Tiridat uraság (arszak), aki a makedón igát lerázta
A drachmáin megfigyelhető arámi feliratot Sellwood karennek olvassa, ami egy hellén katonai rang rang volt Xenophón idejében (Kr. e. 400 körül)
Elképzelhető, hogy a szeleukida helytartó seregében eredetileg ezt a tisztséget viselte
Iustinus írja Trogus Pompeius nyomán (XLI, 5, 6):
„... Parthi ... omnes ... reges suos arsacis nomine nuncupent.”
„... a parthusok ... minden királyukat arsacesnak nevezték.”
Nem sokkal odébb még egyszer (XLI, 5, 8):
„Tertius Parthis rex Priapatius fuit, sed et ipse arsaces dictus. Nam sicut supra dictum est, omnes reges suos hoc nomine, sicuti Romani Caesares Augustosque, cognominavere.”
„A parthusok harmadik királya Priapatius volt, de őt is arsacesnek hívták. Mert miként fentebb már elmondottuk, minden királyukat így nevezték, ahogy a rómaiak az övéiket caesaroknak és augustusoknak.”
Ebből arra lehet következtetni, hogy az Arszak esetében valójában nem tulajdonnévről van szó
Parthus Aršaka
Arámi 'ršk
Ógörög Arszakész, Arszaku
Ursag, Orsag1138/1329: Hec sunt nomina servorum … In villa Kuceu: Cicadi, Emudi, Sounik, Vrsag, Horuat (MNy 1936: 134; Borsa: Vrasag ); 1240: veri iobagiones sancti regis … in comitatu … Posoniensi de generacione Ethuruh sunt decem mansiones … Sebec, Othus, Mortunus, Iacobus, Elias, Orsag, Othmar, Ethuruh, Clemens et Texe (CDES II: 51). – Cf. Orassag, Urzac1Urzac 1211: In villa Belen … ioubagiones: Gombos, filius Vrzac cum _liis suis Bata, Baga, Bolt (PRT X: 507). – Cf. Ursag2Orassag 1202.1203/cr 1500: Jobagionum nomina: Mopad cum duobus, Petrus, Benes cum uno, Orassag vum uno, Peter cum uno (LK 1962: 213). – Cf. Arazag, Ursag3
1 Fehértói i. m. 783–784. o.
2 Uo. 784. o.
3 Uo. 605. o.
Vagyis Fehértói szerint az Arazag valószínűleg azonos az Orassaggal, amelynek megfelelőjeként viszont az Ursag, Orsag és Urzac jöhet számításba (cf. = confer = vö.)
TESz:
1138: vršag
1195: uruzag
1395: orzag
„...alapszava az úr főnév uru előzménye, képzője a -ság, -ség névszóképzőnek -szág alakja, amely jószág szavunkban is megőrződött. Eszerint az ország az uraság változata. E származás fő bizonyítéka az uruszág alakváltozat és a 2. jelentés. Az 1. jelentés szintén az – uralkodó, törzsfő, vezér megszólításaként is alkalmazott – úr alapszó mellett tanúskodik, tkp. 'az a terület, melyre valakinek az uralma kiterjed'; vö. bánság, hercegség stb.”
Varidan, Varidau 1138/1329: In villa Cuppan … mansiones servorum … Bodor, Waridan, Hurcik; In villa Tunguldi … sunt XIIII. vinitores … Mawog, Waridav, Emun (MNy 1936: 56, 203).
Vardau, Vardou 1211: [In Tychon] vdornici: filius Tome, Wardau cum filiis suis Petro et Jacobo (PRT X: 503); 1213/1550: Castrenses de Clus de centuriunatu Agad scilicet: Sunad, Vardou, Apa et alii (VR 254., 166; Gy III: 356; EO I: 138; NémethSzab 183).
Lásd: Fehértói i. m. 793. o. (A szóvégi u feltehető elírás n helyett)
Köszönöm. Örülök, ha egyre többen látják be, hogy nem akarok rosszat, főleg nem az "antifinnugrista" kutatás számára. Könyv helyett egyébként kisebb füzetkéket, tanulmánysorozatot terveznék egyelőre, de ez még mindig a jövő zenéje. Bár ami késik, nem múlik. Valóban, magam is úgy látom, sok olyan gondolat felvetődött már a topikjaimban, amelyek megérdemelnék a bővebb kifejtést és a nyomdafestéket.
Arad: Árpád-kori személynév.1237–1240: In predio Nul hec sunt nomina vinitorum: Melegd, Arad , Buch (PRT I: 774; Gy II: 613); 1246/1348/1408: Chazar filius Stephani et Stephanus filius eiusdem de Kynis … terram suam, que Fyged vocatur … de voluntate omnium cognatorum suorum videlicet Arad , Andree, Jule … vendidissent (ÁÚO VII: 212. 213; Gy I: 82); cr 1247: Arad et Scereda pro tota villa Ton [testes] (ÓMO 99; Gy III: 457; CDES II: 179); 1295: destructione v[ill]e Arad [in Comitatu Strigoniensi] (Gy II: 224)
Aradia: Árpád-kori személynév.Cr 1260–1270: Nicolaum filium Jula et Aradiam officialem eiusdem Nicolay (HO VI: 162)
Aratas: Árpád-kori személynév.1211: In villa Supoc hii sunt vdornicij … filii Vasaard (Vasard), Somciu, Aratas (PRT X: 513; OklSz 28)1Aruad, Aruod, Aruud: Árpád-kori személynév.+1171/a 1334: [servos] … Bula, Attun, Dursi, Aruad , Kacar, Busar (PRT VIII: 275); 1211: In villa Zeuleus ultra Bocon joubagiones … filius Aruad , Somur (PRT X: 507); 1225: omnes udvornicos … Karachan cum fratre msuo Symone, Dema cum fratre suo Bodov, Aruud cum nepote (PRT I:
671; Gy II: 588); 1229/1550: Pangratius filius Petae de villa Cupa traxit in causam quosdam convillanos suos scilicet: Aruad et filios eius scilicet Chicham et Monost (VR 348., 291); 1238: Arvod comiti et fratri eiusdem nomine Bon (HO VI: 36)2
Waridan magyar személynév a dömösi adománylevélben is előfordul, egyebek mellett Huru és Subram társaságában.
Vö. Urûd, Oródész, Vartan, Vardanész, Heródes
Lásd: Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele; in: Magyar Nyelv 1936, 56–57., 130–135., 203–206. o. Uő: A dömösi adománylevél hely- és víznevei 1138–1329 (Az itt felsorolt településeket III. Béla íratta össze.)
I. Urûd parthus nagykirály
Ur. Kr. e. kb. 90–80
Parthus alak: Urûd / Vîroy
Arámi ~: Wrwd
Ógörög ~: Oródész
II. Urûd parthus nagykirály
Ur. Kr. u. kb. 57–38
III. Urûd parthus nagykirály
Ur. Kr. u. 6 körül
Urud: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1281>1381: Buchu filius Vrud … de villa Aztar (Sztp II/2.3: 272)1
Urod: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1201: tredecim mansionibus seruorum … Wollod cum duobus filys et Fornos, item Vrod (HO V: 4; Gy II: 404); 1211: In villa Fotud … sunt aratores … filii! Dudor, Vrod cum filio suo Zica (PRT X: 511)
Urodi, Uroudi, Uradi: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. +1086: homines … Osli, Vrodi, Michael (DHA I: 254; ChAHT 25); 1138/1329: mansiones servorum … In villa Kunda: Soulum, Stephan, Martin, Dienis, Bagan, Vradi, Vitalis; In villa Tamach … Tosu, Tuke, Vradi, Behu, Vdelen, Perluke … hec villa cum terra sua data est (MNy 1936: 130, 133); 1138/1329: In villa Geu … nomina servorum … Lengen, Arunt, Vrovdi, Ianusti, Heimu; In villa Enderedi: Lapudi, Firedi, Vrodi, Keseudi, Feledi; In villa Hedekcut: Vrodi; In villa Vduornic … Vrodi, Muncas, Isaac; In villa Setkelu … mansiones Kiliani … Sudu (MNy 1936: 132, 134, 205; Gy I: 896)2
1 Fehértói i. m. 784. o.
2 Uo. 782. o.
Szumír arad2 'szolgáló, (rab)szolga'
Szumír arad 'ua.'
A szumír királyok ezt a nevet rendszerint uralkodói nevük előtagjaként, az istennévhez kapcsolva viselték. Például:
Arad-Nanna(r) lagaši király: ’Nanna holdisten szolgálója’
Arad-Szín: ’Szín isten szolgálója’, ui. a szumírok közé beszivárgó akkádoknál Nanna megfelelője Szín volt
Arad-Marduk: ’Marduk szolgája’ (ennek az istennek a neve már az ószumír időkből ismert egy, a Nippur melletti Abu Salabik tellje alól kiásott listáról)
Arad-Sibitti: ’Sibitti szolgája’ (Sibitti a napisten állandó jelzője, epitheton ornansa volt)
Arad-mu
Arad-Gin
A parthus uralkodók ettől függetlenül természetesen maguk is istennek minősültek, amire I. Urûd pénzérméjén a koronán látható csillagjelzés is utal
A Képes Krónika 677-re teszi a hungarusok második beköltözését a Kárpát-medencébe…
Chronicon Pictum Vindobonense:
„Anno ab incarnatione Domini sexcentesimo LXX-o VII-o, a morte vero Atyle regis Hungarorum anno centesimo quarto, tempore Constantini imperatoris tertii et Zacharie pape, sicut scribitur in chronica Romanorum, Hungari de Scytia secundo egressi sunt hoc modo, quod Eleud filius Vgeg ex filia Eunodbilia in Scytia genuit filium, qui nominatur Almus ab eventu, quia mater eius in sompno innotuerat avis quasi in forma aturis veniens, dum esset gravida, et quod de utero eius egrederetur torrens a cin terra non sua multiplicaretur. Ideoque factum fuit, quod de lumbis eius gloriosi reges propagarentur. Quia vero sompnium in lingua nostra dicitur alm, et illius ortus per sompnium fuit prenoscitatus, ideo ipse vocatus est Almus …”
Szentpétery Imre szerk.: SS. Rer. Hung. vol. I.; MTA, Bp., 1937, 284. o.
Mátyás Flórián szerk.:; in:Hist. Hung. font. dom. vol. II.; szerkesztői kiadás, Lipcse, 1883, 122. o.
Az őrzési helyéről régebben Bécsinek is nevezett krónikaszerkesztmény vonatkozó sorai magyarul:
„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel a hunogur király, Attila halála után, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idejében – mint az meg van írva a rómaiak krónikájában – a hungarusok másodízben jöttek ki Szittyaországból, ilyeténképpen: Ögyek fia Előd Szittyaföldön Eunodbilia leánytól fiat nemzett, kinek neve lőn Álmos, annak okáért, mert anyjának álmában keselyűforma madár jelent meg, amikor terhes állapotban volt; méhéből rohanó patak fakadt, meggyarapodott, de nem a maga földjén, ebből azt jósolták, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Miután a sompnium a nyelvünkön álom, s ama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak …”
Nadányi János (1643–1707) Florus Hungaricusa (1663) Baján kagán 568 körüli pannóniai hódítását a „hunok második, avar néven ismeretes beköltözése” címmel látta el, míg a 744-re datált foglalást a „magyarok második beérkezte” alatt tárgyalja. A Bonfini óta nem idézett Liutprand mellé először itt sorakozik fel a Fuldai Évkönyv és Aventinus, de még a bizánci Georgiosz Kedrénosz és Ióannész Zonarasz adatai is fellelhetők Nadányinál.
Természetesen nem szászánida előképekről kellene beszélni a 2. sz. nagyszentmiklósi korsó és a 7. sz. kancsó esetében, hanem csupán szászánida kapcsolatról
A nagyszentmiklósi kincs 7. sz. kancsója elölről...
... és oldalnézetben
Wir wollen nun den Fund von Sînnicolaul Mare an Hand von gut datierten Parallelen aus dem awarischen Fundmaterial selbst diskutieren und beschäftigen uns im Folgenden mit den sieben Objekten, zu denen Parallelen vorliegen, und zwar den Gefäßen Nummer 2, 7, 8, 15, 16, 17, 22 und 23. Über den Krug Numme 2(und damit auch über den möglicherweise etwas später anzusetzenden Krug 7) ist bisher sicher das meiste geschrieben worden. Die Gefäßform weist auf sassanidische Vorbilder hin, die vom Ende des 6. bis in die Mitte des 7. Jahrhunderts datieren, z. B. von Kalar Dascht. Allerdings ist bei den sassanidischen Krügen, die fast ausschließlich aus Silber gefertigt sind, ein anderes Spektrum bildlicher Darstellungen vorherrschend. Dazu gehören vor allem Silberkrüge mit Tierdarstellungen (Greif, der eine Hirschkuh reißt u. a.) aber auch die sogenannten Frauenkrüge. Die Krüge stammen vor allem aus den ehemaligen sassanidischen Randgebieten, heute in Rußland (Kvasipileeva, Kurilov, Dagestan etc.).
A Kurilova falunál, a Permi kormányzóságban 1897-ben talált, állatküzdelmi jelenetet ábrázoló, középperzsa felirattal ellátott aranyozott ezüstkorsó
Kr. u. VI–VII. század
Magassága: 18,5 cm
Pétervár, Ermitázs
Ennek a szászánida korsónak az oldalnézetét az elölnézetével összevetve látszik, hogy a nagyszentmiklósi 7. kancsóhoz hasonlóan ellipszis alapú
Gogorz: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1202.1203/cr 1500: Villa ecclesie que dicitur Sencural … Vinitorum nomina … Vtled cum uno, Fener cum uno, Gogorz, Simak (LK 1962: 213).
Huzlo, Huzlou, Hozlo: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből.1301: Stephanus filius Bank iobagio castri Borsensis … consanguinei dicti Stephani … Gyula et Andreas filii Huzlou, Teech filius Staysa (RDES I: 50; Gy I: 487); 1302: t. Bayka, que est iob-um castri Borsiensis . . . Gula f. Huzlo (Hozlo) pro … suis fr-bus Morouth … et Endech iob-es castri Borsiensis (RDES I: 86; Gy I: 426).
Waridan magyar személynév a dömösi adománylevélben is előfordul, egyebek mellett Huru és Subram társaságában.
Vö.: Urûd, Oródész, Vartan, Vardanész, Heródes.
Lásd: Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele; in: Magyar Nyelv 1936, 56–57., 130–135., 203–206. o. Uő: A dömösi adománylevél hely- és víznevei 1138–1329. (Az itt felsorolt településeket III. Béla íratta össze.)
Urod: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. 1201: tredecim mansionibus seruorum … Wollod cum duobus filys et Fornos, item Vrod (HO V: 4; Gy II: 404); 1211: In villa Fotud … sunt aratores … filii! Dudor, Vrod cum filio suo Zica (PRT X: 511)
Urodi, Uroudi, Uradi: Árpád-kori személynév a Kárpát-medencéből. +1086: homines … Osli, Vrodi, Michael (DHA I: 254; ChAHT 25); 1138/1329: mansiones servorum … In villa Kunda: Soulum, Stephan, Martin, Dienis, Bagan, Vradi, Vitalis; In villa Tamach … Tosu, Tuke, Vradi, Behu, Vdelen, Perluke … hec villa cum terra sua data est (MNy 1936: 130, 133); 1138/1329: In villa Geu … nomina servorum … Lengen, Arunt, Vrovdi, Ianusti, Heimu; In villa Enderedi: Lapudi, Firedi, Vrodi, Keseudi, Feledi; In villa Hedekcut: Vrodi; In villa Vduornic … Vrodi, Muncas, Isaac; In villa Setkelu … mansiones Kiliani … Sudu (MNy 1936: 132, 134, 205; Gy I: 896).
Forrás:
Fehértói Katalin: Onomasticon Hungaricum – Árpád-kori magyar személynévtár (1000–1301); Akadémiai, Bp., 2004, 782. o.
Régen olvastam L. Gy. erről szóló könyvét, de emlékeim szerint megkérdezett egy Győri György nevű nőgyógyászt, és az azt mondta, hogy a kancsón látható nőalak áldott állapotban van, azaz terhes
Így győzte le tehát szép sorjában a méd uralkodó 997-tel kezdődően a VIII. század végén felbomlott Hun-avar Kaganátus utódállamainak királyait, s egyesítette végül saját fősége alatt az egész Kárpát-medencét. Ebben nemhogy semmi fantasztikus vagy erőltetett vonás nincsen, hanem szerény meglátásunk szerint teljesen kézenfekvően megmagyarázza az "avarok" kihalásának legendáját, azonkívül további történeti "nehézségeket" is felold.
Mint láttuk, lehet, hogy a kincset épp Ajtony felmenői kuporgatták össze, erre utalna legalábbis, hogy a lelőhely alig 10 km-re fekszik Marosvártól, Ajtony székhelyétől.
Ajtonyhoz hasonlóan egy hun-avar "részfejedelem" lehetett Koppány is, a személynevét akadémikusaink az onogur kapkan méltóságnévvel azonosítják. De ugyanez állapítható meg Vajk egy harmadik ellenfeléről, Keánról is: az ő nevében feltehetően a kán, kagán titulus rejlik.
"Az edénytípusok, az ornamentika, az ötvösszerszámok elemzése alapján egy 7–8. sz.-i avar (rész)fejedelmi család folyamatosan gyűjtött kincsének tartható. Perdöntő az ötvös által készített rovásírásos feliratok ABC-jének egy 8. sz-i avar csont tűtartó (Szarvas) feliratáéval való szinte teljes egyezése. Elrejtésének ideje, oka valószínűleg mindörökre ismeretlen marad; történetileg legkézenfekvőbb a 8. sz. végi avar belháborúra gondolni."
Ha tagadhatja is tehát Bálint Csanád a szászánida hatásokat a nagyszentmiklósi kincs esetében (e tekintetben különben egyet is értenénk vele), a kapcsolatokat már bajosan hallgathatja el, ami egyúttal azt jelentheti, hogy a szászánidák az égberagadási motívumot vagy az avaroktól vették át, vagy pedig közös volt a nagyszentmiklósi és az anyikovszkajai motívumok forrása