Különösen az ókorral-középkorral foglalkozók számára elengedhetetlen fontosságú az egykori földrajzi viszonyok, a vizsgált történelmi eseményekkel egykorú természeti adottságok ismerete, de a közelmúlt történései szempontjából sem közömbös olykor, gondoljunk csak a Tisza szabályozását megelőző helyzetre...
Hogy tisztábban láss: A földi általánosságba két dolog nem illik belée, egyik a víz, a másik az ember.
Pontosabban: a víz, mert ellenkezőleg viselkedik, mint az összes többi földi elem, azaz hűtve tágul,melegítve összehúzódik, majd ezután tágul ismét, valamint
az ember, mert nem tud megélni az általal belakott helyen segédeszköz nélkül (ruha kell neki, fűtenie kell, kuckó kell neki - az esőtől megfázik és elpusztul, stb.)
"Európa benépesülésének csak az egyik útvonala vezet a Km-en keresztül. A másik alternativa a Gibraltári szoros, a harmadik meg a tengerpart Görögország-Dalmácia"
A régészek nem tudnak ilyen "bűvös csomópontokról".
Így Ibériába főleg tengeri úton, nem pedig Afrikán át jutottak el a neolitikumtól kezdve. Az etruszkok pedig érinthették ugyan Dalmáciát vagy a mai albán partokat, de nincs bizonyítva, hogy etnogenezisük mindegyik résztvevője ezen az úton haladt volna. Nem említetted a kaukázusi átjárókat se, melyeket a név serint ismert népek közül a kimmerek, pontuszi szkíták és a szarmata médek is használtak. Az Ural vonalán történő vonulás lehetőségéről sem tettél említést (Európa a mi fogalmaink szerint ugyanis ott végződik, délkeleten pedig a Kaukázusnál, így a szkíták és a szarmaták a Kr. e. VII-VI. századtól már kőkeményen európai népeknek számítottak).
A KM volt a legkevésbbé huzatos. Csak rá kell nézni a kárpátkörkaréjra fentről. Amennyiben a meteorológia is idetatozik, (földrajz) akkor van még egy két ötletem, hogyan is működhettek itt a dolgok a legvadabb jégkorszak idején. Mert nem véletlen az sem, hogy a KM belseje nem jegesedett el. Igaz átment fagyos jéghideg tundrába.
Európa benépesülésének csak az egyik útvonala vezet a Km-en keresztül. A másik alternativa a Gibraltári szoros, a harmadik meg a tengerpart Görögország-Dalmácia.
A Km akkoriban elég huzatos helynek számíthatott (jégkor), kellemesebb lehetett a délebbre huzódó útvonal.
Hagyd már ezt a kötöcködésese ótckodást!! Nem tudok írni. Előadni valamennyire és próbálom jelekbe önteni, de nyilván nem sikerül. Szar farizeus vagyok.
Tehát, Tény az hogy onnan jött a mai európai ember? Akik ott maradtak, megmaradtak törzsi szinten gyakorlatilag ősközösségi technikai és technológiai szinten. Mi történt Eurázsiában? Én csak az evolucionistákat segítem....
Na most én arról beszéltem, hogy a négyévszakos hely a tél miatt valamit igényel az embertől. Mókus effektus. Gyűjt és tárol. Vagy tarol, aztán tárol. Miért? Hogy életben maradjon, viszonylag nagy létszámban is. Ha lemegyek délre a természet lágy melegebb égövére, akkor nincs ilyen alkalmazkodási kényszer. Mesztelen vagyok. Nem készítek ruhát sem és nem szégyellem a mesztelenségemet. (Eszedbe ne jusson a Biblia!! De! ;-))
Ha a természet egyenletes és csak kicsit változó feltételeket biztosít, akkor mi a ??????? alkalmazkodjak? Így jártak az állítólagos onnan jöttünk afrikai HSS (????!!!!!) elődök???
Pedig.... szeretném ha együtt továbbgondolnánk ezt a dolgot.
Pedig.... szeretném ha együtt továbbgondolnánk ezt a dolgot.
Bocsánat, slendrián voltam: arra gondoltam, itten, amiről beszélünk, az időben nem annyira lábjárás, mint lápjárás kellett dívjon, meg a folyókeresztezéseken is csak-csak..., itt-ott... Nomeg ez nem egy cserkészcsapat ez esetben, füttybe,nyakkendőbe, kulacsba meg uzsonnástáskába öltözve.
A Kaspi-kapu érdekesebben mutat, ha ezekre gondolunk.
A sztyeppe övezet az északi féltekén ugyanaz valahol, mint a szavanna délen. A nagy különbség az, hogy a szárazföldek szélességi kiterjedésének eltérése miatt (északon kicsit nagyon szélesebb a szárazföld) az egyik a déli terület kétévszakos (száraz - esős ez nyilván a hűvösebb)) a másik a temperáló óceán vízhőtömeg nagy távolsága miatt autómatice 4 (tél-tavasz-nyár-ősz). Szélsőséges szárazföldi. És bizony ennek az itt élők civillicációs fejlődésére is komoly hatása volt.
Ha a természet egyenletes és csak kicsit változó feltételeket biztosít, akkor mi a fasznak alkalmazkodjak? Így jártak az állítólagos onnan jöttünk afrikai HSS (????!!!!!) elődök???
Pedig.... szeretném ha együtt továbbgondolnánk ezt a dolgot.
"az eurázsiai sztyeppe az Ural déli részén Orenburg tartománynál nem terjed tovább észak felé"
Itt szemlélteti a térkép: áthaladni igazán csak a középzölddel jelölt részeken lehetett lovas csapatoknak, vagyis itt volt igazán optimális, bár éppen az azzal közvetlenül határos átmeneti zónák (rózsaszínnel és sötétzölddel) sem lehette járhatatlanok számukra. Északra lila színnel az erdős sztyepp, sötétebb barnával egy dombokkal és völgyekkel szabdalt rész, egészen világos barnával pedig a csapadéktalan, sivatagos vidékek.
Ez a térképrészlet sajnos csak Oroszország vonatkozásában tünteti fel az éghajlati zónákat, de jól látható rajta a Kaszpi-tavat északnyugat-észak-északkelet felől körülölelő, kifejezetten sivatagi, majd félsivatagi sáv, amely kelet felé fokozatosan szélesedik (csak azt már nem mutatja a térkép). Az ábrázolás Szamaránál vonja meg a sztyepp északi határát.
Ide helyezem a bennünket legjobban érdeklő részt
Ez a térképrészlet sajnos csak Oroszország vonatkozásában tünteti fel az éghajlati zónákat, de jól látható rajta a Kaszpi-tavat északnyugat-észak-északkelet felől körülölelő, kifejezetten sivatagi, majd félsivatagi sáv, amely kelet felé fokozatosan szélesedik (csak azt már nem mutatja a térkép). Az ábrázolás Szamaránál vonja meg a sztyepp északi határát.
Délről-délkeletről a Mugodzsár és az Ural felé közeledve... Errefelé haladtak el a XIV. században Ibn Battútáék.
Sziklakarc ugyanonnan. A ló mellett elkelt a teve is...
