Amit hungarocellnek (ez egy márkanév, amit mostanában a boviracell használ) neveznek EPS (expandált polisztirol) , a vízhatlan zártcellás verziója az XPS (extrudált polisztirol - ezek sárgásabb vagy kék színűek általában). Víznek kitett helyeken ilyet kell tenni, mert a sima EPS felszívja a vizet és ezzel romlik a szigetelő értéke és a mechanikai tulajdonságai is.
A koszorút és más betonelemeket szokás eleve úgy beönteni, hogy pár centis XPS, heraklit vagy más szigetelő réteg képezi a zsalut, a beton ugyanis különösen a manapság használatos tégláknál lényegesen rosszabbul szigetel. Az ilyen elemek miatti hőhidak szoktak lenni az esetleges penészedés kialakulásának gócai, ráadásul extra hőveszteséget is jelentenek.
"Ha a betonelemeken, áthidalókon és a koszorún nincs semmi bennmaradó szigetelő zsaluzat, akkor ott érdemes vastagabb (+ esztétai élmény) vagy jobban szigetelő anyaggal dolgozni a hőhidak elkerülése végett."
Ezt nem annyira értem. Szerintem nincs. Hacsak az nem, hogy a szélső kefniken betömték a lyukakat hungarocellel, hogy ne folyjon be oda a beton. ?
A lábazat elég magas, 2-3 lépcsőfok. Mi az az XPS? Olyan mint a hungarocell, vagy nikecell?
Én úgy gondolnám, hogy a 30 centi a mennyezetre elég lesz, a falra mehetne kicsit több is mint 10 cm, de az is elég mivel a tégla is jól szigetel. A padlófűtés alá minél vastagabban, legalább 20 centit szoktak javasolni, és a többi helyen is a padló alá mehet szigetelés 10 centis vastagon, hogy ne fázzon fel senki. A lábazatra is a falihoz hasonló (esetleg valamivel vékonyabb) vastagságú XPS-t érdemes rakni, ha a lábazat alacsony akkor a föld alá is érdemes lemenni ízlés szerint pár 10 centit. Ha a betonelemeken, áthidalókon és a koszorún nincs semmi bennmaradó szigetelő zsaluzat, akkor ott érdemes vastagabb (+ esztétai élmény) vagy jobban szigetelő anyaggal dolgozni a hőhidak elkerülése végett.
Nem vagyok szakértő, majd mások megerősítik vagy sem ezeket a javaslatokat.
Beleolvasgattam a topicba, de úgy látom, itt inkább meglévő problémákat próbáltok orvosolni.
Én ezt szeretném elkerülni, ha lehet. :)
A mi házunk novemberben került telő alá.
Így készült:beton alap, GV3 fedlemez, Leier NF 38-as tégla, VB gerenda, kefni, beton koszorú, felbeton, fa tetőszerkezet, ecoroll tetőfólia, leier betoncserép. A tetőnél a terasz fölött egyelőre nincs belambériázva hogy szellőzzön még ki a tető, meg a fal és a lambéria közt is van még 10 cm rés, a majdani szigetelés miatt.
A további tervek:válaszfalak, villany, víz, fűtés (nappali, konyha, étkező, padlófűtés, többi radiátor) szerelés, vakolás, nyílászárók (műanyag) burkolás és végül a szigetelés, (tető, fal).
Szigetelés szempontjából mit ajánlotok, mit, hova kellene raknunk? Csak egy normál, mai házat szeretnénk, a falra 10 cm-es hungarocellt gondoltunk, a tetőre meg 30cm-es üveggyapotot. A padlófűtés alá hungarocell meg zárófólia. Szerintetek így megfelelő lenne?
1. szerintem egy magyiterrán cseréptetőt is meg lehet csinálni normálisan úgy, hogy ne ázzon be. Mindössze azt kéne tudni, hogy a cseréphez előírt minimális dőlésszöge megvan-e a tetőnek, és ellenőrizni kell, hogy a cserépfedés és a bádogos munka normális-e. Ennek köze nincs a szigeteléshez.
2. októberben nem lesz hőhidas "beázásod", azok ott átvertek.
A beton esetedben egy párafékező réteg, ami ha eddig nem okozott gondot, akkor ezután sem szabad, hogy bajt okozzon.
A viszonylag jó páraáteresztő fa födémre helyezve a hozzá képest párafékező és párazáró rétegek veszélye az, hogy mivel a hideg oldalon vannak lecsapódhat rajtuk a pára visszaáztatva a födémet.
Ha eleddig a betonnál ez nem történt meg, akkor a szigetelés nem növelni hanem csökkenteni fogja a veszélyét, mivel a beton mostantól melegebb lesz a rá kerülő szigetelésnek köszönhetően.
Azért kell minél vastagabb szigetelés komolyabb hőhidak nélkül, hogy a beton alatt még az eddigi páralecsapódás veszély is töredékére csökkenjen mindenütt.
A kőzetgyapot üveggyapot közt nincs jelentős különbség ugyanabban a testsűrűségben.
Olyat válassz, ami a legjobb ár/hőszigetelőérték arányú. A kis testsűrűségűeknél számítani kell rá, hogy a névleges vastagságát (és a névleges hőszigetelő értékét) nem tudja tartani. Pl nálam a legolcsóbb legkisebb testsűrűségű ekoroll barna üveggyapot az elméletileg 20 centi vastagság helyett jó ha 15 cm-t kiad. Ettől függetlenül talán még mindig ez a legkedvezőbb megoldás, csak számítani kell erre.
További párazárásra legfeljebb csak a plafon belső oldalán lehet szükség, ha a járható felület alján mégis megjelenik nedvesség a beton fékező hatása ellenére.
Szia, köszönöm! Kőzetgyapotot célszerű használni, vagy megteszi az üveggyapot is? Ha megmarad a beton a födémen, akkor ugyanúgy nincs szükség párazáró fóliára?
Szia/Sziasztok! Kérlek szépen segíts/etek nekem! Stukatur födémet szeretnék leszigetelni úgy hogy járható legyen. Abban a hozzászólásban amire most válaszoltam megtaláltam azt a módszert nagyon részletesen leírva, amit meg szeretnék valósítani.
Nekem a födémen felül kb. 4-5cm vastag, fényes, sima felületű valamilyen "beton" van. Azt is érdemes lenne felbontani? Mennyivel romlik a hőszigetelésem ha azt nem bontom fel? A technológián kell valamit változtatnom, ha az a réteg rajta marad vagy mindent csinálhatok ugyan úgy mint a leírásban van? A választ előre is köszönöm!
Nem látok nagy ellentmondást ebben. Nekem az jött le, hogy vissza akarta csinálni, de mivel kiderült, hogy macerás és a már befizetett 30%-ra éveket várhatott volna végül kifizette és inkább megpróbálja helyrehozni. Ettől még ha a kivitelező/eladó esetleg átverte, illetve kivitelezési hiba miatt kára ill. többletköltsége keletkezik, akkor azt nem feltétlenül kell benyelni szó nélkül.
Egyébként ha véletlenül az általam javasolt szellőzési lehetőség megoldaná a problémát, akkor az 1,1% letétbe tett pénz fedezhetné is a költségeket. Ha alaposan megnézi egy hozzáértő (nem csak szakértő) a helyzetet, egyből megmondja hogy ez segít vagy sem.
"a párazárófólia találkozásokhoz betettünk hungarocell darabokat kvázi szellőzőnyilásokat kialakítva"
Lényegében hasonlót csináltak nálunk is anno eredménytelenül (igaz a gerinc átfóliázása miatt nem csoda hogy nem tudott járni a levegő), de ez a talpszelemen környékére szerintem nem nagyon lesz hatással. Nálatok legalább a gerincnél már van lehetősége mozogni a levegőnek, csak alul kéne valami hálós megoldás nagy felületen végig a szelemen fölött a 30 négyzetcentiméteres kis nyílások helyett.
Alul az a 3 szarufánként 2x15 cm nagyon kevés. Teljes hosszban a szarufák teljes vastagságában szabadon kéne legyen, akkor biztosan lenne annyi légmozgás ami kell.
Másutt csinálhatsz akármekkora nyílást, nem fogja megmozgatni ott lent a levegőt.
Nálunk a mesterek eljátszották annak idején, hogy lefóliázták a tetőt, de még a gerincen is átkanyarodtak a fóliával (én még akkor nem voltam jelen...). Alul lelambériáztak mindent, hogy véletlenül se szellőzzön. Egyszer a feleségem visszahívta valamelyiket, mert vizesedett az összes szarufa. Az ember csövecskéket dugdosott a fóliák közé. De mint később kiderült, annyit ért, mint halottnak a csók. Én később a szigeteléskor megbontottam a lambériázást, de mint később kiderült önmagában ez is kevés volt. Padlásszigeteléskor vettem észre, hogy még mindig vizes a szarufák felső része.
Ekkor néztem föl és vettem észre az áthajtott fóliát. Ez nem volt túl régen valamelyest végigvágtam, de szélesebben is ki akarom vágni...
A padlás egyik végén egy ajtónyi nyílás van szabadon évek óta a másik végén pedig kis szellőzőablakok tehát tud járni a huzat mégsem volt elég, hogy a szarufáktól kihordja a párát.
Hát Te nagy gázban vagy olvtárs az biztos.Ha kiderül valami okosság,hogy mi okozza akkor írd azért meg !Jó ügyvédre biztos szükséged lesz.Innen a távolból nehéz olyan tanácsot adni,hogy próbálj -e az egészből kifarolni ,vagy csak gariba megcsináltatni ,mert ehhez szumma kéne látni az egész problémát.Remélhetőleg ami publikus azt a SZAKIK itt IS megosztják ,mindenkinek tanulságul szolgálva.
De én is csak egy igazságügyi szakértöt tudok ajánlani, mert én nem mászok bele ilyen ügyvédes-pereskedös dologba, mert ilyenkor egy sima épitész szakvéleménye nem számit.
Na jó a sztori - hogy más hibájából tanuljatok - csak röviden. különben könyvet érdemel a sztori
Augusztusban kinéztünk egy felújítás alatt álló házat
voltak fenntartásaim kicsit nagyobbat szerettem volna, de az iskola közelsége (200m) meggyőzött - két öt éves gyermekem van. (igen ikrek) És a kínálat sem túl nagy.
Kivitelező lesz az ikerszomszéd (új épületszárnyban) könnyű lesz vele megcsináltatni az esetlegesen felmerülő 1-2 garanciális problémát.
Az emeleti nagyszobában csúnya beázás nyomai voltak - magyarázat: a lapos tetős ház mediterrán tetőssé alakítása közben JÚLIUSBAN leszakadt az ég és a megbontott eredeti szigetelésnél be ment a víz. - ki fog száradni pillanatok alatt.
Na, mit csinál ilyenkor egy építész szempontból analfabéta ember, hát hív egy műszaki ellenőrt, hogy nézze meg.
Barátaim által ajánlott műszaki ember ki is jött. Megnézte. - "ilyen kivitelezés közben előfordul- ki fog száradni"- mondta. A házon azért látszik a spórolás nyoma- a minimum van beletéve- de megfelel a mai átlagnak.
Mivel építkezni nem akartunk megkötöttük a szerződést.
Pár nappal az átadás előtt (október vége) lehűlt az idő és leesett az első eső. - hát persze hogy beázott az emelet. Kivitelező magyarázata: Most hogy beindították a fűtést belülről - a téglából jön kifele a víz, mert más merre nem tud (talán nem kellett volna rátolni a nikecellt kívülről???)
Kicsit sántított a történet, úgyhogy hívtam a műszaki ellenőrt, hogy nézze meg újra.
Ki jött megnézte. Szerinte hő híd okozza az ázást, és a falak sem száradtak ki, úgyhogy ne fessen rá senki mert le fogja dobni. Az építtető ezt nem ismerte el. Mondtuk, hogy akkor jöjjön az igazságügyi szakértő.
Szóval ahelyett, hogy elismerte volna hibáját, hisztizet mint egy gyerek.- és ezt követően is a hátsó felével ált az ügyhöz. Aznap még egy hiba lista is készült a hátra lévő feladatokról (a fentieken kívül még volt egy húszon tétel rajta). + Válaszként ügyvédi levél jött.
Újabb kör új műszaki ellenőrrel - az előzővel összeveszett, gondoltam nehogy személyes ellentét miatt ne egyezzünk meg. Ekkor a fal újra lett festve. - Természetesen már a friss festést is dobta le.
És itt jött a csavar: Az ember ilyenkor mondja azt, hogy köszi akkor nem kérem. A vételár kb. 30%-a ki volt ekkorra már fizetve. És jött a hideg zuhany, mert az ügyvédek és a műszaki ellenőrök is egyet értettek abban, hogy a házat birtokba kell venni, mert különben 2-3 év múlva látom vissza pénzem. (kértük az összeg ügyvédi letétbe helyezését- ez nem történt meg.)
- Na azt az érzést nem kívánom senkinek.
2. Szóval birtokon belül kerültem egy ikerház félben, amiről tudtam, hogy nincs minden rendben vele.
1,1% -ot sikerült visszatartani ügyvédi letétben (konkrétan semmit- igen az ott egy tizedes vessző) a befejezésre.
Felét a tucat apróságokra- megvalósítást a felelős műszaki ellenőrnek egyben építésznek kellett leigazolni - természetesen leigazolta az elvégzéstől függetlenül.
Másik felét a beázásra, ami ugye még mindig fennáll. A vakolatot közben leverettem. a lapos tetőn szellőző furatokat és nyílásokat csináltattam az építésszel való egyeztetés után. - és a hétvégén vettem csak észre a képen látható beázást. Közben természetesen párszor elhangzott a két hét alatt kiszárad mondat.
Na nem az építető/ szomszéd szájából – mert ugye ő tesz az egészre nagyívben.
A hosszabb leírást senki sem olvasná el. Úgyhogy ennyi.
