Lehet, hogy büntiből, mert The Bat!-ot használok, de nekem a Word 2003 fel se ajánlja a körlevél dokumentumtípusának kiválasztásakor az e-mailt mint lehetőséget; úgyhogy tippet se tudok adni, csak annyit, hogy itt talán találsz választ a kérdésedre.
Sziasztok word 2003-am van. Körlevél varázslóval köremailt akarok küldeni...6. lépésig eljutottam , de innen nem tudok tovább lépni, így nem tudom a maileket elküldeni...hogyan tovább?
Tudja valaki, hogy milyen formátumban érdemes Word dokumentumot menteni, ha azt akarom, hogy a legkisebb esélye legyen a sorok, rajzok szétcsúszásának? (Nincs extra betűtípus a szövegben.)
Árajánlatot és munkatervet kell gépelnem és bekérték elektronikusan is, s félek, hogy szét fog az egész csúszni, ami nem volna szerencsés. (A rajz elemeit csoportba illesztettem, tehát már képként kezeli, nem vonalhalmazként.)
Hadd ne, annyira idegesítene. A nagyszótári mutatványkötet csinálása közben is szörnyen idegesített, hogy abban a teg megoldás szerepelt, úgyhogy a magam céljaira azóta is csak tagelek. Valószínűleg az zavar, hogy a tudatomban szétválik a kétféle angol e, és így összemosódna. Nem véletlen, hogy az OH.-ban is inkább latinos stichű ă-s kiejtéseket adtam az angol nagyon nyílt e-kre. (Ráadásul a tag homonima benne, úgyhogy még magamnak is ellent kellene mondanom, ha tegelnék.) Szóval én most ebben konzervatív vagyok. Amúgy meg ha a tagekről akarna az ember rendezvényt tartani, mégse dukálna azt tegnapnak nevezni, sokkal jobb a tagnap. :-)) Németül Tagtag. (Sajnos, ez utóbbi nem az én ötletem.)
Mondat elején mindenképp nagyot írunk. :-)) A többi esetben LvT hol nagyot, hol kicsit használna (hogy mikor melyiket, az számomra nem teljesen világos, ezért se tartom ezt jó stratégiának), Kis Ádám, ZsB és én kicsit írnánk.
„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.” Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.
„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.” Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is: 3.(ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy. A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly) Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.
Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.
„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia” Valóban, pontatlanul fogalmaztam.
„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja” Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.
„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.” Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.
„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.” Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.
„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.” Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is: 3. (ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy. A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly) Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.
Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.
„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia” Valóban, pontatlanul fogalmaztam.
„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja” Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.
„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.” Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.
Kétféle intézmény fogalom van: 1. "Vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet." 2. "A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás." (Pl. a házasság intézménye). Namost, a'sszem, az a különbség köztünk, hogy az a valami, amin te az Internetet mint intézményt érted, az nekem sokkal inkább a 2. kategóriába tartozik (a közös protokollhasználat folytán létrjövő valami, és nem "célra létesített" valami), és az utóbbiakat, ugye kisbötűvel írjuk.
> ez nekem bizony csak az ebnek a karóhoz való ügyetlen madzadolgatása.
Ez az érzés bizony kölcsönös, és némi nehézséget vélek felfedezni a fogalmi elhatárolások terén. Te most olyasmivel próbálsz vitatkozni, amit én egyébként nem vitatok: van magyar posta. De van Magyar Posta is. Ezek nem kizáró, hanem egymást feltételező dolgok.
ez nekem bizony csak az ebnek a karóhoz való ügyetlen madzadolgatása. A posta nevű globális rendszert számtalan, az ő protokollját alkalmazó intézmény teszi ugyan, nevük többnyire Ilyen-Olyan Posta, ettől az a valami, amit postának hívunk, nem intézmény. A párhuzam pontos, csúsztatás sehol: az internetet is számtalan intézmény (is) teszi, a rendszer ettől még nem intézmény. Még akkor se, ha volna ezek között a szervezetek között Internet nevű, de nincs.
> Az internet nem szervezeti entitás (bár önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg...
Ezt mondom én is: az internet nem szervezeti entitás (és nem is önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg; de az Internet az bizony szervezeti entitás.
> ahogy nem nyomtathatsz a saját szakálladra levélbélyeget - attól még a posta - in genere és an sich - nem intézmény.
nyomhastz saját szakálladra levélbéyeket, vö. Sealand. Itt te most csúsztatással operálsz, eltekintesz azoktól a szervezetktől, amelyeknek neve szontén posta és egy adott területen monopolizálja a posta médiumot. Ezt nálunk úgy hívják Magyar Posta Rt. (vagy mi). Ez bizony inbtázmény, és még a brit megfelelője is intézmény, jóllehet ott még postahivatalok kinézete sem mindig intézményi jellegű. Az Internet és a Magyar Posta között csak annyi a különbség, hogy az előbinek nagyobb a területe, de területe az van, mert vannak olyan internetek, amelyek más szervezetbe tömörülnek, más területi dependenciákkal (erre volt példa a Bitnet, Usenet stb.)
> A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől
Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne. Annál is inkább, mivel -- ugye -- az ortográfia nem definiálja sem az intézmény, sem a cég, sem a márkanév, sem az állam, sem az ország, sem az etnikai körzet, sem a belterület fogalmát, pedig ezek mind hivatkozottak helyesírási szabályokban. Ennek oka, hogy ezek mind készen kapott, a priori koncepciók a helyesírás szempontjából.
Amikor egy diszciplína, ilyen a saját illetékességi körébe nem tartozó fogalomról el kezdi állítani, hogy felüldefiniálta, akkor lehet látni, hogy ott sumákolás van. Én ökológiakollokviumon meg is mondtam a vizsgáztatónak, hogy az a definíció, hogy a niche egy N-dimenziós hipertér az marhaság, mivel megkérdeztem matematikusokat, akik szerint az N-dimenziós hipertér teljességgel mást jelent. Ez az ökológiai meghatározás csak egy kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy absztraktnak imponáló köntöst kölcsönözzenek ennek a tudománynak.
Úgyhogy a vargának a kaptafánál érdemes maradnia: a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.
Egyébként korábban hozott példád cáfolja éppen azt, hogy itt sajátságos definíció lenne: ahogy változott az intázmény képzete az időben, úgy változott az akadémia nevének írásmódja. A helyesírás -- nagyon helyesen! -- tükrözi a társadalom képzeteit a fogalmakról (ha egy kis spéttel is); és merőben elefánttornyosodásnak tekinthetjük, ha a társadalomnak kellene követnie a helyesírási kodifikátorok képzeteit.
> Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.
Ezek a példák nem jók: vegyünk egy céget, amelyet Bocskorszaggató és Kalucsnielvásító Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek hívnak. Ennek beceneve, vagyis rövid cégneve a Bocskorszaggató Kft. Világos, hogy a dolgozói időnként, mint káeftére fognak hivatkozni, ugyanúgy, mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kötődők az egyetemre. Ettől még egyik megjelölés sem lesz becenév: az a Bocskorszaggató Kft. és az ELTE lesz. Ugyanígy a Berzsenyi Dániel Gimnázium beceneve egyszerűen Berzsenyi, mint ahogy Fodor Gábor képviselő gimnáziumának beceneve Berze (< Berze Nagy János Gimnázium). Arra is felhívnám a figyelmet, hogy az Opera az Opera, és nem *Operaház, ha ez utóbbit használjuk, akkor már kisbetű operaház (tehát ez is ekvivalens a Berzsenyi becsenév vs. Berzsenyi-gimnázium megnevezés kettősével).
Azt is látni lehet, hogy vannak részrendszerek, ahol ez a kettősség teljesen kiépült: a cégnevek és az országnevek. A helyzet az intézményveknél is ilyen, csak defektív: azaz nem minden intézmény rendelkezik rövid intézménynévvel.
> „hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.” De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.
Vegyük azt, hogy jut valaki IP-címhez, és hogy jut valaki országgyűlési képviselői mandátumhoz. Ha ezt vesszük, akkor a helyzet éppen fordított ahhoz képest, amit mondasz. Hát még, ha azt vesszük, hogy az IP-cím, illetve a mandátum elnyerése után kinek-minek tartozol felelősséggel...
Akkor lenne az Internet intézményszerűtlen, ha pl. mindenki hasraütésszerűen allokálhatna magának IP-címet, ill. doménnevet. Ugyanakkor dolgoztam olyan kórházban, melynek bizonyos osztályai egyetemi tanszékek voltak, míg mások nem. Ennek a kórháznak két(!), szeparált internetet kellett bevezetnie, mert az egyetemi gerincre csak oktatási egységek csatlakozhatnak. Ez pedig azért van, mert az Internetnek is van "SZMSZ"-e, és van erőszakszervezete, amely az "SZMSZ" sértést szankcionálja.
Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia, a belső felelősségi rendszer és ezek izoláltsága a környezettől. Itt most te egyszerűen öszetéveszted a hierarchiát a centralizáltsággal. Nálunk a kórház gyógyítóágazata egy feudális, centralizált rendszer, az USA-ban pedig egy hálós szervezet: mégis kórház mindkettő. Talán a diszkrepanciát az okozza, hogy errefelé még nincs elterjedve a hálós szervezeti modell: ez nem centralizált, de hierarchikus, és legalább annyira intézményszerű, mint a mi poroszos modellünk.
> Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: 'vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet' – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie
Ilyen default értelmezésre semmi nem ad alapot. Sőt, a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja.
> (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával)
Nem, nincs. Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.
> másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.
Ha lenne a házasság intézményének neve, akkor lehetne nagy betűvel írni.
> van valami elfogultság abban, ha megtagadjuk azt, hogy a populáció egy része autonóm önkormányzó szervezeti entitásnak (magyarul: intézménynek) fogjon fel valamit.
Na, itten van, imho, a kapitális marhaság elhantolva. Az internet nem szervezeti entitás (bár önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg, amelynek egyetlen ismérve a szabadon használt szabvány (protokoll). Éppen mint a rádió, a tévé, a posta, a vasút stb. Persze tele van intézményi elemekkel, pl. nem hozhat létre boldog boldogtalan top-level doménneveket, pont, ahogy nem nyomtathatsz a saját szakálladra levélbélyeget - attól még a posta - in genere és an sich - nem intézmény.
„óvást kell bejelentenem. A definíciónak a rendszeren kívülről kell erednie, különben »a saját farkunkba harapunk«.” A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől. Ugyanakkor elismerem, hogy valóban szerencsétlen eljárásmód, hogy a szabályzat olyan terminus technicusszal él, amelyet nem definiál előre pontosan.
„Amin mi vitatkozunk, az nem a helyesírás: hanem az intézmény fogalom tartalma.” Ami jelen esetben egy helyesírási terminus technicus, így a helyesírás tárgykörébe tartozik.
„Akkor nem Országgyűlést írok, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése't. Itt nem az volt a lényeg, hogy le tudom-e írni az adott intézmény pontos megnevezését,” Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.
„hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.” De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.
„Ha az ÉKsz.2 definícióját vesszük, akkor az illetők számára ez is intézmény: »2. Szociol is, vál A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás«” Ha feltesszük, hogy a helyesírási szabályzat nem autonóm terminus technicust használ is e helyt, ez akkor is nagyjából képtelenség. Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: ’vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet’ – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával), másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.