Miért sorol fel hat tanút minden hold és napfogyatkozásához. Neki egyedül nem hinnénk el? Egyébként közel olyan jó, mint Ptolemaiosz. Sokáig azt hittem, hogy napfogyatkozást nem lehet visszaszámolni Regiomontanus elött, de lehetett. Az Alfonz táblázatokkal és egy jó naptárral (holdfázisok az érdekesek) lehetett. Ne akarjál vizsgáztatni, hogy hogyan, mert nem tudom.
Kéziratai lennének érdekesek; hol maradtak meg? Bagdadban? Damaszkuszban? Kairóban, vagy Düsseldorfban?
"Ibn Yunus's major work, an astronomical handbook, was al-Zij al-Hakimi al-kabir. 'Al-kabir' means 'large' which is apt and 'al-Hakimi' means that the work is dedicated to Caliph al-Hakim who certainly supported ibn Yunus. The book is certainly large, containing 81 chapters. There are lists of observations made by Yunus and also observations made by his predecessors. In fact it is a rather remarkable fact that singles the work out from all similar works of that period. Other authors never distinguished between their observations and those in their works which had been made by other scientists.
He describes 40 planetary conjunctions accurately and 30 lunar eclipses which were used by Simon Newcomb in his lunar theory. To give an example of a planetary conjunction described in the Hakimi Zij we quote from [2] (see also [1]) having changed the dates given by ibn Yunus to those of a modern calendar:-
A conjunction of Venus and Mercury in Gemini, observed in the western sky: The two planets were in conjunction after sunset on the night [of Sunday 19 May 1000]. The time was approximately eight equinoctial hours after midday on Sunday ... . Mercury was north of Venus and their latitude difference was a third of a degree.
We can confirm, using modern knowledge of the positions of the planets, that ibn Yunus was exactly right in his description and that the distance of one third of a degree that he gives is again exactly right. He also describes an eclipse of the moon [2]:-
This lunar eclipse was [on 22 April 981]. We gathered to observe this eclipse at al-Qarafa, in the Mosque of Ibn Nasr al Maghribi. We perceived first contact when the altitude of the moon was approximately 21. About a quarter of the lunar diameter was eclipsed, and reemergence occurred about a quarter of an hour before sunrise.
The first chapter of the Hakimi Zij gives calendar tables for Muslim, Coptic, Syrian and Persian calendars. Ibn Yunus gives tables to convert dates between these calendars. Tables to compute the date of Easter are also given. Trigonometric functions are given as arcs rather than angles. Spherical trigonometry reaches a high level of sophistication in this work."
No nézzük:
Csillagászati visszaszámolással a normális kronológia szerinti 1000. május 19-én este 8-kor a Vénusz és a Merkur valóban együttálltak, ahogy Ibn Yunus írja, rektaszcenzióban 1 perc, deklinációban kevesebb mint 1/3 fok a különbség. És éppen az Ikrekben (Gemini) vannak.
Van pontos szinkronizáló diocletianusi datálás is.
A kairói Ibn Yunus (a legjobb középkori arab csillagász) feljegyezte az 1004. január 24-i napfogyatkozást, ami éppen Kairón ment át. És bizony felírta (szokása szerint) több naptárrendszerben a dátumot.
Évekre nézve:
Iszlám (Hidzsra 394. év),
Szeleukida (alexandroszi 1315. év),
Kopt (diocletianusi 720. év)
Perzsa (jazdegirdi 372. év).
Megadja az adott rendszerben megfelelő hónapot és napot.
És még azt is közli, hogy ez egy hétfői nap volt."
Őszintén egy kicsit sem érzed túlzásnak? Al-Hakim udvarában Kairóban. Én a helyében vietnámi dongban és kínai jüanban is megadtam volna...
Biztos ami biztos!
Ui.: Kár, hogy a koptok csak a mártír éráról tudnak.
Persze hogy fent van, ezért is csodálkoztam, hogy ilyen trükkel próbálkozol.
Ennyi az egész:
"Chapter XXXVII. The Dissension of the Arabians.
1 Aboutsame time others arose in Arabia, putting forward a doctrine foreign to the truth. They said that during the present time the human soul dies and perishes with the body, but that at the time of the resurrection they will be renewed together. And at that time also a synod of considerable size assembled, and Origen, being again invited thither, spoke publicly on the question with such effect that the opinions of those who had formerly fallen were changed."
Hiába ködösítesz, konkrétan ehhez itt nem is kell pontos diocletianusi datálás, mert csak annyit kell belőle látni, hogy akkoriban március 21-ét tartották napéjegyenlőségnek. A 4. században. Nem Caesar idejében, ami az időugróknak kellene."
A megközelítéssel maximálisan egyet tudok érteni!
Persze nem a 4. században volt márc. 21 a tavaszpont, hanem dominánsan i.sz. 150 és 250 között. Ennyi már ragadhatott volna rád a Hungár naptárból.
Igy Caesar Augustus császár és Jézus keresztrefeszítése is körön belül van (i.sz 155 Császár halála, 212 Augustus halála, 227 keresztrefeszítés) Mind nagyobb a gyanúm, hogy a 21-e NICA-hoz kötödik. Csak Jeromos (IV.Miklós dalmát glagolita éleszgető pápa) másik nevén Hieronimus de Esculo nem értette meg.
Tehát az egyház a keresztefeszítés kapcsán jegyezte meg ezt a dátumot és nem a márc. 25-ét.
"Sajnálatos módon nem sikerül perdöntő értékű diocletianusi datálást találni. Egyet sem!"
Hiába ködösítesz, konkrétan ehhez itt nem is kell pontos diocletianusi datálás, mert csak annyit kell belőle látni, hogy akkoriban március 21-ét tartották napéjegyenlőségnek. A 4. században. Nem Caesar idejében, ami az időugróknak kellene.
DE:
Van pontos szinkronizáló diocletianusi datálás is.
A kairói Ibn Yunus (a legjobb középkori arab csillagász) feljegyezte az 1004. január 24-i napfogyatkozást, ami éppen Kairón ment át. És bizony felírta (szokása szerint) több naptárrendszerben a dátumot.
Évekre nézve:
Iszlám (Hidzsra 394. év),
Szeleukida (alexandroszi 1315. év),
Kopt (diocletianusi 720. év)
Perzsa (jazdegirdi 372. év).
Megadja az adott rendszerben megfelelő hónapot és napot.
És még azt is közli, hogy ez egy hétfői nap volt.
Normális kronológia szerint mindegyik dátum jó és megfelel a Julianus dátumnak.
Ennyit az időugráselméletekről.
Most jöhet a humanista hamisítás, stb, stb. ...:))
Sajnálatos módon nem sikerül perdöntő értékű diocletianusi datálást találni. Egyet sem!
Lehet nekiállni Ambrosius hamisítássá nyilvánításának. :)
Foglalkozni se kell vele. Helyette egy zsinati réztvevő Euszebiosz Egyháztörténet fogjátok újraértelmezni. Mármint, hogy mikori, a következő passzus alapján;
"37 Az arabok nézetkülönbségéről
Az említett időben Arábiában újból felütötték fejüket más emberek, akik az igazságtól eltérő tanítást vezettek be."
Nem túl sokan tudják, hogy a Vatikán csak a 20. században tekintett el attól, hogy a muszlim vallás nem eretnekség, hanem egy más vallás...
"Sajnos nem jó az adat, mert i.sz.373. III.11-én 01:31-kor van újhold ,25-e hétfő a LunaXIIII , igy III.31.vasárnap /húsvét/."
Éppen erről van szó Ambrus levelében. Az egész levél akörül forog, hogy mi van, ha vasárnapra esik a Luna 14.
373 március 24. vasárnap.
Ambrosius ezt írja:
"Octogesimo et nono anno ex die imperii Diocletiani, cum quarta decima luna esset nono kalendas aprilis, nos celebravimus pascha pridie kalendas aprilis"
Vagyis azt mondja, hogy Diocletianus 89. évében, amikor a luna tizennegyedike március 24-re esett, a húsvétot március 31-én ünnepelték.
Még azt is, hogy csak 50%-os a hiba a két év csúsztatás miatt. Kettő évben még az 1208-tól visszafelé számított szökőévekkel is jó 2 év... "
Ha gyorsan nem is, de sejtem, hogy ez a nagy köntörfalazás azt jelenti, hogy neked sajnálatos (de nekem cseppet sem meglepő) módon 190 év múlva nem stimmel a vasárnap. :)
A 190 éves időugráselméleted "50%-os hibájának" emlegetése nevetséges.
Aztán még ott van a március 21-i napéjegyenlőség kifejezett említése a niceai zsnat után kb. 60 évvel, a diocletianusi kor 90-es éveiben. Konkrétan említve, hogy a niceai zsinaton döntöttek a húsvét meghatározásának módjáról.
Lehet nekiállni Ambrosius hamisítássá nyilvánításának. :)
Más lépésed nincs. :))
(De a 418. július 19-i napfogyatkozással még úgy sem tudsz semmit sem kezdeni)
"Az AD 1017-es évben történt az időszámítás módosítása, oly módon, hogy a következő évet már 1208-as évnek számolták. Ebben a korban már készülnek az ókori kronológiai munkák, tehát tudják, hogy Diocletianus császár cca. 280-290 évre számítható Jézus születésétől, vagy Augustus császár uralkodásának mondjuk, 42. évétől.
Az AD 1017-es évben húsvéttáblázatukból tudták, hogy 486+247=733 év távolságban élnek Diocletianustól, miközben Alexandriában a koptok a 923. évet számlálják a „mártír éve” óta. Nem kellett mást tenni, mint újra ellenőrizni a bibliai adatokat, amelyekből egy kis jóindulattal Bédához [3952] képest 190 év eltéréssel megállapítható egy 3761-es világteremtési év!
Tehát csak Dionysios hibázhatott, - gondolták – 190 évet hozzá kell adni az addigi AD időszámításhoz. Így az AD 1018-as év megegyezik az i.sz. 1208-as évvel.
Ettől az évtől kezdve, már rendben van a naptárunk, és teljesen természetes, hogy minden korabeli dokumentumot visszamenőleg igyekeztek átírni, átmásolni az új koordináta rendszerbe.
Nem véletlenül jegyezte meg Hangay könyve 133. oldalán, hogy „hihetetlen méretű volt pápaságának a törvényhozói teljesítménye.”
Az is világos, hogy nem minden okmányt, oklevelet írnak át, ezért létezik az a sok párhuzamos kétféle datálás ugyanazon eseményre, vagy esetünkben még pápára is. (Miklós)
A kor, az idő optimális, aki kétségbe kívánja vonni az egyház intézkedéseit egykettőre az inkvizíció előtt találja magát. A történészeknek előbb-utóbb szembesülniük kellett a semmiből keletkezett pótlólagos idővel, és annak történelmi feltöltéséről gondoskodtak.
Ki így, ki úgy. (A franciák voltak a legbecsületesebbek, ők feudális anarchiával intézték el ezt a 190 évet.)
Az átállítás két évvel megzavarta a szökőévek rendjét, ezért a később visszaszámolt i. sz. 1208 előtti nap és holdfogyatkozások egy naptári nappal eltérnek annak tényleges bekövetkeztétől. (Mivel visszafelé az 1206-os év ténylegesen szökőév volt, csak nem annak számolták.) Holdfogyatkozások esetében ez nem olyan feltűnő, hiszen a kutatók egyébként sem biztosak abban, hogy a korabeliek mikortól számolták a nap kezdetét. (Este 18 órától, éjféltől, pirkadattól, stb.)
