Amerikába, hanem a Folyamközből, vagy máshonnan, de ettől még áradhatott innen a kultúra kelet felé. Különben elég nehéz magyarázatot találni a sumér előtt 1-2 ezer éves írásra kis hazánkban, s az ezrével talált szintén sumér párhuzamokat mutató más leletekre.
"Ez csak egy blabla a Szimbólumtárban. Alá kéne támasztani"
Elnézést, félreértettelek!
A Szimbólumtár valóban adós. De az 10521-ben két támogatást is citáltam,
- egyfelől a sumér kereszt Más-Pár-Iker jelentését
- másrészt a Borgia kódex képeit, ahol kereszt két szára az Isten - mint ikerpár - képi megfelelője. Így az is Iker, Más és Pár jelentésű. (Qetzalkoatl és Xolotl ikrek voltak, ugyanakkor Más-ok voltak, miközben Párt is alkottak.)
"Azt továbbra sem értem, hogy hogyan lesz ebből jin-jang?"
Szerintem a belső két (fekete-fehér) félkör azonosítható a jin-jang szimbólummal, mert ugyan az a jelentése csakúgy, mint a chakana-ábrában is.
Érdekes, hogy a külső gyűrűk nem fele fekete, fele fehér felosztásúak, ha jobban megnézzük folyamatos az átmenet a fehérből feketébe.
Igazad lehet a folyamatossággal kapcsolatban.
A bal oldali képen függőleges osztású a belső kör (is), amiből arra gondolok, hogy itt a férfi női páros szimbolikus megjelenítésével állunk szemben, a jobb oldali képen viszont a vízszintes osztás inkább az égi-földi felosztást sugallja.
Viszont feltűnő, hogy fölül van a fekete, alul a fehér félkör!
Lehetséges, hogy ez a képzavar a már említett szerepcsere miatt alakult ki a művészben?
"Az anya az aki tested tud adni. Ez a világ megszülésére is érvényes, ezért lehet nőnemű a Teremtő a régi világban."
Vigyázz, becsapós, nem jó!
A teremtés férfias dolog, hiszen a férfi képviseli az anyagi világot, s a teremtés is ebben a szférában történik.
Az istennő ad életet, mint isteni szellemet, életerőt:
Síva felesége Párvati és Umá néven szelíd és kedves. Az Univerzum anyjaként tisztelik. Igen ősi istenség. Sakti-ként is ismert a neve, ahol a Sakti olyan erő/energia, amely az Univerzum mozgásáért felelős. Mahádévi anyaistennő személyesíti meg, tehát női princípium.
Sokszor a lélek az Atmával azonosított, ahol az Atma az isteni szikra, a tudat forrása, a tényleges önvalónk. A logosz megfelelője.
Úgy is értelmezik, hogy spirituális energia: Atma sakti. > lélekenergia.
Ez viszont már összhangban van Isisz életadó funkciójával.
De nem teremtő!
A legősibb írásokban a férfi Isten a teremtő:
Brahma az univerzum teremtője.
Síva a pusztítás istene, az anyagi világ ura, ősnemző szereppel, aki kimozdította egyensúlyából az anyagi energiákat, rábírva azokat a teremtés folyamatára.
Geb a Föld, az anyagi világ istene, a királyság, a hatalom fogalmával igen szoros a kapcsolata; a fáraó az ő örököse.
Ozirisz is eleinte a föld és a növényzet uraként ismert, később lett az alvilág ura.
Később ez a szerep a patriarchális rend igényeinek megfelelően felcserélődött, és az istennő lett a teremtő, s az anyagi világ is hozzá kötődött.
Európaszerte a matéria (anyag) szóból származik az anya szó: Mutter, mother, stb, csak a magyar tartotta meg eredeti "égi" jelentését mind sumér, mind pedig akkád változatban: Ana-anya, Anu-anyu.
"A saját kutatásaim szerint a finúisten (napisten) neve Bél volt, aminek a hangalakja már a kőkorban vil alakot is felvehetett. Ezért van az, hogy az orosz Bjelüj "világos" jelentésű (azaz Bel = vil). Ugyanígy a világ, virág, világosság szavak tövében is ez az istennév szerepel - mert egy panteista vallásban a világ azonos az istennel, a virág (az égig érő fa ábrázolása) pedig az ő jelképe."
Ez a Bel = vil azonosítás nagyon érdekes, így érthető, hogy a Bibliában miért szerepel így Jézus a Fiú:
Jn 8,12 "Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága:"
Jn 9,5 "Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok."
"mert egy panteista vallásban a világ azonos az istennel, a virág (az égig érő fa ábrázolása) pedig az ő jelképe."
A sors fintora, hogy ellentmondva a fentieknek, Jézusnál erre is van utalás :
Jn 1,8 "Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról." [az Atyáról/Istenről]
"Ezért a fa lehet egyszerre a fiúisten és a világosság jelképe is."
Úgy tűnik, hogy ez a kétféle azonosság Jézusnál is kimutatható volt. (Vagy az Atya, vagy a Fiú a Világosság)
De itt van az Istennő is, akinek az attribútuma szintén az égig érő (élet) fa.
A három azonosság kicsit sok egyszerre, ezért úgy vélem időbeli eltérés van közöttük. A legősibb az Istennővel, utána az Istennel, majd a Fiúval való azonosítás következik.
A magyar hagyomány, s itt a bibliai is a legősibb formát őrizte meg, mikoris a "világosság" azonos a Napba öltözött asszony/Mária-képpel. (A Nap és sugarai a világosságot jelképezik.)
"Az égig érő fa, vagy életfa a magyar néphit szerint azonos az Istennel, amit Berze Nagy János a népmeséink alapján mutatott ki. Azt is írja, hogy ez az Isten eredetileg nő lehetett,"
Így van, hisz' az alábbi Innana Istennő képe is egy stilizált életfa:
"Később azonban a fa jelentése át is alakulhatott, hiszen a napistennek a fa csúcsán van a palotája, ami elegendő ok arra, hogy a fát a fiúisten jelképének tekintsék."
Megint nem vizázva Veled, csupán elmondva, amit e kérdésben találtam:
Véleményem szerint a napisten korábban nő lehetett, amennyiben a "Napba öltözött asszony" -nyal azonosítani lehet. Ennek magyar emlékét őrzi Csíksomlyó.
S talán a bibliai Jelenések könyve is a "Napisten-nőre" utal:
Jel 12,1 "És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona;"
"Magyargyerőmonostori kályhacsempe, ágai között a Jó ős mondattal. Ősnek pedig a fiúistent tekintették, amennyire sikerült ezt tisztáznom."
Nem vitatom, bár azt gondolom, hogy ez már a patriarchális rend előretörésének egyik következménye.
"Nem a sumer kereszt volt a korábbi, mert a kereszt már a kőkorban ott van a Pireneusoktól Amerikáig mindenütt, a magyar hieroglif írás 20-50 jele között."
Ebben igazad van, hisz a tatárlakai korongon is megtalálható, ami 1-2 ezer évvel korábbi keltezésű lelet.
"Ráadásul - emlékezetem szerint - a sumer/kasszita keresztnek is van olyan változata, aminek a közepén ott van a lyuk jele."
Én a "lyukas" keresztről gondolom, hogy későbbi, mint az egyszerű kereszt. (Általában az összetett mintázatok a későbbiek)
"A sumer kereszt - ha jól tudom - a dingir "isten" szójel egyik változata."
Igen, van isten-jelentése, erről írtam én is, noha a "Dingír csillag" nem négy, hanem nyolcágú, és inkább isteni származást jelent.
"Azaz a sumerek átvették a kőkorban a magyar nyelv rögzítésére kialakított jelkészletet és az a saját szükségleteiknek megfelelően kiegészítették."
Én is hajlok erre az elgondolásra.
"A képen egy kasszita pecséthenger, a napkereszt közepén a lyuk jellel. Ebből következően az én magyarázatom igazolható, a tied meg nem."
Nem a Te elképzelésed ellenében írtam azt, amit írtam, sokkal inkább kiegészítésül és nem utolsó sorban támogatólag:
"Ha ez így van, akkor a "lyuk/Lyukó a napisten" neve a legjobb helyre került: az isteni szimbólum, a kereszt kellős közepébe." (10568)
"A Kárpát-medence nem lehetett ilyen központi őshaza, mert innen senki sem ment Amerikába, innen nem vihették Amerikába."
Értem, de az édeinek sem mentek amerikába.
Készséggel elfogadom a közel keleti teóriát, de megindokolni ezt nem annyira egyszerű.
Ha a világ legelső földrészeket átívelő kultúráját a szkíták hozták létre, akik alapvetően europidok voltak,
egyesek szerint kárpát medencei kirajzás révén terjedtek el Ázsiában is, és a szkíták révén
terjedt el több fontos kulturális javadalom, akkor nem kézenfekvő, hogy ők vitték az ősvallást Ázsiába?
Onnan tovább a sárgák vitték Amerikába, de még ez sem teljesen biztos.
Van olyan föltételezés, hogy a sárgákat megelőzően europidok települtek át Amerikába, majd keveredtek a későbbi gyarmatosító ázsiaiakkal.
Ez sem támadhatatlan, természetesen.
Az Ausztráloknak miért nincs közvetlen kapcsolatuk az eurázsiai ősvallási jelképekkel, ha ők is a Közel keleti
kirajzás révén vándoroltak be mai hazájukba, ráadásul állítólag kb. 40.000 éve? Nem azért, mert nem a déli tengerparton elvándorolt néprészek, hanem az Északabbi, középázsiai fehérek ennek a kultúrának a közvetítői? Ezek nem éppen a szkíták, akik mi is lennénk?
Az sem valószínű, hogy a Közel keleti térfoglalás egy hullámban történt, ha egyáltalán megtörtént.
A mai ember afrikai származását ma egyre inkább megkérdőjelezik.
Az ősvallás eurázsiai formája sokkal korábbra is tehető, pl. a neandervölgyiek virágkorára is, 150-200 ezer évvel ezelőttre is. Ők is temetkeztek vörös okkerral, ami egyértelműen Naptiszteletre utal, ami mögött vallásnak kellett lennie.
Zsugorított temetkezésük is volt, és egyáltalán, hogy temetkeztek azt jelzi, hogy a lélek továbbélésében hittek, ami
A veleméri világmodell negyedei az "eget tartó fa/folyó" ábrázolási konvenció példái. Lásd az ábrán! A fa/folyó azonos a Tejúttal.
Az alul és középen lévő kacskaringó az égig csapó hullámtaraj, azaz a Tejút, az égi folyó jelképe. Ennek a hangalakja jó, ebből lett a székely írás "j" betűje. A jelentése hármas: jó, isten és folyó. Ez a jel megtalálható a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek között a Pireneusokban és Amerikában is, meg a közbeeső területeken is. Ebből következően egy központi őshazából (a Közel-Keletről) vitték szanaszét kb. 45-50 ezer évvel ezelőtt. A Kárpát-medence nem lehetett ilyen központi őshaza, mert innen senki sem ment Amerikába, innen nem vihették Amerikába. A Közel-Keleten egyébként egyetlen 45-50 000 éves jel sem maradt fent, ezért azt, hogy itt találták fel a kacskaringó alakú jelet, arra csak kikövetkeztetni lehet.
A kacskaringó alakú jel fölé boruló ív az égbolt jele.
Semmi köze a jin-janghoz. Az ábra azért fekete-fehér, mert ezzel a két színnel rajzoltam le a ládát, ami egyébként szines volt és mindeféle szinek voltak rajta, csak éppen fekete és fehér nem volt köztük. A színes fényképet egy osztrák fiatalember készített és küldte el nekem, de azóta elveszett.
"A Szimbólumtár adós marad az alátámasztással, ezért nem vehető komolyan."
Nem értelek...
Éppen a Szimbólumtárból idéztem igazolást a 105212-ben.
"Több más "olvasata" is van a keresztnek, de jellemzően a kettősségre utalnak:
"Az archetipikus ember jelképeként a függőleges vonal az égi, a szellemi, az intellektuális, a pozitív, az aktív és a hímnemű, míg a vízszintes a földi, a racionális, a passzív és a női aspektus." - Írja a Szimbólumtár"
Az Isten mindig párban jelenik meg az ősi írásokban, megjelenítve az Isten férfi és női aspektusát, a kettősséget, ami ez egység és különbözőség elválaszthatatlanságát is jelenti.
Ők ketten rendszerint ikrek, és még férj és feleség is, az igen szoros összetartozást kiemelendő.
Ez a sötét-világos korong jel Veleméren gyűrűkkel övezett. Ezzel többet mond, mint az indián jel?
A sötét és a világos a gyűrűkben fölváltva jelennek meg. Egyszer lent, egyszer fent.
A sötét-világos határa elmosódott. Olyan, mint ha a szétválási folyamatot mutatná. Nem állapot szerű.
Vajon a teremtés melyik pillanatát ábrázolja a jin-janghoz képest? Felteszem, hogy korábbit.
A menyasszonyi ládán lévő kacskaringó valószínűleg azonos jelentésű, mint pl. a kevermesi kő rajzolata. Gondolom tanítónkat követve jó, folyó jelentésű.
A tekervény a kőkorban a teremtést jelentette menet közben, folyamatban. Ez a jel is itt van a Kárpát medencében az emlegetett Kevermesen.
Ha a Kárpát medencében fellelhető mindhárom jel (és máshol egyszerre nem), akkor levonható-e olyan következtetés, hogy az eurázsiai ősvallás bölcsője föltehetően itt volt? Ez a veleméri jel ha nincs meg a közelkeleten, az sokat mondó lehet a Kárpát medencei ősvallási elsőségre nézve. Ezért lehet döntő jelentősége ennek a jelnek.
És akkor körkeresztről meg a horogkeresztről nem is beszéltünk, amik természetesen a magyarság alapjelei közé tartoznak.
Nem tudom, hogy érted, "több lépcsős", de igen, már maga a a két félkör és a körülötte lévő gyűrű(k) is erre utalnak, de az is, hogy a bal oldali kicsit más mint a jobb oldali... És persze, ami a kettőt összeköti...
A bal oldali kép közepén ( a két félkörben, annak inkább alsó felében, tehát nem a középpontban) egy nyolcszögletű rozetta is látható, igaz, nagyon halványan, de azért jól kivehető néhány szirom belőle.
A fiúistent Bonfini szerint csak a zsidó krónikák hatására kezdték Nimródnak nevezni. A régi, magyar nevét nem mondja meg, azt nyilván a kereszténység bevezetésekor lecserélték (talán még az V. század táján a hun püspökségekben).
A saját kutatásaim szerint a finúisten (napisten) neve Bél volt, aminek a hangalakja már a kőkorban vil alakot is felvehetett. Ezért van az, hogy az orosz Bjelüj "világos" jelentésű (azaz Bel = vil). Ugyanígy a világ, virág, világosság szavak tövében is ez az istennév szerepel - mert egy panteista vallásban a világ azonos az istennel, a virág (az égig érő fa ábrázolása) pedig az ő jelképe.
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
Otto von Sadovszky a penut indiánoknál mutatta ki a világ, világos, virág szócsalád pontos megfelelőit.
Azaz a fiúisten azonos az égig érő fával, egyúttal a világossággal is - hiszen az égig érő fa hasadékában születik a Nap (a napisten) és véle együtt a világosság is. Ezért a fa lehet egyszerre a fiúisten és a világopsság jelképe is. Ez nem ellentmondás, csupán az ősvallási képzet jobb megértése.
Az égig érő fa, vagy életfa a magyar néphit szerint azonos az Istennel, amit Berze Nagy János a népmeséink alapján mutatott ki. Azt is írja, hogy ez az Isten eredetileg nő lehetett, hiszen, amikor a kiskanász felmászik rá és a fa törzsében kinyílik egy ajtó, akkor ott a fa belsejében mindig egy nő, egy öregasszony lakik. Ez a matriarchátus maradéka is lehet. Összefügghet azzal is, hogy az égig érő fa (a Tejút) hasadékában karácsonykor kél (születik) a Nap. Ezt pedig könnyű úgy magyarázni, hogy a fa egy istennő, aki a napisten szüli. Később azonban a fa jelentése át is alakulhatott, hiszen a napistennek a fa csúcsán van a palotája, ami elegendő ok arra, hogy a fát a fiúisten jelképének tekintsék.
Magyargyerőmonostori kályhacsempe, ágai között a Jó ős mondattal. Ősnek pedig a fiúistent tekintették, amennyire sikerült ezt tisztáznom.
Nem a sumer kereszt volt a korábbi, mert a kereszt már a kőkorban ott van a Pireneusoktól Amerikáig mindenütt, a magyar hieroglif írás 20-50 jele között.
Ráadásul - emlékezetem szerint - a sumer/kasszita keresztnek is van olyan változata, aminek a közepén ott van a lyuk jele.
A sumer kereszt - ha jól tudom - a dingir "isten" szójel egyik változata. Nálunk meg a Du/Dana istennévé - azaz kétségtelenül genetikus kapcsolatban vannak egymással (több más jelünkhöz hasonlóan).
Azaz a sumerek átvették a kőkorban a magyar nyelv rögzítésére kialakított jelkészletet és az a saját szükségleteiknek megfelelően kiegészítették.
A képen egy kasszita pecséthenger, a napkereszt közepén a lyuk jellel. Ebből következően az én magyarázatom igazolható, a tied meg nem.
Kimberly Ausztrália
Rákóczifalva és Paks
