Bocsi, Miklós honlapjáról rossz sort copy-ztam. POROTHERM 30NF + 10 cm DRYVIT k = 0,2367 A gyapot szigetelőértéke közel azonos a cell-ével. Még1 szer bocs, nem vagyok téglás, azt sem tudom mit jelent az NF...
A burkolótégla+légrés igen fontos szerepet játszik a ház hő-, és pára-háztartásában. Nyáron nem engedi felmelegedni a falat, azonkívül a pára is akadálytalanul távozik a falszerkezetből. Nekem is van. :o) A fal szigetelőképességét viszont nem befolyásolja. Mint ahogyan a fal hőtehetetlenségét sem.
Hűtésre egyenlőre csak egy aljzatbetonba tett csőregiszter segítségével használom. A cső a pince aljzatában van, a szigetelés alatt. Nem félő, hogy túl hideg lesz. Az érzékelő mindazonáltal könnyen beépíthető lesz utólag is.
A választással kapcsolatban két utat látok:
- ha van már gázbekötés, akkor végy egy olcsó 1xrű kazánt egyenlőre. Amit később kis veszteséggel eladhatsz.
- vagy erősebben elmozdulsz a passzívház irányába. Ez igényel egy hővisszanyerőt, ugyancsak alapos szigetelést (mindenhol, tehát nyílászárók terén is) és a topik, kapcsolódó társtopikok, linkek alaposabb tanulmányozását.
PTH 30 + 10 cm gyapot k ~ 0,27 nagyjából megfelel, de minimumérték.
Ez esetben egy levegőkeringetős kandallóval (zárt égésterű !) (ide is lehet szűrőt beépíteni) kifűtheted a házat egyenlőre. + villanybojler a HMV-re.
Ha nem tudod állandóan táplálni a tüzet, akkor kell egy villamos fűtőkör is a hőcserélő után.
Ahhoz, hogy a napkollektort fűtésre érdemben használni tudd jelenleg valóban csodák kellenek, vagy sok pénz és nagy kollektorfelület. De kiegészítés akkor is kell.
Azert azt a burkolotegla-legres-P30N+F-et szakemberrel ellenoriztetni kellene, mert a dunaferr meretezo szerint NEM MEGFELELO a zart legretegben paralecsapodas van
Cirkulációs szivattyú kapcsán: Tehát ki kell tapasztalnom a család szokásait és csak a várható időpontra működtetni a szivattyút. De mi van akkor, ha köztes időpontban valaki odaáll a csaphoz melegvizet vételezni?
Kedves JTD24!
Előző értesüléseim szerint a burkolótégla + légrés igen hasznos dolog, például határozottan növeli a fal hőtehetetlenségét.
Gratulálok a falfűtéshez. Hűtésre is használod. Meg van a megfelelő érzékelés vezérlésed a túl hideg fal miatti páralecsapódás kivédéséhez?
Szeretnék reálisan építkezni. Amire nincs pénzem csak előkészíteni (pl.: hőszivattyú..) egyébként mint a központi porszívó, ha beigazolódik a szellőzés pozitív hatása amit ecsetelsz akkor az is. Nem tudom mi tévő legyek viszont a kazán hőcserélő hőtároló választással. Nem hiszem, hogy pillanatnyilag a támogatás hiánya miatt a hőszivattyút megengedhetném magamnak. Mindenképp alacsony hőmérsékletű fűtőkört szeretnék ezért vehetek méregdrágán kondenzációs vagy alacsony hőmérsékletű kazánt. Viszont ha megveszem az aranyáru kondenzációst és pár év múlva szeretném a hőszivattyút beüzemelni, akkor igen csak szívnám a fogam. Napkollektort is szeretnék a későbbiekben installálni. Nap mint nap lehet ezzel a témával kapcsolatban csodákat hallani.
Sziasztok.
Nalunk pp 2x2.5-3 orat megy a radiatorkor, azaz a cirkulacios vezetek melletti csovek, na persze nem akkor amikor pl felmennek furdeni. A legkisebb buta cirkulacios szivattyu, meg egy korommel allitgathato 15 perc pontossagu kapcsoloora mar optimalizalja a cirkulacios szivattyu es a kazan egyutmukodeset, kb egy het alatt ra lehet jonni az optimalis idopontokra...
1. falszerkezetet tekintve PTH30 N+F + 5cm légrés + burkolótégla
- 10 centi gyapotot mindenképp javasolnék a PTH30-ra.
De, ha burkolótéglát szeretnél látni kívül, akkor meggondolandó a könnyűszerkezet, mert sokkal olcsóbban jössz ki.
Az 5 centi légrés és a burkolótégla nem játszik a hőszigetelésben alapvető szerepet. Annélkül pedig nagyon 1xrű kiszámolni.
2. Van egy asztma alergia hajlamos gyerkőcünk. A padlófűtést csak közösségi helyiségekbe tervezünk. A háló és gyerekszobákba csak fal esetleg radiátoros fűtést tervezünk. Itt jön még be a befúvásos fűtés, légcsere. A problémám csak az, hogy ez szerintem még jobban felkavarja a port mint a padlófűtés. Tehát a kérdés az, hogy a légcsere ezen állandó direkt jelleg nem káros-e az egészségre ?
- A légcserével minden körülmények között csak nyerni tudsz por-ügyben, mert folyamatosan szívja el a lebegő port, a friss befujt levegő pedig szűrt.
3. a falfűtés mint sugárzó fűtés esetén valóban fázna a hátunk, ha a fallal szemben ülünk állunk?
- =re én is csak remélem, hogy nem ! :) Télen kiderül, ha van annyi türelmed!
Mindenesetre sok függ azon, hogyan szigeteled le a házat.
4. A használati melegvíz szállításánál legalább is télen nem lehetne megoldani a csövekben lehűlő víz problémáját az állandó cirkuláltatás helyett a fűtés csövei melletti vezetéssel? Hiszen az állandóan cirkuláló fűtés melegen tartaná a mellette lévő csőben álló vizet.
Nyáron viszont 3x olyan lassan jönne a melegvíz.
Mi egyenlőre a villanykapcsolóra kötjük a cirkulációs szivattyú reléjét, aztán majd ez is kiderül. :)
Kissé zöldfülű, de az idén építkezni kívánó műszaki beállítottságú emberke vagyok. Szeretnék egy pár kérdésemre választ kapni. Természetesen a jövőnek szeretnék építkezni, úgy, hogy a következő 50 évben ne keljen jelentősen a házhoz nyúlni. Szeretnék alacsony hőmérsékletű fűtési rendszert használni: fal, padlófűtés esetleg fan-coil. Kérdéseim:
1. falszerkezetet tekintve PTH30 N+F + 5cm légrés + burkolótégla az elképzelésem, viszont nem találtam a kérdéses rétegrendre k paramétereket. Kiváncsi lennék a véleményetekre!?
2. Van egy asztma alergia hajlamos gyerkőcünk. A padlófűtést csak közösségi helyiségekbe tervezünk. A háló és gyerekszobákba csak fal esetleg radiátoros fűtést tervezünk. Itt jön még be a befúvásos fűtés, légcsere. A problémám csak az, hogy ez szerintem még jobban felkavarja a port mint a padlófűtés, igaz elvileg a passzívházban túlnyomás van ezért oda por nem teszi be a lábát. De hát bevisszük a ruhánkon + maga az ember is elég sok mellékterméket termel. Tehát a kérdés az, hogy a légcsere ezen állandó direkt jelleg nem káros-e az egészségre, tudván, hogy ezzel szemben állandó friss levegővel látja el a házat.
3. a falfűtés mint sugárzó fűtés esetén valóban fázna a hátunk, ha a fallal szemben ülünk állunk?
4. A használati melegvíz szállításánál legalább is télen nem lehetne megoldani a csövekben lehűlő víz problémáját az állandó cirkuláltatás helyett a fűtés csövei melletti vezetéssel? Hiszen az állandóan cirkuláló fűtés melegen tartaná a mellette lévő csőben álló vizet.
Előre is köszönöm szépen ha tudtok rám egy kis időt szánni.
Gratulálok a fórumhoz. Remek kis csapat állt itt össze.
Ez a kép nagyon baba, és szerintem mindenki irigykedve nézi ezen a fórumon. Engem is nagyon érdekelnének a tapasztalatok, pontosabb adatok, mindenképen tartsátok a kapcsolatot a tulajjal!
A szélkerék szerintem nincs 1 kW-os, mivel ahoz legalább 2,8-3 m átmérő kell, ránézésre ez max. 2m-es. Legfeljebb a csúcsteljesítménye lehet 1 kW (20m/s felett), a nominális kb. olyan 500-650W lehet, bár nem ismerem fel a tipusát, ahoz kicsi a kép. Szerintem aki itt áldoz a ház passzivitására az nem csak a zsebre gondol, hanem komoly környezetvédő is. Nekem ebbe nem fér bele a széntüzelés. -------------------------Most írtak egy cikket a hwsw-n arról, hogy felaláltak egy olyan, bármilyen felületre felhordható napelem-műanyagot, ami a mostaniaknál 6* nagyobb hatásfokú és jóval olcsóbb. Nah ezt várjuk ki!
A szellőzés kiépítője külön páraelszívást javasolt.
1. - a legnagyobb fokozat sem bírná elvinni a fazékból kitörő párát
2. - ha zsírszűrőt is rakunk rá, akkor pláne
3. - a cső nem erre van tervezve/méretezve
4. - a hőcserélő sem erre van tervezve
"Ha jól emlékszem erre, akkor folytatva a gondolatmenetet, meg lehet e oldani(miért nem lehetne:), hogy az egyikre rákötni a fürdőt, konyhát, másikra meg az egyéb szobákat(külön ventillátorral)?Mindezt olyan megfontolásból, hogy amikor főzés van, vagy fürdés, akkor nagyon nagy a pára képződés, tehát akkor nagy elszívás kell, de csak a fent említett két helyen, és nem az egész lakásban!"
- Ez esetben nem a nagyobb ellenállást jelentő hőcserélő felé menni a pára java, hanem vissza a többi helységbe.
Amúgy is csak egy bemenő cső volt. :)
5. - Érdemes ennyire túlkomplikálni ?
- A főzés / aktív fürdőszobahasználat úgyis rövid ideig tart.
- A keletkezett plussz hőenergiát úgysem tudod eltárolni
Úgy értem a hővisszanyerő mehet közben gond nélkül.
"Valamint kérdezném, hogy a bakonyi ház tetején lévő szélkerék mien teljesítményű volt, és hogy ekkora méretben mennyire hangos? A kollektorok csak HMV-re voltak vagy fűtésrásegítésre is?És mi az az apríték-adagolós kazán?"
A szélkerékből kettő volt, csak a másik még nem volt fent a helyén.
Állítólag 1 Kw-osak... (Ezt némi kétkedéssel fogadtam) de nem vagyok nagy szaktekintély a témában....
Hogy mennyire hangos arra magam is kiváncsi lennék. Vissza is fogok menni fél év múlva, mikor már be lesznek üzemelve.
A kollektorok és a kazán is ugyanarra a tartályra dolgozott rá, szóval a fűtés is erről ment.
Az apríték az egy fadarabka. Nem igazán faforgács, mert azzal nem megy jól, meg amúgy is kicsi az energiája.
Állítólag úgy működik, hogy a kicsi fadarabkák (1 cm széles és 4-5 cm hosszú) valami rácsra potyognak, és ott izzanak a parázs meg hullik lefele.
vikiviki kérdésére válaszolva : A tulaj nem volt túlságosan elégedett a készülékel, ami állítólag magyar. Az alapanyagot pedig őszerinte drágán veszi, és épp fontolgat egy aprítógépet...
"Csak hogy ne legyen hiány okos kérdésemből:) , megkérdezem, hogy a hagyományos szenes kazánokkal miért nem foglalkozunk?(csak abból kiindulva hogy a szén és a fa ára majdnem egy szinten van mázsánként, és gondolom a szén fűtőértéke jobb) Szal mennyiben jobb egy faelgázosító kazán mondjuk egy hagyományos vegyestüzelésünél?(ezt nem hatásfokban gondolom, hanem fűtés/forintban)"
Én speciel azért nem mert annál lustább vagyok. :)
Meg számomra a passzívház nem azt jelenti, hogy nekem kell működésben tartanom.
A szén pláne nem alternatíva, mivel a múltkor zárt be a helyi szénbányák utolsó mohikánja. (Minap avattak Szent-Borbála szobrott a bezárt szénbányák/ odaveszett bányászok, meg a helyi szénbányászat 139 éves korszakának tiszteletére.)
Részemről nem bánom. Nem szerettem biciklivel kerülgetni a meddőszálító Kamazokat a szerpentinnek felfelé. Nem szeretem látni a környéket hangulatát meghatározó csupasz meddőhányókat. Meg amit a legfőképp nem szerettem, hogy nem tudtam nyáron nyitott ablaknál aludni a "közeli" (ca. 2 km) szénosztályzó zaja miatt.
Tudom, hogy a gázzal ugyanígy fogunk járni.
Addig is igyekszem keveset fogyasztani belőle. Bár egyenlőre nagyságrendekkel többet égetnek el az olajkitermelés "felesleges" melléktermékeként mint amennyit fűtésre használunk...
Kiegészíteném korzo kérdését azzal, amit talin is kérdeztem, hogy lehet-e a konyhai levegőt, egészen konkrétan a tűzhely felett a gőzöket is belekergetni a hőcserélőbe?
Azt ott is egyből mondtátok, hogy egy zsírszűrő minimum kell, de az elég e? Valamint hogy a fürdőből és a tűzhelytől jövő páratömeget tudja-e kezelni a hőcserélő?
JTD24 jól emlékszem, hogy a hőcserélődön a belső levegőnek(ami kifele megy) ott két cső bemenet volt?
Ha jól emlékszem erre, akkor folytatva a gondolatmenetet, meg lehet e oldani(miért nem lehetne:), hogy az egyikre rákötni a fürdőt, konyhát, másikra meg az egyéb szobákat(külön ventillátorral)?Mindezt olyan megfontolásból, hogy amikor főzés van, vagy fürdés, akkor nagyon nagy a pára képződés, tehát akkor nagy elszívás kell, de csak a fent említett két helyen, és nem az egész lakásban!
Vélemény?
Valamint kérdezném, hogy a bakonyi ház tetején lévő szélkerék mien teljesítményű volt, és hogy ekkora méretben mennyire hangos? A kollektorok csak HMV-re voltak vagy fűtésrásegítésre is?És mi az az apríték-adagolós kazán?
Csak hogy ne legyen hiány okos kérdésemből:) , megkérdezem, hogy a hagyományos szenes kazánokkal miért nem foglalkozunk?(csak abból kiindulva hogy a szén és a fa ára majdnem egy szinten van mázsánként, és gondolom a szén fűtőértéke jobb) Szal mennyiben jobb egy faelgázosító kazán mondjuk egy hagyományos vegyestüzelésünél?(ezt nem hatásfokban gondolom, hanem fűtés/forintban)
(Igen, ezt a kérdést kellene feszegetni: hogyan is fertőtlenítsük és tisztítsuk a szellőzőrendszert? A kimeneti oldal kevéssé érdekes szerintem (mert "rövid"), de a bejövő az felettébb...)
Ezeddig oké, de mennyire örülnek a gombák és egyéb élőlények a légcsövekben (hőcserélő belsejében) lecsapódó víznek (ami a konyhából kimenet még finom tápanyagokat is tartalmaz), ideális hőmérsékletnek stb?
(Egy passzív ház légelszívását nem az általad említett helységekbe kell rakni..? Vagy valamire rosszul emlékszem?
Egyébként a tali mi merült fel? A hőcserélők szerintem kifejezetten örülnek a nagyobb hőtehetetlenségű levegőnek...)
Érdekes. Pont erről / ilyesmiről beszélgettünk egész múlthéten a Vitorlázórepülés fórumban. Ott azért, mert nagy magasságban bizony fázik a láb és ugye fűtés nuku :).
Utánanéztem ennek a thermo tasaknak és ezt a leírást találtam, ami szerint nem is ördöngős dolog megcsinálni. Bár nem vagyok vegyész. http://www.fusionheat.com/page9.html
Volt szerencsém ilyeneket közelről megnézni, kb 5 fokot tudják így a belső léghőmérsékletet csökkenteni. A szó eredeti értelmében ez a "passzív" ház. Amiről itt folyik a beszélgetés - nagyon hasznos és érdekes - az már inkább az " aktív" ház.
Krzysztof, leteznek olyan zacskos gelek, amikben csak megpattintunk valami piezot, es elkezdenek hot fejleszteni par orara mikozben kikristalyosodnak, vegul forro vizbe teve ujra lehet aktivalni. Ilyesmit nem lehet nagy mennyisegben venni hotarolasra?
Jesu, az arabok magas tornyokat epitenek melyeket ugy tajolnak, hogy az oldalukon levo resek pont szeliranyba legyenek. Szel befuj, vizet beporlasztanak, ezzel lehul, es ez a huvosebb levego alul befujodik a hazba, vegul a forro levego legfelul kiaramlik. Legalabbis nagyjabol, a NG-s "Marco Polo nyomaban" konyv alapjan...
Parafinos rendszerrel csak egyszer találkoztam. Ott végül is azt használjék ki, hogy közben váltazik az állapat (szilárdból, folyékonra) amihez sok hő (energia) kell. Nézd még pl. nehány belyegyzéssel lejebb megadott táblázatot, és számold ki mennyi enrgia kell deltaT 2 fokra viz esetében -3...-1, -1...+1, és +1...+3. A középső példánál nem csak a fajhőt kell figyelembe venni, hanem olvadás hőt is.
Vannak Hungaroceles zsalus rendszerek Lengyelországban is, de áraknak nem néztem utána:
Ajajj. Parafin jövedéki adóval terhelt, és marhára nem olcsó, azonkívül nagy mennyiségnél más problémák is lehetnek már a bevezetett szigorítás és egyéb morcogások miatt. -----------------------------------------------------------------------------------------------------
Visszatérve a ciszterna témára, nem volt eddig időm / lehetőségem reagálni: régebben nagyapám könyvtárából egy ismeretterjesztő könyv került a kezembe, kb. 50-es évek, ami azt taglalja, hogy az arabok a sivatagban hogyan használták és használják ma is a kupolás vízgyüjtőt, tárolót a ház klimatizálására, és magán a kupolán bellüli víz hűtését hogyan oldották meg légáramokkal. Nagyon érdekes dolog, nem vállalkozom rá, hogy megkeresem, de ha a kezembe akadna mégis, ha érdekel vkit, be-scannelem. A lényege az egésznek, már amennyire emlékszem, a megfelelően tájolt kürtők és légbeömlők használata, ami után a kupola csúcsán hajtja ki a forró levegőt, de a falon kicsapódik a víz, ezért a vízveszteség nem jelentős.
Parafin hőtárolása mennyivel jobb mint a víz?Az olvadás pontos megjegyzésedet nem teljesen értem....
Parafint lehet kapni kereskedelmi forgalomba, és mennyire tétel?Pufferban ugyanúgy használható mint a víz?
A hungarocel zsalus, beton magú rendszer van nálatok is?(mint prokoncept)Valamint az is olcsóbb mint nálunk?Van erről valami infód?
Ha jól olvastam a másik topicban neked prokoncept házikód van,immár sok éve!
Azóta mik a tapasztalatok?Még mindig teljes az elégedettség?
A te házadon hány centi a hungarocel?(belül ha minden igaz 5cm, kívül?)
A "hagyományos" házakhoz képest mik az eltérések?(hangszigetelés,közérzetben különbség,...)
Tisztelettel:
A hőtárolásra parafint szokták használni. Ennek eleve nagyobb a hőtárolü képéssége mint a vizé, rádásul olvadás pontja is 100 alatt van, pedig az állapot átmenethez energia kell.
