Na akkor a forgó testek és kölcsönhatásaikról egy kicsit. Az impulzusmomentumot valójában egy antiszimmetrikus tenzorral írhatjuk le, amit három dimenzióban át lehet transzformálni axiálvektorrá. Tehát a forgást jellemző impulzusmomentum egy olyan vektor, ami a forgástengely irányába mutat. Ez a mennyiség is megmarad konzervatív rendszer esetén. A forgást viszont amikor megtapaszataljuk, akkor a kerületi sebességeket látjuk mozgásnak. Emiatt mindenféle vektoriális szorzások jönnek be, ha az elmozdulásokat akarjuk megadni. (A vektorszorzat eredménye meg merőleges mindkét szorzandó vektorra.) A forgó testek dinamikájának részletes tanulmányozására lásd Landau-Lifsic Elmáleti Fizika I. könyv asszem VI. fejezetét.
Megint egy kísérlet: Ha láttatok búgócsigát, az amikor már lassan pörög, hiába húzza a föld gravitációs ereje, még akkor sem dől csak úgy el, hanem egy képzeletbeli függőleges tengely körül kering egy kúp mentén a csiga tengelye. A gravitáció húzza le, mégis rá merőlegesen mozdul el a tengely, emiatt kering egy kúp mentén, ahelyett, hogy eldőlne. (Egy pörgő 10 Ft-os is hasonlóképpen mozog mielőtt teljesen elfeküdne az asztalon.)
A Földdel is hasonló dolog történik. A Nap vonzza a Földet, és a földtengely, mivel nem merőleges a pályasíkra nem befordul a Napra merőlegesbe, hanem kúp alakban, a képzeletbeli merőleges tengely körül forog. Kb. 26000 évente tesz meg egy ilyen fordulatot.
Namármost nem csak a Nap, hanem a Föld körül keringő minden test is ilyen hatást vált ki. Persze egy porszem a Föld számára teljesen elhanyagolható erőt fog kifejteni. De, mint tudjuk Newton hatás-ellenhatás törvényéből, minden erőnek megvan az ugyan akkora ellenereje. Ez viszont a porszemre hat. A porszemre ható erő pedig ugye már igen nagy lesz hozzá viszonyítva. Ha még figyelembe vesszük, hogy a kezdeti impulzusmomentumnak meg kell maradnia, akkor könnyen kiszámítható, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a porszem a forgó nagy tömeg egyenlítői síkjában fog egy idő után keringeni. Egy műhold esetén, aminek viszont már elég nagy a tömege, ez az erő kicsi lesz, és bizony ekkor többszáz-millió év kellene a fenti folyamat lejátszódásához.
Ez utóbbira még egy kísérlet. Ha van egy jó nagy tehetlenségi nyomatékkal megáldott pörgettyűnk, ami szabadon elfordulhat a térben (pl. giroszkópban van felfüggesztve), akkor akármilyen helyzetből is indítjuk, lassan beáll a tengelye párhuzamosan a Föld forgástengelyével. Ilyen elven működnek a pörgettyűs iránytűk. (Repülőn is használják.)
Egy közönséges műholdnál olyan mindegy, hogy terelődik-e az egyenlítő felé vagy nem. Sőt, elvileg az volna a leggazdaságosabb, ha az egyenlítőről lőhetnék ki őket (akkor kell a legkevesebb üzemganyag), akkor meg automatikusan az egyenlítő síkjában keringenének, csak plus engergiával lehetne őket más pályára téríteni. A direkt műsorszóró műholdakat meg eleve az egyenlítő fölé kell állítani, mert csak úgy lehetnek geostacionáriusok.
Szerintem a tetszőleges pályáról egyenlítői síkba vándorlás inkább olyan millió éves folyamtnak tűnik; de ehhez nem értek.
A pályakorrekció egészen más miatt kell: az alasony pályán keringő műholdak állandóan fékeződnek az atmoszféra nagyon ritka, de mégis mérhető sűrűségű felső rétegétől. A magasságtól függő mértékben természetesen; korrekció nélkül néhány hét usque néhány év alatt általában annyira lefékeződnének, hogy a sűrű légkörbe kerülnének és ott megsemmisülnének.
A korrekció során magasabb pályára viszik az űreszközt, és akkor megint ellesz egy darabig.
(A másik fajta beavatkozás az orientáció: az űreszközta Nap felé fordítják, hogy a napelemek működhessenek, vagy a Föld vag yegyéb égitest felé, hogy megfigyelést végezhessenek. Az utolsó ilyen oreinetáció, amikor a fékezőrakéta begyújtása előtt a hajtóművet (azaz az űreszközt a hajtóművel) a megfelelő irányba, "farral előre" ellátják, általában a pillanatnyi horizonttal párhuzamosan.)
Ha jól következtetek, a pályakorrekcióhoz (és legtöbbször a fékezéshez) "valódi" hajtóművet használnak, az orientációhoz csak hideg gázt fúvatnak ki a megfelelő fúvókákon.
>Ezek szerint a műholdakat is az egyenlítő felé >tereli a gravitáció?
Szerintem igen (habar nem tanultam asztrofizikat). Ezert kell mindig kiss korrigalassal a Foldrol vezerelni oket. Egy tavkozlesi muhold kb. 15 evre elegendo uzemanyaggal rendelkezik.
A masik kerdesedre a valaszt en sem tudnam jobban megmagyarazni. :)
Ha mar megemlitetted a konyveket, akkor a Colin Ronan: Megmagyarazzuk a vilagegyetemet c. konyvet ajanlom.
Ez rokon azzal a jellegzetességgel, hogy egy test mindig a körül a tengelye körül "szeret" forogni, amely körül a tehetetlenségi nyomatéka a legnagyobb?
Á, a pörgettyű-hatás! Szóval itt is. (Ez a szakmám, műszer szakos repülőmérnök volnék).
Azért azt javaslom, hogy a kísérlet maradjon gondolati kísérlet. A pörgő lemezegység elforgatása a legjobb módszer, hogy "csapágyassá" tegyük a szerkezetet. Igaz, hogy a derék Kürt fivéreknek is kell munkát adni...
Egy hirtelen manőver a forgó alkatrészek kiszakadását is okozhatja extrém esetben, nemérdemes vele kísérletezni.
Az, hogy a gyűrűk az egyenlítő síkjában vannak, az impulzusmomentum megmaradásával kapcsolatos. Például neutron csillagok és fekete lyukak körül is emiatt rendeződik korongba a belehulló anyag. A részletekbe most nem mennék bele, mert megint csak képleteket írogatnák, amit aztán senki sem ért meg, de egy egyszerű kísérletet javasolhatok: Vegyél a kezedbe egy működésben lévő winchestert. Abban jó erősen pörögnek a lemezek. Ha megpróbálod oldalra fordítani, pont merőlegesen próbál majd elfordulni, mint ahogy fordítani akartad. Ugyan ez az erő rendezi a bolygók egyenlítői síkjába a gyűrűket.
Kösz az információkat. Sajnos az ilyen dolgok nem találhatóak meg a hétköznapi embereknek szóló csillagászati könyvekben :(
>A gyuruk pontosan az gyenlito felett vannak,
>masshol nem is lehetnenek a bolygo nagy
>gravitacios ereje miatt (a sarkoknal levo gyuruk
>is az egyenlitohoz "vandorolanak").
Ezt kifejtenéd egy kicsit részletesebben?
>Lassan kezd kialakulni egy gyuru a Fold korul is
>az urhulladekokbol...
Ezek szerint a műholdakat is az egyenlítő felé
tereli a gravitáció?
A gyuruk pontosan az gyenlito felett vannak, masshol nem is lehetnenek a bolygo nagy gravitacios ereje miatt (a sarkoknal levo gyuruk is az egyenlitohoz "vandorolanak").
Tereloholdnak nevezik a gyuruk kozott keringo holdakat. Ezek joval nagyobbak a gyurut alkoto reszecskeknel. Allitolag a gyuruk egy olyan holdnak a tormelekei lehetnek, amely nem tudott kialakulni a bolygo nagy gravitacios erejetol.
Meg egy erdekesseg: nem csak a Szatrunusznak vannak gyurui, hanem a Jupiternek, Neptunusznak es az uranusznak is. Lassan kezd kialakulni egy gyuru a Fold korul is az urhulladekokbol...
Kösz a választ, így már világosabb.
Az "össze-visszát" úgy értettem egyébként, hogy miért csak egy gyűrű van. Miért nincs egy gyűrű teszem azt egyenlítő felett, egy olyan amelyik sarkok felett van stb. stb.
Egyébként a Szaturnusz gyűrűi a bolygó egyenlítője felett vannak?
A terelőholdak alatt mit kell érteni? A gyűrűben keringő nagyobb szikladarabokat, vagy a Szaturnusz közelebb keringő holdjait?
Hat eloszoris azert nem keringenek ossze-vissza, mert egyenletes gravitacio hat rajuk. Plusz ugynevezett tereloholdak keringenek benne, amik szepen rendezgetik a gyuru eloszlasat...
Amikor a terelohold halad a gyuruben, a gyurun beluli valamelyik reszecske lelassul, es egy Szaturnuszhoz kozelebbi palyara kerul. Egy kulso palyan keringo reszecske viszont felgyorsul es magasabb palyara tolodik. Tehat a reszecskek kisoprodnek bizonyos palyakrol, es savokba koncentralodnak. A reszecske merete a jegkockanyitol egeszen hutogep meretu lehet (vagy meg nagyobb).
Úgy látom itt gyülekeznek a csillagászok :)
Ki is használnám a lehetőséget és feltennék egy hülye kérdést.
Na szóval, engem mindig érdekelt hogy a Szaturnusz gyűrűi mitől olyan szabályosak. Magyarán mitől olyan éles a határvonaluk, miért nem összevissza keringenek a szikladarabok a bolygó körül hanem gyűrű alakban? Miért nem zavarjék össze őket a Szaturnusz holdjai?
Ma ötször szállt el a Netscape vagy az IE. Szerintem az idegenek rájöttek, hogy tudok valamit róluk, és meg akarják akadályozni, hogy közzétegyem. Nem csodálkoznék, ha eltennének láb aló......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
Ja, ezt a részét nem tudtam, akkor ez tényleg marhaság. Kösz. A weben is csak félinformációkhoz jut az ember. Vagy a telefonszámlája lesz túl magas. :(
Megszámoltam, és kiderült, hogy a legutóbbi szonda már az ötödik volt, ami nem tudott leszállni ugyanezen a területen.
Ez már azért kissé kívűl esik a statisztikai határon, nem gondoljátok?
Addig is, amíg Nibiru megtalálja a képét, kénytelenek vagyunk beérni bagira3 képeivel, amik NAGYON tetszenek. (persze lehet hogy ugy jártunk, mint a HP hirdetesben, ahol a kis Sojourner kesziti a kepeket a Marsról, és a földi központban ámulnak, hogy micsoda szép táj, persze sehol egy idegen életre utaló nyom, aztán megint a marsi tájat látjuk a kiskocsival, a kamera távolodik, két zöld lény tartja azt a képet, amit a kiskocsi készít, a kocsi fordul, kis kapkodás, nyomtatják a köv képet. Huhh, épp időben, azt is odateszik a kiskocsi kamerája elé, ami épp akkor fordul arra a részre. Kamera még jobban távolodik, marsi város, csomó nyüzsgő marsi élőlény flangál, röpdös, miegymás) :-))
Szóval ha érdekel valakit, feltehetem webre (4.8Mb)
Szia bagira3,
Bár a többségét már ismerem, akadt közöttük új is.
Sajnos én még mindig nem találtam rá arra amit megmutatni igyekeztem.
Az első link egyébként olyan tetű, hogy a fal adja a másikat.
Hello Nibiru!
Az utolsó link, amit megadtam a "piramisról" jó, de akkor nem működik, ha jobb klikk & Open in a new window". Ha viszont copy-paste segítségével bemásolom, akkor működik; bár nem értem, hogy miért.
Egyébként mit szólsz a képekhez? (már amelyiket láttad:)
