Elkepesztonek tartom, hogy ma 1 TB befizetore 1 db nyugdijas jut, s ma a nyugdijak 1/4-et hitelekbol fizetik. Hihetetlen, de a nagy partok az aberralt 13. havi nyugdijon egyeznek, mint garancian kozben a nyugdijasok nemcsak a mat, hanem a jovot is felzabaljak!
Kovetelem a nyugdijak radikalis csokkenteset addig, amig arra a befizetesek fedezetet nyujtanak, es a nyugdijak teljesen uj munkaido- es gyermekaranyos elosztasat!
Vedjuk meg a jovonket es a jelenunket a partok kepmutato es hazug garanciajatol!
Megnézted azt a kbaszott grafikont? A kék foltot? Szerinted hirtelen meddő lett párszázezer ember? Hány tudatosan vállalt gyerektelen embert akarsz néhány szerencsétlen (de a gyereknevelés költségét ettől függetlenül megspórolt) mögé rejteni?
És ismét : hány millió lakosú Magyarországot szeretnél?
Szerinted a kék csík befigyelésének az oka, hogy hirtelen milliók lettek terméketlenek? Bejött a rendszerváltás, százezrek menekültek nyugdíjba, ennek a fedezete az elinflált gyerektámogatások voltak, két évre rá, meg a nők tízezrei lettek hirtelen meddők.
Azt írd le inkább, hány milliós Magyarországot akarsz? 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
("továbbá senki sem fogalmazta meg a gyerekszám szerint differenciált nyugdíj szükségességét.")
Csak kérdezem?
Szerinted mit csináljon az a nyugdíjas, aki valamilyen egészségügyi okból nem tudott gyereket csinálni?
Vagy a férj, vagy a feleség, vagy mind a kettő nemzőképtelen. Akkor azok ne is kapjanak nyugdíjat, csak napi egy szelet kenyeret, és két liter vizet. Ha netán mégis sikerült összehozni egy gyereket, akkor már lehet a kenyéren egy kis zsír is, meg két deci tej. Az nem számít, hogy mennyit dolgozott és fizetett be a kasszába, csak a gyerek a lényeg. Vagy hogy gondolod?
Szelektív látásod van. Nem először derül ez ki. Ideteszem kiemelve a kedvedért:
H.P.: Én egy másik oldalról közelíteném meg a kérdést: nem volt mindig nyugdíjrendszer, a világon csak az elmúlt 100-150 évben alakultak ki. Sokan úgy gondolják, hogy a jövőben sem feltétlenül lesznek ilyenek.
P.: Miért ne lennének fenntarthatók ezek a rendszerek?
H.P.: Mondok egy-két állítást, a szakma vitatkozik ezekről, de talán a többség így gondolja. Minél nagyobb, államibb, adakozóbb egy nyugdíjrendszer, annál negatívabb visszahatása van a gyermeknevelésre, a termékenységre, a családra. Régen, amikor még nem volt ilyen kiterjedt az állami nyugdíjrendszer, sokkal nagyobb szerepe volt a kisközösségnek.
a túlzottan kiterjedt, sőt, adakozó nyugdíjrendszer, melynek kétségtelenül negatív visszahatása van a kisközösségekre, a családra. E témában egyik kedvenc cikkem:
Viszont van olyan 50 ok, amit szépen ragozgatni lehet és teátrálisan széttárni a kezeket, hogy nincs megoldás.
Tetszik, hogy senki nem meri leírni, hány lakos kell Magyarországon és, hogy ezt hány év alatt szeretné az illető elérni. Így mondjuk könnyű nagy dagályos ürességeket puffogtatni.
Én már kiegyeznék 7,5 millióval is, de ennek sincs realitása, különösen, hogy a világgazdasági folyamatok olyanok, amilyenek. Nagyon félek, hogy már 2015 előtt beesik a születésszám a 65000 környékére.
Mark Twain írta egyszer egy szatírájában: a töknek csak a termése fontos. Irtsuk is szorgalmasan a gyökerét, szárát, virágját. A tanácsa figyelő fülekre talált.
fekete gyuszibá szerint 90 féle oka van a gyerekszámcsökkenésnek, de a legsúlyosabb, hogy a nyugdíjrendszer a gyerekektől függ, azonban a gyerekteleneket jutalmazza.
a portfoliós nyugdíjvita alapvető hibája, hogy a gyerekvállaás ösztönzéséről sose esik szó, továbbá senki sem fogalmazta meg a gyerekszám szerint differenciált nyugdíj szükségességét.
(1) Gyerekjóléti intézkedések lezúzása 1990-ben, UGYANAKKOR a (2) nyugdíjasoknak juttatott létbiztonság. Azaz létbizonytalanság annak, aki gyereket nevel és létbiztonság annak aki nyugdíjba MENEKÜL.
Ez aztán kiváltott egy szemléletbeli fordulatot. Bármit mondjon is SzivellaBella, 1992 előtt rendben volt a gyerekszám. Ingadozás volt, de alapvetően rendben volt.
Ezt a fordulatot erősíti folyamatosan az, hogy a nyugdíjasoknak, a (3) gyerekszámtól függetlenül létbiztonságot ad a kormány. Az nonszensz, hogy a gyereket nevelők bizonytalanabb helyzetben legyenek, mint aki nem nevel gyereket, sőt az jár legjobban, aki nem is nevelt gyereket...
Voltak problémák a gyerekszámmal MINDIG IS, amit azonban az aktuális kormányzatok kezeltek is. Igaz ez a Viktória korabeli Angliára éppúgy, mint a Horthy rendszerre.
El kell dönteni, hány fős Magyarországot akarunk. Nekem megfelel a 7.5 milliós is, nem a létszám a fő, hanem annak ELDÖNTÉSE Ki kell számolni, ehhez hány gyerek kell Meg kell adni ennek az árát, BÁRMIBE IS KERÜLJÖN - különben vagy túlnépesedés jön, vagy beindul egy pusztulási spirál. Most épp ezt az utóbbit feszegetjük. Ha beesik a gyerekszám 70.000 alá, és minden jel szerint be fog, akkor nekünk végünk, mert TÚL GYORSAN zuhanunk TÚL NAGYOT.
"a nyugdíj hosszú távú átmenetekkel, hatásokkal járó kérdés, olyan mint egy nagy csatahajó, amelyiknek sokáig tart, mire megfordul"
Tökéletes hasonlat. Bismarck vezette be a nyugdíjat és volt is ilyen csatahajó, ami egy szar kétfedelű ócskaság elől nem tudott kitérni. Nem tudott elég gyorsan megfordulni. EL IS SÜLLYEDT.
Én csak azt mondom, hogy nem egyetlen oka van a termékenységi ráta csökkenésének, hanem úgy 8-10. Ezek közül csak egyik a túlzottan kiterjedt, sőt, adakozó nyugdíjrendszer, melynek kétségtelenül negatív visszahatása van a kisközösségekre, a családra. E témában egyik kedvenc cikkem:
"civilizációs betegségek, az általános elkényelmesedés"
Persze, és a bölény is azért sodródott a kihalás szélére, mert civilizációs betegségek kínozták. Például a 30.30-as winchester töltény. A mi civilizációs betegségünk : garantált nyugdíj a gyerekteleneknek + gyerekjóléti támogatások elinflálása.
Maximálisan egyetértek azzal, hogy a gyerekszám csökkenésének nem pusztán anyagi okai vannak, hanem a civilizációs betegségek, az általános elkényelmesedés is elég nagy súllyal szereplő okok.
Ami szerintem kerülendő, az az, hogy úgy en bloc a globalizáció nyakába varrjuk mindezt.
Persze ettől függetlenül valóban szükséges átgondolni pl. a nyugdíjrendszert is, már ha komolyan vesszük, mint a jóléti társadalom egyik jelentős vívmányát. Jelen állapotában pilótajáték, persze majd' egész Európában, nemcsak nálunk.
"A gyerek minden körülmények között jelent valamilyen lemondást, anyagi terhet"
Milyen terhet jelent néhány 30 körüli, tisztességes munkahelyen dolgozó, tisztességesen kereső gyerek? Na, ezt a terhet kell cipelnie egy normális országban a nyugdíjasoknak.
Erre már Darwin is panaszkodott. A kortársak nem tudták elképzelni, amit mondott...
"régen is sokkal nehezebb volt gyermekeket nevelni (anyagilag is), mint nem tenni"
ccccc... ez nem igaz. TELJES életpályát nézz, beleértve az öregkort is. A család a nagyszülők, szülők, gyerekek felállásban működött. A nagyanyó ült a sparhedt mellett és rongyszőnyeget csinált. Nem azért, mert abból megélt, hanem, mert már mást csinálni nem tudott. A gyerekei tartották el. Megérte neki, hogy TISZTESSÉGGEL felnevelte a gyerekeit - lásd kemény, poroszos nevelés.
De a lényeg, hogy életpályára nézve van most előnyben, aki nem nevel gyereket, mivel a mások által felnevelt gyerekek járulékát és az államkölcsönt is megkapja.
Nem is lehet elképzelni ilyet. A gyerek minden körülmények között jelent valamilyen lemondást, anyagi terhet, időbeni megkötést. Egy kisgyerekes család semmilyen anyagi transzferrel megtámogatva sem lesz azonos "vegyértékű" a szingli életmóddal.
A kartácsok valójában kényelmesek a végtelenségig, nem akarnak semmiről lemondani, őket senki éjszaka fel ne ébressze gőgicséléssel, meg nehogy már a PUB/dizsi helyett pelenkázni kelljen, meg a trendi kiskocsira szánt pénzt végül a baba vigye el. Valójában az önzés, az egoizmus ül itt tort, és gyártja az ideológiát, hogy nem is....
Először is: a minősítgetést Te kezdted. Másodszor: sem Te sem a kopasznyakú kakas kartács nem képes ésszel felérni, hogy egy véleménnyel szembeni kritika nem jelenti annak teljes elutasítását. Sőt, akár alapvetően ugyanarról is szólhat, csak részletekben másképpen lát dolgokat.
Nem, vagy fejbólogatás, teljes helyeselés - vagy ellenségkép. Ti mást nem tudtok elképzelni, aki nincs 100%-ig veletek, az ellentek van.
A Ti javaslatotok lényege a nyugdíjak azonnali elharmadolása és a családi kedvezmények növelése volt. Erre azt mondom, hogy az első jogilag totálisan nonszenz, csak teljes államcsőd, háború, meteorbecsapódás etc.. esetén elképzelhető. Amúgy egyszerűen felejtsétek el. A második meg nem lesz eredményes. Valójában reálértéken sokkal nagyobbak ma a családtámogatások, sőt, a fiatalok jellemző jövedelme is, mint volt valaha a történelmünkben. Nyugat-Európában méginkább, mégsincs gyerekvállalási kedv. Az anyagiak csak kifogás, ideológiagyártás, valójában egy dekadens, elkényelmesedett kultúrában élünk, ahol nem csak az életszínvonal-csökkenést, de az életmódváltást sem vállalják sokan. A gyerek nyűg (valahol az is), és ezt nem vállalják. Hát ennyi.
A csökkenésről, kiürülésről, betelepedésről írottakat meg annak tükrében gondold végig, hogy nem hungarikum, hanem egyértelműen az egész kontinensre jellemző civilizációs tünet a rossz demográfia. A legtöbb Nyugat-Európai ország a miénknél is lényegesen rosszabb adatokkal "büszkélkedhet". Nem Magyarország, az egész EU küzd elöregedéssel, inaktivitással, rossz demográfiával - egy társadalmi/gazdasági modell egyfajta válságáról van szó. Ha ezt nem érted meg, és helyi megoldásokban gondolkodsz, akkor azt sem fogod megérteni, miért nem működnek azok.
Evidens, hogy a szociális transzferek hosszú távon nem tarthatók, nem haladhatják meg a gazdaság tényleges teljesítőképességét. Ez evidencia, nem ezen vitatkozunk, annak ellenére, hogy Ti azt hiszitek igen, és olyasmit bizonygattok örökösen, amivel a másik fél nem is vitatkozott. Az eltérés a részletekben van. De az ördög is mindig azokban keresendő.