hirtelen extra ötlet: beépíteni a tartályba egy lapradiátort, és fűtés csövezést
ki lehet egészíteni a cuccot egy napkollektorral, ami szimplán vizet keringet a lapradiátor felé, és a tárolt sűrített levegőt felmelegíti, így amikor expandál az egy magasabb hőmérsékletről kezd el hűlni és több munkát végez
azért gondolom hogy olcsóbb, mert oldalirányba a föld veszi fel a tartályban lévő levegő nyomásából fakadó erőt
a tetejét pedig szintén le lehet terhelni, hogy a felette lévő föld/beton fejtsen ki nyomóerőt
az pedig szerintem evidens hogy ugyanazt a teret olcsóbb vasbetonnal körbekeríteni mint acéllal (ami ráadásul korrodál, a felszínen pusztán az acél tart ellen a nyomásnak)
az pedig kb mellékes hogy szivárog-e, mert nem cél hónapokig tárolni benne a nyomást
ha pedig mégis borul a mutatvány, és nem lesz alkalmas sűrített levegő tárolására, még mindig lehet belőle ciszterna
"én magát a tárolást is másképp képzelném el, föld feletti acéltartály helyett a föld alá építenék egy vasbeton, henger alakú néhány m3 befogadóképességű tartályt, amire felülről rákerülnek a csövezés és gépészet, szelepek etc"
Szerintem számolj utána ez mennyiből is jönne ki, és mennyi energiát is tudnál benne tárolni sűrített levegő formájában.
(én épp csak egy sima ciszternát építek jelenleg víztárolásra, vasalt zsalukő oldalfallal föld alá, ez se olcsó buli, és se nem hengeres, se nem 10 baros nyomásállóságú)
Hengeres vasbeton légzáró tartályt építeni 10 baros rendszerhez - ez azért nem olyan egyszerű móka és árban se piskóta ám, és akkor még hol a többi hozzá. Pármilliót simán elköltesz rá hogy tudjál megújulóból fúrni a sűrített levegős fúrógéppel. egy kicsit. Tudod, hogy ott mekkora erők lépnek fel? Szerintem nem igazán gondoltál bele és fogalmad nincs ezt egyáltalán hogy lehetne megvalósítani. A "vasbeton tartály" eleve légáteresztő, légtömör betont létrehozni nagyon nem egyszerű, nem is szokás, nem véletlenül, főleg nem 10 bar környékére megvalósítani.
Sokkal kisebb költségű és egyszerűbb egy vastartály amit használnak is kb mindenhol. Nem véletlenül.
Az iparban vannak ilyen rendszerek ugyebár, csak nem megújuló forrásból táplálkoznak, néhány m3-es vagy nagyobb (akár jóval nagyobb is lehet) puffertartályokba tárolják a sűrített levegőt, amiket jellemzően kompresszorokkal nyomnak fel 6-8 bar környékére, többre nem igazán mert ilyen méretben magasabb nyomásálló tartályt csinálni már irdatlan költséggel jár. 10 bar nyomásállóság feletti m3-es vagy néhány m3-es tartály már aranyáron van.
Ha a teljes láncot nézzük irdatlan rossz hatásfokkal irdatlan nagy költségen történik a sűrített levegő előállítási folyamat komoly karbantartási igénnyel, de ugyebár ezen rendszerekben a sűrített levegőt sok minden miatt szeressük és szükséges általában a technológiához.
- iiiigen, egy energiatakarékos pneumatikus mosógépet szeretnék vásárolni, milyen modellt tud ajánlani?
- ööö hát van a siemens, ami egy kissé magasabb árfekvésű, illetve a beko, de ez utóbbi sokkal zajosabb, és csak úgy zabálja a levegőt, ha érti mire gondolok....
a cikkben van nagynyomású és kisnyomású rendszerre is példa, szerintem az izoterm kompresszió amiről ír, az kamu, még a háztartási 8 -10 barra történő kompresszió is rengeteg hő fejlődésével jár, és tulajdonképpen az a feladat hogy ezt a hőt lehessen hasznosítani helyben
én magát a tárolást is másképp képzelném el, föld feletti acéltartály helyett a föld alá építenék egy vasbeton, henger alakú néhány m3 befogadóképességű tartályt, amire felülről rákerülnek a csövezés és gépészet, szelepek etc
szerintem ez fajlagosan olcsóbb, tartósabb - nem rozsdásodik, nem foglal extra helyet a telken, ha elszivárog egy kicsi belőle, nem feltétlenül katasztrófa
(egy fizikai sérülés már problémásabb, durva balesetet okozhat, mondjuk kilövi a vaslemez tetejét 100 m magasra...)
innentől rendelkezésre áll megújulóval bepumpált sűrített levegő bármilyen egyéb gépészet működtetésére, és ehhez vannak szabvány gépek, csatlakozók, vezetékek etc
világítani és főzni persze nem lehet vele, meg a laptopot sem működteti, csak generátorral
A megújuló energia legellentmondásosabb területe a biomassza, 2026 decemberétől nem lesz támogatható biomassza-alapú megújuló villamosenergia-termelés, amennyiben nem kapcsolt erőműben történik.
Annak meg van nemi.ertelme hogy valaki par kilowatt zoldaramot akkumulatorban taroljon, da annak semmi ertelme hogy kisebb hatasfokkal egy dragsbb izeben. Egyebkent normalis ember olomakkumulatort valaszt tarolasra, olcso es kibirja toz tozenotvevig is
Aindenfele csodaakkuk nem birnak sokat
A nicd akkukat en is kiprobaltam, az ezerszeres ujratoltest san birtak,ca tizeves elettartamot viszontbkevesbe.
Below air pressures of roughly 10 bar, the compression and expansion of air exhibit insignificant temperature changes (“near-isothermal”), and the efficiency of the energy storage system can be close to 100%. There is no waste heat and consequently there is no need to reheat the air upon expansion.
Elégetéskor a keletkező égétermékek java része CO2 és H2O. Keletkezik még kéndioxid is, a fában alaból van kén, ezt gondolom nem engedik a levegőbe, de ezt persze nem tudom.
Szóval az egyéb ásványi anyagok a visszamaradó hamuban vannak, amit ki lehet szórni, és ez valóban segíti a növényeket a fejlődésben (saját tapasztalat, fatüzelésű kazánunk van itthon).
A pirolizísben valóban van lehetőség és ráció sok területen, fejlesztik is a rendszereket folyamatosan. Volt szerencsém pár ilyen kísérletben részt venni hengeres horizontális forgó dobos verzióval. Igaz nem biomasszával játszottunk, is nem is valamilyen anyag előállítása volt a cél, hanem gőz és energiatermelés.
Sajnos ez sem csodaszer, hatásfoka lehet jobb a sima égetésnél, de nem olyan sokkal, mint gondolják sokan, és emellett energetikailag is nehezebben hasznosítható jól a folyamat (pl alacsonyabb hőmérsékletek). Hoz magával egy rakás megoldandó feladatot / problémát, amivel egyre bonyolultabb és bonyolultabb lesz az egész, és tökéletes megoldást sem ad..
A jövőben persze valószínűleg és remélhetőleg több ilyen rendszer lesz mint "sima égető" jellegű erőművek, legalábbis ez prognosztizálható.
De visszatérve az eredendően felhozott kérdéskörre kérdésre, nézzünk meg pl a Szakolyban található biomassza üzemet.
Durván 20MW teljesítményen tud dolgozni ideális esetben (energetikai szemmel nézve ez kb a törpe erőmű kategória), a gyakorlatban ezt folyamatosan nem mindig lehet tartani. Óránként kb. 30 tonna tüzelőanyagot igényel a működése, amiből jellemzően 40-50% tisztán fa, azaz nem hulladék, melléktermék, lágyszárú növény stb, hanem keményfa. Naponta kb 30-40 kamionnyi anyag évente kb 150ezer tonna faapríték és lágyszárú stb és emellett kb 100-120ezer tonna faanyag megy bele. Kb. 55-60 ember működteti a rendszert, ebben a beszállítási rendszer nincs benne. Emellett fűtenek egy tavat is rendesen (hűtővíz).
A hatásfok ideális működés esetén 28-29% körül van.
Volt róla szó, hogy építenek hőhasznosítású részt is, és melegházakat fognak fűteni vele több hektáron, de aztán kiderült, baromira hatalmas beruházás lenne, nem hozna annyit az egész gazdaságilag, így elvetették. A környéken nincs annyi és olyan település vagy üzem, lakosság, stb., ahol lehetne hasznosítani gazdaságosan a hőt, csak nagyon messzire történő szállítással, és hatalmas beruházással - az egész rendszert ki kéne építeni a 0-ról. Így ez sem jött össze.
Kb. felfoghatatlan kategória, hogy tud gazdaságosan működni egy ilyen, valszeg valamilyen EU-s megújulónak mondott támogatási árnak köszönhető csak.
Ehhez képest a pl. szélkerék "problémája" bakfitty (szerintem).
A másik - és tisztán csak saját vélemény - hogy ilyen mértékű biomassza kivonás a földből majd elégetés elképesztően kártékony hosszútávon. Végletekig szipolyozzuk ki a földet, talajt, és vissza is kéne adni valamit a vegyszereken túl. A biomasszának inkább a földben termőtalajban stb lenne a helye visszajuttatva bizonyos tápanyagokat, ásványi anyagokat, mint hogy akármilyen módon is elégetjük ilyen mértékben. Értékesebb anyag ez annál, hogy a földeket így "elsorvasszuk".
Azert a szaudaraboknal meg mindig husz dollar alatt van egy hordo olaj.kitermelesi ara. Es az usa meg azert rinyal az orosz nemet gazvezetek miatt mert az o palagaza nem versenykepes az orosz gazzal.
"amikor egy tucat ember a sivatagban 1-2 hét alatt lenyom egy olajkutatat, ami ott marad anyag pár teherautót tett ki aztán évtizedekik spriccel vagy 200barral a finom olaj"
Hát, ez már elmúlt.
Mára marad az, hogy az olajpala kiaknázása is néha kifizetődő, ami azt mutatja, hogy az olajkitermelés már nem ilyen egyszerű és olcsó.
jNe sirjatok a legszennyezes miatt...